Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

PUAff»LO 1963. JULIUS 3L Ál^NAP^Á'lviAI NAP - Á* íVlÁi NAP -A* ívjAI* \ A * íVjAS* JVA !” " A Mm - VA /is ér végéig megoldják Peliérd vízellátását A vízellátás átka Peilen­den: a talajvíz, ősszel, ta­vasszal ugyan megtelnek a kutak, de az ívóvíz élvezhe­tetlen és fertőzött. A KÖJÁL, orvosai hosszú vizsgálat ered­ményeképpen kimutatták, hogy főleg a gyerekeknél a rossz víz okozza a meglehe­tősen magas golyvásodási megbetegedést. Ilyenkor, nyá­ri hónapokban a kutakban olyan kevés a víz, hogy a vödröket alig lehet lemerí­teni. Pellérden a tanács közben­járására — a járási és a me­gyei tanácsok segítségével — rövidesen megoldódik az ívó­víz probléma. A falu határá­ban 150 méter mélyre lefúr­tak és élvezhető, Jiszta ivó­vizet kaptak. A fúrási mun­kálatok költségeit a járási ta­nács fedezte. Ezt a kutat tör­pe-vízmű rendszerrel kiépí­tik. A költségek előrelátha­tóan meghaladják a 800 000 foritot. A községben közben megalakult a Vízi társulás, amelynek tagja már a lakos­ságnak mintegy hatvan-hetven százaléka. A társulás lényege az, hogy megszervezzék a la­kosság körében a társadalmi munkát és az anyagi hozzájá­rulást. Egy családra 2 000 fo­rint jut, amelyet tíz esztendő alatt kell — törlesztésképpen évi 200 forintonként — be- fizetniök az állam részére. A községbe megérkezett az első csőszállítmány is. Úgy tervezik, hogy százötven két­száz méterenként állítanak fel majd nyomóskutakat. Ter­mészetesen — aki óhajtja — saját költségére lakásába is bevezetheti a vizet az utcán húzódó hálózatból; Kiszámították azt is, hogy egy-égy családnak 13 méter hosszú — egyméter harminc mélységű — árok ásását kell vállalnia a csövek elhelyezé­sére. Aki ezt nem tudja vál­lalni, ezt a munkát megvált­hatja 230 forint befizetésével. Az év végére — az előze­tes tervezés szerint — Pellér­den elkészül a törpe vízmű. — JO TERMEST hozott Idén a zöldbab. Ezért a Szigetvári Konzervgyárban a tervezett 50 vagon helyett, 60—65 vagonnyi zöldbabot tartósítanak. — KILENCVENEZER PAR di­vatos női pantonettet készít Áp­rilistól szeptemberig a Komlói Helyiipari vállalat a kiskeres­kedelem részére. — KIÁLLTA a próbát a sza- márkuti ikeraknis mészégető- kemence. Kedvező kő- és szén- ellátás esetén a régi hatezer ton nás kemencékkel szemben évi 10—12 000 tonna kiváló minősé­gű mész égetésére alkalmas. — KÉTMILLIÓ forinttal több értékű javító-szolgáltató munkát végez idén a Pécsi Ruhaipari Vállalat, mint tavaly. A szoká­sos javítási munkákon kívül vállalnak bútorvédő,, és gépkocsi j ülésvédő huzatok készítését is. j A kész árut házhoz is szállít­ják. — A MEGYEI építő ktsz-ei lel év alatt 39 millió forint ér­tékű munkát végeztek. A lakos­ság részére végzett javítási és építő munkák összege megha­ladja a 16 millió forintot. — AZ ÜZEMI balesetek meg­előzésére alakították meg Mo­hácson a munkásvédelmi bizott­ságot. A bizottság öt főből áll, különböző szakmákat képvisel­nek. Az üzemekben ellenőrzik a munkavédelmi rendeletek be­tartását és gyakorlati segítséget adnak a munkásvédelmi őrök­nek. — HÁROMTAGÚ Heves me­gyei nőküldöttség érkezik ma Pécsre és három napon át ta­nulmányozzák a szolgáltatáso­kat, a tsz nőbizottságok mun­káját. — LAURA DOTTI, lengyel táncdalénekesnő egyhónapos hat kánvi vendégszereplés után a komlói Béke Étteremben lép fel minden este augusztus vé­géig. — BARANYA, Somogy és Zala megyék nőtanácsai kézimunká­kat készítenek ajándékba a Fóti Gyermekvárosnak. Az ajándé­kokat közös küldöttség szeptem­berben viszi el a gyerekeknek. Közlemények A Szakszervezetek megyei Ta- aácsa értesíti a szülőket, hogy iSalatonboglárrói július 31-én lú.Zí órakor, Mikosdpusztáról juúus 31-én 11.33 órakor, -ioj­boümuzsajról július 31-én 19. <57 orakor érkeznek a gyerekek a pécsi vasútállomásra. Kérjük a szülőket, hogy a gyerekeket a főpályaudvaron vegyék át. — A MOZIÜZEMI Vállalat ér­tesíti a közönséget, hogy a ^ossutli-mozi, a nagy érdeklő­désre való tekintettel, a Korzi- iiai-test vérek című íilmet dél­után negyed 3 órakor is bemu­tatja, a Híradó Mozi ezen a na­pon délután 2 óráig játszik. A t'ark-moziban este 9 órakor szintén a Kor zikai-testvérek cí­mű lilm kerül bemutatásra. — A 12. SZÁMÜ Autóközleke­dési Vállalat értesíti az utazó­közönséget, hogy a nagy érdek­lődésre való tekintettel 1963. au­gusztus l-töl kezdőuöen a Har- kányfürdőről Pécsre 20.00 órakor induló autóbuszjáratot naponta közlekedteti. — A IV. ORSZÁGOS tánc- íesztivál rendező bizottsága ér­esíti az érdeklődőket, hogy az előadás a szabadtéri színpadon augusztus 3-án 18 óra helyett 20 órakor kezdődik. A televízió műsora 1963. július 31-én, szerdán: 10.00: TV-híradó (ism.). — 10.15: Az áldozat közbeszól, m. rész. Az NDK televízió magyarul be­szélő bűnügyi filmje (ism.). Csak 18 éven felülieknek! — 10.55: A Kreml ősi székesegyházai. Szov­jet film (ism.). — 11.15: Várako­zás. Lengyel kisfilm (ism.). — 11.25: Szépséges Párizs. Francia kisfilm (ism.). — 18.45: Hírek.— 18.50: Nagy sorozatok és korsze­rűség. Riporter: Pfeiffer Pál. — 19.05: TV-világhíradó. — 19.20: Szép álmokat, gyerekek! — 19.30: A Miskolci Nemzeti Szín­ház előadása képfelvételről: Bál a Savoy ban. Operett 3 felvonás­ban. — A közvetítés szünetében: a Magyar Hirdető műsora. — Kb. 22.30: Hírek. TV-világhíradó (ism.). — NEVETŐ VENDEG SZOL­GALAT címmel augusztus l-én S órakor a szabadtéri színpa­don tánczene-estet rendez az Országos Rendező Iroda. Közre­működnek: Sárdy János, Záray Márta, Vámosi János, Garas Dezső, Madaras Vilma, Kovács Ibi, szuhay Balázs, Balassa Ta­más és tánczenekara. Jegyek a Filharmónia pénztárában kap­hatók. Színház tér 2. — A MTT. M. 500. sz. Iparti­tanuló Intézet (Pécs, Rét u. 41.) közli az érdekeltekkel, hogy az I. éves helyiipari tanulók be­iratkozása augusztus 1-től au­gusztus 5-ig mindennap 8—12 óra között történik. A beirat­kozáshoz szükséges: ipari tanuló szerződés, kitöltött egészségügyi törzslap. Iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat és 20.50 Ft. beiratkozási díj. Jubileumi ünnepségek Bolyban Falugyűlés augusztus 4-én — Előadás a szabadtéri színpadon Elkészült a 870 esztendős fennállását ün­neplő Boly jubileumi ünnepségeinek műsora, mely augusztus 4-től közel egy hónapon ke­resztül jó szórakozást ígér a község lakóinak és vendégeinek. Augusztus 4-én falugyűlést rendeznek, ame­lyen Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon Boly múltját dokumentáló régészeti és nép­rajzi kiállítás nyílik a művelődési ház ter­meiben. Augusztus 6-án helytörténeti elő­adást tartanak a 870 éves Bolyról, augusztus 10—11-én a szabadtéri színpadon „A kőszívű ember fiai” című drámát mutatják be a MEDOSZ művelődési ház színjátszói. Augusz­tus 11-én bélyegkiállítás nyílik a művelődési házban, a kiállítás alkalmával különleges alkalmi bélyegzőt használ a posta. Augusztus 18-án egésznapos női és férfi kézilabda-torna lesz a parkban, Mohács, Márok, a Pécsi Me­teor és a Bólyi MEDOSZ Sportkör kézilab­dázóinak részvételével. Ezen a napon este divatbemutatót rendez a szabadtéri színpa­don a bólyi földművesszövetkezet. A kísérő műsort a Pécsi Nemzeti Színház művészei adják. Az augusztus 18, 19, 20-i mezőgazda- sági és ipari kiállításon a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaság, a Kossuth Tsz, a Bólyi Me _ zőgazdasági Gépállomás, a Bólyi Kisipari Termelő Szövetkezet, a Sajtüzem és a boly: földművesszövetkezet mutatják be termékei két, illetőleg gépeiket. Az ünnepségek sorát augusztus 25-én este Kacsóh: János vitéz című daljátékának elő­adása zárja be, mely után színes tűzijátékot rendeznek a község parkjában. A jubileumi ünnepségek jegyeinek árusítását máris meg­kezdték, a nagy érdeklődésre való tekintettel bérleteket is bocsátanak ki. Házvásárláson gondolkodnak a bogádmindszenti cigányok 25—30 ezer forint készpénz — Analfabéta­tanfolyamok a faluban Verdi: „Trubadúr” című ope­rájának előadása a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A ké­pen: Margherita Koberti, a New York-i Metropolitan művésze (Leonóra és Brúnó Prevedi, a Milánói Scala mű­vésze (Manrico). Tanácsülésen foglalkozott a bogádmindszenti községi ta­nács a falu cigány lakosságá­nak helyzetével. Bogádmind- szent lakosságának a fele ci­gány és nagyrészük már ál­landó munkahellyel rendelke­zik. Igen csekély azoknak a száma, akik még mindig al­kalmi munkából tartják el családjukat. A községi tanács a napokban összehívta' a ci­gány lakosságot és elbeszél­gettek a letelepedésről, meg­felelő lakóházak építéséről. Arra szólították fel a termelő- szövetkezetben, az állami gaz­daságban. vállalatoknál dol­gozó cigányokat, hogy taka­rékoskodjanak, gyűjtsenek össze 5—10 ezer forintot, és OTP kölcsönnel fogjanak a házépítéshez. Jelenleg több olyan cigány család él a fa­luban, akinek már 25—30 ezer forint megtakarított pénze van és házvásárlással, építés­sel javítanak jelenlegi, még elmaradott helyzetükön. A községi tanács háromtagú bizottságot alakított, amelynek a kötelessége rendszeres ta­nácsokkal ellátni a cigányo­kat és felszámolni a cigányte­lep jelenlegi elmaradottságait. De segítenek ebben a mun­kában a cigányok közül vá­lasztott tanácstagok is. Külö­nösen Csonka István sürgeti az intézkedéseket és maga is sokat tesz az elmaradottság felszámolása érdekében. A faluban minden évben megszervezik a cigányok szá­mára az analfabéta-tanfolya­mokat, hogy végérvényesen felszámolják az írástudatlan­ságot. Még egyszer szólunk! Most már a határozott in­tézkedés ideje következik, mert nem lehet megvárni azt• amíg tömegszerencsét­lenség történik a Széchenyi tér déli oldalán, a megyei tanács épülete előtt. Egyszer már szóvátettük és javasol­tuk, hogy építsék át az út­testet — alig száz méteres szakaszról van sző — és tegyék lehetővé, hogy a gépkocsik balesetveszély nélkül fordulhassanak be az IBUSZ előtt. Még egyszer elmondjuk, és hangsúlyoz­zuk nem lehet várni a meg oldással. Tegnap is két bal­eset történt itt, az egyik­nek személyi sérültje is volt. Tegnapelőtt szerencsésen megúszta az egyik személy- gépkocsi vezető a helytelen dőlésű kanyart. Szinte na­ponta említhetnénk példá­kat, amikor hiába fordít­ják el a kormányt a kocsi tehetetlenségénél fogva csú­szik a járdasziget felé. Az átépítés sürget. Erre pénzt kell találni a városi tanácsnál, vagy a KPM-nél — amelyik gyor­sabban tud segíteni. Ugyan­akkor javasoljuk, hogy a tér alsó részéből néhány métert vegyenek el a jár­művek számára. így a ka­nyar is enyhébb lesz és a taxiknak is megfelelő par­kírozó helyet tudnak ki­alakítani. Gáldonyi Tűzvédelmi ellenőrzés a III. kerület üzemeiben A tűzrendészet! hatóság megvizsgálta a III. kerület területén lévő ipari üzemek és intézmények tűzbiztonsági helyzetét. Jó tapasztalatot sze reztek a Pannónia Sörgyárban és az Erdőgazdaság gépállo­másán, ahol a vezetők szigo­rúan betartják az előírásokat és ügyelnek arra, hogy a vé­delmi berendezés mindig ki­fogástalan állapotban legyen. Hiányosságokat tapasztal­tak a Pécsi Épületanyagfuva- rozó Vállalatnál, a Pécsi Élei miszeripari Szállító Vállalat­nál, a Bm. Mezőgazdasági Vállalatnál és a MÉH-nél. — A statisztika szerint egyéb­ként a III. kerületben — a ta valyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva — emelkedett a tűzesetek száma. 1963. első félévében 9 tűzeset volt, — 138 304 ezer forint kárral. Az igazsághoz tartozik azonban az, hogy az év elején — az újmecsekaljai végállomáson elégett autóbusz kárértéke miatt olyan magas ez a szám. Minden esetre ez nem változtat azon a tényen, hogy egyes vállalatok még mindig nem tartják be a szükséges megelőző óvintézkedéseket. A tűzrendészet! hatóság a jövő­ben szigorú büntetéseket szab ki a vállalatok, intézmények vezetőire, amennyiben a tűz­rendészet! szabályoknak nem megfelelő tapasztalatokat sze­reznek, ellenőrzés során. ej zlnhely: egyik pécsi körház. Mindegy melyik, s mely sarkában van a városnak, hiszen akármelyikben megtalálnánk azokat a szereplőket, akikről szólni akarunk. A „felvételist”, a karbantartót, a szakácsot, az ápolónőt. Álljunk meg a további felsorolással! Állapodjunk ink­ábban, hogy lezárjuk a sort az ápolónővel. Hogy miért éppen vele? Mert itt van az a láthatatlan sorompó, amelyen túl már megszemélyesítjük a soronko vetkező két: X főorvos, Y alorvos. A „sorompó” innenső oldalán általánosabb, személytelenebb a titulus. A felvételist legfeljebb Sárikának, a karbantartót Józsinak, a nővért Nővérkének, a szakácsot Szakácsnak tisztelik a kór­házban. Ezért vállalkoztunk arra, hogy egyenként állítsuk őket a nagy nyilvánosság elé. Mondják el, hol a helyük abban az intézményben, amely ilyen vagy amolyan fokon, közvetve vagy köz­vetlenül a gyógyítás szolgálatába állította őket. Bizonyítsák be, milyen titulust érdemelnek. 99 Férfiszabó szakmára FIÜ IPARI TANULÓKAT elveszünk. Pécsi Ruhaipari Vállalat, Széchenyi tér 18. mdr megtette a „látogatás” első lépéseit. Hallgassuk csak. — Nem mindig elég az, ha a beteg pontosan megkapj^ a maga ebédkéjét, vacsoráját. Szinte olyan fontos az is, ho­gyan tálalják nekik. Ha raj­tam múlna, én új tantárgyat vezetnék be az ápolónői tan­folyamokon: a tálalást. Ta­lán el sem hiszik, mennyivel értékesebb. ízesebb az étel, ha ügyesen szervírozzák. Na­gyon fontos ez kérem. A karbantartó Tizenhárom éve dolgozik a kór­ház javítóműhelyében. A betegek­hez eleinte csupán annyi köze volt, ha valamelyik kórteremben meghibásodott a vízcsap, vagy a radiátor, hát megjavította. Leg­feljebb arra ügyelt, hogy lehető­leg kevés zajjal járjon a munka. Ma már főgépész. Sokrétűbb, fe­lelősségteljesebb a munkája. S úgy néz ki, közvetlenebb kap­csolatba került az orvosokkal, a betegekkel is. Talán ezért is be­szél többes szám első személy­ben. ■— Sokoldalú a mi mun­kánk. És ami a legnehezebb, s talán ezért a legszebb is benne, állandóan lépést kell tartanunk az orvostudomány, a gyógyítótechnika fejlődésé­vel. Műszereket sorol fel a .. Brauv - szánkótól” a sterilizátorig. ök csinálják, ők javítják, ők viselik a következményeket akkor is. ha sikeres, akkor is, ha sikertelen a vállalkozásuk, ök, a karbantar­tók. Mi mégis arra voltunk ki­váncsiak, hogy maga a főgép ~ alkotott-e személyesen valami olyoí, ami rangot érdemeim M ) I Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: mérsékelt, a Dunántúlon helyen­ként élénkebb északi szél, néhá,ny helyen eső, zivatar. Holnap több napsütés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—14, leg­magasabb nappali hőmérséklet I holnap 22—25 fok között. I A felvéielis Nyilván azt hihette, hogy mi is kórházi felvételre jelentkeztünk, mert nem nyitott ajtót. így hát a kisablakon át „tárgyalt*’ ve­lünk,, de azért mindent megtud­tunk, amit tudni kell a „felvé- telisről**. Hét éve dolgozik ebben a fülkében. Feladata mindössze annyi, hogy törzslapra vezeti a beutaltakat. Tényleg csak ennyi s lenne? t — Érkező beteg még egy­- szer sem állt vidám képpel I az ablakom elé. Mogorván, de i legtöbbször sírva mondja be az adatait. Különösen, ha nő- : ről van szó. Ilyenkor nem tu- i dóm megállni, hogy legalább s néhány szóval meg ne vigasz- 1 taljam. Ez úgy megy, hogy megnézem a beutalólapját, s nagyjából már tudom is, hány napos, hány hetes keze­lésről, kúráról lesz szó. Esze- í rint vigasztalom. A legjobb módszere mégsem ez. — Ha látom, hogy a beteg nagyon el van „kenődve”, vic­ceket mondok el neki. Meg­történt vicceket. Ilyeneket: —- Egy idős bácsi állt az abla­kom elé a beutalócédulájával. Az adatait jegyeztem fel és az egyik rubrikánál megkérdez­tem: — Együtt él a feleségé­vel? — Mire az öreg restell- kedve széttárta a kezét: — Hát lelkem, most már egyre ritkábban ... — Máskor meg egy cigány­asszony állt az ablakom elé, hogy megkérdezze: — Mond­ja kedves nagyságám, merre t in la lom meg az Angi iát? — Megmagyaráztam neki, hogy az nagyon messze van, de ha az onkológiát keresi, az itt található a közelben. — Szó­val ilyeneket mesélek az ér­kező betegeknek. Jól esik ne­kik, hálásak érte. Tehát a felvéielisnek is van né- mi hozzáadnivalója a beteg köz­érzetéhez. Hiszen az sem egészen mindegy, hogyan lépi át a be­utalt a kórház küszöbét. A szakácsnő Kicsit szakács, kicsit „gyógy­szerész** is egy személyben. Sza­kács azért, mert az étlapján min­dennap ott szerepel a húsleves, a párizsi, a naturszelet, a főze­lék, a tésztaféle, s „gyógysze­rész”, mert az étlapján ilyen „ínyencségek** is találhatók: ,.co- litiszes betegnek” — „disentériás- nak” — „cukrosnak” — „májkí­mélő betegnek’* stb. stb. Ügyszól­ván soha nem találkozik a be­teggel, mégis tud róluk, nyilván­tartja őket a fentebb említett re- cepturakkal. ’ — Pontosan tudom, melyik­nek mi jár. A cukrosnak az orvos által előírt szénhidrát­mennyiséget adom az ételé­hez, a májkímélőnek zsírtalan étlet, a colitisesnek, a disen- tériásnak reszeltalmát, vízben főzött burgonyát, legfeljebb rizsnyákot tálalok. Látszólag nem nagy dolog, hi­szen adva van, hány ilyen, hány amolyan betegre kell főzniök. De esők látszólag. — Minden betegnél más­más fokot mutat a diagnózis. Előfordul az is, hogy ugyan­azon betegnél több körül­ményt is figyelembe kell ven­ni a gyógyulásának legjobban megfelelő étel elkészítéséhez. Vagyis majdnem úgy van: ahány beteg, ahány betegség, annyiféleképpen „szólnak” bele a konyha dolgaiba. S ha nem is lépheti át beteg a konyha küszöbétt a szakácsnő „INIÉVTÜLEIN!“

Next

/
Thumbnails
Contents