Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

PliAPLO 1963. JÜNIT7S 7. 1 ü «: M « •» * • *•» • • iV #Vi V 'n {VI Gyors intézkedés i f a valahol egy határo- zatot végrehajtanak — különösebb elismerés érte nem jár, hiszen ennek ez a rendje és módja. Vé­gül is: kötelességüket telje­sítették. A III. kerületi ta­nács is megszívlelt egy ész­revételt és intézkedést ho­zott. Alig van három hete, hogy a végrehajtó bizott­sági ülésen Németh Lajos jőkertész által benyújtott beszámolóban a Kertészeti Vállalat ■ felpanaszolta, hogy az új-mecsekaljai bérhá­zak környékén a járókelők új ösvényeket tapostak ki a parksávokon, ám — ha eb­ben hibás a lakosság — bi­zonyos mértékig érthető ez a kényszer-magatartás. Az utak ugyanis salakosak, eső­zések idején a talaj felázik, bokáig ér a sár, nem be­szélve arról, hogy a vizes salak kimarja a lábbeli bő­rét. Nem csoda, hogy a la­kók a könnyebbik és „tisz­tább" megoldást választva, a füves részeken közleked­nek. „Szükség lenne tehát arra, hogy az utakat leasz­faltozzák, mert addig kép­telenek vagyunk rendezni és karbantartani a parko­kat ...” Három hete ennek és most, két nappal ezelőtt megjelentek az aszfaltozok. Gyors gondos munkát vé­geznek. A környék lakói örülnek, hogy a tanács vég­rehajtó bizottsága ennyire figyelembe veszi a panaszo­kat és hathatós intézkedés­sel oldanak meg még ilyen „kis" problémákat is. ái• IvAP-A; M&hNAP—A*NA!* NAI­Megkezdődött a Balatonon a kutatási idény Uj domborzati térkép készül a tó fenekéről J.A «V t'M • « /A•; A nyár közeledtével „nem­csak az üdülés, a tudományos kutatás Idénye is megkezdő­dött a Balatonon. Az idei kutatások zöme a Balaton legégetőbb problémá­jával, a keszthelyi öböl és a déli oldal iszapolódásával fog­lalkozik. A már hagyományos­nak számító hullámzás-, áram­lás- és parterózió-mérések mellett az idén több új kísér­letet is kezdenek. A víztükör felett elhelyezett speciális műszerekkel „por­mérést” végeznek: megállapít­ják, hogy milyen mennyiségű és összetételű por hullik a le­vegőből a tóba. Vizsgálják az ellenkező irányú, bár más tar­talmú folyamatot: a párolgást is; pontosan megmérik, hogy meghatározott idő alatt meny­nyi víz távozik el a tóból pára alakjában. A meder feltoltődé- sében döntő szerepe van a folyók hordalékának. Ennek vándorlását most a nagy ten­geri kikötőkben alkalmazott, hazánkban még teljesen új módszerrel: luminiszcens jel­zéssel tanulmányozzák. A hor­dalékba a tófenék meghatáro­zott pontjaira finom porrá őrölt foszforeszkáló anyagot szórnak, aminek a kisugárzá­sát azután különleges műszer­rel észlelik. Ezzel pontosan nyomon követhetik a megjelölt hordalék útját, mozgásának irányát és ütemét. A keszthelyi öbölben az idén megkezdik a kotrási kísérlete­ket is. Egyelőre azt akarják megfigyelni, hogy a hullám­verés mennyi idő alatt tölti jel újra a kikotort árkokat, tehát hogy egyáltalán eredmé- nyes-e a kotrás? — Ez tulaj­donképpen egy bevezető kísér­let egy távolabbi elgondolás­hoz, amely szerint a Balaton egész feliszapolódási problé­máját estleg kotrással lehetne me'T->ldani. A nyáron megkezdődnek az előkészületek a Balaton med­rének teljes feltérképezéséhez. Ehhez három ízben — 1894— 95-ben, 1929—30-ban és 1955 —56-ban — készült a tófenék­ről domborzati térkép. Az 1964 —65-ben, utrahangos mélység­mérővel készítendő térkép, összehasonlítva a korábbiak­kal, pontos tájékoztatást nyújt majd a meder mélységének helyenkénti változásairól. Ma este bemutató: A NADRÄQ Két és fél ezer bányászt vizsgálnak meg Társadalmi munkában kilenc szakorvosból álló kollektíva érdekes vizsgálatba kezdett Komlón a közelmúltban. A vizs­gálat célja pontosan felmérni 2500 nehéz testi munkát vég­ző föld alatt dolgozó komlói munkás szociális körülményeit, egészségügyi állapotát. A tudományos módszerrel megállapí­tott eredmények biztos adatul szolgálnak majd- az évek múl­va hasonló céllal ismétlődő felméréshez. Az adatok összeha­sonlításával pontos képet kapná, egy-egy időszak munka- és életkörülményeinek változásáról. Az orvosok eddig 800 dol­gozót kérdeztek meg, de összesen két és félezer embert vizs­gálnak meg. Hatvanhat fő adatcsoportban 360 részadat áll majd a szakemberek rendelkezésére minden vizsgált egyén­ről. összesen több mint egymillió adatot dolgoznak fel tudo­mányosan. A televízió műsora 1963. június 7-én, pénteken: 10,00: TV-híradó (ism.) —10,15: Telesport (ism.) — 10,30: Morti­mer: Ne éljek, ha nem igaz! TV-játék (ism.) — 11,40: Ke.i kopter. Lengyel film (ism.) 11,50: A jöv6 hét műsora. _ — ÜNNEPÉLYES tanév­nyitót rendeztek tegnap a megyei tanácson Pécs leg­újabb iskolája, a Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum hallgatóinak. — MUNKÁSVÉDELMI OR ankét és kiállítás nyílik ma délelőtt Pécsett a KPVDSZ kultúrotthonban. Az ankétot és a kiálUtást a MEDOSZ rendezi. — A BABARCI Vosztok IX. nyerte el a Kiváló órs címet, melyet a megyei úttörőelnökség tavaly hirdetett meg. A legjobb j rajok közül dicsérő oklevelet a habard VIII. osztály és a szi­getvári VIII. c. osztály raja ka­pott. — ORVOSI műszerügyi bizottság alakult a napokban a pécsi városi tanács egész­ségügyi osztálya mellett. A bizottság javaslatokat tesz műszerek beszerzésére, el­lenőrzi azok állapotát és használatát. Dunai Ferenc A nadrág cí­mű komédiáját mutatja be ma este a Pécsi Nemzeti Színház. A komédia szereplői: Galam­bos György, Ambrus Edit, Upor Péter, Szivler József, Takács Margit és Pataky Er­zsi. A darab két rendezője: Eck Imre Liszt-díjas koreog­ráfus és Hajós Péter. A táj­színház műsorán május 28 óta szerepel Dunai Ferenc komé­diája, a pécsi bemutatót ma este tartják. A képen: Ambrus Edit, Takács Margit és Galambos György.-Térítésmentes véradók A Megyei és a Városi Vö­röskereszt szervező munká­jának eredményeként Bara­nya községeiben és Pécs üzemeiben egyre többen je­lentkeznek térítésmentes vér­adásra. A Pécsi Véradó Al­központ hetenként egyszer kiszállásos véradónapot ren­dez. A kiszállásos véradónapok mellett a Pécsi Véradó Al­központban is rendeznek té­rítésmentes véradást. így jú­nius I4-én a Baranya me­gyei Tanács, a Pécsi Közle­kedési Vállalat és a Pécsf Húsipari Vállalat, június 21- én a Pécsi Fehérnemű KTSZ, a Pécsi Fémipari Vállalat, a PKV és a Pécsi Húsipari Vállalat, június 28-án pedig a Pécsi Kesztyű- és Bőrdísz­mű KTSZ, ismét a megyei tanács és a PKV dolgozói adnak térítésmentesen vért a Pécsi Véradó Alközpont­ban. — A FELVÉTELI vizsgák június 25-én kezdődnek a Pécsi Orvostudományi Egye­temen. — a lakäsgazdAlkodäs társadalmi bizottságai és a pccsi kerületi tanácsok lakásgazdál­kodással foglalkozó dolgozói ma délután 3 órakor ■ megbeszélést tartanak. Megvitatják a lakás- gazdálkodásról szóló tanácsren­deletet és a társadalmasítással kapcsolatos munkamódszereket. =— HATSZÁZEZER forin­tot kapott a Földművelés- ügyi Minisztériumtól a Pécs városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya, hogy erő- és mun­kagépekkel, porozógépekkel egészítsék ki a pécsi terme­lőszövetkezetek gépparkját. — NEVETNI KELL — címmel vidám műsort rendeznek 8-án, szombaton este nyolc órakor a Fegyveres Erők Klubja körszín­padán. a műsor szereplői: Fónay Márta, Margaréta Petrova. Bor­vető János, Majláth Jenő tánc- dalénekes, konferál Hegedűs Éva. A szombati vidámműsorra a nagyközönséget is várják. —ÖREGEK NAPI ünnep­séget rendez ma délelőtt 10 órakor a Leöwey Gimnázi­umban a 11. kerületi tanács. Az ünnepségen részt vevő 300 idős embert kultúrmű­sorral szórakoztatják, majd megvendégelik. MOTORBALESET Tegnap délben. U óra 50 perckor Pécsett, a Doktor Sán­dor és a Kóczián Sándor utca sarkán Péntek Ferenc a szemé­lyi tulajdonát képező IZS mo­torkerékpárjával átvágott az út­test másik oldalára, ahol a szembe- jövő Fazekas János mo­torjának ment neki. Fazekas Já­nos és felesége lábtörést szen­vedett. a honvédkórházba ke­rültek. A balesetet előidéző 28 éves Péntek Ferenc és pótutasa, Pintér Dezsőné 21 éves agyráz­kódással az idegklinikára ke­rült. — VENDÉGLÁTÓ bemu­tató nyílik ma délután Sás- don a földművesszövetkezet Tavasz éttermében, ahol fő­városi magyarnóta, táncdal és jazzénekesek mutatják be műsorukat' a községek vendéglátó egységeinek ve­zetői előtt, akik majd az ott­honukban megrendezendő műsorokra választják ki a megfelelő énekesit és számo­kat. — CIGÁNY kulturhazat építenek Mohácson ebben az év­ben 133 ezer forint állami tá­mogatással. Az új létesítmény műszaki terveit a városi tanács műszaki osztálya társadalmi munkában készíti el. — A KEDVELT diósviszlói csúcsos káposztából ezer anyatövet jelöltek ki magfo­gásra a diósviszlói termelő- szövetkezetben. A káposzta magot a Szentesi Kutató In­tézetnek szállítják majd. — BÉKENAGYGYÜLÉST ren­deznek ma délután 2 órakor a Porcelángyár dolgozói. Az elő­adást dr. Tóth József tartja filmvetítéssel egybekötve. — A Zsolnay Művelődési Ház képzőművész szakköre egész évi munkájából készí­tett kiállítást, amely tegnap nyílt meg. — KETMÜSZAKOS rendszert vezettek be a Pécsi Fémipari Vállalat gépkocsi-szerviz üzemé­ben, ahol reggel 6-tól este 10-ig állnak a gépkocsitulajdononok rendelkezésére. — A DUNÁNTÚLI feny­vesekben 320 000 fenyőfát csapolnak meg az idén. Fe­nyőnként 3—4 deciliter gyan tatermésre számítanak. Az előző évekhez viszonyítva, Baranya fenyveseiben az idén csak minimális mérték­ben csapol fenyőfát <LS ÉRDÉRT Vállalat. Drága a „Sirály" Sok problémát öko zott Mohács és kör­nyéke lakosságának a Budapestre való utazás. Ugyanis két lehetőség közül vá­laszthattak. Vagy hat órát vonaton utazni, vagy még többet a lassú sze­mélyhajón. Amióta a mohácsiak meg­kapták a szárnyas­hajót, a problémák megoldottnak lát­szottak. A gyors közlekedési szük­ségletek kielégítése mellett kiválóan al­kalmas a szárnyas­hajó kulturált jel­legű utazások lebo­nyolítására is. Mo­hácsról mindössze három és fél óra kell a Budapestre érkezésihez. A 27 méter hosszú és öt méter széles „Si­rály” elnevezésű ha­jó kényelmes ülő­helyei, tágas, szel- lős utastere, állan­dó büfészolgálata kellemes utazást biztosít. Mindezek ellenére az utasok száma bi­zony nem dicsekvés re méltó. S vajon miért? A kérdésre a menetjegy díja adja meg a felele­tet. Egy út ugyanis 112 forintba kerül, s ezt az utazókö­zönség sokallja. Kü­lönösen az a baj, hogy a félárú me­netjegy nem érvé­nyes rá. Remélhe­tőleg azonban or­vosolják ezt a sé­relmet, akkor min­den bizonnyal ked­veltebb lesz a hó­fehér „Sirály”. Kenyeres Erika 74. Thedder: Már én is gondoltam erre. Ki­jelöltem egy embert, akin keresztül állan­dó kapcsolatot tarthatunk. Seifert: Itt van az illető Karlsrusteban? Thedder: Itt... Vese fel a jegyzettömb­jét és adjon egy töltőtollat. Köszönöm. Ut­az illető neve és címe. Most pedig vala­mi jel kellene, amelynek alapján bebizo­nyíthatják egymásnak, hogy az én embe­reim ... Az ördögbe! Nincs nálam semmi alkalmas dolog. Van mondjuk egy fésűjel Thedder: Nézzen ide. Én ezt kettétöröm. Upitz: Tessék, itt az enyém, így ni. Ez a fele magánál' marad, emezt pedig elteszem én, s átadom az emberem­nek. Ha akár maga, akár Upitz úr talál­kozik vele, mutassák meg neki a maguk darabját, tőle pedig kérjék az övét. Utána illesszék egymáshoz a két fésűsdarabot és ha a törés mentén pontosan stimmel a kettő, akkor minden rendben van. Az il­lető ebben az esetben a maguk rendelke­zésére fogja bocsátani azt a műszert, amely- lyel bármikor összeköttetést tudnak velem teremteni. Értjük? Ha a mi részünkről tör­ténne valamilyen rendkívüli dolog, ő maga keresi majd fel önöket. A jel abban az esetben is a kettétört fésű lesz. Mindaz, amit a nevemben közöl majd, szigorú pa­rancs. Seifert: Értem. Thedder: Előfordulhat, hogy nem olyan gyorsan tudunk majd összeköttetést te­remteni egymással, mint az kívánatos len­ne. Ezért számítsanak a következőkre: a genfi Nemzeti Bankban holnapután befize­tünk egy bizonyos összeget Seifert úr és Upitz úr nevére. Milyen valutában kérik a pénzt? Seifert: Dollárban. Thedder: Ön is? Upitz: Igen. Thedder: Rendben van. Akkor tehát kezdetnek mind a kettőjük rendelkezésére áM tizenöt-tizenöt ezer dollár. Utána vedig havonta rendszeresen három-három ezer. Ha az archív-anyagok elszállításának fel­adatát sikiresen oldják meg, mind a ket­tőjük betétje további tizenötezer dollárral emelkedik. Gondolom, ilyen... hm... ho­norárium kielégíti önöket, ugye? Seifert: Nem tudom, nem kerülte-e el az önök figyelmét az RSHA központi appará­tusának irattára? Jóvátehetetlen követelmé­nyekkel járhatna, ha az oroszok ... Thedder: Ezzel az üggyel már foglalkoz­nak. Most pedig a vendéglátásukat fogom kérni. Nem szeretnék a városba menni, bárhogy is áll a helyzet, mégis kockázat­tal jár. Seifert: Természetesen. ígérem, nem lesz panasza az ellátásra. Esetleg ebédeljünk meg együtt. Thedder: Köszönöm, de én szívesebben aludnék egyet. Nagyon fáradt vagyok. Seifert: Ahogy parancsolja. A hangszóróban ezután köhögés, mozgo­lódás, az arrébb tolt székek zöreje, lépé­sek hallatszottak. Aztán csend lett. Aszker arra gondolt, hogy vége a hangfelvétel­nek, más nincs a hangszalagon. De vagy tíz perc múlva ismét megszólalt a hang­szóró. Upit: ön magánál akarja tartani? Seifert? Természetesen. Csak nem csodál­kozik ezen? Upitz: Nem, egyáltalán nem lep meg. Csupán azt gondoltam... Seifert: Most az szükséges, hogy fenn­tartás nélkül megbízzunk egymásban, ne kételkedjünk egymás szavaiban. Odaadjam magának a feljegyzés másolatát? Upitz: Ez semmit sem old meg. Hiszen a fésű kópiáját nem tudja ideadni! Seifert: Ami igaz, az igaz... Nos, nincs más hátra, mint megbékélni azzal a gon­dolattal, hogy én becsületesen játszom vé­gig ezt a játszmát. Upitz: Őszintén megvallva, ez nem megy olyan könnyen. Seifert: Tudom, Upitz, tudom. Ami meg­történt, az megtörtént. Az már a múlté. Itt a kezem: nézzünk a jövőbe. Holnap­után én visszamegyek Berlinbe. És maga? Upitz: Én is. Seifert: Akkor menjünk együtt... Igaz is, hány láda van összesen? Upitz: Majdnem háromszáz. Negyed ton­nát nyom mindegyik, vagy legalábbis e körül vannak. Seifert: Igen... Ellenben azt hiszem, ideje, hogy megebédeljünk, mi? Upitz: Nem vagyok ellene. Seifert: Itt kitűnő pince van, Upitz. Upitz: Akkor igyekezzünk. A hangfelvétel ezeknél a szavaknál be­fejeződött. * Csendes, langyos éjszaka ereszkedett Karlslustera. A telihold ■ magasan úszott a sötét égbolton, s lágy fényével valósággal beezüstözte a magányosan álló ódon kas­tély tornyait, csipkés falait. Minden moz- ^ dulatlan volt köröskörül: a kastély falánál őrt álló katonák módjára körülövező to­polyafák, a bokrok, a domb lábánál meg húzódó kis tavacska, minden, minden nyu­galmat lehelt. A fal körül húzódó árkot egy bogárhá tú, nehézkes híd szelte át a főbejárat előtt. A hidat és a kastély falát jókora vaslánc kötötte össze. Valamikor — még a lova­gok, a minnesängerek és a heroldok vilá­gában — a sötétség beálltával mindennap megcsikordúltak ezek a láncok, s felhúzták a súlyos hidat. A híd emelőszerkezete ma már azonban csak agyonrozsdásodott dobok és fogaskerekek halmaza, a két oldalán függő lánc megereszkedett, kusza boros­tyánindák fonták keresztbe-kasul. Az árkot .amelyen az idő vasfogától végérvényesen mozdulatlanságra kárhoztatott híd ívelt át. csalán, fűzbokrok és mindenféle gaznövény nőtte be. tTolutatása következikj

Next

/
Thumbnails
Contents