Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-24 / 197. szám

6 1963. AUGUSZTUS 84. 1 & V Ünnepi nagygyűlés Bukar e sík en Nicolae Ceausescu beszéde NAGYJELENTŐSÉGŰ SZOVJET ATOMFIZIKAI FELFEDEZÉS. A dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben felfe clezték a radioaktív bomlás egy újabb válfaját: a proton- radioaktivitást. A képen: bal ről: L. Petrov, G. Ter-Akopján és G. Flerov, az intézet munkatársai, akik a nagyjelentőségű felfedezést tették. Bukarest: Románia fel- szabadulásának 19. évfordu­lója alkalmából csütörtökön este nagygyűlés zajlott le Bu­karestben a köztársasági pa­lota kongresszusi termében. A román nemzeti és vörös zászlókkal díszített teremben jelen voltak a párt és a kor­mány vezetői. A meghívott vendégek között volt Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommu­nista Párt elnöke, akit a nagygyűlés részvevői viharos tapssal üdvözöltek. A nagygyűlésen Nicolae , Ceausescu, a Román Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Visszapillantott a 19 évvel ezelőtti harcokra, majd átte­íilindenrő! iilmdenfelől MOSZKVA A. Gromi'ko szovjet külügy­miniszter és Nuszejbi jondá- niai királyi udvari miniszter között Moszkvában folytatott tárgyalások eredményeként a két ország kormánya elhatá­rozta a diplomáciai külképvi­selet felállítását. LONDON Az angol mvmkaügyi minisz­térium közlése szerint a mun- Icanélküli&k száma az ország­ban tovább emelkedett és au­gusztus 5-én 501 213 fő volt. HELSINKI (TASZSZ.) N. Sz. Apatold- csev külkereskedelmi minisz­ter vezetésével szovjet keres­kedelmi koonmányküldöttség ér­kezett Helsihkiba. A küldött­ség tárgyalásokat folytat majd az 1964. évi szovjet—finn áru­cseréről és a ’két ország hosz- szúlejáratú, 1966—1970. évre szóló árucsereegyezményről. LONDON Sir Kenneth Lee angol ipar­mágnás óránként hat és fél font tandíjért repülni tanul Mindebben csupán az a szo­katlan. hogy a gazdag nagy­iparos 84 esztendős korában határozta el, hogy „szárnyra kél". * Angol egészségügyi hatósá­gok megállapították, hogy több mint hatezer tonna emberi fo­gyasztásra alkalmatlan borjú­húst dobtak piacra Dél-Ang­liában. Bár az Uj-Zélandból érkezett hússzállítmányról az egészségügyi ellenőrzés meg­állapította, hogy csak állati eledelként hasznosítható, lelki- ismeretlen kereskedők mégis forgalomba hozták. ALEXANDRIA Abdullah al Szalui, a Jeme­ni Arab Köztársaság elnöke orvosi kivizsgálás céljából be­vonult egy alexandriai kór­házba. TEHERAN Halálra ítélt öt vádlottat a június 5-i kormányellenes megmozdulásokban vállalt ve­zető szerepéért a teheráni ka­tonai bíróság. Ezenkívül egy személyt életfogytiglianii, tizet pedig 5—15 évig terjedő fegy- ház büntetéssel sújtott. TOKIO Nagy áradások voltak az utóbbi napokban Kyushu szi­getén. Az árvíz 18 személyt megölt, 9500 család pedig haj­léktalanná vált. BOGOTA Kolumbia fővárosától 200 kilométerre felrobbant a Te­xas Petróleum CO. amerikai társaság olajvezetéke. RÓMA Az utóbbi hat nap alatt nyolcvan halálos közlekedési szerencsétlenség történt Olasz­országban és tizenkét ember , «illőd t vízbe. _ . gg Megérdemelt vóksz A szovjet kormánynyilatkozat külföldi visszhangja SS Varsó: A pénteki Trybuna Ludu „Megérdemelt válasz” címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozik a szovjet kormány­nak a kínai kormányhoz in­tézett válasznyilatkozatával. Pártunk kormányunk és né­pünk — írja a lap — teljes mértékben osztja azt az ért­hető felháborodást, melyet a szovjet társadalomban, a Szov jetunió Kommunista Pártjá­ban és a többi testvérpártok­ban a kínai vezetők újabb szovjet- és békeellenes meg­nyilatkozása keltett. A lap a kínai kormánynak a saját atomfegyver, vala­mint a szocialista tábor or­szágainak atomfegyverrel va­ló felfegyverzését illető ál­lásfoglalását a béke szempont­jából rendkívül veszélyesnek minősíti és teljes mértékben osztja a szovjet kormánynak az atomfegyver birtoklása ki- terjesztését ellenző magatartá­sát. Szófiát A szovjet kor­mány augusztus 21-i nyilatko­zatát a Bolgár Népköztársaság­ban egyöntetű helyesléssel fo­gadták. Az ország közvéle­ménye elítéli a kínai kormány július 31-i deklarációjában ki­fejtett álláspontot — visszauta­sítja a Szovjetunió és a helyes politikát folytató szocialista or szágok ellen indított kam­pányt. A Cooperativno Selo egyik nagy cikkében azt bizonyítja, be, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor a nemzeti felszabadító mozgalmak leg­főbb támasza, s hogy az e kér­désben vallott kínai nézetek tarthatatlanok. A Trud egy másik „A kalan- dorság és a szánalmas önel­szigetelés lejtőjén” című szer­kesztőségi cikkében rámutat, hogy csak ilyen szavakkal, mint amire a cím utal, jelle­mezhető az a helyzet, amelybe a kínai vezetők kerültek, mert a háború és béke kérdésében vallott antimarxista és antile- ninista felfogásukat a nemzet­közi kommunista mozgalomra próbálják erőszákolni. Prága: A csehszlovák köz vélemény és sajtó egyhangúlag támogatja a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozatát. A szovjet kormány nyilatko­zata — írja a Rudé Právó — érvekkel bizonyítja a kínai vezetők állításainak elméleti és gyakorlati tarthatatlanságát. Mélységes felháborodást kelt a kínai vezetőknek az a tétele, mely szerint megengedhető, hogy a termonukleáris háború­ban elpusztuljon az emberiség fele, — köztük háromszázmil­lió kínai is — az imperializ­mus fölött aratott győzelem ér­dekében. Minden gondolkodó ember, minden igazi kommu­nista határozottan elutasítja az ilyenfajta spekulációt, ami­nek semmi köze sem a marxiz mushoz, sem a jelenlegi való helyzethez — jegyzi meg a Rudé Právó. Párizs: Az Humanité hangsúlyozza, hogy a kínai ve­zetők egész tevékenysége a tömegek félrevezetését céloz­LETARQIA H ennedy elnök viszontag­ságos államfői pályafu­tásának egyik eddigi legna­gyobb „művét”, a „szövetség a haladásért” segély-progra­mot még a kiépülés előtt a teljes összeomlás veszélye fe­nyegeti. Ezt a program nem kisebb ügynökei ismerik el, mint Lleras Camargó, volt ko­lumbiai és Kubitschek egyko­ri brazíliai elnök. A két ex- elnök az Egyesült Állanwk megbízatásából a közelmúlt­ban részletes jelentést készí­tett a mozgalom helyzetéről. A The Observer egyik leg­utóbbi számában Lleras Ca- margó alábbi letargikus nyi­latkozatát közli, a nagy csin­nadrattával beharangozott se­gélyprogramról: — Csak az Egyesült Államok kormányának aktív közbelé­pése mentheti meg a „szövet­ség a haladásértelnevezésű programot az azonnali össze­omlástól. Mi késztette Lleras urat ily fa kiábrándult hangú nyi­latkozatra? Az, hogy a két egykori elnök — mint arról jelentésükben kénytelenek be­számolni — Latin-Ameriká­ban szánalmasan kevés szövet­séget, s még kevesebb hala­dást tapasztalt. Az okok fejte­getés*- közben, akaratuk ellez nére feltűnőe/n közel kerülnek Lleras urék a segélyprogram tényleges tartalmának, s bu­kása igazi okainak meghatáro­zásához. Megállapítják, hogy „úgy látszik, mintha a program az Egyesült Államok neokolonía- lizmusának példája, eszköze lenne, pedig nem annak szán­ták.” Arról, hogy minek szán­ták a jelentés érthető módon hallgat. De Brazília, Mexico, Chile, s a többi latin-amerikai ország különböző köreinek van tapasztalata az efféle segély- programról. A két ex-elnök bírál és ja­vasol. Bírálja az Egyesült Álla­mokat 1b program nem kielégí­tő kezeléséért, a latin-amerikai országokat pedig a sok huza­vonáért. Lleras olyan végre­hajtó szervezeteket sürget, me­lyek képesek a program össze­hangolt, s felelősségteljes to­vábbfejlesztésére. Kubitschek már eddig sem megy el, ami­kor kijelenti: — A szövetség sorsa a latin­amerikai országoktól függ. A program távol áll már attól, hogy megvalósítsa a Kennedy által hangoztatott eszméket. Hiába, az amerikai dollár nem mindenható már Latin- Amerikában sem.., za. Még a nyugatnémet re- vansistálf. is kénytelenek vol­tak aláírni a moszkvai szer­ződést. Milyen társaságba ke­rültek hát a kínai vezetők? — Az amerikai ultraszenátorok, a degaulleista kormány és az elszigetelt trockista csoportok társaságába. Nagyon furcsa helyzet ez olyan emberek szá­mára, akik mindenkinél han­gosabban hivatkoznak a mar­xizmus—leni n izmusra. Tipikus példája a dogmatiz- musnak az a szemrehányás, amellyel a kínai vezetők ille­tik a Szovjetuniót az atomfegy­verkísérletek kérdésében val­lott álláspontjának ,,megváltoz tatásáért”. A Szovjetunió fel­becsülhetetlen szolgálatot tett az általános béke és a biz­tonság ügyének, többek kö­zött a kínai népnek is, amikor megfosztotta az amerikai im­perializmust atommonopóliu­mától és hatalmas atompaj­zsával védi az egész szocialis­ta tábort. Nem kevésbé érde­melte ki a Szovjetunió a bé­ke minden hívének helyeslését, azáltal, hogy attól kezdve, ami kor végétért az Egyesült Álla­mok nukleáris monopóliuma, követelte az atomfegyverkísér­letek eltiltását. A háború el­hárítása volt a cél. Ez volt az egyetlen politika, amelyet jegy szocialista állam és annak le­ninista vezetői folytathattak. kintette az elmúlt évek fej­lődését. A hazánkban végbement változások kivétel nélkül annak a nagyszabású alkotó munkának köszönhetők, amelyet a dolgozók a szo­cializmus építéséért folyta- tatnak a román munkáspárt vezetésével — mondotta. Beszéde további részében a szónok a nemzetközi helyze­tet elemezte, kijelentette: a földkerekség területének egy­negyedét és lakosságának egy- harmadát átfogó szocialista világrendszer egyre inkább mint a nemzetközi társadalmi fejlődés döntő tényezője je­lentkezik, gazdasága hatal­mas lendülettel fejlődik, akár­csak a dolgozók anyagi és kulturális jóléte. A nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom korunk legbefolyá­sosabb politikai erejévé lett. A szónok ezután így foly­tatta: éppen az emberiség sorsa szempontjából e kivéte­les történelmi jelentőségű kö­rülmények között, amikor a szocialista világrendszernek, a nemzetközi kommunista és I munkásmozgalomnak nagyobb | szüksége van, mint bármikor, az egységre, sajnálattal és nagy aggoda- ! Sommal állapítjuk meg, hogy a jelen kor alapvető problémái tekintetében tá- j madt nézeteltérések még mindig íennállanak, és ahe­lyett, hogy ezeket a pártok közötti kapcsolatok normá­lis útján, pártos szellemben, türelemmel és felelősségér­zettel folytatott elvtársias viták keretében oldanák meg, ezek az utóbbi időben immár veszélyesen kiéle­ződtek. Nem érthetünk egyet azzal, hogy a nukleáris fegyverkí­sérletek három közegben va­ló eltiltásáról szóló szerződést, amelyet eddig több mint hat­van ország írt alá, egyre he­vesebb támadásokra, alapta­lan vádaskodásokra és olyan Bértö kifejezések hangoztatásá­ra használják fel, mint „a né­pek becsapása”, „az imperia­lizmussal való lepaktálás”, „a marxizmus-leninizmus eláru­lása” és egyebek. A sértegetés, a belemagya- rázás általában összeegyeztet­hetetlen az államok közötti normális kapcsolatokkal, és méginkább megengedhetetlen a szocialista országok, a kom­munista és munkáspártok kö­zötti kapcsolatokban. Szülőkhöz szólunk! Ez illik az iskolába! Gyermekruházati és iskolaszer­kiállítás a Tiszti Klubban (színházzal szemben) 1963. évi augusztus 27-től szeptember 4-ig helyszíni eladással Gyermekruházati modellbemutatók: augusztus 29., 31.-én és szeptember 1-én 16.30 órakor. A kiállítás megnyitása augusztus 27-én 12 órakor. A kiállítás nyitva mindennap 9-18-ig Önt is várjuk a szülők találkozóján! Pécsi Ruházati Bolt Vállalat ' Ez a gyakorlat, nem szól- ! va arról a veszélyről, hogy károsan hat a szocialista ál­lamok közötti kapcsolatok­ra, semmi esetre sem se­gítheti elő a problémák tisztázását, sem pedig a fe- I lek őszinte és objektív vé­leménycseréjéhez szükséges icedvezö feltételek inegte- ; remtését, hogy közös állás­pontra jussanak. A különvélemények jelent­kezése a társadalmi fejlődés egyes kérdéseiben, bármily nagyok legyenek is ezek a né­zeteltérések, nem jogosít fel I egyetlen kommunistát, egyec- [ len testvérpártot sem arra, — ! akár kis, akár nagy pártról j van szó, .— hogy beavatkozzék I más pártok belügyeibe, hogy különböző becsmérlő jelzőkkel illesse a másik pártot, vág}' annak vezetőségét. Amint az 1960. évi moszkvai nyilatkozat hangsúlyozza, min­den egyes marxista—leninista párt legfőbb internacionalista kötelessége a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének szüntelen erősítése. A nézet- eltérések megvitatásánál min­den egyes kommunista párt­nak magasfokú felelősségér­zetről kell tanúbizonyságot tennie, különös gondot fordít­va a munkásosztály létfontos­ságú érdekeire, a demokrácia és a haladás erőinek szilárdí­tására, a béke és a szocializ­mus ügyére. Ezért úgy véljük, hogy a kommunista és munkás­pártok közötti kapcsolatokra súlyosan ártalmas módszerek nek véget kell vetni és a vitás kérdéseket a marxiz­mus—leninizmus, az 1957-es és 1960-as moszkvai tanács­kozásokon hozott együtt«* határozatok szilárd alapjait kell megoldani. A Román Munkáspárt inter­nacionalista kötelességét tel­jesítve, állhatatosan fog küz­deni a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért. Nicolae Caeuseseu beszéde további részében arról szólt, hogy napjaink legégetőbb kér­dése az újabb pusztító világ­háború megakadályozása, a vi­lágbéke biztosítása. A nem­zetközi erőviszonyok megvál­toztatásának legfontosabb ered menye — mondotta, — hogy a világháború többé nem elkerülhetetlen, és hogy a világtörténelemben első íz­ben léteznek olyan erők, amelyek meg tudják aka­dályozni a világháború ki­törését és biztosítani tudják a békét. A nemrégiben Moszkvában megkötött atomcsend-egyez- ményről szólva hangsúlyozta, hogy a szerződés csupán egy lépés a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. A népek elvárják, hogy ezután újabb lépések következzenek, s ezek elvezessenek az újabb világ­háború kiküszöböléséért foly­tatott harc legfontosabb kér­déseinek fokozatos megoldá­sához — hangsúlyozta a többi között Nicolae Ceausescu. Az ünnepi beszédet műsoro» est követte. * Románia felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ün­nepségek zajlottak le Buka­restben a román hősök em­lékművénél, valamint a Ro­mánia felszabadításáért vívott harcokban hősi halált halt szovjet katonák emlékművé­nél. Az emlékműveket a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Minisztertanács­nak, az Államtanácsnak, vala­mint a társadalmi szervezetek­nek a képviselői koszorúzták meg. Koszorúzási ünnepség zaj- j lőtt le a katonai temetőben a I Románia felszabadításáért ví- 1 vott harcokban elesett angol i katonák sírjánál is.

Next

/
Thumbnails
Contents