Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
cm. JÚNIUS 30. WAPlő 3 Legfontosabb feladat az éves terv maradéktalan teljesítése A megyei pártbizottság kibővített ülésen vitatta meg az építőipar helyzetét Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk, pénteken kibővített ülésen tárgyalta meg a megye építő- és építőanyagiparának helyzetét, feladatait. A vita során felszólaló szakemberek sok érdekes javaslattal, megállapítással segítették a pártbizottság munkáját. Felszólalásaik során felhívták a figyelmet a beruházások tervezésének és kivitelezésének legfontosabb problémáira és sok hasznos gondolattal egészítették ki a vita alapjául beterjesztett jelentést. Az alábbiakban ismertetjük a vitában részvevők felszólalásait. FORGÁCS IMRE, a Baranya megyei Építőipari Vállalat párttitkára Sokat javult a műszaki vezetés Forgács elvtárs, a politikai munka eredményességéről és hasznosságáról szólva elmondta, hogy annak elsősorban a termelés javulásában kell megmutatkoznia. — Vállalatunk dolgozóinak hat százaléka párttag. A legutóbbi időben 81-en jelentkeztek felvételre a pártba, túlnyomórészt fizikai és műszaki dolgozók, köztük sok fiatal, akik a szocialista brigádokban nevelődtek. A tanulással kapcsolatban élmondotta Forgács elvtárs, hogy tizenketten végezték el äz egyetemet, hetvenkilencen a technikumot, hatvanan az általános iskola nylc osztályát az utóbbi években. Sajnos elég szép számmal vannak még olyanok is, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük. Forgács elvtárs részletesen foglalkozott a pártmunkának az építőipari vállalatnál jelentkező sajátosságaival, amelyek a vidékről való bejárásból és a munkahelyek területi elaprózottságából fakadnak. Megemlítette, hogy az elmúlt években sokat javult a műszaki és a gazdasági vezetés, valamint a pártvezetés és a pártmunka összhangja. Leginkább bizonyítja ezt az, hogy igen sok pártonkívüli műszaki vezető jár pártoktatásra, illetve esti egyetemre. Az őszszel induló oktatási évre a Baranya megyei Építőipari Vállalattól tizenöten jelentkeztek az esti egyetemre. A jelentkezők többsége mérnök. Hozzászólásának befejező részében a Pécsi Építő Vállalatnál folyó szocialista mun- kaversenyről szólt Forgács Imre. Elmondta, hogy 81 brigádban 1014 építőipari dolgozó versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért, több főépítésvezetőség pedig a szocialista főépítésvezetőség címért'. A szocialista brigád- verseny mellett a hagyományos munkaverseny is élénk. DR. NEMETH LAJOS, a Beruházási Bank pécsi fiókjának igazgatója Gondosan készítsük elő a beruházásokat Németh Lajos elvtárs hozzászólásában a beruházások előkészítésének . fontosságát emelte ki. Az 1960 júniusi KB határozat szerint olcsóbbá és gyorsabbá kell tenni az építkezéseket. A kivitelező vállalatok egymagukban azonban ezt a feladatot nem tudják megvalósítani. Elsősorban a beruházási tervek és az építőipar kapacitása közötti ossz- ^ hang megteremtésére van szükség. A beruházási programok még mindig nem készülnek minden esetben megfelelő színvonalon, így a beruházási programok engedélyezése az esetek többségében elhúzódik, és nem teszi lehetővé a kivitelezések pontos kezdését. Az olcsó építkezés a népgazdaság legfőbb érdeke, de a jelenlegi anyagi érdekeltség nem ösztönzi az építőipari vállalatokat az építkezések olcsóbbá tételére. Az anyagi ösztönzőknek úgy kellene hatniuk, hogy az építkezések olcsóbbá és gyorsabbá tételében tegye érdekeltté a kivitelezőket. Ezeket azonban az ipar- Tezetés legfelsőbb szintjén illene megoldani. Nem egy esetben hátrányosan hat, hogy a kivitelezésre kerülő létesítményeket az ország más részén működő tervező vállalatok tervezik és nem ismerik eléggé a helyi építőanyagellátás lehetőségeit, a vállalatok kapacitását, stb. így többször merülnek fel olyan gátló körülmények, amelyek a helyi tervezés esetén elkerülhetők lennének. Megemlítette Németh elvtárs, hogy szerinte szükség lenne a korszerű épületelemek (panelok stb.) árának csökkentésére, hogy ez is ösztönözne a korszerű anyagok felhasználására. Ugyancsak megfontolandó lenne az építőipari vállalatokat a gépesítés fokának növelésére ösztönözni. A jelenlegi gépkölcsönzési díjak, az építőipari gépek magas amortizációja nem ösztönöz a gépek beszerzésére, fel- használására. BÁLINT JÁNOS, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatóhelyettese A tervezőknek alkalmazkodniuk kell a kivitelezési lehetőségekhez Az építőiparon belül a koordináció sajnos döcög, — kezdte felszólalását Bálint elvtárs, — elengedhetetlen, hogy egy-egy beruházás megvalósításánál a tervező, a kivitelező és a beruházó végig együttműködjék. A tervezőnek alkalmazkodnia kell az építőipari kivitelező lehetőségéhez. A felszólaló foglalkozott a típustervek problémáival, valamint az építőiparban felhasználható műanyagokkal. Elmondta, hogy több műanyagra lenne szükség. Sajnos, az ipar nem gyárt eleget Bírálta a műszaki előírások elmaradását. Példának említette a szénporos téglákat, amelyeknek nincs műszaki előírásuk, anélkül viszont nem lehet betervezni. így olyan helyzet állott elő, hogy a téglagyárakban nagymeny- nyiségű szénporos tégla hever. Bálint elvtárs sürgette a panel építkezéssel kapcsolatos típusterveknél a középmagas 8—10 emeletes épületek terveinek legalább a programszerű kidolgozását. Véleménye szerint öt éven belül egy újabb panelüzemre lenne szükség. Bírálta az építésügyi hatósági előírásokat, amelyek zöme a hagyományos módon épült lakásokra vonatkozik, s nem felel meg már minden előírásnak, a jelenlegi panel építkezéseknek. Hozzászólása végén nagyobb anyagi lehetőségeket kért a tervezőknek, illetve anyagi lehetőséget kísérletezésre. BENEDETTI TIBOR, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója: Koncentrá Itabb beruházásoka t! Jelenleg a legnagyobb prob- Léma a beruházások dekon- centráltsága, ami megosztja az építőipar erejét. A beruházások koncentrálását azonban csak a népgazdasági tervezés szintjén lehet megoldaná, a helyi szervek ezt megoldani nem tudják. Fontos feladat annak az elvnek az érvényre juttatása, hogy a beruházások ott valósulnak meg, ahol szükségesek, és ne egyéb szempontok legyenek döntőek. A tanácsok munkáját is akadályozza, hogy a helyi tervezés hiánya miatt a beruházások nem komplex módon tervezettek. Rendszerint csak egyes objektumok beruházási terve készül el és valósul meg, de a beruházások egyéb kihatásait már nem tervezik meg. így a járulékos beruházások rendszerint kimaradnak a tervekből és a közművesítés, kereskedelmi hálózatfej- Lesztós, helyi közlekedés-fejlesztés, — ami okszerűen következik az egyes objektumok megvalósulásából — kimarad a tervekből, a tanácsokat terheli és rendszerint csak késve valósulhat meg. így a beruházási kódex ellenére sem beszélhetünk még arról, hogy beruházásaink komplex módon kerülnek megtervezésre és kivitelezésre. A területi tervezést jelenleg a Pécsi Tervező Vállalat kapacitáshiány miatt elvégezni nem tudja. Jelentősen kellene fejleszteni a tervező vállalatot, hogy a helyi tervezés min den munkáját átvehesse. Részletesen foglalkozott Be- nedetti elvtárs a műszáki fejlesztés feladataival is. Kifejtette véleményét, hogy a helyi erők összefogásával a helyi feladatok megoldása érdekében kellene folytatod a műszaki fejlesztés érdekében vég zett kutató munkát. Felvetette, hogy helyes lenne a társadalmi erők segítségével pontosan feltérképezni a terület építőanyag-helyzetét, ennek alapján meghatározni a további fejlesztés irányát. Ugyancsak fontos feladatként említette a területi típusok kidolgozásának megkezdését. RICKER MIHÁLY, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főmérnöke: A terhelés gyakran meghaladja a kapacitást A Baranya megyei Építőipari Vállalat főmérnöke kifogásolta, hogy a minisztérium nagyobb terhelést ír élő számukra, mint amekkora a vállalat kapacitása. Az idén például 30—40 millió forinl többletfeladatot kaptak. S mi ennek a következménye? Az, hogy a beruházók követelik a szerződés aláírását. Ha a vállalat nem szerződik, akkor kötbért kell fizetnie. Ebből kiutat keresve, a következő gyakorlat alakult ki; hogy ne kelljen kötbért fizetni, a vállalat megköti a szerződést a beruházókkal. De a munkát már nem kezdd el, legfeljebb fizeti a késedelmi kötbért. Ricker elvtárs tájékoztatta a résztvevőket a vállalat első féléves tervének teljesítéséről. Elmondotta, hogy az első negyedév komolyabb lemaradásai után a második negyedévet szépen zárták, a lakásépítési tervet teljesítették, s ha különösebb zavaró körülmény nem adódik, akkor aa ez évre tervezett 800 lakást be tudják fejezni határidőre A Baranya megyei Építőipari Vállalat termelőerőinek koncentráltságával kapcsolatban elmondta, hogy az erőket egy-egy fontosabb munkahelyre összpontosítják és csak annyi építkezést kezdenek el, amelyet zökkenőmentesen folytatni tudnak egészen a befejezésig^ NAGY BÉLA, a Mecseki Szénbányászati Tröszt beruházási osztály- vezetője: Javítani kell a beruházó vállalatok munkáját is Az építőipari vállalatoktól csak akkor várhatunk jó mun kát, ha alaposan efőkósritet! beruházási tervet kapnak. Javítani kell a beruházó vállalatok munkáját is, ha fordulatot akarunk elérni. Feltétlenül nagyobb súlyt kell helyezni a beruházási osztályokon dolgozók képzésére is. A beruházási tervekkel kapcsolatban Nagy elvtárs kifejtette, hogy szükség lenne az éves beruházási tervek helyett a perspektivikus beruházási tervek rendszerére áttérni — így lehetne biztosítani a beruházások terén a jobb terv- szerűséget a nem egyszer tapasztalható kapkodás helyett. Nagy elvtárs számokkal bizonyította, hogy a beruházások kivitelezéseméi a munkahelyi koncentráltság csökkent. A számok szerint egy-egy másfél milliós létesítményen nyolc ember dolgozik, ami kevés, és a kivitelezés elhúzódásához vezet. A népgazdaság érdeke a kivitelezés gyorsítását kívánná meg. Egy beruházás határidőn túli elhúzódása, havonta az összberuházás értéke négy százalékának megfelelő értékű kárt okoz. Ez tetemes összeget jelent minden nagyobb beruházásnál. Az építőipari vállalatok azonban nem érdekéitek megfelelően az építési idők lerövidítésében. Ezen a helyzeten változtatni elsőrendű népgazdasági érdek lenne. BÍRÓ BÖDIS JÓZSEF, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára: Be kell tartani a munkásvédelmi előírásokat! — A szakszervezeti munka központi kérdése a termelékenység emelésének elősegítése, — kezdte felszólalását Bíró Bódis József elvtárs. Az új építőipari normákról szólva elmondotta, hogy azok teljesíthetők, de feltétlenül szükséges teljesítésükhöz a munkafegyelem és a munkatervezés alapos megjavítása. Hangsúlyozta, hogy a normarendezésnek nem volt célja a kereset csökkentése, sőt az a cél, hogy a termelékenység emelkedésével együtt emelkedjék az építőipari munkások jövedelme is. Felhívta a figyelmet a munkaszervezés javítására, majd a munkaversenyről szólva elmondta, hogy a szocialista munkaversenyben nem csupán a szocialista építésvezetőségek és brigádok vállalásaival kell törődni, hanem a hagyományos munka- versenyt éppúgy fel kell karolni és támogatni. Elmondta, hogy néhány építésvezetőségen, és különösen a szocialista brigádok vonalán bizonyos bürokratikus vonás kezd uralkodni. A számszerűséget hajszolják, nem a minőséget Hozzászólásának végén az építőipari dolgozók munkásvédelmével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az építőiparban a munkásvédelem nem felel meg a követelményeknek. A műszaki vezetők, munkavezetők nem követelik meg az előírások betartását, aminek következménye a gyakori baleset. Megemlítette, hogy a múlt évi balesetek többsége az előírások megszegése miatt történt KUPKA SÁNDOR, a KISZ megyei bizottságának titkára Sokoldalúan segítsük azépítőipart feladatai megoldásában A közvélemény általában a munka minőségéről ítéli meg az építőipar munkáját és bizony elég negatívan értékeli az utóbbi évek munkáját az előforduló hibák miatt. Helyes lenne, ha az építőiparban dolgozók önkritikusan vizsgálnék felül ezeket a hibákat és ja- íKnáin-ak rajtuk. Kifejtette Kupka élvtárs, helyes lenne az iskolákban a tanulók figyelmét az építőipar felé irányítani, — akár politechnikai oktatás segítségével is. Elő kellene segíteni, hogy az iskolából minél több tehetséges gyerek kerüljön az építőiparba, legyen az építőipar is „elit” szakma a gyerekek szemében. A KISZ szervezeteknek feltétlenül többet kell foglalkozniuk a fiatal építőipari munkások nevelésével, a szakma szeretetére kell nevelni őket, meg kell mutatni a fiataloknak az építőipari szakmák szépségét, hogy egyre többen dolgozzanak igazi hivatástudattal az építkezéseken. Érdemes lenne megvizsgálni — mondotta Kupka elvtárs, — hogy szükséges-e távoli megyékből Pécsre hozni az építőipari tanulókat, ndnes-e meg a lehetősége, hogy a helyi fiatalok tanulják egyre többen helyben az építőipari szakmákat. Javasolja, hogy fontolják meg az illetékesek, nem lenne-e célszerű, ha az építőipari tanulók több szakmát is elsajátítanának tanulóidejük alatt és ezzel többféle szakmunka elvégzésére lennének képesek. Kérte Kupka elvtárs az építőipari vállalatokat, hogy a KISZ szervezeteknek súlyuknak megfelelő megbízatásokat adjanak, ne tekintsek gyer- mek-szervezetaék a KISZ-t. Mint mondotta, már régóta szeretnének ifjúsági építkezéseket szervezni, de a vállalatok ehhez nem adnak megfelelő támogatást. TOTH JANOS, a MÁV Igazgatóság vezetője Rakodjanak több műszakban! A közlekedés feladatairól szólva elmondotta, hogy az érdekéit vállalatokkal összhangban a koratavaszi lemaradásokat júniug közepére behozták. De még ettől függetlenül szállítási problémákkal küszködnék. A problémák egyik okát abban jelölte meg, hogy nem használják ki a legjobb és legcélravezetőbb (lehetőséget. Ez elsősorban a kies berákodási munkákra vonatkozik. Felhívta a vállalatok figyelmét, hogy több műszakban rakodjanak mind a feladáskor, mind a kirakodáskor. Különösen szombaton és vasárnap lehetne fokozni a szállítási tevékenységet, a ki- és berakodást. Tapasztalat azt bizonyítja, hogy szombaton, vasárnap és hétfőn folyik a leg gyengébb munka. Javasolta a résztvevőknek, hogy különösképpen a KISZ-szervezet segítségét kérjék a szombat, vasárnapi rakodásban. Tóth elvtárs részletesen foglalkozott a beruházások komplex vizsgálatával. Hangsúlyozta, hogy az új építőipari üzemek telepítésénél, bővítésénél a közlekedést is fi gye lembe kell venni. Példának a nagy-' harsányi kőbánya és a komlói kőbánya szállítási kapacitásának problémáját említette. A vita során felszólalt még Borsos Tibor elvtárs, a Pécsi Tervező Vállalat pártszervezetének titkára. Ismertette partszervezetük munkáját, felhívta a figyelmet a közgazdasági tevékenység erősítésére elsősorban a mérnök-közgazdász képzés segítségével. Javasolta, hogy egységes beruházási szervezet létrehozásával a jó szakemberek koncentrálásával minőségileg lehetne javítani a beruházások tervezésén, előkészítésén. Gócz Béla elvtárs, a Pécs megyei jogú város. Tanácsa elnökhelyettese a tanácsi beruházási munka egyes kérdéseiről, a tanácsi építőipari vállalatok működéséről és feladatairól számolt be, és kifejtette véleményét, hogy a PIK keretében kellene megoldani az állami lakóházak javítási és tatarozása munkáját. Hasznos tanácskozás volt A vitát Papp János élvtárs foglalta össze és válaszolt azokra a problémákra, amelyek a felszólalások során elhangzottak. Hangsúlyozta, hogy a pártmunka elsősorban a gazdasági szervezőmunkát segítse annak érdekében, hogy az 1963. évi terveinket teljesíteni tudjuk. A vállalati összevonásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az összevonások nem fétis jellegűek, önmagukban a problémákat nem oldják meg, azonban igen nagy jelentőségű a nagyobb gazdasági egységek lehetősége. Támogatta azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy egységes beruházási szervezetet, hisz e szervek lét- jogosultságát már megyék gyakorlata igazolta. Az állami házak tatarozásával és javításával kapcsolatban elmondta Papp elvtárs, hogy az Ingatlankezelő Vállalatnak a tulajdonosi funkciókat kell gyakorolnia elsősorban, nem pedig a kivitelező munkát. A pártbizottság ülését Ra- pai Gyula elvtárs zárta be. — Zárszavában hasznosnak értékelte a tanácskozást. Javaslatára egy bizottságot alakítottak, amely az értekezlet anyagát részleteiben feldolgozza. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a társadalom igénye állandóan nő és az építőknek éri kell figyelembevenniök. Legfontosabb feladat jelenleg az éves terv maradéktalan teljesítése. LAKOSSÁG FIGYELEM! Gyorsjavítás! Háztartási presszógépek, Auto pressz, Unipressz és valamennyi kávéfőző, továbbá villanyvasalók, rezsók, villanyborotvák stb. garanciális és fizetendő javítása 48 órán belül Villamosipari és Gépjavító KSZ. Pécs, Sallai u. 23. szám. Telefon: 41-08. \
