Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

2 NAPLÓ 1963. JC NIL'S t 1 a muzeum Ismét újabb néprajzi és népviseleti tárgy került a Pé­csi Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteményébe. Leg­utóbb 3050 tárgyat vásárolt meg a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, amely a Matyasovszky-féle népművészeti gyűjtemény második csoportját képezi. A már korábban megvásárolt értékekkel együtt közel tíz­ezer nagyérlékű. többségében ma már fel nem lelhető nép­viseleti tárgy, az ország egyik leggazdagabb magángyűjtemé­nye került a Janus Panno­nius Múzeum birtokába. Nagy érdeklődéssel várják Budapesten a pécsi balettet (Budapesti tudósítónktól). Az elmúlt év májusában mu tatkozott be a budapesti kö­zönségnek első ízben a pécsi balett együttese — hatalmas sikerrel. Ezt követően az el­múlt őszön a Petőfi Színház­ban vendégszerepeit az együt­tes önálló balettműsorával és az Európa elrablása című ze­nés játékban. A korábbi siker- sorozat következtében tulaj­donképpen nem meglepetés a nagy érdeklődés az együttes A fúvószenekari találkozón szombat este és vasárnap egész­nap színvonalas műsorral szórakoztatták a város dolgozóit. Képünk a MÁV fúvószenekarának műsorán készült. Csaknem száz író találkozott olvasóival Országszerte vasárnap fe­jeződött be az idei ünnepi könyvhét. Bár a könyvforga­lomról a teljes jelentések még nem állnak rendelkezés­re, máris megállapítható, hogy — immár hagyományosan — nagy sikerrel rendezték meg az idei könyvünnepet is. Az előtérben ebben az esz­tendőben is az író-olvasó ta­lálkozók álltak: csaknem száz író utazott el az ország leg­különbözőbb tájaira, hogy ta­lálkozzék olvasóival. Mint ismeretes, a könyv­héten 64 mű jelent meg, 750 ezer példányban, s a válasz­tékot tovább bővítette mint­egy 250, a közelmúltban meg­jelent jelentős mű, amelyek­ből több mint másfélmillió példány állt rendelkezésre. A 64 könyvheti könyvből 29 mai magyar szerző szépirodalmi alkotása volt, s az élő ma­gyar irodalom növekvő nép­szerűségét tükrözték a for­galmi adatok. A könyvnap eseményeit sokhelyütt összekapcsolták a májusi leszerelési hónappal, s a népek békeharcával kap­csolatos művekről rendeztek ankétot, beszélgetést. idei új műsora iránt. A műsor­plakátok a napokban kerültek a hirdetőoszlopokra, a jelzett helyeken azonban jegyet már nem lehet kapni — mivel el­keltek a plakátok kiragasztása előtt. Holló Walter budapesti szer­vezési osztályvezetőtől érdek­lődtünk a jegyek iránti keres­let fokáról. — Jó néhány éve foglalko­zom már hangverseny- és mű­sorszervezéssel, de mondha­tom, ritka nagy érdeklődés mutatkozik a pécsi balett jú­nius 17-i műsora iránt. A je­gyek jóformán a hivatalos pro­paganda megindulása előtt el­keltek már — az ezt megelő­ző „szájpropaganda” alapján. Az együttesnek nagy híre van Budapesten, mind szakmai, mind a nagyközönség körében. A különböző művészeti szövet­ségek oly nagy számú jegyet vásároltak, hogy az üzemi kö­zönségszervezőknek már alig jutott. A tavalyi budapesti be­mutatkozás és az őszi vendég- szereplés sikerét tovább nö­velték az együttes sikeres lon­doni szerepléséről érkezett hí­rek is. A jegyek vásárlása a múlt héten, május 27-én kezdődött meg valójában, amikoris az Egyetemi Színpadon Eck Imre az együttes Liszt-díjas vezető­je „Balett és korszerű művé­szet” címmel nagysikerű elő­adást tartott az együttes mű­vészeinek közreműködésével. A pécsi balett Couperin: Etü dök No 2; Wiliam Bükovy: A parancs; Maros Rudolf: Hét­köznapi requiem; és Rossini; Nyitány című balettjeivel ven­dégszerepei a fővárosban, a Petőfi Színházban. A műsort Sándor János vezényli. A „Ba­lett-est 1963” egyébként záró­előadása a Pécsi Nemzeti Szín­ház négynapos fővárosi túr- néjának. — ea — Megszülettek az idei első őzek és szarvasok A vadban gazdag baranyai erdőkben napvilágot láttak az idei első őzgidák és szarvas­borjak. A fiatal erdők sűrű, járhatatlan mélyén valóságos „szülőszobák”-at alakítottak ki a vadak. A fák és a bok­rok lehajtó ágai alatt puha avarágyon születnek meg az erdők új lakói. Az erdészek igyekszenek „összkomfortos­sá” tenni ezeket az ellőhelye­ket. A szarvasok és az őzek ilyenkor a szokottnál is ke­vesebbet mozognak. Ezért a „szülőszobák” közelében úgy­nevezett vadföldeket létesíte­nek, ahol az állatok fehérje- és vitamindús zöldtakarmányt találnak. Ezenkívül sózókat állítottak fel, mivel a vadak szervezetének nagy szüksége van most sóra. A rezervátu­mokban még kutakat is fúr­tak: mintegy 10—15 erdei Norton-kút szolgáltat friss vizet a szomjas őzeknek és szarvasoknak. Az újszülöttek „anyaköny­vezésére” majd csak július­ban kerül sor. amikorra az ellesek befejeződnek és a va­dak ismét mozogni kezdenek. A hét kérdése Milyen tesz a nyári vízellátás Rendezik a Kossuth teret és a To'buhin utat — Mikrobuszok a Mecseken — Hol lesz az új vásártér? E heti interjúnkat — a szo­kástól eltérően — nem a fo­gadóasztal mellett készítettük. Gócz Béla elvtárs, a pécsi vá­rosi tanács elnökhelyettese városnézésre invitált. Sorra jártuk a kérdésekben szerep­lő helyeket, s közben kaptunk választ a szóbanforgó város- politikai, — fejlesztési prob­lémákra. Az első kérdésünk így hangzott: — A viz minősége az utóbbi hónapokban általában megfe­lelő, várhatóan milyen lesz a nyári vízellátás? — A zavartalan nyári víz­ellátás érdekében megtettük a szükséges intézkedéseket. Elsősorban a mélységi vizek termelésének fokozásával biz­tosítjuk a mennyiséget és a minőséget. Az év elejétől kez­dődően a pellérdi területen mintegy tíz új kút fúrásál kezdtük meg, ezeket folyama­tosan kapcsoljuk be a városi vezetékrendszerbe, s az ősz elejére valamennyi kút vizet ad. Ez azonban a nyári csúcs- idényben — ha a fogyasztás ugrásszereűn emelkedik — nem oldja meg a gondokat. Menyiségileg ugyan nem lesz hiány, azonban alkalomadtán elkerülhetetlenné válik a tisz­tított Duna-víz igénybevétele, amely természetesen rontja a minőséget. Ilyen körülmények között teljesen értlhető: az ivó­vízzel való ésszerű takarékosság a legfőbb előfeltétele annak, hogy a nyáron is jó minőségű ivóvize legyen a városnak. (Közbevető kérdésre elmon­dotta, hogy az üszögi víztisz­títómű átalakításának tervén már dolgozik a MÉLYÉP­(2Í1 tmbeitúL wilwdq, (Tárca) Amikor meghallottam, hogy Mister Trapp hazaérkezett, azonnal autóba ül­tem, hogy meglátogassam. Az emberek azt mondták, hogy legjobb lesz, ha egyenesen a hegyre megyek, mert a sző­lőben dolgoznak. Csak az asszony volt ott. Én egészen biztos voltam néhány dologban, mert viszonylag még fiatal vagyok. így például azt hittem, hogy az asszony jókedvű lesz, beszédes, mo­solygós. Tévedtem. Gömbölyű öregasszony bukdácsolt elő a rendek közül, s a kezében egy csokor zöldhagymát tartott. — ügy hallottam, hogy Mister Trapp, bocsánat, Trapp János harminc év után hazajött Kanadából.... — Hazajött... Az öregasszonynak szomorú, ködöket takaró, egymásba csúszó ráncok mo­zogtak az arcán. Nem látszott boldog­nak és az öröm jelei sem mutatkoztak a szája körül. Leginkább egy ima­malomhoz hasonlított, melyet a vallási rituálék drámai árnyalására használnak egyes keleti országokban. — Hozott valamit ? —« Hát, hozni hozott... — Mennyit? — Húszezret. — Szép... És mit csináltak vele? — Rendbetetettük a házat. — Ez nagy öröm lehet... Az asszony hallgat, s elnéz valahová a fejem felett és a hegygerinc fölött a messzeségbe. Most már bizonytalan vagyok: — Talán van valami... — Tudja, ez a Trapp, és mégsem a Trapp... Beszéljen vele. Először a tsz-ben kerestem, de ott azt mondták, hogy Mister Trapp már hazament. Igazuk volt, otthon találtam. Az istálló előtt állt, illetve görnyedt és egy vesszőkosárba marharépát reszelt. Egy pillanatra felegyenesedett, oda­nyújtotta csuklóját, aztán újra a kosár fölé hajolt és dolgozott