Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám, Első kiadás

f fws. jűxtus n. *■"— ... , , l ÍAPLff ÖRÖK VIDÁ M SZÍNÉSZNŐ Szemében mindig ott buj­kál a -mosoly, hangosan, jó- ízűeket- nevet. A közönség ked­vence. Tucatjával hoz naponta a postás leveleket. „Kérjük, drá­ga Péter Gizi, küldjön egy de­dikált fényképet magáról” — csaknem valamennyi levélnek ez a tartalma. A napokban Csehszlovákiából kértek auto­gramot^ fényképet. Pécsett született és ma is újra és újra meghódítja szülő­városának közönségét művé­szetével. Hű maradt ehhez a városhoz, ahol annyi sikeres előadás részesé volt. Budapesten a Magyar Szín­házban debütált közvetlen a felszabadulás után. Nevetye meséli, hogy valami tésztagyá­ros volt akkor a színház tu­lajdonosa, a lakásán temérdek Észtet, tésztát találtak — el- dugva.- -Az igazgató úr akkor ^megvált” a színháztól, a szí­nészek pedig új szerződés után néztek. így került Kecskemét­re, Debrecenbe, s 1951 óta Pécsett játszik. Három évig a szolnoki színház tagja volt — de a honvágy, a kedvenc város iránt érzett szeretete nem hagyta nyugodni — visz- szajött. Kitűnő táncos volt mindig. Kévét ve meséli: . A ,i „maszek”, színház igaz­gatója akkor szerződtetett, amikor látott, hogy tánc köz­ben milyen magasra tudom feldobni a lábam. ' Apáti Imre, Ascher Oszkár, Abonyi Géza voltak a tanárai, együtt végzett Németh Mari­kával. Most a Füredi Komédiások­ban nevetteti előadásról elő­adásra a közönséget. Mennyi nagyszerű szerep, mennyi taps és hála. — Sok jó szerepet eljátszot­tam, de közülük is talán a leg­kedvencebb a Mosoly országa Mi-je, a Mágnás Jdiska Mar- esája, de szeretem a prózát is — a Revizorban a polgármes­ter lánya, és még néhány — ezek a szerepek nagyon hoz­zám nőttek. A nevettetés mögött nagyon kemény és sokszor fárasztó munka van. Délelőtt táncórák, énekórák, próbák, délután sze­reptanulás, este előadás. Késő este haza — és másnap ismét élőiről kezdődik. Ha a tájszín­házzal játszik — éjfél után 1 óra felé érkeznek haza... De megéri a fáradtság. — Legutóbb Csányoszrón voltunk és előadás után hoz­zám lép egy idős bácsika. „Azt kívánom kedves művésznő, hogy még nagyon sokáig ne­vettessen meg minket — ma­gamnak meg azt kívánom, hogy még nagyon sokáig szóra­kozhassak előadásaikon” — mondta kissé félszegen, hálál­kodva. Szép a színpad, a művészet, a csillogás, — de... Még ré­gebben történt — ezt is nevet­ve meséli: Egy neves pesti színésznővel játszott együtt és a közönség az előadás végén őt jobban megtapsolta, mint partnerét. A függöny előtt haj- Iongás közben a partner a szá­ja sarkából odaszólt: „Mi az, ingyen jegyeket osztogattál?” Pedig á közönséget megne- vettebnd és „kihozni” a tapsot nem könnyű. De őt ismerik el­ismerik művészetét, szeretik és mindehhez; még pécsi is .., • — Szórakozása?. — Minden filmet megnézek és természetesen nagyon sze­retek színházba járni — mondja. — Na meg ha akad egy kis szabad időm, akkor „kikapcsolódok”. Kis gyümöl­csösöm van Ürögben, — a na­pokban voltam cseresznyét szedni. Ebben a szezonban négy sze­repet játszott' el. — Szeretem a vidámságot, az operettet. De egy jó víg­játékszerepet mindig szívesen játszom. írjanak az írók mi­nél több vígjátékot, ez a kéré­sem. De indul az autóbusz, táj­előadás — mosolyogva int a busz ajtajából. Megy nevet­tetni, jókedvet vinni. — És a jövő szezonban? — kérdem búcsúzóul. — Természetesen maradok, — ez a színház nekem az ott­honom. Másfél óra alatt F (—ray) 36 milliméteres eső Tegnap délután újabb erős zivatar vonult■ végig a városon. Másfél óra leforgá­sa alatt a Misinán mintegy 30—35 milliméter csapadék esett, a városra még ennél is több eső zúdult. A tűzoltóságot először 16,35 perckor riasztották, et­től kezdve egyfolytában csöngött a telefon. Este 6 óráig 30 bejelentés érkezett. A városi tűzoltóság vala­mennyi egysége megállás nélkül dolgozott, sőt segítsé­gül hívták a szigetvári és mohácsi egységeket is. A Tolbuhin út 5 számú házban öntötte el a földszintes laká­sokat, pincéket a víz. Sok bejelentés érkezett Pécssza- bolcsról is, ahol a tűzoltók megérkezésekor a lakók már megkezdték a bútorok kirá- molását. Az első kerületi ta­nácsnál 9 katonát mentettek ki a tűzoltók a híd alól, ahol munka közben érte őket a váratlanul lezúduló hatal­mas víztömeg. A tűzoltó szivattyúk még késő este is szünet nélkül működtek. 870 baranyai fiatal utazik külföldre Baranyából az idén nyáron nyolcszázhetven fiatal utazik külföldre, közülük a Német Demokratikus Köztársaságba a pécsi orvostudományi egyetem­ről, a tanárképző főiskoláról, a szentlőrinci mezőgazdasági technikumból kétszázan men­nek szakmai gyakorlatra, ül. csereüdülésre. A pécsi városi művelődési ház ifjúsági klubja két önálló kirándulócsoportot indít Lengyelországba, míg a Leöwey Klára leánygimná­ziumból egy osztálynak meg­felelő számú csoport indul kül­földi túrára. A KISZ pécsi városi bizott­sága nagyszabású gyalogostúrá kát rendez a Mecsekbe, Bala- ton-körüli kerékpárostúrát szervez a kerékpársportot ked­velő fiatalok részére. Sok KISZ alapszervezet — a Hő­erőmű, a Dohánygyár, á Me- gyevill, az Építő és Tatarozó Vállalat stb. alapszervezetei — önálló táborozásokat, túrákat szerveznek. Országjáró kirán­dulásra 120 baranyai úttörő- csapat indul, de ezenkívül a pécsi úttörőház egész nyáron át szintén gondoskodik kirán­dulásokról, hétvégi találkozók­ról, házon belül szervezett já­tékokról, beszélgetésekről, ver­senyekről és előadásokról az ifjabbak részére. Több úttörőcsapat a nyári mezőgazdasági munkákban is j segédkezni kíván, így például a babarci pajtások a borsó- szedés után a gyümölcsszedés­re és aratáskor a vízhordásra is vállalkoztak. A nagyobbak — középiskolások, főiskolások és egyetemisták — közül 1640- en mennek nyári ifjúsági tá­borokba Tárnokra. Balatonali- gára, Balatonboglárra, Csopak­ra, Nagygombosra. az ország legkülönbözőbb részeibe. Egy részük viszont, itt Baranvában, az Orfű-Mecsekrákosi • völgy­ben segédkezik a mecseki Kis- Balaton építésében, a föld­munkák végzésében. Többez­ren pedig, különböző ifjúsági vezetőképző táborokban a KISZ és az úttörőmunkábaa szereznek jártasságot. Négy város, kétezer év történetének maradványai egymás mellett Jjabb leletek a postaudvari ásatásoknál Dr. FüJep Feretne, a Nem­zeti Múzeum főigazgatója és Burger Alice rómaikon régész a második éve folytatnak ása­tásokat Pécsett, a postapalota udvarán, ahol négy egymást követő" történeti korszak tele­püléseinek maradványaira ta­láltak. Dr.- Fülep Ferenc elmondot­ta, Hogy a négy egymásra épült település érdekes adalé­kot nyújt nemcsak Pécs, ha­nem például a magyar közép­kor építészeti emlékanyagához is. Az ásatások legalsó rétegé­ben talált hetven centiméter vastagságú kőfalak a rabszol­gatartó római birodalom fény­korában, a II. század elején épült főmedencés, központi fű- téses palota alapjait formál­ják, amint ezt a Hadrianus csá szár korában vert és a fürdő- medence padlóján nagymennyi ségben talált pénzekből, vala­mint kerámia töredékekből is pontosan megállapíthatták. Er­ről á rómaikori városról ko­rábba» nem tudtunk, hanem csak' arról a III. században épült -Sopian ae-ról. amely most megismert elődjének elpusztult falai felett épült. A két rómaikori város felett gerenda ■ tartó-oszlopokkal, vá­lyoggal tapasztott sövényfalak­kal épült fel Nagy Lajos ki­rály korában egy meglehető­sen tágas, a magyar középkort illetőén ritkaságszámba menő ház; 'melynek alapjait néhány hete tárták fel. A ház konyhá­jában és szobájában kemence rivomait, a római kőfalmarad- vdnvó’k között pedig a magyar középkorból ismert, legnagyobb édéhv Cserepeit ásták ki. A cse récéiéből rekonstruált öblös e^ént» magassága hetven ceoti- ifétér; A középkori település pontölr korának megbatáro7(á- gíúíwMő támpontot nyújtottak ?;»Tívw T rin-s lárrvának. Máriá- származó, rom°k között" talált pénzérmék. És végülj a középkori magyar vá 6pß- 'úsZikos maradványét ideit: megtalálták a török megszál­lást idéző negyedik település régészeti emlékeit, török pipá­kat, kerámiákat is. A ásatások idei 150 000 forin te« költségét a pécsi városi ta­nács fedezi. Tervezik azt is, hogy a Pécs kétezeréves törté­netét egymásfeletti rétegekben szemléltető leleteket konzer­válják, hogy az érdeklődők a későbbiekben megtekinthessék. viKEND Harkányban A déli mennydörgös vihar ] Pécsről lehúzódiík Harkány felé — be is szaladnak a fel­hők alá — de ereje nincs már, néhány csepp esik csupán. Viszonylag kevés kocsi stan­dé! a parkban, a vonatok, autóbuszok is csak ezután fut­nak majd be, vagyis Harkány hétvégi közönsége most éppen útban lehet valahol. A strandom mindenki . az eget bámulja. A fürdőzők na­pot . vámnak, következésképpen a jó időtől függ a kabinosok, vendéglátók, sörárusok, pin­cérek, fagylaltosok, pedikűrö­sök, újságárusok forgalma is. Mondom, a Nap bizonytalanná tesz itt mindent: vagy hetven ember -vált jegyet a kapunál — vai^y hétezer. S ez igazán nem mindegy. Ráadásul ma, szombaton, Medáird lévén le­het, hogy negyven napig bo­rús lesz az ég. A pincérek azi mondják: „Hülyeség ez, csak babona ...” — de azért szo­rongva nézegetnek föl az ég­boltra. Ami drága A kapuban kicsit csalódot­tak az emberek: — Drága mulatság a vfkend Harkányban. Egy asszonyt kérdezek meg: — Hányadmagával jött? .— Az urammal s a két gye­rekkel. Számítsa ki! Autós utonállók Nem egyedi eset. S hogy mégis ke­vésről szereznek tu­domást a hatósá­gok annak a szé­gyenérzet, a bíró­sági tárgyalások ta- núkihallgatásai- naik kellemetlen, pel- lengérező légköre az oka. Sokan nem tesznek feljelentési, inkább hallgatnak egy életre szóló ta­nulsággal: ne ülj be idegen gépkocsi­ba mert ki tudja, hol áll meg veled! Április 14-én es­te Arató Pál össze­találkozott barátjá­val az Olimpiában. Együtt iszogattak, majd felkerekedtek és barátja gépko­csiján a Nádorba hajtottak. Már éj­jel egy óra volt. a Nádor éppen zárt. A téren összejöttek Arató lányísmerő- seivel... — Várj!. — és Arató a lányok után lépett. — Nincs kedvük ko- csikázni? Itt a ba­rátom kocsija... — ^-Masak már ál­mosak voltak és kosarat adtak. — Akkor haza­visszük mindkettő­jüket. És a lányok elfo­gadták a szívessé­get. A mecseki szer­pentinen még meg­kérdezték. hogy ho­vá mennek, ők lent laknak a városban. A fehérkúti mene­dékháznál is érdek­lődtek. mire Arató, kitessékelte a ba­rátját a másik lánnyal a kocsiból. — Mi maradunk — azzal bezárta a kocsit, természete­sen belülről és megkezdődött a du­lakodás. A lány ki­' áltani akart, befog­ta a száját és meg­fenyegette, hogy ha ellenáll, akkor még messzebbre viszik, ahol nincs á közel­ben egy lélek sem — és ott hagyják. ...A, lány más­nap feljelentést tett erőszakoskodás mi­att Arató Pál ellen. Szinte egyidőben érkezett a másik féLjaJentes je effie­ne a rendőrségre. | Ez is erőszakosko­dással vádolja Ara­tót, aki együtt la­kik Búsbamáékkal az Erreth Lajos ut­ca 11. szám alatt. Összeszólalkoztak a szomszédok és Ára­dó úgy vetett véget . ’a vitának,. hogy a férjet is, feleséget is ököllel megütöt­te. A férjnek eltö­rött az orrcsontj.a és sokáig beteges­kedett. az asszonyt a homlokán sebesí- tette meg. Arató Pál a kö­zelmúltban mái állt bíróság előtt. Mint tanút hallgat­ták ki Tigrisék ügyében. Riás, ahogy a bandában nevezték akkor - nem került a vád­lottak padjára, de a bíró figyelmez­tette: ha nem vál­toztat magatartá- ■ sán, könnyen vád­lott • lehet belőle. És néhány hónap múltán — még eb­ben a hónapban — ítélkeznek Arató fe-tefit*-4 , __ Délelőtt érkeztek, azaz déli 12 előtt, amikor a kabinjegy ára, — 10 forint. Ezenkívül meg keli venni a fürdőjegyet, -r- felnőtteknek 5, gyerekek­nek 2,70 forint, tehát négyük­nek huszonöt negyven. A vonatköltség (Pécs-^Har- kány—Pécs) négyük számára hatvan forint, tehát majdnem egy százas elmegy, míg végre a család, belesétálhat a vízbe, ám mindezért csak fürödhet­nek és utazhatnak. A fürdőzők hetven-nyokrvan százaléka pé­csi, így nem is csoda, ha nem tudják olcsón megúszni a hét­végi kirándulást. A pénztárosnönék más a véleménye:-— Nézze kérem. A vállfás öltöző olcsóbb, de nem örvend valami nagy népszerűségnek... —■ Miért nem? — Ki tudja? A kabinokból sem tűnik el semmi, a váll­fáéból még úgy sem. Egysze­rűén lehetetlen. Múlt vasárnap egy pécsi asszony panaszolta, hogy a karórája eltűnt a váll­fa® öltözőből. Mondtuk néki, ez lehetetlen, oda idegen em­ber be nem megy. Replikázik mondtuk neki. a hangosbeszé­lőn hirdesse még, az órát, hát­ha elvesztette. És így is volt. Egy 11 éves kisfiú találta meg a fűben,. Az asszony maga sem tudta, hol hagyta az óráját. ... s ami olcsó Átmegyek a Lepke-bisztró­hoz. Modern vonalú, szép épít­mény, álló fogyasztásra és ülő fogyasztásra berendezett asz­talokkal. Tavaly sokan szid­ták a „Lepke-bisztrót”, mert déli tizenkettőtől fél egyig ki­merült a konyha, fél óra múl­va egy falat ételt nem voltak képesek adni a vendégeknek. Mi lesz az idén? Bodrossi_ Já­nos ellenőr (Megyei Vendéglá­tóipara Vállalat) kedvező vá­laszt ad. — Ennek a bisztrónak tu­lajdonképpen , nincs konyhája itt az épületben. Nem is azzal a céllal épült. Tavaly a Bá­nyász 'vendéglőből hordtuk ét a meleg ételt, de'kevés volt, mert először a saját vendégeik részére biztásították az ebé­det. Az idén viszont a -volt Nemzeti Vendéglő konyháját megkaptuk, amely teljes ka­pacitással rendelkezésünkre áll. Délelőtt tíz-tizenegy órá­tól kezdve már tudunk ebédet adni, amennyi csak kell. És főleg olcsón! Az étlap is erről tanúsko­dik: a 11,95 forintos bécsi-sze­let a legdrágább étel, de 7,65 forintért kitűnő és mennyiség­ben is elegendő bográcsgulyást adnak. Az ételárak egyébként egész Harkányban alacso­nyak. A Zöldkert-vendéglő vezetője, Garay Ferenc is az étlapot mutatja, amelyen a ha­lászlé 11,35 forint, ez a leg­drágább, és ha jövő héten be­vezetik a vendéglő specialitá­sát, az úgynevezett „Bácskai sertésbordát” — ami szalon­nával tűzdelt két szelet sertés­hús fűszeresen, továbbá rizs, galuska* és burgonyakrokett jár hozzá körítésnek — az ára nem éri el a tizenkét forintot. Ez az ételféleség egyébként Horváth Jenő főszakács kreá­ciója. Harkány, mint fürdőhely — egyelőre végletekben él. A strand nagyon szépen kiépült, amint hallom terveznek már egy harmadik medencét is — remélhetőleg hideg vízzel — a Lepke-Bisztróban pedig va­lószínű önkiszolgáló módszert vezetnek be, higénikusak, tiszták az élelmiszer” gombák is. Azonban a hideg élelmi­szerben nagyon silány a vá­laszték. Ami pedig az illem- szabályokat illeti: hiányos „fürdőöltözéke’ket” még min­dig látni. Nem akarom örök­ké a külföldieket megidézni, mert hiszen a helyi idegen- forgalomnak is szemébe öt- ük néhány olyan vendég — főleg öregekről van szó — akik nem fürdőruhában, ha­nem ’ alsóneműben „vifeken- deznek” ‘a strandon és ez nem éppen kellemes látvány. A fürdő vezetősége efölött évek óta szemt huny. Nem tudom, miért. Illusztris vendégek Külföldiekről lévén szó ... Nemrég járt nálunk vagy százharminc kubai, laoszi, af­rikai és arab diák. Öt. napot tartózkodtak itt.... .— mond ja Katona József, a Baranya szálló, igazgatója. «... . — Hogyan érezték magit.' kát? Mosolyog: — Jól is, meg nem is..: — Hogy hogy,? — Majdnem magunkra sza- badítottuk a próféta harag­ját... ■— Nem értem. — Volt közöttük huszonhá­rom mohamedán vallású. Az istennek meg nem ették a disznóhúst, pedig első napon azt kaptak, s az egyik felszol­gáló, Imre bácsi bizonygatta nekik, hogy „tehénhűs” ez, egyék csak nyugodtan. — Volt egy illusztris ven­dégünk is: a laoszi Kong Le tábornok testvéröccse. Olyan hosszú haja volt, mint egy lánynak. Nagyon vidám, jóke- délyű fiú. A Baranya szálló vendége lesz ez óy nyarán ismét a hí­res magyar származású ame­rikai énekes, a New York-S Metropolitan tagja, Emsíeí Dezső. Majdnem, minden esz* tendőben — európai körútja során — hazalátogat és 'ném mulasztja el, hogy Harkány­ban eltöltsön néhány napot* Cammogó vonat Egy Ms gonoszkodással szí­vesen óvnám attól, hogy al utat Pécstől Harkányig vonat' tál tegye.meg... Mert a vonal idegtépő cammogása kikezdeni világotjárt rutinját, nem be­szélve a pécsiekéről., Szomba­ton . délután Pécsről. 13156 óra­kor indult a fürdővonat és 15.07 helyett, 16,20 órákor ér­kezett meg. Több mint' egy órát késett. Este — néhány perccel nyolc előtt kellett vol­na visszaindulnia a fürdővonat nak, de már Harkányból vagy harmincperces késéssel indult és Pécsre érkezett' háromne­gyed tíz után ... * Az utazás viszontagságos le zajlása tehát jelentős szépség hibája a vi kend nők, de re mélhetőén a MÁV megöldji ezt a problémát, még most « szezon kezdetén. Hiszen a hé két utolsó napján jó néhánj ezer. embernek kedveznék" ráz zal, ha a vasút— különben hí gyományos pontosságát"—"'itt a harkányi útvonalon, is..;be tartják. ' . líáb FerŐaé « M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents