Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-09 / 158. szám
NAPL6 3 »S3. jüitds & Világjáró pécsi szakemberek Egy esztendő Kubában i I.. A forradalom legnehezebb percei, amikor az emberek szembenéznek az építés feladataival, mert meghalni mindenki tud, építeni csak az, akinek van kitartása, intelligenciája és bátorsága, hogy tudjon építeni”. Ezt a Fidel Castro idézetet olvasta fel nekem Ribli János, a Pécsi Bőrgyár cseres gyárrészlegének vezetője abbból a díszes fehérkötésű könyvből, melyet a kubai bőripari vállalat dolgozói készítettek emlékbe egy esztendős munkájának elismeréseként. A fehér- kötésű könyv csak egy példányban nyomattatott ki, Ribli János részére és a bevezető köszönő sorokat a központban dolgozok aláírásai követik. A második dobozból a vöröscsillagos, kék-fehér sávos kubai zászló, szakszervezeti jelvényeik kerülnek elő. Emlékek, melyek felidéznek egy munkában eltöltött, felejthetetlen évet Fiatal vesetők Ribli János vegyészmérnök 1947 óta dolgozik a bőripari szakmában. 1962 május 5-e felejthetetlen dátum marad az életében. Európán és Dél- Amerikán keresztül ekkor érkezett meg Kubába, mint a TESCO Magyar Külkereskedelmi Vállalat megbízottja, hogy segítse a kubai bőripari szakembereket, az államosított bőrszakma fejlesztésében. Ez év június 16-án érkezett visz- $za Pécsre, számtalan élménynyel, szakmai tapasztalattal gazdagodva. — Kubában a magyar bőriparhoz hasonlóan egy nagy Vállalathoz tartoznak a bőripari üzemek. A Havannában működő központhoz 30 üzem { tartozik, melyek szerte az országban épültek fel. Az egész vállaltit mintegy 1500 munkást foglalkoztat, de termelékenysége mintegy kétszerese a magyar bőriparnak! Ez elsősorban a génesítés magas fokával, az új gyárak létrehozásával, a magasfokú technológiával, a felesleges anyag- szállítások kiküszöbölésével magyarázható. A bőrgyárakat jól profilírozták, nincsenek felesleges igények a készárukkal szemben, és ha külsőre nem is olyan szépek, mint a magyar bőripar termékei, minőségükben megfelelők — állapította meg Ribli elvtárs. A beszélgetésből kiderült, hogy hazánkból egyedül utazott Kubába es kezdetben angol nyelvtudása segítségével fdfeott a munkájához; de már egv fél év múlva jól megtanult spanyolul is. — A kubai bőrgyárakban megmaradtak a régi művezetők és szakmunkások, azonban a mérnökök többsége vagy elhagyta az országot, vagy az üzemekből magasabb beosztásokba került így zö- rtiében a fiatal szakmai vezetésnek kell megoldania az ál- iámosított ipar előtt álló feladatokat. Ezek jelenleg kevés műszaki és gazdasági tapasztalattal rendelkeznek. Példa erre az is. hogy a bőripari vállalat főmérnöke egy 27 esztendős fiatalember, aki gyógyszerész diplomával rendelkezik. Ö az egyedüli műszaki végzettségű ember jelenleg a bőriparban! Mindebből sok probléma adódik. Hasai erőből Ribli elvtárs munkája éppen ezért igen sokoldalú volt Segítenie kellett a tervezési munkákat. Különösen sok nehézség jelentkezett az anyagrendeléseknél. Korábban amerikai nyersanyagokkal dolgoztak, most a szocialista országokkal kiépített gazdasági kapcsolataik révén meg kellett ismerkedniök ezek nyersanyagaival. Az új szakembereket segítette a gazdasági eredmények értékelésében, a minőség, a termelékenység, a nyereségalakulás és a hozamok felmérésében. Megoldották a segédanyagok gyártását is. Kikísérletezték a hazai cserzőanyag tartalmú