Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-30 / 176. szám, Első kiadás

' »63. JÜLItJS 30. wapm» A mi szép ▼árosunk A soronkövetkező tanácstagi beszámolókon a népfront vá­rosi bizottságának kezdemé­nyezésére a körzeti tanácsta­gok beszámolnak arról, hogy mi lett a sorsa annak a hat­száz javaslatnak, amelyek a választásokat megelőző gyűlé­seken merültek fel. Ezeket a javaslatokat ugyanis gondosan jegyzőkönyvezték és azonnal .továbbították annakidején az illetékes tanácsi szakigazgatási szerveknek elintézés, illetve mez válaszolás céljából. T'ihatározta továbbá az el- í>Hk*é.<íi ülés, hogy a népfront- aktívák egy részének munká­ját a tanácsi állandóbizottsá- gokboz kapcsolja. Ennek kere­tben a kereskedelmi állandó- bizottsággal közösen széleskö­rű társadalmi mozgalmat in­dítanak a kulturált kiszolgálás, kereskedelmi ellátás fejleszté­se érdekében. A mozgalmat évenként kétezer — először az idén, november 7-én értékelik. Szeptember 9-ón magyar- bolgár emlékestet rendez a pé­csi városi népfrontbizottsóg. A Képzőművészek Baranya me­gyei Szövetségének javaslatá­ra a modern képzőművészetet megismertető tárlatlá,togatáscv kát is bevettek a munkaterv­be, míg a múzeum javaslatára a népfrontaktívák segítséget adnak ahhoz, hogy a felszaba­dulás előtt vezető beosztást be­töltő értelmiségiektől össze-, gyűjtsék a náluk található, korra vonatkozó dokumentu­mokat. Az új városközpont A Szabadság utca, a Rákó­czi út, a Rózsa Ferenc utca és a Gyorsforgalmi út által ha­ftzentdénesi gondok .Éppen levelet diktált. neüyel kínál és szabadko­zz : m.ndjárt befejezi a le­ve xt és akkor beszélgethe­tünk. d diktál, én meg 'nézem ni.»it üti ie a billentyűket: a gepu’ónö. A tempó elég gyors. A gyors, rohanó tempót szere­ti ez a fiatal magas , ember, lapp Zoltán, a szentdénesi tsz emöke. Az apja birtokával együtt fejest ugrott a közös­be. És egyszerre elnöknek. — Mindig, mindenből többet akar. Technikumot végzett, most meg a Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémiára jár. Kész a levél. A termésről — Mi van a lóbabbal? — .kérdem, miközben leül mel­lém. — Amit a Szovjetunióból hoztam? Három fajtát kaptam Lvovban. Elvetettük. Nagyon szép. Ezzel el is kezdődött a be­szélgetés, amely hamarosan az idei termésre terelődik. Az őszíárpá tizenöt mázsát-adott. Tízehhát volt á terv. A búza is ' tizértöf' körül lesz. Persze voltak táblák, amelyek húsz mázsát is adtak. De az időjá­rás Szentdénesen sem volt kedvező. — Talán a kukoricák pótol­ják majd a kiesést! — ma­gyarázza. — Nagyon szépek a kukoricáink. 24 mázsa májusi morzsoltat . terveztünk, — És. meglesz? Megütközve néz. — Tavaly huszonkilenc má­zsát termeltünk májusi mor- zsottba átszámítva. És most is legalább olyan szépek a kuko­ricák, mint amilyenek akkor voltak. Tavaly sok kukoricánk volt. Még most is van tavalyi abrakunk, szénánk, de még silónk is. Nem lesz takar­ni ámoroblémánk. De. látná csak a cukorrépánkat. 160 mázsa a terv. Fölötte lesz. 55 ezer tő van egy holdon. És nem lehet ám látni a nyolc­van holdon sehol sem a talajt. És van 27 hold takarmányré­pánk is. Ezt a háztáji részére vetettük. Mi már nem etetünk répát, csak a háztájiban. Arca vidám. Mosolyog ami­kor az eredményekről beszél, Esvszercsak hirtelen elkomo- red k és azt mondja: — Volna' egy tippem. Ezt érdemes lenne' megírni.;; Még tavaly beterveztek ne­künk egy 96 férőhelyes borjú- nove'őt. Azt mondták: nyű­göd isn '"Tvezhetünk mi is rá, mer' ; píemberre elkészül. tenni valamit ezekkel az épí- tőbrigódokkal. Talán azt is meg lehetne csinálni, hogy az építőipari vállalat csak irányí­tó szakembert adna. Mert van nak itt kőművesek, csak nem mennek a városba. Ott meg hiány van belőlük. Miéit ne t'Cigiálkoztáthatnánk akkor itt ezeket az embereket? Lelkesen magyaráz. Szinte tűzbe jön, amikor azt mond­ja: — Nem lesz kész a borjú­nevelőnk. Ez nekünk kiesés. Körülbelül nyolcvan darabos kiesés ebben az évben. És ez sajnos jövőre is érezteti majd a hatását. Egy szó, mint száz, ha már egyszer megvannak a tsz-építőbriigádok, akkor ko­molyabb munkát is rájuk hetne bízni. Kétszáz forint Sok igazság van ebben. Mert hallottam más példát is. Egerágon például — a pécsi járási pártbizottság egyik mun katársa mondta el — az építő- brigádnak nem engedték meg, .hogy felépítse a. .tsz,, sertesólját. Mit tehetett a tesz,, elküldte az épitőbrigádját Szőkédre és ott felépítették a kultúrházat. Ilyenre valóban semmi szük­ség sincs. — De van ám itt egy másik probjéma is — húzza közelebb a székét. — Most, 30 fillérrrel többet fizetnek annak a tejnek literjéért, amit negatív tehe­nektől fejnek. Mi nem most kezdtük a selejtezést. Már 1960-ban elkezdtük ezt a mun­kát. De még mindig van 22 pozitív tehenünk. 22 a 250 darabból! Ezt a 22 tehenet mi teljesen külön tartjuk, a falu másik végén, más gondozó, más fejő van itt. Külön le­gelőre is járnak. Csak egy bökkenő van. Egy a takarmá- nyos és egy a brigádvezető. De,- hát ide nem állíthatunk be külön brigádvezetőt, meg külön takarmányost. Hát ezért nem kapjuk meg a plusz 30 fillért. És így minden nap körülbelül 200 forintot veszí­tünk. Ha engedélyt kapnánk a 22 pozitív marha1 meghizlalá- sára, akkor rendben lenne minden Ha megkapnák az enge­délyt ..; — morfondírozok magamban kifelé jövet Szent- dénesről. Az ember nem is gondolná, hogy napi kétszáz j forint bevétel múlik egy pa.pí- j rom. Szálai János iÖO irodagép meg a mostoha testvér A Vegyesipari Vállalat ” finommechanikai rész­legében egy hónap alatt egy műszerészre 400 irodagép jaVítása jut. Ez a szára nemcsak arról árulkodik, hogy milyen sok munkájuk van. hanem mutatja azt is- ho,gv Baranya az irodagé­pekkel jól ellátott megyék közé tartozik, összehasonlí­tásul említhetjük me; csu­pán, hogy Miskolcon egy műszerészre 300 gép javítása vár. A pécsi műszerészek nem sokallják ezt a munkát, sőt ennél több javítást is elvé­geznének. ha... ... ha a Budapesti Iroda- gépjavító Vállalattól a jövő­ben nem olyan mostohán kapnák az alkatrészeket, mint eddig. Mivel nincs elég alkatrészük, a vállalatok kénytelenek Budapestre kül­deni a munka és anyag­igényesebb javításokat, vagy Pestről kérni műszerészeket. A Vegyesipari Vállalat már több ízben kérte a bu­dapestiek segítségét, sőt azt is kezdeményezte, hogy ta­pasztalatcserére fogadjanak egy-két műszerészt. ígéretet kaptak, segítséget nem. Kétségtelen, hogy az Iro- dagépjavító Vállalatnak ér­deke ..megkaparintani” min­den javítást, főleg a mun­kaigényeseket, hiszen ez je­lentős összeget hoz a „kony­hára”; De népgazdasági szempontból nézve bárki is kötve hinné, hogy kifizető­dik a pesti szerelők vidékre járása, méghozzá olyan vá­rosba, ahol hasonló vállalat dolgozik. Illetve csak dol­gozna teljes kapacitással, ha több alkatrészt kapna, és' módot nyújtanának neki ah­hoz, hogy a nagyobb gya­korlattal rendelkező testvér- vállalathoz tapasztalatcseré­re mehessenek. De mit tehetnek, ha a testvér-vállalat ez esetben mostoha. Cs. K. KI A PUTRIBÓL Ax építők — És elkészül? — Éop ez'a probléma, hogy nem. Megértjük: nehéz most I az építőipar helyzete. Elvonul- : tr.k tó”ülik az építők és a mi j bo'viűnevelőnket áthúzódó be- j rub ázásnak nyilvánították. — , Van nekünk egy jó építő- j brigádunk. Felajári’ottuk, hogy | ni' ezzel a brigáddal befejez- j zük az építkezést. Azt mond­' a ’ - begy nem lehet. Mag a;4 mondták, hogv a besze- re’ést mi nem tudjuk elvégez-. | ni. Ez igaz, de fel tudnánk j éoíreni és szereznénk mi sze­relő': is. ha kellene. Most úgy | ry-mk: van építőbrigádunk ! ct i-s. Ugyani-- a mieink Remény pusztán. Má’omban és Vasason építenek. Termelőszö­vetkezetnek, persze. Jó lenne AZ ÜTŐN — amely hegye­ket, völgyeket szel át — bo­káig ér a szürke-fekete por. Jobbról — valahol az erdő fái között — csillék zörögnek lánc pórázra vetve: egyik sor tele szénnel, a másik — üresen, visszatérőben. Sárga és lila színben vibráló-gőzölgő műhe­gyet látok távodabb — salak vagy palahányó: jelzi a bánya közelségét. Egészen messze, fönt a csúcson, vékon tűként magasodik a misinai TV-to- rony, itt lent, egy mesébedllö völgyben pedig vertfalú kuny­hókban élnek emberek. Csak a környék mesébeillő. Életük, sorsuk mentes a romantiká­tól. Ezt a világot talán-talán elbírná a festő vászna, de ha a figurák életrekelnének ... Orsós Imre levelet írt. Nem találom otthonában, este nyolcig dolgozik István- aknán, az Aknamélyítőknél. Ezért csak személytelenül tu­dom őt megidézni: — Nem akarok többé guny- hóban lakni... — Építeni akarok ... Hat gyermekem van . .. — Szabolcsialuban, a Vörös Hadsereg út mentén van üres telek ... Kértem a tanácstól... — Felépíteném, a házat. Dol­gozótársaim mondták: segíte­nek ... Ennyit a levélről. Atugrom a nyitott árkot, amelynek fenekén kátrányos, csillogó kábel kígyózik az ak­na kányába. Lohet, hogy vtó­lány-kábel. A civilizált világ utolsó jele. Az árkon túl az erdőben szabad tűzön alumí­niumfazék áll, két téglára he­lyezve. Lecsót főz Imre fele­sége — meg kell hagyni — jó­kora adagot. Zömök, telt ka­rú, igazán szép fiatal asszony. Szoknya, fönt pedig csak a kombiné, blúzt nem visel, nya kán muszlinkendő. — Hol a hat gyerek? Ez a négy itt, kettő meg az erdőre ment... Kicsinyek azok is ... — Hány éves maga, Anna? — Húsz... — Eltűnődik, zavarban van, aztán hozzá­teszi: — Vagyis hát huszonöt... — Aha! Fiatalítja magát? — Dehogy! — legyint, aztán hangosan felnevet. — Tizen­négy éves voltam, amikor Im­réhez mentem ... FLÓRA 1 ÉVES. Anyaszűz meztelen, ül egy teknő vízben a napon. Gyűrűs haja, bőre csokoládé-barna. Gyönyörű gyerek, olyan mint egy Mu­ri lló-angyal— feketében. A kö vetkező, fiú, Sanyi a neve, de eliramodott a kutyaól mögé és onnét tekintget kd gyana­kodva. Az anyja cigányul hí­vogatja, kedveskedve; de int a fejével: nem jön. Messziről nézeget, félre billent fejjel­— Iskolás is van? — Van ám. A Tériké, meg a Pisti. Jól is tanulnak. A lánynak négyese volt, Pisti­nek meg ötöse, ősszel máso­dikba mennek. — Nagyon szép írása van a férjének... — Oh! Az Imre? Tud az ír­ni, olvasni is. Okos ember az én uram ... Csak én ... én nem ismerem a betűt. Mariján születtem az erdőben. Senki sem küldött iskolába ... A kendőt igazítja a nyakán, s kicsit furának tartom, hogy éppen a nyakát rejtegeti ide­gen férfi előtt, amikor keb­leit csak enyhe pikantériával takarja a kombiné. De aztán — ahogy kevergeti a lábost a tűz fölé hajolva — döbbenetes forradást fedezek fel félre- csúszott kendője alatt. Hát ezt titkolta pironkodva. — Mitől van? — Egészen kicsi voltam még. Ráestem a tűzre. Még Mánfán, az erdőben. Anyám megfőzte a vacsorát, levette a tűzről a fazekat, én meg rá­estem a parázsra ... TEKINTETE ELBORUL e szerencsétlen emlékre. Ösztö­nösen tolja el a gyerekeket a tűztél, de ez a mozdulat talán nem is nekik szól, hanem an­nak a keserves életnek, amely otthagyta nyomát e bájos ar­cú asszonynak feszes, egészsé­ges, szép bőrén. — Kimegyünk a putriból... Én tudom, hogy kimegyünk... Ezt motyogja és takarja nya kát a kendővel. „Kimegyünk a putriból...” — mondja és ez tudat alatt szimbólum is lehet. A putri fala a tavaszon majdnem iájuk omlott Kicsi a viskó, bent két heverőszerű, modem ágy, absztrakt-mintás gyapjútakaróval Aztán Imre katona-fényképe kiszínezve. Meg falusi búcsúkból szárma­zó apró csecsebecsék és Krisz­tus-kép. Nincs villanyunk... — mondja szomorúan. — Nem jár nekünk sem újság, se sem­mi... Petrol mellett Imre sem tud olvasni... Aztán a rádió. Vennének. De inkább TV-t. — Idejárunk István-aknára tévézni. — Mit szeretnek a tévén? — A filmet, meg a játékot. Én főleg a játékot. Vehet­nénk ám mi is, van három­ezer forintunk a takarékban. Meg aztán Imre kap hűség- jutalmat is, néhány ezret a bányában. Vehetnénk, de nincs villany ... Amennyire mindutalan iga­zítja a nyakán a sálat, úgy tér vissza szinte refrénként a bá­nat: nincs villany... Ezért menekülnének ebből a „ro­mantikus világiból”, ki a put­riból, valahova beljebb a vá­ros perifériájára, ahol házat építenének. Imre megkeresi rá a pénzt (havi két és fél— háromezret visza haza) csak telket kapnának. De a tanács azt mondja, csak gyűjtsék a pénz és várjanak. Meddig? Meddig várjanak? Ezt is kér­dezte Imre, s azt mondták: egy évig. Vagy két évig. Le­het addig várni? Orsós Imre jó munkás. Dolgozik, rendsze­resen, pontosan. Más ember­nél ez ha érdem is, de inkább kötelesség. Imrénél több. A huszonhét esztendős Orsós Imre az erdőből akar el­menekülni, a eigányélet tradi­cionális keservéből. Nem volt könnyű. Ű is hordta vérében — sokáig — az átkot: az örök vándorlást, a nyughatatlansá- got, a munkától való irtózatot. De legyűrte, mert. erős volt. Bebizonyította, hogy másutt a helye. - Most már még egyet akar lépni — előre. Olyan há­zat akar, amely téglából van és felkapcsolhatja a villanyt. Amelyiknek nagy ablakai van nak é£ soha többe nem om- lasztja a falát a víz és a pe­nész. Orsós Imréné, született Bogdán Anna, fürdőkádban szeretné fürdetni Flórát, Sa­nyit, meg a többieket. Itt még víz is alig akad. Zárt tűzhe­lyen akar főzni, mert a nya­kán forradás van és a forra­dás a cigányélet végletes kéz­jegye. amelyet nem lehet el­takarni a világ valamennyi muszlinken döjével sem. CSAK TÉGLÁVAL, mész­szel és villannyal. Cigánykérdés. Részben el­dőlt a bányában, Imre bá­nyásztársai körében, akik fel­ajánlották: segítenek tető alá hozni a házat, szabadidejük­ben. Csak telek kell. Adjanak hát Orsós Imrének egy parcellát, egy egészen kis parcellát, ahol megvetheti lá­bát asszonyával és angyal-szép gyerekhadával... Rab Fcrcjn Hatszáz városfejlesztési javaslat tárolt terület képezi majd az új városközpontot, távlatok­ban pedig a régió központját is. Itt kapnak majd helyet a város és a megye politikai, gazdasági és társadalmi szer­vei, a közintézményeket irá­nyító szervek, a hivatalok. Egyben itt alakítják ki a vá­ros vásárlási és kulturális centrumát is. Több okból esett erre a területre a tervezők és városrendezők választása. Először a közlekedés kiala­kulása központi területté lép­tette elő, hiszen a Rákóczi út, a Gyorsforgalmi út és az észak—déli . irányú Bajcsy- Zsilinszky út lehetővé teszik a kedvező megközelítést. Ezenkívül a város földrajzi centrumában helyezkedik el, ugyanakkor kapcsolatban vari a hagyományos városrésszel, mindezek alapján kiválóan alkalmas arra, hogy majdan kétszázezer lakosú város köz­pontja legyen. A városközpontban nyolc­tízemeletes irodaházakban helyezik el a közintézménye­ket. A növekvő idegenforga­lom kielégítésére pedig 16—18 emeletes szállodát építenek, a megfelelő étteremmel, cuk­rászdával és presszóval, A Az állattenyésztéséről híres gerdei termelőszövetkezet az. utóbbi időben különösen jó eredményeket ért el, magyar­tarka és svájci állatállományá­val. Nem az első díj. kitün­tetés van a szövetkezet dolgo­zóinak tarsolyában, amit nagy­szerűen tartott állataik nyer­tek el. A további jó eredmé­nyek fokozása vágett a gerded- ek az államtól két év leforgá­sa alatt 10 millió forintot kap­nak, amelyből kétszer 100 fé- j rőhelyes tehénistállót, kétszer I 100 férőhelyes növendékistál­lót, egy 126 férőhelyes borjú­nevelőt, egy 44 méter hosszú 1 akarmányei ől^észítőt, egy 6000 liter tej feldolgozására alkal­mas tejüzemet, kutat, hidrog- lóbuszt, valamint bekötőutat építenek, A szövetkezet vezetői nem titkolják, hogy ezzel a beruházással komoly verseny­társai lesznek az állattenyész­téséről amúgy is hires Sátor­hely—Bólyi Állami Gazdaság­nak. I Tízmillió forintos beruházást kap a gerdei tsz ' régen hiányolt központi áru­ház is ezen a területen kap j helyet és itt alakítják ki a város zenei központját is. Konzervatóriumot, kisebb ze­netermeket építenek és a ma­gasszínvonalú pécsi zeneok­tatás számára zeneiskolát is létesítenek. A kulturális igények kielé­gítésére a központban korsze­rű, a mai követelményeknek teljes egészében megfelelő mozit építenek, amely már a cinerama minden előnyét biz­tosítja a látogatóknak. A várható személygépkocsi forgalom és a parkolási igé­nyek • kielégítése érdekében már az első ütemben ezer gépkocsinak biztosítanak par­kírozó helyet. Ezt oly módon oldják meg, hogy a későb­biek folyamán kialakíthas­sák a föld alatti parkoló te­rületeket is a régió központ­ban. Az elképzelések szerint a régió központ kialakításával párhuzamosan kiköltözik je­lenlegi helyéről a Sopiana Gépgyár és nagycsarnokát a kereskedelem számára adják át, hogy itt biztosíthassák az egyre sűrűsödő lélekszámú belváros jobb ellátását. A központ létesítményeinek nagyságát érzékeltetik az elő­zetes légköbméter számítások. A szálloda egymagában 54 ezer légköbméteres lesz. Az irodaházak összesen 180 ezer légköbméterre készülnek, míg a bútorház és az állami áru­ház 70 ezer légköbmétert fog- j lal el. A zenei létesítmények, j a konzervatórium pedig 40 j ezer légköbméterre készül. I A város új központját a ; következő években fokozatom san és az igényeknek megfe­lelően alakítják ki. Mivel a város általános rendezési ter­ve 1980-ig készül, így várható, hogy a régió központ is erre az időre már elnyeri végleges képét és impozáns negyede I lesz újjászülető városunknak. ! — g. — b. - _

Next

/
Thumbnails
Contents