Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

r tm. jtJNics t. mapiA 3 Tudományos békekonferencia Pécsett lídésében teljesen ellentétes irányban halad. Kétféle állam rendszerben élnek, melyet sem mi nem fűz egybe a törté­nelmi múlton kívül. Mindeze­ket a tényeket Nyugaton a ha­zugság köntösébe öltöztetik, és ezzel Európa légkörét fertőzik, biztonságát veszélyeztetik. Eu­rópa békéje az egységes de­mokratikus Németország létre­jöttét követeli meg. Ennek ér­dekében kell hatalmas erejű népmozgalmat indítani, szem­beszállni minden hazugsággal, terrorral, a háborúra speku­lálók népellenes politikájával. Az előadást követően öt korreferátum hangzott el. Dr. Haraszti György, a Pécsi Ál­lam és Jogtudományi Egye­tem tanára a nyugat-berlini kérdést a nemzetközi jog tük­rében mutatta be. Vas Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára a békére nevelés fel­adatairól szólt a történelem- tanításban. Dr. Varga Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense rövid át tekintést adott a békéért folyó küzdelem gondolatáról a né­met irodalomban. Dr. Ruzsás Lajos, a Dél-Dunántúli Tudo­mányos Intézet tudományos munkatársa a német Kelet- Európa tervek és Európa biz­tonságáról adott rövid átte­kintést. Szülési segély, táppénz a belyárd- gyulai termelőszövetkezetben Dezséri László felszólalása A konferencia résztvevői (Folytatás az 1, oidalrSL) 6zélyeiről szólt. Dr. Mílintko István tanszékvezető egyetemi docens és dr. Pozsár Béla, a Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet ' tudományos munkatársa az izotópoknak a mezőgazda­ság terén való alkalmazásá­ról számolt be. Igen érdekes volt dr. Tóth Géza hozzászó­lása, aki a Pécsi Bőrgyár ta­pasztalatai alapján adott ké­pet az izotópok ipari felhasz­nálásának lehetőségéről. Vé­gezetül Vörös Márton a tudó­sok felelősségét a békéért fo­lyó küzdelemben vetette fel. Európa biztonsága és a német kérdés Dr. Bóka I.ászáé A tudományos békekonfe­rencia második előadását dr. Bóka László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja tartotta meg „Európa biztonsága és a német kérdés” címmel. Em­lékeztette a jelenlévőket arra, hogy évszázadok óta tervek, ábrándok születtek Európa békéjének megteremtése ér­dekében, azonban ezek meg­valósulásából nem lett semmi. Európa békéje, nyugalma ma is központi, világpolitikai kérdés. Az európai népeket évszázados szokások, kapcso­latok, kialakult kulturális normák fűzik egybe, melynek gazdag irodalma, hosszú év­századokon keresztül megszi­lárdult szemlélete van. Euró­pa országai elszakíthatatlan kölcsönhatásba kerültek egy­mással a történelmi fejlődés során. Ebből kiindulva kell a német kérdést, mint Európa egyik legfontosabb kérdését kezelni. Rámutatott arra, hogy a mai értelemben vett német kérdés eredete 1945. május 9-re nyú­lik vissza, amikor a győztes hatalmak megegyeztek Német­ország jövőjében. A kérdés szülői a német imperialisták és az őket támogató nemzet­közi agresszív erők, melyek már akkor is és azóta is egy új szovjet-ellenes, szocialista tábor ellenes háború kirobban­tására spekulálnak, s melyre fel kívánják használni Német­országot is. Ez a terv, ezek a célkitűzések idegenek a né­met néptől. 1945. május 9-e óta egy új generáció nőtt fel mindkét jNémetországban, mely már nem a hitleri fasiz­mus neveltjei, melyre nagy ha­tással van a szocializmus és a béke tábora. Ez az új német ifjúság nem azonosítható a re- vans-politikát űzőkkel. Ez Eu­rópa valamennyi népétől, a szocializmus és a béke hívei­től nagy felelősséget követel meg. Ma megvan minden le­hetőség arra, hogy megőriz­zük Európa békéjét. Az ucat még azok az egyezmények je­lölték meg, amelyeket 1945-ben kötöttek. Ezek az egyezmények biztosítják Európa biztonsá­gát, békéjét, a demokratikus Németország fejlődését. Azon­ban ezeket a megállapodáso­kat a nyugati tőkés országok felrúgták. Két Németország van ma Európában, mely fej­Ax EM Komlói Állami Építőipari Vállalat pécsi 506. SZ. Intézetébe felvételi pályázatot hirdet kőműves, ács-álványozó, fapadlózó, műanyagburkoló, hidegburkoló szakmákra. — Jelentkezh etnefc mindazok a fiatalok, akik a 8 általános iskolát sikeresen elvégieziték és a 16. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezéskor anya­könyvi kivonat és iskolai bizonyítvány szükséges. Ta­nulmányi idő 3 év. Távol lakó fiataloknak bentlakást biztosítunk. Tanulmányi előmeneteltől függően ösztön­díjat. — Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben: MüM. 506. sz. Iparitanuló Intézet, Pécs, Uj-Mecsekalja. Felvételi vizsga időpontjáról írásbeli értesítést küldünk. A két előadás és a korrefe­rátumok után Dezséri László, az Országos Béketanács főtit­kára emelkedett szólásra. Meg­köszönte a jelenlévők résztvé- telét a tudományos békekon­ferencián, elismerőleg szólt az előkészítő bizottság munkájá­ról, az előadók és korreferen­sek felkészüléséről. Elmondot­ta, hogy az Országos Béketa­nács nagyra értékeli a magyar tudományos dolgozók állásfog­lalását a béke mellett, mellyel hozzájárulnak ahhoz a küzde­lemhez, mely napjainkban vi­lágméretekben folyik. A tu­dományos dolgozóknak ki kell alakitaniok az atomkorszaknak megfelelő magatartást, mely pozitív, a béke irányába, az atomenergia békés felhaszná­lása érdekében mutasson elő­re. Korunkban az atom poli­tikai kérdés lett, és ezért el­kerülhetetlen, hogy a tudósok politikailag is állást foglalja­nak. Ezért van tekintélyük a nemzetközi békemozgalomban. Fel kell emelni szavukat, cse­lekedniük kell a béke érde­kében. Népünk minden állás­foglalásukat örömmel és meg­nyugvással fogadja. Ismeri tu­dósaink munkáját, akik tekin­télynek és megbecsülésnek ör­vendenek. Legyenek a tudo­mány dolgozói a békéért folyó küzdelem élharcos propagan­distái. Külön utalt arra, hogy a konferencia résztvevőinek többsége közvetlenül foglalko­zik az ifjúsággal, neveli és fel­készíti az életre, nagy hatás­sal van rá emberi magatartá­suk, élethivatásuk kialakításá­nál. Nagy felelősséget jelent nevelni az emberiség új ko­rának, az atomkornak ifjú nemzedékét Dr. Szász János, a győri kórház igazgató főorvosa ter­jesztette elő ezután a tudomá­nyos békekonferencia felhívá­sát, melyet Európa tudósaihoz, békemozgalmaihoz juttatnak el. A felhívás kimondja, hogy á tudósok felelősek a háború megakadályozásának, az atom­energia békés felhasználásá­nak elősegítésében. Minden tudós erkölcsi kötelessége részt venni az általános és teljes leszerelés feltételeinek kimunkálásában. Egyetértésre van szükség a különböző or­szágok tudósai között, hogy ne legyen többé háború. A felhí­vás kimondja, hogy a tudomá­nyos élet magyar dolgozói el­szánták magukat arra, hogy tudományukat százmilliók bé­Dezséri László ketörekvésének szolgálatába állítják. A tudományos békekonfe­rencia dr. Pilaszanovich Imre egyetemi docensnek, a Haza­fias Népfront Pécs városi Bi­zottsága elnökének zárszavá­val ért véget. Mitzki Ervin A belvárdgyulai Közös Űt Tsz, amely a családi terve­zés kialakításával tette a nevét országos hírűvé, most újabb érdekes kezdeménye­zéssel hívta fel magára a fi-/elmet. Az eredményes zárszámadás után a tago:; megváltoztatták az alapsza bály egyik pontját. A köz­gyűlési határozat szerint az eddigi két százalék helyett a tiszta jövedelem négy százalékát fordítják ezen­túl szociális és kulturális célokra. A szövetkezeti gaz­dák itt igazán elmondhar ják. hogy a születéstől a halálig állandóan érzik a közösség gondoskodását, tá­mogatását. Például szülés, házasságkötés, haláleset al­kalmával ötszáz forint rend kívüli segélyt kap az illető tag vagy a hozzátartozója A rendkívüli segélyeknél is nagyobb jelentőségű azon ban a Közös Űt Tsz-ben ki­alakult, jól bevált táppénz rendszer. Az állami üzemek­hez, vállalatokhoz, intéz­ményekhez hasonlóan a ter­melőszövetkezet dolgozói betegségük idején ötven százalékát megkapják an­nak a keresetüknek, ame­lyet az előző év hasonló időszakában elértek. A táp­pénz egy évig illeti meg a tagokat, illetve tbc esetében két évig. A szülőasszonyok­nak három havi szabadság jár és ez idő alatt ők is az egy év előtti részesedésük felét kapják. Ugyanígy gon­doskodnak azokról, akik is­kolán, tanfolyamokon vesz­nek részt. Mivel Belvárd- gyulán készpénzfizetés van a beteg, szülő vagy tanuló tagok is természetesen kész- péi. ^en és azonnal hozzá­jutnák az őket megillető se­gélyhez. A táppénzrendszer fenntartása, igaz nagy ál­dozatot jelent a dolgozó ta­goknak, mégsem panaszko­dik senki. Az okos gazdál­kodás köve'kezfében ugyan­is a jövedelmük nem csök­ken. sőt az 1962. évre há­rommillió lorinttal oob részesedés* kaptak, mint a "egelőz esztendőben > A nsrpsztok »'len s múlt­ban gyakran elhangzott a váJ hogv az öregeke*, mun­kaképteleneket nem becsü­lik meg, nem gondoskod­nak róluk megfelelően. S ez sok esetben igaz is volt. A falusi emberek megváltozott gondolkodását, a szövetke­zeti gazdák humanitását lói példázza a belvárdgyulai helyzet. Itt 167 idős asszony és férfi él, akik mint tsz- tagok nyugdíjban részesül­nek. A termelőszövetkezet­től ingyen kapnak kenyér- ° honát és kedvezményesen más terményt is, ezenkívül háztáji földet, amelyen díjtalanul elvégeznek he­lyettük minden munkát. Most, hogy az. öregek meg­élhetése biztosítva van, gon­doskodnak arról is, hogy a hátra lévő éveiket szépen, kényelmesen töltsék el. Ha­tározat született tehát, hogy a Közös Űt Tsz-hez tartozó öt faluban felállítják az öregek napközi otthonát. Rádió lesz bennük, újságo­kat és folyóiratokat fizetnek elő a számukra, s minden­nap ingyenes uzsonnát kap. uak a termelőszövetkezet­től. Uf üzem a régi faiak között A Pécs-vidéki bányászat kezdeti időszakának végén, 1914-ben Pécsújhegyen szén­mosót építettek, majd 1926- ban a mosóművet az apró szén mosására is alkalmassá tették. Az üzem 1957-ig műkö­dött a régi 'gépekkel. 1958- ban a fellépő igények követ­keztében végrehajtották az el­ső rekonstrukciót. Az üzem fejlődésében már ez a 94 mil­liós befektetés is haszonnal járt, mert az addigi óránként 240 tonnás kapacitást 360 ton­nára növelte. Ugyanekkor épült meg az új transzformá­torház, az új fürdő s egyéb épületek is. Megoldatlan problémák Az 1958-as rekonstrukció azonban érintetlenül hagyta az 1914-ben épített durvamosó részt mind elektromos, mind Kincset érő ötlet A ,.száraz’’ bara­nyai termelőszö­vetkezeteikben — vagyis azokon a he­lyeken, ahol öntö­zésre alkalmas víz­folyás nincsen —a víznyerés új mód­szerét alkalmazzák a tagok. Megfelelő helyeken úgyneve­zett sírkutakat ás­nak, amelyekben összegyűjtik a ta­lajvizet, illetve a források vaigy az erek vízét. A sír- kutaik tulajdonkép­pen víztárolók, csu­pán alakjuk miatt kapták ezt a ko­mor nevet és per­sze a temetői sírok­nál sokkal nagyob­bak. Elsőként a bó- lyl Kossuth Terme­lőszövetkezetben sze reztek ilymódon vi­zet a hatvan hol­das kertészet szá­mára. A gazdaság földjeit csupán egy parányi ér széli át, olyan kicsi, hogy a térképek nem tün­tetik fél és neve sincsen. Csekély vízhozama miatt közvetlenül öntöz­ni belőle nem lehe­tett. Az ötletes szö­vetkezeti gazdá k a vízfolyásban — kb. másfél kilométeres szakaszon — öt sír­kutat ástak, s ezek­ben gyűjtik össze a vizet. A lépcsőzete­sen épített tárolók pezsgőspoharak módján töltődnek fel Amikor a leg­felső sírkőt megte­lik, a többletvíz le­csurog a követke­zőbe és abból to­vább. A napköziben kiöntözött vizet az éjszakai órákban pótolják az érben levő források. A tá­rolókban ilymódon állandóan átlag 4 méter magasan áll a kristálytiszta víz. A bólyi példa nyo- ' mán a pellórdi Uj Barázda és a sza- badszentkjrályi Uj Élet Termelőszövet kőzetben is építe­nek sírkutakat Pel- lérden most ké­szült ed az első sár- alakú víztároló. Eh­hez két — egyen­ként 165 méter hosszú — tápcsa­torna csatlakozik, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy minél nagyobb te­rületről gyűjtsék össze a talajvizet. Ez a sírkút teljesen talajvízre épült, amellyel a közel­ben levő kertésze­tet §ntözák majd. gépészeti szempontból. Az elő­állított koksz-szén 18—20 szá­zalékos hamutartalmával nem volt alkalmas a kokszoló kam­rákba való közvetlen felhasz­nálósra, ezért a Dunai Vasmű szénmosójában még egyszer le kellett mosni, hogy a szüksé­ges 12—13 százalékos hamu- tartalmat elnyerje. Az iszap­szén kérdése, valamint a meddőhányó problémája is megoldatlanul maradt. Nem volt tökéletes az előosztályo- zás, a szén száraz portalaní­tása sem. A Pécsi Széntröszt szakem­berei ezért kidolgozták egy olyan rekonstrukció terveit, amely ezeket a problémákat megoldja. A beruházást, amely 110 millió forint —• 1960-ban engedélyeztek. Mit építenek át? Teljesen átépítésre kerül a durvamosó, amelynek régi gé­peit már alig lehetett használni. Ugyanakkor egészen új rend­szerű technológiát is bevezet­nek. Az új eljárás lényege, hogy nagy fajsúlyú folyadék­ban a beledobott szén és med­dő keverék ketté válik. A szén a> folyadék fél színén úszik majd, míg a nehezebb meddő lesüllyed. Lényegében ugyan­ezzel a megoldással dolgoznak majd azok a hidrociklanok is, amelyek az apróbb szemnagy­ságú szenet dúsítják. Az új tecnológia óriási elő­nye, hogy azonnal hasznosít­ható, illetve azonnal a kok- szolihatókamrába adagolható, kb. 12—13 százalékos hamu­tartalmú szenet állít elő. A szénben lévő „középterméket” tehát nem kell Dunaújvárosba utaztam, hanem közvetlenül átadható az erőműnek. Bár a mennyiségben nem sokkal nö­vekszik a kokszolásra átadott szén, de hamutartalmának csökkentése annyit jelent, mintha a mostaninak három­szorosát szállítanák Dunaúj­városba. A mosó teljes kapaci­tása 420 tonnára emelkedik óránként, ami évente 1 millió 793 ezen tonna szén dúsítását teszi lehetővé. Az új üzemnek az a sajátos­sága, hogy a falak régiek ma­radnak, de a belső berende­zésre senki sem ismer majd rá. Népgazdasági szempontból ez nagyon előnyös. Az új re­konstrukció költsége kb. más­fél év alatt megtérül, Akik a legnagyobb erőfeszítést teszik Nagy hiba lenne azonban elfeledkezni azokról, akik le­hetővé tették, hogy ez a nagy­arányú átalakítás létrejöhes­sen úgy, hogy átalakítás köz­ben is üzemelhessen a szén- dusító. El lehet képzelni, mit kell a pécsújhegyi bányászok­nak „kiállniuk”, amíg befeje­ződik a nagy munka. Ott volt Például a két szénelevátor cse­réje. Míg ez tartott, addig a 16 óra helyett 24 órára kellett a műszakot átszervezni. Míg a három elevátor teljesítménye 360 tonna volt, addig a ki­esetteket is pótolni kellett. — Nap mint nap hideggel és fá­radsággal dacolva végezték szinte emberfeletti munkáju­kat. A mosóban óriási gépeket cserélnek, s az egész munka- folyamatot szinte napok alatt át kell szervezni. Hogy ez az újabb rekonstrukció sikerül­hessen, ahhoz, kitűnő munka- szervezés, nagyszerű műszaki irányítás volt szükséges. Sza­bados György bányamérnök, Schwartz Tibor főművezető jelesre vizsgázott irányításból. A munkásokról pedig egytől - egyig csak jót lehet mondani» Mikor fejeződik be? A tervek szerint 1964-ben már „csend honol” a pécsújhe­gyi szénmosó környékén, be­tonágyukban fekszenek a zö­mök gépek, zizegnek a nagy­teljesítményű dinamók. A na­gyon öreg üzem megújhodva kerül ki ebből az átalakítás­ból s ha külsején majd nem is látszik, de a munkából haza­térők arcán nagyon is, hogy megváltozott itt az élet, a munka. is» IT Sziíts István j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents