Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

f sms. július n, MAPIÓ 5 Cikkünk nyomán „II műút túlsó oldalán“ Elsüllyedt újítás? címmel lapunk 1963 július 17-i számában riport jelent meg, amely azt az áldatlan helyze­tet ismerteti, ami pécsúj hegyi régi erőmű előtt elterülő volt Lauber téglagyár, ma az ÉM. Bai-anya—Tolna megyei Tég­laipari Vállalat 2. sz. telepe mellett tapasztalható. Az ott lévő „lakásokban” 18 család, mintegy félszáz ember lakik — régen is csak szükséglakások­nak megfelelő roggyant épü­letekben. A riport kapcsán felkeres­tük a Téglaipari Vállalatot és a Pécs I. kerületi tanácsot s véleményt kértünk. Kotzián Rajmund elvtárs, az ÉM. Baranya—Tolna me­gyei Téglaipari Vállalat igaz­gatója a következőket mon­dotta: — Olvastam a riportot, s meg kell mondanom, hogy va­lóban a tényeknek megfelelő. Nem ismeretlen ennek a te­lepnek a helyzete előttünk, s mi is látjuk, hogy az ott lakó emberek jobb lakást, rende­sebb elhelyezést érdemelnek. Többen az ottlakók közül a mi üzemünkben dolgoznak, a 2. sz. téglagyárban. A lakás- probléma nálunk U eléggé „szűk keresztmetszetNem árulok el semmi titkot: most az egyesítéssel a vállalatnak szüksége ©on néhány, szinte nélkülözhetetlen szakemberre. Ezek a szakemberek csak ak­kor jönnek hozzánk dolgozni, ha lakást tudunk részükre ad­ni. Az 6 lakásproblémájukat is csak a legnagyobb erőfeszí­téssel tudjuk részben megol­dani. Mi legyen hát azokkal a családokkal, akik a telepen laknak? Azt is meg kell mon­dani, hogy a 2. számú tégla­gyár 1965 január 1-ével a ter­vek szerint megszűnik. Az ott lakó dolgozóinknak lehetősé­gük lesz más, a vállalat kere­téhez tartozó téglagyárakban munkát vállalni, ahol kakást is igyekszünk számukra biz­tosítani. Elmondhatom azt is, hogy az ott lakók közül — er­re is volt példa — felkértünk már egy-két dolgozónkat, hogy vállaljon munkát például Sás- don, mert ott van szükségünk munkáskézre a szintén hoz­zánk tartozó téglagyárban. Felajánlottunk neki egy két­szobás, szép lakást. Nem vál­lalta, inkább marad ebben a környezetben, mert nem akar Pécsről elmenni. — A riport felveti a telep megszüntetésének egyik mód­ját: ha valaki elköltözik a te­lepről, ne engedjünk be a rossz lakásba helyébe mást, hanem szögezzük be az ajtót Elvileg ezzel egyet lehet ér­teni. Hanem a gyakorlat: ha egy lakás megüresedik ott, azonnal jönnek hozzám jelent­kezni mások, akik hajlandók bemenni abba a lakásba, haj­landók vállalni azt a körül­ményt amibe kerülnek. Mert a városban borsos lakbért fi­zet egy rossz lakásért s ha már két rossz lakás közül kell választant akkor az utóbbit választja, ahol a lakbér na­gyon alacsony. Kér, könyörög * 12 FIGYELEM! Hasznot légi toOSt meg­veszi a Pécs és Vidéke Körzeti FMSZ, Pécs, Irá­nyi Dániel Mr L szám alatti tolifelvásárlási te­lepe. Átvétel: kedden, csütörtö­kön és szombaton. Nyitva: 8 órától 14 óráig. Ugyanitt mosott, tiszta toll eladás.-----------------------------------------­— JŰLIVS 22-től kezdve 12 részben sugározza a Rá­dió Móricz Zeigmond Pillan­gó című regényét. Hétfőn, szerdán és pénteken Tolnay Klári tolmácsolásában hang­zanak el a népszerű regény részletei. az illető. Mit tegyek? Nem tu­dom megtagadni tőle. így az­tán ez a telep mindig népes. Ha talán a tanács ... * 12 Bencze József Pécs I. kerü­leti tanácsának vb. elnöke és" Nagy Zoltán az igazgatási osztály vezetője a következő „állomás”. A beszélgetés során az alábbi vélemény alakult ki. Ismerjük a riportban megirt súlyos problémákat. A lakáshelyzettel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy a kerületben pillanatnyilag kö­zel 1000 *lakásigénylő van. Eb­ből mintegy 80 az életveszé­lyes lakásban lakók száma és a fertőző tbc betegségben lé­vők igénylése. A jövő nyárig az igénylőkből a legsúlyosabb­nak mutatkozó problémák kö­zül 18-at tudunk megoldani, lakáshoz juttatni. Volt 4 szük­séglakásunk, azokba a június 19-i esőzések súlytotta csalá­dokat kellett telepítenünk. Ennyit a nehézségeinkről. Ami pedig ennek a telepnek a problémáját illeti: erre a területre még nincs városren­dezési terv. Annyi közismert, hogy a 6-as műút majd ezen Az utóbbi években alapjá­ban megváltozott a kereske­delem rendszere. Az önkiszol­gálással megteremtettük a gyorsabb vevőcserét, a bizal­mas kereskedelmet és az ízlé­ses árukínálatot. Az önkiszolgáló boltok be­váltak, fejlesztésük továbbra is cél a kereskedelemben, de nem ott, ahol mindössze egy személy dolgozik. Az ilyen boltok átalakítása önkiszolgáló renoszerűvé csak felesleges pazarlás. A boltok korszerűsítése és átrendezése nem lehet öncélú és a pillanatnyi hitelek elköl­tésének a feltétele. Az a he­lyes, ha a hagyományos típu­sú boltokat a sortatarozással, az épület nagy átalakításával, az éves tatarozással egyidőben alakítják át önkiszolgálóvá Ezért a kereskedelmi vállalatok felújítási tervét a korszerűsí­tési programmal szoros össz­hangban kell elkészíteni. Az önkiszolgáló boltok szá­mának növelését nem egyszer akadályozta és akadályozza ma is a pénztárgépek hiánya. A Német Demokratikus Köz­a területen megy át s ekkor feltétlenül kell megoldást ta­lálni. De addig is tennünk kell valamit ennek a telepnek meg szüntetéséért. Tervezzük, hogy a következő évek szanálási programjába beiktatjuk ezek­nek az épületeknek fokozatos .lebontását. Igyekszünk a problémán se­gíteni, de az ottlakókhoz is lenne néhány kérésünk. A leg­fontosabb, hogy akik egyedül laknak egy szobában azon a telepen, ne vegyenek maguk­hoz albérlőt, mert ez csak sú­lyosbítja a problémát. Mert ha most például az egyik la­kásba 1, vagy 2 fővel számo­lunk, akiknek majd lakást kell juttatni, de ha időközben albérlőket vesznek fel, akkor már a főbérlőt sem tudjuk majd másik lakáshoz juttatni, mert mit tegyünk az albérlők­kel? A főbérlők ne éljenek vissza azzal a lehetőségükkel, hogy albérlőket vehetnek ma­gukhoz a tanács engedélye nél­kül, mert ez az ő számukra is, a tanács számára is csak súlyosbitja a helyzetet, meg­nehezíti a telep felszámolását. < ' <—ray) társaságból szerezzük be a SECURA típusú gépeket, ame­lyek nélkül lehetetlen az ön- kiszolgáló rendszer bevezetése. Ugyanez a helyzet a hűtőgé­pekkel is. Csak fokozatosan, az ipari termelés ütemének, a külföldi szállításoknak meg­felelően lehet* a fejlesztést és a korszerűsítés* megvalósíta­ni. A boltokhoz kötött fejlesz­tési tervek mellett országos jellegű átszervezési tervekről is tájékoztattak a minap a Belkereskedelmi Minisztérium ban, ahol a kollégium hatá­rozatot hozott a kereskedelem fejlesztéséről. A lakosság igé­nyeinek, a szükségletnek és az áruellátás ütemének meg­felelően három kereskedelmi, ellátási szakaszt alakítanak ki a jövőben. Legalul találhatjuk az alapvető ellátási körzetet, a falut, ahol a lakosság meg­vásárolhatja a napi közszük­ségleti cikkeit. A következő lépcső lesz a kereskedelmi al­központ, ahol a szükségessé­gig megtalálhatjuk a főáru­csoportokat, iparcikkeket, ve- gyesiparcikkeket Ezek az al­Csoronika lfd. Egyszerű cím — érdekesen is hangzik — csak éppen nehéz megmászni ezt az utat, amely a Mecsek oldalára kanyarodik föl bokatörő vízmosásokon keresztül. Az „utca” végén jobbra — kiszáradt fenyőfa mentén lakik id. Szekeres György, nyugdíjas géplakatos- mester. A kertben gyümölcs­fák — őszibarack, sárgabarack néhány körtefa — aztán sző­lő, de a föld szikkadt, száraz, mert az eső — ami a hegyről patakocskákba gyűlve leszalad — átfut a kerten és bizony gyökérig mossa a növényzete*. Gyuri bácsi hatvanhét éves és napjai megoszlanak a szőlő és a vasasszakma között, talán inkább az utóbbi javára, hi­szen mindenekelőtt mégiscsak „vasas” s ez a tény még ma is átszövi napi elfoglaltságát. Egy kamraszerű helyiséget rendezett be magának műhely­nek, szerszámok, satupad — laikus szemében „semmitmon­dó” alkatrészek, vas- és rozs­daillat képezi ezt a miliőt. Könnyű lenne azt mondani, hogy lám. ez egy nyugdíjas mesterembernek visszamaradt rezidenciája, ahol „eldolgoz­gat” még, hiszen a szenvedély | — amely egy életen át eggyé­központok megfelelnek majd a közigazgatásilag is kialakult tanácsi körzetekre és a köz­ponti, a nagyobb központokra, járási székhelyekre épülnek fel. Végül az egész megye el­látását lesz hivatott biztosítani a kereskedelmi központ, ahol megtalálhatók a nagy értékű fogyasztási cikkek. Ezzel a kereskedelem biztosítja a kulturált ellátást, az alkatré­szek és az áruféleségek . meg­felelő választékát. Az önkiszolgáló rendszer további bővítése, a kereskede­lem átszervezése, az ellátás javítása, a kiszolgálás gyorsí­tása mellett gondolni kell a vendéglátás korszerűsítésére is. Feltétlenül szükség van gyorskiszolgáló, de ugyanak­kor modern berendezésű, ízlé­ses büfékre, ahol olcsón és főleg rövid idő alatt étkezhet­nek a vendégek. Ilyen gyors­büfének, bisztrónak kínálko­zik Pécsett a volt Vadászkürt étterem helyisége, ahol jelen­leg nagykereskedelmi vállalat raktára van. fűzte szakmájával — ma is rabul fogja, ám ami munkás­ságát illeti, nem több egysze­rű kuriózumnál. De a hatvan­hét esztendős Szekeres György még mindig tele van energiá­val, töri a fejét, rajzol, szá­mol. — a kis műhelyben , fu­sizik” — kísérletez csak azért, hogy valami újat fel tudjon mutatni a szakmában, — a gép lakatos szakmában — amelyet immár ötven esztendeje, fél­évszázada gyakorol és még mindig kutat. Mert a vasat, acélt, fémet életre lehet kelte­ni, majd hogy nem csodákat mívelhet belőle az ember, de titkát nem egykönnyen tárja a kutató elme elé. Gyuri bácsi — újító. Ez a fogalom — többek sze­mében jóllehet nem több is­mert jelzőnél, hiszen évek óta szüntelenül hallottunk, olvas­tunk ilyen meg olyan újítás­ról, újítókról. De ha az ember .szinte életközelségben tapasz­talja bizonyos újítások, szaba­dalmak, találmányok nagysze­rűségét, akkor elfogja a hév és tisztelettel néz fel az alko­tóra, aki — ez esetben — a konyhaasztalra terítve rajzait, — magyarázza: mit, miért és hogyan csinált. De hát... nincs kísérlet áldozat nélkül — ez örök igazság — csakhogy az „áldozatot”, következéskép­pen a „veszteséget” néha fur­csa tényezők okozzák. — Elmúlt már nyolc éve, hogy egyik jelentős újításomat bejelentettem a Találmányi Hivatalnak... — mondja Gyu­ri bácsi és az „egyik” alatt azt kell érteni, hogy a mai napig — az utóbbi tíz-tizenöt évet számítva akad vagy negyven újítása, amelynek zömét kü­lönben el is fogadtak különbö­ző üzemek, vállalatok s ami érdemszerűen könyvelhető el — alkalmazzák még a mad na­pon is. De a „legkedvencebb” ötlet mégiscsak egy bizonyos módszerrel működő csúszós- csapágyhoz fűződik. Itt, ezen a helyen, hosszabb műszaki leírásnak sok értelme nincs, mindenesetre csak ennyit: 32 ezer percenkénti fordulattal a csúszós-csapágy kitűnően mű­ködött. üzemeltetés alatt alig melegedett fel az anyag, — azonos fordulatszám mellett viszont a golyóscsapágyat meg hibásodás érte, a golyók eJde- f orrnál ód tak... stb. — Mi lett a sorsa ennek az újításnak? — Mondom, a Találmányi Hivatalnak megíküldtem, ahon­nét később azt a választ kap­tam, hogy — bár országos be­vezetését nem javasolják — a szabadalmaztatást kérvényez­zem meg. — Miért nem javasolták? — Nem tudom. De nézze csak ezeket a papíroka*... Az újítást annakidején elfo­gadta: Sopiana Gépgyár és a Szénbányászati Tröszt. Ez utóbbi például egy levélben értesítette a következőkről Sze­keres Györgyöt: „... Az Esz­tergomi Gépgyárból kaptunk három darab Seeping nevű gyalugépet, amelyekből kettő­nek a golyóscsapágyai rövide­sen tönkrementek, rnert úgy van a gép megszerkesztve, hogy erősebb csapágy nem al­kalmazható. Az újítási leírás­nak megfelelően elkészítettük a csúszócsapágyat, beépítettük és jól bevált..Hasonló ér« telemben nyilatkoztak levél­ben a porcelángyáriak is. Közben eltelt néhány esz­tendő és hm ... — ... és már lemondtam arról, hogy a Találmányi Hiva­tal érdemben nyilatkozzék a csapágyról, amikor... Nos, ez 1960. október 2-án történt. A televízió bemutatott egy csúszócsapágyat, amelyet a híradás szerint a Vörös Csil­lag Traktorgyár fogadott el és — az ott elhangzott nyilatkoza­tok szerint — az újítás óriási megtakarítás* jelent a nép­gazdaságnak. — Mi történt erre? — Ügyvéd révén a Találmá­nyi Hivatalhoz fordultam, ahol közölték, hogy a csúszócsap­ágy-jelleg nem új, csupán a kivitelezésben van pozitívu­ma ... Ezt válaszolták, többet azóta sem. Ennyit a csapágyról. Gyuri bácsi mindezt kedé­lyesen mesélte el, legföljebb hangjából éreztem ki némi ke­serűséget. Mondom neki: — Megbántott embernek ér­zi magát? Eltűnődött: — Nem. Csak az bánt, hogy miként lehetséges: így eltűnik egy újítás... Az én kedvemet nem vették el, mert én azóta is szerkesztettem okos kis szer­számokat, itt-ott be is vezet­ték. De ha én annyira töröm magamat az újért, akkor miért gáncsolják másutt? Az imént arra emlékeztet­tem, hogy az „újítás” fogal­ma — éppen a rendszeres hír­verés miatt — már megszokot­tá vált. De nemcsak ez, ha­nem bizonyos újítások zsákut- cába-futása is. Az igazsághoz ugyan az is hozzátartozik: szi­gorú műszaki elbírálás alá kell venni minden újítást, talál­mányt, szabadalmat, hiszen egy téves szakvélemény több ezer forintos kárt okozhat a népgazdaságnak. A műszaki véleményt magas képzettségű szakemberek alkotják és véle­ményüknek hitele is van. Azonban ehhez az igazsághoz egy sajnálatos tapasztalat is járul: a huzavona, a papírten­ger, a rendeletek és szabályok kiismerhetetlen labirintusa sok okos ötletnek sírjává vált. Mi lehet Szekeres György újításának reális sorsa? Nehéz kideríteni. Ha a szakemberek nem tartották elfogadhatónak, — itt a gyakorlati érv: néhány pécsi üzem alkalmazta és be­vált. Ha pedig a szakvélemény kedvező volt, — akikor csak a hivatalok lassú, egyhangú ügy­intézésének „köszönhető”, hogy az „Se-496, 9, 95” jelzésű újítás érdemtelenül süllyedt el a feledés végtelenjében. Rab Ferenc Töltse szabadságát a mohácsi Béke Szállóban kényelmes szobák, napi panzió, kétágyas szobákban, személyenként 65.— Ft. családoknál 10 éven aluli gyer­mekeknek 15.— Ft. engedményt adunk. Kerthelyiség, zene, tánc, dunai strandolás biztosítva. Szobafoglalás az IBUSZ-on keresztül is! Határsáv-engedély nem szükséges. Bm. Vendéglátó Vállalat. Pécs. Nyáron a legkeresettebb !M * sör. Ezt ml sem Mzonyftja Jobban, mint a Sörgyár udva­rán emelkedő hatalmas, üres üvegekkel teli ládahegy. *s i. Foto: Aczél Fejlesztés, korszerűsítés a kereskedelemben Az előrecsomagolásé a jövő — Pénztárgép-problémák Kereskedelmi központok /

Next

/
Thumbnails
Contents