Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
4 NAPLÖ 1963. JÜNIUS 23. REGGEL FÉL KILENC. Végigbotorkálunk a földszinti folyosón, és sehol egy lélek. — A ház őrizetlen — közlöm fotós kollégámmal a '...engem is elkényeztettek. rendkívüli hírt, de ebben a pillanatban ránkront egy hófehér pulikutya, s néhány pillanat múlva megjelenik a nyomában egy hölgy. Gyors szóváltás következik a kutya rendkívüli intelligenciájáról, aztán megkapjuk a bűvös számot: „13”-as. Kopogunk az emeleti szoba ajtaján, mely néhány másodperc múlva nagy óvatosan, résnyire kinyílik. Bozontos férfifej hajol felénk egy ágyról: — Tessék... — Egy riportot szeretnék::; — Akkor felkelünk. Húsz perc múlva jó...? Amikor megfordulunk, ülés Éva operaénekesnőbe ütközünk, aki már a folyosón sétál. De Végvári Tamás és Győry Franciska, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészei még csak most öltöznek. Kitűnő találmány a színészház! Az újságírónak nem kell napokig kóborolni a városban, hogy megtalálja a színészeket, néhány kivétellel mindenki itt van. Ajtók, ajtók mindenütt Pécsi Ildikó ajtaján kopogunk, — Ki az? — Mohamed:!,!^ *rrr Ez úgy látszik érdekli a Nemzeti Színház tehetséges tagját, mert azonnal ajtót nyit. Szó, ami szó, kicsit meg,.. keveset és jól játszani. FJATALOK JÖJJETEK VÁJÁRTANULÓNAK a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz. Jelentkezni lehet a tröszt munkaügyi osztályán vagy a Vájártanuló-intézetben. (Pécs- bányatelep, András-akna). SZÍNÉSZEK hökkenünk, mert éppen nagymosást tart, így a hadiállapot teljes. — Vége a szezonnak? — Még nem egészen — mondja, s közben lelkiismeretesen locsikálja a ruhákat a lavórban. — Újra elővettük a Mayát, melynek a színházban, a szabadtérin és tájon is lesz még néhány előadása. De a Mayán túl számomra mindennek vége. Napozgatok, mert a festék megártott a bőrömnek, szóval tatarozom magam. Filmezés közben egész nap lefestve járkálok, s ez egészségtelen... — Film? — Keleti Márton „Hattyúdal’* című filmjében kaptam egy érdekes szerepet... — És Pécs, az első évad, milyen mérleggel zárult? Kiemeli a ruhát a vízből, megcsavarja, s közben az ablakon kiszökik a pillantása. Elméláz. — Amikor Pécsre jöttem, beültem egy taxiba és azt találtam mondani a sofőrnek, hogy „szép kis város ez a Pécs”. Halálra sértődött, és közölte velem, hogy ez nem „kis”, hanem nagyváros. Azóta eltelt et'v szezon, és az emberek már nem sértődnek meg, ha mondok valamit. t~J6l érezzük magunkat. Egyébként 6e kel! vallanom „férfiasán”, hogy nem sokat dolgoztam a szezonban, engem itt elkényeztettek. Főiskolás korom utolsó évében négy vizsgaelőadásban léptem fel, a Nemzeti Színház Szále- mi boszorkányok című előadásában az Abigélt alakítottam, s három filmben, a „Legenda a vonaton”, „Isten őszi csillaga” és az „Aranyember” című produkcióban játszottam. Pécsett a Cyranóban Roxant, a Mayában a címszerepet, Liliomban a Marikát s az Othel- lóban Byancát alakítottam... — És a nyár? — Filmezek és néhány napra ellátogatok majd a Balatonra és a Börzsönybe. Valami jó csendes zugot keresek, ahol pihenni lehet AMIKOR legközelebb kopogunk, már Végváriék is a reggeliző asztal mellett ülnek vendégestül. Kőműves Sándor, kinek édesapja a film- és színházvilágban közismert, együtt végzett Végvári Tamással és Győry Franciskával — Mi újság Győrben? — Pécsett jobb a helyzet. Láttam néhány előadást... A Liliom előadásán például nagyon kevesen voltaic De aztán mondták, hogy ez itt az évad Gázvezeték- és készülék- szerelő szakmában IPARI TANULÓKAT14—16 éves korig felveszünk. Jelentkezés: Pécs, Gáz- és Hőszolgáltató V., Pécs, Légszeszgyár utca ÍL szám. az első évad után 3©oQooooQoooQoooaooooooooocooocxxxxxxxxxoooooocxxx}Goocx3oooocxxx3ooooooQCf leggyöngébb háza. Győrben viszont ez az átlagos... — Semmi érdekeset nem tudok mondani — folytatja Végvári Tamás. — Amikor Pécsre érkeztem, arra gondoltam, hogy jó lenne keveset és jól játszani. A Hamletnek nicns igaza, Ezer frank jutatom, Csacsifogat és a Liliom című darabokban játszottam, s Menotti operájában a néma Hugót... — Jól érezzük magunkat — kapcsolódik be a beszélgetésbe Győry Franciska, s amikor várakozva megáll a ceruza a kezemben, néhány mondatot még hozzátesz: — A nagyobb szerepeket jó lenne előbb megkapni, az ember készülhetne... S a közönség ... Hát... a napokban jártunk a Kesztyűgyárban. Mindenki operettet és vígjátékot akart látni, a prózától idegenkednek. Ez nekünk nagyon furcsa. De a szezonnak vége, június 28-án lépek fel utoljára, aztán irány Budapest! Érdekes, régi nyarakon mindig a Balatonra rohantunk, most pedig Budapestre, hiába nekünk Pest a szülőfalunk ... MESTER ISTVÁNT a nyár első napján is a színházban találtuk meg. ►— Mindjárt itt lesz a karmester — jelzi az órájára pillantva, s Kardos György, mintha varázsütésre érkezne, elegánsan belép a zenekari szobába. A próba szünetében beszélgetünk. — Talán új bemutató? —■ Már a jövő szezonra készülök a Hawaii Rózsái című Ábrahám operettet tanulom. Egyszer már felléptem ebben a darabban, de altkor Jim Boy nevű néger énekest játszottam, most pedig Lilo Tárót, Hawaii egzotikus hercegét. A szezon eleje persze nem kezdődött ilyen optimizmussal. Féltem a pécsi közönségtől, mert hallottam, hogy igényes és kritikus né... már a jövő szezonra készülök. zők. Azt hiszem, a szezon sikerült. A jövő évadban a hangbeli adottságomat még jobban szeretném felhasználni játékomban. Most tudniillik az az érzésem, hogy időnként egy kicsit visszatartott voltam. A Hawaii rózsáiban fesztelenül adhatom magamat képességeim nyugodt kibontakozásával. Hawaii hercegétől és Kardos György karmestertől elbúcsúzunk, s kicsit az egész kőszínháztól, mert napokon belül közénk áll a nyár. Mindenki pihenni'indul, talán még mi is... Bertha Bulcsu Űj iparifanuló-iskolát létesítenek Szigetvárott Már régóta szóba került az, hogy milyen célra Ihasznál- jáik fel az elnéptelenedett és az Izraelita Hitközségtől megvásárolt szigetvári zsinagóga épületét. Az illetékesek úgy határoztak, hogy a zsinagógát iparitanuló- iskolává alakítják ét körülbelül 800— 900 ezer forintos beruházási költséggél Ä terveket most készíti el a Pécsi Tervező Vállalat A terv szerint a szigetvári iparita- nuló-iskola öt osztályos lesz és mintegy 200—250 tanuló elhelyezésére számi tanak. Az iskolában öt hivatásos tanár biztosítja majd a zavartalan oktatást. Az iparitanuló-isko- la egyrészt megkönnyíti Sellye, Barcs és a környék beli tanulók oktatását, másrészt pedig megoldja majd a szigetvári iskolák tanteremhiányát is. A szigetvári zsinagóga épületében létesítendő új ipari- tanuló-iskola 1964 őszén nyitja meg kapuit a növendékek előtt. L Egy „mozgásban" levő város Egy francia nyelvű prospektusban olvastam — „Jugoszlávia, az ezeracú ország”. Általában nem szeretem az ilyen szépreményű meghatározásokat, mert rendszerint megfog- I hatatlanok és üzletszerűek, de j Jugoszláviában egy kicsit | megértettem, hogy az ilyen meghatározás nem mindig puszta idegenforgalmi manőverezés. Már a számok is feloldják valamennyire az ember gyanakvását — tavaly több mint másfél millió külföldi turista kereste fel Jugoszláviát, Szerbia ijesztően szép, időnként megmozduló hegyvidékeit, Montenegró komorszépségű szikláit, az összezárt, rozsdaszínű hegyszorosokat, a rejtett barlangokat, az Adriai tengert, a világhírű patinás fürdőhelyeket — Opá- tiját, Lovrant, Zadnrf. n ry-rs Engeggye meg, hogy el- mongyam a véleményemet ezel a Tyereskovával kap- csolatossan akit mostann lőlek fel a világűrbe. A Pan- cákkal együtt az a véleményünk, hogyeggy igennelha- markodott cselekedet volt nőt fellőni a világűrba. Azóta nálunk iten a zudvar- ba palotaforradalom van (vagy hogy hijják) és a nők ojan magassan horgyák az árukat, hogy az egyenessen megalázó ránk férfijakra nézve. A Kragulec néni azóta bottal veri a férgyét (mert azonta az öreg: ez is valami hiszen még mindig nyolcc--egy a férfijak javára mer 8-c férfit lőttek fel és csak eggy nőt). A Kragu- lep néni verés közbe azt ordítozta, hogy ijent még mondani is disznóiig, hogy 8-c férfi felér eggy nővel. Ezért a Kragulec bácsi kérvényt írt a szovjet rakétásbácsik- nak, hogy nem lehefne-e mégegy nőt fellönni a Világűrbe, nevezetesen Kragulec Vendelnét, lehetőleg úgy, hogy a rakéta fékezőberendezésé elromojjon. Tiszteletei Kragulec Vendel. A levélnek már meg is van az eredménye mer a Kragu- lecc néni felbontotta és elolvasta, minek következté- benn a Kragulecnek kéccer fel lcelet söbömi a zudvart. S különben is jó lesz vigyázni ezekkel a nőkkel, mert ha még magábann lövik fel az rendbe van, de randevúra!, hizen ojan még nem volt, hogy a nők le ne késtek volna a randevúról. (S a Tyereskovával kapcsolatbann anyuka kérdezteti, hogy mér nem intézked a zerkeztő bácsi hogy mostmir pápának is nőt válasszanak, mer mégiscsak diznáság, hogy a pápák mind férfijak!) Hát igán! A nők mindent jobban tudnak ezer nemcsak nőji űrhajósokat, hanem női azfaltozókat is ke lene ki- gépezni, mert nem tudom tecet-e látni a Széchényi tér fölső sarkán azt a zebra- csikót, amit ezelőtt két héttel félig megcsináltak sárga színből a másik felének ki- vájtáJe a héjét és úgy hagyták. A Pancák zerint elfo- gyot a sárga festéktyük, — Apuka szerint kísérleteznek, rogy gépjármű bukik-e föl több a qödörbenn vagy gyalogos, Anyuka szerint ik Lovuocsinálni egyszóval föl- tételezések és gödrök van- ak, csak épen sárga azfalt nincsen. Lehet, hogy a zi’ora- csikot építiő válalat főkép- zömüvéze eztétikaji kifogásokat emelt a színkeverés mi- jatt és mostannezenn vitatkoznak, meg ezek a sárga csikók nagyon abszlrakosok és lehet hogy föl is kérnek eggy naturalista festőművészt,i aki majd eggy átmenő embert főst oda és alájja irgya: ITT menjj át marha! És a gyerekek is panasz- kottak szerkesztő bácsi, hogy a sétatérenn, ahol ők jáccani szaktak éppen most a nyári zünetbenn kezdték meg a ?é- pitkezést, amikor a legtöbb idő van a jáccásra. Mink a Pancákkal ugyann próbáltuk magyarázni, hogy ez a szocialista magyar ipar emrk lea- szeb sajátsága, mért bizto- sittani akargya a nép tejjes ellátotságát ésezér nyáronn javitya a strandot (hogy a nép ellegyen látva strandja- vitásal, még zerencse, hogy a Balatont nem lehet tatarozni, mer akor is nyáronn csinálnák) a füttőtesteket féléim javittyák, gondoskodnak roUa, hogy az üzletekben nyáron bőven lehessen silécet és kucsmát kapni, féléim viszont fürdőruhát és fagylaltot és rövidujju kihajtós, vajszínű nájlon-inget árulnak. Hát szépen el vagyunk mink látva zerkeztő bácsi, még jó, hogy mink nem a sétatérenn zoktunk jáccani, hanem a Rákóci utonn mert otan nagyobb a forgalom. A zünet különbenn kitünü, ha lehet tesék előre gondoskodni a meghoszabitásáról, ha már eccer annyi határidőt hoszabítanak meg, akor iga- zánn kezdhetnék későben a ziskolát is. Tiszfelettei: Kilenc új autóbuszt kap Pécs Hétfőn reggel utaznak a fővárosba a Pécsi Közlekedési Vállalat vezetői, hogy átvegyék az Ikarusz Autóbuszgyártól a kileno darab 620-as típusú, 60 személyes autóbuszokat. A kocsikat kedden hozzák le Pécsire és július elején a műszaki vizsgáztatás után állítják forgalomba. Ezzel egyidőben hozzáik vissza városunkba a piros csuklós autóbuszt, amelyet bemutattak a l (Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ezzel a Pécsi Közlekedési Vállalat gépkocsiparkja 119-re növekedik és naponta a legutóbbi statisztika alapján 10# ezer utast szállítanak a járatokon. Tárgyalások folynak mikrobuszok üzembeállítására is, hogy a külterületeken a nagy kocsikat nem igénylő járatokon is megoldhassák az utasok gyors és rendszeres szállítását« és hidegfényű Una völgyét, Pulát, a lépcsőzetes plitvicai tavakat, a szikkadt, fehér karsztokat Knintől Splitig ... Az ember útközben többnyire váratlanul, néha idegesen fogalmaz, hasonlít, értelmez, bevonalazza a térképet, és este, ha valamelyik tengeri kikötőben az egykedvű, gépiesen készülődő halászokat bámulja — kénytelen újra és újra elismerni, hogy tulajdonképpen a természet a legkorszerűbb művész. Néhány éve a tihanyi kanyarban hirtelen lefékezett mellettem egy Skoda, és pillanatok alatt kibújt belőle egy gyormozgású turistacsalád. A szemüveges, rövidhajú papa, a strandruhás mama és a két ideges gyerek. A papa gyakorlott mozdulatokkal kiszerelte a campingasztalt a négy, pálcalábú székkel, a mama megterített, és perceken belül evett-ivott a család. Később a papa kivette a kocsiból a négyezer forintos fényképezőgépet, kétszer le- fotografálta a Balatont, háromszor a családot, azután visszaültek az autóba, és megnyugodva tovább gurultak, hiszen fénykép is volt arról, hogy a tihanyi kanyarban ebédeltek. Amikor az Újvidéki Rádió igazgatójának irodájában öszs-.'CsyVtam a jegyzetfüzetemet, bizonytalanul körülnéztem — vajon ez a tizenötnapos jugoszláviai utazás több lesz-e egy futóerejű fénykgp- sorozatnál, vagy pedig én“ is a turistacsalád sorsára jutok, hiszen csak a több mint százezer lakosú tartományi székhelyt, Újvidéket se nagyon lehet két-három nap alatt megismerni. A hat köztársaságból álló, közel húszmilliós ország mezőgazdaságilag legfontosabb területe, ugyanakkor nagy földgázlelőhelyekkel rendelkezik, a jelentős tartalékok néhány éven belül szinte alapvetően megváltoztatják a vajdasági ipar jellegét. A városban több mint kétszáz kisebb-nagyobb üzem van, jelentős a fémfeldolgozó, a textil, a bútor és az élelmiszeripar, az általában az egész országra is jellemző korszerű és erőteljes építkezések egyre inkább megváltoztatják Újvidék eddigi, egy kicsit egyoldalú mezőváros jellegét. A félig kész modern, levegős házak tucatjaival találkozik az ember a város utcáiban, bár a lakbérek a mi viszonyainkhoz számítva meglehetősen magasak. Újvidék fokozatosan egy különös, jellegzetes tempójú nagyvárossá alakul, többezer egyetemistával, orvosokkal, jogászokkal, közgazdászokkal és tanárokkal, a modern gépi és c'ektromos\ I
