Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

MJ. JÜLItTS 9l 5 NÉGYSZEMKÖZT Először csak tévőiről is­merkedem vele. Míg próbál, Seneca búcsúáriáját énekli bársonyosan zengő basszusán Monteverdi operájából, hatal­mas szál termetét figyelem. Sarastrót képzeltem mindig ilyennek. Dús haja már fe­hér; olvastam, hogy II. Fülö- pöt paróka nélkül játssza, — és különösen tetszik egészsé­ges, napbarnította arca. A legkedvesebb szerep — Legjobban a száguldó nyitott kocsiban lehet lebar­nulni — mondja később Erns­ter Dezső, amikor már közel­ről ismerkedvén beszélgetni kezdünk. — Volt alkalmam rá bőven, sokat utaztam az elmúlt hetekben: Düsseldorf, Frankfurt, München, Salz­burg, Wien útirányon át ér­keztem Budapestre. — Aztán egy kis napozás a Margitszigeten — toldom meg. — Ö dehogy! — tiltakozik.­— A feleségem és a fiam fü- rödtek a margitszigeti stran­don, de nekem nagyon sok dolgom volt: próbák, fellépé­sek az Operaházban. Roccot énekeltem a Fidelioban, Sarastrót a Varázsfuvolában, Veit Pognert a Nürnbergi mesterdalnokokban... És márts benne vagyunk a szerepek, az operák, a muzsi­ka világában. Nem, azt ne is kérdezzem, hogy életében hány szerepet énekelt Alig van az operairodalomban olyan basszusszerep, amit ne énekelt volna hosszú és sike­rekben gazdag pályafutása alatt. Csak a legutóbbi hóna­pokban: a berlini Parsifalra, a barcelonai és düsseldorfi Tris­tan ra, a metropolitan beli Don Carlosra, Mesterdalnokokra, Az istenek alkonyára emlé­kezik. — Legkedvesebb szerep? Mindig az, amit éppen éne­kelek — folytatja mosolyog­va, de aztán elkomolyodik. — Azt megírhatja, hogy azo­kat a szerepeket szeretem iga­zán, amelyek igaz emberi ala­kításra adnak lehetőséget, nem csak operai szerepjátszásra. Lelkes hévvel magyarázza, hogy például Beethoven Fide- liojának Roccojá ilyen em­beri szerep. — Meg Mozart Sarastroja is, abban a megvilágításban, ahogy én énekelem. Arra az egyetlen mondatra építem a szerepet, amit az egyik pap kérdésére — „Vajon Tamino helyt áll-e a próbákon, me­lyek reá várnak, hiszen her­ceg?” — Sarastro így felel: „Annál több: ő ember!” A kékszakállú herceg Pécsi hangversenyének mű­során szerepel Seneca búcsú­áriája Monteverdi: Poppea megkoronázása című operájá­ból. Érdeklődöm, hogy a tel­jes szerepet is játszotta már? — Sokszor énekeltem Monte Verdinek ezt az operáját Évekkel ezelőtt Salzburgban mutattuk be, aztán amerikai turnéra vittük. Megemlítem, hogy a pécsi operatársulat is bemutatott egy Monteverdi operát Igen, hallott róla és nagyon szíve­sen megnézte volna a pécsiek előadását — És a kékszakállú her­ceg? — teszem fel az újabb kérdést Tekintete eBágyul, mint mindig, ha olyasmiről esik szó, ami hazájára emlékez­teti. Beszél Bartókról, akivel Amerikában személyesen is találkozott és akinek remek­művét A kékszakállú herceg várát néhány éve Dorátival és az izraeli filharmonikusokkal kilencszer szólaltatta meg. — Legutóbb a frankfurti rá­dióban énekeltem Bartók ope­ráját Szőnyi Olgával. De ha­tározott szándékom elvinni Amerikába is, hogy minél többször és minél több he­lyen ismertessem meg az em­bereket Bartók zenéjével. A szülői házban És ahogy tovább beszélge­tünk, leveti Ozmin, Daland, Pogner arcát: Ernster Dezső marad itt, aki elzarándokolt ahhoz a zsinagóga mögötti kis pécsi házhoz, melyben szüle­tett, ahol gyerekkorát töltöt­te. Ez a ház nemcsak az ott­hont jelentette számára, ha­nem a muzsikát is, melyet az anyatejjel szívott magába, hi­szen az egykori főkántor ott­honában mindig .