Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

MR /V *\ ^ 4*1 ■ »r* m m m »m i I > » • * a « •- « a**««».)» »• a • a aT«a a®«® . » • * • mm • »*>«»■• «« * m a # * ♦ # » » » • % AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA t XX. ÉVFOLYAM, ARA: 60 FILLÉR 131. SZÁM Megkezdődött az első országos városépítési A Patrtamenlflben csütörtö­kön megkezdődött az első or­szágos városépítési tanácsko­zás, amely a magyar váro­sok és községek fejlesztésé­nek legfontosabb elveit vitat­ja meg. A magyar építésügy­nek több iránt 600 kiváló szak­embere vesz részt a kétna­pos megbeszélésen. Dr. Peré- nyi Imre egyetemi tanár, az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetem rektora tartott vitaindító előadást. Elmondot­ta, hogy a múlt év elejéig csaknem hatszázezer új lakás épült az országban a felszabadu­lás óta. Az elmúlt időszak­ra jellemző volt a rendkí­vül gyors városiasodás, a nagy települések lakosságá­nak rohamos növekedése. Ez világszerte jellemző tünet. Másfél évszázaddal ezelőtt az emberiségnek csak 2,4 százalé­ka lakott 20 000-nél népesebb településen, de 1950-ben már a 20,9 százaléka és a kétez­redik évben pedig előrelátha­tóan az embereknek a fele lesz nagyvárosi lakos. Ma­gyarországon máris a lakosok­nak negyven százaléka, tehát mintegy négymillió ember él városiban. E nagy fejlődés miatt kellett meggyorsítaná a városrendezési munkákat. így a 63 magyar városból 24 mái általános rendezési, a többi pedig egyszerűsített rendezési tervet kapott. Nagyon jelen­tős ez a munka, de az a szép­séghibája, hogy csak 19 álta­lános tervet lehet korszerű­nek tekinteni, a másik 5 már lényegében elavult. A következő évtizedekben nem új városok telepítése, hanem a régieknek a bőví­tése és átépítése lesz a leg­fontosabb feladat. A város- rendezőknek messzire kell látni, hogy kialakíthassák azt a korszerű települést, amely már a kommunizmus embereinek igényeit is ki­elégíti. Ezért nagy segítséget jélent a magyar tervezőknek is a kommunizmus építésének szovjet programja. Ennek alapján tudják, hogy a foko­zottabb kulturális, szociális é.i sportolási lehetőségek meg­teremtésére olyan sok közin­tézményt kell tervezni, amely ö:sze sem hasonlítható a je­lenlegi helyzettel. Az eddigi vizsgálatok alap­ján kevés magyar helység rendelkezik annyi lakossal, mint amennyinek részére ész­szerű lenne önálló, vagyis a lakosság teljes közintézmény­ei látását biztosító településit k "laikítani. önnek legalsó határa húsz­ezer személy, s mindössze 47 város népessége éri el ezt a számot. Sok település viszont nemsokára beléphet ebbe a kategóriába, mert az ipar nagyszabású átszerve­zése, új gyárak építése és a mezőgazdasági nagyüze­mek kialakulása segíti ezt a folyamatot. Ez az átalakulás megváltoz­tatja a népesség foglalkozási arányait és gyorsítja a kül­területi tanyavilág megszünte­tését. Közművekkel, közántéz- (Tr ínyekkel ellátott mezőgaz- flaságí településekre tanácske z is a lakosság, s az eddiginél jó­val ritkább, de arányosabb, nagyobb és jó közlekedéssel rendelkező településihálózat alakul ki az országban. ör. Szabó János építésügyi miniszterhelyettes a húszéves lakásfejlesztéai terv megvaló­sításának városépítési felada­tait iámertette. Ennek a terv­nek jelenleg ismert céljai sze­rint — a terv kidolgozása még nem fejeződött be — 1980-ig 1.5 millió lakás felépítésével lebet számolni. Ebből állami beruházásból egymillió, magán erőből pedig félmillió új ott­hon épülne. Budapest és a vi­déki városok kapnák meg a lakások kétharmadát, a töb­bit pedig a községek. A távlati lakásfejlesztési tervezetnek te­hát egyik jellemzője a kon­centráltság. Ezt figyelembe véve Miskolcon mintegy 45 000 la­kást kell építeni, s így több új otthont kap a város, mint amennyivel a húszéves fej­lesztés előtt rendelkezett. — Hasonló arányú fejlődés vár ható Debrecenben, Pécsett és Szegeden. A távlati terv jellemző vo­nása még a minőségi változás, a régi városok rekonstrukció­ja. A nagy települések bel­városában korszerűtlenek a Lakások, kevés a közintéz­mény és elavult, zsúfolt a for­galmi hálózat. Ezért nem lenne helyes törekvés, ha konzerválnánk ezeket a városrészeket. A húszéves tervben még nem tadja meg oldani az ország a városok teljes rekonstrukcióját, még­is örvendetes, hogy ebben az időszakban már megkez­dődik ez a jelentős minő­ségi változás. Számolni kell azonban azzal, hogy új lakótelepszerű vá­rosrészek is épülnek, márpedig a szokásosnál jóval nagyob­bak. Fontos teendő tehát, hogy a lakásépítési előirányzatok­nak megfelelően tovább fej­lesszék a városrendezési ter­veket Több gomdőt kell for­dítani a települések mérnöfc- geológiai, talajmechanikai és az egyéb műszaki előkészítő munkák jó összehangolására, s különösen jelentős feladat hárul az országra a köaműel- iátás elmaradásának pótlásá­ban. Országos gázipari értekezlet Dunántúli tudomány or békekonferencia Pécsett Tegnap Pécsett a Fegyveres Erők Klubjá­ban rendezték meg az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága, a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a dunántúli tudományos és felsőoktatási intéz mények a Dunántúli Tudományos Békekon ferenciát. A kilenc dunántúli megye 17 váró sából mintegy 250 tudományos dolgozó gyűli egybe, hogy a leszerelési és békehónap kere tcben megvitassák a bakéért folyó küzdelem néhány fontos kérdését. A békekonferencia elnökségében helyet fog- ialtak dr. Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője, dr. Simonovits István, egészségügyi miniszter-helyettes, Dezséri László, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, dr. Bóka László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja, Abbas Arim kurd köz­gazdász, Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Palkó Sán­dor, a megyei tanács elnöke, Körösi Lajos, Pécs város tanácsának elnöke, valamint a dunántúli tudományos és felsőoktatási intéz­mények vezetői Az atomenergia békés felhasználásának lehetőségei korunkban A békekonferenciát ér. Cholnoky László akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egye tem rektora, a tudományos békekonferencia előkészítő bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelente­ket, majd rámutatott arra, hogy a tanácskozásnak az ad­ja meg a jelentőségét, hogy világszerte növekszik az ér­telmiség feladata a békéért folyó küzdelemben. Harcol­niuk kell egy olyan világért, amelyben a tudomány igazán az emberiséget szolgálhatja. A magyar értelmiségnek is fel kell ismernie felelősségét és feladatait ebben a küzde­lemben. Segítenie kell állás- foglalásával a kapitalista or­szágok békemozgalmát, tudó­sainak küzdelmét. A tudományos békekonfe­rencia első előadását dr. Ti- Oyi József, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem docense tartotta meg „Az atomener­gia békés felhaszálásárutk le­hetőségei korunkban” címmel. Előad ása elején utalt arra hogy századunk három nagy tudo­mányos eredménye: az elektro hullámok felhasználása, az atomenergia felszabadítása és a világűr meghódítása. Mind­ez a tudósok évszázados ál­mainak megvalósulását hozta emberközelségbe Az atom­energia felszabadítása szinte a tűz felfedezésének jele tő­ségéhez hasonlítható az em­beriség történetében. Uj kor­szakot nyit meg, az atomkort, mely nagyban elősegítheti a kommunista társadalom épí­tésének meggyorsítását. Tegnap reggel megkezdő- i dött a Pécsi Orvostudományi | Egyetem központi épületében j az Országos Gázipari Konfe- . rencia az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi j csoportjának rendezésében. ! Fél 9 órakor Bereczky István, a Pécsi Kokszmű igazgatója megnyitó beszédet mondott, majd a gázipar távlati fejlesz­téséről tartott előadást Simek Rezső okleveles vegyészmér­nök, a VEGYTERV technoló­giai osztályvezetője. Szünet után dr. Szűcs Mik­lós, a Fővárosi Gázművek fő- technológusa, a kémiai tudo­mányok kandidátusa tartott előadást a gázipari mérnök- és technikus-képzés problé­máiról. Mindkét előadást vita követte. Képünk: dr. Szűcs Miklós előadás közben. Tömegtüntetés Londonban Az angol békebizottsác és a hadviseltek szövetsége szer­dán este nagy tüntetést rendezett Londonban a chelsea-i ki­rályi kórház előtt, tiltakozásul az etilen, hogy az angol had­sereg tanácsa díszvacsorát adott Speidel, volt náci tábornok tiszteletére. Amikor a tábornoki egyenruhát és összes hábo­rús kitüntetéseit viselő Speidel a kórház kapujához érkezett, a tüntetők és a hozzájuk csatlakozó utcai járókelők, valamint a kórház udvarán tartózkodó rokkant katonák viharos tün­tetésbe törtek ki: „Náci Schweinehund, takarodj haza!”. A tö­meg ilyen feliratú táblákat hordozott körül: „Hitler szolgája, takarodj!” — „220 volt hitlerista tiszt dolgozik a NATO fő­parancsnokságán!”. A rendőrség a helyszínire hívott nagy erősítésekkel együtt sűrű sorfalat vont a tüntetők köré, rendzavarásra azonban nem került sor. Az angol békebizottság a kórház parancsnokához, vir Simpson tábornokhoz intézett levelében mély felháborodását juttatta kifejezésre amiatt, hogy Speidelnek, ennék a hétpró- bás nácinak a tiszteletére díszvacsorát rendezett. Dr. Tigyi József Az atomenergia felszaba dítása és békés felhasználása érdekében a tudósok világ­szerte hatalmas munkát vé­geztek. Ma már az atomener­gia alkalmazása gyakorlati stádiumban Van. Ezután elő­adását vetített képekkel il­lusztrálva a világon működő atomreaktorok bemutatásá­val. felépítésével és működé­sével folytatta. Kiemelte az energiaforrás terén mutatott gazdaságosságukat. Rámuta­tott arra, hogy ma a tudósok azon fáradoznak, hogy az atomenergia előállításának költségeit a hagyományos energiatermelés költségszint­jére, illetve az alá szállítsák le. A tudományos fejlődés je­lenlegi ütemét alapul véve, a tervek szerint 1980-ban a vi­lág energiatermelésének 7,7 százalékát adja majd az atomenergia. Rámutatott ar­ra, hogy az atomenergia al­kalmazása lehetővé teszi, hogy az emberiséget felsza­badítsák a nehéz fizikai mun­ka alól. Ezután a radioaktív izotó­pok fejhasználásának jelen­tőségéről szólt a tudományos kutatásban és a technikai ha­ladásban. Példákkal bizonyí­totta be az alkalmazás sike­reit az orvostudományban, az iparban. Végül a radioaktív sugárzásnak az élő szerveze­tekre gyakorolt hatásáról be­szélt. Előadását azzal - a gon­dolattal fejezte be, hogy az atomenergia békés felhaszná­lásának lehetőségeit tekintve az eddigi eredmények még csak a kezdetet jelentik, de már ezek is felrajzolják a nagyszerű távlatokat. Ugyan­akkor korunkban feltűnik az atomháború szörnyűsége is és a világ tudományos dolgo­zóinak ez ellen kell felemel­niük tiltakozó szavukat. Az előadást követőleg négy korreferátum hangzott el, me­lyek széleskörűen, az egyes tudományágak tapasztalatait figyelembe véve bizonyítot­ták be az atomenergia békés felhasználásának legkülönbö­zőbb lehetőségeit Valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy a tudományok munkásainak amikor kutatásaikat a* embe­riség szolgálatának szentelik, egyben küzdeniük kell azért is, hogy ezeket a tudományos eredményeket senki se hasz­nálhassa az emberiség kárá­ra, a háború pusztító eszkö­zeiként. Dr. Neme ez Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem tanára az atomenergiá­nak a vegyiiparban történő felhasználásáról szólt. Dr. Je­ges Károly, a Pécsi Tanár­képző Főiskola tanára korre­ferátumában az atomreakto­roknak a békés termelőmun­ka szolgálatáról adott rövid áttekintést. Végh József, a Keszthelyi Mezőgazdasági Egyetem tanszékvezető do­cense a rau.oaktív izotópok­nak a mezőgazdaságban való alkalmazásáról számolt be. Dr. Kovács Sándor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem ad­junktusa hozzászólásában a radioaktív izotópok szerepé­ről és jelentőségéről szólt a gyógyító és kutató orvostudo­mányokban. A korreferátumok utáni vi­tában felszólalt dr. Kuhn Endre, aki az orvostudomá­nyok terén bizonyította be az atomenergia békés felhasz­nálásának lehetőségét. Dr. Entz Béla, a Tihanyi Bioló­giai Kutató Intézet igazgató- helyettese a nukleáris kísér­letek következtében fellépő radioaktív szennyezettség ve­(Fotytatás a 3 oldaton.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents