Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-09 / 158. szám
1963. JÜLIUS ft 1 4 A mi szép városunk A Balokány és környéke Készül Pécs távlati rendezési terve Villámhárítók között Folyamatosan készül Pécs távlati általános rendezési terve, amely meghatározza ti városkép alakulását a kővetkező években. Olvasóink tájékoztatására hetenként beszámolunk egy-egy városrész fejlesztési tervéről. Most a Balokány liget és környékének rendezési tervét ismertetjük. Ez a lakóterület négy f<5 egy ségre tagozódik. Délen a mohácsi vasútvonal, nyugaton az Irányi Dániel tér, a Kilián utca, északon az Ady Endre utca, keleten pedig a Zsolnay gyár határolja. A négy fő egység a. következő: a Zsolnay utcától délre levő terület, amely magában foglalja a Balokány ligetet; a Zsolnay Vilmos utca és a Feisővámház utca közti rész; az Ady Endre utca és a Feisővámház utca által határolt terület; végezetül pedig az Irányi Dániel tér és a Felső malom utca között lévő városrész. Forgalmi szempontból Igen jelentős sízerepet tölt be ez a terület. It^t halad át a nagy- forgalmú hatos főközlekedési út és ,itt alakítják ki majd az úgynevezett keleti körutat Ugyanis létrehozzák az Ady Endre utca és a későbbi gyors forgalmi út közötti kapcsolatot, mégpedig úgy, hogy az Ady Endre utcán, a Könyök utcán, Katalin utcán át összekötik az Irányi Dániel térrel, majd a Kilián utcán át a gyorsforgalmi úttal. Ezzel lehetőség nyűik a Déryné utca tehermentesítésére, a belváros közlekedésének javítására. A Feisővámház ü tea továbbra Is jelentős szerepét tölt be alakó terület és a város közlekedésében is. Ugyanakkor a tervezők úgy alakították ki ennek a lakóterületnek a belső közlekedését, hogy külön vá- lasztoták a belső gyalogos forgalmat az átmenő, az egész várost érintő közlekedéstől. Ezzel csökken a zaj, a por és a balesetveszély. A lakóterületet a lasa beépítés jellemzi. A Zsolna? Vilmos utcától délre a Balokány liget feletti területen négy 12 emeletes lakóházat építenek, amelyet egy csaknem száz méter hosszú négyemeletes épület zár le. A korszerű lakótömbök mögött és azoktól keletre alakítják ki a fürdőterületet, ahol fedett uszodát, sport pályákat és egy 15 000 férőhelyes stadiont létesítenek. A Zsolnay Vilmos utca és a Felsővámháí utca közötti terület beépítésére Is a korszerűség, a sok park a jellemző. Itt is 12 emeletes lakóházak váltakoznak 80—100—120 méter hosszú négyemeletes társasházakkal, míg a lakóterület központjában, a Feisővámház úti Általános Iskolától délre egy 20 emeletes toronyház emelkedik ki a területből. Ugyanilyen módon építik be az Ady Endre utca és a Felsó- vámház utca közötti területet is. Meg kell említeni, hogy a keleti körút mentén az Irányi Dániel tértől északra négy pontház vezeti a szemet a körút nyomvonalán. A negyedik fő egység, az Irányi Dániel tér és a Felsőmalom utca közötti terület már jobban megőrzi hagyományos jellegét és itt elsősorban a korszerű zárt piactér, valamint a hozzávezető gyalogos és járműközlekedési útvonalak jelentik a változást a következő években. A tervezők gondoskdotak a Balokány liget és környéke lakóinak kereskedelmi ellátásáról. A laza beépítésű területen szinte a társasházakhoz kapcsolódnak a gsupermarketek az Irányi Dániel fér és a Kossuth Lajos utca sarkán pedig korszerű áruház-étterem kombinát biztosítja az ellátást. Az általános rendezési terv megvalósulása során, amelynek befejezését a negyedik ötéves terv végére, — 1975-re — írja elő a terv, teljesen átalakul a Balokány liget és környéke. Átmenetileg megmarad 118 éoület, ugyanakkor 5140 új lakást építenek ezen a lakóterületen, ahol jelenleg 6300-an élnek. Természetesen — bár a beépítés igen laza, parkokkal és zöld területekkel övezett lesz — mégis csaknem megháromszorozódik a terület lakóinak a száma. KÜLÖNÖSKÉPPEN nem elmélkedtem még a villámhárítók felett Tudomásul vettem, hogy vannak. A mi házunkon nem volt, csak a nagyobb házak tetején, a templomtornyokon és a gyárkéményeken. Iskolás koromban tudtam meg, hogy Benjámin Franklin amerikai tudós találta fel 1752-ben, s ahol villámhárító van, ott nem kell félni, ha „zeng az ég”. A napokban, amikor az a nagy avatar volt «permanens villámlásokkal”, álltam az ablak előtt és néztem a gyülekező felhőket. Jöttek is a felhők, zengett az ég, zúgott a szél és vtllámiott. Állandóan és egybefolyóan, nagyon kísértetiesen. Nem tudtam másra gondolni, mint B. Franklinra és arra a kisgyermekre, akit nemrégiben agyoncsapott a villám csupán azért, mert a kerékpár pumpáját a kezében vitte villámlások idején. Másnap összetalálkoztam egy fiatalemberrel, akiről kiderült, hogy villámhárítószerelő. — összesen nyolcán vagyunk az országban, akik a villámhárítókat szerelik, — kopogtatja Czeiner Béla a szerelővállalat tábláját a Harley Davidson oldalán. A ládában kötelek, mászó szögek, szerszámok és két halványkék színű motoros sisak. Béla és társa a Dunántúlt járja az öreg motorral. Most itt a sörgyárban javítják a kémény villámhárítóját. — Mi történik, ha nincs villámhárító egy . gyárkéményen? — Lehet, hogy semmi. A huzat is elvezetheti a villámot, de az is lehet, hogy szétvágja a kéményt, olyan lesz, mintha szétlőtték volna. Nem érdemes reszkírozni. —v Említette a huzatot. Miért veszélyes? — A huzat következtében ritkább a levegő és ez is, de a vákumos szívóhatás is vonzza és vezeti a villámot. Nemrég történt, hogy egy parasztgazdának becsapott az udvarába a villám, közel az istállóhoz. Az istállónak mind a két végén nyitva hagyták az ajtókat, a huzat beszívta a villámot keresztül az istálló közepén. Három tehén volt az istállóban, kettőnek reszketős maradt a hátsó része, egyet pedig le kellett vágni, annyira megbénult a két lába. — Tehát villámlások idején legjobb, ha becsukja az ember az ablakát, nehogy kellemetlen meglepetés érje. Igaz? CZEINER BÉLA a fejével int, majd kérdés nélkül újabb történetet mond. — Tolna megyében történt a kővetkező eset: Négy ember dolgozott a mezőn és vihar közeledett, Három a ruhákat szedte össze, a negyedik meg a kapákat. Közéjük vágott a villám. Egyik embert fejbe találta, és azonnal meghalt. Kettő pedig elájult, Szaladt hozzájuk a negyedik és élesztgette őket — Mi történt veletek? — kérdezte. Azok nem tudtak semmit mondani, csak néztek rá ijedten, annyira meg voltak lepődve. Végül megszólalt az egyik: — Nem láttam és nem hallottam semmit Csak a lábaim zsaobadtak. Persze hogy nem láttak és néni hallottak semmit, mert a hang később ér hozzájuk, mint a villára. Eszembe jut, hogy a háztetőkön rengeteg televíziós antenna van. Vájjon mi a helyzet olyan háznál, ahol villámhárító is van és tv-an- tenna is? Melyik vezeti le a villámot? — Földelni kell a tv-antennát, akkor biztos, — válaszolja. — Nem gyakori, hogy tv-antennában csapjon a villám, de előfordulhat mintötszéz autó gazdát keres Rengeteg autót láttunk tegnap a visártórcn, és mindegyik ugyanabban a betegségben szenvedett! új gazdára szeretett volna találni. Értesüléseink szerint a kínálat nagyobb volt, mint a kereslet, így bizony a legtöbbet régi gazdája fuvarozta haza. Motil fehr. ! ahogy Kazinczbarcikán megtörtént. Bevágott a villám az antennába és a televízióból nem maradt más, mint törmelék és hamu. Legtisztább dolog villámlások idején kikapcsolni a készüléket, s a tetőantenna dugaszait kihúzni. Lehet, hogy száz évig se történik semmi, de éppúgy történhet is. — Milyen villámok vannak? — A villám az lényegében két ellentétes töltésű felhő, vaáy egy felhő és a földfelszín közötti villamos kisülés. A kisüléskor igen nagy az áramerősség, 30—40 ezer amper is van. A legismertebb villám a vonalas villám, amely szétágazó szabálytalan görbevonalú. A gömb villám vakítóan fényes golyó és a gyöngysorvillám, amely gyöngyszemekből, vagy láncszemekből áll és kisebb töltés esetén jön létre, — magyarázza tanárosam Czeiner Béla. AMIKOR arról beszélgetünk, hogy milyen érdekesebb épületek és építmények tetejére szerelt már villámhárítóti ujjain számolgatja sorolja: — Az Országház kupolája, a Pécsi Hőerőmű kéményei, templomok, hamarosan a százhalombattai 200 méteres kémény tetejét is meg kell mászni, arra is mi szereljük fel a villámhárítót. — S mi van akkor, ha zivatar közeledik? — Azonnal futunk le a kéményről vagy a tetőrőL Az igaz, hogy csalánba nem üt a ménkő, de a villámhárító csak oda vonzza, — mosolygott, majd derekára csatolta a biztonsági övét és megindult felfelé a sörgyár kéményén. Gazdagh István Egy édesanya emlékének ...s a lő fjöt nem áLLt meg,! — A MOHÁCSI MÜŰT birjáni elágazása előtt egy víztornyot találnak.'. Attól nem messze van egy földút, ami Lotthárdra vezet. Így igazított él bennünket egy szekerező ember, s csak azt nem értettük, miért nézett ránk olyan furcsán, s miért legyintett a kezével, amikor megköszöntük a szíves útbaigazítást Hamarosan megértettük. A poklok útja ez a földút. Sok vihart látott Warsavánk is nyögve, nyekeregve billegett tántorgott át a tengelytörő buk*a+ókon, és már az első száz méter után visszafordultunk volna, ha jobbról-balról nem áll ott akadálynak a nap- rraforgóföldek dzsungele. Itt már csak két választásunk volt: a tetszik vagy nem tetszik. S így a harmadik lehetőség híján valahogy átvere- kedtük magunkat azon a háromkilométeres istencsapáson, amit annak idején alighanem tévedésből neveztek földút- nak. Juhász Lajost kerestem, a lotthárdi Búzakalász tsz ag- ronómusát. aki a napokban esv megdöbbentő levelet küldött be a szerkesztőségünkhöz. „Június 10-én reggel még szén idő volt amikor a tsz határában beálltunk a répa és a napraforgó táblába. Aztán délután fél három óra tájban egyszerre tört ránk az ítéletidő. Hataimas. dörgéssel, villámlással jött, és ahányon voltunk, mindannyian a falu- végi présház felé menekültünk. Az volt az egyetlen közeli menedék. Néhány méterre Csehi István előtt Horváth Emilné futott, s Csehi István csak arra a pillanatra emlékszik, hogy egy vakító, fülsiketítő dörrenés után közéjük csapott a villám. Horváthnét ott találták meg a tavaszi árpában, öt sújtotta le a villámcsapás. Élt még. Lélegzett, és a pulzusát is tapintani lehetett. A zivatar ellenére is perceken belül' lo- vaskocslt szereztünk, hogy a súlyos sérültet mielőbb a műútra vigyük. Ugyanis csak Nagykozárig kaptunk telefonösszeköttetést. különben sem tudott volna bejönni a helyszínre a mentőkocsi. A szekér vágtázva vitte a műút felé, s közben arra is gondoltunk. hogy a kísérő mesterséges légzésben részesítse a sérültet. — Csehi István és én, még a lovaskocsit is megelőzve rohantunk a mohácsi műút felé, és úgy nézett ki, sikerrel jár a versenyfutásunk Horváthné életéért. Én néhány másodperccel meg is előztem azt a krémszínű Volga kocsit, amelyik Mohács felöl közeledett Arra is volt időm, hogy a műút széléről integessek nekik, és az gyalázatos módon mégsem állt meg. Pedig jól láthatták, mert ketten is ültek a kocsiban, hogy csupa sárosán, térdig feltűrt nadrágban, nem autóstoppos utassal van dolguk. És a mögöttem futó Csehi Istvánt, meg a vágtázó kocsit is láthatták a földúton. A sofőr a képembe nevetett és tovább hajtott. Több mint egy kilométert mentünk ezután a műúton, és már-már úgy nézett ki, hogy Pécsig kell szekerezni a beteget, amikor szembe jött velünk egy gépkocsi. Az minden további nélkül megállt, nyomban visszafordult és bevitte a beteget a pécsi klinikára. Egyik tsz-tagurik, Hegedűs Lajosné' kísérte el, s ő is tanúskodik, hogy a Zsolnay utcában még észlelte társnője szívdobogását” AMIKOR Juhász Lajossal és Csehi Istvánnal személyesen is beszélgettem, sok más megható jelét jegyeztem fel annak az emberségnek, amivel a tsz assszonyai, férfiai körülvették a szerencsétlenül járt 28 éves fiatalasszony árván maradt családját Nem volt szükség sem közgyűlésre, sem előzetes megbeszélésre ahhoz, hogy mindjárt a baleset másnapján valaki is eligazítsa a határba kivonuló kapásokat. Egyik asz- szony a napraforgó, a másik a paprikatáblába állt be. Ezeket a táblákat. Horváth Emil- né számára jelölte ki nemrég a brigádvezető, fis az asszonyok nemcsak erre a napra, hanem egész esztendőre elvállalták, hogy Horváthné munkaegységeit rendre teljesítik. Az év végi részesedés a két árváé legyen. A három éves Anmiuskáé és a kilenc éves jeles tanuló Jancsikáé. Különben nem futná mindenre az édesapjuk keresetéből. Ne beszéljünk most arról az ezer forintos gyorssegélyről, amit a tsz adott át Hor- váthéknak, mert ez ma már magától értetődő. Viszont nem térhetünk napirendre a krémszínű Volga- kocsd utasai felett, akik Juhász Lajos szavaival élve gyalázatos módon cserbenhagyták a szerencsétlenül járt fiatal- asszonyt. Ne bízzuk mindezt a lelkiismeretűkre! Nem akarunk tanácsot adni azoknak a baranyai vállalatoknak vagy szerveknek, amelyek Volga- kocsival rendelkeznek, de el tudjuk képzelni, hogy a június 10-i menetlevelekből könnyűszerrel megállapíthatják, hogy azon a zivataros napon kik és milyen megbízatással jártak a mohácsi országúton. Ha kételyeik vannak, mi a rendszámot is megmondhatjuk. ÉS MOST térjünk vissza arra a földútra is, amit a bevezetőmben oly részletesen megírtam. Juhász Lajos egész bünlajstromot sorolt fel róla Többek között azt. hogy villámcsapás nélkül is volt már áldozata ennek az útnak. 1961. decemberében a lotthárdiak súlyos beteghez hivatták az egerági körzeti orvost. Az nagy ügggyel-bajjal ki is ment, és megállapította hogy sürgős műtéti beavatkozásra volna szükség, tehát Mohácsra vagy Pécsre kell szállítani a beteget Erre azonban csak másnap kerülhetett sor, mert a mélyen felázott jeges, sáros úton lovaskocsival sem tudták volna a műútig kiszállítani. Tavaly Januárban pedig egy nyílt-töréses 16 éves fiúhoz hivatták a mentőket, akik már a földút elején leragadtak a sárba. Miután lovaskocsival sem vállalhatták a sérült gyerek elszállítását, sajátos módon oldották meg a problémát. A szülők pokrócba csavarták a gyereket és egy sa- ráglyából rögtönzött hordágyon vitték ki a három kilométeres sártengeren át, nem is beszélve arról, hogy a mentőkocsiban várakozó orvosnak azonnal be kellett avatkoznia. különben a sérült elvérzett volna. Ha e riport elé 20 év előtti dátumot írnánk, akkor is há- borogna rajta az olvasó. De ma 1963-at írunk. Tizennyolc éve nyomon követjük elvitat- hatalanul nagyszerű eredményeinket. kezdve a szocialista iparosítástól, a mezőgazdaságban elért forradalmi átalakulásig, amelyben benne foglaltatik a falvak villamosítása. gépesítése, a szövetkezeti élet ezernyi biztató példája. Ma már az emberek megértik azt is, hogy a fejlődésnek menetrendje van. Tudják, hogy egy csapásra nem megy minden. Mégis le kell Írnunk meg kell szívlelnünk Juhás7 Lajos panaszát, amit faluja, termelőszövetkezete nevében mondott el. — Már tíz évvel ezelőtt szó volt arról, hogy a leendő mohács—villányi út összekötésével Lotthárd is kövesűthoz jut Nem tudom miért abbamaradt a szép tervezés Aztán hosszú szünet után a járási tanácstól jártak itt tavaly és már abban is megállapodtunk. hogy az új út földmunkáit társadalmi munkában elvállaljuk. Ez a terv is kútba esett. Tudják-e miről beszélnek nálunk az emberek” Azt mondják, úgy létezik előbbrevaló a siklósi vár meg a többi műemlék rendhehnzá- sa, mint a mi kövesútunk árra van pénz. erre nmes Pedig ha eayszer, ne adi’ !sten. tűz iitne ki falunkban nem is törtöm mit tehetnénk ... TtTD.TTTK. hogy a műemlék restaurálásnak éppen tígv megvan a maga értelme mint a kövesűténítésnek. mégis azt mondiuk: feltétlenül elgondolkoztató a lotthárdiak véleménye. P. Gy.
