Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

Korszerűsítik a pécsi slitíliizemeket Néhány évvel ezelőtt kezd­ték meg az elavult pécsi sü­tőüzemek korszerűsítését. Mo­dem — félautomata kemen­cékkel — üzemet építettek a Zsolnay utcai központban ahol egykilós finomfehér ke­nyeret sütnek. Átalakították gőzkemencés üzemmé a Te­mető utcai Il-es üzemet és a Kisrókus utcai III-as üzemet, valamint több kisebb üzem lett gőzkemencével ellátva. Az idén újabb üzemet hoz­nak létre a Il-es üzem ga­rázsépületének a helyén. A kenyérellátást nagyjából meg oldották a sütőipar vezetői, mennyiségileg és minőségileg megfelelő a város ellátása. A péksütemény vonalán azonban sok probléma adódott, illetve még ma is rengeteg a panasz a minőségre. Talán szeptem­berben jelentős változás kö­vetkezik, amikor üzembe he­lyezik az új, modem sütemé­nyes kemencéket. Milyen is lesz az új üzem? Egymillió 200 ezer forintos beruházással alakították át a volt garázs épületét süftő üzemmé. Két darab Cimbora (FN—K—3. típusú) elnevezé­sű félautomata kemencét sze­relnek be, amely gáztüzelésű lesz, s amelyben két műszak alatt 70 ezer darab süteményt lehet sütni. A kemencéket a Vegyipari Gép- és Radiátor­gyár készítette, az építkezési munkákat pedig a Komlói Építőipari Vállalat végezte éL Az új kemencékben július­ban elvégezték a próbasütése­ket, amikor egykilogrammos kenyereket, valamint vizes- és tejes-süteményeket (kiflit, zsemlét) sütöttek. A gépek ki­válóan megfeleltek; a követel­ményeknek ,s így nyugodtan várják az augusztus 31-i át­adást. Az új üzem előrelátha­tóan két műszakban üzemel majd, éjjel és délelőtt. Éjjel süteményt sütnek, ugyancsak süteményt sütnek a reggeles műszak elején is, majd nagy zsemlét, szegedi vágottat és fél kilogrammos búzacipót (bucit). A sütőipar vezetői a süteményellátás megjavítását és a minőség további emelését várják az új üzemtől. A korszerű üzem nemcsu- pán technológiai előnyökkel segíti az iparágat, (hanem az ott dolgozó sütőmunkások etet­és munkakörülményeit is nagy ban jobbá teszi. A Cimbora­kemencéknél (melyek az oszt­rák Matador kemencék ma­gyar másai) nem kell vetőla­pátot használni, önműködő vetővásznak továbbítják a sü- nyeket a kemence belső rébe, a kisütés pedig alumí- um lapátokkal történik. Nem ára megérkezik a teljesen utomatizált tésztafeladó és osztógép is, mely kiszolgálja zsemle és kiflisodró-Sépeket. Hamarosan befejezik a szántást XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 196. SZÁM Hruscsov Szkopjéban Hátéi József, az MTI tudósítója jelenti: Kétnapos belgrádi tartózko­dás után N. Sz. Hruscsov csütörtökön délelőtt ellátoga­tott a földrengés sújtotta Ma­cedón fővárosba. Pontosan 9 óra 10 perckor szállt le a Szkopje közelében levő petroveci katonai repü­lőtéren a jugoszláv köztársa­sági elnök négyhajtóerőműves turbólégcsavaros különrepü- lőgépe, fedélzetén a magas­rangú vendégekkel, N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével, az SZKP KD első titkárával, feleségével, Nyina Petrovna asszonnyal, Joszip Broz Ti tó­val, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kével, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége főtitkárával, feleségével, Jovanka Brozzal. N. Sz. Hruscsovot elkísérte szkopjei útjára Alekszandar Ramkovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság alelnöke. A repülőgépből elsőnek ki­szálló Nyikita Hruscsovot Krszte Crvenkovszki, a Ma­cedón Kommunisták Szövet­ségének főtitkára üdvözölte. A Skopjében dolgozó ifjú­sági munkabrigádok tagjai díszes virágcsokrokat, nyúj­tottak át a repülőgép uta­sainak. Ezután Hruscsov bemutatta Krszte Crvenkovszkinak kísé­rete tagjait, Andropovot, az SZKP KB. titkárát, Puzanov belgrádi szovjet nagykövetet, Jegoricsevet, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titká­rát és Tolsztyikovot, a lenin- grádi ipari területi bizottság első titkárát. A zenekar eljátszotta a szovjet és a jugoszláv him­nuszt, majd Hruscsov és Tito megszemlélte a jugoszláv nép­hadsereg felsorakozott dísz­alakulatát. A repülőtérről a magasran­gú vendégek a városba hajtat­tak. A Macedón főváros el­sőízben fogadott kimagasló államférfit anélkül, hogy ünnepi külsőt öltött volna, Nem lengtek zászlók, nem voltak táblákra és transzpa­rensekre írt jelszavak, nem üdvözölték a vendégeket a házak erkélyéről, vagy az ablakokból. Ennek ellenére a lakosság szívélyes, forró fo­gadtatásban részesítette Nyi­kita Hruscsovot. Már a Ma­cedón fővárosba vezető or­szágút mentén sok százan kö­szöntötték a szovjet kormány­főt. Amikor a gépkocsikaraván beért Szkopje főterére, a Szabadság térre, az üdvözlés viharossá erősödött. A le­rombolt város terein és ut­cáin százezrek éltették Hruscsovot és Titót, leírha­tatlan lelkesedéssel köszön­tötték a béke és a haladás kiemelkedő harcosát, az első külföldi kormányfőt, aki el­látogatott a nagy tragédia után a Macedón fővárosba. Hruscsov miniszterelnök és Tito elnök ellátogatott a város egykori legszebb épületeinek, a vasútállomás, a Hadsereg Háza, a Makedonia szálló romjaihoz. Ezután az Ivó Lola Ribár néphős nevét viselő utcába irányították lépteiket, itt dolgoznak a szovjet hadsereg műszaki egységei, akik már két hete munkálkodnak a ro­mok eltakarításán. Hruscsov és Tito ellátoga­tott Szkopje város parkjába, ahol szinte máról holnapra tíz­ezer lakosú sátorváros nőtt ki a földből. A sátorváros vezetőinél a szovjet minisz­terelnök érdeklődött a rög­tönzött település mindennapi életéről, valamint a legna­gyobb nehézségeket okozó problémákról. Szkopje megtekintése után Hruscsov és Tito baráti be­szélgetést folytattak a Mace­dón vezetőkkel. A magasran­gú vendégek délben egy óra­kor búcsúztak el a Macedón fővárostól s Tito elnök külön- repülőgépén visszautaztak Belgrádba. Csütörtökön este Hruscsov miniszterelnök és kísérete Tito elnök rezidenciáján szűk­körű vacsorán vett részt. A kozármislenyl Uj Tavasz Ts-.z-ben már befejezték a takar- mánysilózást, most csépelik az aprómagvakat, s a tervek sze­rint ebben a hónapban befejezik a tarlóhántást és a nyári mélyszántást is. Képünkön: A néhol meredek dombok bizony próbára teszik Tihanyi Ferenc traktoros tudását. Foto: Czakó László Eredményesen fejlődik megyénkben az újítómozgalom Az újító mozgalomnak ez év első felében igen szép eredményei mutatkoznak m ind a pécsi, mind pedig a ba­ranyai üzemekben, vállalato knál. Az elfogadott és beveze­tett újítási javaslatok nyomán egyrészt ésszerűbb és könnyebb lett a munka, másrészt pedig népgazdaságunk több millió forintos megtak arítást ért el. A PÉCSI BŐRGYÁRBAN ez év január 1-től augusztus 20-ig összesen 126 újítást nyújtottak be. Ezek közül 68- at elfogadtak és 64-et be is vezettek. Az ez időszakban el­ért és kikalkulált gazdasági eredmény; 359 ezer forint. Az újítók részére pedig 60 600 fo­rint újítási díjat fizettek ki. A legjelentősebb újítás:. Is- tókovics József, Fehér János, Reinisch Béla, Czentgráf Jó­zsefé. akik közösén folyamatos összekötő szalagot készítettek a festékszóró gépekhez. Újítá­siak lényege az, hogy a festék­szóró gépeknél két munkafo­lyamatot takarítanak meg. Ez- zél évente mintegy 100 ezer forintos munkabér megtakarí­tást érnek éL Ugyancsak jelentős újítás Vági István üveglapos keret­módosítása is. A régi keretek­nél nagyon feszes volt az üveg lap s emiatt sok volt a törés. Az ő újításától is mintegy 100 ezer forintos megtakarítást várnak az üveglaptörések csökkentése révén. — Nagy Jenő. Bakonyi Gyula és Ko- lácz Mihály, használaton kívü­li taszító gépből halványító gépet készített. Eddig egész­ségtelen munkafolyamatot vé­geztek az üzemben, még hoz­zá kézzel. Újításuk révén most gépek kefélik a bőrökre a hal­ványító anyagot. Újításuk elő­nye a munkakörülmények még javítása mellett az is, hogy azt a munkát, amit eddig 4 ember végzett, egy dolgozó végzi majd. Ugyanakkor halványító anyagot is takarítanak meg. Egy használaton kívüli gépet alakítanak át és helyeznek is­mét üzemibe. Ezzel, az előze­tes becslés szerint, 120—130 000 forint értékű megtakarítást érnek el. A 12. SZ. AKÖV-NÉL 66 újítási javaslatot nyújtottak be ez évben. Kísérletre, illet­ve megvalósításra 42-őt fogad­tak el s ezek közül 35-öt megvalósítottak. A megvalósí­tott újítási javaslatok ered­ménye összesen: 119 ezer fo­rint. Az újítóknak eszmei ala­pon 10 ezer, műszaki becslés alapján pedig 8300 forintot fi­zettek ki eddig. A legjelentősebb újítás Ber­Ufrltand atnariíitixek a \%éc$i „Itonyábcti" Utolsó simításokat végzik a zsemle- és kiflisodró-gépeken. Kiesé bizonytalanul állok a bejáratnál. Az egész pécsi dísznövény-kertészet egy sár­tengernek tűnik. Fúj a szél és lóg az eső lába, pedig ehhez a témához napsütéses igazi nyár kellene. Azután, ahogyan sorba járom a melegházakat, rájövök, hogy itt esőben is iga­zi nyár van, virágok közt nem is lehet más. — Begóniák... ez a begó­nia rex, olyan, mintha tüskés volna, Erfurtból hozattuk ... Egy orchidea fajta azért ló­gatjuk itt, mert a levegő ned­vességéből él — hallom Radios József kertész szavait És már vezet is tovább a kövotkező növényházba. Ezt a házat Kongónak hív­juk. Miért? Ha süt a nap 45— 50 fokos hőség van, és még most is, amikor kint lehűlt a levegő, 24 fokot mutat a hőmé­rő. Nagy a levegő páratartalma is, de a pálmák megkívánják. A jövő évi ciklámenek, § szaporító ládákban olyannak tűnnek, mintha apró giz-gazok lennének, még alig bújtak ki a földből, néhány hete vetet­ték. Ha sikerül, 25 000 cserép lesz jövő nyár végére. Az amarilisz palántákból tavaly hozattak Hollandiából 35 darabot, két nagyon szép színárnyalatban és ezek sokkal nagyobbak is, mint a régiek. Ezek meg a nőnapi selyemasz­paráguszok, július elején vetet­ték őket, s márciusra már szép nagyok lesznek. S ami viszont nem ajánlatos nőnapra: az „anyósnyelvek”. Primulák. Ezek a legszebbek, most a napokban kerülnek az üzletekbe, jelenleg 8000 darab van belőlük raktáron. A folyosón nagy kötegekben violamag lóg a mennyezetről, amott a ládákba rakott tuli­pán-hagyma vár tisztításra. Egy hatalmas, teremszerű nö­vényházban az asztalokon vé­ges-végig aszparáguszok. — Most az asztalon vannak, de télre lekerülnek az asztal alá. — Hogyhogy? — Nagyon kevés a helyünk és ha kintről bejönnek a virá­gok, ezek szegények az asztal alá kényszerülnek. Kiértünk a szabadba, kerül­getjük a tócsákat, bár néhol már felszikkadt a talaj. Kör­ben különböző színfoltok. Az út mellett lányok dolgoz­nak, a karácsonyi tulipánokat és jácintokat cserepezik. Odébb két idősebb asszony, ciklámen­ágyakat gyomlálja. — Szereti a gaz a meleget, mindig sok munkát ad, de a ciklámenek is szépen nőnek. Az Erzsébeteknek, meg a Ka­talinoknak szánjuk őket — mondja Szüle Lászióné. — Haza beszélsz Erzsi — szó­lal meg Bernáthné. Jut abból a 12 000 cserépből másnak is. (VAJDA) náth László főművezetőé, aki házilag oldotta meg a Skoda- gépkocsik felújítását. Újítása azért nagyjelentőségű, mert mint ismeretes, a Skoda-gép- kocsikhoz alkatrészt és motort országos szinten beszerezni nem lehet. Az ő újítási javas­lata alapján 5 darab Skoda- gépkocsit lehetett üzemképes­sé tenni. Az újítással elért gazdasági eredmény: 91 és fél­ezer forint. Az újítást 8 szá­zalékos díj kulccsal számították és az újítónak 7400 forintot fizettek ki. A 12. számú AKÖV-nél a legtöbb újítás a felújító mű­helyből érkezett. Ezek több­nyire a hiányzó alkatrészek pótlását szolgálják. Viszont kevés újítás érkezik a forga­lom és az adminisztráció te­rületéről. A vállalatnál éves újítási, versenyt hirdették az újítók között és az év végi ér­tékeléskor az első 5 helyezet­tet pénzjutalomban részesítik. MOHÁCSI gép- és fémarugyÁrban benyújtottak 13 újítást és ezek közül tizet fogadtak el. Az el­ért megtakarítás 184 090 fo­rint. Az újítóknak pedig ösz- szesen 11 360 forintot fizettek kL Az újítások közül kiemelke­dik Burján Ervin h'ajórészlag csoportvezetőé. A Szeged ré­szére készült úszóház vízre- bocsátásával kapcsolatban nyújtott be újítást. Ennek lé­nyege az, hogy a sólya-pálya helyett, forgózsámolyos sínpá­lyán bocsátotta vízre az úszó­testeket nagyobb egységben. Újításáért 9200 forint újítási díjat kapott. Újítása révén a megtakarítás egy gazdasági év ben 154 200 forint. A PÉCSI KOKSZMŰVEKNÉL 37 újítást nyújtottak be. A fél­év során műszaki becsléssel mért újítások gazdasági ered­ménye: 40 200 forint. Eszmei­leg 4900, műszaki becslés alap­ján pedig 1020 forintot fizettek ki az újítóiknak. Az elmúlt héten egy na<*vie- lentőségű újításra 12 852 fo­rintot fizettek ki. Ez a Köl- ler-generátoir fölösleges gőzé­nek felhasználása, amely Pé­ter Ferenc csőszerelő újítása. A javaslata alapján a generá­tor felesleges gőzét a fürdő meleg vizének ellátására, té­len pedig az épületek helyisé­geinek fűtésére haszná! iák majd fel. Az újítás révén 360 ezer 872 forint megtakarítást érnek élj # V • • • • • • • ^ A * a««a****»««**a*»a«aaaaaa«aa.a.aaaa aaaaaaasa a a a »a a - - i a . - a a « a • • aaaaaaa«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa a .▼•■■••■••'••■••a a a a a a a . ­.•.•.».•.•.•.•.a .........................................a • • a a a a a a a a a a a a , a a , a*a*a*. *.

Next

/
Thumbnails
Contents