Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-11 / 160. szám

1963. JÚLIUS 1L NAPLÓ 5 Megjelentek a tüzelőcsalók Modern és népi Körséta a népművészeti kiállításon Alkalmi hiánycikkek! Kannatej, szemeskávé, üveges sör Teljesíthelő-e a vásárló kívánsága? — Híre valók a hirdetőtáblák? — Mikor szabad sört inni? Módszerük évek, óta nem változott és mégis sokan beugranak a tüzelőcsalóknak. A téli tüzelő beszerzése év­ről évre visszatérő gond a családoknál és ezért — ta- ( Ián érthető — hogy megra- ! gadnak minden lehetőséget, amely bizony könnyítést je­lent. Ezt használják ki a (•silók. Az első fecske már learatta áldozatait. Király János alkalmi mun ! kas, akinek van ugyan be­jelentett lakása, de ott csak •lágyon ritkán tartózkodik, — könnyíteni akart a tüzelő Mzerzési gonddal küzdő családokon, illetve azok pénztárcáján. Lakáson, mun- ! kahelyen, üzletekben, bor- ; bélynál kereste fel áldoza­tai1 és felajánlotta szolgála­tait. Amikor a páciensek • lépve mentek, pénzt kért, j bizonyos előleget, hogy az üzletet lebonyolíthassa. Aztán a pénzt elköltötte, a becsapott családok pedig nem látták a szenet, a fát, a beígért tüzelőt. így járt Z. István is, akitől háromszáz forintot vett át és F. József, aki viszont 250 forintja után szalad most. A hatóságok erélyes in­tézkedéssel leleplezik a csa­lókat, de ehhez szükség van a lakosság támogatására is. Ne bízzák pénzüket isme­retlen, megbízhatatlan sze­mélyekre és kerülő utak helyett forduljanak a TÜZEP-hez, a szállítási iro­dához, ahol hivatalos úton és gyorsabban, biztosabban megkapják a téli tüzelőt, mint a Király-féle csalóktól. AMIKOR BELÉPTEM a népművészeti kiállításra, az első, ami megragadott, Kulu- tácz Mátyás, volt mohácsi fa­zekas, a porcelángyár dolgo­zójának kerámiái voltak. Ab­szolút modernek és nagyon szépek. A következő szek­rényből egy fekete mohácsi kerámia, néger fej nevetett felém, az őskori korsóikra em­lékeztető Horváth kerámiák közül. Horváth János a mohá­csi kerámiát kororugozza új vonalakra. Keszler Antalnak pedig 4 régi óbányai formák mellett jelenik meg új vázája. A maiságnak és a régi ele­meknek ez az érdekes össz­hangja még fokozottabban ér­vényesült a szőtteskészítők­nél. A kiállított három régi darab mellett modern textíliá­kat láthatunk. Egy részük a szoknyák, futók és más köz- használatú cikkek, melyek a HISZÖV megrendelésére ké­szülnek, megtartják a régi mo­tívumokat, de színgazdagsá­guk már nagyon nagy mérték­ben csökkent. A textíliák kö­zött legmagasabb művészi és technikai színvonalat Szalavá- ri Imre szőttesei képviselik. Szalavári a népi motívumo­kat, például a felsőszentmár- toni szőttesek emberábrázolá­sát megtervezi, s ezután gép­re alkalmazza. A géppel fel­dolgozott motívumok teljesen mai jellegűek. Nagyon érdekes látni a motívumot papíron le­festve és szövésre alkalmas felbontásban, azután pedig mint modern bútorszövetet sok színben, és a legmodernebb környezetbe is beleilleszkedő hatással; Szalavári Imre és KüTutácz Mátyás művészete kitűnő pél­da arra, hogy a modern mű­vészet a népi talajon marad és a népi mennyire modern tud lenni egészen csekély változ­tatásokkal. A FAFARAGÓK munkái merőben más képet mutatnak, mint a fazekasok vagy a szőt­teskészítőké. Náluk teljes mér­tékben megmaradnak a ha­gyományos vonalak, faragá­saik szépségét éppen ez a ré­gi, jellegzetesen népi hatás adja. A fafaragók közül leg- kiemelkedőbbeik idősebb és if­jabb Kapoli Antal. Idősebb Kapoli Antal ülőgarnitúrája mellett bemutatják más igen tehetséges népművészek mun­káit is. így a három mohácsi busómaszk-faragó, akik ötle­tesen kiforrott technikával szolgálják a mohácsi népszo­kást. A csontfaragás legjobb mesterei Bele János és Hof­ier János. A fafaragás érdekes művésze Vajda József, nem paraszti származású, formakin­csét szakkönyveiből meríti. — Azonban fejlett technikai tu­dása és kompozioiós készsége a népművészet legjobbjai közé emeli. Érdekes színt képvisel a fafaragók között Papp Lajos és Papp Erzsiké. Az apa és lá­nya együtt dolgozik Tótszent- györgyön. Az apa főleg szip­kákat farag, ő látja el az ösz- szes népművészeti boltokat, Erzsiké csak most tanulja a fafaragást, de első munkái is •tehetségre vallanak. Terve az, hogy a csontfaragást is meg­tanulja. Ez egy igen érdekes művészi irányzat, a csontfa- ragványok fával kombinálva nagyon jól mutatnak és hasz­nálati tárgyakat is lehet be­lőlük készíteni. A falusi élet fejlődése ter­mészetszerűen magával hozza, hogy egyre kevesebb lesz a népi hímzés. A hímzések visz- szaesése két okban keresendő. Egyrészt nagyon munkaigé­nyes, másrészt pedig nem áll a művészek rendelkezésére megfelelő számú baranyai mo­tívum. Ezen a néprajzi mú­zeum úgy akar segíteni, hogy a múzeum birtokában lévő gazdag motívumanyagot kis füzetek formájában a díszítő- művészeti és hímző szakkörök rendelkezésére bocsátja. Érdekes vonása még a ki­állításnak, hegy a nem anyag­gal dolgozó népművészeket is bemutatja. — Fényképeiket ugyanúgy, mint a többi nép­művészét tablókon mutatja be. Művészetüket pedig magneto­fon felvételekről ismerhetik meg a látogatók. A szóhagyo­mányos és népzenei művésze­tet a kiállításon öt népművész képviseli. Egy népi énekes, egy cigány és egy magyar me­semondó és két népzenész szó­lal mes a felvételeken. Legér- dekesebek talán azok a zenei felvételek, melyek Baranya egyetlen okarina művészét, a Mohács-szigeti Kovács Jánost és a megye legjobb dudását Klárics Mártont szólaltatja meg. EZZEL tulajdonképpen át is tekinthettük a népművészeti kiállítás anyagát. A kiállítás célja azonban nemcsak az, hogy megismertesse a nagy- közönséget napjaink népművé­szetével. Ezen túlmenően a ki­állítás 37 résztvevője a meg­nyitó után tapasztalatcserén találkozott és kifejezték igé­nyüket. hogv legalább minden évben lehetőséget kellene ad­ni ilyen kiállításokkal össze­kötött találkozásokra. Ez ket­tős célt szolgálna, egyrészt a közönség fejlődésében látná a népművészeteket, másrészt a művészek egymásközti kapcso­latai nagymértékben megerő­södnének. Vajda Agnes m, S7© éves Jogi tanácsadó ** •• Öregségi nyugdíj — Özvegyi nyugdíj Házastársi pótlék Az elmúlt Időkben sok bonyo­dalmat és problémát okozott a nyugdíjba menő dolgozók számá­ra az, hogy kis fizetéssel (500 fo­rint) munkaviszonyuk megszűnése után rövid időn belül ismét mun­kába lépjenek vagy alacsonyabb munkakörben volt munkáltatójuk­nál tovább dolgozzanak. Ezen az állapoton változtatott a 3/1963. (VI. 13) Mü. M. sz. rendelet 24. §-a, amely a következőképpen szabá­lyozza ezt a kérdést: „Munkaviszony fennállása alatt előterjesztett igénybejelentés alán­ján öregségi nyugdíj megállapí­tásának csak abban az esetben van helye, ha az igénylő; a) igényét a felmondási idő alatt nyújtotta be és ez a munkaviszo­nya az igényelbírálás során meg­szűnt, vagy b) olyan munkaviszonyban áll, amely az öregségi nyugdíjra Jo­gosultság beállását követően kez­dődött, vagy c) olyan munkakörben dolgozik, amelyre érvényes munkabérszabá­lyok (munkaszerződés) szerint havi munkabére az 500 forintot nem haladja meg, vagy d) igazolja, hogy igénybejelen­tésétől munkaviszonyának meg­szűnéséig munkát már nem vég­zett, munkabérben és táppénzben nem részesült..stb. A jogszabály további részei vál­tozatlanul megmaradtak. Azonban ezen részből is már sokkal vilá­gosabban kitűnnek azok az ese­tek, amikor a munkaviszonyban állás mellett a dolgozó kérheti nyugdíját és azt meg is lehet adni, anélkül, hogy a munkavi­szonyt meg kellene szüntetni. * A módosító rendelkezéseknek egy másik érdekes része, hogy az özvegyi nyugdíj és az élettársi nyugdíj vonatkozásában olyan új rendelkezéseket vezetett be, ame­lyeket az eddigi jogszabályok nem ismertek. Az 1963. évi 10. számú tvr. 3 §-a a következő rendelkezést tartal­mazza: „Meghalt élettársa jogán özve­gyi nyugdíjra nem jogosult az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg és ezt az özvegyi nyugdíjra jogosultság­hoz szükséges együttélési időtar­tam vagy ennek egy része alatt felvette”. „Az 1963. évi május hó_ 1. nap­ján vagy ezt követően kötött há­zassága miatt megszüntetett ál­landó özvegyi nyugdíjra jogosult­ság e házasság megszűnése ese­tén feléled, ha a) az igénylő a házasság meg­kötésekor végkielégítést nem vett fel és b) az igénylőt — a házasság létrejötte nélkül — az állandó ötvegyi nyugíj egyébként meg­illetné”. * Nagyon sok problémát okozott az eddigiek során az, hogy a fe- lASÚg, «3 55. életév betöltése előtt házastársi pótlékot semmilyen kö­rülmények között sem kaphatott. A most megjelent rendelkezés e téren a következő új szabályozót vezette be: „A férfinyugdíjas, ha felesége (élettársa) az 55. életévét betöltöt­te, vagy egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen (rokkant), úgy házastársi pótlékra jogosult az egyéb feltételek fennállása mel­lett. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a most ismertetett rendelkezés szerint lehet kérni a házastársi pótlék megállapítását azután a feleség után is, aki az 55. élet­évét még nem töltötte be, de beteg és ennek folytán az orvosi véleménytől függően jogosulttá válhat e pótlékra. iV Szerkesztőségünkhöz írt levelé­ben egyik olvasónk arról panasz­kodott, hogy eltartja elhalt leá­nya gyermekét és utána nem kap semmi támogatást. Felhívjuk ol­vasónk figyelmét arra, hogy az 1958. évi 40. sz. tvr. 19. §. (1) be­kezdése értelmében az árva ár­vaellátásra jogosult az elhalt anya jogán is, még akkor is, ha a gyermek apja él. Ez az ellátás minden körülmények között meg­illeti az árvát az elhalt dolgozó anya jogán, természetesen csak akkor, ha az elhalt szülő — je­len esetben anya — haláláig a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges feltételeket megszerezte (kellő munkaviszony, szolgálati idő, stb.). Azt javasoljuk, hogy kérel­mét sürgősen terjessze be az SZTK pécsi alközpontjához, ahol a kérelmet elbírálják és ezután megállapítják az árvának az őt megillető ellátást. * Felvilágosítást kértek arra vo­natkozóan, hogy milyen esetben lehet bírósághoz fordulni a nyug­díj elutasító határozatok ellen. A 11/1963. (V. 11.) Korm. sz. rende­let 16. §-a ezt a következőképpen szabályozta 1963. május 1-től kez­dődően: „Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz a nyugellátás ösz- szegszerűségének, a rokkantság, foglalkozási betegség fennállásá­nak, a rokkantság, illetőleg a munkaképesség csökkenés mérté­kének és annak megállapítása el­len, hogy a dolgozó munkaképes­ség-csökkenése, illetőleg halála a balesettel (foglalkozási betegség­gel) okozati összefüggésben áll e. Nem lehet továbbá keresettel for­dulni a bírósághoz az 1954. évi október hó 1. napja előtt érvény­ben volt jogszabályon alapuló nyugellátási ügyekben sem. Ha a másodfokon hozott határozat az öregségi vagy a rokkantsági tel­jes nyugdíjra vonatkozó jogosult­ságot megállapította, a nyugdíj­kiegészítés kérdésében a bíróság­hoz fordulni nem lehet.”. — EGY RÉGI OKMÁNY tanúsága szerint I. László ki­rály idejében, 1093-ban a bé­tái Benedek-rendi birtok át­adásánál körüljárták a birtok terjedelmét, hogy a határt pontosan megállapítsák. Az erről szóló okirat a birtokba eső jószágok között említ egy „Bolok” nevűt is, melyről minden kétséget kizáróan ál­líthatjuk, hogy a mai Boly lehetett — olvasom a piros­kötésű mappában, melynek címe: Boly története. Málik László, a bólyi József Attila Művelődési Ház igazgatója ír­ta majd 10 évvel ezelőtt. A kis asztalon alig fémek el a régi megsárgult, foszla­dozó szélű községházi jegyző­könyvek, dokumentumok. Az egyik barna mappán ez áll: Levelezések és rendelkezések. Alatta néhány sorban írás, név, majd egy sor évszám 1848-tól 1854-ig. A másik még régebbi, 1788-ból való, s bi­zony már alaposan kikezdte az idő meg a moly. A végéről hiányzik is egy csomó lap. Részben ezek és még sok meg­maradt levél, dokumentum alapján íródik Boly története. Málik László kezdeménye­zésére három évvel ezelőtt alakult meg a honismereti szakkör és a 49 jelentkező el­határozta. hogy 1963-ra, ami­kor is augusztusban ünnepük a község fennállásának 870. évfordulóját, felkutatják a hagyományokat, a levéltári anyagot és megírják Boly község monográfiáját. A 350— 400 oldalas tanulmányt ezer példányban szerették volna kiadni. A rosszmáj úak azt mondják: Na, ezek akarják megírni a falu történetét, hi­szen nem is „igazi” bólyiak. Ez ugyan igaz, a pedagógusok legtöbbje 10—12 éve lakik a községben, de magukénak ér­zik. Azért csak hozzáfogtak a munkához, de a kiadvány csak egy év múlva készül el. — Nem tudjuk elkészíteni — mondja Kereszthegyi Mi­hály, a kultúrotthon körzeti szervezője. — Főleg a XX. századi résszel vagyunk baj­ban. Az 1900-tól kezdődő idő­szakra nagyon jól emlékeznek még a falu idősebbjei és el­beszélésük alapján gyűjtjük össze az anyagot És bizony ez elég nehézkes, körülmé­nyes munka. — Hogy boldogulnak az anyaggyűjtéssel? — Szerencse, hogy az em­berek nagy része érti, hogy miről van szó. Szívesen me­sélnek, csak meg kell találni a módját — Hogyan? — Azt lejobban a „pince- vezér”, Richter Józsi tudná elmondani... Egy kis anyagi áldozat és nagyszerű dolgokat tudunk meg. A „tudós” öre­geket meghívjuk egy-egy pin­céhez baráti beszélgetésre. Aztán az első pohár után már előbuggyannak az emlékek... Biztosan hallott már a „kul- túrpincékről”. Ott nem tar­tunk bort csak mivel hangu­latos hely, sokszor ott érteke­zünk. A legjobb ötleteink mindig ott születnek. Lapozom a szakkör munka­naplóját, minden összejövetel pontosan bejegyezve dátum­mal, a megbeszélés tárgykö­rével. Érdekesek a témák. Szó van a híres bólyi kékfestők­ről, ma mór kihaló félben lé­vő mézeskalácsos iparosokról, a jellegzetes pinceépítésekről, a község gazdasági múltjáról. Eredményes a honismereti szakkör munkája. Nagyon sok érdekességet gyűjtenek és le­rögzítenek, mielőtt teljesen fe­ledésbe merülnének. Szakcsoportok gyűjtik a község történetét, öt szakcso­portvezető irányításával. Má­lik László a történelmi cso­portot, a Magyarlaki házas­pár a néprajzi, Blum Lőrinc a földrajzi csoportot, Puskás Bálint pedig fényképeket ké­szít az anyaghoz. Főleg az el­ső és a második világháború anyagával foglalkoznak rész­letesebben, erre az időre kü­lönösen emlékezik a falu la­kossága. Sok anyaguk van a Nyilas Párt és a Volksbund munkálkodásáról. Birtokuk­ban van Németh Béla Bólv FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár Még az iskolaév befejezése előtt történt. Egy kislány tejért jött. ki­számolt pénzt szorongatott . a markában és letette a pultra a literes aluminium kannát. Kért egy liter tejet, a kiszol­gáló felbontott egy üveg pa­lackozott tejet, beleöntötte és csodálkozott. „Ez kevés, még hatvan fillért kérek!” — A kislány elpityeredett, neki csak három forintot adtak. Ha most hazaszalad, elkésik az iskolából. Mégsem volt ntós választása. Hazament, hozott hatvan fillért és megkapta a liter tejet. Bosszankodtak a szülők, sírt a gyerek és elké­sett az első óráról. Felnőttekkel már bajosan történik ilyesmi, mert nem indulnak el kifillérezett pénz­zel. De a bosszankodás nekik is kijár, amikor palackból mé­rik ki a tejet. Márpedig ha valaki tejes edényt tesz a pultra, bizonyára nem palac­kozott, hanem kannatejért jött. Azt hisszük; hogy teljesít­hető a vásárlók kívánsága: Tartsák be az előírásokat, adjanak — amíg vaú — kannatejet három forintért és ha elfogyott, akkor kö­zöljék ezt a vevővel és ne igyekezzenek rásózni hat­van fillérrel drágább árut. Jó lenne már, ha a tavaly óta emlegetett árrendezést végrehajtanák. Nem általános ez a jelenség, de elég gyakori és nemcsak a tejszakmában, hanem a vendéglátásban is. Megesik, történetéről szóló német nyel­vű könyve is, amely viszont a herceg szája íze szerint ké­szült és természetesen sok vonatkozásban nem felel meg a valóságnak. SOK MUNKÁT IGÉNYEL a monográfia összeállítása, de Málik Lászlónak szenvedélye a történelem, a kutatás és a szakkör 49 tagja is nagy sze­retettel foglalkozik a falujá­val. Legközelebbi fegyverté­nyük: a jubileumra kiállítást rendeznek a községben talált múzeumi leletekből, valamint a helyi néprajzi anyagból a művelődési ház két termében, amely augusztus 4-től augusz­tus 25-ig, a jubileumi ünnep­ségek zárásáig tart nyitva. Bozsér Erzsébet hogy a vendég már csak ak­kor veszi észre, hogy Kinizsi vagy éppen Délibáb sört ka­pott, amikor a pincér kitöl­tet"' ; a poharába. Ilyenkor megissza, fizet és bosszanko­dik. A szemeskávéval is baj van. Mert reggel hiába megy az ember a tejboltba és kér két deka pörkölt kávét — az nincs! De van helyette szardí­nia (tejboltban!), van a polcon dzsem és befőtt (tejboltban!), ám a szemeskávé hiányzik a cikklistáról. így hagyták jóvá a minisztériumban. Pedig a tej, a reggeli, a kifli mellé odaillenék a kávé is. Nem jobb a helyzet a cukrászdák­ban sem. A Napsugárban üveglapra festették, kifüggesz­tették, hogy vásároljuk meg napi szemeskávé adagunkat a cukrászdában, bolti áron meg­kaphatjuk és felsorolja a 2, 5 és 10 dekás csomagok árát is — mintegy bizonyításképpen. Amikor pedig kér az ember öt dekát, sajnálattal kijelen­tik, hogy nincs, elfogyott. Va­sárnap van, nem is igen tud hová menni az ember, hát bosszankodik és aznap nem főz kávét. De akkor minek a hirdető- tábla a pénztár felett? Nyilatkozatok és Ígéretek láttak napvilágot a közemúlt- ban sörről, üdítő italról. Lesz, nem lesz — totóztuk sokáig a sok Ígérgetés hallatára. És akkar bemegy az ember a Kossuth Lajos utcai büfébe, kér egy üveg sört, mire kije­lentik: Nincs! — Mikor lesz? — Délutá»... — Akkor hoznak? — Nem kérem — árulja el a utkot a felszolgáló — van most is, csakhogy a délelőtti kvantumot — két ládával —1 már megitták a vendégek, a másik két ládával tartalékol­tuk délutánra. Áruelosztás kérem... Szerintem bosszantás. Már­mint az, hogy kevés a sör és ami van, azt is tartalé­kolták, bizonyos, nem ép­pen érthető kereskedelmi okok miatt. Azt írtuk a címben, hogy alkalmi hiánycikkek. Bizony azok, mert nem lehet azt mon­dani,^ hogy hosszú időre el­tűnnének a polcokról, a pult­ról, hogy mégis hiánycikk, az legtöbbször helytelenül értel­mezett szervezés, kereskedel­mi „fogás” következménye. Ezen változtatni nagyon köny- nyű és szükséges is. Gáldonyi Béla SZÍNHÁZ JUti A PÉCSI RADIO 1963. júl. ll-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Kombájnosok. — Jegyzet. Baranyai kirándulóhelyek. Orfű. Kólók. A cigányokról. Cigánydalok. 17.30: Német nyelvű műsor: Aratási körkép. Hírek, tudósítá­sok. Zenés műsor aratóknak. 18.00: Zenéről zenére. (Közben karcolatok, jegyzetek, glosszák). 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Nem csak egy vállalat gond­ja .. . Beszélgetés a szakmunkás képzésről Szakonyi Lajossal, a 12-es AKŐV műszaki szakosztály- vezetőjével. 19.35: Werner—Müller együttese játszik. 19.45: A Pécsi Orvostudományi Egyetem népegészségügyi szol­gálatának előadás-sorozata. — A mezőgazdasági dolgozók nyári egészségvédelme. Az előadást írta: dr. Páter János egyetemi tanár, a Közegészségtani Intézet igazgatója. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: Sevillai borbély (este 8 órakor). Mohácson. MOZI: Park: Katonazene (fél 6 és fél 7 órakor, szélesvásznú). Párák Kertmozi: Szélvihar (9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Nevessünk (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Szélvihar (fél 5, fél 7 é» lél 9 órakor, szélesvásznú}. Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, U Thant Magyarországon. Eger, Ki mit tud? Harmadfokú készültség, Gyermeköltöztetés. — (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Építők Kultúrotthona: Válás olasz módra (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Jószerencsét (Pécsszabolcs): Hóvihar (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A nap szerelmese (7 órakor, szélesvász­nú). Május 1. (Vasas II.): Az elha­gyott férj (7 órakor). Kossuth (Mohács): Gombhábor.i (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Ravasz Péter (fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): A fekete nemzedék (fél 9 órakor). DUNÄNTÜL1 NAPLÓ A Magyai Szocialista pa* * *"i Baranya megyei Bizottsaga és a megyei tanács lapia Főszerkesztő: Vasvan Ferem Szerkesztőség: Pécs. 'i'invpd János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33: *7 or. m. .. 60-11. Belpolitikai rovat: 31-üt Kiadja a Dunántúli Mao» Lapkiadóvállalat Felelős kiadó: Braun Károl\ Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi >» u Telefon: » 55-91. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOM!)-* Pécs. Munkácsy Mihály u :i Tenesztl .. Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalod­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.«^ indexszám: 25 054

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents