Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
fíögy-C lyvtár Pécs VIJLAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 147. SZÁM Henetrend: Hold, Hars, Tenns Sajtóértekezlet Moszkvában A moszkvai egyetem dísztermében kedden sajtóértekezletet tartottak Valerij Bikovszkij és Vaientyina Tyereskova több napos együttes űrrepüléséről. A teremben mintegy kétezer ember gyűlt össze: a lapok, hírügynökségek, rádióállomások, a televízió és a filmhíradó képviselői. Az űrhajósokkal való találkozóra meghívták a diplomáciai testületet, sok moszkvai tudóst, a munkásság és a művészvilág képviselőit. Amikor a teremben megjelent Vaientyina Tyereskova, Valerij Bikovszkij és firtestvéreík: Jnrij Gagarin, German Tyitov, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics, az egybegyűltek lelkesen megéljenezték a világűr hőseit. A sajtóértekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd befejezésül az űrhajósok felé fordulva ezeket mondotta: „Figyelembe véve, hogy az önök űrrepülése kimagasló jelentőségű a tudomány, az űrhajózás számára, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája odaítélte önöknek a Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij jelvény arany fokozatát”. Bikovszkij felszólalása Bikovszkij az 5-ös számú űrhajós azzal kezdte felszólalását, hogy megnevezte a repülés kezdetének helyét és idejét. Az indulás a bajkonuxi Űrrepülőtérről történt — mondotta Bikovszkij —• 1963, június 14-én délelőtt; Sikerült jól elviselnem á túlterhelést, miközben az űrhajó ráállt pályájára — hangsúlyozta az 5-ös számú űrhajós. — Mit mondhatok erről? Nehéz volt természetesen, de úgy vélem, hogy a jól edzett szervezet kielégítően viseli ezt a túlterhelést. Bikovszkij elmondta az egybegyűlteknek, hogyan érzékelte a súlytalanság állapotát. — A karizmaim számára minden szokatlanul könnyű volt: az ember bármiféle erőlködés nélkül felemeli a karját, kezébe vesz valamilyen tárgyat és annak nincs súlya. Ehhez természetesen hozzá lehet szokni, de csak fokozatosan. Tájékoztatta a sajtóértekezlet résztvevőit Bikovszkij arról is, hogyan teljesítette a repülési feladatot Többszőr irányította az űrhajót, végrehajtott különféle orvosi megfigyeléseket és kísérleteket, figyelemmel kísérte a földet, a láthatárt, a Holdat, a Napot, tudományos filmfelvételeket készített, rádióösszeköttetést tartott fenn a földdel és a Vosztok 6 űrhajóval, szabadon úszott a kabinban, evett, pihent és aludt; Az ötös számú űrhajós ezután részletesen beszámolt arról, mivel foglalkozott a repülés idején. „Naponta négyszer ettem, szokásos földi étellel táplálkoztam, étvágyam remek volt. Kitűnően aludtam. Az első napon még hamarabb is aludtam el, mint kellett volna0’ — mondotta; Szólt Bikovszkij a repülés egyik mulatságos epizódjáról. — .Éppen az esedékes közleményt adtam le, amelyben többek között elmondtam, hogy égi űrhajós-székletem volt. Vételi zavarok miatt a központban lévő rádiós a széklet-szót „kopogáa”-nak értette. Riadialom támadt — mosdyodott el az űrhajós. Kénytelen voltam megmagyarázni, hogy csupán a WC-nek megfelelő berendezést használtam. Barátságos nevetés volt a válasz. Az űrhajós közölte, hogy a repülés idején külön figyelmet szentelt a testgyakorlatoknak. Erőgyakorlatokat végeztem gu miszalaggal — jelentette ki. Június 16-án a Vosztok 6-tal csatlakozott hozzám űr-nővérem — Vaientyina Tyereskova. Vidámabb, érdekesebb lett a repülés — jegyezte meg, Válasz: Hogy mi. tetszett a legjobban? Azt hallgattam, amit adtak, (derültség). Henry Shapiro, az UPI amerikai hírügynökség tudósítója megkérdezte Bikovszkijt: kézi kormányzással vagy földi távirányítással ért földet a Vosztok 5? Bikovszkij így válaszolt: A Vosztok 5. automatikusan: földi távvezérléssel ért földet Az amerikai tudósító többi kérdésére Bikovszkij elmondotta, hogy a Vosztok 5. súlya körülbelül őt tonna, ugyan annyi, mint a többi Vosztok űrhajó súlya, s az űrhajó teljesen ép és sértetlen, további űrutazásokra is felhasználható. Egyébként az űrhajó ugyanabba a csoportba tartozik, mint az összes többi Vosztok — fűzte hozzá. A tájékoztató lapzártakor még tart Tyereskova felszólalása a nők világkongresszusán A kongresszus keddi napjának legfőbb