Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-22 / 195. szám
2 1963. AUGUSZTUS tt A szovjet kormány nyilatkozata Moszkva, A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben értékeli a Kínai Népköztársaság kormányszóvivőjének augusztus 15-én tett nyilatkozatát. „A Kínai Népköztársaság kormánya azatomkísérleteket eltil tó szerződéssel szemben elfoglalt álláspontjával csatlakozik, az imperialista hatalmak leg- agresszivebb köreihez, sőt ezen túlmenően, magára vállalja az amerikai „veszettek", a nyugatnémet revansistált, a francia ultrák seregében az irányjelző szerepét” — állapítja meg a szovjet kormány. A továbbiakban úgy jellemzi a kínai kormány képviselőjének nyilat kozatát, mint „rágalom-áradatot az. atomfegyver-kísérleteket megtiltó szerződés ellen ée a Szovjetunió külpolitikája ellen”. A kínai vezetők fel akarják használni a szerződés megkötését, „ezt a fontos nemzetközi eseményt ahhoz, hogy kitalálások és aljas fogások segítségével rákényszerítsék más országokra a háború és a béke alapvető kérdéseiben elfoglalt kalandor platformjukat”. A kínai .vezetők ma saját maguk megítélhetik, hogyan fogadja a világ a kínai kormánynak ezt az állásfoglalását — mutat rá a szovjet kormány nyilatkozata. — Ehhez elegendő végigolvasni azoknak az államoknak a jegyzékét, amelyek a szerződést aláírták. A továbbiakban a szovjet kormány nyilatkozata leleplezi a kínai vezetőknek azokat az állításait, mintha az atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés megkötése fokozta volna a háború veszélyét, s ez a veszély nagyobb lett, mint a szerződés megkötése előtt volt Hallgatva a kínai vezetőket — állapítja meg a szovjet kormány — „a dolognak az a látszata, mintha a béke megszilárdításának használna az, hogy folytatják és bővítik az atomfegyver-kísérleteket, mind több féle halálthozó atomfegyvertípust készítenek, olyan helyzetet alakítanak ki, amely ben ez a fegyver elterjed az egész világon, holnap gyártani kezdik a nyugatnémet revan- sisták, holnapután mondjuk a Csöng Kaj-sek-ldikk, hiszen bőven akad olyan, aki segítséget nyújt nekik ehhez”, A szovjet kormány foglalkozik az újabb kínai nyilatkozat szerzőinek minden jel szerint „mentőérvnek’ minősített indokolásával, amely azt állítja, hogy a szerződés nem tiltja meg az Egyesült Államoknak a földalatti atomkísérle- tek végzését és fokozza az atomfegyver-készleteket, s ezzel kapcsolatban a szovjet nyilatkozat kijelenti: „Elsősorban is az Egyesült Államok keze ebből a szempontból a szerződés aláírása előtt sem volt megkötve, úgy, hogy ilyen értelemben semmi új nem történt Másodsorban a szerződés nem tiltja meg a Szovjetuniónak, hogy szükség esetén ne végezhessen földalatti atomJcísérleteket, hogy ne fokozza atomfegyver-készleteit ét ne alkalmazza ezt a fegyvert az imperialista, ag- resszorok ellen, ha őrültségi rohamukban háborút robbantanak ki”, A Szovjetunió nem akar egyoldalúan leszerelni „Az atomkísérleteket eltiltó szerződés megkötésével ^ a Szovjetunió egyáltalán nem akar egyoldalúan leszerelni az imperializmussal szemben” — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata, majd a továbbiakban így folytatódik: — „A Szovjetuniónak az atom fegyver-kísérletek megtiltásának kérdésében elfoglak álláspontja nem merevedett meg, hanem annak megfelelően alakult, ahogy az erőviszonyok változtak a nemzetközi porondon. amilyen sikerek születtek a Szovjetunió és a szocialista közösség valamennyi országa védelmi képességének erősítésében. Ez az álláspont figyelembe vette mindazt, amit az atomkor realitásának szoktak nevezni”. A szovjet nyilatkozat részletezi az atomfegyver-kísérletek megtiltásáért vívott harc szakaszait. Közvetlenül azután, hogy az Egyesült Államok az atomfegyver birtokába jutott, a kísérletek megtiltása e fegyver egyidejű elpusztítása nélkül nem felelhetett meg a szocialista országok érdekeinek, „leállította volna azt a munkát, amelynek a szovjet atomfegyver létrehozása volt a célja, s megszilárdította volna az amerikai atom-monopóliumot”. Mikor azonban megszűnt az amerikaiak atom-mono póli u- ma, a szovjet kormány 1956- ban javasolta, hogy a leszerelés problémájának megoldása előtt is állapodjanak már meg az atomkísérletek megszüntetésében. Az atomfegyver-kísérletek megtiltására abban az időben tett szovjet javaslat éppen azon az alapon irányozta elő ennek a kérdésnek a megoldását, minit amelyen most megoldották — hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata. Abban az időben csak a légkörben és a víz alatt folytak atomkísérletek. „A különbség tehát az, hogy 1956- ban az Egyesült Államok visz- szautasította javaslatunkat, 1963-ban pedig elfogadta, méghozzá némileg bővített formában: hozzávéve a kozmilcus térségetf, „A kialakult helyzetben a Szovjetunió és az egész világ számára nem maradt más hátra, mint választani a három közegben való atomfegy- verkisérletek betiltása, vagy a kísérletek fel nem tartóztatható és korlátozatlan folytatása között A népek kiemelkedő sikere, a békeszerető erők győzelme, a békepolitika reális eredménye az, hogy ma sikerült megállapodni az atomkísérletek megtiltásában három közegre vonatkozóan, s ezzel megoldani az egész probléma legfontosabb részét" Ami a kínai vezetők arra való hivatkozását illeti, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások megkezdése előtt egy-másfél hónappal még a szovjet kormány is mindenfajta atomfegyverkísérlet beszüntetéséről szóló szerződés megkötéséért szélit síkra, erről a szovjet kormány kijelenti: „Minden józanul gondolkodó politikus és diplomata számára világos, hogy a tárgyalásokon mindegyik fél a maximum elérésére törekszik. Mi küzdöttünk ezért a maximumért, vagyis a mindenfajta atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért — beleértve a földalatti kísérleteket is. Az adott szakaszban azonban ez lehetetlennek mutatkozott” A szovjet kormány lépése meg'felel a világ-köz vélemény várakozásának . „Ilyen körülmények között — folytatódik a nyilatkozat — a Szovjetunió egyezményt kötött a légköri, a magaslégköri és a vízalatti atomkísér- letek beszüntetéséről. Ez a lépés megfelelt a világközvélemény várakozásának, ezt a lépést a szovjet nép egészsége, Valamennyi más nép s ezen télül a kínai nép egészsége iránti gondoskodás vezérelte.” „Magától értetődik, hogy a szovjet kormány most sem hagy fel erőfeszítéseivel abban a harcban, amelyet a földalatti atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért vív.” A szovjet kormány már felhívta a kínai kormány íi- ! gyeimét arra az egyszerű igaz1 ságra, hogy az élet nem áll egy helyben, hogy a tudomány és a technika viharosan fejlődik, sl ami tegnap még elfogadhatatlan volt, ma már hasznos, sőt szerfölött hasznos lehet E mögött bizonyos nagyjelentőségű anyagi tényezők állnak, amelyek a szovjet kormánynak a Szovjetunió védelmi képessége és valameny- nyi szocialista országok biztonságának fokozásával kapcsolatosak. Ezek az intézkedések, amelyek sorába beletartozott a legújabb és a világon mind ez ideig a legerősebb atomfegyverek kipróbálása is, reményteljesen biztosították a szocialista államközösség biztonságát. „Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy védelmi képességünket továbbra is a kellő színvonalon tartsuk, olyan színvonalon, amelyet megkövetel, vagy megkövetelhet az adott helyzet’. „Sajnálatos, hogy Pékingben nemcsak hogy nem számolnak azokkal a változásokkal, amelyek meghatározzák a mai világ arculatát, hanem a kormányzás művészete