tovább. Hatal­mas öregember volt. Szögletes arcú, szögletes vállú. A munkát egy pillanat­ra sem hagyta abba, a kosár fölé ha­jolva felelgetett. Amikor a répákból már csak a csutkájuk maradt, elővette a zsebkését és azzal szeletelte tovább. — Hol dolgozott? — Ottawában... Egy jó nagy vas­gyár volt... Először söpörtem, később aztán egy automata vágóhoz kerültem adagolónak ... De most már évek óta nyugdíjas voltam... Haza kellett jön­nöm ,,. — Miért? — Kívántam ezt a berek szagot. — Most jó? — Nem. A berek szag az megvan, de semmi más. Mindenki idegen, az asszony is... Maga persze ezt nem ér­ti. Néha ránézek, aztán eszembe jut­nak a Nagy Tavak, meg a Szent Lőrinc folyó. Azt hittem, másforma ez az asz- szony. De hát harminc év... Most már az egész világon idegen maradok... A szemei is nagyok ennek a Trapp­nak. Barna bogarában néha egy kis fény gyullad, amikor beszél. Ugyanabba a folyóba nem lehet két­szer belelépni. Trapp János életéből el­rohantak a folyók. Hiába keresgéli a régi vizeket. Minden megváltozott. Az emberek is. Az öreg Kati néni nem érti Mister Trappot, és Mister Trapp sem érti Kati nénit. Harminc év van kö­zöttük, egy világháború, két ideológia, néhány országhatár és az Atlanti-óceán. S talán van közöttük más is, férfiak és nők. Szőke amerikai nők és a Nagy Ta­vak, mozdulatok és árulkodó reflekszek. Mister Trapp most már tudja, hogy a legnagyobb út embertől, emberig ve­zet. Az Atlanti-óceánon már átkelt, s most egy másik óceánon igyekszik át­kelni, egy sokkal mélyebb és sokkal nagyobb óceánon, melynek neve nincs, formája sincs, kiterjedése sincs, de va­lóságosabb, mint az a másik, melyből az áramlások a világ összes óceánjaiba átömlenek. Mister Trapp most répát reszel, s egy óra múlva talán kiül a ház elé, s az eső utáni mély berekszag feledteti vele a Nagy Tavakat, s talán majd valami csónakféle is indul, mely átevez vele azon a titokzatos nevesincs óceánon, melynek a másik partján a kedvetlen, kis gömbölyű öregasszony botladozik. nert‘'"i r--’r~i TERV, ettől azonban nem vár hatunk gyors eredményt Ezért jövőre újabb kutakat fúrnak.). — Tudomásunk szerint a Kossuth tér rendezése nem a városi párt és tanács v. b- határozatának megfelelően tör­ténik? — A Kossuth tér rendezé­se, — némi módosítással, — megkezdődött. Közismert ugyanis, hogy a Széchenyi tér állandóan tele van parkoló személygépkocsikkal és a PKV autóbuszaival, emiatt zsúfolt a város legszebb tere és ront­ja a városképet. A Kossuth tér városi parkká történő fej­lesztését viszont semmi sem indokolja, ezért már az eddi­gi építkezéseknél is azt az elr vet tartottuk szemelőtt, hogy a teret mintegy ötven sze­mély, illetve társasgépkocsá parkolására tegyük alkal­massá. Véglegesen eltüntetjük az illemhelyét, felépítjük az új-mecsekaljad autóbusz-vég­állomás pontos mását, később a Kossuth-szobrot a Bem ut­cához közelebb helyezzük el. A tér tehát a parkírozást le­hetőségeken túl, a városi tö­megközlekedés egyik bázisa lesz, s a Széchenyi térről, a Hunyadi, a Leonardo da Vinci utcából eltűnnek a parkírozó gépkocsik. — Tóbb határozat született a Tolbuhin üt rendezésére. Ml történt azóta? — A Tolbuhin út a meszesi városrészt szeli át, sok ezer ember él itt szép, modem há­zakban. Régi kívánságuk volt, hogy például oldjuk meg a felszíni víz elvezetését, tün­tessük el az út két oldalán húzódó árkot. A határozat végrehajtásával tehát egy régi adósságot törlesztünk. Beje­lenthetem, hogy a városi ta­nács megrendelésére a kor­szerűsítési terv elkészült, amely felöleli a csatorna- és útépítést, valamint a közvilá­gítás megjavítását. Ebből a csatorna- és útépítés a harma­dik negyedévben kezdődik meg, a munkát szakaszosan végezzük el, egyszerre nem tudjuk az elég magas költsé­geket fedezni. A közvilágítás korszerűsítése csak a későbbi években kerülhet sorra, mint azonban látható, a régi arma­túrákban már higanygőz-lám­pa ég, így növeltük a fény­erőt. — A városi tanácsnak mi­iyen tervei vannak a Mecsek- vasút további bővítésére? — A Mecsekvasút további fejlesztésének nincs meg a műszaki és anyagi alapja. A pécsiek jól ismerik a Mecse­ket, s így könnyen elképzel­hetik, milyen óriási összege­ket emésztene fél a készülő orfűi üdülőhelyig történő meghosszabbítása. Az úgyne­vezett M ecsek-m unk a bi zottsá a körültekintően megvizsgálta a helyzetet és úgy döntött, hogy ilyen vállalkozásokba nem le­het belekezdeni. Ehelyett a Budapesten is bevált mikro­busz vonal kialakítását java­solja. Az elképzelések szerint l:5t meter szélességű utat lehetne kialakítani. Ez 3 megoldás olcsó és praktikus. — Beíejeződik-c idén a vi­dámparki szabadtéri színpad epitése, az ingyenes gyermek- iátszótér bővítése, megkezdik-p a dodgempálya és a barlang­mozi építését? — A Vidámpark további nagyobb arányú fejlesztése ez évben nem valósítható meg A városi tanács a községfej- lesztési alapból nem tud erre a célra megfelelő összeget biztosítani, mert más, fonto­sabb várospolitikai problémák megoldása került előtérbe. A Mecseki Kultúrpark százezer forintos beruházási összeggel rendelkezik, ebből elkészülnek a tavaly megkezdett, de be nem fejezett létesítmények és különböző játékok. — Gondol-e a városi tanára a Széchenyi tér, mindenekelőtt a dzsámi jobb megvilágításá­ra? — A Széchenyi tér látva nyosabb megvilágítására je­lenleg nincs anyagi lehetőség, megjegyzem: a tér általában megfelelő fényerőt kap. A dzsámi megvilágítása viszont régi kívánság, sok ilyenirá­nyú javaslat érkezett hoz­zánk is. Ezért elhatároztuk, hogy kísérletképpen új vilá­gítótesteket szerelünk fel, saj­nos — ismét anyagi okokra hivatkozom — ez áthúzódik a jövő évre. — Az új vásártér kijelölésé­nek határideje lejárt, a vásár­tér azonban még a régi hé- lyén van. — A városi pórt és tanács v. b. 1961. november 30 t döntött arról, — az új autó­közlekedési telep építése miatt — hogy új vásárteret kell ki­jelölni. A határidőt 1962. áp­rilis 1-ben állapították meg A városi tanács illetékes osz­tálya időben hozzákezdett a feladat megoldásához, á hely­zet azonban arra kényszerí- tett bennünket, hogy az ere­deti elképzeléstől el kellett állnunk, s új területet kellet* keresnünk. Az új vásártér va­lószínű helye: a Kovács-telep­től Nyugatra lévő, a Szigetvár felé vezető 6-os út és a vasút­vonal közötti szántóterület Úgy látszik, ez a legalkalma­sabb hely. — Miért késik * Lenin tér végleges rendezése? — A Lenin tér rendezésé­nek kiviteli terveit éppen a múlt napokban kaptuk meg. Azt hittük, hogy ezután már semmi sem akadályozhatja a munkák megkezdését. A kivi­telező felügyeleti hatóság azonban az ez évi létesítmény jegyzékből törölte a hatalmas szökőkutat. Az első gondola­tunk az volt, hogy ily módon csak a jövő évben indulhat meg az építkezés, mert a szö­kőkút miatt újból meg kelle­ne gólygatni a teret, ez pedig felesleges kiadásokhoz vezet­ne. Később azonban abban állapodtunk meg hogy az ál­talános rendezéssel egyidőben' lefektetjük a szökőkút köz­műveit is, s így a többi mun­ka már kevesebb gondot okoz majd jövőre. — 1962-ben hat szökőkutat kellett volna üzembe helyezni a városban, ebből csak a tety- tyei készült el. Miért? — A szökőkutak tervei tár­sadalmi munkában készültek el. Az a véleményünk, hogy kiépítésük igen költséges Ezért néhány darab, előre­gyártott, kőedénybe épített, visszaforgatással működő szö­kőkutat készítünk, ezek mind­össze pár ezer forintba kerül­nek. Amint más, fontosabb feladatainkat elvégezzük, mó­dot találunk az elkészült ter­vek megfelelő hasznosítására, tehát a dicséretes társadalmi összefogásból született tervek nem maradnak papíron. Utunk végén Gócz Béla elv­társ megerősítette azt a ko­rábban napvilágot látott hírt, miszerint június elején meg­nyílik a piactér a Felsőmalom utcában. Hocz Jozsci

Next

/
Thumbnails
Contents