Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

1963. JULIUS 3L NI#Uf»LO 5 Megjegyzések nélkül... A város több üzletében lehetővé tették magánosok részére a jégvásárlást. Töb­bek között a Kolozsvár ut­cai hentesüzletet is kijelöl­ték jég árusítására. Ebből az üzletből naponta 15 táb­la jeget visznek el a vásár­lók. Az üzlet elárusítója már többször kijelentette, hogy nem szívesen foglalko­zik jégeladással, s ezért sok esetben megengedhetetlen módon válaszol a vásárlók jéggel kapcsolatos kérdéseire. Szeretnénk, ha kötelességét megjegyzések nélkül, becsü­letesen elvégezné, s ha az illetékesek lehetővé tették számunkra a jégvásárlást, megjegyzések nélkül szol­gálna ki bennünket. Horváth József Pécs, Semmelweis u. 34. Nincs gazdája a Balokánynak? A Balokány fürdő nagy me­legben népszerű találkozóhe­lye a város közönségének, bár a korai záróra, melyet már több ízben eredménytelenül tettünk szóvá, sokakat meg­foszt a fürdés örömeitől. De azok öröme sem teljes, akik mégis lejutnak a fürdőbe. Az első meglepetés, hogy el­tűnt a strand órája. Ezért van 6 órakor nagy tumultus, mert a zárórát közli a hangosbe­mondó és a gondtalanul für- dőző ekkor tudja meg, hogy elszaladt az ideje. A fürdő folyosóján tavaly tábla hirdette, hogy a fürdő területén labdázni tilos. A tábla eltűnt és a békésen na­pozó felnőttek bosszúságára valóságos divat lett a labdá- zás. Eleinte 'kis pettyes lab­dákkal folyt a játék, de most Fonák helyzet Két üveget akartam vásá­rolni napszemüvegembe az OFOTÉRT Jókai utcai üzleté­ben. Nem tudtak kiszolgálni, mert nem volt üvegjük, leg­feljebb 48 forintos foncsoro- zott. Furcsállom, hogy a leg­nagyobb kereslet idején nem gondoskodnak üvegről. Azt mondják, hogy Budapestről sem kapnak, majd csak két hét múlva, mert leltároznak. Újabb két hét elmúltával az­zal biztattak, hogy augusztus­ban biztosan lesz, ha az késő, próbáljam meg egy maszek­nál. Felmondás Takács Ferenc pécsi olvasónk kérdésére válaszoljuk a követke­zőt: A Munka Törvénykönyv V. 39. §. 1. bekezdés f) pontja sze­rint a dolgozó felmondással megszüntetheti a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, ha családi viszonyaira, egészségi állapotára, más személyi kö­rülményeire tekintettel, vagy egyéb okból fontos érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a munkavi­szonyt megszüntesse. A vállalat igazgatója az f) pont esetében a felmondás köz­lésétől számított 8 nap alatt írásban köteles nyilatkozni, hogy a munkaviszony meg­szűnéséhez hozzájárul-e. Ha a vállalat igazgatója e határidő alatt nem nyilatkozott, a hozzá­járulást megadottnak kell te­kinteni, és a munkaviszony a felmondás közlését követő 15 nap elteltével megszűnik. Amennyiben a vállalat veze­tősége nem a fentiek szerint járt volna el, kérjük olvasón­kat, hogy panaszával a vállalati egyeztető bizottsághoz, majd végső soron a Területi Egyez­tető Bizottsághoz forduljon. Szerintem az állami keres­kedelemnek Sokkal többet kel­lene törődni azzal, hogy a ve­vőközönséget jól kiszolgáják. Rendkívül furcsának tartom, hogy éppen az állami keres­kedelem küld magánkereske­dőkhöz embereket, ahelyett, hogy megfelelő áruválasztékot biztosítanának. Tegzes Béla Vilmos u. 1. már megjelentek a bőr fut­ball-labdák is. Hiába menekül a zord és bősz játékosok elől a szegény fürdőző a vízbe, ott is ádáz verseny folyik a lab­dáért. Ahol futballoznak, ott kapu is kell. Mi sem egysze­rűbb. A fürdő kerti ernyőiből, asztalaiból és székeiből állít­ják fel a kapukat. Általában az a benyomá­som. hogy a fürdőnek nincs gazdája. Nincs, aki a rendre felügyelne. így például az idény elején egyszer bemond- ták, hogy a medencébe ugrani veszélyes és tilos. Azóta nem ismételték meg a figyelmezte­tést, pedig tömegesen ugrál­nak be, még felnőttek Is. A szerencsétlen ugrásnak gerinc­sérülés, sőt halál lehet a kö­vetkezménye. A gyerekek közül sokan köpködnek, a felnőttek eldob­ják az égő cigarettákat, most pedig, hogy beköszöntött a barack-idény, a fürdő útjain törik fel a barackmagot, a fürdőzők nem kis veszélyére. Az úszómester vagy más el­lenőr feladata lenne időnként körüljárni a medencéket és figyelmeztetni a fürdőzőket, hogy a szocialista együttélés általános szabályai a fürdő­ben is kötelezők. Péter Imre Kereskedelmi kapcsolat Szkopjéval A „Dunántúli Napló” július 28-i száma háromhasábos cikkben „A rombadőlt város” cím alatt is­mertette olvasóival a jugoszláviai Szkopje város borzalmas kataszt­rófáját. A hír általános részvétet keltett országszerte a szerencsét­lenség áldozatai iránt. Ezzel kapcsolatban röviden sze­retném tájékoztatni olvasóinkat, hogy a múlt század 70—80—90-es éveiben mily élénk kereskedelmi kapcsolatok fűzték egymáshoz Pécs városát az . akkor még tö­rök uralom alatt sínylődő Uszküb- bel, most Szkopjéval. A Pécsi Kesztyűgyárban a múlt század említett évtizedeiben, majd még a századforduló után is a híres macedóniai bőranyagot használták fel kesztyűk készíté­sére. Ennek kereskedelmi köz­pontja akkor még üszküb volt. Hamerli János, a Kesztyűgyár akkori tulajdonosa többször meg­fordult Papacosta Ezekviel gaz­dag görög kereskedő házánál. Egyik 1876-ban írt levelében töb­bek között hosszabban beszámol macedóniai útjáról. „Fiúméból in­dulva hajóval Durazzóig, majd onnan török postakocsival török kísérővel három nap alatt értem Uszkübbe. Ebben a vegyeslakos­ságú városban, melyben sok szerb és török él, a belváros zeg-zugos, szűk sikátorokból áll, melyet a Vardar nevű folyó szel át. A vidéken sok a szilvatermés, no meg a birkatenyésztés. Ennek a kereskedelmi kapcso­latnak az 1912. évi Balkán-háború vetett véget, amikor is Üszküb Szerbiához került és a további szállítások megszakadtak. DALLOS FERENC Nyolc óra a tanulók munkaideje / A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsához érkezett az alábbi levél, melynek tar­talma több családot érdekel, ezért lapunkban közöljük. „Kérem, szíveskedjenek ki­vizsgálni, hogy a Sopiana Gépgyárban a 18 éven aluli (nyári szünidőben kötelező is­kolai gyakorlatot végző fia­talok) tanulók, miért kötele­sek reggel 6 órától délvtán 3 óráig dolgozni, ezzel szemben a munkabérük azonos a 6 órá­sok munkabérével. Tudomásunk szerint 18 éven alulit nem lehet 8 órai mun­kára beosztani, gyermekeink egy része már letöltötte az 1 hónapos üzemi gyakorlati időt, másik része pedig úgy tudjuk, a múlt héten kezdte. Kérjük mielőbbi vizsgálatu­kat, szerintünk, a Sopiana Gépgyár ezen intézkedésével megsérti a Munkatörvény­könyvben rögzítetteket. TÖBB GÉPIPARISTA TANULÓ SZÜLEI”. Az SZMT válasza: A 62 130/1962. KGM. sz. hatá­rozata alapján történik a technikumi hallgatók nyári termelési gyakorlata (üzemi foglalkoztatás). A határozat III. szakasza kimondja, hogy „a tanulók az üzemben 8 órát kötelesek dolgozni. Munká­jukért órabért kapnak. Az óra­béreket a Munkaügyi M. 14/ 1957. Mü. K. VI. 5.) sz. utasí­tása szerint kell megállapíta­ni”. Az I. évfolyamot végzet­tek órabére 2 forint, a n-at végzetteké 2.30, a III-at vég­zetteké 2.40 forint. Ebédtérítés címén napi 1.50 forint térítést vonnak le. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a vál­lalat a rendeletnek megfele­lően foglalkoztatja a techni­kumi hallgatókat. GREGOR SÁNDOR SZMT-titkár. Miért maradnak ki a 37-es autóbuszvonal déli járatai? Az a tapasztala- A kocsi persze nem déli járat kimarad, tunk, hogy a 37-es állt be, és az uta- 4 órán át szünetel autóbuszvonal 12.45 sok csak a követ- az autóbuszforga- órakor induló jára- kező, 13.45 órai já- lom. ta többször elma- rattal mehettek Jó lenne, ha a rád. Július 12-én haza. Széchenyi téren vá­délben, amikor a Számos donátusi rakozó autóbuszok forgalmi irodában lakóval együtt ki- az előírt 5 percnél reklamáltunk, ismét fogásolom azt is, előbb nyitnák ki a megszokott kér- hogy egy olyan for- induláskor ajtaikat, déssel válaszoltak: galmas útvonalon, hogy az utasok „Még nem ment el mint a 37-es járaté, akár rossz időben, a 37-es?” Majd azt délelőtt 10.10 órától akár hőségben tü- tanácsolták, hogy 12.45 óráig nem jár lekedés nélkül be­siessek vissza a autóbusz. Tehát kö- szállhassanak, megállóhoz, mert zel három órán át, Nagy Károly már beállt a kocsi, illetve, amikor a Aranyhegy. A BARANYA SZÁLLÓBAN Már rég megtanultunk „köz­ügyekben” gondolkodni, s va­ló igaz, hogy az úgynevezett „átlagpolgár” is bekapcsolódik a közéletbe. Még hozzá egyé­ni elképzeléseivel, álmaival, terveivel még akkor is, ha né­ha átlép az utópia ködös vi­lágába. Az emberek — akik valaha is megfprdulnak Har- kányfürdőn — elégedettek ugyan és szép emlékekkel térnek haza, de mindjárt vé­leményt is mondanak. Ilyene­ké1: Harkány kinőtte magát... — Először csatornázni, utá­na megoldani a gyors víz­cserét a medencében ... — Hidegvizű medencét mi- é' nem építenek? — Lebontani az egész falut é- fürdővárost kell építeni... — Szép a Baranya szálló, de ha azt vesszük, hogy van­a világon többémeletes sz^Iókombinátok ... — Aranyat ér ez a víz va- 1 " tára váltva ... — A „vidékiesség” jelle­gét hord ja magán ... A nénzt — amely nélkül semmiféle terv nem váltható valóra 1— már senki sem szá­molja, forrását pedig még ke­vésbé kutatják. E fenti véle­mények a vendégkönyvben ol­vashatók a szálloda halijában. Őszinte, igaz mondatok, még akkor is. ha egyelőre kivihe- tetlenek ezek a „tervek”. Har­tliny; valóban lassan kinövi' magát, ami különben észre­vehető a szálló optikáján át nézve is. Egy nyári szezon­ban két és fél-, háromezer vendég fordul meg a kis szál­lodában és bizony nehéz itt szobát kapni nyár derekán. De hát volt idő — jó évekkel ez­előtt — amikor július köze­pén is csak „fél ház” volt. Külföldi is csak elvétve akadt. Ma pedig ... A magyar származású vi­lághírű énekes, a New York-i Metropolitan tagja, Ernster Dezső már évenként megjele­nő törzsvendége a szállónak. Hollós Ilona énekművésznő nemrég édesanyjával töltött el itt néhány szép napot. Fényes Szabolcs és felesége ... Az­tán angolok, amerikaiak, ara­bok, szovjetek, németek, in­diaiak, svédek, csehszlovákok, lengyelek... marokkóiak ... Aztán a „hazai nagyságok”: Újpesti Dózsa, Ferencváros, Salgótarján ismert labdarúgói. — Nem mi rajtunk múlott, hogv szegény tarjániak kies­tek az NB I-ből *t~ mondja Katona József szállodaigaz­gató. Bizonyára nem, hiszen ami az ellátást illeti — leszámít­va a különböző vitákat a ke­reskedelmi szervekkel — iga­zán kitűnő. Nem is tudom, akadt-e probléma, amelyen ne tudtak volna itt segíteni, a vendég érdekében ... — Aligha — tűnődik el Ka­tona József. — Például egyik híres külföldi vendégünk ku­tyája megbetegedett. Mindjárt szereztünk egy állatorvost. Hanem, ha jól emlékszem, ta­lán egyetlen olyan kérés hang zott itt el, amit sajnos nem tudtunk teljesíteni... — Éspedig? — Most a nyáron itt járt két francia férfi és egy nő. Rákot és békacombot kértek ebédre. Sajnos ezzel nem tudtunk szolgálni. Viszonylag csendes a szál­loda így kora délután. A ven­dégek zöme vagy a strandon, vagy fönt a hűs szobákban töltik el az ebéd utáni órákat. A hallban — jelen pillanat­ban — egyetlen külföldivel találkozom. Kedves, rokon­szenves asszonyka. Pozsony­ban, a Stefánia kávéház ve­zetője. Neve Bozsenka. Hogy hogyan érzi magát itt? — Remélem, jövőre is elju­tok Harkányba... — mond­ja, én pedig azon tűnődöm, hogy helyette pedig elmen­nék Karlovy Variba, de az­tán ezt az ötletet visszaszí­vom, hiszen a kölcsönös ud­variaskodás révén úgyis azt bizonygatnánk, hogy „az önök Karlovyja szebb...” — és fordítva. Panaszt is hallok a vendé-, gektől. Egy idősebb tanárnő ezt mondja: — A késő esti órákban ér­keztem Harkányba. Ebben az. időben már nincs helyi autó- buszjárat, ami behozott vol­na csomagjaimmal a szállóig. Az út nem rövid, főleg ha valaki először járja meg, két­szer olyan távolinak tűnik... Egy nyugdíjas Tolna me­gyei gépállomási dolgozó is az autóbuszokra panaszkodik: — Szombaton és vasárnap este, itt a szálló előtti úton vagy harminc autóbusz áll és a sofőrök túráztatják a mo­tort. A szálloda szoba ablakai beleremegnek. Ezekben az órákban egyszerűen lehetet­len pihenésről még csak be­szélni is. Ha jól tudom, a szomszédos épületben kórház van ... Nem éppen „apró” bosszú­ságok ezek, bár élőszóban hangzottak el, különben ilyes­mit be sem jegyeznek a ven­dégkönyvbe. Mindenesetre az észrevételek skálája belátha­tatlan széles, ha a motort tú­ráztató autóbuszoktól a „für­dőváros” kialakításáig hú­zunk meg egy láthatatlan vo­nalat. És ezen a vonalon él és fejlődik Harkány — mert fej­lődik, szinte szemmellátha- tóan, igazán gyors ütemben — nemcsak a szálló és ide­genforgalma. hanem a fürdő és környéke, betonutastól, neoncsövestől, műutastól, ven- ac°látóstól együtt. Csak hát Harkány elé reá­lis tükröt kell tartani. 'Rab Ferenc | A Pécsi Építők madrigálkórusa AZT EDDIG is tudtuk hogy léteznek, énekelnek, ta­nulnak, — évenként egy-két- szer a közönség elé is állnak és hogy a Pécsi Építők Madri­gálkórusa nevét viselik. De valahogy mindig az árnyékos oldalra szorultak, és még egy- egy igazán szép produkció­juk, mint pl. évekkel ezelőtt Mozart Kantátájának .előadása sem változtatott ezen a hely­zeten. Pedig ők városunk leg­öregebb működő énekkara, hi szén tagjai az 1893-ban, het­ven esztendővel ezelőtt ala­kult Munkásképző Énekkar munkájának folytatói. De amit a közelmúltban elért ez az a lelkes kis gárda, arról lehetetlen hallgatni. — Azt hiszem, hogy szeb­ben, jobb eredménnyel nem ünnepelhettük volna meg e szépszámú évfordulót, — mondotta Jandó Jenő kar­nagy — mint azzal, hogy a miskolci tanács által rende­zett sátoraljaújhelyi minősítő országos dalostalálkozón, aranyérmet szereztünk. A dalostalálkozóról kérdez­zük Jandó Jenőt. — A két csoportban, a színházban és művelődési ott­honban versenyző együttesek erősebbik csoportjához tartóz tunk, a színházban szerepel­tünk. Igen előkelő helyre, az utolsóelőttire osztottak be, aminek nagyon örültünk, hi­szen ez már az előlegezett bizalom jele volt. — Milyen műsorral szere­peltek? — Mintegy jeligeként Ko­dály: A szép énekszó múzsá­jához című kórusművével kezd tűk, majd a nagy gonddal be­állított öt szép madrigál kö­vetkezett. Gervaise: Csendülj, pendülj kedves lantom... úgy hangzott, mintha lant pengett volna. Schein: Bi-Ri-Bi című madrigáljának bemutatója igen nagy tapsot aratott. JANDÖ JENŐ nyomtatott kottát nyújtott át: ennek a madrigálnak a kottáját. A szöveg a pécsi Sass Dezső művészi munkája, és a Nép­művelési Intézet ezzel a fel­irattal jelentette meg: „A Pécsi Építők Madrigál Kóru­sa műsorából”. — Ezután következett leg­szebb madrigálunk — foly­tatta Jandó Jenő — Arcaiéit műve: Madrigál a hattyúról. A mű elhangzása után mindannyian éreztük, hogy most nem mindennapi dolog történt velünk: az énekes, | karnagy egészen magas műi vészi szintézisen egyesült a művel. Annyi bizonyos, hogy j zene ilyen hatással még alig | ha volt rám. De nemcsak az énekkar, a karnagy egye­sült a művel, hanem a közön­ség is. Midőn Palestrina: Két szemed lángja című madri­gálja, valamint a vidám Gastoldi-szám után lejöttünk a dobogóról, a színház néző­teréről többen kijöttek a fo­lyosóra, noha még egy ének- j kar következett, és gratuláltak I a sikerhez. í Ez a kis társaság, a mipt- I egy harminc tagú kamaraKÓ- | rus három esztendeje énekel : együtt. Igaz baráti társaság kovácsolódott Össze. Egy szép soproni hangverseny, debrece­ni dalostalálkozó, két önálló madrigál-est jelzik az előké­szület főbb állomásait, me­lyekhez a vállalattól és a szakszervezettől példamutató­an minden segítséget megka­pott az Építők Madrigálkó- 1 rusa. Jóleső érzés volt, hogy a nagy találkozóra való el­utazásuk előtti főpróbán meg jelent a vállalat egész vezető­sége és együtt izgultak a si­kerért, ami nem is maradt el: három év fáradságos mun kája után a stílusos madrigál éneklés jutalmául aranyok­levelet, aranyérmet, gyönyörű vázát és minden dalos külön kis aranyérmet kapott. Remélhetőleg e sikeres sze­replés után sikerülnek azok a tervek, melyekről Jandó Jenő ezeket mondotta: — Szeptember végén sze­retnénk megrendezni har­madik .madrigál-estünket, ok­tóber végén a Madrigál-kó­rus, a Szabolcsi Bányászkó­rus és a Dunaújvárosi Kórus közös hangversenyére kerül­ne sor. És talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy december második hetében szeretnénk a Pécsi Kamara­kórus, a Madrigálkórus ren­dezésében,. valamint a Tanács és a Népművelési Intézet pat- ronálásával megtartani az el­ső országos kamarakórus fesz­tivált A TERVEK szépek, és a lelkes munka bizonyára meg I hozza a jó eredményt. A kó­rus jeligéje, a Gervaise-mad- rigál kezdő sora: „Csendülj, pendülj kedves lantom ...” remélhetőleg még sokáig fog csengeni, pengeni a saját és mások örömére;.. —nt™ ufMfafA SZÍNHÁZ I tM/rU A PÉCSI RADIO 1M3. július 31*1, szerdai műsor* a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Gépek és emberek. — Riport. Aktuális témák. 9 Trubics Balázs énekel. M. Boriszávljevics: „A kutya”. — Elbeszélés. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor, összeállítás. Tánczene. 18.00: Zenéről zenére. Közben jegyzetek, karcolatok. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Uttörődalok a nyárról. 19.45: Fülöp Zsigmond, Győri Franciska és Végvári Tamás verseket mond. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Üzletemberek (fél 5, fél '< órakor, szélesvásznú), és Korzikai testvérek (9 órakor, szélesvásznú). Park kertmozi: Korzikai-testvé- rek (9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Korzikai-testvérek (4, 8 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Korzikai-testvérek (ne­gyed 3, fél 5, fél 7 és fél 9 óra­kor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Sziklasziget halászai, Vá­ros éjjel (széles), Először, 14 sz. világhíradó. (Előadások 11 órától 2 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): A hét dada (7 órakor). Építők Kultúrotthona: Isten őszi csillaga (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Monte Christo grófja I—II. (7 órakor, szélesvásznú, dupla helyárral). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 11. Telefon: ♦ 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. S7. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalók­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 25.054 tavifottyam indul 1963. szeptember 2-án mezőgazdasági gépszerelő tanfo I lyam indul Jánoshalmán. Jelentkezhetnek mindazt,1 ; a tsz-tagok, állami gazdasá gi és gépállomási dolgozók, aki'k rendelkeznek: mg. gépész vagy azzal egyenértékű szakmunkás-bizonyítvánnya 1, (kombájn vez. isk., bri' vez. isk.), legalább 2 év sza kmában eltöltött gyakori''' j tál, 8 általános vagy 6 elemi iskola elvégzéséről szó' í bizonyítvánnyal, valamint betöltötték a 22. életévüké 1 és 46 évesek még nincsenek. Jelentkezés írásban 1963. augusztus hó 20-ig bezárok t. Bővebb felvilágosítást a Szakiskola ad. A I >'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents