Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

1963. JÚNIUS 7. NAPLÓ 5 H munkaerőgazdálkodás időszerű kérdései Pécsett Lazaságok az erkölcsi bizonyítványok körül A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata Munkaerőgawi átadásunkat jól megfigyelhető polarizáció jellemzi. Egyfelől férfi mun­kaerőhiánnyal küzdünk, más­felől nehézségeink vannak a nők munkábahelyezését illető­en. Ez országos jelenség is, ami talán még jobban indo­kolja a nehézségek feltárását és a megoldási lehetőséged kutatását. Pécs híre az országban A kormányszervek részéről a foglalkoztatási aránytalan­ságok csökkentésére, a ren­delkezésre álló munkaerő jobb kihasználására számos intéz­kedés történt, mint pl. a csök­kent munkaképessűekkel be­tölthető helyek meghatározá­sa, a munkaképes korba lépő fiatalok munkábahelyezési le­hetőségeinek bővítése, a nők fokozottabb bevonása a gya­korlati munkába, a városok­ba való egészségtelenül nagy­mérvű beáramlás korlátozása, az iparban szegény országré­szek tervszerű iparosítása, az ipari tanú ló-képzés számszerű bővítése. A foglalkoztatottság volumenének növekedésében elért eredményeket tehát nem lehet vitatni, azt viszont nem tagadjuk, hogy a foglalkozta­tottság belső arányainak javu­lásában nagyon sok még a tennivalónk. Baranya megyét és Pécs városát tapasztalataink sze­rint a más megyékben lakók mun káseldorádó jaként isme­rik. Bányaipara és gyáripara vadéban nehézipari jellegű me­gyévé és várossá avatja, ami a foglalkoztatottságra kétség­telenül kedvezően hat, de a „munkáseldorádó” meghatáro­zásban jókora túlzás van. En­nek alapján ugyanis úgy gon­dolják a munkát keresők, hogy a város mindenkor és mindenkinek képes munkát adni. A múlt évben egy al­földi megyéből minden előző bázis felszámolásával megje­lent egy ügyfélfogadási na­punkon egy háromtagú csaülád (férj, feleség és egy gyermek, s ingóságuk néhány bőrönd­ben) azzal, hogy itt szeretné­nek letelepedni és munkát vállalni. A férj is és a fele­ség is szakképzetlenek voltai i, munkavállalás szempontjából csak mint segédmunkások jö­hettek számításba. Kérdésünk­re elmondták, ismerősöktől plyan tájékoztatást kaptak, hogy Pécsett minden további pélkül lehetséges az elhelyez­kedés és a lakásviszonyok is kedvezők. A várható kilátá­sok ismertetése és e feletti él­te) meglepetésük után termé- «aetesen másként láttáik a helyzetet. Kétségbeestek: mi tesz most velük, mert pár napi kitartásuk volt csalk. A városi tanács munkaügyi osztálya 1962. január 1-e óta kombinált adatokat vezet a munkaerőforgatamiról. Nyilván tartjuk a munkára jelantke- rák és munkába helyezettek számát, nemét, lakóhelyét (vá­ros vagy község, helyben vaigy vidéken), korcsoportját (mun­kaiképes kor alatti, feletti vagy munkaképes korú), mun­kavállalási irányulását, szak­képzett vagy szakképzetlen, továbbá családfenntartó vagy családtag voltát stb. A mun­kára jelentkezőik nyilvántartá­sa mellett természetesen je­gyezzük a munkáltatók mun­kaerőigényeit is. Mit mond a statisztika? Az adatok birtokában jól megfigyelhető egyrészt a mun­kaerőigények alakulásának, másrészt a munkára jelentke­zők számának és nemenkénti arányának hullámzása. Tör­vényszerű, hogy a foglailkoz- teitásd lehetőségek volumene függ az évszakoktól. A késő őszi hónapoktól a kora tava­szi hónapokig állandóan nagy a jelentkezők száma és vi- «zomylag kevés a munkáltatók *0énye, a tavaszi és nyári hó- teapokbain (április közepe— September vége) pedig mér-1 sékeltebb a jelentkezők szá- 1 ma, de állandóan növekszik a I munkáltatók igénye. A mun- I kára jelentkező férfiak és nők I aránya téli hónapokban nagy­jából azonos, a nyári hóna­pokban a nők aránya mindig nagyobb, s ebből következik, hogy a nők foglalkoztatási aránya rosszabb. A munkáltaitoknak tehát tö­rekedniük kell a foglalkozta­tás állandósítására, kiküszö­bölve az idényjelleget mint a fluktuáció és a munkaerőkere­sés egyik jelentős tényezőjét. Egy másik nagyon figyelem­reméltó bizonyítása az adat- vezetésnek a szakképzett és szakképzetlen jelentkezők, va­lamint a szakképzett és szak­képzetlen munkások iránti igény arányainak szélsőséges volta. Ugyanis mind a fér­fiaknál, mind a nőknél a je­lentkezők 80—85 százaléka szakképzetlen, ezzel szemben a munkáltatók munkaerőigé­nye fordított, nagyobb szám­ban igényelnek szakmunkáso­kat, mint segédmunkásokat. A forgalom mérésével még sok érdekes összefüggés volna megvilágítható és felszínre- hozható, mint például a ci­gány származású, a börtön­ből szabadult vagy a csök­kent képességű munkára je­lentkezők helyzete és lehető­ségeik. Ezek azonban olyan részkérdések, amelyek már vagy részben megoldottak (mint például a csökkent ké­pességűek foglalkoztatása), vagy a megváltozott, illetve az erősen megváltozóban lévő társadalmi szemlélet követ­keztében már csak erőszakolt munkaügyi problémaként ke- zélhetők <pl. a cigánykérdés vagy a börtönből szabadultak munkába helyezése), mert a megoldásban legfőbb akadályt ma már nem a munkáltatók ellenállása jelenti, hanem az egyedek hiányos munkaerköl­cse. Az adatok tükrében még két jelenséggel szeretnék foglal­kozni, a beáramlással és a flukituációvaL Semmiképpen sem írható a fcsz-szervezés számlájára a vá­rosba való beáramlás ténye. Ez mindig megvolt, sőt volt olyan időszak is, amikor a beáramlást például toborzás útján is elősegítették. Nem vi­tás azonban, hogy a tsz-szer- vezés növelte a pécsi beván­dorlási arányokat. Ma azon­ban már a szervezésből ere­dő tendencia nagyjából stag­nál. Dencáháza. Eriről a község­ről elég csak ennyit mondani: tavaly mindössze 16,42 forintot osztottak munkaegységként. Most nyár van, meleg leve­gő libeg a határ fölött, a ku­koricában asszonyok kapálnak. — Vegyszeres — támaszikodik a kapára Tarnó Jánosné — de a vegyszer a tarackot nem tudta kiölni: Nem is cspőál- kozorn, hogy ennyi a tarack, hisz minden éviben minden egyetlen szántásba került. Csusszan a kapa. Az asz- szony dolgozik: nem szívesen beszél, .—i Négy év óta semmit sem kaptam, egy füllént sem. És gyerünk ebből megérni. Most is a beteg anyámat hagytam otthon. Szegény magatehetet­len. Még enni sem tud. Haj­nalban három sort a háztáji­ban kapáltam, most délig ka­pálok hat sort. Mit csináljak? Haza kell mennem. Közben aprókat lépdel előre. — Százötven munkaegységet kell teljesítem, csak így kap­juk meg a háztájit, vagyis az egy hold háztájit — igazítja ki magát, — És az új elnök hogy vá- Hlc foe? — A Háttá? Jól. Mindig itt van közöttünk. Van, árúikor háromszor is megfordul a fa­luban. Ismerjük mi már rég­től, A rózsafaiakat jól felhoz­ta, talán minket is sikerül. Azt mondják negyven forint lesz a munkaegység értéke, meg előleget is kérhet, aki­Honnan ered a mád idők bevándorlási mozgalma és kí­vánatos-e? Négyezer bevándorló A szükséges népességi moz­gástól (népgazdasági érdekből történő áthelyezés és ebből eredő pécsi munkaheiyválüa- lás és átköltözködés, egészség- ügyi okokból történt lakás­változás, stb.) eltekintve — amelyeknek volumene egyéb­ként sem jelentős —, kettős eredőre vezethető vissza: az egyik a pécsi lehetőségek túl­becsülése — s ez a városra, falura, közeli és távoli he­lyekre vonatkoztatva egyfor­mán hat —, a másik — és ez inkább a községekre vonat­kozik —, az állandó kereset reménye, vagy az, hogy elő­ző lakóhelyükön nincs elegen­dő munkahely, az idányjelleg dominál stfo. Úgy gondolom, a jövőben mindkét ok jelentősen csök­ken a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdulásával, a jövedelemszint emelkedésé­vel és az olyan kiegészítő üzemági tevékenységgel, mely az idényszerűséget áthidalja. A Központi Statisztikád Hi­vatal Baranya megyei Igazga­tóságénak kimutatása szerint a beáramlás nagysága már csökkenő tendenciájú, de még ma is meglévő 4—5000-es nagyságrend mégis csak el­gondolkoztató. Kelégíthető-e zökkenők nélkül ilyen tömeg­nek a kommunális, szociális, egészségügyi, éLelmezésd, stb ellátása? A felsoroltak közül talán mindeigyik kielégíthető valahogy, a lakás- és általá­ban a kommunális igények azonban nem. A példák töm­kelegé bizonyítja, hogy a kez­deti igénytelenség, „jó lesz átmenetileg egy akármilyen rossz albérlet is”, aránylag rö­vid idő alatt megváltozik. Ezt az egészségtelen és nem- kívánatos állapotot el kell ke­rülni. A munkáltatóknak is meg -keflll érteniök a város ilyen nehézségeit és az adott lehetőségeken belül a mini­mumra kell csökkenteni vagy teljesen megszüntetni új vidé­ki munkaerők alkalmazását. (A cikk második ré­slét holnapi számunk­ban közöljük) Vörös Károly, a Pécs városi Tanács munkaügyi osztályá­nak vezetője ne(k kell. Nekem nem kell. Jő lesz az év végére. Dolgozunk és reménykedünk. Én csak azt mondhatom: nyugtával dicsér­jük a napot. Tarnónétól nem messze Hor­váth Lajosné kapál. — Én meg azt tudom mon­dani, hogy jobban megy a munka. Egészen más ember az új elnök. Nem beszél durván a népekkel. Ez pedig nagy dolog itt nálunk. Az állattenyésztési brigád- vezetőt az irodában találom. Egy iskolai táblát látok a fal­nak támasztva, hirtelen azt gondolom, hogy ez a helyiség egyúttal szükségdskola, de ha­marosan kiderül, hogy téved­tem. Az iskola igazgató jön a tábláért. — Máskor macskáit adjanak, igazgató úr — viccelődik Da­rabos Józsi bácsi —. mert an­nak lába van és visszamegy. Két gyerek megfogja-a táb­lát viszik, közben Darabos bá­csi magyarázza; azért kellett a tábla, mert az elnök azt mondta az esite az intézőbi­zottsági, vagy ahogy ők neve­zik: kabinet ülésen, hogy ő táblán sokkal jobban be tud­ná bizonyítani az igazát. Be is bizonyította: miért kaphat több részt az a rétből, aki A közelmúltban 40 népi el­lenőr 85 munkanapon keresz­tül vizsgálta a megyében az állami és szövetkezeti keres­kedelemben az erkölcsi és működési bizonyítványokat. Hiányoznak az erkölcsi bizonyítványok Megállapították, hogy az ál­lami vállalatok és a földmű­vesszövetkezetek rendelkezé­sének csak részben tettek ele­get. Sok esetben az a tapasz­talat, hogy a vállalatok és az FMSZ-ek vezetői egyszer fel­hívták ugyan az,illetékes dol­gozót az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére, a továbbiakban azonban nem sürgették annak beszerzését. Ennek tulajdo­nítható, hogy a vizsgálat so­rán az erkölcsi bizonyítvá­nyok beszerzésére kötelezet­tek 4,72 százaléka nem sze­rezte be, a dolgozók többsége pedig késedelmesen, nem rit­ka esetben egy-két évre sze­rezte be csak erkölcsi bizo­nyítványát. Péda erre a kö­vetkező: A megyei tanács vállalatainál erkölcsi bizo­nyítvány beszerzésére köte­lezett 600 dolgozó, hiányzik kettő. Pécs városi Tanács vállalatainál 801-ből 32 hiány­zik, a szövetkezeti szerveknél pedig 1516-ból 99-é nincs meg. A népi ellenőrök a földmű­vesszövetkezeteknél találták több munkaegységet teljesí­tett. Az igazgató elmegy, mi még tovább beszélgetünk. — Jobb kedvük van most a tagoknak. Most jut takarmány a háztájinak is. Volt olyan, aki 500 négyszögöl lucernát is kapott. Azelőtt meg el kel­lett jármi a környékre kaszál­ni, hogy legyen szénánk. Igaz, hogy most több pillangósunk is van. Szóval most jobb ked­vük van az embereiknek. A régi elnök egy kicsit durva is volt, sok embert megsértett. — Tudja mennyi tejet fejtünk mi tavaly a 15 tehéntől ebben az időszakban? 25—26 litert. Most meg a tizennyolc tehén meg­adja naponta a 120—130 litert is. Nem sok, de lesz ez még több is. — Takarmányuk van? — Elfogyott. De segítenek a rózsafaiak. A Háttá Józsi el­intézte, hogy az ottani tsz- óből — ő az elnök mind a két helyen — adjanak köl­csön tápot az új termésig. — Most az övükét etetjük, de ha meglesz a termés, akkor visz- szaadjuk. Látja, mennyi mú­lik az embereken! Az idén pél­dául egyetlen malacunk sem pusztult el és a választási átlagunk hat volt. De ezt csak úgy közbevetőleg mondtam, az erkölcsi bizonyítványok beszerzése terén a legtöbb szabálytalanságot. A sásdi fiókhoz tartozó földműves­szövetkezet vezetőállású dol­gozóinak száma például ki­lenc. Vizsgálat alkalmával csupán 3 személynek volt meg az erkölcsi bizonyítvá­nya. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem rendel­kezhetnének azzal, hanem el­mulasztották beszerzését. Az erkölcsi bizonyítványok hiá­nyának okai, hogy a váll.la- tok a régi dolgozóktól, akik a törvény megjelenése előtt a vállalat alkalmazásában áll­tak, nem kérték be az erköl­csi bizonyítványokat. A taná­csi vállalatok, FMh~-ek gyak­ran alacsonyabb munkakör­ből emelnek ki előadói, osz­tályvezetői, boltvezetői mun­kakörbe dolgozókat, egyide­jűleg azonban r- erkölcsi bi­zonyítvány beszerzésére nem kötelezik őket. A vizsgálat több pozitív eredményt is feltárt. A Ba­ranya megyei és a Pécsi Ven­déglátó Vállalatoknál, a ME- SZóV-nél, a Mohácsi Föld­művesszövetkezetnél egyetlen erkölcsi bizonlyítvány sem hiányzott. A Pécsi Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója helyesen járt el, amikor egy áruforgalmi előadót és egy boltvezetőt, akik nem rendel­keztek tiszta erkölcsi bizo­nyítvánnyal, alacsonyabb munkakörbe helyezett. hisz maga azt kérdezte: ho­gyan segít az új elnök, mit csinál, meg hogy csak a ve­zetőség miatt volt-e minden baj? Az utolsó kérdéssel kez­dem. Azt mondja egy magyar közmondás: „Egytől a rossza­ság soha sincsen,’) — Ez igaz — szólt közbe Bánáti János öntözőgépkezelő — de az is igaz, hogy „A fe­jétől bűzlik a hal.” — Szóval a tagok is luda­sak voltak — veszi át a szót ismét Darabos bácsi. — A durvaság nagyon sokat ron­tott. A Háttá most szépen, de határozottan beszél az embe­rekkel. Követel, de ad is. — Követel és ő maga ellenőriz is. — Ez az igazsági — hagyja helyben Bánáti. — Nekem is azt mornta szombaton: vasár­nap öntözzön ám. Délelőtt fél tizenegykor megjelent. Meg­nézte öntözök-e. Akkor azt mondta: aztán délután is ön­tözzön ám. Megjelent délután is, megnézte öntözök-e. Szó­val törődik a dolgokkal; — A tápot már említettem. Ez is nagy segítség, ötvenegy hízót már el is adtunk. Hízó­marhát ötvenöt kell a tervünk szerint eladni. Eladtunk már huszonegyet és most megint elszállítanak tizenkettőt. Az­tán tudja a mi traktorunkhoz Semmitmondó vélemények Igen fontos a társadalmi lulajdc, védelme érdekében a működési bizonytíványok beszerzése is. Sajnos, a mű­ködési bizonyítványok be­szerzése és nyilvántartása te­rén igen változó képet kap­tak a népi ellenőrök. A vál­lalatok rendszerint a felvétel után kérték be a működési bizonyítványokat. Ennek kö­vetkeztében igen sokszor ké­sedelmesen, nemegy esetben egyáltalán beszerzésre sem kerültek. A sellyei járás íöldművesszövetkezeteinél a működési bizonyítvány bemu­tatására kötelezettek közül 3 személynek, a pécsi járásban 29 személynek hiányzik a működési bizonyítványa. Megállapították a népi el­lenőrök, hogy igen gyakran bürokratikusán történik a működési bizonyítványok ki­állítása, vagy egyes vállala­tok semmibe veszik a műkö­dési bizonyítványok megkül­dését. A Szentlőrinci FMSZ például egy kisvendéglőt, ve­zető személy részére korábbi munkahelyéről 5 esetben kér­te a működési bizonyítvánv megküldését, sőt a vállalat felettes szerveit is megkeres­te a működési bizonyítvány megküldése érdekében, azon­ban minden kérelem ered­ni őny télén maradt. Sok esetben a működési bi­zonyítványok tartalma nem kielégítő, kellő tájékoztatást nem nyújt a dolgozó korábbi működésére vonatkozóan, a kiállító vállalatok és FMSZ- ek semmitmondó adatokat ír­nak a működési bizonyít­ványba. Kényszerhelyzet*1 Igen nehéz a fmsz-ek hely­zete. mert kisebb forgalmú vidéki boltoknál új alkalma­zottak beállítása igen sok esetben nagy nehézséget okoz. Előfordult, hogy nagyobb lel­tárhiánnyal elszámoló dolgo­zó leváltása azonnal szüksér gessé válik, viszont új, meg­felelő szakképzettséggel és az alkalmazáshoz megkívánt bi­zonyítványokkal rendelkező dolgozó beállítására lehető­ség nincs. Ilyen esetek külö­nösen ott fordulnak elő, ahol egy faluban csak egy bolt van és a bolt zárvatartása a lakosság ellátásában zavart okozna. nem volt tárcsa. A Háttá vett nekünk a rózsafaiak pénzéből. Kölcsönbe. Ezt is visszaadjuk. De kisegítenek bennünket más sál s. Ha elromlik a gépünk, nekik műhelyük van, ott meg­javítják. Erről mindenki tud, de azt is tudják a tagok, hogy tizennyorcezer forintot adtunk már ki előlegként. Igaz, hogy jó a főkönyvelőnk is, aki ta­valy került ide és aki az utol­só pillanatban úgy megfogott mindent, hogy nem hat, ha­nem tizenhat forint lett egy- egy munkaegység értéke. — És a negyven forint meg- lesz-e? — A Háttá azt mondja meg­lesz. Bízunk benne. És mi is úgy látjuk, ha mindenki jól dolgozik, akkor meglesz. A ve­tések széipek, a kukoricák különösen, minden munkát eddig idejében elvégeztünk. Úgy látjuk, nem lehet külö­nösebb hiba; Fordulat van Dencsházám Pedig a határ maradt, az em­berek is maradtak, csap ép­pen a vezetőség nagy része cserélődött ki és az elnöksé­get olyan ember vállalta, mint a szomszédos rózsafai tsz el­nöke, Háttá József. Amikor el­vállalta, tudta nem lesz köny- nyű dolga, egyszerre két lovon ülni, de tudja azt is: bízhat a dencsháziakban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják nem hiába bizakodott. Szalui János * Öntözik a szántóföldeket Tavaly még csak a kertészetben öntöztek, jezévben pe­dig 600 holdon növelik a kukorica, lucerna, burgonya és egyéb szántóföldi növények terméshozamát esőztető be­rendezés segítségével a belvárdgyulai Közös Üt Tsz-ben. Három már üzemelt, kettőt pedig a napokban próbáltak ki. Képünk: öntözik a kukoricát. Rétvári Emil Változások Dencsházán

Next

/
Thumbnails
Contents