Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
KIAPLÓ 3 2963. JÜNITJS 29, fi megye építő- és építőanyagiparának helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról.) jó eredmények jellemzik — de: sok a tennivaló is. Feltétlenül szükséges további centralizálás óikkal megszüntetni az építőanyagipar teljes szétforgácsoltságát, és a korszerű gyártmányok termelésére átállítani a ma még tőként korszerűtlen termékeket előállító üzeméket. Az idei év helyzetéről szólva elmondta Papp elvtárs, hogy az első félévre a nagy lemaradások voltak a jellemzők, bár a vállalatok sokat tettek azért, hogy a lemaradásokat pótolják. A megyei építőipari vállalatok fél éves tervüket 81,3 százalékra teljesítették, ami tekintetbe véve az első negyedév 64 százalékos tervteljesítését igen jó eredményként könyvelhető el. A vállalatok intézkedési terveket dolgoztak ki, amelyek kell nyújtani az építőiparnak, san közöljük. Jelentés megyénk épitő- és épitőanyagiparának helyzetéről Az építő- és építőanyagiparnak jelentős szerepe van megyénk gazdasági és politikai életében. Körülbelül két és fél milliárd forint értékű évi átlagos beruházásból 50— 55 százalékot az építőipar teljesít. A megye ipari munkásainak 20 százaléka dolgozik Az építőipar összevonásairól Az elmúlt években több építőipari vállalatot összevontak a megyében, s jelenleg két nagyobb vállalat és két tanácsi vállalat működik. A négy legjelentősebb építőipari vállalat több mint 400 munkahelyen dolgozik. Bár az építőipar koncentrálása az elmúlt években rendesen haladt, mégsem értünk el megfelelő : eredményeket, s ezért helyes, ha tovább folytatjuk az építőipari vállalatok összevonását Baranya megyében. Az összevonások indokoltak a következők miatt is: ‘ Továbbra is probléma a vállalatok tervellátottsága Az építőipari vállalatok ez évi programjuknak mintegy 70 százalékát ismerték tervdokumentáció alapján. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy az ez évi programozást a múlthoz viszonyítva jobban tudják elkészíteni. Nincs azonban megoldva még jelenleg sem, hogy az építőipari vállalatok kapacitása arányosan legyen leterhelve. Ezt befolyásolja az építőipar idényjeíle- ge, az új beruházási munkálatok tervszerűtlen indulása, a műszaki tervek megrendelésének, készítésének és szolgáltatásának késői volta, s a kapcsolódó beruházások összhangjának hiánya az alap- beruházásokkal. Természetesen ezek a tényezők, vagy legalább is többségük kiküszöbölhető, a beruházások jobb előkészítésével, koordinálásával. A kivitelező vállalatok munkáját elsősorban az köny- nyítené meg, ha a helyi körülményeket, a vállalatok fel- készültségét, a helyi anyag- ellátással, szállítási lehetőségekkel kapcsolatos körülméKielégitö a műszaki tervek minősége Ez különösen vonatkozik a beépítési, esztétikai, város- rendezési követelményekre. Tervezőink merészebben alkalmazzák az új és korszerű formákat, beépítési módokat, nincs az a megkötöttség, merev ragaszkodás, mint az előző esztendőkben tapasztalható volt. A szaktervezők között azonban a kooperáció még mindig sok kívánni valót hagy maga után. Kirívó példa a komlói kórház bővítési munkálatainál található, ahol lényegében olyan eltérések mutatkoznak a tervvel szemben, hogy szinte helyszíni tervezésről beszélhetünk, A komlói- főtér bevégreíhajtása biztosítja a súlyos lemaradások jelentős csökkentését, a legfontosabb objektumok építésének befejezését. Ezekszerint ez évben a lakásépítkezésekre és az 1964- ben befejezendő, termelést bővítő beruházásokra fordítják a legtöbb erőt a kivitelező vállalatok. Az intézkedési terv alapján valósították meg a panelépítkezéseknél a folyamatos munkaszervezést, ahol lehetett, több műszakos munka- szervezést vezettek be — rendkívül hátráltatja e módszer elterjesztését a munkaerőhiány. A szállítóeszközök jobb kihasználása érdekében az ÉPFU kocsiparkjának fele éjszaka is dolgozik. Az intézkedési tervek maradéktalan megvalósítása érdekében sokoldalú és hatékony segítséget az építőiparban. Az ipar fejlődése, a mezőgazdaság igényeinek növekedése és a lakosság kulturális, szociális igényeinek jobb kielégítése, egyre nagyobb követelményt támaszt az építő- és építő- anyagipar elé. Nagyobb lehetőség nyílna a tervező és kivitelező vállalatok közötti összhang megteremtésére, kedvező hatással lenne az építőipari törzsgárda kialakítására. csökkenne a munkásvándorlás és megszűnne a vállalatok közötti bérfeszültség, s ugyanakkor a nagyobb vállalati egységeknél több lehetőség nyílna a műszaki fejlesztés gyorsításéra, a szállítóeszközök, gépek, valamint a munkaerő idő és teljesítmény szempontjából történő jobb felhasználásra. nyékét jól ismerő tervező készítené a műszaki tervdokumentációkat. A jelenlegi helyzetben ugyanis gyakori, hogy a kivitelező felkészültségét nem ismerő tervező olyan műszaki megoldásokat tervez, amelyet a kivitelező vállalat műszaki felkészültsége miatt nem tud megoldani. Ezért tervmódosítások válnak szükségessé, amelyek hátráltatják az építkezések megkezdését. Jellemző példa erre, hogy a kivitelező vállalatok a helyi tervezők tervezése alapján kapacitásuknak még felét sem terhelik le. A nagyipari létesítmények tervdokumentációját általában budapesti tervező vállalatok készítik, akik nem ismerik eléggé a helyi adottságokat. Éppen ezért a Pécsi Tervező Vállalatnak nincs meg az a lehetősége, hogy a tervek többségénél figyelembe vegye a helyi anyagok felhasználását az építőipari vállalatok műszaki felkészültségét építésénél négy év óta folyik a vita azon, hogy egy tömbbe zárják-e el a főteret, vagy szakaszokban. Az alapozás és az üzletek elhelyezése milyen kivitelben készüljön? Ezért a beruházónak az elmúlt esztendőben közel 11 millió forintja nem került beépítésre, sőt még ez évben sem indult meg az építkezés. Megállapítható azonban, hogy a tervezés és az előkészítés minőségi hibái csökkennek, és egyre kevesebb a ter- vezők hibájából adódó módosítás. Ha történnek is módosítások, azok ipari épületeknél és új műszaki megoldással épülő létesítményeknél, de hogy a munkaerőhiány ellenére meg tudja oldani feladatát Végezetül Papp elvtárs ismételten felhívta a figyelmet az építőipar legfőbb feladatára: az 1963-as év feladatainak sikeres teljesítésére, és kifejezte a megyei pártbizottság véleményét, hogy bíznak az építőiparban dolgozókban, bíznak abban, hogy lelkes munkával mgoldják az idei év nagy feladatait, bepótolják a rendkívüli tél okozta kieséseket, eredményesen zárják az 1963-as évet. Ezután a pártbizottság az alább ismertetett jelentés alapján megkezdte a vitát. A pártbizottság értekezletének anyagát az a jelentés képezte, amelyet egy bizottság készített a megye építőanyagiparának helyzetéről előzetes vizsgálat alapján. A jelentést kivonatoleginkább a technológia módosítása következtében válnak szükségessé. Hátrányos azonban az építőiparra, hogy az érvényben lévő típusterveken nem vezetik át az időközben megjelent új szerkezeteket, újabb építőanyagokat, melyeknek a tömeggyártása megkezdődött. Ugyanakkor a régebbi szerkezetek — a gyártás beszüntetése miatt — hiánycikként szerepelnek. A műszaki tervek nem minden esetben Az előregyártott elemek fel- használását elősegítő tényezők közül a kivitelező vállalatoknál csak a gépesítés növekedése tapasztalható. Azonban e gépek nagy része kis- és középelemek beemelésére alkalmas, s a nagyobb elemek beemelése mindig nagyobb problémát okoz. így aztán előfordul nem egyszer, — melynek oka a műszaki tervezés, s az új elemek összhangjának hiánya is, — hogy a hagyományos módszerrel készült létesítmény rövidebb idő alatt készül el, mint az előregyártott. Ugyanis az előregyártott elemeknél az ütemszerű szállítás gyakran akadozik, s a munka ezért vagy leáll, vagy csökkentett ütemben folyik. Mindkettő azt eredményezi, hogy az előregyártóit elemek így nem hozzák meg a kívánt termelékenység-növekedést. Az ipart módszerek alkalmazása megköveteli a vállalatok műszaki felkészültségének a javítását. Bár a vállalatok gépesítettsége az elmúlt években jelentősen fejlődött, de a géppark teljesítőképessége és műszaki struktúrája még mindig nem igazodik megfelelően a feladatokhoz. A géppark teljesítő képessége kiesd, és időkihasználása fokú rossz, mert a rendelkezésre álló gépek felszerszámozása korszerű építési technológiák kialakításával párhuzamosan keresik az építésszervezés új módszereit is. A tervek szerint a jövő esztendőben több építkezésen kétműszakos termelésre térnek át. Szervezési dokumentáció szerint hagyományos építésmódnál a jelenlegi termelékenységet majdnem megduplázzák. Továbbra is feladat marad azonban az építőipari vállalatok előtt, a termelési módszerék fejlesztése. S miután a főakadályt a termelőerők szétaprózódása ké pezi, elengedhetetlen, hogy a beruházásokat jóváhagyó és koordináló szervek a munkák súlyozásával segítsék elő e célkitűzést. Az elmúlt években az építőipari vállalatoknál főként lakó- és középületek építésén többműszakos termelést szerveszik figyelembe a korszerűbb építőanyagok alkalmazását. Például a Komlói Építőipart Vállalat építkezéseinek háromnegyed részét hagyományos kisméretű téglával végzi és a födémeknek is felét lágyvasbetétes monolitszerkezettel készíti. Ugyanakkor nagy mennyiségű blokktégla van felhalmozva a tégla,gyárak udvarán, Az építőipari vállalatoknál lendületet vett az ipari módszerek hatékonyabb alkalmazása. De a minisztérium részéről nem volt biztosítva az egységes irányítás, s emiatt a kivitelező vállalatok saját elképzeléseik alapján végezték munkájukat. Ennek az eredménye predig az, hogy az ipari módszerek helyzete és alkalmazása a megye területén dolgozó építőipari vállalatoknál nem egyöntetű. Általában az előregyártás alatt kizárólag a vasbeton előregyártott elemek alkalmazását értik. Ezzel kapcsolatban van még egy ellentmondás a tervező és a kivitelező vállalatok között is. A kivitelező vállalat érdekelt az előregyártott elemek minél nagyobb mértékű fel- használásában. Ez a vállalat gazdálkodásában magasabb termelési értéket, termelékeny séget eredményez. A jelenlegi helyzetben inkább a tervezőknél nagyobb az ellenállás, az előregyártott szerkezetek nagymértékű alkalmazását illetően, mivel a tervezőket az országos költségnormatívák kötelezik. hiányos. A munkagépek csak egy-egy munkafolyamat végzésére alkalmasak. Például az emelőgépek nincsenek felszerelve markolöfejeikkel, az autó darukhoz épületelemszállítókocsikat nem biztosítanak, a szállítóeszközökről hiányoznak az önrakodó-berandezések. A mélyépítési munkáknál elég nagy lemaradás mutatkozik gépesítés terén, mivel nincs elegendő kisebb teljesítőképességű árokásó és markológép. Az anyagbedolgozó gépek egyes típusaiból is hiány van, kevés a megfelelő „kisgép”, vakológép, vibrátor, és ehhez hasonlóak. A géppark karbantartása általában tervszerűen történik mindegyik építőipart vállalatnál, bár sokkal jobb lenne a helyzet, ha nem zavarnák a karbantartási munkákat az alkatrészellátás hiányai. Ez vonatkozik mind a belföldi, mind a külföldi gépek alkatrészeinek pótlására. A helyzetet egyetlen példa is jellemzi: a Komlói Építőipart Vállalatnak már két éve javítóműhelyben van egy öt tonnás Panther autódaruja alkatrész hiány miatt. Majdnem az alkatrészhiánnyal azonos probléma és a gépesítési törekvés ellen hat, hogy a gépköltségeknek az önköltségiben betol tőit szerepe nem arányos. A gépeknek igen rövid idejű az amortizációja, és magasak a gépkölcsönbérleti díjak. veztek. De csak ott, ahol nagy teljesítményű, magas önköltségű építőipari gépék dolgoztak, vagy nagyfokú lemaradás volt. A több műszakos termelés az építési időt megrövidítette. Jelenleg a többműszakos termelést leginkább a minkaerőhiány akadályozza. De még ilyen körülményék között is indokolt megvizsgálni, hogy ahol nehéz gépeket alkalmaznak, a megfelelő gépkihasználás érdekében hogyan lehetne többműszakos termelést szervezni Mert helytelen az a módszer, amely a többműszakos termelést csak olyan munkák esetében alkalmazzák, ahol elmaradás van. A beruházó, a tervező ég a kivitelező vállalatok közötti együttműködés azoknál az építkezéseknél kielégítő, amelyeknél a felügyeleti szerv elrendelte az együttműködést. Azonban az ilyen kijelölt mun ka az építkezések jelentékte len hányadát teszi ki. Az egyéb munkákon a beruházó, a tervező és a kivitelező megfelelő együttműködéséről nem lehet beszélni. Különösen hátrányos azoknál az eseteknél, amikor a tervező nem a megyei tervező vállalat. A különböző idegen tervező szervek a kivitelező vállalatok felkészült ségét, gépesítését és egyéb adottságait nem ismerik, ezért a műszakilag egyébként helyes tervek gyakran akadályozzák a kivitelezés munkáit. A kooperáció hiánya sok problémát okoz és rendszerint árvitákat, az építési idő elhúzódását és gyakori áttervezéseket von maga után. A beruházás előkészítő és tervezési szakaszában a beruházó és a tervező együttműködése jó. A kivitelezés megkezdése után azonban az együttműködés már csak a kivitelezőre és a Építőipari vállalataink a rájuk bízott feladatokat az eddigiek során kielégítően megoldották. A vállalatok műszaki káderekkel való ellátása az országos színvonalhoz képest nem is rossz. Azonban a fokozódó feladatok szükségessé teszik, hogy a vállalatok műszaki apparátusának szakmai, közgazdasági és politikai képzettségét tovább emeljük. A termelésemelkedés, a termelékenység-emelés, a műszaki színvonal fejlesztése, a fejlettebb technológiák alkalmazása, az ipari módszerek széleskörű bevezetése és alkalmazása építőiparunkban elengedhetetlenné teszi, műszaki állományon belül a magasan kvalifikált káderek számának emelését. Vállalataink részéről határozott törekvés tapasztalható a műszaki állomány, különösen a mérnökök létszámának emeléséhez. A Baranya megyei Építőipari A beruházások előkészítése döntő hatást gyakorolhat pozitív és negatív értelemben az építőipar munkájára. Az elmúlt években indult beruházások előkészítése általában nem volt megfelelő. Az előkészítés megalapozatlanságát mutatja, hogy a folyamatban lévő értékhatár feletti beruházások 30 százalékát módosított program alapján finanszírozza a Beruházási Bank. Gyakori az alátervezés, több esetben értékhatár alattiként induló beruházás a kivitelezés során értékhatár felettivé válik. Példa akad bőven. A Komlói Szénbányászati Tröszt szászvári beruházását 45 millió forintos előirányzattal engedélyezték, végül 86 millió forintra módosították. Zobák- akna beruházása az előirányzat szerint 957 millió forint volt, csak a módosítás során emelkedett 1 milliárd 171 millióra. Ugyanígy lehetne sorolni a szamárkúti mészégető kemencétől a Villány-Siklósi Állami Gazdaság üzembővítéséig a példákat. tervezőre korlátozódik. Pedig ebben az időszakban legalább olyan szükséges az említett három szerv együttműködése, mint az első lépéseknél. Az építőipar magasabb szintű vezetésének, az ipari módszerek alkalmazásának, a költségtényezők alkalmazásának és az átfutási idők csökkentésének érdekében helyes ha az építési feladatok jelentős részét egy adott területen egy egy megfelelő kapacitású vertikális építőipari vállalat végzi. Megyénkben két nagy építőipari vállalat működik, .közel azonos profillal. A termelőerők koncentrálása, a vertikalitás gazdaságos kifejlesztéséhez szükséges sorozatnagyságok kialakítása és a véúa- lati alapok hatékonyabb fel- i használása érdekében indokolt j lenne a két nagy miniszteri és a két tanácsi vállalatot I összevonni egy-egy vállalattá. Létesítsenek felsőfokú építőipari technikumot Pécsett 1 Gondosabb előkészítést a beruházásokban * A pártbizottság ülése elé terjesztett jelentés terjedelmesen es részletesen foglalkozott az építő- és építőanyagipar helyzetével, végül külön is az építőanyagok szállításával foglalkozó szervek feladataival. (A pártbizottság értekezletén elhangzott hozzászólásokat a holnapi számunkban közöljük). A Pécsi Sütőipari Vállalat sütőipari szakmára ipari tanulókat felvételre keres. Jelentkezhetnek mindazon fiatalok, akik a 14. életévüket betöltötték, de még a 17. életévüket nem érték el, és az általános iskola 8 osztályát elvégezték. Jelentkezés július 1. után a Pécsi Sütőipari Vállalat munkaügyi osztályán. FIATALOK JÖJJETEK VÁJÁRTANULÓNAK a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz. Jelentkezni lehet a tröszt munkaügyi osztályán vagy a Vájártanuló-intézetben. (Pécs- bányatelep, András-akna). FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár Vállalat például 12 egyetemi hallgatóval kötött társadalmi szerződést, de anyagi helyzetüknek megfelelően a többi vállalatok is igyekeznek javítani műszaki állományuk helyzetén. Mivel a mérnökképzés viszonylag lassú, az ezúton biztosítható műszakiak száma a szükségletekhez mérten kevés. Arról nem is beszélve, hogy a végzős mérnökök nem igen igyekeznek vidéki vállalatokhoz. A meglévő műszaki gárda szakmai továbbképzése szempontjából szükséges lenne Pécsett felsőfokú építőipari technikum létrehozása, amely nemcsak a. Baranya megyei műszaki képzés feladatait oldaná meg, hanem Tolna, Somogy és Zala megyék igényeit is kielégítené, ennek megfelelően mintegy 120—160 fő képzését biztosító oktatási kapacitásra léúiié szükség. A beruházási programok módosításai — sok esetben az éves tervek jóváhagyása során — a befejezési határidő eltolódását eredményezi. A fenti okok miatt a folyamatban lévő beruházások 38 százaléka nem valósul meg az eredeti határidőre. A beruházási programok színvonalát is tovább kell javítani, mert a folyamatban lévők egy része elavult, éppen azért, mert a műszaki fejlődésük megelőzte a lassú ütemű megvalósítást. Feltétlenül javítana a helyzetén. ha egyes beruházási célokra több variációt dolgoznának ki, s így lehetővé tennék a több variáció közül annak a kiválasztását, amely a leggazdaságosabb megoldást biztosítja.. Sajnos, a folyamatban lévők, valamint az előkészítés alatt álló beruházások programjainak kidolgozása során nem fordult még elő, hogy egy beruházási cél elérésére több variációt dolgoztak volna ki. Javítsuk a műszaki felkészültséget Dolgozzanak több műszakban az építőipari vállalatok Az építőipari vállalatok a
