Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
4 niAPi^ 1983. JÚNIUS 3#. 1 A budapesti Semmelweis-szobor női alakja, mely az anyák háláját jelképezi. A GYERMEKÁGYI LÁZRÓL az eiső feljegyzéseiket csaknem 3500 évvel ezelőttiéi, Susruíának, az Ő6-indiai brá- roánok Ajur Veda című könyvében találjuk. A betegségre akkor kezdtek jobban felfigyelni, amikor nagyobb szülőintézeteket építettek. Kórházakban ugyanis könnyebben terjedt a fertőzés az egyik betegről a másikra. Már a XVII. században nagy járvány pusztított a lipcsei klinikán és 1660-ban Párizsban a Hotel Dieu-ben. Hónapokon keresztül a szülő nők kétharmada halt meg gyermekágyi lázban. Semmelweis 145 esztendővel ezelőtt 18M július 1-én Budán született. Gimnáziumi tanulmá nyait Budán végezte, majd Bécsbe került, A jogi tanulmányaival elégedetlen fiatalember orvostanhallgató barátaival az orvosi fakultás előadásait hallgatva egy alkalommal a boncterembe is elkerült. Az ott szerzett élmény hatása alatt születik meg benne a végleges elhatározás: embertársait szolgáló orvos akar lenni. Orvosi tanulmányait részben1 Budán, részben Becsben végzi. Szíilészmestort diplomát szerez, A fiatal Semmefweisre a döbbenet erejével hatott a gyermekágyban meghalt anyák nagy száma. Már kezdetben világosan látta, hogy a gyermekágyi láz sem időhöz, sem he’yhez nem kötött, nem terjed járványos betegségek módjára egyik városiból a másikba. Amikor intézetükben hatalmas rendeket vágott a halál, a bécsi magánházakban lefolyt szülések után lényegesen kevesebb áldozatot követelt. Döntő lépést Jelenteti számára, amikor 1847 márciusában — pár hetes külföldi tartózkodás után visszatért Bécsbe és tudomást szerzett KcA- letsoh kának, a törvényszéki orvostan professzorának haláláról, akinek kezét egyik hallgatója boncolás közben megszórta, A boncolási Jegyzőkönyv adatai szerint Kofllet- schka szerveiben ugyanolyan elváltozásokat találtak, mint amilyeneket nap nap után gyermekágyi lázban elhaltaknál észleltek. Semmelweis elméjében ekkor élutasíthatatlan bizonyossággal merült fel a gondolat, hogy Kcúletschka betegsége és a gyermekágyi láz azonos eredetű megbetegedés, oka pedig a hullaméreg! Ha pedig ez a teljesen új megismerés igaz, úgy sikerülnie kell kézmosás segítségével az odakerült* hullamérget eltávolítani és a megbetegedést megakadályozni. Ettől kezdve Semmelweis elrendelte a klórvizes kézmosást. 1847 júniusban a halálozás az előző havi 12,24 százalékról 2,38 százalékra esett, júliusban pedig addig még soha nem tapasztalt alacsony, 1,28 százalék volt Semmelweis ezen észlelés alapján megállapította, hogy nemcsak a huliaméreg, hanem bomló szerves anyag is okozhat gyermekágyi lázat. Megszületett tehát 1847-ben Sinclair szerint az örök igazság, amit Semmelweis úgy fogalmazott meg, hogy „a gyermekágyi lázat a terhes, a szülő nő és a gyermekágyas szervezetbe jutott bomló szerves anyag okozza. EZ IDŐTŐL KEZDVE szigorúan megkövetelte a klinikán a klórvizes mosakodást, gondosan ellenőrizte a bonco- ' ’ ássál is foglalkozó orvosokat, urodikusokat. Felfedezésének aftrgos közlését azonban mégSEMMELWEIS emlékezete S’ Vigyázat! Életveszélyes! Öt év óta nem okoztak halálos balesetet a megyében talált háborús robbanólövedékek is elmulasztotta. Ebben feltétlenül nagy része volt annak, hogy másfél évtizeden át kérlelhetetlen harcot kellett folytatnia az emberi gyanakvás, féltékenység és rosszindulat ellen. így történt azután a különös eset, hogy nem ő, hanem Hebra, a híres dermatoiógus közölte az orvostársaság folyóiratának 1847 decemberi füzetében Semmelweis felfedezését Klein azonban, a szűk látókörű, korlátolt, tanítványára féltékeny professzor, akinek nevét az utókor számára csak Semmelweis elleni ádáz hadjárata örökítette meg, kezdettől fogva idegenkedéssel, sőt ellenséges szemmel figyelte a fiatal orvost és mindent elkövetett, hogy a hatalmas méretekben kibontakozó géniuszt szárnyalásában akadályozza. Tervei megvalósítását elősegítette az is, hogy ebben az időben a francia forradalom eszméi. Bécsben Is komoly megmozdul ára vezettek. Semmelweis, aki tudományában forradalmi megállapítással lepte meg a szakköröket és határtalan energiával Igyekezett tanai igazságáról meggyőzni a tévelygőket, politikai téren is hasonló szenvedéllyel állt a haladás, a forradalmi gondolat mellé. Klein professzor ekkor elérkezettnek látta az időt arra, hogy Semmelweis kinevezésének meghosszabbítását megtagadja. Semmelweis végképpen elkedvetlenedve Budapestre tért vissza. 1851-ben a Rókus kórház főorvosává nevezték ki. Több éves kórházi főorvosi működése alatt a gyermekágyi halálozást 0,85 százalékra sikerült leszorítania. Végre Mar- kusovszkij bíztatására hozzáfogott ^A gyermekágyi léz aetiológiája, fogalma és pro- phylaxisa” című munkájához, amely 1861-ben látott napvilágot Még ma is csodálattal olvashatjuk megállapításait A bomló szerve» anyag az esetek többségében kívülről jut az Bhyai szervezetbe fés csak csekély részben endogen eredetű. A fertőzés hordozója lehet a vizsgáló ujj, az operáló kés, a műszer, ez ágynemű, de szerepe van a levegőnek is, helye pedig a méh belső felszíne vagy a szülőcsatorna bármilyen sérülése. 1883 JÚNIUSÁBAN Semmelweis végezte hazánkban az első petefészekdaganat eltávolítását Nem sokkal ezután elgyífásának lehetősége is kezünkben van, vajon megma- rad-e Semmelweis továbbra is az orvostörténelem egyik legnagyobb alakjának? A válasz csak pozitív lehet. A Semmel- weis-féle septicus profilaxis ma is változatlanul alapvető tényezője orvosi tevékenységünknek. A fertőzések megelőzésének fontosságát mutatja az is, hogy a kombinált fertőzések leküzdésére még ma sem rendelkezünk mindig biztos hatású antibiotikumokkal. A Semmelweis-féle asepticus profilaxis jelentősége a mai modem orvostudomány szemléletében is éppen olyan nagyjelentőségű, mint volt száz esztendővel ezelőtt. Semmelweis munkássága tehát továbbra is az orvostörténelem alapvető fejezetét jelenti és jelenteni fogja a jövőben is. Soha el nem múló érdeme, ami elválaszthatatlanul az ő nevéhez, munkájához fűződik, a gyermekágyi láz ma is érvényben lévő aetiologiájának megismerése és asepttcus profilaxisának, tehát végeredményben a sebészeti aseps lőnek megteremtései Dr. Lajos László, a pécsi szülészeti klinika igazgató jai MATISA JÓZSEF, a bírja- I ni általános iskola igazgatója ' nemreg levelet írt szerkesztő- j Bégünkhöz. Arról számolt be, | hogy községükben május 5-én egy épület bontása alkalmából súlyos nagyméretű robbanó lövedéket találtak, mely minden valószínűség szerint még a második világháború idejéből származik. Másnap reggel jelentették a tanácsnak és kérték, hogy az illetékes szervek távolítsák el a veszélyes lövedéket, mielőtt valamilyen szerencsétlenség történne a községben. Sajnálkozva állapítja meg a levélben; annak el lenére, hogy a rendőrség bejelentésüket továbbította, még mindezidetg nem távolították el községükből a lövedéket. — Kérte szerkesztőségünk segítségét, hogy mielőtt még valamilyen szerencsétlenség bekövetkezne, történjen már intézkedés bejelentésük alapján. Matisa József levele nyomán kerestük meg a légoltalmi parancsnokság megyei törzspa- rancsnokát, hogy megtudakoljuk ml lett a bejelentés sorsa és általában hogyan történik a megyében talált háborús robbanó lövedékeik megsemmisítése? Szók ólai Imre őrnagy ehrtárs, a légoltalmi törzsparancsnok tüstént elővette a jeentéseket, ellenőrző könyvet, melyből kiderült, hogy a bir- jáni bejelentés^ május 30-án továbbították hozzájuk, ők pedig néhány óra leforgása alatt jelentették Budapestre a légoltalom országos parancsnokságára. Hogy történhetett meg. hogy még mindezidetg látszólag nem történt semmi? — Az országban egy műszaki alakulat foglalkozik a robbanóanyagok megsemmisítésével. Mi minden hozzánk beérkezett jelentést továbbítunk, azonban a tűzszerész eső port csak bizonyos időközökben jut el megyénkbe és egyszerre végzi el több helyen a megtalált robbanóanyagok megsemmisítését A legutóbb májas 29-én jártak megyénkben és tizenkét helyen végezték el a talált életveszélyes anyagok kiszerelését és félrobbantását — tájékoztatott bennünket Szokolad elvtárs. A BIRJÁNI BEJELENTÉS sajnos már a csoport eltávozása után érkezett meg a parancsnoksághoz. Pedig nem kis munkáit végeztek d legutóbb is a tűzszerészek. — A tizenkét hely között volt például a Pécs, Jókai utca 2—4 számú építkezés is, ahol 20 darab tüzérségi lőszert találtak és távolítottak eh A mecsekaljai vasútállomásnál két aknát tettek ártalmatlanná. Siklóson egy negyven centiméteres fél nem robbant bombát találtak. A Pécsi Bőrgyár területéről egy 35 miffi- méteres páncéltörő lövedéket szállítottak el. Mint a jelentéseiket ellenőrző könyvtől kiderül, május 29 óta több bejelentés érkezett a légoltalmi parancsnoksághoz robbanó anyagokról. Halt helyen várják újból a tűzszerészeket. Nagyhajmásod egy taposó aknát, Magyar eg regyen 7 kiló ágyúlövedéket, Pécsvá- radon több páncéltörő lövedéket és a Misina tetőn egy aknát találtak. A bejelentések alapján várják, hogy a tűzszerész csoport rövidesen felkeresd megyénket és akkor ezekkel együtt semmisítik meg a birjáni lövedéket is. A sok szomorú példa arra késztette a szülőket, pedagógusokat, hogy komolyan kezeljék a talált robbanó anyagok sorsát, segítsék elkerülni az esetleges baleseteket. Ezért található sok olyan bejelentés, melyet nem a rendőrség, hanem közvetlenül a lakosság tett meg a megyei légoltalmi törzsparancsnoksághoz. — Az eredmény nem is maradt el. Az elmúlt 5 évben nem történt halálos ba.eset megyénkben, melyet ilyen háborúból visszamaradt Lövedék okozott volna. Egy igen érdekes történetet meséltek el, mely példázza a lakosság mind jobban növekvő felelősségérzetét. Dráva- szerdahelyen Papp János agy ízben talált egy háborús lövedéket, melyet akkor elásott a kertjében. Egy ízben olvasta az újságban, hogy ez milyen veszélyes. Kiásni már nem merte, ezért egy postai levelezőlapon bejelentette és kérte, hogy adjanak segítséget meg semmisítéséhez. A legutóbb a tűzszerészek kimentek és fel is robbantották a lövedéket. Papp János nagyon örült, hogy bejelentését Ilyen komolyan kezelték. A robbanó anyagokkal komolyan kell bánni Ezért minden bejelentés alapján kimennek a talált anyagokat ártalmatlanná tenni Kérik is továbbra a civil lakosság segítségét, hogy elkerüljenek minden balesetet továbbra is. Nem engedhető meg, hogy még napjainkban is pusztítsanak a háborús gyilkos fegyverek. SOKAN KÉRDEZIK, hogy mi a teendő addig, amíg kiérkeznek a tűzszerészek? A talált robbanó anyagot el kell keríteni és jól látható figyelmeztetést kitenni: Vigyázat I Életveszélyes! Külön gondot kell fordítani arra, hogy a szülők és a pedagógusok kioktassák a gyermekeket a veszélyről. — írják meg nyugodtan, hogy mi nem feledkezünk meg egyetlen bejelentésről sem és Igyekszünk gyorsan ártalmatlanná tenni a robbanóanyagokat — mondta búcsúzóul Szokolai elvtárs. Reméljük, hogy ez történik a birjáni bejelentés nyomán ia; iMtlH' Hűtek! Érvül ] Elkészült a Székesegyház homlokzatának restaurálása méje elborult és 1865 júliusában Döblingbe szállították, ahol augusztus 14-én meghalt Halála oka gennyvérűség volt A fertőzést egyik utolsó műtété alkalmával szerezte újj- sérülése kapcsán. Milyen kegyetlen játéka a sorsnak! — Ugyanaz a betegség ölte meg, amely ellen egész életében küzdött. látva * semmelweisl tanok küzdelmes sorsát, ezek elutasítását nem tulajdoníthatjuk egyedül azon kor emberei szándékos megnemértésének, rosszindulatú féltékenységének. Megállapíthatjuk, hogy Semmelweist kora nem is érthette meg. Ez a kor a mak- roszkopiai irány és n Vlrdhov által nagy tekintéllyel képviselt cellularis pathologia időszaka volt. amelyben a betegséget az egyes szervekhez, vagy sejtekhez kötötték. A Semmelweis-féle tanok ellenben egyszerre átugrottak az oknyomozó, egységesítő, aetio- logiás felfogás korába, azon szemlélettel a homloktérben, hogy a betegség nem a kórokozónak, hanem a szervezetnek kórokozó hatására kifejtett reakciója, amelyek tehát a mai legmodernebb immunitásnak a csíráját foglalják magukban. Előbb egy Pasteurnek kellett jönnie az erjesztő gombák kimutatásával, egy Koch Róbertnak a baktériumok zseniálisan egyszerű izolálásával, majd a Lister-f. antisepsismek és még egy sereg tanulmánynak, amíg visz- szatérve az' asepsishez. meg tudták érteni Semmelweis örökéletű tanát. FELMERÜL A KÉRDÉS, hogy napjainkban, amikor az antibiotikumok megismerésével a gyermekágyi láz gyóTegnap délelőtt osztották H a Tanárképző Főiskolán négy év munkájának gyümölcsét 2 08 végzett hallgatónak. A végzettek között 16 hallgató vörös oklevelet kapott, a jelesek száma szintén 16, a jórqndíle ké 153. Az oklevelet Márk Bertalan igazgató és dr. Kál mánchey Zoltán helyettes igazgató osztotta ki. Hetven év után ismét teljes szépségében pompázik a négy- tomyú Pécsi Székesegyházi Utoljára a századforduló előtti években állították helyre a világhírű építészeti remekműEldobták cvz I Az őcsárdi határban dolgozó tsz-pa- rasztok gyereksírásra lettek figyelmesek. Mentek a hang után és a bokorban rátaláltak a szalmába burkolt újszülöttre. Látszott rajta, hogy bába kezében nem volt még. Az egyik asszony fehérneműjéből szakította neki az első ruhadarabot. Abba bugyólálták és vitték a tanácsra. —- Útközben egész precesszió követte már a parasztasszonyt, aki karján az alig pár órás kisfiúval futva igyekezett a faluba. Aztán felhívták a rendőrségiét és félóra múlva helyszínen vol tak a nyomozók. Aznap reggel esett az eső és a sáros dü- löúton jól kirajzolódtak egy kocsi nyoI mai. Csak idáig jöttek vele, aztán vissza fordultak, de nem Öcsárdra, hanem Sik lósbodony felé. Itt sem a kövesúton tértek be a faluba, hanem a kertek alatt, füves, bokros helyen, ahol elvesztek « «Fúrnak. De már ez is elég volt a nyomozás folytatásához. Annyit megtudtak belőle, hogy a tettesek idevalósiak. Megkezdődött a kikérdezés. — Melyik háznál van várandós anya Sik- lósbodonyban. Hármat is említettek és keltőnek még megvan a gyereke. Aznap reggel is látták. Hanem a harmadik„ A nyomozók Takácsék házához mentek. Az ajtóban az öreg asszony fogadta őket. Riadt volt és elállta az utat a házba vezető ajtónál. — Bent szeretnénk egy kicsit beszélgetni — kérik a nyomozók, de az asszony nem tágít. — Várjanak *—• mondja — elébb rendet tesznek odabent. S ahogy megy a házba, sebtiben egy kabátot dob a véres vízzel telt lavórra, — Már késő... A 22 éves Mária az ágyban fekszik. — Azt mondja, nagyon meg fázott, meg gyomor- görcsei vannak, tulaj ionképpen, mi köze az egészhez a rendőrségnek. Csak akkor szeppennek meg, ami kor közlik velük: az egész falu tudott a terhességéről és megtalálták a gyereket a kökénybokorban, —* most úcsárdon ápolják, ha azóta már be nem vitte a mentő a pécsi szülészeti klinikára. Vallanak! Máriának udvarolt egy fiú, akit a szülők elleneztek. Hosszantartó harag kezdődött a fiú és a szülők között, de a fiatalok titokban azért rendszeresen találkoztak. Amikor pedig a lány terhes lett, a gyerekről sem akartak hallani. Szombaton reggel erős szülési fájdalmai voltak a lánynak. Kocsira ültették és hármasban elindultak Ócsárd felé. A határ még csendes volt. Ott az út szélén szült meg a lány. A gyereket az apa fogta meg szalmával és elvitte a bokorba. Elvitte és ledobta, mint valami rongyot. Hogy így volt, röntgenfelvételek bizonyítják. A kisfiú koponyáján több repedés látható. Aztán dolgavége- zette» visszafordultak a faluba. A lány nagykorú, a fiú jól keres, jó megélhetést nyújt a lánynak. De a régi házassági elvek, a lakodalom, később pedig a falu előtti szégyenkezés miatt inkább egy életet tettek ki a pusztulásnak. A fiú még most is vállalja, hogy elveszi a lányt, felneveli « gyereket. A lány még nem döntött, hogy ezek után mit csinál. Nem is lehet, először bírósági tárgyalásnak kell következnie, a büntetendő, társadalmilag pedig eléggé el nem ítélhető cselekedetért, amelyben elsősorban a szülőket, különösen az apát terheli súlyos felelősség. GáMonyl Béla vet, s az azóta eltelt évtizedek viszontagságai súlyos károkat okoztak, a monumentális épületben. A restaurátorok egy évvel ezelőtt láttak munkához és ahogy tervezték, június 29-re, Péter Pál napjára elkészültek a külső homlokzati falak és a tornyok felújításával. A kivitelezés folyamán számos váratlan műszaki problémával birkóztak meg. A hatvan méter magas tornyok rongálódását például az állványozás előtt nem lehetett pontosan megállapítani. Csak közvetlen közelségben derült ki a pusztulás eddig nem sejtett mértéke. Ezt mutatja az is, hogy a falakat borító kőlapokból az eredetileg számítottnak kétszeresét, több mint kétezer darabot kellett kicserélni. A javításra 120 köbméter követ munkáltak meg a kőfaragók. A helyreállítás alaposságát mutatja, hogy nemcsak a külsőleg hámló kőlapok helyébe építettek be újakat, hanem oda is, ahol jelenleg még csak belső sérülés volt kimutatható. Hasonlóképpen felújították a megrongálódott díszítőelemeket, szobrokat, ahol cserére nem volt szükség, ott drótkefével dörzsölték le a port, szennyeződést a kőlapról, faragásokról. így az épület színe megfehéredett anélkül, hogy patinájából veszített volna. Hogy a falakat a pusztító hatású átnedvesedéstől a jövőben megóvják, a veszélyeztetett helyeken a fedőkövek közötti hézagokat ólommal öntötték ki. Az eddig végzett munka értéke meghaladja a másfél millió forintot. Az épület helyreállítását folytatják. ) S / 208 új általános iskolai tanár