eseménye volt Vaientyina Tyereskovának, a világ első női űrhajósának felszólalása. A díszemelvényt nemcsak a hivatalos fotóriporterek vették körül, hanem a fényképezőgépekkel felszerelt küldöttek is. Az óriási terem minden részéből felhangzottak a „Vaientyina — hurrá, hurrá!” kiáltások. — Űrhajóm 88 perc alatt fordult meg a Föld körül — mondotta Vaientyina. — Nem egész másfél óra alatt' átrepültem a világ minden országát, amelyek elküldték delegátusaikat Moszkvába a nőkongresszusra. — Repültem és azt gondoltam magamban: jó lenne, ha a Vosztok 6. — ahogy mondják a női űrhajó — átrepülné azt a láthatatlan, de erős hi- dacskát, amely összeköti a földön élő nők szívét. Gyönyörű földünkre néztem és azt gondoltam: nem lehet, semmi körülmények között sem lehet, hogy a világoskék és fénylő földet fekete atomhamu lepje be. Vaientyina Tyereskova az alábbi szavakkal fordult a nőkhöz, akik jóformán az egész földet képviselik: — Afrikai nők, milyen gyönyörű a földetek! Amikor a világűrből lenézel rá, olyan formája van, mint a szabadságért és függetlenségért lángoló szívnek. — Európai nők, milyen gyönyörűek városaitok az éjszaka fényében! i— Ázsiai nők, milyen felségesek hegyeitek hófödte csúcsai, milyen gyönyörűek a zöld völgyeitek, milyen végtelenek azok a pusztaságok, amelyek várják, hogy az ember munkájával virágos kertekké változtassa őket! — Amerikai országok asz- szonyai, milyen változatos kontinensetek, amely az Északi-sarktól a déli-sarkig ér. A szovjet űrhajósnő büszkén hangsúlyozta, hogy ő egyszerű szovjet nő, aki nem tudja, mit is jelent a nők jogainak korlátozása a munkában, a szakma megválasztásában, a családban és a társadalomban. „Büszkén elmondhatom, hogy a világűr meghódításában sok szovjet nő vesz részt: tudósok, mérnökök, technikusok, munkásnők. Én csak folytattam az ő nagy munkájukat”. — Mi a béke és nem a háború érdekében végzünk űrrepüléseket — mondotta Tyej reskova és emlékeztetett arra, A NŐK NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA MOSZKVÁBAN, a Kreml kongresszusi termében. A képen: Dolores Ibárruri, Muravljova, az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, V. Tyereskova, V. Bikovszkij és felesége. RÁDIÓKÉP ^MTI Külföldi Képszolgálat hogy közvetlenül az űrhajózás befejezése után a Kommunista Párt és a szovjet kormány felhívással fordult a népekhez: vessenek véget a fegyverkezési versenynek, valósítsák meg az általános és teljes leszerelést, kitartóan küzdjenek azért. hogy az egész világon diadalra jusson a béke ügye.” Ezekben a szavakban benne- foglaltatnak az én érzéseim is és meggyőződésem szerint minden nép érzései és törekvésed ...” Vaientyina Tyereskova kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus minden küldötte nemet mond a háborúnak. Puerto Rico küldötte felolvasta azt a levelet, amelyet börtönben sínylődő honfitársai írtak. „Puerto Rico legkiválóbb asszonyai börtönben vannak, mert küzdenek a szabadságért” — mondotta és Vaientyina Tyereskova tájékoztatója Vaientyina a rakéta indítása utáni első izgalmas percekről szólva megjegyezte: a földdel váltott első szavak világossá tették számára, hogy „minden jól megy”. Repülési feladatának végrehajtása során Tyereskovának kezelnie kellett az űrkabin műszereit, a normális életkörülményeket biztosító berende zéseket és a rádiót. Minden megfigyelését beírta az űrhajó naplóba, magnetofonszalagra, sőt filmszalagra vette; — A munka mellett — mondotta Tyereskova — a program szerint időnek kellett maradnia a pihenésre is. A súlytalanság állapotát jól viseltem. Hamarosan alkalmazkodtam hozzá. Igaz, kicsit szokatlan volt úgy aludni, hogy _ a kezem közben lógjon. Aztán, German Tyitöv tapasztalata nyomán az alvás idejére rögzítettem a karomat. Mélyen aludtam és nem álmodtam. Saját szavai szerint Va'len- tvína szívesen végezte a torna,gyakorlatokat és jó étvágy- gyal evett, „Étlapom változatos volt” — mondta. Igaz, a repülés végére már nagyon megkívántam a fekete kenyeret, a krumplit és a zöldhagymát. Azok a szovjet emberek, akikkel leereszkedésem után találkoztam, mindezekkel megkínáltak.” A sajtóértekezleten ezután az egybegyült újságírók tettek fel kérdéseket a szovjet űrhajósoknak. Az egyik újságíró megkérdez te: Milyen bolygót keresnek fel először a szovjet űrhajósok? Bikovszkij: A menetrend a következő: az első a Hold. a második égitest a Mars, utána a Venus. Kérdés: Jól felkészült-e ön a bolygóközi repülésekre? Válasz: Egészségi állapotom kifogástalan, kész vagyok bolygóközi repülésre is, csak előbb ki kell pihennem magam az űrrandevú után Kérdés: Jól hallotta ön a Moszkvai Rádió adásait? Mi tetszett legjobban a Moszkvai Rádió adásaiból? . Megkezdték a repce cséplését Megkezdődött a repce csép- lése a somogyviszlói termelő- szövetkezetben. Az asszonyok már másodszor kapálják a kukoricát, a fullasztó meleg panaszkodásra készteti őket. — Még néhány nap és vége! — biztatja őket az elnök, a<ci arról is gondoskodott, hogy a mozgóbolt jégbehűtött italt hozzon ki az asszonyoknak. — Két éve emiatt maradt el a kapálás! — magyarázza Fábián József elnök a repceföldre érve, ahol két szovjet kombájn habzsolja a rendreDitrích Mihály és Kispőrös János, a szigetvári gépállomás kombájnosai SZK 3-as és 4-es kombájnukkal sok ember mun- - feliát végzik egy nap alatt el a somogyviszlói tsz-ben» _ aratott repcét: Ditrich Mihály- né és Kispörös Jánosné. — így már jobb. A húsz haldat egy nap alatt levágták, most meg egy nap alatt elcsépelik. Két éve még nem volt elég kombájn, kevés is lett a kukoricánk. Most megnézheti. Nagyon szép. Mert van idő a kapálásra. — És milyen a termés? 1— Hat-hét mázsa között lesz. Olyan közepes. De tudja milyen jó búza lesz ezután? Most mindjárt le is tudjuk forgatni és korán el tudjuk majd vetni a magot. Vontató pöfög. Szelei Ferenc ül a traktor nyergében, Biró József meg a pótkocsira rakott teli zsákokon. — Ha végeznek, akkor az árpát kezdjük. Muszáj addig kihasználni a kombájnokat, amig itt vannak. Válogatni kell még a kombájnnal az ősziárpát igaz, de már lehet kezdene És mi el is kezdjük, mert ha innen elviszik a kombájnokat, akkor egy darabig bottal üthetjük a nyomukat. Nagyon kapós „jószágok” lettek. Nyelik a gépek a repcét. — Kevés lesz a szalma. Ezt sem dobjuk el — mutat a repceszalmára az elnök. — Ez is jó lesz alomnak. Ha nem is kitűnő alom, de azért ha más is i hozzáfűzte, hogy az ország népe követeli a gyarmati rendszer felszámolását, az amerikai katonai támaszpontok meg szüntetését országa területén. Jang Jün-jü, a Kínai Nőszövetség titkára, hat pontból álló programot terjesztett a kongresszus elé. A kínai küldöttség véleménye szerint e programnak kell vezérelnie a nőmozgalmat az egész világon. A kínai küldöttség javasolta a kongresszusnak, hogy ismerje el a. világ, asszonyai közös feladatának a harcot az imperializmus, valamint. az új és a régi gyarmati rendszer ellen, a világbéke védelmében, a nemzeti függetlenség kivívásáért és megerősítéséért, a demokratikus szabadság- jogokért és a társadalmi haladásért, a nők jogainak és. a gyermekeknek a védelmében. A kínai küldöttség véleménye szerint a kongresszusnak „teljes határozottsággal meg kell állapítania, hogy az amerikai imperializmus a világbéke és a nemzeti felszabadító mozgalom legveszélyesebb ellensége, sok országban a kizsákmányolás, valamint a nőkkel és gyermekekkel széniben alkalmazott megkülönböztetések forrása”. A program egyik pontja harcra hív „az agresszió és a háború politikája ellen, a fegyverkezési verseny és a háborús előkészületek ellen — amelyeket az imperialisták folytatnak élükön az Egyesült Államokkal — az atomfegyverek teljes eltiltásáért, az általános leszerelésért, a katonai támaszpontok félszámolásáért, a külföldi csapatok kivonásáért”. A kínai küldöttség kijelenti: feltétlenül hangsúlyozni kell az elnyomott népek harcát a nemzeti függetlenségért, támogatni kell a független államok küzdelmét a szuveréni- tás megőrzéséért, a teljes gazdasági és politikai függetlenségért. A program felhívással fordul a nőkhöz, hogy erősítsék az összefogást, tevékenyen vegyék ki részüket a harcból, küzdjenek azért, hogy a nők helyzete megjavuljon a politikai és gazdasági életben, a társadalomban és a családban. Jang Jün-jü kijelentette, hogy a harc fő élét az Egyesült Államok vezette imperializmus ellen kell irányítani. A Kínai Népköztársaság képviselője alapjában e kérdésnek szentelte felszólalását.
