Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

6 WAPLO 1963. JUNIUS 1 1 A világ. tMitden tájáról Különös hadiállapot 1914-ben az önálló kormány zattal bíró angol Man szigete Nagy-Britannia oldalán „belé­pett a háborúba” és hadat üzent Vilmos császárnak. 1918- ban azonban a Man-szigeti kormány elfelejtette aláírni a békeszerződést. Ez a senki ál­tal figyelembe sem vett hadi­állapot csupán 1939-ben, a má­sodik világháború kitörésekor derült ki: akkor vették észre, hogy a szigetecske az első vi­lágháború óta megszakítás nélkül hadiállapotban van a németekkel. A különös kis szigeten egyéb ként is nagyon „konzervatív” az élet. Így például máig is érvényben van egy középkori törvény — az eredetére már senki nem emlékszik — amely szerint skót embert bármely szigetlakónak jogában áll min­den további nélkül agyonlő­nie. A legöregebb emberek sem tudnak róla, hogy bármi­kor élt volna valaki ezzel a jogával. A legutóbbi gyilkos­ság a szigeten ötven évvel ez­előtt történt. A világ öt legszebb városa 1 Leningrádban tartották meg a‘ yszlavisztikai nemzetközi kongresszust. A kongresszuson a jelenlevők szavazással fog­laltak \pllást abban a kérdés­ben, hagy melyik a világ öt legszebb \városa. A „nyertes” városok sorrendben a követ­kezők voltak.: Rio de Janeiro, Leningrád, 'Prága, Dubrovnik és Lisszabon Nyolc és fél * millió özvegy Az elmúlt évtizedek folya­mán az özvegyek száma több mint százezerrel nőtt évente az Egyesült Államokban. Idén márciusban az USA egész te­rületén 8 509000 özvegyet tar­tottak nyilván és a becslések szerint ez a, szám még növe­kedni fog. , . , V ■\ Imádkozó őrszolgálat A Münchener Katholische Kirchenzeitung című lap a tíVnplomrablás eUeni védeke­zései uzt javasolta, hogy ala­pítsanak „állandó imádkozó közösségeket”, amelyek mind­járt az első mise után kezdjék meg „imádkozó őrszolgálatu­kat?’. . .1 Vi t, l I , Festékkel a bűnözők ellen Az asngol rendőrség egy férfi után nyomoz, akinek arcát le- moshatatlan fest&kel jelölték meg. Öt társával együtt egy pénzszállítmányt támadott meg és majdnem másfélmillió shil­linget rabolt A szállítmány egyik kísérőjének sikerült fes­tékpisztolyából vörös festéket lövellni a támadó arcába. A lemosbatatlan festék az angol rendőrség új fegyvere aibűnö- zők ellen. A „világ menyasszonya” Mary Pickford, akit valami­kor „a világ menyasszonyá­nak” neveztek, bölcsen vissza­utasított egy filmajánlatot, mondván: „Valamikor illúziót tudtam kelteni az emberek­ben. Most nem akarom kiáb­rándítani őket”. Kiállítják Hitler és Gőring műkincseit A nyugatnémet kormány első ízben szándékszik kiállí­tást rendezi Hitler és Gőring műkincseiből, amelyeket an­nak idején a náci kormány egy külön erre a célra épített linzi múzeumban akart elhe­lyezni. A gyűjteményt, amely­ben Rubens, Rembrandt Ti­zian és Rafael képek is van­nak, 1945 óta Münchenben őr­zik. Időközben gondosan át­vizsgálták minden darab ere­detét és amit a nácik erőszak­kal tulajdonítottak el, azt visszaszolgáltatták az eredeti tulajdonosoknak. A gyűjte­mény jelenlég 3700 festmény­ből és rajzból, 960 metszetből, 160 szoborból és hat ezer ér­méből áll. Egyelőre még nem döntöt­ték el, hol fogják kiállítani, de azt már tudják, hogy a ke­vésbé értékes darabok árve­résre kerülnek. Az illetékes hatóságok hangsúlyozták, hogy az árverés „névtelenül” fog végbemenni, nehogy náciér­zelmű emberek esetleg azért vásároljanak belőle, mert ez vagy amaz a kép, vagy szobor Hitler vagy Gőring tulajdona VOlt. i A Habsburg-konfliklus és az Osztrák Szocialista Párt kongresszusa A reakció vissza szeretné játszani Ottónak a császári család vagyonát kívüli ülésén, az ellenzékkel együtt szavazva, utalták visz- sza a kormányhoz a Haibs- burg-ügyet. Pittermamm sze­rint viszont a válságot a Néppárt Idéz­te elő, a koalíciós egyez­ményt a Néppárt sértette meg azzal, hogy a közigaz­gatási híróság alkotmány- sértő Habsburg-ítéletének nyilvánosságra hozása és a parlament összeillése kö­zötti időben nem volt haj­landó megtárgyalni és a szocialistákkal közösen ke­resni a kiélezett Habsburg- konfliktus megoldását. Nagy jelentősége van Pit- termann arra irányuló és a kongresszus küldöttei által ugyancsak feltűnő lelkesedés­sel' fogadott bejelentésnek is, hogy az Osztrák Szocialista Párt soronkövetkező, kiemelkedő politikai akciójának tekinti az osztrák választási tör­vény módosításának parla­menti megszavazását. A jelenlegi választási tör­vény (amely tudvalevőleg el­ütötte jogos mandátumaitól a legutolsó választáson 135 009 szavazatot kapott kommunis­tákat — szerfc.) a Néppárton kívül valamennyi osztrák párt érdekeit sérti — mondotta Pit- termanai. A kongresszus még teát. Az osztrák parlament rendkívüli ülése, Bécs: Habsburg Ottó hazatérésének ügyében 1963. június 5-ére összehívták az oszt­rák parlament rendkívüli ülését. A képen: a szónoki emelvé­nyen dr. Broda (Szocialista Párt) igazságügyminiszter Lóránt László Endre, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Habsburg Ottó hazatérési i ügyének kiéleződése és aiz osztrák parlament szerdai ülé­sén kirobbant koalíciós válság elmérgesedése nyomta rá bé­lyegét az Osztrák Szocialista Pánt csütörtök délelőtt meg­nyitott kongresszusára. A párttitkárság az utolsó pillanatban módosította a napirendet, hogy előrehozza és közvetlenül a külföldi de­legátusok üdvözlő felszólalá­sait követően iktassa prog­ramba dr. Bruno Pibbermann M kancellár, az Osztrák Szo­cialista Párt elnöke nagy be­szédét Píttenmann kifejezetten államválságnak minősítette az Ausztriában most kiala­kult helyzetet és a kong­resszus küldötteinek tom­boló helyeslésével kísérve kijelentette: az ausztriai belső béke elsőrangú felté­tele a népképviselet bele­szólási jogának biztosítása Habsburg Ottó hazatérési kérelmének eldöntésébe. A Szodafista Párt elnöke tör­ténelmi és politikai párhuza­mot vont 1333 és 1963 között 1933-ban — mint mondotta — az aiustrofasiszta dcülfuss-ne- akcáó Ausztria katasztrófáját készítette elő az osztrák par­lament önkényes kikapcsolá­sával. Ma, 1963-ban Ausztria reakciós erői ugyancsak a par­lament kikapcsolásával akar­ják kierőszakolni Habsburg Ottó hazatérését és távolabbi politikai céljaik elérését. A választott népképviselet jog­köre ellen intézett támadás és a Habsburg Ottó száműzeté­sét felfüggesztő bírósági íté- _ let egy és ugyanazon reakciós 'j politikai akció két eleme. Maga az akció nem más, mint jogilag álcázni szándé­kolt, de idejekorán leleple­zett politikai erőszak, amely lyei határozottan szem be­szállnak az osztrák szocia­listák és a köztársaság de­mokratikus erői. A pártkongresszus küldöttei óriási felháborodással reagál­tak arra a bejelentésre, hogy az osztrák reakció Habsburg Ottónak hazaerőszakolásával párhuzamosan — kezére akar­ja játszani a volt császári csa­lád államiiLag kezelt 700 mil­lió schilling értékű vagyonát is. Miközben a háborús káro­sultak igényeinek kiedégítésé- re még mindig nem jut elég pénz Ausztriában, Így akar­ják megalapozni Habsburg Ottó gazdasági és politikai befolyását — mondotta Pit- termarm. Utaftt a Szocialista Párt el­nöke a Habsburg-konfiiktus következtében fenyegető kor­mánykoalíciós válságra is, amelynek megvitatására — mint Becsben ismeretessé váM — csütörtökön délben össze­hívták a Néppárt vezetőségét. A parlamentben leszavazott néppárt szélső jobboldali, radi­kális frakciója ugyanis a koa­líciós egyezmény megsértésé­vel vádolja a szocialistákat, mert a parlament szerdai rend Ostromállapot Teheránban Teherán: A TASZSZ csü­törtökön kora délutáni jelen­tésében megállapítja, hogy Irán különböző körzeteiben folytatódnak a reakciós pap­ság által sugalmazott kor­mányellenes megmozdulások. Miután Teheránban és kör­nyékén kihirdették az ostrom- állapotot és a kijárás tilal­mat, a rendfenntartó köze­geknek csütörtök reggelre a város középső és északi ré­szeiben sikerült