énekeltek, muzsikáltak. — Drága emlékezetű, fia­talon elhúnyt anyám is gyö­nyörűen énekelt, testvéreim is, akik közül nővérem opera­énekesnői pályát futott be, je­lenleg énektanámő New Yorkban. — Tovább emléke­zik: — Amikor az első világ­háború után hazatértem a hadifogságból, olyan voltam, mint a többi, korombeli, zak­latott kedélyű fiatalember, úgy neveztek bennünket: die Halbstarken. Apám csak azzal a feltétellel járult hozzá ének tanulmányaimhoz, ha megko­molyodom és szolid életmódot folytatok. Le kellett monda­nom a dohányzásról is, de én ezt is örömmel vállaltam, any- nyira akartam énekelni. Kürschnerné KalliwQda Olga, ez az áldozatos lelkületű mű­vészasszony tanított, oktatott _ Elhallgat. Talán arra gon­dol, hogy milyen jó volna most hajlékony szépségű basszus­hangján énekelni az egykori tanárnőnek, megmutatni, mi­ként leU világotjáró nagy mű­vész az egykori tanítványból. Kalliwoda Olgával már nem találkozhat a pécsi utcákon a hazalátogató Emster Dezső, régi ismerőssel is csak egyné- hánnyal. Amikor elmondom, hogy magam is tőzsgyökeres pécsi vagyok és közös isme­rősök nevei bukkannak elő emlékezetünkből, ha lehet, még barátságosabbá, közvetle­nebbé válik a hangja. A nagy művész őszintén érző emberi arca tárul elém, aki meghatott örömmel nézi a régi emléke­ket ébresztő öreg házak mel­lett felépülő fiatal, erőteljesen fejlődő új várost, és akinek olyan jól esik végre a művész sorssal járó sok utazgatás, sze­replés után megpihenni a har­kányi strand meleg, gyógyító vizében. A kővetkező állomás De még most sem tud elsza­kadni a szerepektől: a Fideliot tanulja héberül, mert július végén Izraelbe utazik újabb vendégszereplésre. És így megy aztán tovább, ősszel is­mét a Metropolitan, operahá­zak és szerepek, melyek kö­zött egy kedves intermezzo marad a Pécsett töltött né­hány nap..... —nt II hét kénlése Miíyen gondol foilalkoztatják Oj-Mecse'iaSja lakosságát? Beszélgetés Almási Jánossal, a III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnökével — A m. kerületi tanács a mült héten megtárgyalta az új-me- csekaljai helyzetet. Miért volt erre szükség? Üj-mecseka'lja városi vi­szonylatban is különleges he­lyet foglal el. Nemcsak azért, mert a lakótelepet nem ötlet­szerűen tervezték és nem is csak ezért, mert az ott lakók 85—90 százaléka egy vállalat­nál dolgozik, hanem azért is, mert az ismert körülmény miatt az ország beruházási programjának megváltoztatá­sa következtében Üj-mecsek- alja nem az eredetileg terve­zett időben és a terveknek megfelelő sorrendben épül fel. A lakótelep építkezése lelas­sult, s elsősorban a járulékos beruházások megvalósítása marad későbbi időpontra, hogy a növekvő munkáslétszám el­helyezését biztosítani lehessen. Az új lakótelep ma még nem tudja biztosítani azt, amit egy korszerű lakónegyedtől az em­berek elvárnak. Ezért tartja fontosnak a végrehajtó bizott­ság a jelenlegi problémák őszinte feltárását. — Vegyük akkor sorra ezeket! Az új városrész lakúinak szá­ma néhány év alatt tízezer fülé emelkedett. Ügy véljük a közle­kedés a PKV vezetőinek és dol­gozóinak Igyekezete ellenére sem tudott lépést tartani a la­kosság gyors növekedésével. — A közlekedés {«roblémá- jával a PKV jelenlegi kocsi­parkja semmiképpen sem tud megbirkózni. Meggyőződésem, hogy a vállalat a rendelkezés­re álló kocsiparkot a lehető legjobban igyekszik a város egész területén elosztani Bí­zunk abban, hogy a kocsipark folyamatos növelésével — mint eddig is — a jövőben tovább javul az új-mecsekaljai közle­kedés. A közlekedéshez tartozik, hogy a nagylétszámú Üj-me- csekalja vasúti megállót igé­Hold fogy a tkozds Nem mindenna­pos élményben volt részük azoknak, akik vasárnapra virradó éjszaka, tizenegy óra körül a csillagos eget kémlelték. A Holdnak mintegy háromnegyed része elsötétült. A jelenség éjjel tizenegy órakor kezdődött és vasár­nap 0 óra 33 perc­kor ért véget, ami­kor a Hold elhagy­ta az árnyék belső részét A jelenség jól megfigyelhető volt, a tiszta égbolt ezt lehetővé tette és így láthattuk a Hold beárnyékolt részét, amely nem feketedett el telje­sen, hanem csak piszkosszü rke, majd mélyvörös és végül sötétvörös színt öltött és köz­ben fényessége je­lentősen csökkent. Ugyanez a jelenség fordítva is bekö­vetkezett, amikor a Hold kikerült a Föld árnyékából. Szombatról vasárnapra vir­radón rendszerint megtelik a városi rendőrkapitányság fo­lyosóján lévő kispad. Részeg csendháborítók, markecolók. az „éjszaka szépei” üldögél­nek egymás mellett — immár békés egyetértésben, csend­ben, várva a kihallgatásra. Az, hogy most vasárnap reggel csak néhány vendége volt a kispadnak — a ripor­ter szempontjából pech, de a város közbiztonságát véve — szerencse. S mégiscsak az utóbbi a fontos... Nos, azonban nem volt tet­tesen „eseménytelen” a szom­bat éjszaka sem. * A Bálicsi utca egyik laká­sában tolvaj járt. Nem egye­düli szerencséltette a lakást — csoportosan voltak. A la­kónak, amikor hazajött, a szomszédok mondták: nem árt ha körülnéz a lakásban, mert úgy tudják, néhány ci­gány megfordult az udvarban. A lakás tulajdonosa — egy fiatalasszony — abban a pil­lanatban, amikor belépett, már látta: valaki feldúlta a lakást és hiányzik az 1500 fo­rint. megtakarított pénz. Gyors telefon a rendőrségre és... Az ügyeletes tiszt egy dosz- sztét vesz elő, benne pirosla- r.a/c a százasok. r— Igen. itt van ts lopott A KISPADON pénz, a tolvaj pedig a fogdá­ban csücsül már. Petrovics Margitnak hívják. — Gombát mentem árulni — mondja szemlesütve. Ezzel az ürüggyel járja most néhány besurranó a há­zakat. A kispad on fiatal lány ÜL Kissé meggyűrődött a testhez simuló fehér szoknyája, azi simítgatja kezével. — Nem loptam, nem csal­tam — mondja kissé mérge­sen, amikor kérdem, miért van itt. Az egyik közeli községből jött be szombaton — rande­vúra. — Hajnalban vissza akar­tam utazni, buszra vártam, azért sétáltam az utcán — mondja. A rendőr igazoltatta — nem volt személyi igazolványa. Most tisztázzák az ügyét. Nos, nincs semmi baj, valóban az, akinek mondja magát. — Elmehet haza, de máskor a személyi igazolványát min­dig tartsa magánál, akkor nem kerül ilyen kellemetlen hely­zetbe! — mondja a rendőr és még jó útat is kíván. * Fiatalember ül a kispadon — szeme véreres, beszéde ösz­szefüggéstelen, lehelete borgő­zös. Csendben van, látom raj­ta inkább otthon aludna már. — Mi történt? — Semmi — mondja. — Egy nő beszólt nekem... és én... igaz, dulakodtam vele az éjjel... — Leszólították? Talán nem is érti, hogy mit kérdezek, mert fejével igent intve csak annyit mond: „Ühüm”. Mosolyogni kell. A dolog persze egészen másként tör­tént. Egy nőt támadott meg, erőszakoskodott vele. A nő nem hagyta magát és segít­ségért kiabált. A támadó el­szaladt az éjszaka sötétjében. Most itt ül. Ebből bizony baj lesz. A ga­rázdaságot eléggé szigorúan büntetik. * Meglepő dolgok történnek éjszaka. Néha tréfásak is. Az ügyeletes tiszt meséli, hogy a múltkoriban családi est volt egy üzemben. A jól sikerült este után egy fiatalember — valószínű több nagyfröccs után — az Ágoston téren járt és azt hitte az egyik fa alatt, nyelne. Véleményem szerint egy vasúti megálló létesítése nagy terheket venne le a vá­rosi közlekedésről, az Üj-Me- csekalján lakó emberek idejé­nek megtakarításával járna és hozzájárulna mindehhez azaz előny, hogy javulna az itteni piac felhozatala és ezáltal csők kenthetnénk a tűrhetetlenül magas piaci árakat, Ugyancsak itt szeretném megemlíteni, hogy a tervezők hibájából szűk utcák, elsősor­ban a Körösi Csorna Sándor utca kiszélesítését a bányavál­lalat már két éve tervbevette, de az illetékesek nem járultak hozzá. Amikor a beruházó át­vette a lakótélén útjait a jelen­leg ismert hibák még nem je­lentkeztek. — Szinte az első épületek átadásától állandó panasz volt az épületek közti parkok ösz- szekötő és sétaútjainak vörös­salak borítására, amely drága volt és eső esetén szinte jár­hatatlan sártengerré változott. Az Uránércbánya még a no­vemberi vb.-ülésen felajánlot­ta, hogy a további parkutakat aszfaltburkolattal fogja készít­tetni, egyben 500 ezer forintot biztosított a már átadott terü­letek legfontosabb útjainak szilárd burkolattal való ellátá­sára is. Az aszfaltozás azóta részben megtörtént. — ÜJmecsekalján Igen sok az óvodás, Iskoláskorú gyermek. Milyen lehetőség nyílik bölcsö­dében, óvodában való elhelye­zésükre, kielégftő-e a közokta­tás helyzete? — Először az iskolai okta­tásról beszélek. Az elmúlt tan évben már nem tudtuk elhe­lyezni tanulóinkat a 39-es dandár úti 16 tantermes isko­lában. A bánya biztosított he­lyet a legényszálláson és a Sáigvári Kultúrotthonban. Ez év áprilisától működött már az új, 24 tantermes általános iskola egy része. Egy-egy osz­tály átlagos létszáma 36—40 volt. A magas létszám főleg az első osztályosoknál probléma- akik rengeteg egyéni foglalko­zást igényelnek. Az új tanévre teljes egészé­ben elkészül a Bánki Donáth úti 24 tanterme« iskola. En­nek 12 tantermében gimnázi­um I. osztálya indul, a fenn­maradó termekben helyezik el a körzethez tartozó általános iskolás tanulókat és a napkö­zi« csoportokat. Az általános iskola váltott, a gimnázium egy „műszakban” fog tanítani. Az új iskolánál hat műhely lesz, itt történik majd a gim­názium, a helyi általános is­kola és a 39-es dandár úti ál­talános iskola tanulóinak mű­helyoktatása. A következő tan évben 300—350 új-mecsekal- jai tanuló jár majd a helybe­li gimnáziumba, 948 tanuló a Bánki Donáth úti é« 1014 ta­nuló a 39-es dandár úti álta­lános iskolába. Ezek szerint az új iskola birtokbavételével az új tanévben normális lesz a helyzet. 1964/1965-ben azon­ban újabb probléma jelentke­zik, amikor az általános isko­lai tanulólétszám már 8—10 új osztálytermet kíván, ugyan akkor a gimnázium tanúé1 ét­száma is 300—350-el emelke­dik. Előreláthatólag a gimnár ziumban is váltott oktatást kell bevezetni. A művelődés- ügyi osztály tervei szerint a következő két évben új gimná­ziumot kap a kerület. Üj-Mecsekalja területén négy napközi otthonos óvoda működik és valamennyi túl­zsúfolt A négy óvoda 250 fé­rőhelyén 355 gyermeket tar­tanak nyilván. Az elmútl ősz óta a jelentkezők száma any- nyira megnőtt, hogy a Türr István utcai óvoda szolgálati lakásait is óvoda céljaira kel­lett igénybevennünk. Ősztől 50—60 férőhellyel bővül az új- mecsekaljai óvodák hálózata. Sajnos azonban így sem lesz kielégítő a helyzet. Vélemé­nyünk szerint sürgős intézke­dést kell tenni annak érdeké­ben, hogy az új városrész leg­alább két. 75—100 fér óh elves új óvodát kapjon. A bolgár­kerti óvoda építkezését a ter­vezettnél előbb kellene meg­kezdeni — Milyen a városrész keres« kedelml ellátottsága? — Űj-Mecsekalja kereske­delmi hálózatának fejlődése sajnos elmaradt lakosságának számszerű növekedése mögött. A meglévő üzletek nem a leg­korszerűbbek és nagy hiba, hogy nagyobb kapacitással kell őket működtetni, mint ahogy azt eredetileg tervezték, tehát túlzsúfoltak. Ezen a hely zeten csak az fog segíteni, ha az épülő újabb üzlethelyisé­gek, valamint az áruház is el­készül A tervek szerint 1964 végéig újabb üzletek nyílnak. A 98- aa jelű épületben csemege, fű­szer, hús, tej és virágüzlet lesz. Ezek az üzletek korszerű­ek lesznek, kapacitásuk jóval meghaladja majd a jelenleg működőkét. — Ml a véleménye a szolgál­tatásokról? — Szolgáltatás tekintetében mostoha körülmények között van a városrész. A Fodrászipa­ri Vállalatnak egy férfi és egy női egysége működik, ezek ka­pacitása csak a minimális igé­nyeket tudja kielégíteni. A Ve­gyesipari Vállalat óra. rád'ó és cipész javító részlegénél ha nem is annyira súlyos, de ha­sonló a helyzet. A Ruhaipari Vállalat férfi és női szabósá­gából jelenleg — átalakítás miatt — csak az egyik műkö­dik. A közeljövő tervei szerint azonban e téren gyökeres vál­tozás várható. Az újonnan épülő objektumokkal együtt szolgáltatási egységeket is a’a- kítanak ki, amelyeket részben tanácsi vállalatok, részben kisipari szövetkezetek fognak működtetni A Vegyesipari Vállalat a profiljába vágó ösz- szes javításokat elvégzi, őzen kívül háztartási gépeket felve­vő hely, bádogos-, vízvezeték- szerelő részleg létesül és bőví­tik a női és férfi fodrászszol­gáltatást is. — Az említetteken kívül mi­lyen problémái vannak még CJ­mecsekaljának? — Rövid beszélgetésünk so­rán igyekeztem a legfontosab­bakra rámutatni és őszintén el mondtam, melyek oldhatók meg s melyek megoldhatafa- nok még jelenleg. A legutóbbi ülésen megkértük a tanácsot, s ezt tesszük most a városrész lakosságával is: az általunk még nem ismert problémák­kal jelentkezzenek, ivvekezni fogunk segítséget nyújtani meg oldásukhoz. Harsány) Márt» hogy otthon van. Zakóját le­vette, szépen összehajtogatta, maga mellé tette a földre és lefeküdt aludni. Amikor fel­ébredt — még éjszaka volt — hirtelen „magához tért? és sietős léptekkel hazament. A zakóját otthagyta — egy taxi­sofőr találta meg és leadta a rendőrségen. Másnap a fiatal­ember feljelentést tett a rend­őrségen, hogy ismeretlen tet­tes ellopta a zakóját — a bál­ban. Amikor kitudódott a dolog, hogy valójában miként is hagyta el zakóját, pirulva tá­vozott a rendőrségről. * Mig ezt a kis történetet -el­meséli, újabb esemény van Egy bácsika panaszkodva hív­ta fel a rendőrséget, hogy a lányát a volt férje annyira megverte, hogy szegény asz- szony alig tud mozdulni. Már két éve elváltak, de az ex­férj, ha berúg, nem hagy bé­két volt feleségének. — S mit tesz a rendőrség ilyenkor? — Behivatjuk az illetőt és elbeszélgetünk vele, igyek­szünk ránevelni bizonyos tár­sadalmi törvények betartásá­ra. Nem egyszer sillerül is. Várok, de nem kerül újabb „vendég” a kispadra. Nem baj. Sőt így jó. (GARAY)

Next

/
Thumbnails
Contents