Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
4 1063. JÚNIUS 2t f \ PÉCSI DIOGENES Emlékezés Mátyás Flóriánra ÉLETE éppoly szerény volt, mint ő maga. Kortársai feljegyezték róha, hogy az élet külsőségeivel semmit sem törtidőt.. A könyveket kivéve alig valamicskét költött az élet- fenntartásra. A régi Petrezselyem (ma; Aradi vértanúk) utcájának első házában lakott szinte remeteként. Még télen is fűtetlen szobában, bundában üldögélve törte a fejét a különböző történettudományi kérdéseken. Napnyugtával tért pihenőre, de reggel négykor már talpon volt. Az egész város tudta róla, hgoy hozzá bejutni igen nehéz. Kerülte az emberek zajos társaságát, fél- revonultan szeretett élni. Zárkózottsága eleinte annyira szemet szúrt, hogy egyidőben bankócsinálás gyanújába került. Hatvanöt éven át lakott — némi megszakítással — Pécsett a századvég egyik legnagyobb történettudósa, nyelvkutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja: Mátyás Flórián. Valóban elmondhatjuk róla: a tudományért élt. Nem kereste az elismerést, a rangot és a vagyont. Ami kevéske vagyonhoz házassága révén hozzájutott, azt is a Matessa nevű vámosi árvaházra hagyta. Életpályája 1818. május 3- án indult el Felső-Detrehem- böl (Torda-Aranyos m.). Gorkijhoz hasonlóan ő is tizenegy éves korában válik meg a szülői háztól, s saját erejére hagyatva regénybe illő módon töri előre magát az élet keserves megpróbáltatásai közepette. Eleinte gazdaságban dolgozik marhaetetőként, majd a kőművesek mellett téglahordó, később szabó-, varga-, borbély- és festőinas. Találóan mondogatta magáról: „En voltam az utolsó koldusdiák.” A mai fiatalság is példát meríthet acélos akaraterejéből: káryifizalt liter TISZTÍTÁS, szőnyeg és karbantartás. Javítás Pécsi TEMPO KSZ, Pécs, Sallal utca to. Telefon: 35-69. „Mint a megedződött acél, mely a kalapács gyengébb ütésinek nem engedvén, a nehezebb pörölyök alatt darabokra törik: úgy engem is a komor szerencse ellenállhatatlan hatalma porrá zúzhat, de elkezdett utamból semmi erő ki nem téríthet.” KEMÉNY véleményét már fiatal korában sem rejtette véka alá: „Hát csak a gazdagok és nemesek lehetnek jótevői az emberiségnek? Csak azoknak van jussuk jellépni a világ piacára s hajhászni a dicsőséget? Mi, szegény község a szenvedésekre kárhoztatva köszönjük meg, ha izzadságunk után egy kis kenyeret kaphatunk s nem veszünk el éhen? ... Hogyha élek, mondhassam, hogy éltem; s nemcsak a kevésnek s kis időre használjak, hanem hogy a késő nemzetség is érezze hasznát életemnek ...” Ezeket egy tizennyolc éves írja magáról. Tanulmányait nemcsak Keszthelyen, Eszéken és Pécsett folytatja, hanem Kelemen József pécsi pártfogója segítségével a retorikát Fiúméban, a költészetet Paduá- ban, a filozófiát pedig Zárában hallgatja. A latin és görög nyelven kívül alig húsz éves korában elsajátítja a német, francia,- olasz, héber és arab nyelvet. Anakreon. Sappho és Petrarca verseiből fordít magyarra. Hosszas bolyongás után 1839-ben érkezik vissza Pécsre, ahol elvégzi a jogot, majd ügyvédeskedni kezd. Később nevelőnek megy el Gombára, majd Borgátára, később a Baranya megyei Gödrére. Közben erősen nekilát az önművelés munkájának. Eddigi ismereteit a szanszkrit és a perzsa nyelvvel gyarapítja. A tudományos irodalomban 1855-ben jelennek meg kisebb nyelvi tanulmányai. Ezekben erős határozottsággal állást foglal — ma már tudjuk: tévesen — a finn-magyar nyelvrokonság ellen. Tanításával szemben Hunfalvy Pál száll síkra, s erős kritikája alapja lesz a további polémiának. Már a pécsi főgimnáziumban tanárkodik, amidőn 1860- ban megindítja „Magyar nyelvtudomány” című munkáját, amelyben sokszor érződik erős hazafias érzülete: „Ha magyarosan hangzik ugyan, de nem magyar, amit szólsz; mivel nem magyar, amit gondolsz: megtörténhetik, hogy nem lesz magyar, amit ér- zesz.” Száz évvel ezelőtt, 1863. március 30-án az Akadémián olvassa fel „Magyar ősnyelv- tanulmányok” című tanulmányát, amelyben a Halotti Beszédet értelmezi meglepő nyelvtörténeti tudással. Közben elárulja, hogy „magán- használatra” elkészítette a Magyar nyelvtörténeti szótárt. 1865-ben az Akadémia Mátyás Flóriánt másodkönyvtár- nokként alkalmazta, s megbízta a nyelvtörténeti szótár elkészítésével. Három év múlva meg is jelent a Magyar Nyelvtörténeti Szótár első füzete. Sajnos a harmadik füzet után bejelenti: „E dolgot magam nem győzöm, s nem akad, ki ingyen tegye. Jövedelmem nincsen.” A nagy munka félbeszakad. Az eszme érdeme azonban az övé. Történeti témájú dolgozatai is jelentősek. Saját költségén járja be a hazai és külföldi könyvtárakat, s 1881-ben saját pénzén megindította történeti kútfőgyűjteményét: a Históriáé Hungaricae Fontes Do- mestici-t. Ennek négy kötete rövid öt év alatt jelent meg. Különösen jelentős ezek közül az Anonymus korára vonatkozó megállapítása: szerinte III. Béla király jegyzőjének kell őt tekinteni. Pauler Gyula szerint: „Mátyás Flórián vállalatát és kiadásait valóban korszakot alkotónak kell tekintenünk." Nem csoda, hogy rövidesen meghívják a Pauler—Szilágyi által szerkesztett „A magyar honfoglalás kútfői” c. mű munkatársának. Nem vállalja. Később azonban az ő tollából jelenik meg a „A magyar nemzet története” tíz kötetes mű kritikája. Sok-sok történeti cikke jelenik meg a Századokban is. 1898-ban az Akadémia rendes tagul választja Pauler Gyula ajánlatára. MÁTYÁS FLÓRIAN 1904 április 2-án halt meg Pécsett 86 éves korában. Halála előtt pár nappal még ezt mondotta az őt meglátogatóknak: „Halálom idejéről én rendelkezem. Áldozó csütörtök ünnepén halok meg.” A természet törvénye tiporta szét utolsó emberi akaratát: húsvét előtti napon halt meg. A pécsi közművelődési szervekre vár a feladat: jelölje tábla annak a háznak a falát, ahol életének java részét a tudományért égve ellobbantotta. Dr. Tóth István A jogi felvilágosító munka és tanácsadás már több éve folyik városunkban a Hazafias Népfront városi titkársága mellett működő jogi akció bizottság szervezésében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy változtatni kell a korábbi körzeti módszereken, hogy a lakosság valóban hozzájusson a számára legfontosabb tanácsokhoz. Ezért a napokban megbeszélést tartottak a Hazafias Népfrontnál és elhatározták, hogy a jövőben minden ügyvédi munkaközösségben megszervezik a jogi tanácsadást. Hetenként egyszer — csütörtökön — négytől hatig ügyeletes ügyvéd ad jogi tanácsokat azoknak, akik a Hazafias Népfront útján kívánnak tájékozódni vitás ügyeikben. A jogi tanácsadást július 1-től az i. számú ügyvédi munkaközösségben, a Bem utca 22, a 2. számú munkaközösségben, Kossuth Lajos utca 22 és a 3. számú munkaközösségben, a Geisler Eta utca 1 és a Kossuth Lajos utca 23. szám alat* vehetik igénybe. Megállapodás született abban is, hogy a lakosságot érintő fontosabb kérdésekről, mint az SZTK-ügyek, lakásgazdálkodás, társadalmi tulajdon védelme, gyermekvédelem, házasság és az érvényben levő polgári törvény- könyv egyes paragrafusai — rendszeresen előadásokat tartanak a Hazafias Népfront szervezésében. Megjelent a Szegedi Szabadtári Játékok programfüzete Magyar, angol és német nyelven megjelent a Szegedi Szabadtéri Játékok program- iüzete. A többtízezres példányszámú kiadvány a játékok részletes műsornaptárát tartalmazza. Eszerint Erkel: „Brankovics György’; című operáját július 20, 24 és 27-én, Shakespeare: „Szentivánéji álom-’ című művét július 21, 25. SÍ és augusztus 4-én, Verdi „Trubadur”-ját július 28-án, augusztus 1-én és 3-án, Johann Strauss: „Cigánybáró”- ját augusztus 8, 10, 11, 15 és 19-én, a Magyar Állami Népi Égyüttes műsorát pedig augusztus 14, 18 és 20-án láthatja majd a közönség a Beloiannisz téri szabadtéri színpad mintegy hétezer személyes nézőteréről. Jobb és gyorsabb betegellátás Ősszel elkészül a Városi Rendelőintézet új szárnya — Kialakult az orvosirnokok törzsgárdája A _nécsi Városi Rendelőintézet szakrendelőiben ötezer beteg fordul meg naponta. Ilyen tömeg ellátását nem is tudnák megoldani orvos- írnokr nélkül. Az intézetben 605 orvosi szakóraszámra 470 orvosírnoki óra jut. Tehát az egészségügyi adminisztráció túlnyomó többségét levették az orvosok válláról, akiknek ' több idejük jut a betegekkel való foglalkozásra. Kevesebb a kapkodás, idegeskedés, amit különben azonnal megérezné a beteg. A betegek — ha csekély panaszuk van is — szeretik, ha foglalkoznak velük, törődnek problémáikkal. Mondhatnánk azt is, hogy a huszadik század orvostudományában komoly szerep jut a pszicho- therápiának, mellyel lényegesen többet foglalkozhatnak az orvosok, ha nem terhelik őket a gyógyító munkán kívül a sok gonddal járó adminisztrációval. A Rendelőintézet nőgyógyászati és sebészeti szakrendelésén sikerült először elérni, hogy az orvosok csak a legminimálisabb adminisztrációt végezzék. Ezt a szintet, mely valóban kedvező a beteg, az orvos és a társadalom számára is, rövidesen el akarják érni a belgyógyászaton és más szakrendeléseken is. A belgyógyászati szakrendelésen ma még elég sok munka hárul------«iwvvwwvwv i lyen vonatkozásban az orvosra, hiszen az orvosírnokok egy része még nem áll olyan műveltségi szinten, hogy valódi támasza lehessen az orvosnak, ez pedig az orvosi munka intenzitását hátrányosan befolyásolja. Az ideg- I gyógyászaton már kezd megvalósulni, hogy a kórelőzményt az asszisztensnő írja fel egy-egy betegnél, azután az orvos már csak „rákérdez”. így könnyebb az orvos ] munkája, gyorsabb a beteg- ellátás. Természetesen kialakult az orvosírnokok törzsgárdája is, vannak köztük, akik tíztizenöt éve ebben a munkakörben dolgoznak, s jól megálljaid Helyüket. Gondot -k azok okoznak, akik 3—4 órás a.iast foglalnak el, vagy iskolai végzettségük alacsony. Éppen az ő érdekükben vezet.ék be képzésüknek azt a módjá., amellyel másfél esztendő alatt megtanulhatják a rendelőintézeti ügyvitelt, betekintést nyerhetnek a belgyógyászatba, sebészetbe, tanulnak mikrobiológiát, ápolástant. Helyes lenne a jövőt tekintve, hogy a rendelőintézetben alkalmazott valamennyi orvos- írnokot köteleznék a tanfolyam elvégzésére és az újonnan felvettek oktatásáról hasonlóképpen gondoskodnának. Különösen fontos, hogy az orvosírnokok jól ismerjék az ügyvitelt, mert a betegekre nézve (táppénzes igazolványok kiadása stb.) ebből adódik a legtöbb bonyodalom. Ősztől bővül a Városi Rendelőintézet, az új szárny birtokbavétele azonban nem jelenti a betegellátás teljes korszerűsítését. Ahhoz, hogy a szakr- ndelókben megforduló ötezer betegnek megfelelő ellátást biztosítsanak, szükségük lenne az egész épülettömbre, tehát az SZTK helyiségéire is. Amennyiben ezt megkapnák, létrehozhatnák a központi betegnyilvántartót. A nyilvántartóban jólképzett írnokok mindenkiről, akit szakrendelésen egyszer már megvizsgáltak és gyógykezeltek, kartont vezetnének, ösz- szegyűjtenék leleteit, műtétéinek, betegségeinek részletes leírását A betegnyilvántartó állandó kapcsolatot tartana a szakrendelésekkel, így megszüntethetnék a túlzsúfoltságot és sorbanállást is, hiszen a nyilvántartóban pontosan megmondanák, hogy ki, milyen időpontban (óra. perc megjelöléssel) jelentkezzék Vizsgálatra. A sorbanállás megszüntetésével sok értékes, gyógyulásra felhasználható percet nyerhetnének a betegek és r.yugodtabb körülmények . között dolgozhatnának az orvosok is. A kérdéses épületszárny megszerzésével korszerű gyermek szakrendelő-kombinátot és gyermekröntgent alakíthatnának ki. A röntgen minden berendezése és felszerelése megérkezett már és kiváló szakorvos is rendelkezésre áll. A város lakossága bizonyára nagy örömmel üdvözölné ezt a lépést, hiszen piilanat’-yila- a tbc-s betegekkel közös helyiségben történik a gyermekek röntgen- vizsgálata. Mint a bevezetőben említet'ük, az egészségügyre háruló feladatok megnőttek, az orvosi ellátás iránti igény egyre fokozódik. Azok is meg akarják csináltatni például fogsorukat, akik csak nemrég kapcsolódtak be a társadalombiztosításba, s ez helyes törekvés. Az egészségügyi felvilágosítás is egyre szélesebbkörű les*, viszont meg kevés az orvos, ezért nem olyan szintű az ellátás, mint kellene. Az orvosok mindig jobbra törekszenek, ahhoz azonban, hogy elérjék céljukat, az eddiginél is több segítséget kell kapniok az orvosírnokoktól. A Pécsi Közlekedési V, SEGÉDMUNKÁSOKAT vesz fel betanított munkásnak szervizszolgálatra. Jelentkezés: Bacsó Béla u 4. szám alatt ÉM. Bm. Állami Építőipari Vállalat szállítási részlege GÉPKOCSIRAKODÖ munkásokat felvesz. Jelentkezés: Pécs, Zsinkó I. o, S. cÁ Dűl án m e l Lé i A HRrténet azzal a romantikus nyitánnyal kezdődött, hogy svéd barátaim számomra egy Opel Rekord autót küldtek ajándékba. Két hónapja, hogy ezzel a kocsival a kezdők izgalmával guriigázok a lét és a nemlét határán, olykor óvatosain lesve a közlekedési rendőr felé. Ez a kis idő elég volt arra, hogy új világot. új emberekkel megismerkedhessek a volán mellől. Sok hasonlatot hallottunk arról, hogy honnan ismerhetjük meg az embert. Egy új formulával ez a lehetőség gazdagodott: megnézem, hogy autóvezetés közben hogyan bánsz az embertársaiddal, és meg- rr -dóm ki vagy! Boldog gyalogjáró civil koromban nem hittem, hogy mennyi gyilkos jelölt él köztiünk. Mert én annak tartom pádéul a kocsivezetőt, aki éjjel éles ref’ektorral és nyolcvan kilométeres sebességgel suhan el mellettünk, leszorítva bennünket az út legszélére, annak ellenére, hogy nyolcszor —tízszer rimánikodunik fényjelzéssel, hogy adjon ködlámpát, mert teljesen elvakultunk s még az autó elejét sem látjuk. Gyilíkosielöltnek érezzük azokat, akik éjszaka kivíTágít-at- tert szekéren elalszanak, a lovuk ösztönére bízva életüket. 6U«1 a szekerek norszürke'é- ee csak köze’ebbről merü1 fel é'őHíVoik Még ió. ha a kormányt elránthatjuk, de mi történik, ha ugyanekkor előttünk egy másik jármű jön szemközt? Szeretnék szolgálni néhány konkrét példával is. Egyik délután hat óra tájban a Bőrgyár felé haladtam. A szem- benjövő autóbusznak (mivel tömeget szállít) jókora helyet hagytam. Ezzel nem törődött a GA 18—49 számú Postavöligy felé utánam haladó autóbusz vezetője és szabálytalanul előzött akkor, amikor a szem- banjövő autóbusszal egy vonalba értem. Csak úgy serce- gett a gránit útszegélyen a gumi, s hogy ez mit jelent a belső gumi nélküli Opel abroncsnál, azt a szakember jól tudja. Vegyünk egy másik esetet! Kedves motorkerékpáros, aki a KG 28—11 motorszámmal vágtatott haza Szabolcs felé. Mielőtt elérnénk a szabolcsi vasútátjárót, messze túl az A/l. laktanyám, figyelmeztető tábla áll az út mentén: Szűk út. Lassan! És mit tett ön itt ezen a veszélyes útszakaszon? Amikor szembe jött vélem egy autóbusz, én harminc kilométerre le'assítotíam, és amikor az autóbusszal a szűk úttesten egy vonalba kerültem ,a köztünk lévő keskeny résen ön hatvan kilométerrel elvágtatott, néhány centimétert hagyva sorsának jobbról-ba'ról. öt másodpercért ön a végzetnek cserébe ajánlotta az életét, ön nem szeretheti azt a nőt, aki kedvesen a hátához simiulit a hátsóülésem. mert különben nem engedte volna őt a haléi közelébe. Egy érthetetlen és felháborító esetre is emlékszem. Siklósiról alikonytájt hazatérőben elértük a Turonyon túli lejtőt, amely éles kanyarral ereszkedik a falu felé. Amikor ezen az éles és lejtős kanyarban óvatosan jöttünk lefelé, mellettünk sebesen elcsörtetett egy Trabant téglaszínű fehértetejű teste. Felháborodásomban a számot meg sem néztem. Az ablakon át az asszony fölényes mosollyal visszanézett ránk, hogy mit is akarunk mi az Opellel. A Trabant, az igen. Ez az elképesztő légdurvább KRESZ bűntett. Mert, tegyük fel, ha ugyanakkor önnel szemben egy autó jön, amelynek a kanyarban ó* lejtőn teljes útját a bűnös előzéssel elfoglalta, azt hiszem még gondolni sem jó erre ... Mit írt a Magyar Nemzet vezércikke egy tragikus autószerencsétlenséggel kapcsolatban: „Miért lesznek egyszerre fenohéjázón hencegővé ezek a „motorizált” kezek és lábak?... A gázpedált nyomni minden kelekótya tudja, de megállni nehéz!” A gázpedál gátlástalan lovagjainak áldozatai évenként egy nagy csata halottainak számával felérnek. Most már azt is tudom, hogy a technikai vezetés a kérdésnek csak egyik oldala. A másik egyenrangú, ha ugyan nem fontosabb, az erkölcsi magatartás, az autóetika. Még valamit a gyalogjárókról, akikről itt oldalakat lehetne írni Részletezés helyett egyetlen esetet említek, amely aztán kikényszerít ette hamarosan az én legelső autóbalesetemet Tiszta lellkidsmeret- tel elmondom okulásul is. Vasárnap reggel kilenc óra tájban, az egyirányú Munkácsy Mihály utca felől érkeztem a Zsolnay kút elé. A Perczel utcába, ahol lakom, akartam bekanyarodni. A Központi Gyógyszertár és a szemben lévő Városház sarkán szinte tömegesen álltak az emberek. Megálltam. Akik láttáik, hagy az utcába akarok befordulni udvariasan utat nyitottak. Két öreg dáma állít előttem, egy méterre a járdáitól az úttesten, hevesen gesztikulálva és egymáshoz egyszerire beszélve. Az egyik felnézett, tehát tudomásul vette, hogy bekanyarodom. Egyessel, lépésben megindultam, mint áki előtt nincs akadály, amikor a következő pillanatban a két hölgy megindult a már mozgásban lévő autó felé. A reflex! Amiről nem hittem, hogy szinte akaratunkon kívül, a másodpercek törtrésze alatt cselekszik, utasít. Egyszerre kettőt csináltam. A kormányt balra kaptam, hogy a gázolást elkerüljem, ugyanakkor lábbal a féket, kézzel a kézféket gyors működésbe hoztam. Ebben a pillanatban láttam, hogy rátértem a szem- benjövő forgalom felére és előttem két méterre egy szabályosan és lassan közlekedő motor van. Halk koccanást hallottam, s láttam amint a motor eleje az autó lámipa- burkolatával ütközve egyensúlyt vesztett, a vezető állva maradt ugyan, de a motor az autó eleje alá került, míg a hátsó ülésen lévő ember az úttestre esett. Megrendültén kiugirottam. — Szerencsére nem történt semmi baj, sem az emberrel, sem a motorral. Nékem mégis elviselhetetlen volt. Egy ember, akit sohasem láttam, aki engem sohasem bántott, most ott feküdt előttem. Akik látták, meg tudták-e érteni, hogy átöleltem a viharkabátost a részvét, a szeretet és öröm együttesével és bocsánatot kértem, mert vagy gázoltam volna vagy pedig így kellett történnie. Azonban az már kísérteties volt, amint utána néztem a két dámának, akik már a városháza kapuja táján voltak és tovább gesztikuláltak, vitatkoztak. Előttük nem történt semmi. Nem volt előttük autó, KRESZ, XX. század. Mintha Vergilius hárpiái, vagy Holbein Haláltánc sorozatának vénei lettek volna, árnyékkal vont boszorkányai tjükön tovább hadonászva, talán egy XV. századi recept fölött vitatkozva. "r. Vörös Márton r Uj módszerek a jogi tanácsadásban
