Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám, Első kiadás

f ¥«n6 1983. fCKITS 11. A megszelídített bányarém # .Napont« 14 ezer köbméter metánt kap a Taros — Két két múlva elkészül a vezeték — 15 millió forintos beruházás Nem hiába mondjuk, hogy basánk egyik legértékesebb hegysége a Mecsek, mert ki­váló minőségű kőszén mellett érc, építőkő és még sok más bányászható belőle. De van más kincse is a Mecseknek, amelyre csak kevesen gondol­nak, Ez a kincs néha váratla­nul jelenik meg, megmutatja magát az embereknek, de ak­kor rendszerűit megszólalnak a bányák szirénái. Ez a hegy belsejében lakó „fúria” s egy­ben kincsünk — a metán. A Mecsek gyomrában nem keve­sebb, mint 2,4 milliárd köbmé­ter van belőle. Akik először megtékezték A pécsi bányászokat már nagyon régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogyan lehetne „kordában tartani” a bányá­szok rémét. Elhatározták, le­csapolják a metánt, kiszivat- ják a szénrétegekből. 1953- ban elkezdték a berendezések felszerelését, s 1957-ben Vasa­son üzembe helyeztek egy gáz­leszívót. A tapasztalatok azt mutatták: jó úton járnak a metán megfékezésére. Azok­ban a telepekben, ahol fejtés nem volt, fúrások után rákap­csolták a leszívófejeket a te­lepre és a külszínen vákuumot képezve „lefejték” a veszedel­mes gázt. Évente 5 millió köbméter szállt a levegőbe A vasasi próbálkozást rö­videsen egy újabb követte, 1960-ban már György-aknán is dolgozott egy leszívóberende­zés, amelyik a szabolcsi szénré­tegekből vezette le a gázt. Saj­nos. a gázzal nem tudtak mit kezdeni, elsősorban a bizton­sági szempontokat figyelembe vévé csak arra irányították erőfeszítésüket, hogy a föld mélyében lévő munkahelyeket szabadítsák meg a metántól. A leszívóberer.dezések évente óriási mennyiségű, mintegy 5 millió köbméter metángázt csapoltak le, majd engedtek a levegőbe. Pedig a metán ka­lóriatartalma sokkal jobb, mint más gázoké, a háztartá­sokban használatos 3800 kaíó- riás gázzal szemben eléri a 6 - ezer kalóriát is. Felhaszná­lása, a város számára valósá­gos jótétemény lenne. Újabb építkezések Jelenleg már az István- í’.knai metánelszívó-berendezés felszerelése is folyik. A Pécsi Szénbányászati Tröszt időt és pénzt nem kímélve nemcsak bányászainak biztonsága, ha­Pécsi szakember írja a készülő nagy szovjet ampelográfia egyik fejezetét A hét kérdése Hogyan valósulnak meg az idei beruházások? Beszélgetés dr. Németh Lajossal, a Beruházási Bank Baranya megyei fiókjának igazgatójával Készül a nagy szovjet ampe­lográfia — a Szovjetunióban termeszeit szőlőfajtákat ismer­tető szakkönyv — amelynek egyik fejezetét magyar szak­ember írja. Az Összszövetségi Szőlészeti Kutatóintézet fel­kérte Németh Mártont, a Sző­lészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepének vezetőjét, hogy kapcsolódjék be a mun­kába. A neves pécsi szőlész ugyanis 1952 óta kutatja már az eurázsiai szőlőfajtákat és ő írja az ugyancsak készülőben levő magyar ampelográfia bor­szőlőkkel foglalkozó részét. Az összszövetségi Szőlészeti Ku­tató Intézet megbízásából a Szovjetunió területén nem ta­lálható, vagy ritkán előforduló szőlőfajtákat ismerteti majd, különös tekintettel azokra a fajtákra, amelyeknek jövőjük van a nagyüzemi termesztés­ben. Munkájában száztíz eu­rópai, illetve ázsiai eredetű alany-, csemege-, direkttermő­— Milyen .jelentős beruhá­zásokkal gazdagodik Baranya és Pécs ebben az évben? — Az idei beruházásokat két csoportba sorolnám. Egyikbe tartoznak, amelyeket már korábban elkezdtek és az idén, vagy majd csak a követ­kező években fejeznek be. Míg a másik csoporthoz tar­toznak az idén induló új be­ruházások. Az ipari beruházások közül idén adják át a bányászati lé­tesítmények legnagyobbikát, István II. aknát, befejeződik Széohenyi-akna hányakerület fejlesztése, az új Patyolat üzem, a Porcelángyár bőví­tése, a panelgyár és stáza- üzem, a kommunális beruhá­zások közül ebben az évben adják át rendeltetésének a mecseki tüdőszanatóriumot, a harkányi gyógykórházat, ezen­kívül több iskola, kultúrott­hon épül a megyében és Pé­csett. A lakásberuházási prog­ram szerint Pécsett 538, a me­gyében pedig 250 lakás kerül átadásra. Több fontos beruházás épí­tését folytatjuk ebben az év­ben, mint Zabák-afcna, a pécs- újhegyi szénmosó és az egye­temi városrész. Idén kezdik el a korszerű tejüzemet építeni és hozzáfogtak már a Pannó­nia Sörgyár új főzőházának építéséhez is. A nagy beruhá­zások közé tartozik a Mohácsi Farostlemezgyár felületkezelő üzemének megépítése 81 mil­lió forintos költséggel. Ami a beruházások előké­szítését illeti: a korábbi évek­hez viszonyítva tavaly sokkal több gondot fordítottak aprog ramkészítésre, tervek és kivi­telező kapacitás biztosítására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy zavartalan volt az elő­készítés. Így nem tudják meg­kezdeni éppen az előkészítés elhúzódása miatt az autóköz­lekedési forgalmi telepet a vá­sártéren, valamint az egyete­mi városrészben az elméleti intézetek építését. I«: utóbbi­Ünnepélyesen zárult a pártohtatásl év Vasárnap délelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban tartották meg az elmúlt pártoktatási év záróünnepélyét a pécsi propa­gandisták részvételével. Az ün népségén a városi pártbizott­ság nevében Szenti stványi Gyuláné, a városi pártbizott­ság osztályvezetője köszöntötte a propagandistákat. Elmondot­ta, hogy a most zárult pártok­tatási évben országosan 620 ezren vettek részt a pártokta­tásban, Pécsett pedig hétezer dolgozó sajátította el a gaz­dag anyagot A párt propagan­distái előre vitték a dolgozók szocialista eszmeiségének ki­alakítását, biztosították poli­tikai tájékozottságukat. Ezért a pártbizottság nevében köszö­netét fejezte ki a városban mű ködő valamennyi propagandis­tának. A százesztendős pásztor nak az előkészítésében és en­gedélyezésében még mindig csak a programnál tartunk, pedig több éve folyik ez a munka, ugyanakkor a költsé­gek már egymillió forint fö­lött vannak. Még mindig nem kielégítő a lakásépítési beru­házások területi előkészítése Pécsett és emiatt nincs bizto­síték arra, hogy ebben az öt éves tervben a város meg­emelt lakásépítési programját maradéktalanul teljesítsék. — Milyen lemaradások van­nak eddig a megyei és a pécsi beruházásoknál? — A rendkívüli időjárás kö­vetkeztében szinte valameny- nyi beruházásnál jelentős a le­maradás. Itt van előttem egy kimutatás, tartalmazza az idei beruházások megvalósítá­sának helyzetét a május 31-i állapotnak megfelelően. Ra­gadjunk ki néhány példát! A Mohácsi Farostlemezgyárnál, az idei tervezett 27 millió fo­rint beépítésével szemben mindössze 800 ezer forintot teljesítettek. Vagy folytatha­tom a pécsi lakásépítési prog­rammal, amelyet csupán hat százalékra valósítottak meg. Nem jobb a helyzet a 400 ágyas klinikai tömb építésénél sem, ahol 38,5 millió forintból csak 3,2 millió forint került beépí­tésre. Ugyanakkor jól állnak az év eleji munkákkal a komi- lói szénbányászati beruházá­soknál, áhoü a 155 millió fo­rintból már 34 milliót beépí­tettek. Nagy a lemaradás a Patyolat Vállalat új üzemének építésénél, ahol az első ne­gyedévben az építkezésben 1 millió forintot is meghaladja a lemaradás. — Véleménye szerint ml »k»- dályozza a beruházási progra­mok határidő szerinti megva­lósulását? — Az időjárást már említet­tem, de vannak más, akadá­lyozó tényezők is. Elsőnek em líteném a tervellátottságot. A hiba elsősorban ott van, hogy az egyes beruházók nem gon­doskodnak időben a tervekről. Így aztán a beruházások kez­dési időpontja éleve eltolódik. De hiba az is, hogy a beruhá­zások engedélyezése gyakran késik, ugyanakkor a határidő­ket nem módosítják. Példát is említhetek: a komlói Lenin téren már tavaly megkezdhet­ték volna a lakások építését, azonban még mind a mai napig nincsenek jóváhagyott tervek. Súlyos problémát okoz a megyében, hogy nagy késésekkel szállítják a gépe­ket az egyes beruházásokhoz. Emiatt, több, mint egy évet késett a Pécsi Porcelángyár új üzemének befejezése. Ezért nem tudták határidőre befe­jezni a panelgyárat és ugyan­csak késedelmet okoz a bányá szatl beruházásoknál a gépek késedelmes szállítása. A ha­táridők eltolódásához hozzá­járul az is, hogy a beruhá­zások megvalósításában részt­vevő szervek között nincs meg a kellő együttműködés. Pél­dául a pécsújhegyi szénmosó építésénél a tervező és szállí­tók között napirenden van a súrlódás. — Milyen hatósági intézkedé­seket tett és tes* a Beruházási Bank. hogy megakadályozza a határidők eltolódását és a hely­telen, a népgazdaság számára káros beruházásokat? — A határidőre be nem fe­jezett beruházások hitelét ka­matozóvá minősíti a bank. Ez a büntető szankció a vállala­tok nyereségét csökkenti. Ma­gyarán a nyereségrészesedés kevesebb lesz ezáltal és ezt megérzi a vállalat valamennyi dolgozója. Sajnos, az utóbbi időben sok beruházásnál kel­lett ehhez az intézkedéshez fo­lyamodni. Ami a kérdés máso­dik részét illeti, ilyenre is volt már példa. A Beruházási Bank minden egyes tervezett beru­házást előre megvizsgál a gaz­daságosság és szükségesség ■ szempontjából és csak a mi javaslatunk elánján engedé­lyezi azt az illetékes szerv. Az építkezés folyamán is állan­dóan figyelemmel kísérj üli, hogy az engedélyezett prog­ramnak megfelelően valósit-. ják-e meg a beruházást. Ha i ettől eltérést, a népgazdaság; számára káros módosítást ta­pasztalunk, akkor a Beruhá­zási Bank azonnal megszün­teti a hitel folyósítását; Ez történt a Pécsi Tanárképző Főiskola gyakorló általános is­kolájának . beruházásánál is. Az eredeti tervektől eltérően, más célra építik át az épüle­tet anélkül, hogy ehhez a prog ramot az új célnak megfele­lően módosították, illetve enge. délyezték volna. Személysze- rint az a véleményem, hogy ez az épület a megváltozott feladatnak nem felel meg, többletköltséget jelent az át­alakítás, ugyanakkor ez a sza­bálytalan módosítás hátráltat­ja egy másik jelentős pécsi beruházás, a 400 ágyas klini­kai tömb megépítését a kitű­zött határidőre. Ezért döntött úgy a Beruházási Bank, hogy felfüggeszti a hitel, folyósítá­sát a Pécsi Tanárképző Főis­kola gyakorló általános iskolá­ja építéséhez mindaddig, amíg megfelelő szinten nem dönte­nek érdemben ebben a kérdés ben. — Milyen javaslatai vannak a Beruházási Banknak, hojry a beruházásokat határidőre, jó minőségben valósítsak meg? — A jövőben még alaposab­ban és gondosabban kell a be­ruházásokat előkészíteni, ezál­tal az engedélyezési eljárás lé­nyegesen lerövidülne. A jelen­legi nyolc-tíz hónapos időt fe­lére lehetne csökkenteni már az előkészítés időszakában. Eh­hez természetesen az is szük­séges, hogy az engedélyező szervek — Országos Tervhi­vatal, a szakminisztérium, de maga a Beruházási Bank is — a törvényes határidőket be­tartsa. Következő lépés, hogy a tervkAzítés Matt a tervező a már kijelölt kivitelezőt von­ja be a tervezésbe. Ezáltal olyan tervek készülnék majd amelyek összhangban lesznek a kivitelező műszaki felké­szültségével és nem kerülnek a tervbe olyan anyagok, ame­lyeket lehetetlen beszerezni. A beruházások építésének időtartamát (zökkenteni csak akkor tudjuk, ha az építőipar­ban mind szélesebb körben be­vezetik az ipart módszereket. . Az építőipar részéről nagy erő - feszítéseket tesznek ennek a célnak megvalósítása érdeké­ben és nem rajtunk múlott, hogy ez idáig késett Példázza ezt a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, ahol időt és fáradtságot nem kímélve el­készítették a panelgyárat és a stáza üzemet. E két létesít­mény megvalósításával például a lakásépítés szerelő iparrá lé­pett elő. Az építőipar kapaci­tásának növelése céljából szűk - ségesnek látnám a stáza üzem termékeinek bővítését, pl. pa­nelházak födémszerkezetének elkészítését, vagy falelemek készítését. Ugyanis az a hely­zet jelenleg, hogy a lakásépí-, tési program megvalósításához a panelgyér kapacitása szűk lett és még azt a szükségletet sem tudja kielégíteni, amit az építőipari vállalat szerelőrész­lege naponta beépíthetne. Csak egy számot, a panelgyár na­ponta másfél lakáshoz állít elő elemeket, ugyanakkor a szere­lők kettőt beépítenének. — Éppen az ipart módsze­rek bevezetése érdekében az építőipart jobban el kellene látni szállító és emelőgépek­kel, valamint szakipart gépek­kel. — Bár a fenti hiányosságok és akadályok fennállanak, me­gyénkben és Pécsett évről év­re számos olyan beruházás va­lósul meg, amelyik javítja a lakosság szociális és kulturi-^ lis ellátottságát és a népgazda-' 'ság számára hasznot hajt. A hibák kijavításával a beruhá­zásokat határidőre és gazdasá­gosabban valósíthatjuk meg. Ezt a célt szolgálja a Beruhá­zási Bank állandó szakmai el­lenőrzése. Galdonyi BgffS 4 * nem Pécs város lakosságának érdekében is cselekedett, ami­kor elhatározta az István-ak- nai berendezés megépítését. A szakemberek kidolgozták a hasznosítás módozatait is és a bányászok, valamint a Koksz­művek jó együttműködése nyomán két hét múlva átadják rendeltetésének az első olyan gázvezetéket, amelyik már a város lakóinak is ad gázt. Elő­ször György-akna és a Koksz­művek között, majd még eb­ben az évben István-aknáig is kiépítik a gázvezetéket, ame­lyen a bányarém, felhasználás­ra képessé szelídül. Az összes vezeték 8,7 kilométer hosszú lesz, építési költsége megha­ladja a 15 millió forintot. Az ipari felhasználók A metángázt azonban nem­csak a háztartásokban, ha­nem ipari üzemeinkben is na- j gyón jól fel .tudjuk használni. A most átadásra kerülő veze­ték például már a pécsi panel­gyár óriási forgódobos körke­mencéjét is fűti, s sző van arról, hogy máshol is igénybe veszik. A Kokszműveknél gőz előllítására is alkalmazzák, de a metángáz a bányák épüle- ' tejnek fűtését, fürdők meleg- í vizének előállítását is szolgál­ja. Ez év januárjától kezdve a pécsbányatelepi kórház bete­gei is a metán energiájával melegedtek. A vezeték megépítése alkal­mából persze — mint minden esetben — felmerültek jogos kételyek is. Vajon a 15—16 milliós beruházás mikor térül meg? Kifizetődő-e ilyen hosz- szú vezeték építése? Négy év hosszú idő és vannak létesít­mények, amelyek sokkal gyor­sabban meghozzák a kívánt eredményt. Az aggodalmak azonban feleslegesek. A me­tánra költött milliók négy év alatt megtérülnek és utána már úgyszólván ingyen kapjuk a föld mélyéből az energiát. Mik a lehetőségek? Mint az első sorokban ír­tam, a Mecsek kb. 2,4 milliárd metánt rejt magában. Igaz, hogy jelenleg — a bányák | felső rétegekben történő mű­velése miatt — korlátozott a metánelszívó-berendezések ka­pacitása és naponta „csak” 14 ezer köbmétert tudnak a városnak juttatni, ám a mű­velés lassan mind mélyebbre szorul. A mély rétegekben pe­dig szinte korlátlanul rejtőzik a rém, a metán, amelynek ki~ hozataia és felhasználása fon­tos népgazdasági érdekünk. Pécs város gázban amúgysem gazdag, viszont a fogyasztók száma egyre nő. Az ipari üze­mek sokkal több gázt igényel­nek majd egy-két éven belül, mint most. Honnan vegyük a gázt, ha nem a metánból? . .. Előre nézve nagyon is fon­tos, jó dolog, hogy nem a le­vegőbe száll „potyán” a gáz, hanem szolgálatunkba fogjuk. Szüts István AZ ö ÉLETÉBEN már százszor virágoztak a fák és ugyanennyiszer lepte meg a hó a hegyháti tájat, ahol gye- rekeskedett, ahol ^terelgette az uraság kondáját. Cséplő György a margitmajori szociá­lis otthon lakója április 21-én volt kereken száz esztendős. Magas kora ellenére is friss elméjű, jól idézi fiatalsága minden emlékét, aprót és na­gyot vegyesen, ahogy előtola­kodnak. írni, olvasni nem ta­nult meg, nincs is más szóra­kozása az otthonban, csak a televízió. Azt nagyon szereti, kivált ha táncolnak benne, vám medvéket ugráltatnak, amikor a cirkuszból van köz­vetítés. j nyű szemében apró huncutság ; csillog, mintha csak tegnap ! lőtte volna szügyön azt az ir- ! tózatos vadkant. Nem valami sokfelé járt. \ j Nyolc évig itt szolgált a me- j í szesi papi uradalomban. Ezer ■ j disznót bíztak a kezére, azt j • terelgette Ifjúúrral, a kutya- I jával. Igen kezes jószág volt. | — A hetényi papiul vettem. Olyan volt az akár az embör. Otthagytam a nyájjal, én meg átmentem Somogyba innya va­lamit. Az Ifjúúr így megterel­gette a jószágot, akárcsak jó­magam. Hej, csak most vónék még én olyan fiatal, de hát akkor szögényen éltünk. Én születtem, az anyám meg meg­halt. — Az szép, mert emlékeztet »2 én időmre. Én is vadásztam ím. Volt puskám, kettő is, ami pel « jószágot őriztem. Egy- tzer egy budafai embör rám- beesütette « kitúrt krumplit, kogy azt az én jószágom tette tönkre. Mondtam, hogy majd bizonyítok. Meg is lestem a tolvajt. Vöt ott egy irtózatos bfkfa, amellett mutatkozott a vadkan. Egyet lőttem, azzal le terült. Akkora vót, hogy ha­tan alig bírták feltenni a sze- teárre. A fara mi volt az STesttől, * fejit meg majd a nUä&n húzta, olyan vét. __ nevet, Mnrit fé~ — Patkó Bandit ismerte-e? — Már hogyne ismertem vol na, a fene egye meg. Ellopta j az az uraságét, de a szegényét j soha nem érintette. Van egy emléke a vasútról I is. I A század elején építették a ) pécsváradi vasutat. Ahogy ar- \ rafelé terelgeti a kondát, meg- j ""Mítja egy úrféle: — Kérdi tülem, hogy ta- ! dok-e írni, olvasni. Mondom [nefei, hogy arra nem tanítói- '■ tak. Ejnye, de nagy kár öcsém, most te lehetnél itt a vasúti ‘főnők. — HÁT NÓTÁT tud-e még? ] — De még hogy milyent, | csak hallgassa meg — és vé-j kony hangon, inkább ritmus­ban, mint dalban ei is énekli — írja akkam Jó napot, jó bujtárom Úgy is tudom, hogy van károm Nincsen kára, de nem is lesz... Hát a vezér hová lett? Kutyák itták meg a vérit Zsidó vitte el a bürit. — Ügyi, jó nóta, szerettem ezt nagyonis. Furuglám vót és azon sípoltam ki a nótáját. Mikor megúnta a meszesi ha­tárt. visszament Gödrébe, a dombos világba, ahol csak er­dőket látott hajnaltól estig. Furulyáit, meg az Ifjúúrral dis putált a világ soráról, amiről ma is igen keveset tud. Csak annyit ismer belőle, hogy jól gondját viselik, szeretik. — A múltkor is itt jártak nálam az üzenettel, hogy tisz­telteinek és érdeklődnek utá­na, él-e még a Cséplő bácsi. Üzentem, hogy megvagyok, nagyon jól megvagyok- Élek még, az apám is sokáig élt, a nagyapám is 115 esztendős ko­rában kívánta meg a sárgafő­det. — Jó itt leimi? Ránéz az otthon vezetőjére, 35 év körüli' csinos ftetalasz- 1 szörny. *— Nagyon jó, különösen a gondnok néni kivált nagyon kedves, de vannak itt válo­gatósak is, pedig tudom én azt, hogy otthon soha sem volt nekik ilyen soruk, mint éppen itten. Cséplő bácsinak nem ma­radt utódja. Két gyereke volt, elvitte mind a kettőt a torok­gyík-járvány, még gyerekko­rukban. A felesége is itthagy­ta — hát csak azok vannak, akik minden nap olyan meg­különböztetett szeretettel kö­rülveszik. Most is megkérdez­ték, mi a kívánsága a száza­dik születésnapján. Megfelelt nekik: — Vörösbort szeretnék iny- nya, de olyat, amék tőkén, ter­mett, és nem pincében csinál­ták. És hoztak neki igazi vöröset, amitől csak még frissebb lett az emlékezőtehetsége. MIKOR VÉGE a beszélge­tésnek, két botjával kibotor- kál az udvarra. Hűsre téteti a fonott széket. Két asszony be­szélget ott. Hallom, ahogy tá­volodunk, már meséli nekik. — Arról kérdeztek, mi volt régen, hát csak azt mondhat­tam, ami igaz, nekem szögény- nek nagyon gyönge vót. rreretvék fiataltibb lenni és borszőlőfajtát ír le a meg­adott séma szerint. A készülő fejezethez felhasználja a több mint egy évtized óta végzett kutatásainak eredményeit. A | magyar nyelvű leírást a szov- j jet kutatóintézetben fordítják j majd oroszra és az a nagy am- ! pelográfia negyedik kötetében j kap helyet. Mint Németh Már- ! tont értesítették, munkája már ez év őszén nyomdába kerül. ______________________

Next

/
Thumbnails
Contents