Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
063. JÜI.ITJS S. HIAPLÖ s Hatékonyabb népművelést! DUaiu qsheim BEETHOYEN-EST3E Minden évben Ilyenkor kerül sor a népművelés következő évi feladatainak összeállítására, ahogy mondani szokták, az új évad előkészítésére. Régebben július—augusztust a népművelés uborkaszezonjának nevezték. Nem folyt e hónapokban népművelés sem, előkészítés sem. Az évek múlása azonban változást hozott, s ma már július —augusztus a népművelés tervezésének, az eredmények ösz- szegezésének, az erők és lehetőségek számbavételének, a szervek munkája összehangolásának a szakasza. Enélkül a népművelést ötletszerűség j-iiemezé, nem felelhetne meg hivatásának, a szocialista építés mai követelményeinek, hi- sze i a szocialista forradalom feladatainak tervszerű végrehajtása szükségképpen kívánja az emberek szocialista nevelésének és képzésének terv- szerűségét is. A népművelés I irányítása || A megyei párt-végrehajtó bizottság tavaly, hogy a párt- szervezetek, a tömegszerveze- tek és a népművelők figyelmét a VIII. kongressus határozatainak végrehajtására irányítása összegezte és közreadta népművelési irányelveit Azóta egy év elmúlt és megállapíthatjuk, hogy a megyében számottevően fejlődött a kultúra, a kulturális munka. Nemcsak a népgazdaság kíván egyre több tanult embert, hanem a tömegek igénye és igényessége is nőit a tanulás, művelődés iránt. Javultak a népművelés tárgyi és személyi feltételei, a szervek együttműködése és a tervezés eredményt hozott. Az is világossá vált, hogy bizonyos feladatokat és a népművelés egyes területeit kiemelten kell kezelni, mert az erők összpontosításával, a tartalékok és lehetőségek jobb kihasználásával gyorsabb ütemben és szélesebb körben lendíthetünk dolgozóink ideológiai és kulturális fejlődésén. Ezeket figyelembe véve, a tavalyi átfogó és hosszabb időre szóló irányelvek érvény- bentartásával a megyei pártvégrehajtó bizottság az idén is adott ki irányelveket az 1963/64. népművelési évadra, s ezekben felhívta a pártbizottságok, tömegszervezetek és a népművelők figyelmét néhány fontosabb tennivalóra. Kulturált fejlődésünk gyorsítása és a munka javítása továbbra is azt kívánja, hogy első helyen foglalkozzunk az irányítással. Ezzel kapcsolatban új feladatokat szab a fejlődés eredményeként kialakult helyzet. A tartalmi célok megvalósítása, a helyi követelmények figyelembevételének igénye maga után vonta a kulturális munka helyi, éves tervezését, a szervek együttműködését. Decentralizálás ment végbe az irányításban is. Bebizonyosodott, hogy egyetlen szervezet sem tudja már megyei_ szintről közvetlen kialakítani a konkrét népművelési feladatokat, illetve szervezni azok végrehajtását. Ezek következtében mind nagyobb hangsúly van a községi és üzemi szervek kulturális tevékenységén. Ugyanakkor, ha a másik oldalon megnézzük ezek irányító. ellenőrző és végrehajtó munkáját, a fejlődés ellenére azt kell mondanunk, hogy nem áll arányban a velük szemben támasztott követelményekkel, igényekkel. Ezért az iránvítás javításában ennek az ellentmondásnak a feloldása a legfontosabb. Pártszervezeteinkre az a feladat vár, hogy mind fokozottabb mértékben és nagyobb hozzáértéssel vegyenek részt a falusi és üzemi kulturális tervezésben, a végrehajtásban és ellenőrzésben, s mozgósítsák az egész párttagságot is a helyi kulturális rendezvényekre. Ez azt kívánja, hogy a pártbizottságok erejük jelentős részét a pártszervezetek általános színvonalának emelésére, a vezetőségek és a tagföl. készültségének és műveltségének javítására fordítsák. Nem volt kevés eddig sem a tovább tanuló párttagok száma. Most azonban tömegméretekben kell felkelteni párttagságunk tanulási igényét, hogy előképzettségüknek, érdeklődési körüknek és a párt által velük szemben támasztott követelményeknek megfelelően minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a felnőttek általános és középiskoláiba, az egyetemi és főiskolai oktatásba, s a különböző szakmai és politikai tanfolyamokra. A tömegszervezetek is mérlegeljék az irányítás javításával kapcsolatos feladataikat, a következtetések levonása után már a nyár folyamán kezdjék meg a feltételek megteremtését vezetőségeik és aktivistáik jobb munkájához, azok képzéséhez. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a kulturális életből még mindig hiányzik a gazdaságvezetők és személyzetisek egy részének aktivitása. A népművelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy terjessze a műszaki és agrotechnikai ismereteket, a maga módján és lehetőségeivel szolgálja a termelést, a műszaki fejlesztést Ennek azonban csak akkor tehet eleget maradéktalanul, ha az üzemek és gazdaságok vezetőségei közreműködnek a feladatok kialakításában és a feltételek biztosításában, hiszen ők ismerik legjobban a gazdaság és a műszaki színvonal fejlesztésének feladatait, nehézségeit, az embereket, azok felkészültségét és perspektíváit A felnőtt- II oktatás || A gazdaság és a társadalom fejlődése szükségessé teszi a felnőttoktatás ütemének meggyorsítását és a lemorzsolódás csökkentését Mivel a tárgyi és személyi feltételek megvannak, tömegmozgalmat kell indítani, hogy az alapműveltség megszerzése érdekében a dolgozók minél nagyobb számban végezzék el az általános iskola nyolc osztályát. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint a megye Í5—39 éves népessége 55,9 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége, s ugyanakkor a képzés üteme nagyon lassú. Az utóbbi 3 évben évenként kb. 3000 fő iratkozott be a dolgozók általános iskolájába és csak kettőezren vizsgáztak. Több járásban — a siklósiban, sellyeiben, mohácsiban — a hallgatók létszáma nem érte el, vagy alig haladta meg a háromszázat. Alacsony volt az osztályok átlagos létszáma is. Jobb mozgósítással ugyanazok a pedagógusok a tavalyi anyagi és tárgyi feltételekkel sokkal több embert képezhettek volna. A végrehajtó bizottság irányelvei azt kérik az állami, gazdasági szervek és az intézmények vezetőségeitől, hogy — a párt- és a tömegszervezetek segítségével — vizsgálják meg a hatáskörükbe tartozó dolgozók műveltségi helyzetét és tervszerűen, a népgazdasági igényt és a lehetőségeket figyelembe véve, mozgósítsák őket a dolgozók általános iskoláiba, a különböző felnőttoktatási formákba. A tömegszervezetek ugyanezt végezzék el vezetőségeik tagjai és aktivistái körében. Az oktatási év folyamán tervszerűen és szervezetten foglalkozzanak a beiskolázott dolgozókkal, segítsék és ellenőrizzék tanulásukat. A tanácsok a lehetőségeket legjobban kihasználva biztosítsák a felnőttoktatáshoz szükséges személyi és más feltételeket. Ahol kevés a tanterem, ott a művelődési házakat is használják fel erre a célra. A népművelés minden eszközével, pl. előkészítő tanfolyamokkal, konzultációkkal segítsék a felnőttoktatás szervezését és az oktatás eredményességét. A korszerű képzés követelményei és a mezőgazdaság szakmunkás igényei megkívánják, hogy kísérletet tegyünk a felnőttek oktatásában az általános iskola VII—VIII. osztályának és a szakmunkásképzésnek az összekapcsolására. Ezért járásonként legalább egy helyen szervez ilyen tanfolyamot a megyei tanács művelődésügyi és mezőgazdasági osztálya. Ismeretterjesztő || előadások || Tavaly azt tapasztaltuk, hogy a megtervezett ismeret- terjesztő előadások mintegy 70 százalékát tartották meg a megyében. Ezt a jövőben csak úgy lehet elkerülni, ha nagyobb körültekintéssel, a lehetőségek jobb felmérésével felszámoljuk „a túltervezést”, s megszüntetjük azokat a lazaságokat, amelyek miatt az egyes szervek nem hajtják végre a tervbe foglalt és elvállalt feladataikat. Az ismeretterjesztésben változatlanul a kötöttebb formák (akadémiák, tanfolyamok, szakkörök) szervezésére kell törekedni. Ezek programjait a helyi gazdasági, műszaki fejlesztési tervekre, üzemszervezési problémákra építsék. Fordítsanak különös figyelmet az új termelési eljárások, agrotechnikai és modern technológiai ismeretek széleskörű terjesztésére. Munkás és termelőszövetkezeti akadémiát csak ott szervezzenek, ahol nem akadályozza a szakmunkásképzést, hanem újabb rétegek bevonásával, megfelelő színvonalon biztosítja a termelés érdekeit szolgáló ismeretek terjesztését. Ahol kötött formák nem szervezhetők. ott kötetlenebb keretek között (klubfoglalkozás, előadássorozat, könyvpropaganda stb.) oldják meg a szükséges ismeretek terjesztését. Nem az előadásokat, hanem a látogatók számát kell növelni, elsősorban az előadások tartalma, színvonala és módszere javításával, jobb mozgósítással. A bemutató mezőgazdasági üzemeket az eddiginél céltudatosabban lehetne kihasználni a helyes gazdálkodási módszerek elterjesztése, alkalmazása érdekében. Ezért a művelődési otthonok a mezőgazdasági szervekkel együttműködve szerevezzenek tanulmányi kirándulásokat, üzem- látogatásokat, szakmai bemutatókat a bemutató gazdaságokban. Nagyobb gondot kell fordítani a termelést szolgáló műszaki és mezőgazdasági szakkörökre. Ezek a szakismeretek bővítése, elmélyítése és gyakorlati alkalmazása mellett felkeltik az érdeklődést a szervezett és magasabb fokú oktatás, illetve a színvonalas önképzés iránt, tehát nagy szerepük van. A könyvtári olvasók számának alakulása, a könyvesboltok forgalma és más tapasztalatok arra intenek, hogy jobban előtérbe állítsuk az olvasó mozgalmakat és a könyvtárak fejlesztését Megyénkben a selejtezés után rendkívül alacsony a könyvellátotitság, s könyvtáraink elhelyezése, berendezése nagyrészt nem megfelelő. Ezért fő feladatunknak a könyvállomány gyarapítását a könyvtárak elhelyezésének és berendezésének javítását tartjuk. Ehhez a könyvtáraknak széleskörű társadalmi támogatást kell adni. Erősíteni kell a könyvbarát mozgalom és a József Attila olvasómozgalom hatókörét. Gyarapítani kell a szakismeret-terjesztést szolgáló és a mai életünkkel foglalkozó szépirodalmi művek állományát. A könyvpropaganda javítása a könyvtárosoktól elsősorban a jobb szervező és nevelő munkát kívánja. Ennek érdekében a felettes szervek törekedjenek a könyvtári adminisztrációk csökkentésére. Üzemi kulturális | munka || A megyei párt-végrehajtó bizottság a munkások kulturális nevelésének fontossága miatt kiemelt feladatnak tartja az üzemi kulturális munka javítását. E tevékenység tömeghatása, szervezettsége és eredményessége — mindenekelőtt a helytelen szemlélet, az irányítás gyengeségei és a szervek kellő együttműködésének hiánya miatt ma még nem áll arányban a lehetőségekkel Meg kell javítani az üzemi kulturális munka egységes, éves tervezését A tervek tartalmazzák az üzemen belüli kulturális feladatokat az üzemi kultúrotthon legfontosabb területi tennivalóit, továbbá azt is, hogy a munkásszállásokon, bejáró munkásaik lakhelyközségeiben, illetve a patronált tsz-ekben mit kívánnak tenni. A felnőttoktatás, ismeret- terjesztés és könyvtári munka már említett feladatai mellett fontosnak tartjuk a szakszervezetek által kezdeményezett „Olvass, tanulj, művelődj mozgalom” szélesítését, s nem utolsósorban azt, hogy a szocialista, vagy a szocialista címért küzdő brigádok tagjainak tervszerűen és szervezetten biztosítsák a művelődési lehetőségeket. Az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek irányításával alakítsák meg, illetve működtessék az üzemi kulturális bizottságokat, amelyben a pártós szakszervezet mellett vegyenek részt az üzemben működő tömegszervezetek képviselőd, s nem utolsósorban az üzem szakvezetőségének felelős megbízottja. Ez a társadalmi bizottság végezze a tervezést és koordinálást, a kulturális munka segítését és ellenőrzését. Körzetesítés I a megoldás || A népművelési gondok között falun előtérben áll a kisközségek kulturális helyzetének és munkájának megjavítása. Ezekben nincs átfogó, sokirányú népművelés az anyagi erőforrások elégtelensége, a meglévők szétforgá- csoltsága, a szükséges személyi feltételek hiánya miatt. Arra, hogy minden kisközségben nagy kulturális objektum és átfogó helyi népművelési tevékenység alakuljon ki, a jövőben sem lesz lehetőség, de szükség sem A tapasztalatok szerint a megoldást a népművelés — közigazgatás és gazdasági egységeknek meg felelő — körzetesítésében kell keresni. A körzetek községeiben, amelyek nagyrészt kisközségek, fokozatosan biztosítann kell a népművelés minimális tárgyi feltételeit, illetve a meglévő lehetőségek jobb kihasználását. Ezekben feltétlenül fontosnak tartjuk a klubok létrehozását, a televíziót, a felnőtt oktatás helyi vagy körzeti megszervezését, a helyben szervezett Ismeretterjesztést. A járási tanácsok és pártbizottságok, tömegszervezetek viszont segítsék elő, hogy a körzeti központok művelődési házad és más kulturális intézményei mielőbb alkalmassá váljanak a körzeti munkára, a kisközségek segítésére. A körzetesítést csak terv szerint és fokozatosan lehet megoldani, s ehhez minden szerv közreműködésére, munkájára szükség van. Felszabadulásunk 11 20. évfordulója || Végül — de nem utolsósorban — meg kell említeni a kiemelt feladatok között, hogy nem sok idő választ el bennünket felszabadulásunk 20. évfordulójától. Hogy ezt méltóképpen ünnepelhessük, az előkészületeket már most meg kell kezdeni. Azt várjuk, hogy ebben a szakaszban jelentősen javul a népművelés eszmeisége, hogy alkotó művészeink és tudósaink tükröz- tetik és dokumentálják az elmúlt húsz év fejlődését, hogy tovább javul művészeti csoportjaink témaválasztása és színvonala — egyszóval, hogy a közművelődés minden területén előrehaladunk. Csendes Lef-s Mindazok, akik hétfőn este a „Mecseki Nyár” hivatalos megnyitó hangversenyére a tikkasztó hőség ellenére is kétségtelenül dicsérendő áldozatvállalással megtöltötték a Nemzeti Színház nézőterét, maradandó zenei élményben részesültek. A műsor és annak tolmácsolása valóban méltó volt az ünnepi alkalomhoz. Beethoven művek hangzottak t el, melyeket — bár viszonylag gyakran van alkalmunk hallani, — megunni sosem lehet. Az est fokozott művészi élményéhez jelentős mértékben járult hozzá a Pécsi Filharmonikus Zenekart vezénylő Klaus Pringsheim Japánban élő német dirigens és Zempléni Kornél zongoraművész vendégszereplése. A nagymúltú, idős mester korát meghazudtoló frisseséggel, partitúra nélkül vezényelte Beethoven III. Leonóra nyitányát és a Hetedik Szimfóniát, közbül pedig a G-dur zongoraverseny hangzott el Zempléni Koméi tolmácsolásában. Pringsheim energikus, nem egyszer szinte a szigorúságig fokozódó, talán csak a Hetedik Szimfónia zárótételében felforrósodó mozdulatai azt a nagy mestert, minden idők egyik legnagyobb dirigensét idézték, akitől ő is tanulni kezdett: Gustav Mahlert. Pringsheim karmesteri kon cepciójára is rányomta bélyegét Mahler szigorúsága, a minden lényegtelen, divatos, engedménytől való irtózása, a beethovenivel és wagnerivel azonos szándéknak megalkuvás nélküli szolgálata. Pringsheim sem az elegánsan köny- nyed, csillogóan nagyvonalú karmester-iskola neveltje, hanem annak a részletező, aprólékos pontossággal, kérlelhetetlen alapossággal kidolgozott. megrázó modornak a folytatója, melyet Mahler Wagnertől vett át és adott tovább tanítványainak- Klemperemek. Bruno Walternek és a mi vendégünknek: Klaus Pringshe;m- nek. ! Ha e kiváló erények az est I során töretlen kövztkezeles- séggel mindvégig nem is va'ó- sulhattak meg, mindenekelőtt egy ragyogó szépséggel megoldott III. Leonóra nyitányt köszönhettünk a Pécsi Fiiharmonikus Zenekarnak, melyből a kiváló dirigens átsze'emül- ten finom, a végletekig leegyszerűsített pianisszimókat csiholt ki. Ezek maradéktalan élvezetét legfeljebb a színház közismerten rossz akusztikája akadályozta mag. Külön dicséretet érdemel a kifejező erővel és mégis lírai lágysággal zengő, a szabadulást jelző távoli trombitaszó megszólalta tó ja, és szeretnénk a nagy meleg rovására írni. hogy a vadászkürtösök ezúttal nem túlságosan jeleskedtek. Beethoven G- dur versenyművét Zempléni Kornél a nevéhez méltó és előző hangversenyei során is már tapasztalt, sok finomságot tartalmazó elmélyült és kulturált muzikalitással, s rendkívül képzett művész fölényes technikai tudásával tolmácsolta. Egy hosszú művészi élet le szűrt tapasztalatait tolmácsok vendégkarmester, egy sokra értékelt hazai zongoraművész és az évad végére sem fárad' pécsi együttes közös produkcióját szívesen őrizzük me? emlékezetünkben. — nt — Megjelent Pécsett a mecseki őszibarack — és a róla szóló könyv Hazánkban a legzamatosabb őszibarack a Mecsek napsütötte, déli lankáin terem. A feljegyzések szerint a pécsi gazdák az 1860-es évek elején kezdtek foglalkozni számottevő mértékben ennek az ízletes gyümölcsnek a termesztésével. Száz éves tehát a mecseki őszibarack, amely nemcsak nálunk, hanem külföldön is igen keresett gyümölcs. A piacokon és üzletekben most jelent meg az idei első termés: a színes, illatos, zamatos Mayflower. — Ezzel egyidőben jelent meg egy érdekes könyv, amely' a ssáz éves mecseki őszibarackról szóL „A Mecsek-vidéki őszibaracktermesztés” című szakkönyv szerzői: Gergely János megyei főkertész és Görömbey György technikumi tanár, s a Baranya megyei Tanács és a Szövetkezetek Baranya megyei Központja közösen adta' ki. — Előszót Mohácsy Mátyás Kossuth-díjas nyugalmazott egyetemi tanár írt hozzá. Az új szakkönyv nagy segítséget nyújt a mecseki őszibarack termesztésének fellendítésén fáradozó kertészeknek. A mező gazdaság fejlesztésének távlati tervei szerint ugyanis háromezer holdon telepítenek őszibarackot ezen a vidéken. Mint a szerzők ismertetik, Pécsett jelent meg — mintegy fél évszázada — az első magyarnyelvű könyv is az őszibarackról. Szerzője Fekete Mihály nyugalmazott városi főügyész volt, aki még „tenyésztette” és nem termesztette a gyümölcsöt. Könyvének is ezt a címet adta: „A franciabarack tenyésztéséről”. A franciabarack elnevezés egyébként onnan származik, hogy az első nemes facsemetét Franciaországból hozatták és ezért Pécsett általánosan ma is francia baracknak hívják az őszibarackot. A PÉCSI RADIO 1963. július 3-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok ... — összeállítás. A Gacsesa—Potocsnik duó énekel. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor — összeállítás. Tánczene. 18.00: Hírek. 18.05: Zenéről zenére. — Közben jegyzeteket olvasunk íel Veress Béláné, Nagy István és Pálinkás György tollából. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Könyvespolc. A műszaki és tudományos könyvekről. 19.40: Uj felvételeinkből: a Mecsek Művészegyüttes Vegyeskórusa énekel, vezényel: Hegyi József. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZINHAZt Tájszínház: Maya (este 8 órakor). Szigetváron. MOZI: Park: Egy szélhámos vallomásai (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Petőfi: Kopaszok bandája (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Ordasok között (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Babák és bábok, 63A2. v4- lághiradó, Százarcú anyag» Elő-. szőr a porondon. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Amerika egy francia szemévr' (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Építők Kultúrotthona: A fekete Orfeusz (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A szórakozott professzor (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Cartouche (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Félúton (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Fekete nemzedék (fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): Valahol Európában (fél 9 órakor). MJNÄNTÜLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra utáni 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u ti Telefon: * 55-91, 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10, sz. Terjeszti o Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft, Indexszám: 25 Q£i