visszazökken­Mint már közöltük, Tehe­ránban kedden egy vallási szekta híved kormányellenes tüntetést robbantottak ki, s a zavargások még szerdán is foly tatódtak. A nyugati hírügy­nökségek az iráni fővárosból adott beszámolóikban elmond ják, hogy a város csatatér­hez hasonló, az utcákon tör­melékek hevernek, sokhelyütt kiégett gépkocsikat lehet lát­ni. A tüntetésekre való te­kintettel a sah és családja Teherántól tíz kilométerre északra lévő kastélyába költö­zött. Szerdán estére a kormány­csapatok teljesen leverték a A Pécsi Kiskereskedelmi V. 15. SZ. BÚTORBOLTJA új nyitvatartási ideje: reggel 8-tól 18 óráig szombaton reggel 8-tól Pl óráig Kényelmes ci babának! GYERMEK MÉLYKOCSI OTP hitellevélre is vásá­rolható 1140 F-tól 1480 Ft-ig zavargást. Meg nem erősített hírek szerint az összetűzések­ben kétszázan elpusztultak és több százan megsebesültek. Hivatalos kormánykőzlés sze­rint a halottak száma húsz, a sebesülteké százötven. A harcok el csitulása után tankók, páncélautók és ro­hamsisakos katonák szállták meg az utcákat és a tereket. Katonák őrzik a sah palotá­ját. a miniszterelnök hivata­lát, a katonai és rendőri kor­mányzó székházát és a kül­ügyminisztérium épületét. Csütörtökön reggel már többhelyütt megindult a for­galom és megkezdődött a ro­mok eltakarítása. További utasításig hadbíráskodást és éjszakai kimenési tilalmat rendelteik éL A csoportosulás tilos. Az AP rámutat, hogy ilyen intézkedéseket legutóbb a kormány csak 1953-ban fo­ganatosított Az összetűzések okozta kárt több millió dollárra becsülik. tend az életet a rendes kerék­vágásba A bazárnegyedben és a város déli részeién azon­ban a papság továbbra is rög­tönzött gyűléseket szervez, ahol a prédikátorok felhívják a hallgatóságot, lépjenek fel a nők egyenjogúsítása és a földreform ellen. A középkori vallási előítéletektől és ha­gyományoktól befolyásolt né­hány csoport a búj fogató pro­paganda hatása alatt igyeke­zett áttörni a katonai kor­dont és Teherán központi vá­rosrészébe benyomulni. A papság által felizgatott em­berek tettlegesen bántalmaz­nak az utcákon olyan nőket, akik nem viselnek fátylait. A csőcselék áruházak és film­színházak ablakait törte be. Legújabb jelentések szerint a zavargások halálos áldoza­tai között három nő is van, akiket a felizgatott tömeg ölt meg. Shirazban, Dél-Irán egyik nagyvárosáoan szintén ost­romállapotot hirdettek ki. A város vallási vezetői itt is kor­mányellenes megmozduláso­kat igyekeznek szervezni. Eltemették XXIII. János pápát Csütörtökön délután a zyétar mise után a római Szent Péter bazilika sírboltjában örök nyugalomra helyezték XXIII. János pápái Amikor a koporsót a kriptáiba vitték, csak néhány személy lehetett jelen: a pápa rokonai, hat bí­boros és a Szent Péter székes­egyház több kanomofcja. A temetés előtt a bíborosok még egyszer lerótták hódola­tukat: hosszú menetben vonul tak a templom sekrestyéjétől a koporsóigj A temetési szertartás alatt a Szent Péter-téren ötvenezer ember gyűlt egybe, s néma csenddel adózott XXIII. János emlékének. A pápa ravatala előtt kb. egymillió emlber vonult éL Csütörtökön az olasz dolgo­zók megemlékeztek a „béke pápájáról”. A szakszervezetek egyhangú döntése alapján a gyász jeléül tíz percre abba­hagyták a munkáit, Terror-rendszer Martinique szigetén Átalakították a marokkói kormányt Párizsi Az Humanité csütörtöki sza­mában cikk jelent meg, Ray­mond Guyot-nak, a Francia KP politikai bizottsága tag­jának tollából a Martinique szigetén eluralkodott tenror- rendszerrőL — A degauffleista hatósá­gok fokozatosam rendőr-rend­szert alakítottak ki a száge­Elutasították Berlin és Bécs kérelmét A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bi­zottsága lausamne-i ülésén úgy határozott, hogy nem fogadja el Berlin és Bécs kérelmét ács 1968. évi nyári olimpiai játé­kok megrendezésére. Dr. Otto Mayer, a NOB kancellárja az ébutasftóst az alábbiakkal indokolta: x — Mindent megkíséreltünk, bogy pozitívan dönthessünk. Szép lett volna ugyanis* ha Nyugat- és Ketet-Berlin ad he­lyet a világ sportoló fiatalságának 1968-ban. Dr. Heinz Schő- bel, aiz NDK olimpiai bizottságának elnöke azonban kijelen­tette, hogy az NDK nem kérte a rendezés jogát és ezért er kellett tekinteni Berlintől, mint olimpiai színhelytől. — Bécs kérelme későn érkezett, ezért részesült vissza­utasításban. ten — írja Guyot. — A nép legkisebb tiltakozása, röpla­pok terjesztése láttán már mozgósítják a rendőrséget és megtorló intézkedésekkel sújt­ják a Martimiquei Kommu­nista Párt aktivistáit és a töb­bi demokratikus szervezet tag­jait Hivatalosan ugyan azt állítják — folytatódik a cikk —, hogy Martinique éppen olyan „francia megye”, mint bármelyik az anyaországban, ez azonban nem igaz. Az ezen a szigeten, valamint Guade- loupe-om és Reunion-om ural­kodó állapotok a közönséges gyarmatokra jellemzőek. A cikkíró végül rámutat: ilyen körülmények közt ért­hető, hogy e szigetek lakossá­ga fokozza harcát, s e harc­cal szolidáris a francia nép. •k Rabat: Átalakították a marokkói kormányt. Ahmed Hamiani, a legfelső bíróság elnöke került a belügyminisz­térium élére Reda Guedira utódjaként, akit visszaélések­kel vádoltak a legutóbbi vá- 1 osztásokkal kapcsolatban. Film Film Film JKi ketten, meq a la randa fümbohózat, melynek a legnagyobb érdekessége, hogy a két fő­szerepet a film írója Roger Pierre, és a rendező Marc Thibault játsza. A kedves al­kotói közösségbe bizonyára szerették volna bevenni a lo­vat is, a harmadik főszerep­lőt, de ez a ló, ahogy a film­ből kiderült túl komolyan vet­te az egészet, s ezért csak sze­replő lehetett. Roger Pierre és Jean Marc filmje nem tartozik a világ legsikerültebb vígjátékai közé, de a jók között biztosan he­lye van. A nézőközönség időn­ként felszabadultan nevet, de aztán elkcmorodik, mert a helyzetkomikumok mögül hir­telen előbukkan valami szo­morú, valami olyan, ami a né­zőt visszarántja a valóságba. A film alkotói a való világ kőfalai mellett sem időznek sokat, továbbsiklanak, s bő­kezűen zúdítják ránk az el- képesztőbbnél elképesztőbb öt­leieket. Maurice ellop egy lo­vat, s elhatározza, hogy ki­lónként eladja. Mindez egy olyan történelmi pillanatban játszódik Párizs kellős köze­pén, amikor éppen végetér a házború, az emberek öröm mámorban úsznak, s a rend még nem konszolidálódott. így történhet meg, hogy Maurice, amikor árulja kedves és ba­rátságos lovát, nemcsak sze- relmespárokat riaszt fel az ajtók mögött, hanem még egy német katonát is, aki kopog­tatására feltartott kézzel bújik elő egy kamraféléből. A film meséje nem éppen gazdag, az emberek és álla­tok sokszor feldolgozott barát­ságáról szól, melyet érzelgő­sen, szentimentálisán visznek a fordulópontokig, de merengeni soha nem engedik a nézőt, mert a helyzetkomikumokkal hirtelen fordítanak az érzései­ken, karikirozzák azokat, majd egy-egy groteszk jelenetsorral elúsztatják. A film kimagasló jelenetei közé tartozik a hentesek vere­kedése, ahol a „hústornyok­nak” ható emberóriások között megvillan egy karcsú női láb, és a vágóhídról szabaduló ügető ló találkozása a hatót- taskocsival. Az ügető ló moz­gásritmusát átveszik a kocsi­ba fogott fekete lovak is... Sok ilyen különös utalással ta­lálkozunk, melyeket a szerzők felvillantanak, s beérik annyi­val, hogy eszünkbe juttatják korábbi életünket, sorsokra emlékeztetnek, vagy figyel­meztetnek valami lényegesré. A „Mt ketten, meg a- ló” című új francia fümbohózat szórakoztató, hangvételében korszerű alkotás. Szereplői a saját eszméjüket valósítják meg, így a játékuk sokszor már-már improvizálásnak hat, de ez csak használ a filmnek, mert így természetesebb, életszerűbb. Ezen a ponton rokonságot mutat az új hul­lám hires alkotásaival, melyek legtöbbször hivatásos szerep­lők és részletes forgatókönyv vek nélkül készülnek. Bertha Bnlesa Leverték a teheráni tüntetést

Next

/
Thumbnails
Contents