csúcsának tartják a túlélt dogmák feltétlen követését a politikában és a holt betű szembeállítását a valóság élő szavával Ebben rejlik a kínai vezetők politikájának fő gyengesége, különösképpen az atomfegyver-ksérletek megszüntetésének kérdésében.” A szovjet kormány megállapítja, hogy — amint a Kínai Népköztársaság kormánya képviselőjének augusztus 15-i nyilatkozatából kitűnik — „a kínai vezetők rendkívül haragszanak a Szovjetunióra azért, mert nem szállított Kínának atomfegyvereket”. „Hasonlóképpen a bosszúság érzése vezérli a kínai vezetőket, amikor a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az atomfegyverek terjesztését ellenző politikája kapcsán támadják a Szovjetunió külpolitikai lépéseit a nemzetközi feszültség csökkentése és a béke erősítésére. Kiváltképpen ezzel magyarázhatók kirohanásaik az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződés ellen”. A szovjet kormány — olvashatjuk a nyilatkozatban — már számtalanszor megpróbálkozott azzal, hogy meggyőzze a kínai kormányt: az atomfegyver terjesztésének megakadályozása megfelel a béke és valamennyi szocialista ország, többek között a Kínai Népköztársaság érdekeinek. Atomerúnk megbízhatóim védelmezi a népek érdekeit A nyilatkozat aláhúzza: amint a Szovjetunió egész külpolitikájával bizonyította „atomereje megbízhatóan védelmezi a társadalmi és nemzeti felszabadulásért küzdő népek érdekei?’. Az, hogy az atomhatalmak között eggyel vagy néhánnyal több szocialista ország foglal helyet, nem hoz lényeges változást a szocialista tábor védelmi képességében, persze, csak akkor, ha a szocialista tábort egységes egésznek tekintjük. Ugyanakkor azonban minden olyan eset, amikor egy újabb kapitalista állam jut az atomfegyver birtokába, növeli a nukleáris háború veszélyét. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány feltétel nélkül elítélte a „sokoldalú NATO-atomerő” létrehozásának tervét „A szovjet kormány lankadatlan erőfeszítésekkel törekszik arra, hogy meggyőzze a nyugati hatalmakat is: az atomfegyver terjesztésének politikája, amely ezt a fegyvert bármilyen formában is Nyugat-Németország rendelkezésére kívánja bacsátani — mélységesen elhibázott és a világot nagy veszélyekkel fenyegető politika”. A kínai kormány pozícióját — hangsúlyozza a nyilatkozat — „csak olyan értelemben lehet megérteni, hogy a kínai vezetőknek nem fontos miképpen terjed az atomfegyver a kapitalista országok között, hanem csak az a lényeg, hogy kitapinthassák, milyen is az az atombomba”. „A Kínai Néplcöztár saság még nincs felkészülve arra, hogy nagy mennyiségben atom fegyvert gyártson. Ha a KNK két-három bombát készítene is, az se oldaná meg számára a kérdést, viszont nagyon megterhelné Kína gazdaságát.” i A nyilatkozat megjegyzi, hogy a Kínai Népköztársaság „most támaszkodhat azokra a védelmi eszközökre, amelyeket a szovjet nép hozott létre, s amelyek reményteljesen szolgálják a szocialista államközösség védelmének céljait". Éppen ezért a Kínai Népköztársaság számára a jelenlegi körülmények között a leghelyesebb politika az lenne, ha minden erőfeszítését gazdaságának fejlesztésére összpontosítaná, „A kínai vezetők azért becsmérlik a Szovjetuniót, mert atomfegyvere van, a KNK-nak pedig nincs — hangzik a nyilatkozat De mondhatják-e a KNK vezetői szivükbe tett kézzel, hogy a Szovjetunió atomihatalma nélkül, anélkül a hatalom nélkül, amely éveken át minden szocialista ország érdekét szolgálta, a Szovjetunió békepolitikája és az agresszív erők megzabolázása nélkül, foglalkozhatna-e ma Kína nyugodtan a gazdasági és államépítés belső feladatainak megoldásával? Kína külső biztonságút a Szovjetunió és a szocialista közösség' hatalmú védelmezi Azt a fényűzést is, hogy az atomesend-szerződést ellenezzék és durván támadják a Szovjetuniót és az SZKP-t, a kínai vezetők csakis annak •következtében engedhetik meg maguknak, hogy Kína külső biztonságát a Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatalma védelmezi. A szovjet korméiny kijelenti: az atomfegyverek korszakában végzetes hiba lenne bármely szocialista ország részéről. ha védelmének biztosításában csak saját erejére számítana* annál is inkább, mert nem minden ország rendelkezik ehhez elég erővéL A szocialista országok, köztük a Kínai Népköztársaság is, hiába állítják az ellenkezőjét, védelmüket a Szovjetunió nukleáris erejével számolva építik ki, mert ez az erő meg tudja fékezni a nyugati hatalmak támadó köreit. A kínai vezetők azt állítják, hogy a Szovjetunió csupán a saját boldogulásával törődik és az atom csend-szerződés meg kötésével a pillanatnyi tiyu- g álmát hajszolva évszázados szenvedésre kárhoztat embereket Ha a KNK kormánynyilatkozatának szerzői a nyugalom alatt azt értik, hogy nincs háború — hangzik a szovjet nyilatkozat — akkor mi valóban mindig sflcraszálltuíik és a jövőben is síkraszállunk az ilyen nyugalomért. # A szovjet kormány nyilatkozatában rámutat: a KNK kormánya visszaél a szocialista országok közötti bizalmas jellegű kapcsolatokkal, olyan titkos okmányok tartalmát fecsegi ki, amelyek érintik a szocialista közösség országainak védelmét. A KNK kormányának eme eljárása után többé aligha hisz valaki ígérgetéseinek őszinteségében és közöl vele védelmi jellegű adatokat. Természetes, hogy a szovjet kormány erre vonatkozólag levonja a megfelelő következtetéseket — hang zik a nyilatkozat. Minden lenini elveket valló kommunistának undorral kell visszautasítania a nukleáris háború kérdésének ilyenfajta felvetését: semmi az, ha elpusztul az emberiség fele, ha elpusztul 300 millió kínai, ezzel szemben eltörlik a főid színéről az imperializmust s az életben maradottak a romokon állítólag gyors ütemben az eddiginél ezerszerte magasabb civilizációt teremtenek. Ez az elképzelés többször jutott kifejezésre magasrangú kínai képviselők nyilatkozataiban. Tegyen a KNK kormánya nem két, hanem 102 nyilatkozatot arról, hogy ég az atomfegyver betiltásának és megsemmisítésének vágyától, hogy csak a népek érdekeivel törődik, nem moshatja te magáról a szégyent, hogy egy nukleáris háborúban milliók és milliók, közte kínaiak, feláldozásával számol. A KNK vezetőségének legutóbbi nyilatkozata ismételten bizonyítja, hogy külpolitikájában ma is efelé az antimar- xista—amitileninista és embertelen elképzelés felé orientálódik — hangzik a szovjet kormány nyilatkozata. Ellenezzük ezt a kegyetlen koncepciót — jelenti ki a szov jet kormány. — Továbbra is a szociáLizmius és a kommunizmus humánus ideáljaihoz méltó módszerekkel küzdünk a marxi—lenini eszmék diadaláért, azért, hogy a népeket felszabadítsuk mindejn kizsákmányolás és elnyomás alól, azért, hogy a munka győzzön a tőke felett. A. szovjet kormány számára minden egyes szovjet ember élete drága Ha egyesek Pefcingfoen hajlandók feláldozni az ország lakosságának felét, vagy az egész emberiség felét — hangzik a nyilatkozat — az SZKP Központi Bizottsága számára, a szovjet kormány száméira minden egyes szovjet ember élete drága. A kínai vezetők azt a látszatot Igyekeznek [kelteni, mintha Á2sia, Afrika ás Latin- Amerika elnyomott népeinek nevében beszélnének, mintha az ő sajátos szócsöveik lennének. „A kínai vezetők felhívásain messziről érezhető a demagógul és a kalandorság" — hang súlyozza a nyilatkozat. Rá akarják kényszeríteni, az ázsiai, az afrikai és latin-amerikai népekre azt a gondolatot, mintha a moszkvai szerződés és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó több más intézkedés akadályozná nemzeti felszabadító harcuk kibontakozását. „Az ehhez hasonló állítás — félrevezetés” — jelenti ki a szovjet kormány. Nyilatkozat mutatja, menynyire nem meggyőző a kínai vezetők «ma próbálkozása, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha szabadalmuk lenne az ázsiai, afrikai és latin- amerikai népek érzéseinek és törekvéseinek magyaré zására. „A legjobb bizonyíték, hogy a kínai vezetők pozíciója összeegyeztethetetlen e népek érdekeivel éppen az, hogy az' atomkísérletek beszüntetéséről szóló szerződéssel szembeni támadásaik ellenére is az ázsiai, az afrikai és s latin- amerikai államok egymás után csatlakoztak ehhez a szerződéshez.* A Kínai Népköztársaság kormánya csupán ,ja trockista csoportokat egyesítő úgynevezett 4. internacionálé határozatával büszkélkedhetf’. „Szó se róla — .méltó* partner a proletár ár ^-nacionalizmushoz” — olvashatjuk a szovjet; kormány nyilatkozatában. Az a tömik ígértetek beszüntetéséről szóló szerződés elleni hangzavart Pekingiben felhasználják az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek érdekeinek „különleges” összefonódásáról szóló összetákolt elmélet propagálására. „A kínai vezetők — olvashatjuk a nyilatkozatban — néhány ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország egyes személyiségeinek nacionalista érzéseit felhasználva tüntetőén aláhúzzák e három tocinti- neno érdekeinek azonosságát, de nem szólnak egy szót sem arról, mennyire szükséges erősíteni e földrészek szolidaritás sát a szocialista országok népeivel, a világ forradalmi miun kásmozgalmával" A kínai vezetők megtévesztik a népeket A sBovjet kormány kijelents, hogy „az afro ázsiai szolidaritás Hlyen értelmezésben nem annyira az imperializmus elleni harc fegyvere, mint inkább eszköz e földrészek népeinek elszigetelésére a szocialista államoktól és »ok más békeszerető országtól. Kinek kedvező ez a cselekvési mód, ha nem az imperialistáknak?” „Mi csak örülnénk, jelenti ki a szovjet kormány, ha a lefegyverzésért folyó nagy harcban a népi Kína kormánya egy sorban haladna a Szovjetunióval, az összes szocialista országgal". „Sajnos, ma ez nem így pan” — állapítja meg a Szovjetunió kormánya. „A Kínai Népköztársaság kormánya éppen ellenkezőleg cselekszik, mint ami kívánatos egy szocialista ország kormányától — hangák a szovjet nyilatkozat. — Igyekszik megtéveszteni a népeket, megfosztani őket helyes tájékozódási pontjuktól a béke megszilárdításáért folyó harcban, vagyis aláásni a népek offenziváját ebben • küzdelemben”. A szovjet kormány nem mond 1» arról a reményről, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői még egyszer mérlegelik a szocialista országok ö«z- szieforrotteága és a béke érdekelnék ellentmondó jelenlegi politikájuk minden következményét és erőfeszítéseket tesznek annak érdekéiben, hogy a Kínai Népköztársaság ismét elfoglalja helyét a nukleáris háború megakadályozáséért, a békés egymás meiLLett élésért, a népek szabadságéért és függetlenségéért lankadatlanul küzdő államok »aráiban. JCiil/öLdi hitek RABAT Az Egyestat Államok kedden visszaadta Marokkónak Mehdia kikötőjét, amely eddig a kienHrai amerikai haditengerészeti támaszponthoz tartózott NAGPUR Istentisztelet köziben a hívőkre omlott egy mecset a közép-indiai Nagpur városától 130 kilométerre délnyugatra fekvő Yeotmal községben, Hi- .vafaöw iejeaägs «sepal m «Öt dig Ismeretien okból bekövetkezett szerencsétlenségnek 110 halálos áldozata van. Hatvannyolc ember súlyosan megsebesült BIRMINGHAM Fajgyűlölők bombát robbantottak az Alabama állambeli Birmingham egyik néger vezetőjének házában. A merénylet felháborította a néger lakosságot: több száz ember tódult az utcákra. A rendőrség csak nagy nehezen tudta szétOSjdteM a töriwgiarii . “ •-«fS'Sr’&ss-
