Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
1983* JULIUS 25» 5 A „Béke66 jegyében... Egy feldúlt ember kopogtatott be nemrég a szerkesztó" ségünkbe. Megállt az íróasztalom előtt és nem éppen 6aslíd mozdulattal két doboz gyufát tolt az orrom elé. — Béke! — kiáltotta fennhangon és két ujját sokatmon- dóan a két doboz gyufára helyezte. — Értetlenségemben és érthető zavaromban már-már én is utána csináltam a ceremóniát, s csupán az tartott vissza, hogy hirtelenjében nem találtam ki a legmegfelelőbb jelszót a furcsa köszöntés viszonzására. — Béke!! — kiáltotta újra patetikusan és én megadóan viszonoztam. — Barátság! Ugylátszik eltalálhattam, mert a furcsa „békeharcos” megenyhült tekintettel fürkészett bele a képembe. — Igen, — mondta révedező hangon, — én is így gondoltam, amikor fél órával ezelőtt benyitottam a Hajnóczi utcai dohányboltba. Barátságos hangon gyufát kértem és ezt kaptam, ni, — mutatott rá a két dobozra. Aztán kinyitotta a dobozokat és széles gesztussal elém öntötte a tartalmukat. — Ha van ideje, számolja meg, — kezdte új gerjedelemmel, de aztán mégis felmentett a számolás alól. — A kettőben együttvéve sincs egy dobozra való. És van bőr a képükön, hogy a címkére azt írják rá: — „Béke”. — Talán mégsem a gyár a hibás, — próbáltam védelmére kelni a szocialista iparnak. — Nem gondolja, hogy talán inkább a... — Szó sincs róla, — vágott a szavamba. — A dohányárus lepakolta és megmutatta az egész „békekomplexumot”. Valamennyi csonka volt — Közben a farzsebéből újabb bizonyítékokat kotort elő. — Ezt a FÜSZÉRT-oél, ezt meg a Kiskemél vásároltam. Ez is Béke, az is Béke. Különben kérdezze meg a NEB-et is, ha nem hiszi. M eg kellett hajolnom a tárgyi bizonyítékok előtt. Azóta utána jártam, s valóban a NEB is foglalkozik az ügy- gyei. így hát nincs más hátra, mint levonom a konzekvenciát. — A Budafoki Gyufagyárban kell keresnem a hibák gyökereit. Sajnos, nem áll módomban, hogy személyesen is belenézhessek a gyár anyagkihozatali kimutatásaiba, de el tudom képzelni, hogy az anyagköltségeik igen kedvezőek, s nem állhatnak hadilábon a tervteljesítéssel sem. Különösen, ha náluk is a legfőbb szempont az „anyagtakarékosság”, amihez még csak az hiányzik, hogy összekapcsolják a prémium-feladatokkal. Ez pedig nem utolsó szempont. — NSn bizony, a mindenit a jó dolguknak..; — ás — Hogy is képzelte Moliére? Színjátszó akadémia a Pécs város Művelődési Házában Amikor belépek a pécsi Városi Művelődési Ház termébe, három nő és egy férfi tanakodik a színdarab gépelt szövege fölött. A három nő egyike Bencze Zsuzsat a Veszprémi Petőfi Színház rendezője, ö vezeti a színjátszó akadémiát, később pedig Turián György, a veszprémi színház főrendezője lép a helyébe. Bencze Zsuzsa elújságolja, hogy tizennégy ember vesz részt ezen a kéthetes tanfolyamon, valamennyien vezetők a város és a megye egy-egy öntevékeny színjátszó csoportjánál. A tizennégy ember között a bányásztól a traktorosig, a traktorostól a pdagógusig sokféle foglalkozási ág megtalálható. Van még színházi súgó is. Nagyon lelkesek, van aki évi szabadságából csípte le ezt a két hetet, mert különben nem akarták elereszteni az üzemből. A tizennégy ember ebben a pillanatban három csoportra tagolódva Moliére, Brecht, Csehov, Hubay Miklós és mások egyfelvonásos darabjait tanulmányozza, méghozzá igen érdekesen. Ugyanis minden darabnak más hallgató a rendezője, s a többiek az ő útmutatásai alapján dolgoznak tovább. Ez a csoport, ahol most vagyunk, Moliére „Sganarellc, vagy a képzelt szarvak” című egyfelvonásos vígjátékával van elfoglalva, amelynek egy félKét pécsi fiatal a Zeneművészeti Főiskolán Álla alá szorítja hegedűjét, a vonót végig húzza a húrokon, mi pedig elmerülten, némi meglepetéssel hallgatjuk: milyen gyönyörűen hegedül ez a tizennyolc éves fiú... Nem csoda. Hiszen Sántha Feri családjában mindenki muzsikál. Már a nagypapák, tán a dédapák is ott játszottak a kaposvári zenekarokban, az édesapa pedig éppenséggel ismert nevű népizene- kar-vezető. Ö maga hétéves korában vett először hegedűt a kezébe. Ekkor íratta be apja a ka posvári zeneiskolába. Azt akarta, hogy komoly szakmai tudása legyen. Esténként azért ő maga is oktatgatta fiát, virtuóz hegedűszámokkal ismertette meg. Aztán Pécs következett, a Zeneművészeti Szak iskola, ahol Graef Tildi növendéke lett... Tanárnője végtelen szeretettel tanította a, nem mindennapi tehetségű fiút, akiről ő már akkor sejtette, hogy útja a Zeneművészeti Főiskolára vezet. Közben múltak a tanulással, gyakorlással teli évék. Most már Sántha Feri is ismerte a célt: főiskola. Ez töltötte ki minden percét. Egyre újabb és újabb műveket tanult meg. Mendelssohn hegedűversenyét, Kodály Kállai kettősét. Novacek Perpetuum mobile-jét sokszor játszotta az elmúlt évek során növendék- hangversenyeken, de szerepelt különböző üzemi koncerteken is. A zenegimnazisták vonósquintettjével eljutottak a Televízió Ki -mit tud műsorának döntőjéig, sajnos a pesti döntőre az érettségi m-'ott nem tudtak felutazni. És még egy nagy élmény: : tavaly nyáron három hónap ppioi'nkiben. Édesapja már előzőleg is hosszabb ideig szerepelt külföldön. Helsinkibe macával vitte a fiát is. A p-nnoU-restaurant-ban játszottak. ahol a VIT idején 'sa’> Vtrföldi is megfordult. — No nv sikere volt a magyar nín^p-skamak. a Liszt Rap- szó^!~’‘r>ak, csárdásoknak, és dő«árásje|entés Várható időjárás csütörtök estig: napos, meleg idő. Legfeljebb néhány helyen, fűként északon és nyugaton zápor, zivatar. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 17—20, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 31—34 fék. között. természetesen a Csárdáskirály nőnek is, és talán még forróbb volt a vendégek tapsa, amikor vezetőprímásként a fiatal Sántha állt a zenekar elé. Nagyon megszerették ott őket, szívesen meghosszabbították volna szerződésüket. — De Ferinek haza kellett jönnie: itthon várta a gimnázium utolsó éve, az érettségi és a számára talán még jelentősebb próbatétel: a felvételi vizsga. Most már túl van rajtuk. Jóleső megkönnyebbültséggel meséli, hogy Ney Tibor volt a zsűri elnöke, tagjai pedig Kovács Dénes, Simor András, Ujfalussy József, Kistétényi Melinda... Tizennégy hegedűs indult, érdekes módon vidékről csak hárman. A vizsgabizottság nagy figyelemmel hallgatta Sántha Feri mű sorát: a Bach-szólószonátát, Tartini C-moll szonátáját, Wieniawski Hegedűversenyét és bemutatóként Veress Sándor Nógrádi verbunkosát. — Úgy mondják, hogy a négy legjobb között végzett. Sikerült népdalvizsgája is, ahol száz népdal ismeretéről, szol- mizálásáról kellett számot adnia. Még egy pécsi családban okozott nagy örömet a Zene- művészeti Főiskolán elért sikeres felvételi vizsga. Bruhács András hangszere a gordonka. Két bátyja is 'tanult hangszert: az egyik zongorázott, a másik hegedült és a szülök úgy tervezték, hogy a meghitt házimuzsikálásokhoz a családi trió harmadik tagja a legkisebb öccs, Bandi lesz. Ezért kezdett gordonkát tanulni. Míg azonban idősebb testvérei abbahagyták a zene- tanulást, Bandi Sassy Iringó | irányításával őszintén megszerette hangszerét. Mint mondja, különösen az emberi hanghoz közel álló, melegen éneklő hangjáért szereti. Az elmaradt családi koncertekért is kárpótolták az ugyancsak családias hangulatú növendék hangversenyek, mélyeken egyre gyakrabban szólalt meg Bruhács András csellója... Legutóbb azon a növendék záró-hangversenyen, ahol bemutatta teljes műsorát, mely- lyel Budapesten a felvételi vizsgán is olyan jól megállta a helyét. Banda Ede, Dénes Vera, Friss Antal hallgatták mintegy félórás játé- i kát. Nagyon kedvesek voltak, tékeny polgár és nem kevésbé féltékeny felesége a főszereplője. A darabot Horváth Erzsébet tanítónő rendezi. A darabról készült gépelt szövege tele van rendezői utasításokkal széljegyzetekkel, A tupírozott hajú lány mindenekelőtt a főszereplők karakterét jellemezte, „Sgana- relle... Szereti a feleségét, a pipogyaság, jámborság és hirtelen haragúság furcsa keveréke. Mindemellett nagyon féltékeny”. ., A feleségéről ez a véleménye: ... „Vérbő és kardos asszony, papucs alatt tartja a férjét. Jóval fiatalabb annál, hajlamos arra, hogy megcsalja”. .. Horváth Erzsébet szavaival élve ezek a jellemzések alapozzák meg a színészi munkát. Nem játszhatunk anélkül, hogy ne tisztáznánk, milyen iá az ember, akit meg akarunk jeleníteni. Ez egyébként csak a kezdet, ezután következik a jelenetek tagolása. Mondatról mondatra haladva úgynevezett gondolati-érzelmi szakaszokra kell bontani a jeleneteket, szinte ízekre kell szedni a darabot, hiszen nem könnyű ezer féleképp beszélni a féltékenységről, márpedig az előadás csak akkor lehet jó, ha sikerül bemutatni a féltékeny ember érzelmeinek széles skáláját... így beszél a fiatal lány, s a csoport két tagja nem sokkal később bemutatja, hogy mit értenek a gondolati-érzelmi tagoláson ... „Agancsok erdeje bókol a fejemen!” — kiáltja felháborodottan a férfi, aki a,.féltékeny férjurat alakítja, mtijd a következő mondatban, szinte minden átmenet nélkül, lemondóvá, ironikussá válik a hangja „Dehát ez semmiség, jó tréfa, istenem!”... Hasonlóan tesz a nő is, a féltékeny asszony szerepében. Amikor a — mai szóhasználattal élve — jóképűnek nevezett fiatalember képét meglátja, cuppogat a' kedvteléstől, olyan élethűen, hogy nehéz megállni mosolygás nélkül. Még inkább, amikor síróssá válik a hangja, s pityeregni kezd, persze kénytelenül. Úgy olvassák a darabot, mintha a színpadon lennének már. A férfi, aki néhány napja még a tarlót szántotta a traktorával, s most divatos, halványzöld ingben ül a helyén, gondolataiban és érzelmeiben Sgana- relle úrrá vált... Olykor nagy hangerejű veszekedés hangja tölti be a termet — a szomszédos teremben „veszekedős” darabot próbálnak —, de a két szereplő meg a tupirozott hajú rendező nem zavartatja magát. A próba után szakszerűen megállapítják, hogy még nem sikerült. mert érzelmi szempontból a végefelé kissé lejtetté vált, holott emelkednie kellene, hiszen sűrűsödik a konfliktus ... Észre sem veszik, amikor az igazi rendező, Bencze Zsuzsa — a látottakkal nyilván elégedetten — a másik terembe megy, hogy azokat is megfigyelje, eligazítsa. Mire a riport napvilágot lát, már a színpadon sírnak vagy nevetnek, ahogy Moliére annak idején megkívánta, ősz szel pedig, amikor az új népművelési évad megkezdődik, s új színdarabokat játszanak a falvakban, beérik a tanfolyam vetése, a színpadon aratnak maid — minden bizonnyal — sikert. — Magyar — Kisiparosok országos táncíesztiválja A Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége egy hét múlva, augusztus 3-án rendezi meg Pécsett negyedízben országos táncfesztiválját. A bemutatóra 11 tánccsoport érkezik az ország minden részéből, sőt még a (lazánkban tartózkodó krakkói szövetkezeti csoport is városunkba utazik erre az alkalomra és szerepel a műsorban. Csaknem 40 perces, lengyel nemzeti táncbemuta'óval lepik meg a pécsi közönséget A táncfesztivál műsora szem baton este 8 órakor kezdődik a szabadtéri színpadon. Az ország legjobb szövetkezeti együtteseit láthatjuk szerepelni. A tavalyihoz képest 3 tánccsoporttal több mutatkozik be a szabadtéri színpadon vagy rossz idő esetén a Fegyveres i Erők Klubjában. Minden harmadik ayrárinernöthallpató társadalmi ösztöndíjban részesül Csaknem 300 társadalmi ösztöndíjas egyetemi és főiskolai hallgató végez az idén az agrárfelsőoktatási intézményekben. A mezőgazdasági üzemek, vállalatok, intézmények mind nagyobb számban járulnak hozzá anyagi támogatással leendő szakembereik tanulmányaihoz. Az 1959—60- as tanévben az agrármérnökhallgatóknak — beleértve a kertészeket és mezőgazdasági mérnököket is — tíz százaléka részesült társadalmi ösztöndíjban, 1960—61-ben 18, 61—62- ben 23 százalék, a legutóbbi tanévben pedig már minden harmadik, összesen 1440 diák kapott havi 400—700 forintot leendő munkahelyétől. A termelőszövetkezeteknek néhány évvel ezelőtt még alig voltak ösztöndíjasaik, hiszen a gazdaságilag erősek kész szakembereket alkalmaztak, a gyengék pedig nem győzték ezt a kiadást. így eddig mindössze százan kerültek előzetes szerződés alapján termelőszövetkezetbe, a legközelebbi években azonban számuk jelentősen megnövekszik. Az állam ugyanis 400 társadalmi ösztöndíj anyagi fedezetét biztosítja a gyenge szövetkezetek részére. Az érdeklődés igen nagy. Számos szövetkezet már nem a főiskolától kér javaslatot, hanem maga küld anyagi támogatással tanulni olyan fiatalokat, akiket azután alkalmazni kíván. Mind több az olyan termelő- szövetkezet, amelynek már saját erejéből is telik a taníttatásra. Győr megyében például egyetlen szövetkezet se veszi igénybe az állam ilyen jellegű anyagi segítségét, hanem járásonként közösen létesítettek ösztöndíjalapot, s a szakembert majd abba a szövetkezetbe küldik, hol a legnagyobb szükség van rá. Az előzetes érdeklődés és jelentkezések szerint a mezőgazda- sági üzemek, intézmények szeptemberben a tavalyinál kétszer több egyetemistával kötnek társadalmi ösztöndíjszerződést. Mm A PÉCSI RADIO 1963. Júl. 25-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Beszélgetés egy agrónómussal. Aratás. Lj. Szántovcsánin verse. Szőkéd! pillanatkép. M. Boriszávljevlcs: Nyári történet. Szerb népdalok és népi táncok. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonnal a falvakban: Má- gocs. Népdalok. Kedves színfolt és szinte a strand állandó velejárói a „srácok”. 10—12 éves apró emberkék, kik már az első napon birtokba veszik a strandet. Persze, az már nem kedves ,hogy rohangálnak, és bizony ruadszeresen cigarettáznak: a felnőttek? Nem szólnak rá juk..... Amióta nem adok borravalót. . Szatíra. Vidám zenés közjátékok. 13.00: Zenéről zenére. Közben jegyzetek, glosszák. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Részletek a- Hófehérke és a hét törpe, valamint az Anderson című filmek zenéjéből. 19.45: Cséplőgépek mellett, összeállítás. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Az aranyember (fél 5. háromnegyed 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Petőfi: Üzletemberek (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Meztelen diplomata (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú)* Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Sziklasziget halászai, Város éjjel (széles), Először, Az ember Észak ura, 14. sz. világhíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Nagyváros örömei (5 és 7 órakor). Istenkút: Pillantás a hídról (7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Huszárkisasszony (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Lányok tavasza (7 órakor, szélesvásznú). Kultúrotthon (Mohács): Robin- son-család (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Valahol Európában (7 órakor). Táncsics (Siklós): Meztelen diplomata (fél 9 órakor). DUNÄNTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braflrn Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 11. ___Telefon: * 15-32, 15-33, 50-00.___ P ÉCSJ szikra” nyomda Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjesz+i a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra l&r- PL Ind^v' ^m: 25.054 1 még ők biztatták a drukkoló ■ fiatalembert, hogy a nagy me legben vesse le a kabátját, meg a nyakkendőjét. Bruhács Andrást a gordonka ; játék mellett a zene más tájai is érdeklik. Berzenkedik a • zeneszerzés tanulással, na• gyón kíváncsian figyeli a . konkrét és az elektronikus l zenét. A klasszikus jazz leg• korábbi alkotásaiból mintegy 3—400 felvételt őriz magnószalagon. De felhasználja a magnót arra is, hogy ellenőrizze saját játékát, vagy hogy ; többször végighallgasson egy- ' egy nagy művet híres előadók ’ + tolmácsolásában. ’ Két tehetséges fiatal pécsi növendéket indítanak hát út- ’ jukra a Zeneművészeti Szakiskola tanárai... Rájuk pe- g dig öt kemény esztendő vár, " sok tanulással és gyakorlás- 1 sál ahhoz, hogy elérjék cel- ’ jukat: a hangversenydobo‘ g6*‘" SRÁCOK