növények és fák hasznosítását, melyek nagyüzemi termelését a közeljövőben oldják meg. ftegebben ezt Kubában dőlt lárért vásárolták és mivel jelenleg az ország kevés dollárral rendelkezik, nagy jelentőségű a fontos nyersanyagok belső biztosítása. A bőrgyártás Kubában sok speciális területtel is rendelkezi«, amely a pécsi mérnök számára igen tanulságos volt. A legtöbb bőrt a szarvasmarha-állomány biztosítja. Nagyszerű legelőiken mintegy 6 millió szarvasmarhát tenyésztenek. A másjk terület a krokodilbőr feldolgozás, mely igen fejlett Kubában. A krokodilokat a tengerparton, mocsaras területen tenyésztik. Feldolgozott bőrük minőségében és kivitelében nagyon szép. Nemrég kezdték meg a cápabőr fejtését és feldolgozását is, melyből jóminőségű cipő felsőrésibőröket állítanak elő. Találkozások A .szakmai kérdések után fordult a szó a személyi élményekre. —< Kinttartózkodásom alatt zajlott le a kubai válság, melyet az amerikaiak idéztek elő. Állíthatom, hogy a kubai nép nagy nyugalommal fogadta az eseményeket, sehol nem tapasztaltam pánikot. Szervezetten hajtották végre az általános mozgósítást, felkészült az önkéntes milícia is. Bezárták az egyetemeket és a hallgatók fegyvert fogtak. Az emberek megértették és helyeselték a szovjet kormány politikáját Igen, a kubai emberek, akikkel oly sok találkozást Mtmkásklttb épül Mozsgón A mozsgóiak régi kívánsága teljesül azzal, hogy hamarosan felépül a község munkásklubja. A járási pártbizottság hozzájárulásával, valamint községfejlesztési alapból kerül tető alá ez az új épület. De a lakosság társadalmi munkával is segít, s ennek értéke előreláthatólag mintegy harmincötezer forint lesz. A teljesen új épület összes költsége nem haladja meg a százezer forintot. A szükséges faanyag zömét ugyanis a község erdejéből termelik ki. a téglát pedig a már feleslegessé vált, urasági kőkerítés lebontásából szerzik meg. A kőműves munkát részben a tanács által felfogadott mesterek végzik, részben pedig a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja^ Vasárnap este ihletett han- j gulatú koncert színhelye volt I a kitűnő akusztikájú pécsi ! zsinagóga. Városunk szülöttének, a New York-i Metropolitan világhírű művészének fellépése nyújtott ritka művészi élményt. Kiegyenlített zengésű, tömör bassz ushangj á n híres szerepeinek egy-egy ékkövével gyönyörködtette el a nagyszámú közönséget. Először Seneca áriáját hallhattuk Monteverdi Poppea megkoronázása című operájából, majd felcsendült a szerepek-szerepe: Sarastro áriája Mozart Varázsfuvolájából. A Teremtés csodálatosan szép basszusánál a- nak eszköztelemil egyszerű, mégis megrázó előadásával az Egyharmados vasárnapi műszak a bányákban A kereskedelem nyári felkészülése Nemrég hangzott el a felhívás: egymillió tonna szenet vár az ország a bányászoktól, hogv az emlékezetes hideg tél okozta kiesést pótolhassuk. Az egymillió tonnából a Mécséin Szénbányászati Trösztre 58 ezer tonna szén kitermelése vár. Ebből 34 200 tonnát kilenc vasárnap délelőtti műszál:ján kívánják kitermelni, a többit — ugyancsak „plusz munkával" ~ hétközben. Július hetedikén zajlott le az első egyharmados műszak a pécs—komlói aknákon. Komló III. bányaüzemének fejtési csapatai 101,7 százalék! ra teljesítette az előirányzott . tervet Ez annyit jelent hogy a tervezett 52 vagon helyett 52,9 vagon szenet hoztak napszintre. A fejtési csapatok közül kiemelkedő eredménnyel zárta a délelőtti műszakot Földes György szocialista brigádja: termelésük — 10,9 csille/fő. Rákosa István brigádja — amely most éppen a szocialista cím elnyeréséért fáradozik — 8,6 százalékot ért el az egy főre eső csille szén, termelésben. A harmadik negyedévre 1005 : mázsa szalicilról és 2307 mázsa szódabikarbónáról gondoskodott a kereskedelem- Nyáron ecetből is több fogy. Tavaly a harmadik negyedévben 918 vagonnal értékesítettek, az idén 950 vagon eladásra számítanak. Az idei nyáron kedvezőbb a gyümölcsszörp, és a gyümölcslé-ellátás. A múlt évben június 1-től szeptember 30-ig J 468 vagon gyümölcsszörpöt és ' 231 vagon gyümölcslevet értékesítettek. Ez év azonos időszakában. 750 vagon szörp és 400 vagon gyümölcslé áll rendelkezésre, Közel ötezer lakás épü! a Kil. kerületben aratóiiumenéklés rnagasisko. Iájának lehettünk tanúi. A szén vedélyek és mély érzeimek gazdag skálája szólalt meg Schubert és Schumann egy-egy dalából, magávalragadóan élményszerű tolmácsolásban. — Ernster magasfokú és fölényes énekkulj/úrájával, színgazdag kifejezőkészségével, minden hangfekivésben azonos értéi'.ű orgánumával egyaránt, magasrendűt nyújtott az opera-, oratórium- és daléneklés területén. Hallgatva ezt a ritka tehetségű" művészt, önkéntelenül is az jutott eszünkbe, milyen jó lenne, ha legközelebbi alkalommal a pécsi opera színpadán is üdvözölhetnénk! Ernster tszereplőtársai Gödri Kató énefeművésznő és Lisz- nyai Szabó Gábor orgonamű- vész voltak. Gödri Kató művészi pályafutása szántén Pécsről indtált ki. Ernster Dezső édesapja fedezte fel és indította él sikerekben gazdag operaénékesnői pólyájára. Jelenleg a Fővárosi Zeneiskola Szervezet tanóra. Értékes, különösen a magas regiszterekben szép tónusú szopránhangján előadott műsorát szívesen hallgatta a közönség. A koncertet szerencsésen egészítették ki Lisznyai Szabó Gábor orgonaszómat, akit nemcsak mint hangszere szakavatott művelőjét és kísérőt volt alkalmunk megismerni, hanem mint ihletett tehetségű zeneszerzőt is. A zangorakíséretet Horváth Mihály látta e] stílusos alkalmazkodással és a tőle megszokott művészettel. A műsor teljességét szolgálták a koncert színhelyéhez alkalma zkodóan a klasszikus zsinagógái zene reprezentatív alkotásai is. Minthogy a tetszésnyilvánítás külső jeleit a helyszín nem tette lehetővé, a közönség a koncert után a Kossuth téren szívből fakadó tapssal búcsúzott a távozó művészektől. ■*— nt Érdekes adatokat kaptunk a III. kerület lakásépítkezés programjára vonatkozóan. Minisztériumi, továbbá a Pécs városi Tanács és a Pécsi Tervező Vállalat együttes munkájával elkészült a területkiválasztás. A kerületben öt „tömböt” alakítottak ki, amelyeknek együttes határa Üj- Mecsekalja, majd a Magaslati út egy része, Kórház tér, Szabadság út és a vasútvonal mentén húzódó lakótelepek. A folyamatban lévő második, majd a harmadik és negyedik ötéves terv során itt közel tzienhatezer fős lélek- szám-emelkedést várnak, ennek megfelelően körülbelül ötezer lakás építése szükséges. A lakásépítési tervek és beruházások természetesen tartalmazzák a lakótelepeken belüli alapfokú közintézmények — általános iskola, óvoda, bölcsőde, körzeti rendelő, gyógyszertár, kereskedelmi és szolgáltató intézmények építését is. A lakótelepeken 3—8 és 12 emeletes házak létesülnek. Az ötéves terv jelenlegi szakaszában az új-mecsekaljai építkezés természetesen tovább folyik: hat darab pontházat, öt — négyemeletes — sorházat és két hétemeletes épületet építenek, ezenkívül várható — ebben a tervidőszakban — a bolgárkert beépítése is. Befejezéshez közeledik a Magaslati út elején, a Pálos templommal szomszédságban épülő OTP-társasház, melyet remélhetőleg lakói hamarosan már magukénak vallhatnak. Aczél István felvétele Pécset! vendégszerepel a Moszkvai Nagycirkusz 1963. augusztus 22-től szeptember 1-ig városunkban üdvözölhetjük a Moszkvai Nagycirkusz művészéit; A teljes szovjet együttes magyarországi vendégszereplése során első ízben szerepel vidéki városban; Pécsett is bemutatja tudását Vlagyimir Durov, a tv-ből már ismert szovjet állatidomár. Mérlegek és emberek „... Csak álltái az utcasarkon ... szemedben ült a szomorúság ..." — énekli a szikár Peters. A satupadok fölött meg — körben a falon, néhol egészen a mennyezetig — háromszáz világszépség, lapokból kivágott képei s lepi a por, meg a hegesztőláng korma. Fúrógép, csiszológép, öntvények, szerszámok — és a jó ég tudja hány fajta mérleg. Ez a Pécsi FMSZ Mérlegjavító Részlege, dolgozik itt hat szakmunkás, egy ipari tanuló, egy segédmunkás és a vezetőjük, ifj. Szekeres György. Azért ifjú, mert az apja is itt dolgozott, aztán nyugdíjba ment Hatvanhat esztendős, elfáradt már. Igaz ugyan, hogy bejár a műhelybe. nem éppen a havi ötszázért, hanem, mert nem találja a helyét otthon, aligha tud elszakadni a műhelytől. A kérdés szokásos, sémaszerű: »Hogy megy a munka? Szekeres nagyon készséges: — Először panaszkodunk, aztán majd a jó dolgokat is elmondjuk. Rendben? Persze. És mindjárt azzal kezdi, hogy különböző szervek — FMSZ, Terményforgalmi, termelőszövetkezetek, gépállomások — a műhely rendszeres „kuncsaftjai” Évente bizonyos alkalmakkor elküldik a mérlegeket (a legkisebb bolti mérlegtől a több tonna bírású hídmérlegig) javításra. Csak ezek a „bizonyos alkalmakkor” néha meglepő időpontban érthető, mert például a B. állami gazdaság éppen másfél hónappal ezelőtt küldött hét darab 10 tonnás hídmérleget — javításra. Vagyis az utolsó pillanatban, a nyári mezőgazdasági munkák küszöbén — mintha télen erre nem lett volna elég idejűit Másik panasz: — Jöjjön, nézze meg, hol tároljuk a javításra váró mérlegeket .., Az udvaron. Pénzértékben bonyolult lenne kiszámítani a kárt, de ezt különben látni kell. Van itt vadonatúj mérleg is, krómozott, csiszolt alkatrészekkel, amelyeket kikezdett a rozsda. A szabad ég alatt egyetlen hét elég arra, hogy a mérlegkarok berozsdásodjanak. Ha lecsiszolják is, a vakrozsda nemcsak szépséghiba, hanem a pontos mérést is befolyásolhatja. Pedig itt lehne hely raktár számára. Az épület udvari homlokzatán volt a bejárat a hajdani kocsmába. Tágas, nagy helyiség. ami kocsmának semmiképpen sem felelt meg ugyan, de a mérlegesek nagyszerű raktárrá avathatták volna. Elég hosszú huzavona után a helyiséget megkapta a MÉH! Ócskavasat „raktároznak”, holott hulladékot, vasat és egyebeket inkább tárolhattak volna a szabad ég alatt, mint az értékes mérőeszközöket — Van ennek még egy hátránya — mondja a részlegvezető. — Egy hónappal ezelőtt elloptak tőlünk öntvényeket, alig egy hete ugyanez megismétlődött. Raktározásunk egyáltalán nem biztonságos. Szociális helyiségek után érdeklődöm, erre mindenki nevet a műhelyben. Megmutatják: „Ruhatár” — olvasom valaki festékkel a falra pin- gálta, közvetlenül a háromágú fogas alá. Ez tehát az öltöző. Nézzük a fürdőt: — Itt van, kérem — mutat ja Peters bácsi. E gv lavór és két vödör. Bent a műhelyben. Tisztálkodási lehetőség tehát egyszerűen nincs. (A KÖJÁLX figyelmébe!) — Ennyi volt a panasz? — Igen. Máskülönben minden rendben van. A gépállomásokkal nagyon előnyös szerződést kötöttünk, ez évi több tízezer forint megtakarítás. Különben pedig, nagyszerű gárdánk van... — Hogy értsem ezt? i— Ügy hogy a fiúk jól dolgoznak, összetartanak, a tanulóknak segítenek, egyszóval azzal a bizonyos „kollektív szettemmel" itt igazán nincs baj... Az ajtónyitásban megjelenik a postás. Pontosabban — postásnó. Hivatalos ügyiratot hoz. — Erzsiké, pöttyös levél van-e? Int a kezével, nincs, a lakatosok meg laposakat pislogat- nak Gyula felé. „Mi az a pöty- työs levél?” — kérdem. — Ami nem hivatalos... — Ami Esztergomból jön... — Ami apró tinta-pöttyökkel van megjelölve. T. Gyuszi Esztergomba jár motorral udvarolni (közelebb nem talált), a levelek onnét jönnek, megjelölve. Kettejük titka, de tudja az egész műhely ... Mondtam már, hogy az öreg Szekeres is néha bejáro- gat — délfelé találkozom is vele. Peters régi ismerősként üdvözli, közben nekem meg azt súgja: — Egyszer mellbe suhintott a kalapáccsal.. „ —• Mikor? — Oh... rég vott márt A Schmidt cégnél dolgoztunk, én akkor inas voltam. Kovácsoltunk, én vertem rá a nagy kalapáccsal, Gyuri bácsi meg, aki a mesterem volt, a kicsit táncoltatta az üllőn. Érti, nem? Ott ütemre, ritmusra kell ütni, anélkül nincs igazi kovács. Nos aztán... én elfáradtam, a vas kihűlt, erre az öreg úgy mellbe lökött, hogy majdnem kiestem a műhelyből. Most furcsát mondok, de akár hiszi, akár nem, akar kezdtem megszeretni a szakmát... i— No látod! Mégis csak jó, hogy hozzádvágtam a kalapácsot ... — jegyzi meg Gyuri bácsi, aztán kopott aktatáskájából előcsomagol egy öklöm- nyi alkatrészt ,,Csúszóscsapágy ..." — mondja. — ,Az én újításom, .. . nem is újítás, inkább találmány... De hát megette a fene ... /" — Miért? — Valami nem stimmel itt. ötvenkettőben csináltam, a Találmányi Hivatal elküldte a győri vagongydrba vizsgálatra, s azóta nem értesítettek róla, mi van a találmány sor-1 sávál. Most meg, képzelje, nemrég a televízióban látom ám, hogy a győri vagongyárban valahol bevezették ezt a csapágyat, azt hiszem, más név alatt... — Tíz év után... — Igen. Tíz év után... Nem tudom, hogy történhetett ez. Biztosan elvesztek a kisérő lapok... azt sem tudják, kic, de közben használják... Utána kell néznem. Elcsomagolja. I assan vége a műszaknak “ is. Más tisztes munkahelyen ilyenkor megnyitják a zuhanyozó csapjait. Itt nem yvitic. meg, mert p sok egyéb tények tanúsága szerint is, egy kicsit mostoha bánásra jm részesül e- kilenctagú szocialista brigád. , Rab Ferenc Ernster Dezső hangversenye őrzött meg emlékében. Beutazva a trópusi tájakat, a csodálatos pálmákkal és cukornádültetvényekkel teli vidékeket, megjárva Havanna világvárosi szállodáit, elvegyülve a január másodikai felszabadulási és május elsejei ünnepségek daloló, táncoló j és éneklő emberáradatában, j születtek meg a felejthetetlen í barátságok. A kubai embe- ! ! rek szerették és becsülték azcv- i \ kát, akik munkájukat segítet- | ! ték. Ez a szeretet és megbe- j j csülés kísérte végig egy éven i ! keresztül Ribli János pécsi • ; szakembert is. Mltzld Ervin
