Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-05 / 129. szám
r J9B3. ÍÜNIUS 5. ívaplA 3 Új üzemrészt avattak a Porcelángyárban Évente 240 tonna szigetelő — Sok a megrendelés A Pécsd Porcelángyár történetének új fejezete nyílott meg tegnap; termelésbe lép egy teljesen korszerű, minden követelménynek megfelelő üzemrész. 1948 óta számos átalakítás, felújítás, építkezés volt a gyárban — új kemencék, egy nagyfeszültségű szigetelőket vizsgáló laboratórium, kályfiaüzem stb. — de ezeknek együttes beruházási összege nem haladta meg a 25 millió forintot. A most átadott üzemrész pedig 46 millió forintos költséggel épült. Ebben az új üzemrészben 100 —200 kilovoltos szigetelőket gyártanak majd, évente 240 tonnát. A gyár ezzel a „termelés-belépéssel” jobban ki tudja majd elégíteni hazai és külföldi megrendelőinek igényeit, jobb minőségű szigetelőket tud a fejlett technológia következtében piacra vinni.,,,, Nagy teljesítményű gépek s a gáz is a Kokszművekből a most lefektetett vezetéken keresztül jut a Zsolnay utcába. Érdemes volt-e? Múlt évben még sok helyen úgy vetődött fel a pécsi gyár bővítése, hogy nem kifizetődő, nem éri meg a befektetett pénzt. Akkoriban — myil- ván helytelen készletfelmérés következtében — alig kapott megrendelést a gyár. Idén 180 fokos fordulattal a probléma megszűnt, sőt alig-alig tudják az igényeket kielégíteni. A gyárban való tartózkodásomkor ugyanis összeakadtam a a kaposvári TRANSZVILL vezetőivel, akik elmondták: második negyedévi tervük 2 millióval „úszik” a korábban megrendelt pécsi porcelánszigetelők hiányában. Ám nem ők az egyetlenek, akik sürgetik, kérik a szállítás teljesítését. Ezen a problémán pedig az áj üzemrész nem segít, hisz a próba ideje még csak most kezdődik. Előbb be kell „lőni” a kemencéket, a gépeket, s majd csak 1964 elején rakhatják vagonokba vagy autókra az új üzemrész termékeit. Mi lesz a rekonstrukcióval? Az új csarnok átadása feled örömünkben sem feledkezhetünk meg a pécsi gyár rekonstrukciós terveinek „holt pontjáról”. A felettes hatóságokat megértjük, amikor nem járulnak hozzá egy új gyár létesítéséhez, hisz ez fcb. 190 millióba kerülne. Egy ilyen hatalmas gyárat gázzal ellátni sem tett volna képes a Kokszművek. A régi gyár rekonstrukciója azonban nem haszontalan elképzelés. A villamos- és energiaipar rohamos fejlődése óriási mennyiségű porcelán alkatrészt kíván a gyáraktól. Külföldről olyan nagy megrendelések érkeznek, amelyeknek teljes kielégítésére még csak nem is gondolhatunk. Nem akarjuk „tisztára mosni” a gyár vezetőit, kollektíváját, de az utóbbi időkben érkezett minőségi kifogások 2üme a gyár elavult kemencéivel, a műszaki-anyagi adottságokkal is magyarázhatók. A rekonstrukció megvalósulása e tekintetben lényeges lépést jelentene a termékek minőségénék javulása felé. A tervet elkészítették (92 millió forint) s megfelelő helyre továbbították. Nem lenne mindegy a városnak sem, hogy a jelenlegi 12 kémény megszűnne végre pernyét okádni. Kérjük az illetékeseket, hogy a rekonstrukciós tervet vegyék fontolóra, s megvalósítására adjanak utasítást. — Iparunk, Pécs város lakossága, s nem utolsó sorban a valamikor oly híres gyár dolgozóinak érdeke is ezt kívánná. Szüts István A többlakásos házaké a jövő Mi indokolja az Az elmúlt években hihetetlenül nagy arányokat öltött a csalládiiház-építés Baranya megyében. Az OTP Baranya megyei fiókja 1957-től ez év áprilisáig mintegy 2300 telket értékesített, amelyre a harkányi nyaralókon kívül mindenütt családi házakat építettek. A nagy érdeklődés most sem csappant mieg. Dr. Hodoli József, az OTP építési-kölcsön csoportjának vezetője elmondotta, hogy az igényeket nem tudják kielégítem, mert Pécsett, de Szigetváron, Szent- lőrincen és Hirden is nagy a telekhiány. Az állami tulajdonban lévő telkek a megyeszékhelyeken elfogytak, s a belvárosiban és a magaslati övezeteken lévő magántelkek is csak társasháznak építhetők be. — Felkerestük Márki Lászlót, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat arról, mi tette indokolttá családi házak építésének korlátozását? — Előreláthatólag a húsz éves lakásépítési terv során, a város fejlődéséhez szükséges 35 000 új lakás jelenlegi módon való elhelyezéséhez nyolcszor akkora területre lenne szükség mint a város mosfar ni lakóházzal beépített terüOsztrák professzor Pécsett A Pécsi Tudományegyetem meghívására több napos magyarországi látogatásra hétfőn, a késő esti órákban Pécsre érkezett dr. Erwin Melichar osztrák professzor, a Grazi Tudományegyetem prorektora. Az osztrák vendég tegnap délelőtt ellátogatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karára, ahol dr. Bihari Ottó, jogikari dékán fogadta. A grazi egyetemi tanár az egyetem U. számú előadótermében a kar professzorai és oktatói, valamint a II. éves hallgatok számára érdekes előadást tartott az osztrák alkotmánybíráskodás egyes kérdéseiről. Az építési korlátozást? — családi házakat? lete. A jelenlegi építkezési mód alatt azt értjük, hogy az építkezések 40 százaléka állami lakásépítkezés, 60 százalékban pedig magánosok az építtetők. Állami beruházásból zömmel négyemeletes lakóházak épülnek, magánerőből pedig általában családi ház, az egy lakás, egy épület a megszokott elfogadott építkezési forma. A lakásépítési normák szerint, a négyemeletes házaknál egy hektárnyi területre 550 személy esik, mig a családi házaknál mindössze 60 fő az egy hektárra eső lakószám. A város rohamos fejlődésével a rendkívüli lakásigényekkel szemben nem megfelelő a családi ház építkezés, hiszen az amúgy is kis területen, így megközelítően elég lakást se tudnánk építeni. Mindenképpen a többlakásos házaké a jövő, hiszen végletekig nem lehet széthúzná a várost, és a szétszórtan fekvő területek közművesítése, közintézményekkel való ellátása óriási költséget ró az államra. Az országos városrendezési tanács- kozás június 6-án részletesen fogfllkozik ezzel a kérdéssel, hiszen ez nemcsak pécsi, hanem országos probléma. A fenti körülmények tebték_ szükségessé, hogy a nagyvárosok területén a családiház-építke- zést korlátozzák. — Csak az egylakásos, vagy két-három lakásos házak is számíthatók-e családi háznak? — Családi háznak számít minden magánerőből épülő, Mioldalas, szabadon álló vagy ikerházas beépítési mód szerint elhelyezett földszintes lakóépület. A családi ház ég az emeletes bérházak között igen sok átmeneti forma lehetséges. A magánszemélyek építhetnek 6—8 lakásos, lakásonként mégis önálló telekkel rendelkező villaszerű házakat. Nem vonatkozik az építési korlátozás a sorházas építési módon kialakított családi házas jellegű telkes építkezésre sem. Az említett módon jobb területkihasználás, nagyobb laksűrűség érhető el. — Milyen egyéb körülmények indokolják még a tárttól lehet építeni sasház építési forma elterjesztését? A többlakásos épülettömbök közé tágas parkokat és játéktereket létesíthetnek, s ez sokkal jobban kihasználható, mintha a családi házak mellett 50—60 négyszögölenként aprózódik el a körülkerített terület. Az elavult városrészek lebontásával korszerű, magas beépítésre kerül sor. Tizenhat—húsz emeletes házakat építenek városunkban s négyemeletesnél kisebb nem épül. Ezzel kell lépést tartaniuk a magánépítkezőknek is. A társasházépítés bevált, s a közelmúltban kilenclakásos társasház építését kezdték meg a Mecsek utcában, egy tíz és egy hatlakásos ház ép/-' tését pedig a Magaslati ú on. Nemcsak Pécsett, hanem Mohácson, Szigetváron és a többi járási székhelyeken is mutatkozik igény modern másfél és két- és félszobás lakások építésére. Ha gondosan kiszámítják, így jóval olcsóbban juthat lakáshoz az építtető, mint a családi ház esetében, hiszen a kölcsön is nagyobb, a feltételek is kedvezőbbek. — Melyek azok a területek, ahol továbbra is engedélyezik a családi ház építését, és hogy szerez erről tudomást a lakosság? — A fentieknek megfelelőén szakemberek javasolták, hogy Pata csőm, Kovács-telepen. Vasas I., Vasas Il-ön, Nagyárpádon, Malomiban, Pécsszabol- csom, Meszesdülő és a budai ■kertváros kijelölt részein a foghíj-parcellákon továbbra is legyenek építhetők családi házak. Engedélyezik Kertváros nagyrészén és a Szigeti út környékén kijelölt területek beépítését is. A város belterületén, Magaslati úton. Makár- domib déli részén, Bálics út és Tiborc utca környékén a távlati fejlesztési tervnek és a városkép kialakításának meg-., felelően magántélkekre ' is csak társasházak építhetők. Ha a javaslatot jóváhagyják, falragaszokon is pontosan közli k a lakossággal, hogy családi házak mely területen építhetők. Az új csarnokban a vákuumprésben sajtolt tömör massza- rudakat először elektromos szikkasztóberendezésre viszik, ahonnan az automatikus vezérlésű megmunkáló gépekre kerülnek. A szigetelőcsarnokban két függőleges s egy vízszintesen dolgozó faragógép teljesít szolgálatot, amelyek közül a „sláger” az NSZK- ból importált fél millió forint értékű függőleges faragó. Ez a gép sablon után önműködően állítja a késeit. Az összes gép előnye, hogy hatalmas (1,5—2 méter magas) tömböket tud egyszerre megmunkálni, s így megszűnik a ragasztás. Az égetést 4 új kemence végzi. Gáztüzelésnek, s a legújabb külföldi tapasztalatok alapján készültek. Az új üzemrész kéménye is „néma”, nem bocsát — a gáztüzelés miatt — kormot a váTEGNAP DÉLELŐTT találkozóra jöttek össze a Baranya megyei Nőtanács helyi ségében a város és a megye cigányaszonyainak képviselői. Mintegy ötven cigányasszony hallgatta meg Csépe Lajosné- nak, a Megyei Nőtanács végrehajtó bizottsága tagjának előadását, amely után a résztvevők saját gondjaikról, problémáikról beszéltek. A találkozó központi kérdése az volt, hogyan emelkedhetnének fel mostani sorukból a cigányok, mi az, ami jelenleg még elválasztja a ci- cigánytelepüléseket a rendezett községektől. A haladó gondolkodású cigányok helyzete — mint Ke- rényi Jánosné, gilvánfai fiatalasszony, s még jónéhányan elmondották — =ainos nem könnyű. Ahogy ők látják a „magyaron' még nem fogadják be teljes szívvel őket, társaik viszont a kiközösítettek sorsát szánják nekik. — Egy fiunk van, mindhárman dolgozunk, el sem tudnánk már képzelni életünket munka nélkül — mondta a szépen öltözött fiatal asszony. — Megfelelő lakásunk van, szeretjük a rendet, tisztaságot, a jó ruhákat, kedveljük a rádiót, s néha már olvasunk is. De a cigánytelepen mást se hallok, mint azt, hogy ..hiába rázod a rongyot, látszik rajtad, hogy cigány vagv”. Én meg azt mondom: nem az számít, hogy cigány valaki, vagy sem, a mi társadalmunk aszerint ítéli meg az embereket, hogyan élnek, hogyan dolgoznak. Mi pedig már másképp akarunk élni, mint az öregek. Az új technológia A pécsi gyárban (kevesen tudják, hogy az épületek között kb. hat emelet szintkülönbség van) rendkívül nagy nehézséget okoz a korszer) termelési módok alkalmazása. A gyárrészek közötti szállítás egyáltalán nincs gépesítve. Szalagokat alig használnak. Az új szigetelőcsamokban viszont már betört az automatizálás, kevés emberre van szükség, s kézi munka alig akad. A termékek előállítása itt termelékeny, szalagszerű, kifizetődő. A szigetelőcsarnoknak azonban nemcsak a gazdaságos- sági szempontokból örülhetünk. A régi gyárban évtizedekig verejtékező emberek most jóleső örömmel nézik az új csarnok tökéletes világítását, fűtését, hangulatos színeit, ragyogó tisztaságát. A gőznyerés céljából az •tóműtől vezetéket építettek Dolgozni, tanulni akarunk! A cigány asszony ok első megyei találkozója László Antalné s néhány kővágótöttösi asszony villany bevezetését és víz biztosítását kérte a cigánysorra, valamint azt, hogy létesítsenek hozzájuk közel, egy jelenleg üresen álló épületben iskolát a cigánygyerekeknek. — Messze van a töttösi iskola — egészítette ki László- nét Búzás Vendelné, három iskolásgyermek édesanyja — s ha rossz az út, egészen az iskoláig Kell kísérni a gyerekeket. Férjem például azért vette ki részletekben a szabadságát, hogy rossz időben elkísérhesse kislányunkat az iskolába, aki év végére — azt hiszem — tiszta ötös lesz. A villan azért kellene — mondta —, hogy este is foglalkozhassunk a gyerekekkel. Mint a hozzászólásokból kiderült, a cigánylakosság ma már szívesen vállal munkát, s sokan már el sem tudják képzelni a koldulást. Bakos Bertalanná bakonyai asszony férjével együtt azért dolgozik, hogy tizennégy gyermeküket rendesen felnevelhessék. De vannak olyan cigány- családok is a megyében, mint a mohácsi Lukács József éké, akik más gyeremkeiért — örökbe fogadott leányukért és fiukért — hozzák meg ugyanezt az áldozatot. — Igen, szeretünk dolgozni — szólt hozzá Sárközi Mária szabolcsi fiatalasszony — csak az a baj, hogy nem mindenütt néznek jó szemmel minket. Férjem beteges, ezért nem alkalmazzák sehol, pedig két beteg kisgyermekünk is van. A tanács minden hónapban segít rajtunk, de nekünk a havi 200 forintnál j sokkal több kell élelemre, ruházatra. Szívesen lemondanánk a segélyről, ha megfelelő munkát adnának az uram nak. — Dolgozni, tanulni akarunk! — hangsúlyozták többen is, s kérték, legyenek nagyobb bizalommal irántuk. A gilvánfai cigányasszonyok nemrég sütő-főző tanfolyamot rendeztek, ősztől varrni tanulnak. ORSÓS JÚZSEFNÉ — a találkozó egyik résztvevője — néhány nappal ezelőtt vizsgázott az alapismereti tanfolyamon — ötösre. Férjével együtt most tanult meg írni-olvasni. — Harminc éves vagyok és ezen a tavaszon tudtam életemben először leírni a nevemet! Életem első levelét pedig egy hete írtam meg anyámnak Ujpetrére, aki ugyan nem tud olvasni — a húgom ír-olvas helyette —, de nagyon boldog, hogy a gyerekei ezt elérték. Akik most tanultak meg olvasni, elmondták, hogy e téren is szinte gyermekkorukig visszamenően szeretnék felszámolni elmaradottságukat. Az olvasást rendszerint a mesekönyveken kezdik, hiszen gyermekkorukban sosem olvashattak mesét. Huszonegyen szólaltak fel, s öröm volt hallgatni az asz- szonyokat. —- Versenden rendes családi életet élnek a cigányok, egyetle vadházas sincs köztük. A község dolgos cigányait megbecsülj a lakosság, tiszteli a közülük kinőtt mérnököt, tanácselnököt, óvónőt, tanítónőt mondta Sztópá- norvné. — Nálunk, Bakonyán már senki nem lakik putriban, a cigányoknak rendes házuk van — bizonyította Király Lászlóné. — Dencsházán pedig — mondta a fiatal Csonka Lászlóné — már alig lehet különbséget tenni a cigány és nem cigány lakosság otthonai között. Régen nagyon lenéztek bennünket, most már kevés okunk van rá, mert mi is dolgozunk és rendesen élünk. Problémáikat sokan megismételték: villany és járda kellene Gilvánfára és több helyre, s ezen előbb-utóbb lehet majd segíteni. Azon biztosan előbb, hogy ne ajánljanak 120 ezer forintos összkomfortos családi házat Dencsházán és másutt a cigányoknak, amikor anyagi erejükhöz mérten megtelne nekik 30—35 ezer forintos szo- ba-konyhás ház is; hogy lehessen meszet vásárolni a TÜZÉP-telepeken, amellyel a házak tisztaságának legelemibb feltételeit biztosíthatnák; hogy a tanácsok mindenütt nyújtsanak segédkezet az új ott Lonuk megteremtésére törekvő dolgos cigányoknak. A NOTANACS VEZETŐI minden gondjukat feljegyezték és számontartják — mint Rameisl Ferencné befejezésképpen elmondotta — a nőtanács munkatársai majd felkeresik őket, beszélnek az érdekelt községek vezetőivel, s amennyiben emberileg lehetséges, segíteni fognak további felemelkedésükben. Igaz, amit Rameisl Ferencné mondott: helyes úton jár a nőtanács, amikor az eddigieknél többet törődik a megye cigánylakos- ságának problémáival, s dicséretre méltó az a törekvés, amely a megye cigányasszonyainak első megyei találkozóját eredményezte. Ezt. a találkozót egy esztendő múlva újabb követi, amelyen beszámolnak majd a meghívottak a tegnapi tanácskozás gyakor* lati eredményeiről.
