Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-11 / 160. szám
tWS« JŰL1U8 11« RIAPLd 3 Az ötvenedik új ntca Komlón Az idén tizenötödik éré, hogy Komlónak, az egykori kis mecseki bányászfalunak a várossá fejlesztése megkezdődött. Az eddig több mint egvmilliárd forintot felemésztő városépítő munka érdekes mozzanatához érkezett: az útépítők Komló ötvenedik új utcájának kialakításán dolgoznak. Az út a város szívéből, a szép középületekkel övezett Lenin térről nyílik. Első szakasza egy kilométer hosszú lesz és a felépülő gimnáziumhoz vezet. Az új utca egyébként bejáratul szolgál majd Komló legfiatalabb lakónegyedéhez. Ennek az utcának a folytatásában kezdik meg ugyanis annak a félezer lakásból álló városrésznek a kiépítését, amely a jövőre termelésbe lépő Zobák-akna dolgozóinak lesz az otthona. Űj akciók, új kedvezmények Megkezdik az előjegyzéseket a hizlalási és tenyésztési szerződések kötésére Gyógyszertár épei Egyházaskozárog Három falat —* Tófűt, Hegyhátmarócot és Szárászt — igazgatják az egyházas- kozári közös tanácsról. A fejlesztési tervet úgy állították össze, hogy a központi fekvésű Egyházaskozáron olyán létesítményeket építsenek meg, amelyek a többi község lakosságát is kiszolgálják. így tervezték el, hogy még ebben az évben megkezdik és jövőre befejezik a korszerű gyógyszertár építését, amely kiegészíti az orvosi ellátást. Ugyancsak az idén korszerűsítik — néhány hónap múlva be is fejezik —- a falut átszelő kövesutat és annak két oldalán az ősszel fásítanak. Ehhez már megrendelték a hársfacsemetéket. Ugyancsak fásítanak a termelőszövetkezet majorja környékén is. A másik három faluban helyi jelentőségű fejlesztésre kerül sor ebben az évben. Hegyhátmarócon a járdaépítés a legfontosabb és az idén a tervezett 1400 folyóméter betonlapos járdából 800 méter el is készült. Tófűn mintegy két kilométer hosszúságban rendezik a vízelvezető árkot, Szárászon pedig befejezik a kultúrterem építését. Az Állatforgalmi Vállalatnál is július közepét mutat a naptár, de itt már a jövő évre gondolnak. Most dolgoznak az 1964. évi szerződéses akcióik beindításán. — Milyen akciók lesznek jövőre? — tettük fel a kérdést Balogh János áruforgalmi főosztályvezetőnek. — Az akciók kétirányúak: hizlalási és tenyésztési akciók. A sertés- és szarvasmarha- hizlalási akciók árai és feltételei azonosak lesznek az ideivel. A nagyüzemi felár kifizetésénél azonban a termelő- szövetkezetek újabb kedvezményt kaptak. Ismert, hogy jelenleg hízott sertésre csak akkor kaphatnak nagyüzemi felárat, ha egy tételben 20, illetve 50 sertést adnak át. Ilyen estben a nagyüzemi felár mértéke 1,50 illetve 2 forint. 1964. január elsejétől nem kell egy tételben ilyen nagy mennyiségű sertést átadni. Ha egy termelőszövetkezet egy negyedéven belül legalább 20 sertést átad — akár több tétéiben is — kilónként 2 forint nagyüzemi felárat kap. Vágómarhából sem ke® egyszerre 10, illetve 20 darabot átadni. Itt is ha negyedéven bélül, több tételben is, szabad marhával együtt legalább tíz marhát élad a termelőszövetkezet a vállalatnak, akkor 1 Ft nagyüzemi felárat kap kilómként. Nagyüzemi felárat kap a termelőszövetkezet nemcsak az extrém és I-es, hanem a Il-es minőségű marhák után is. További kedvezmény, hogy a nagyüzemi felárat a teljes súly után fizeti a vállalat akkor is, ha a termelőszövetkezet nem saját, hanem vásárolt marhát hizlalt. Ez a rendszer — hangsúlyozom — csak az 1964. évi akciókra vonatkozik. — A háztáji akció feltételei milyenek lesznek? — A háztáji és egyéni ter- mélőkkel kötendő szerződések feltételei az előzőkkel azonosak. Változatlanul kamatmentes előleget fizet a vállalat és sertéshizlalási szerződés esetében 150 kiló takarmánytámogatást biztosít. Amennyiben 120 kálónál nem nehezebb és saját tenyésztésiből származó marhájára köt a termelő hizlalási szerződést, 3 mázsa állami takarmánytámogatást kap. — Mondana néhány szót a tenyésztési akciókról is? — A tenyésztési akciók közül legfontosabb a sélejttehén- üszőcsare akció. Eddig ilyen akció nem volt Ennek az akciónak a keretében a háztáji gazdaságok igen kedvező feltétélekkel juthatnak hozzá jó minőségű vemhes üszőkhöz, amivel pótolni tudják selejt tehenüket. Ilyen csere esetén a vállalat 3 forinttal magasabb árat fizet mint rendesen a selejt tehénért Ezt a három forintos felárat akkor is megkapja a termelő, ha a vemhes üszőt nem az Állat- forgalmi Vállalattól igényli, hanem az saját tenyésztésből származik. Ha valaki selejt tehén leadása nélkül igényel ebben az akcióban vemhes üszőt, az is jól jár, mert igen kedvező 7.60 forintos kilónkénti áron juthat hozzá. Az új akciókban is tovább folytatja a vállalat a kissúlyú marha nevelési szerződések kötését. Ebben az akcióban takarmány- támogatás mellett 110—300 kilós növendékmarha átadására lehet szerződést kötni. A takarmánytámogatás mértéke 200—300 kilós marha átadása esetén 2, 110—200 között peHanglemez-totó a Vidámparkban A Mecseki Vidámparkban július 14-én, vasárnap nagyszabású műsort rendeznek. Délelőtt 11 órakor bábműsor kezdődik, egész napra pedig hanglemez-totót terveznek. A vendégeknek az lesz a feladatuk, hogy eltalálják a lejátszott és a hangosítón keresztül közvetített hanglemezek címét és az énekes nevét. Aki a legtöbbet eltalálja, az egy több napos országjáró IBUSZ-kirándulásra jogosító utalványt kap. Egész nap a Mecseki Vidámpark két helyén céllövő-versenyt, valamint tekeversenyt is rendeznek. A nyertesek értékes étkészleteket és márkás vázákat kapnak ajándékba. dig 1 mázsa. Ebben az akcióban változatlanul igen magasak — 12—17 forint — az átvételi árak. — A sertéstenyésztés fejlesztését, hogyan segíti elő az új akció? — Az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel köt a vállalat szerződést az új süldőnevelési és kocatartási akcióban. Az árak itt is változatlanok. Azonban eddig 50 kiló állami takar- mánytámogatást kaptak a szerződők malaconként, most pedig — természetesen az előlegen kívül — 80 kilót kapnak. Ha a süldőnevelési akcióból valaki átszerződi süldőjét a sertéshizlalási akcióba további 150 kiló tafcar- mánytámogatásban részesül. Ilyen esetben tehát összesen 230 kiló takarmányt kap. — Mikor kezdődnek meg a szerződéskötések? — Az Álflatforgalmd Vállalat járási kirendeltségeinek felvásárlói a körzetükhöz tartozó községeket a szokásos napokon keresik fel és itt a szerződéskötési igényeket elő- jegyzik. Ezek az előjegyzések máris szerződéses jelleggel bírnák. Az év végéig 30 ezer hűtőszekrényt gyártanak Jászberényben A jászberényi Fémnyomo és Lemezárugyárban ismét gyártják a kis Lehel hűtőszekrényt. Az év végéig mintegy 15 ezer 70 literes és ugyanannyi 120 literes hűtőszekrény kerül a fogyasztókhoz. A megnovekedett igényeket azonban ez a mennyiség sem elégíti ki. Horváth Mihály üzemvezető a szállítás előtt gondosan megvizsgálja a hűtőszekrényeket. HÁROMFELÉ - EGYSZERRE VARGA JÁNOST, a gflvánfai tanácselnököt a határban szénakazlakat rakó emberek között találom. Lent áll a kazal mellett, onnan dirigálja a „magasban’’ lévőket, miként terítsék a kazlon a szénát. Most éppen a tsz-elnöki feladatokkal bajlódik. Azért írom „tsz-elnöki feladatokkal”, mert ez csak egyik funkciója. Tsz-elnök, tanácselnök és „cigányvajda” egyszemélyben. A tanácselnökösködést ezelőtt 13 évvel kezdte itt Gil- vánfán, ahol született. Később a lakosság azt mondta: volt itt már néhány tsz-elnök, de az egyik megbetegedett, a másik nem sokat törődött a „puszta népével”, vállalja el ő a tsz vezetését is. „Mi legyeik én itt? Tótumfaktum?” — így morfondírozott magában néhány napig, aztán — vállalta. Elég erős ember, megbirkózik ezzel a munkával is. Meg aztán, ismer ő itt mindenkit névszerint, még a falu végén lakó cigányokat is. Ez pedig nagy szó, mert a 600 lelkes községnek több mint fele cigány. — Menjünk be az irodába, ott nyugodtabban beszélgethetünk — mondja. — Melyik irodába? A tsz, vagy a tanács irodájába? — Ilyenkor aratáskor a tsz- ben van a munka nagyobbik fele — mondja, így arra felé tartunk. A CIGÁNYOKRÓL kérdezősködöm. Ebben a községben a cigánykérdés az egyik legfontosabb megoldásra váró feladat. Azaz, a feladat nem „vár’* a megoldásra, hanem szinte nap, mint nap megoldódik. — Még 1955-ben, az egyik tanácsülésen mondottam, hogy ezt nekünk itt valahogyan rendbe kell tenni. Tűrhetetlen körülmények között éltek, mocsaras részen, 100 négyszögöl területen 5—6 kunyhó, gyereksokaság ... Most, a faluhoz közel eső területén, normálisabb körülményeket adó telep alakult, ö rendezte el — azóta már félhivatalosan is „Varga-telep” a neve. — A falu felé húzódó utcában már 23 házhelyet kimértünk a cigányoknak, de lassan megkezdődik az áramlásuk a falu belseje felé is — mondja. — A faluban már 3 család talált magának házat, s utána majd jönnek a többiek is, úgymint Nagy János, aki szintén a „telepen” lakott, de a tsz-ben tavaly szerzett közel 30 000 forint jövedelméből már telt annyira, hogy házat vegyen. Szép, udvaros, kőépületet. Jönnek, mennek a tsz-irodá- ban, Varga Jánosnak mindenkihez van egy-két szava, eligazító kérése. S amint elnézem, itt Gilvánfán valóban nem lehet a cigányok nélkül gazdaságpolitikát csinálni. Ahányan csak bejönnek, mind bamabőrű emberek, koromfekete hajúak. Amit az elnök mond nékik, az szent. — Jól van, Jani bácsi, akkor én most oda megyek, délután pedig amoda — mondja az egyik és már indul is. Nincs vita, nincs húzódozás. Dolgoznak. — Most 10 000 forint körüli összegért kutat készítettünk a telepen — mondja. — De már megkezdtük a telep villamosítását is. Már áll a kilenc oszlop, és mindegyiken lesz villany. Ezt a pénzt, mint tanácselnök „szorítja ki” a községfejlesztési alapból. De Jani bácsi, mint tsz-elnök sem szűkmarkú. — Még lakik néhány cigány család az erdőben. Ezek részére a tsz a házépítésükhöz fát ad ingyen, fogatot a tégla-, a cseréphordáshoz — mondja. HANEM A MARADISÄG, a babona még ott bújkál a telep házad között. Nehéz még rendet tenni az emberek fejében. „Cigányvajda” — írtam korábban az elnökről, — az is. — Ismerem őket, mint a tenyeremet — mondja — és bőven ömlik a történetek árja. „Jani bácsi jöjjön ki, elváltam az asszonytól” — állított be nemrég az egyik teleplakó „Jól van, majd a napokban kimegyek” — így az elnök. Mert a váláskor őt kérik fel „bírónak”, ossza ei közöttük a javakat, a lisztet, a zsírt, mindegyiknek egyformán. Aztán eltelik egy nap, két nap. — Ismét találkozom vele, — mondom neki, hogy éppen hozzátok indulok. „Már nem ke® Jani bácsi, meggondoltuk, nem válunk ei”. Dívik még a leányszöktetés is. A leendő férj — ha nem adták szépszerévél a lányt — fogja a biciklit, felülteti a menyecskét és elkaríEáznak. Néha egy hétig sem látják őket. Aztán megjönnek. Mit lehet már tenni? Az ellenkező szülők beletörődnek. A babona még dívik, de már megkezdődött a tisztulás is. Nagy Jóska cigány, de jó munkás gyerek, a MÁVAUT- nál kalauz, ő a község KISZ- titkára. Az elmúlt vasárnap is vagy 20 cigányfiatal élén beállított az elnökhöz. „Társadalmi munkában ma kévéket rakunk” — mondták. S rakták becsülettel egész nap. — Most nagy lakodalomra készülünk — mondja az elnök. — Cigánylakodalomra. Ezekben a napokban van a kéretés... KÉRETÉS? Igen. A fiú és a lány szülei, közeli hozzátartozók összeülnek és megbeszélik: a fiú ad ennyi és ennyi húst, bort, kenyeret. Ha megegyezték, jön az esküvő. — Pálinka mellet alkudoznak. Van úgy, hogy megisznak alkú közben 3 liter pálinkát is, közben nagyokat szippantanak a pipából, cigarettából és — nem tudnak megegyezni. Most azonban úgy tudom, sikerül a dolog. A lakodalomra — lesznek vagy háromszázan — engemet is meghívtak. Nos, erre a lakodalomra én is „kipanamázok” egy meghívót; Garay Feres* » S most kérem jegyezze: ve- , lem együtt 24 gépet korszerű- . sítenek decemberig, és mi terven felül egy év alatt 38 000 1 négyzetméter selymet szö• vünk. S néha kacagni szeret- , nék a boldogságtól. Megáll • itt mellettem Kiss Ferenc és . vitatkozik, magyaráz, hogy ■ mi milyen nagyszerű gépek , vagyunk, és hogy igenis mi■ lyeu haszna van belőlünk a » népgazdaságnak, és amennyi• vei többet kell forogni körü- lőttünk, annyival többet is termelünk, s hasznunkat a ■ nyereségrészesedésnél érzik : majd. Néha úgy érzem, mint- ha velem együtt a szövődé t vezetője is fiatalodott volna, : korszerűbb lenne, hiszen job- ban megértjük egymást, mint- bármikor az életben. S nem i árulok el titkot, ha elmondom,- még füzetet is vezetnek ró- , lám, állandóan jegyzik a láz- görbémet, s amikor mérgem- x bért egyszer összetörtem a ve- t télőmet, Pestről kaptam egy ; erősebb rugót. Azóta békén .. vagyok. De egy dolgozónak- változatlanul bosszúságot oko- zok. Egész évben jegyeznie i kell a vetések számát, és bi- zony, ha nem is olyan gyor- san, mint én pörgők, de van- mit tekergetni a szorzógépen.- És érzem, hogy az emberek- lassan megszeretnek, belopa- 1 ködöm a szívükbe és ha elein- X te sok bosszúságot is okoz- í tam, most már látják, hogy- mindig csak jót akartam. Csépányi Ami az embereket illeti, sajnos el kell mondanom, hogy egy kicsit idegenkednek tőlem. Pedig én nagyon szeretnék jó barátságban lenni velük, hoev szeressenek, becsüljenek, ha fáj valamim, jöjjenek segítségemre és legyen tartalékalkatrészem. Mert be kell vallanom, néha- néha még köhögök egy kicsit, lelazul az ütőexcenterem, eltörik az ütőkörtecsapom, s olyankor bizony még a zajban is meghallom, hogy a ma- piámat emlegetik. De ne csak magamról beszéljek, hiszen nem én vagyok csak egyedül a wárban. Többen is vagyunk korszerűsített szövőgépek. S mit szólnak hozzánk? Tessék csak megkérdezni Kis.s Ferenc szövöde- vezetőt! Ö volt itt nálunk a művezető. Hát rá sem ismerek. Mert tessék elképzelni, hogy évekkel ezelőtt, ha egy- egy gép korszerűsítése szóba került akkor úgy megállt mellettem, mintha a vesémbe szeretne látni és gondolkodott. A munkások is végig-végig- mértek a tekintetükkel s ettől még jobban zötyörögni kezdtem. S közben számolgattak az üzemben is, a minisztériumban is, s bizonygatták, hogy a mi fiatalításunkkal több ezer négyzet- méter selymet lehet terven felül szőni. És a művezetőm kezdett engem bizalmasabban nézegetni, néha meg is simogatott. reim irigykednek is rám, mert én jelenleg 184-et pörgők percenként. Becenevem Szuper- szónikus 34, csak így ismernek. És erre büszke vagyok. Képes lennék 220 fordulatra is, de egy negyed évig csak 184-gyel mehetek. Igaz, az elején a lábam eltörött bokában, vetőorsóimról a papucsaim letörek, sőt az ütőgörgőmnek is befellegzett. Lett is olyan csetepaté, hogy a hajam is égnek áltt. De azóta új bokám van vasból, papu«iwfrvtt Ü PWSÓiftották. Nevem MS 1100-as selyemszövőgép. A Benningerek nagy családjából alakítottak át. Születtem Budapesten a kísérleti műhelyben. Konstruktőreim ott ringatták bölcsőmet 200-as fordulattal, néha még többel is. Most a Mohácsi Selyemszövőgyárban va- nyok. Nem volt jó Benningen. "°k lenni, minden porcikám . negett-lotyogott, alkatrészeim kikoptak és alig mentem 130-at percenként. De most szép új, zöld ruhám van, Abam alumíniumba. JßStSJär
