Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

v:v~v ?• A* táÁl'h^ 1963. AUGUSZTUS 23. Viccelünk vagy fetóoi? Egy kis módosítással ekép- pan l€|nne helyénvaló a köz­mondás: „Ember tervez, s az ember nem vészi el, amit tervezett.” Eltervezték több mint egy hónapja, hogy a Hunyadi út 13. stzám alatti zöldségboltban bizonyos bel­ső átalakításokat végeznek. A boltot lezárták, mondván csupán két hétről van szó. Már maga az intézkedés is bosszantó, hiszen a nyár kellős közepén, amikor fő­szezonja van a gyümölcsnek, főzelékféleségeknek, papri­kának, paradicsomnak a környék egyetlen aBldség- boltját bezárják. Lehet, hogy a példa kissé otromba, de tessék csak idefigyelni: egy maszek zöldséges elkövet-e ilyen ostobaságot? Nem va­lószínű. Hát akkor a szövetkezeti apparátusban nem akadt egy egészséges szellemű ember, aki azt mondta volna: ne j csukjak be a boltot, mert megsínyli a bevételi forgal­munk, továbbá pedig a kör­nyék zöldségei! átása. Ami a munkálatokat ille­ti: ki hiszi el, hogy a belső tatarozás és egyéb átalakítás immár öt hetet vesz igény­be? A laikus is tudja, hogy gyors, lelkiismeretes munká­val -r uram bocsá’! — még egy kis ..hajtással”, bizony már befejezhették volna a teen­dőket, ha éppen nem tudtak várni őszig az átalakítással. A vállalattól most arról érte­sültünk, hogy már kész len­ne, ha megkapták volna az engedélyt a tanácstól a kül­ső nyílászáró-szerkezetek be­építésére, illetve módosításá­ra. Az engedély pedig azért késik, mert a tervrajzok még nem készültek el. Kérem: ne vicceljünk egy­mással! Közönséges ablak­ról, ajtóról van szó. Egy' öreg iparos ezen csak moso­lyogna ... Tervrajz ... meg engedély... meg miegymás .. Ugyan kérem! R. F. Felavatták a harkányi új szélesvásznú filmszínházai A harkányi, de a Harkány­ban üdülő közönség nem kis örömére augusztus 20-án dél­után 4 órakor került sor az új szélesvásznú mozi megnyi­tására. A megye lakosságának kedvenc üdülő- és fürdőhe­lyén, a régi korszerűtlen kes- keny-mozi semmilyen vonat­kozásban nem elégítette ki az igényeket. A Baranya megyei Moziüze- rrtí Vállalatnak igen komoly Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: a szél mérséklődik. Ma keleten még erősen felhős Idő, holnap or­szágszerte több napsütés, néhány helyen futó eső. Az éjszakai le­hűlés fokozódik, de a nappali fel­melegedés is erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet keleten 19—13, nyugaton 7—10, legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 20—M fok között. gondot okozott ez a problé­ma, de csak az év elején te­remtődött meg az új mozi lét­rehozásának feltétele. A me­gyei tanács vb. határozata alapján ugyanis a volt Nem­zeti vendéglőt a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat ren­delkezésére bocsátották. Az átalakítási munkákat a sellyei Építő KTSZ, míg a belső szak­ipari műm kát — festés, falbur­kolás, szekszerelés — a Mozi­üzemi Vállalat sajátrezsis brigádja végezte. Az összes munkák mintegy 200 000 Ft- ba kerültek. Az új mozi minden vonat­kozásban korszerű. A falburkolás nemcsak tö­kéletes akusztikát, de teljesen harmonikus esztétikai hatást nyújt. A mozi befogadóképes­sége 190 fő. Az előcsarnokban és az utcán modem üvegezett foto&zekrények és a neon fel­irat — Tenkes Mozi — dom­borítja ki a mozi jellegét. Két tűzesetből hetvenezer forint kér Magyarbólyba és Püspöklakra hívták hétfőn a pécsi tűz­oltókat. Délelőtt 11 óra 50 perckor a magyr.rbólyi Tartós Béke I Termelőszövetkezet A/2-es táblájáról jelezték a tüzet. Az ott J lévő szalmcluizlat Kovács István hétéves kisfiú gyújtotta fel. I Kovács Pista számára könnyen hozzáférhető helyről, kony- ! hajukból szerezte a gyufát. A tűz következtében 818 mázsa szalma égett el, értéke 35 ezer forint. Este 22 óra 30 perckor az átvonuló vihar következtében keletkezett villám belecsapott a püspöklaki Dózsa Termelő- szövetkezet 250 férőhelyes sertéshizlaldájába. A hizlalda nád­ból készült tetőszerkeze te azonnal tüzet fogott és leégett. A hizlaldában bennégett tizenhat süldő, két anyakoca és egy kan. A kár itt is eléri a 35 ezer forintot. Mint a tűzoltóság megállapította, a hizlalda építésénél nem tartották be az or­szágos építésügyi szabályzat előírásait és nem látták el vil­lámhárítóval az épületet. Ha annakidején nem történik mu­lasztás, elkerülhető lett volna a villámcsapás okozta kár. Nyolc új uíca — 240 házhely Ülést tartott a pécsváradi járási tanács r. h. Húszéves a gyódi Vöfösliereszt-szervezeí A sellyei bank Tegnap délelőtt ülést tar­tott a pécsváradi járási tanács végrehajtó bizottsága. Első na­pirendi pontként a felvásárlá­si terv teljesítését vitatták meg. Második napirendi pontként megtárgyalták a pécsváradi községi tanács munkáját. Meg­állapították, hogy az elmúlt két év alatt sokat tett a ta­nács a községért: nyolc új ut­ca létesült 240 házhellyel, há­rom utcát szilárd útburkolat­tal láttak el, s a község lakó­házainak egynegyedébe már bevezették a vizet. A községi tanács terve szerint a jövőben befejeződik a vízvezeték épí­tése és az új iskola, művelődé­si otthon környékét parkosít­ják. Kettős évfordulót ünnepeltek ;elmúlt napokban Gyód köz - I ben: száz éve jött létre hager ■- ban a Vöröskereszt -moznalom s j 20 éve alakult meg Gyódón és Pécsszabolcson a Vöröskereszt szervezet. I Á gyódiak meghívták a pécs- 1 szabolcsi Vöröskereszt-zenekart, s bált rendeztek a falu fiataljai számára. Gyorsan nő a betétállomány a sellyei járásban. A vajszlói takarékszövetkezetben például jelen pillanatban 924 dolgozó­nak két és fél millió forint betétje van. A Jelenkor augusztusi száma Megjelent a standokon a Je­lenkor augusztusi száma. Há­rom elbeszélést közöl: Szent- iványi Kálmán: „A döbbe­net”, Vasvári László: „Most és mindörökké”, Varga Imre: „Picasso és a szirének” című elbeszélését. Az augusztusi számban olvashatjuk Keresz- túry Dezső: A harang és a szeretet bilincseiben című hang játékának befejező ré­szét. Verssel Kassák Lajos, Gyurkovics Tibor, Bárdosi Né­meth János, Pék Pál, Takács Tibor, Buda Ferenc, Csontos István, Csanády János, Arató Károly, Iszlai Zoltán, JKáldi János és Székely Dezső jelent­kezne A Horizont rovat Torna Ádám Akik átugrottak az ár­nyékukat című szociográfiáját közli. A jegyzet rovatban Ba- ránszky Jób László írása je­lent meg Az új lengyel film címmel. A rovat két választ közöl Tornai József Az ember- formájú valóság című, május­ban megjelent tanulmányára. A „Vita” két témával fog­lalkozik. A korszerű művészet kérdéséhez Kocogh Ákos, a zenei közgondolkodás kérdésé­hez Vitányi Iván szól hozzá. A Művészet rovatban Keleti Arthur, Takáts Gyula és i Bertha Bulcsu írt (4.) Fogaras. Babits itt számki­vetettnek érezte magát. Az ő Tomijából ezt a levelet írja: „Te nem ismered e földeket; itt — a nyájas szőlő sohasem Virít, — a bársony barack nem mosolyog: — itt élni s halni mindegy dolog”. Egy másik nagy író, Mikszáth 18 éven át volt a város képvise­lője, igaz úgy, hogy nem la­kott benne. Az 1900-as évek elején még Mikszáth azt ter­vezte, — hogy kielégítse vá­lasztóinak kívánságát, s töb­bet lehessen körükben, — Fo­garas szomszédságában vásá­rol egy Bruckenthal-féle kas­télyt, mihaszna hegyoldalak­kal, pisztrángos patakkal, s két láncravert házőrző med­vével. Fiainak azonban nem tetszett a „medvés uraskodás”, a terv füstbeszállt, a katrin- cás, krumplit szedő román parasztasszonyok viszont et­től kezdve már csak román képviselőt választottak. Brassót valamikor a német lovagrend alapította. A hava­sok szinte körülölelik a vá­rost. Oly hirtelen emelkednek a házak tövéből a hegyek, hogy a fejet fel kell emelni, különben nem látni a sötétlő fenyők fölött a kék eget. A Cenk mészkőből van, azért oly meredek az oldala. Most már értem Kosztat sötét és piros mély színeivel: itt született, s e tájból szívta mélytónusú rapszódikus festőiségét. A ma is középkori patiná- jú Brassó romantikája elbű­völő. A nagytemplom körül kígyózó keskeny utcácskák a középkor végén leégtek, s a templom is erősen füstös, kormos lett, ezért a templo­mot ma is fekete templom­nak hívják. A templom déli kapujának ívmezejébe festett Trónoió Madonna képét Má­tyásnak és feleségének címere díszíti. Az alakokon a firenzei quattrocento hamvas üdesé- ge ömlik el. A mester, aki a Jcépet festette, ügyesen és ravaszul a képbe beleszerkesz­Harcos Ottó: <7Zojftáfúal utazás tette Mátyásnak legjelentő­sebb szerelmeit is. A trónon: a Madonna Diva Beatrice, — ahogy az olaszok mondták, — a kétoldalt térdelpő Szent Katalin és Szent Borbála pe­dig nem más, mint Mátyás első felesége: Katalin, Borbá­la pedig Korvin Jánosnak az anyja. A templom falai nagy perzsaszőnyegekkel borítottak, különös látványt keltenek és különös meleget árasztanak a komor, hideg, gótikus kőfalak között. Amikor egy-egy gaz­dag kereskedő messzi útjá­ról szerencsésen hazaérkezett, mindig valami értékes szőnye­get adományozott a templom­nak. Úgy látszik sok szeren­csés kereskedő volt, mert a templom falai tele vannak szőnyeggel. A fekete templomtól nem messze indul a nyitott kis he­gyi-busz a drótkötélpálya ál­lomására. A Felső Poiana, ahová a drótkötélpálya felvisz 1200 és egynéhány méter csak, de elég meredek. Ket­ten ülünk egymás mellett, s előttünk keresztbe csupán egy láncot akasztottunk be. Úszunk a kétszemélyes hin­tában. Utacskák, fenyőcsú­csok, facsúszdák felett lebe­günk. Nagyszerű élmény. Drótkötélpálya? Nem találó kifejezés, nincs benne a szál­lítóeszköz neve. Talán igy volna helyes: léghintó ... Brassótól az út valóban vadregényes: a Déli-Kárpátok legszebb részein kanyarog. Szinte behúzott nyakkal, s visszafojtott lélegzettel nézek fel a Bucsecs 2506 méteres csúcsára, ahol az első világ­háború alatt a magyarok ál­tal állított kereszt látható. Kemény, ellenálló, mészkő sziklatömegek merész alakza­tokban paagasodnak egyre föl­jebb a homokhőhegyek szelí- debb, gömbölyűbb formái fölé. Cimpina mellett haladunk el. Az egyik házacskából „dojna”, régi román dal száll felénk. Benne zokog a bánat, de szárnyat bontva benne vibrál a remény is. Ezekhez a paraszt dalokhoz hasonlít a románok legnagyobb festőjé­nek, az itt, 1907-ben meghalt Grigorescunak művészete. Gyakran Munkácsyra emlé­keztet, de sokkal líraibb. Há­zát az első világháborúban tűzvész pusztította el. Az üsz­kös csonkok mellett kocsiztak Szinaja felé a mulatozó bo­járok, a király, — nem törőd­tek vele. Csak most, a népi demokrácia vette gondjaiba a házat, restaurálták, s kis mú­zeum lett belőle. A festő mű­veinek szép, színes, repro­dukciós albuma is csak most látott napvilágot. A Valea Prahovából, a Pra- hova völgyéből fölkapaszkod­va Szinajába érkeztünk. Az első lakosok 1695-ben itt szer­zetesek voltak. Ma a legelő­kelőbb nyaralóhely. A Peles patak mellé építtette 1875-től 1914-ig a kastélyát I. Károly román király. Amerre csak járt Európában, s valami szé­pet látott, azt mind ide be­építtette, de úgy, hogy még az anyagot, tehát a márványt, vagy fát is abból az ország­ból hozatta, s annak az or­szágnak munkásaival dolgoz­tatta itt fel. — Ebben a kas­télyban semmi román nincs, egyeten román munkás itt nem dolgozott, — jegyzi meg kissé rezignálton az idegenve­zető. A kastély 130 szobájába sok érték van összezsúfolva. Látható itt a Nürnbergi Ma­donna mása megtévesztő pon­tossággal, még a fa fényében is, olasz renaissance diófa szoba, zeneterem indiai vasfá­ból, aztán arab, török, perzsa, indiai, ázsiai, afrikai és euró­pai fegyverek, összesen 1200 darab a XV.-től a XIX. szá­zadig, természetesen a fegy­vereknek megfelelő stílusú termekben, sorakoznak a fo­gadótermek Rubens másola­tokkal, muranoi csillárokkal, látható itt német renaissance ebédlő, mór-terem a granadai kastélyból, francia szalon XVI. Lajos stílusban, mellet­te török szalon perzsa szőnye­gekkel, apró mahagóni csip- kefinomságú faragott kávézó bútorokkal, az egyik hang- versenyteremnek csodálatos márvány-galériás előszobája van, és, és káprázatos tarka­ságban XVII. századi flamand gobelinek, Van Dyck másola­tok, carrarai márványba fara­gott másolatok, színes Lucca dela Robbia domborművek... Amikor 1907-ben a király Fe­renc Józsefet meghívta, új, külön lakosztályt építtetett számára. A raffinált szépsé­gekre jellemző, hogy az egyik terem stukkó-mennyezetén ugyanaz a vonalminta látható, mint a padló szőnyegén. Fe­renc József ezt sosem látta: nem fogadta el a meghívást. Ez a lakosztály csupán más­fél millió aranyba került. Az országban ekkor másfél millió paraszt éhezett. A paraszto­kon 2000 bojár basáskodott. A király felesége pedig Carmen Sylva néven érzelmes versi­kéket írt a mezei munkák szépségéről, s ezeket az isko­lában tanították. A döf tanai börtönök tele voltak sztráj kó­lókkal, lázadó parasztokkal, 11 ezret pedig egyszerűen megöltek. A kastély építése, berendezése becslések szerint 30 millióba került. A király egyszer megszorult, 40 mil­lióért eladta az egészet az ál­lamnak. Két év múlva aján­dékba visszakapta. Négyszáz- ezer paraszt ekkor az állatok­kal együtt lakott az ólakban. — A kastély óriási parkja pe­dig kicsit Schönbrunn is és Versailles is: ugyanolyan szö- kőkutakkal, szobrokkal. A hegyoldalban még két nyara­ló van egymás fölött: egyik utód sem ment az előző ki­rály kastélyába. Az utolsó ki­rályt a románok 1947. decem­ber 31-én vonatra tették és elköszöntek tőle. Még néhány nap választ el a románok felszabadulási ün­nepétől, de Bukarest felé kö­zeledve egyre több transzpa­rens hirdeti: Traiasca 23 august, — Éljen augusztus 23. Bukarest fiatal város, 1559- ben említik először, 1690-ben lett a román fejedelemségek fővárosa, s 1877-ben nyerték el orosz segítséggel független­ségüket. A város tele van ün­nepelni jött román paraszt­csoportokkal. Lábhoztapadó fehér nadrágban vannak a férfiak, ingük a nadrágon kí­vül, dinnyehéjfekete, ujjnyi karimájú kalapban. Dereku­kon arasznyinál szélesebb ke­mény, belül rekeszekkel el­látott bőrövet viselnek, mely­ben kés, pipa, magukfaragta pohár, sárgaréz tűtartó és fu­rulya található. A nők külö­nösen sok ősiséget őriztek meg öltözetükben. A szok- nyefélék ősét hordják, a fota nevű gyapjúszövetdarabot, amelyet csípőn alul egysze­rűen szűkön maguk köré csa­varnak s szőttes övvel meg­erősítenek. Talán ennél is ősibb a kötény párja, ahogy ők mondják, a „katrinca”, il­letve a font keskeny szőttes­sávú rojtkötény, az „opreg”. Mindkettőt az alsó fehérne­műn, ingen viselik, mint szoknyapótlót. Egyet elül, egyet hátul kötnek föl. Bizo­nyosan az őskorig visszanyo­mozható ruhaféle ez. (Folytatása következik.) • Olvasóinkhoz! Közöljük kedves olvasóink­kal, hogy a heti rádiómű­sort holnapi nyolcoldalas számunkban közödjük. — KOLLEKCIÓ-bemutatót tart augusztus 27-től 29-ig a Di­vatáru Nagykereskedelmi Válla­lat a KPVDSZ kultúrtermében. A kollekció-bemutató alkalmá­val választják ki a boltvezetők a ‘"közönség igényeinek legmeg­felelőbb divatcikkeket, s hely­ben meg is rendelik szükségletei két. — ELKÉSZÜLT a somogyhár­ságyi kövesút. Ebből az alka­lomból ünnepséget rendeznek augusztus 25-én a községben. Az ünnepség délután öt órakor gyűléssel kezdődik és hajnalig tartó tánccal ér véget. — BEKÖLTÖZTEK az első la­kók az új-mecsekaljai 61. jelű hétemeletes épület déli szárnyá­ba. — NAGY SIKERE volt az Irá­nyi Dániel téri gyorskiszolgáló csemegeboltban rendezett hal­konzerv-bemutatónak és kósto­lónak. A siker elsősorban a hal­konzerv fokozott forgalmán mérhető le. A televízió műsora augusztus 23-án, pénteken: 10.00: TVrhíradó (ism.). — 10.15í Telesport (ism.). — 10.30: Ellop­tak egy bombát. Román film (ism.). — 11.35: Az ember és a folyó. Pater Danubius (isin.). — 12.00: A jövő hét műsora. Állandóan zsúfolt a Kos­suth Lajos utcában a napokban megnyílt finom falatok boltja, mely az üzlet létjogosultságát bizonyítja, valamint azt, hogy a közönségnek ilyen irányú igé­nyei is vannak, s a jövőben is törődni kell kielégítésükkel. — ÖTVENNÉGY gyermívk szü­letett az év eleje óta Vasason, mint ahogy azt az I. kerüJeri tanács vasast vb-kirendelt-ségc- nek statisztikája bizonyítja. Az év eleje óta ugyanis 54 csecse- mőkelengye-utalványt adtak ki a szülők bejelentése alapján. — AZ ŐSZI ÉVAD közeledté­vel a Jelenkor szerkesztőségében rendszeres előadásokat és vita­esteket szervez az írószövetség. Az első előadást 1963. augusztus 26-án este 7 órai kezdettel tart­ja Granasztói Pál. Az előadás címe: „A modem építészet problémái”. Az előadás nyilvá­nos. — A BÖLYI Kossuth Termelő- szövetkezetben 1964-ben 80 férő­helyes tehénistállót és egy 6000 liter tej feldolgozására alkalmas tejházat építenek. Ugyanitt 600 folyóméteres villanyvezetéket is építenek a gazdasági épületek villamosítására. — Albert Camus, a híres eg­zisztencialista francia író „Az idegen” című művéből film ké- • szül Olaszországban. A filmet Luchino Visconti rendezi, aki a közelmúltban Moszkvában a t,Bün és bünhődés” rendezésére is megbízást kapott. — A BARANYA—TOLNA me­gyei FŰSZERT Vállalat augusz­tus 29., 30. és 31-én LELTÁROZ a fenti időben a vállalat összes fiókjánál (Pécs, Mohács, Sziget­vár, Dombóvár) az árukiszállí­tás, árukiadás és eladás szünetel. Ezúton hívjuk fel vásárlóink fi­gyelmét, hogy árukészleteiket a leltározás előtt kellő mennyi­ségben szerezzék ba»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents