Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám, Első kiadás

4 im«r Jy.A : IMS. JtAires ÍL ZIKMUND és HANZELKA Siklósi színesmárvány külföldón Ázsiában Sok embert az érdekei, hogy mit esznek Az expedíció tag­jai. Természetesem azokból a termékekből és húsfélékből kell az ételeket elkészíteni me­lyek az illető országban ren­delkezésre állanak. Így pél­dául, amikor az őszi cseh bú­csút akarták megünnepelni, dr. Korynta a szokásos liba helyet cápát sütött. A halá­szok, vadászok, méhészek és sokan mások szakmabeli ér­dekességek felöl érdeklődnek. A kérdések közül természete­sen nem hiányoznak a moto­rosoké sem, akiket az érde­kel, hogyan válik be a két Tatra 805-ös kocsi. Az eddigi tapasztalatok alapján elmond­hatjuk, hogy mindem igényt kielégítenek, melyeket a ne­héz terepen vezető út és az éghajlati feltételek a kocsik­kal szemben támasztanak. — ’.éréi írókat az is érdekli — vitt-e az expedíció fegyvert is magával — egyetlen egyet sem — továbbá, hogy az ott­hon maradt és férjükre váró asszonyok nem unatkctának-e. Feltételezzük, hogy nem. Bi­zonyára számoltak férjük tá­vollétével, amikor férjhez merítek. Ezenkívül Hanzelká- né a nyolcév«. Gyurka és a hétév« Hanna“ gondos és szi­gorú édesanyja, Zikmundné pedig nagyon elfoglalt éne­kesnő — a prágai Nemzeiti Színház magánénekese. A népek barátsága Az emberek kíváncsiságára a legalaposabb választ a könyvek és filmek adják meg, amelyekből már szántén szép szám áll rendelkezésre. De van még az expedíció tevé­kenységének egy másik olda­la is. amelyről. nem szabad megfeledkezni. Azokban az or­szágokban, amelyeken átutaz­nak, beszélgetéseket rendez­nek és új baráti kapcsolato­kat teremtenek, gyakran dr. Korynta orvosi beavatkozása kapcsán. Az utat besorozták íz UNESCO-nak a Nyugat és Kelet közötti kulturális érté- j kék kölcsönös megismerésével kapcsolatos tervébe, ami ma- j gában véve a legjobb érté- | kelést jeleníts. Egy lezuhant kőtömb eltávoli tása a himalájai hegyi ország­út on Akik pénzért vacognak Egy Pennsylvaniai klinika kutatóintézete napi tíz dollárt, lakást és teljés ellátást ad azoknak az önként vállalkozó fiataloknak, akik — előzetes alapos orvosi vizsgálat után — egy hétig, vagy annál is to­vább hajlandók részt venni A következő kísérletekben: Azt vizsgálják rajtuk, hogy milyen kihatással van a hideg az emberi szervezetre, A kísér­leti alanyok shortban és zok­niban, egyébként teljesen ru­hátlanul, olyan helyiségekben tartózkodnak, amelyeknek hő­mérséklete nem egészen 7 fok Celsius. A szervezetükben mutatkozó jelenségeket elekt­ronikus műszerek automatiku­san regisztrálják. Ez a kör­nyezet, mivel zárt helyiség­ről van szó, körülbelül még fe­lel annak a megpróbáltatásnak, amit megfelelő meleg ruházat mellett, mínusz negyven fokos hidegben a szabadban való tar­tózkodás jelent. A kísérletekkel elsősorban azt igyekeznek meghatározni, hogy megfelelő élelmezéssel hogyan lehet elviselhetőbbé tenni az emberek számára a sarki éghajlatot. A fiatalok hágUtatá állítólag a „hűvös környezet” ellenére elsőrangú. f~ r- • '' -o Csodálatos, milyen gyorsan kerültek víz alá á szép Lolló jó­szándékai Még nem­rég azzal lepte meg s nyilvánosságot, bogy a siker létráját a jövőben csak ruhá­ban kívánja meg­mászni. A létra túl meredek volt... GYANÜSAN SOK KÍGYÓ makAs Statisztikai adatok «Btrint Indiában naponta százan hal­nak meg kígyómarástóL N. K. Iyengar indiai kriminológus véleménye szerint, ennek oka részben az, hogy a gyilkosok gyakran kígyót helyeznek el áldozatuk mellett, és gondos­kodnak arról, hogy a holttes­ten kígyómarás nyomai látszod janak. Az esetek legtöbbjében az igazi gyilkos személye so­hasem derill M. MIT „BESZÉLNEK” A HALAKt A nemzetközi hMéssam mány a közeljövőben tmenztoerr. foglalkozik a tengeti halak „6c- széű'*- és h&UÓképésségéúél. A halászat szevípontjábót igen je» léntős volna, hé sikerülne a hé» lak áltél adott hanqo*. légalabb egyrészét megmagyarázni. Noha ő tudomány hoesí*á bt*i§ ,,némának” tartotta c vizek la­kóit, újabban maqnetofon-felvé­telek készülték, amelyek bizo­nyítják, hogy c hátak sajátos hangokat adnak. A kutatásokkál foglalkozó tudótoknak feltűnt, hógy A nyugalmukból fétZapGtt. hálák egészen másfélé hangokat, bocsátanak ki, TfUnt zdyártáláit uszkálás közben. AZ ATOMROBBANÁS HATÄSA a NÖVÉNTZEt*» Oj-Mexikóban az ecetem biológusai tanulmányozták 'az atamrobbanás hatását „^.nö­vényzetre. A robbanás helyé­től három km-nyire a növé­nyek gyakorlatilag nem szen­vedtek sérülést, 8Ő0 méternyi­re kiégtek, de a következő vi­rágzás időszakában újra fel­éledték. A fű még á bomba- krétérek saálén is kisarjadt. A LEGYEK KERÜLIK A RADIOAKTÍV TERÜLETE­KET Oroszorseághaa Végfeett kísérle­tekkel megállapították, hogy a -lé- gyek megértik a rádMaktt vitást és elkerülik a sugárvenaílyoá.1 te­rületeket. yjt.á,.. A REPÜLŐGÉP-SZEREN­CSÉTLENSÉGEK OKAIRÓL Nyugat-Európában és Ame­rikában vizsgálatot folytattak a repülőgép szerencsétlenségek Okainak kiderítésére. Megálla­pították, hogy á szerencsétlen­ségek nyolc százaléka á repü­lőgép futása közben, 14. száza léka á felszállásnál. 24 száza­léka a repülés alatt,. 44 száza­léka pedig a leszállásnál kö­vetkezik be. A repülőgépká- tasztrófák egyharmada vezet- h*tő netm a pilóták. i v ifu— i- rra torrfiVMÍMOsM 1 —u~' 1 llnFl jTroaívJi^E^SSaSÖBWt Kenedi Mihály.­Ha megkérdenénk egy cseh srácot, mi akar lenni, valószí­nűleg azt felelné: űrhajós vagy pedig utazó, mint Han- . zelka és Zikmund. Hogyan lettek utazók ? Hogyan lett Z. és H. hiva­tása az utazás? Ez 17 évvel ezelőtt történt. Prágát akkor a világ minden tájáról sok fiatalember látogatta meg, akik az I. nemzetközi diák­kon gresszilbra érkeztek. Zik­mund és Hanzelka irányítot­ták a kongresszusi bizottság sajtó- és filmcsztályát. Mun­kájukat rögtön megszerették. Mindketten kereskedelmi fő­iskolát végeztek, több nyel­ven beszéltek és értettek a gépkocsivezetéshez és azok szerkezetéhez. Ekkor jutottak arra a gondolatra, hogy cseh­szlovák kocsival bejárják Af- Skát, megismerkednék az ot­r i emberekkel, írnak róluk felvételeket, filmeket ké­szítenek életükről és környe­zetükről. Részletes tervet dol­goztak ki a Tatra kocsival történő propaganda tanul­mányútra, melyet kedvezően ítéltek meg és elfogadtak. Így 1947. ■ április 22-én útra. keltek. Ennek az útnak az eredményei minden várako­zást felülmúltak. Több mint 1000 riport, 7 könyv, mélyet tíz nyelvre lefordítottak és összesen több mint 5 millió példányban adták ki, három egész estét betöltő és tíz do- kumentumíilm — ez a gazdag eredménye a hároméves uta­zásnak, melynek természete­sen sokkal messzebbre menő jelentősége van. Aiighogy feldolgozták az el­ső út hatalmas anyagát, má­ris alapos előkészület várta ’ őke: a másik, még hosszabb ■ útra. Évekig tartó előkészület , A Csehszlovák Tudományos Akadémia védnöksége alatt H. és Z. a több évig tartó előké­szület közepette váltogatták tevékenységük legkülönbözőbb ágazatait. Elsősorban megia- ! nulták a Tatra 805-ös kocsik szétszedését, összeszerelését és javítását, mivel ezekkel kel­nek útra. A kocsikat nehéz te­repen járatták, hegyoldalakra másztak, folyókon gázoltak át, hogy igazán összeszokjanak a kocsikkal. Új felvevőgépeket kaptak, amelyekkel nemcsak ffmezni tanultak, hanem megtanulták egyes kisebb ja­vítások elvégzését is. Az utazók sok száz órát ta­nulásnak szenteltek. Minden fajta térképét, történelem- és földrajzkönyvet, lexikonokat, monográfiákat, útikalauzokat, egyszóval mindent összegyűj­töttek, ami segítségükre volt az útvonal előzetes összeállí­tásában nemcsak földrajzilag, hanem tárgykörileg is. Nem­csak azt tudják pontosan, merre mennek, hanem azt is, hógy mit fognak lefényképez­ni és filmre venni. Műsorvál­tozás természetesen gyakran előfordul és meglepetés sincs kizárta. Zíkmundót és Hanaelkát hem utolsó sorban nyélvta- SBlás várta. Mindketten igazi II A zöld vezet a színek versenyében A siklósi határban húzódó domb sor értékes ásványi kin­cse a színesmárvány. A fehér, vörös, sárga és aöld különbö­ző árnyalatait viselő, jól mun­kálható nemeskő a külföldi építészekj képzeletét is meg­ragadta, s számos építményt terveznek, amelynek díszíté­sére siklósi- márványt hasznai­nak. Éppen ezért a három ter­melőhellyel működő bánya leg­nagyobb üzemét, a Rózsabá­nyát öt és fél millió forint költséggel korszerűsítették. A szállítás megkönnyítésére sák- lópályát, műutat építettek és több üzemi épületet emeltek, j Ez a bánya a rózsa iegkülön-; bözőbb színváltozataiban elő- ! forduló márványa után kap- i ta a nevét. A színek versenyében je j lenleg, a külföldi vevők köré- ! ben. a zöld vezet.' Erre érke­zik a legtöbb rendelés is. Az i év első felében hetven köbmé- j tér színesmárványt fejtenei: j ki a siklósi bányászok, s idén | először, ennek legnagyobb ré- í sziét exportra munkálják. Nyu-! gat-Németors2ágba zöldet, a j Német Demokratikus Köztár­saságba a zöldön kívül sárga márványt is szállítanak. Ausz­triából, Olaszországból ugyan­csak jelentkezik igény siklósi színesmárványra. Tekintettel arra, hogy a leginkább kere­sett zöld márványt, adó Zuhá- nya-bánya tómerülőben van, kutatások kezdődtek a kör- [ nyéken újabb lelőhely feltá­rására. A bánya több segítséget ér­demelne feLőbb szervek ré­széről. Már a múlt évben, szó volt egy kőzúzda felállításé­ról, Jelenleg ugyanis tekin­télyt . mennyiségű színes ■ már­ványt hordanak a meddőhá­nyó. b ami a kőtömbök fara­gásánál keletkezik és veszen­dőbe megy. Ha r zúzda 'meg­valósulna. ebből u meiAnter- mékből értékes .'.űmárt'ányt lenetne előállítani. A tapasz­talat azt mutatja, hogy, ‘míg a festett műmárvány -évek múltával elszínteledík, az ere­deti színes márványtörmeléáí- ből készített kő tartós; szép és csaknem egy enértékű a tömbben termelt márvánnyal. A siklósi szín« martán y- bánya jövőjének biztosítása az eddiginél tervszerűbb és ala­posabb féltárás, kutatás 'meg­indítását kívánná meg. ■Mimi \Ziláfymo-zaiU FELHÖ-OLTAS ÜJ VEGYSZERREL Mesterséges esőzések létrehozására évek óta töbh-keveselsh. si­kerrel alkalmazták az ún. felhőol tás - eljárását, amely abbéi áll, hogy repülőgépről szárazjeget va gy ezüstjodldot szórnak szét és ezzel elősegítik a levegő páratartalmának esőcseppekké sűrűsödé­sét. . Üjabban erre a célra egy phlo rogluciihol nevű vegyszert alkal­maznak, amely könnyen előállítható és repülőgépről permetezhet*. Ez a vegyianyag az eddigi tapasz tálatok alapján különösen alkal­mas arra, hogy nágy magasságokban a felhőkben höpelyhek kép­ződjenek. Azt remélik, hogy ezzel sikerül Összefüggő felhő rétegeket felbontani és „nyílásokat” teremt enl, amelyeken át megfigyelése­ket lehet véeezni. nélőáu! a mű holdak nálváláról. NEGy ORSZÁG AUTO-UTJA1N Münchenben megérkezésünk utáni reggelen, az Amba Szál- | ló egyik ablakából (kitekintve, furcsa szerzetre lettem figyel­mes. Egy motoros triciklin seprűk, kefék, rongyok, fölött gumicső tekeredett, — Meg­van! Itt a gépesített utcasep­rő, aki a feisepert területeket közvetlenül a tricikliről, nagy motorpuftogtatás közepette vízizei öntözte fel. Münchenben is mindenütt az új férfi divatot látni, ri­kító színek, a zakók gombjai pedig mindenütt posztóval át­húzva, A közlekedésnél csak a parkolás nehezebb. Élelmes vállalkozók a romos telkeken parkoló helyeket létesítettek és nem kis pénzért adnak le­hetőséget arra, hogy egy gép­kocsi artista mutatványnak is beillő manőverezéssel, a töb­bi száz közé befurakodhasson és még boldog az, akinek ilyen formán hely jutott. Frankfurtban a híres „Négy évszakok” szállodáját, ahol megszálltunk, bizony nagyon megviselte az idő. Az egyko­ron, szakmai körökben na­gyon ismert szálloda, ma min­den túlzás nélkül, az új ex­pressz liften kívül, nálunk legfeljebb, ha gyenge e) ka­tegóriába lenne sorolható. A gyenge elhelyezést azon­ban kárpótolta egy, a közel­ben levő benzínkút-kezelő, aki arra a kérdésre, hogy nem tudna-e tanácsot adni a parkírozásra vonatkozóan, azt válaszolta: „Ezt a magyar gépkocsit nyugodtan itt hagy­hatja. majd szótok » váltótár­samnak is, hógy vigyázzon rá.” Nem fogadta el a felkí­nált doboz cigarettát, sőt még ö kínált cigarettával. Düsseldorf, a Rajna menti Párizs — így szokták emle­getni a németek. Teljesen új részek, felhőkarcolók és Wholl- wolt áruház, rengeteg auto­mata és még a rengetegnél is több bank. Az árak az üzle­tekben dollárban is feltüntet­ve. Német és angol feliratok az utcákon és nagyon sok amerikai gépkocsi. A Hotel Breitenbacher Hof azonban nagyon előkelő helyet foglal el a szállodák Világ ranglistá­ján. A szobákban légkondici­onáló berendezés, a fürdőszo­bákban külön kis reflektorral megvilágított nagyító tükör a borotválkozáshoz. Újszerű jel­zések, hogy a vendég mikor kéri szobájának takarítását. Válóban kényelmesen és több­féle stílusban berendezett szo­bák. A szállodában minden megtalálható, minden meg­van, csak egy hiányzik, amit nem lehet technikával sem pótolni, — az ember. A szál­loda szakmabelinek érdek« volt megfigyelni, hogy milyen személytelen lehet egy ilyen valóban remekül berendezett szálloda. Ott tartózkodásunk ideje alatt egye tier mosollyal, köszönéssel sem találkoztunk. Mintha az ott dolgozóikat is valami gépezet irányítaná. Az ember itt tényleg úgy érzi, hogy csak egy szobaszám. Köln még viseli a háború borzalmainak nyomait, de ámulattal kell megállni a vi­lághírű dóm előtt, gyönyörű gótikus csipkézetével lenyűgö­ző látványt tár a szemlélő elé. A templom gyönyörű belsejé­ben pedig a szokásos látvány. Vállukon fityegő fényképező­gépekkel amerikaiak, olaszok, angolok, franciák meresztik nyakukat. Az az érzése az embernek, hogy nem az épí­tészet csodáiban merülnek el, hanem lázasan keresnek egy lehetőséget, hogy az ott álló sekrestyést kikerülve, elkat- t int hassák a fényképezőgépei­ket. A dómmal szemben levő nagy kávéház teraszán helyet foglalva meg (kellett győződ­nünk arról, hogy az udvarias felszolgálás terén bizony nagy hiányosságok mutatkoznak eb­ben az egyébként nagyon szép ■kávéházban. Szigorú arccal és zsebretett kézzel közeledve hozzánk a felszolgáló azt kér­dezte: „Mit szerettek volna?” Rendelésünket pedig egysze­rűen asztalunktól az egész kévéházon keresztül bekiabál­ta a konyhába és majdnem barátságtalanul lökte elénk azt a löttyöt, amely az étla­pon tyúklevesként szerepelt és amit — meg vagyok róla győződve —, Magyarországon egyetlen egy vendég elé sem mertek volna tenni. Viszont az ára a mi pénzünkben cse­kély 23 forint, volt. Sajnos erí az udvariatlan, egyáltalán nem vendéglátóiparhoz méltc magatartást sok nyugatnémet városban kellett tapasztal­nunk. Ennek ellenére a bor­ravalót mindenütt szigorúan elvárják. ttrfi -itúHIi «nr *Mmm *«• «v ási forgalmú városban nagy gondot okozott, hogy hol ta­lálom meg az Arany Gyapjú utat, ahol a magyar étterem működik. Jobbra vagy balra tartsak, nincs idő és mód kér­dezősködni. Előttünk egy nagy teherautó haladt ásványvizes üvegekkel megrakva. A fia­tal gépkocsivezető úgy látszik a .tükörből észre vehette két­ségbeesett kereső tekintetün­ket, mert az óriási forgalom ellenére, a legközelebbi tilosat jelző Lámpánáf leugrott kocsi­jából, megkérdezte v hogy mit keresünk. — Egyedül úgy sem talál­ják meg, jöjjön csak után- nam. Majd én csinálok utat I és odavezetem magukat. De ennél a gesztusnál még nagyobb volt, hogy amikor odaérkeztünk, nem várt kö­szönetét, csak kezével muta­tott az étterem félé, és má- j ris tovább robogott. Brüsszelben óriási a dréga- j ság. A város pedig este 10 óra ; után kihaltnak látszik. — Ja kérem — sóhajtott ! fel az étteremben dolgozó j egyik kollega —, mindenki j tudja, hogy a belgák híres | nyárspolgárok, akiknél» egye­dül a világon csak a pénz I számít. Minden garast a fo­gukhoz vernek, pláne így j gyarmatok nélkül. Az áruházak szépek és zsú- j toltak. Minden kapható, ki- véve a levélbélyeget, amit I egy automata árusít és amit nagyon nehéz megtalálni, de I még nehezebb eligazodni raj­: w. £.óLL& nyélvtehetségek — meg sem lehet számolni, hány nyelven beszélnek, mivel az első út­jukon megtanult egy« afrikai r.yelvj ár ásókat már lassan el is felejtik. Második útjuk szá­mára arab nyelvtudásukat csali fel kellett frissíteniök, míg a japán és indonéz nyelv számukra teljesen űj. Százezer kilométer keleten Végre 1959. április 22-én — pontosan 12 évvel első indu­lásuk után — második útjuk­ra indultak; hazatérésük csak a jövő év második felében várható. Eddig bejárták Kö­zel- és Közép-Kelet egész sor országát, Indiát, Ceylont és Indonéziát. Most Japánt jár­ják. onnan pedig a Szovjet­unión keresztül térnek tússzá Európába, összesen körülbe­lül 100 000 kilométert kéll megtenniök. Az expedíció tagjainak szá­ma ezúttal két taggal növe­kedett — az egyik dr. Josef Korynta — a csoport orvosa és szakácsa, a másik Miloslav Dryák, aki a kocsik és a töb­bi műszaki felszerelés kar­bantartásáról gondoskodik. Természetes, hogy szükség «étén mindnyájan egyszerre fotóművészek, operatőrök, ren­dezők és újságírók is egy sze­mélyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents