Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
W3. JÜNIUS 81. WA*»tO 5 Vizsgáztak a fiatal vasutasok Kedden és szerdán tartották a Szakma ifjú mestere mozgalom vizsgáit Pécsett a MÁV Igazgatóságon. Száz- tizennégyen tették le a vizsgát: 38 arany, 43 ezüst, 20 bronzfokozatú jelvényt és 13 oklevelet ad ki a vizsgáztató bizottság a vasutasnapon megtartandó ünnepségen. Ennek a vizsgának nemcsak az volt az érdekessége, hogy az eddigieknél jóval többen jelentkeztek és feleltek sikeresen a kérdésekre, hanem az is. hogy a szóbelik alatt azok, akik nem voltak a teremben, szellemi vetélkedőt tartottak általános vasúti és társadalomismereti kérdésekből. A legjobbak tárgy- jutalomban részesültek. A Kiváló ifjú mérnök és a Kiváló ifjú technikus cím elnyeréséért az idén 16 fiatal műszaki versenyzett, közülük 4 mérnök és egy technikus vizsgázott sikeresen. A juf."lmakat ők is a vasutasnapi ünnepségeken kapják meg. A közösség érdekében A bűnüldözési operatív bizottság legutóbb Pécsett és a pécsi járásban megtörtént erőszakos bűncselekményeket vette vizsgálat alá; a rablás, garázdaság, erőszakos nemi közösülés, szemérem elleni erőszak, hivatalos személy ellen; erőszak és a súlyos testi sértés bűntette miatt indult eljárásokkal foglalkozott. Ha összevetjük az 1962. október 1-től 1963. március 31-ig terjedő időszakot az egy évvel korábbi hasonló időszakkal, akkor a statisztikai adatokból kitűnik, hogy a szóban lévő kategóriákba tartozó bűncselekmények száma emelkedett. A vádemelések statisztikája is hasonló képet tükröz. Ha csak az emelkedő irányzatot vizsgálnánk, akkor elmarasztaló véleményt alkothatnánk bűnüldöző szerveinkről és nyomában feltehetnénk a kérdést: miért nem intézkednek erélyesebben? De a különböző ügyekben indított nyomozások számának növekedése éppen arról tanúskodik, hogy a számszerű emelkedések oka: 1962 negyedik negyedétől erőteljesebb munka kezdődött a közbiztonság megszilárdításáért s ez a munka eredményezte a több bűncselekmény feltárását! A pécsi /árosi-járási rendőrkapitányság a Baranya megyei Rendór- ’őkapitánysággal és ügyészséggel együttműködve tervszerűen munkálkodott az erőszakos bűncselekmények felderítésén. Fokozták az utcarend ellenőrzését mind nappal, mind éjszaka. Feltérképezték a város közismert búvóhelyeit, ahol munkakerülők, szokásos bűnözők meghúzódhattak. Fokozták a nyomozó portyaszoi.gálátót, az URH szolgálatot tervszerűbbé tették és még számos intézkedés járult hozzá, hogy ebben az időszakban az elmúlthoz képest több bűnr Uj autóbuszbérletek július 1-től erőket a vállalat más területre irányítja, elsősorban a vonali ellenőrzés erősítésére. ügyben kezdeményezték nyomozást, eljárást. Általánosítható az, hogy az említett bűncselekmények elkövetésének többsége a mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze. Ebből következik: a bűncselekmények megelőzésének szerves része az alkoholizmus ellen; küzdelem. A kényszerelvonókezelést véleményező orvosi bizottsághoz Pécs város és a járás területéről az említett időben számos előterjesztés érkezett. Az pedig, hogy az előterjesztésnek 80 százalékát a rendőri szervek javasolták. bizonyítja, hogy erőteljes a bűncselekmények megelőzéséért folyó munkájuk is. A tett intéskedések eredményeképpen mind Pécsett, mind a' járásban 1963. első negyedévében az 1962. negyedik negyedévéhez képest az erőszakos cselekmények mintegy felére csökkentek. Tény az, hogy bűnüldöző szerveink elsősorban a nevelés, a meggyőzés eszközével kívánnak eredményt elérni, s ez a helyes módszer. Számos esetben viselkedésüket szegyeivé és tettüket megbánva érkeznek a rendőrségre a tettesek és fogadkoznak: soha többé. Többségük valóban Ígéretéhez híven viselkedik. Vannak azonban számosán, akikről lepereg a figyelmeztető szó. Az, hogy ez év első negyedében a múlt év utolsó negyedéhez képest csökkent PéHomán béhctíüldöil Pécseit Tegnap délelőtt 11 órakor érkezett Pécsre Russu Oli- viu, a Román Béketanács tagja, a Román Mérnök Egyesület alelnöke. Mint a VI. Magyar Békekongresz- , sziis küldötte, látogatást tett városunkban. Délelőtt a Hazafias Népfront városi Bizottságán Tolnai Béla, a városi tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a vendéget Pécs építéséről. esett és a pécsi járásban az erőszakos bűncselekmények száma, nem jelentheti a bűnüldöző szervek munkájának lazítását. Az operatív bizottság helyesen mérte fel a tennivalókat és a város, valamint a járás közbiztonságának további javításáért számos határozatot hozott. Az elkövetkező időben a bűncselekmények megelőzése érdekében fokozottabb mértékben alkalmazzák majd a rendőri felügyelet alá helyezést. A bűniildöső szervek a kiemelkedő jelentőségű erőszakos bűncselekmények tetteseinek felelősségrevonását so- ronkívül végzik el. A pécsi és a pécsi járás lakossága minden bizonnyal örömmel veszi, hogy nyugalmukért. biztonságukért a bűnüldöző szervek alapos munkát végeznek és eziránvú tevékenységüket a jövőben még magasabb szintre kívánják emelni a közösség érdekében. G. F. Hatezer hűtőgép van Baranyában A Fémipari Vállalat egyik részlege a háztartási hűtőgépek javításával, karbantartásával és üzembehelyezésével foglalkozik. Havonta mintegy 3—400 hűtőgép fordul meg kezük alatt. Mint érdekességet em Ütjük, hogy városunkban és megyénkben összesen 6000 hű tógép van. és ez az országban eladott gépek 20 százaléka. R udapest után nálunk van a legtöbb hűtőgép. A FIATALOK ÜZEME AZ ELSŐ IMPRESSZIÓ: ideális üzem. Zöld, dús füves park, nyárfák, távolban hegyek, friss levegő. Végtelen csendesség. A munkatermekre óriási ablakokat vágtak és a sárga fényű neoncsövek valóban nappali világosságot árasztanak. Modern varrógépek — amelyiket éppen nem használják, — nylon-borító takarja. Van egy magyar gyártmányú szalag — hosszú és pasztell-zöldre festett gépsor — amely a kesztyűiparban egyedüli az országban. A termekben, raktárakban is csend van. Itt dolgozik kettő híján 500 ember. Ebből több mint négyszáz asszony és lány, helybeliek zömével, vagyis siklósiak, de járnak be Beremendről, Harkányból, Máriagyűdről, Nagy- harsányból és a többi környékbeli falvakból. Az üzem tulajdonképpen a Pécsi Kesztyűgyárnak Siklósra kihelyezett telepe. Hogy egy járási székhelynek mekkora „áldás” egy ilyen kis üzem létesítése, azt főképpen a munkások tudnák elmondani, akik ötvenki- ! ] lene óta tanulták meg a kész- ] tyűszabászatot, -varrást és az < ehhez kapcsolódó munkafo- 1 lyamatokat. i A telepvezető rokonszen- I vés, középkorú férfi: Párkányi József. Kérdem tőle, mennyit 1 enyhített a környék munka- ' nélküliség! problémáján az ' üzem létesítése. ’ — Munkaerőhiányunk van. ’ Tavaly — a járási munka- | erőhivatal jelentése alapján j — a járás területén 110-en ke- ] restek munkát, ennek egyhar- ( madát az üzem felvette. A . többi alkalmatlan volt, külön- ben lett volna helyük. 1965- ‘ re körülbelül 800 főre emel- j nék a létszámot, de ez meg- j lehetős gonddal jár majd. Je- l lenleg hatvan ipari tanulót kívánnak felvenni, de alig jelentkezett eddig tizennégy- , tizenöt fiatal. A tanuló-idő ' három év, érettségizett fiúk- ( nak csupán másfél esztendő ] és ha a szabász mesterséget kitanulják, keresetük ezer- nyolc-kétezer forint lesz. j S mégis... — Miért ilyen gyér az ér- j deklődés? — Nehéz ezt kikutatni. Van- J nak olyanok, akik érettségi ! után „íróasztal” mellé akarnak ülni. Vagy bekívánkoznak j Pécsre és inkább dolgoznak ‘ hivatalban kilencszáz-ezer forintért, mint hogy szakmát tanulnának. — És a női munkaerő? í — A szabászat fizikailag ' i nehéz, nem bírják. De a var- 1 í rodában három hónapi átképzés után kapnának munkát és megkereshetnek ezerkettő- ! ezernégyszáz forintot. De mos- tanában alig van jelentkező. NÉHÁNY TAPASZTALAT: a három hónapi átképzési idő> re az üzem — érthető módon < — csak ötszázötven forintot i fizet havonta. Ezt a három hónapot nehéz kivárni azok- ! nak, akiket sürget a „mának- ! élés” szelleme és azt mondják: az állami gazdaságban, í vagy termelőszövetkezetben tíz > napi napszámban megkeresik í ezt a bért. Arra már nem < gondolnak, hogy a napszám- í munka főként csak szezon- í ban nyújt kereseti lehetősé- i get. A kesztyű-üzem viszont ( három hónap múlva varrónő- í vé avatná és a keresete állan> dósul. A megélhetés — bizS tos. Egy polírozó-géphez hasonló masinán dolgozik Schwarz Jánosné. Nyúlánk, bájos siklósi asszony. Van egy gyereke, férje ötvenhatban vagy ötvenhétben disszidált, se híre — se hamva, — Képzelje el, egyszerre milyen bizonytalanná vált az életem — meséli. — Kevés munkalehetőség akadt itt Siklóson annakidején. Végre Harkányban a Bar anya-szálló konyháján dolgoztam, de a fizetség kevés volt és hát bizonytalan is. — Mennyi ideje dolgozik itt az üzemben? — Mindjárt, amikor megalakult. ötvenkilencben, azt hiszem. Annyira örültünk, hogy Siklós üzemet kapott, hogy az el sem tudom mondani ... Ezernégyszáz forintot keresek. Aki akar dolgozni, az megkapja a pénzét. Ez biztos. A teljesítmény persze nem mindenkinél egyforma. A fiatalabb lányok — már pedig van belőlük elég, hiszen az üzem „átlag életkora” 22 év — között akadnak, akik kicsit könnyedén veszik a munkát. Némelyik számára a kereset csak zsebpénz. A szülők jómódú szövetkezetben dolgoznak, ott a háztáji is — így hát a kereset többnyire a ruházkodást és a szórakozást fedezi. Ez a tünet pers; e nem vészes, hiszen a komolyabb életfelfogást meghozzák majd az évek. ÉRDEKES, megkapó látvány a „kisinasok” műhelye. Vagy harminc-negyven fiú dolgozik a munkapadoknál, kesztyűket szabnak. Napi „tervük” — hét pár. A munkaasztalokon hosszú polcok állanak, s a polcok függőleges felületén kivágott képek: Lollobrigida, Cardina- le, Papp Laci, Sophia Loren és a többi sztár. No, persze ... Megismerkedem a tanmű-, hely legkisebb emberével* Szlipcsevics Palival. — Hány esztendős vagy? — Tizenhat leszek ... Beremendről jár be az üzembe vonattal. Most másodéves, még egy év, aztán fel-* 1 * * * S szabadul. — Mikor kelsz reggel? — Négykor. Mindennap» Délután ötkor otthon vagyok. — Mennyit keresel most* hogy tanuló vagy? — Száznyolcvan forintot. AJ ebédért ötveh fillért fizetünk. Jó az ebéd, meg nekem elég is. De van, akinek nem elég. — Fizetéseddel mit csinálsz? — Hazaadom, meg a vonatbérletet is megváltom. Vasárnap meg kapok otthon zsebpénzt. Mokány kis fiú, csak éppen az nem tetszik, sem Párkányinak, sem nekem, hogy a közlekedés meglehetősen rossz itt, Siklós környékén. Pali is hajnali négykor kel és azért félő, egy tizenhat esztendős gyerek szervezete esetleg megsínyli. Az üzem több dolgozója panaszkodik egyébként a közlekedési nehézségekre. Sok asszonyt és lányt például éppen ez tart vissza attól, hogy jelentkezzenek felvételre az üzemnél. Siklóson ugyan akad még albérlet, de méregdrága. EZEK olyan problémák, amelyen egyelőre aligha lehet változtatni. Uj üzem — új gondok. De ezek a gondok csak eltörpülnek ama — eléggé nem áldható tény mellett —, hogy egy járási székhely könnyűipari üzemet kapott és több száz ember keresethez* szakmához jutott. Rab Ferenc Kenderpozdorjéhól — bútorlap A Pécsi Kenderfonógyár- ! ban a fonalgyártás során létrejött pozdorját, a kender melléktermékét régebben fűtésre használták. Az utóbbi j években ezt a hulladékot a bútoripar hasznosítja. Ken- \ derpozdorja-lapból évente körülbelül 24 000 köbmétert készítenek hazánkban. A József Attila utcában befejezéshez közeledő javító szolgáltató központ épületében már kenderpozdorjalapok borítják a szabászasztalokat. Ez a rostosított felületű bútorlap kiválóan alkalmas lakköntésre, fumírborításra, szilpn^-ága, tartóssága, s esz- té*l' kivitelezése felülmúlja . rmészetes fáét. Egy hely üresen maradt... Ünnepélyes percek ezernyi gondolatok. Az imént még félezren álltak az 500-as tanulóintézet udvarán. Tanáraiktól, az iskolától búcsúztak. Itt az osztályban pedig nagy a kísértés. Az asztalon leborított bizonyítványok. Csak egy kicsit kell megemelni őket. . — Megadták vajon a négyest? — tűnődik Szabó Pista. — örül majd a mamám. Milyen szép virágot hoztak a nővéremmel együtt! Azt hiszem, Hortenzia. Szép név. Most még csak a szakmunkás- vizsgák sikerüljenek. Vajon a szivar sokkal erősebb, mint a cigaretta? És hányán vannak a műhelyben, mennyit kell venni belőle? A Pali, igen a Pali már biztosan tudja, majd ő megmondja. Az- ám, a Pali nem jött el. Talán dolgozik? Kár. Egymás mellett ültünk három évig, most együtt búcsúzhatnánk. De jói hogy van motorja! Egyszer majd elhívom Kisdobszára. Hogy szaladnak majd előlünk a libák! A kutyák is megugatják majd a Pannóniát. A szomszédok pedig azt mondják: hazajött a Szabó Pista Pécsről, a Sopianából. Esztergályos a legény... — Hát nem furcsa? Négy évvel ezelőtt még textilipari technikumba akartam menni. Sád Ágoston textiltechnikus. Nem valami jól hangzik. Sád Ágoston esztergályos, a Mecseki Szénbányászati Tröszt István-aknai üzemének dolgozója. Ez már igen. Es az, hogy Sád Ágoston bányatechnikus? ... Az öreg Sád nyugdíjba ment, de itt a fia — mondják a műhelyben. — Aztán szégyent ne hozz ám rám! De sokszor elmondja a papa. Délután pedig m- már előre látom — felteszi a szemüvegét és minden jegyen külön el-elmorfondírozik. Csak jönne már az osztályfőnök, essünk túl mielőbb! S belép az osztályfőnök. Három év alatt vajon hányadszor? Minden a régi itt, mégis mások a fiúk. Nem az ünneplő ruha teszi, hanem valami más. Tekintete végigpásztázza az osztályt. Egy hely üres. A Döme Pali hiányzik. Ott szokott ülni a Szabó Pista mellett. Persze, persze májusban vizsgázott Pesten a szakma kiváló tanulója versenyen. Azért ma ő is itt lehetne! Mosolyog. Felnőttek a fiúk. Némelyiknek már serken a bajsza, a szakálla. Három év, hogy elszaladt! — Néha kellemetlenkedtünk egymásnak. Igaz fiúk? De higgyétek el, az évek elmossák a rosszat, és én szeretnék a szépre, a jóra emlékezni, s ezután is mindig jót hallani rólatok. S ha találkozunk az utcán, ne menjünk el egymás mellett szótlanul! — Ügy mint Pali — gondolja magában, levizsgázott és a füle botját sem mutatja azóta Ök is így tesznek majd? Mégegyszer végignéz rajtuk kedvesen, szeretettel. A fiúk sorra kezet szorítanak, s a bizonyítvánnyal meg a virágokkal kitódulnak az ajtón. ... S a hiányzó fiú otthon alszik. Éktelenül csörömpöl a vekker. Húga a konyhából kiabál: ébredj, te hétalvó. Pali álmosan nyújtózik. Nehéz az éjszakai munka. Jobban összetöri az embert, mintha. huszonnégy órát dolgozna egyhuzamban. A többiek most ballagnak. Vajon a kis tarisznyában mi van, pogácsa? És a bizonyítvány? Hogyan vizsgázott Pista? Mégiscsak el kellett volna menni. Elvégre három évig tanult az intézetben. Bőven szórja magára a hidegvizet, s szinte rohan a gyárba. A keze könyökig olajos, s a törlőrongyot idegesen gyűrögeti. — Szép volt az ünnepély? — kérdi csendesen. Az imént kapott fejmosást a szakoktatótól. Igaza van. Ha kissé előbb felkel, odaért volna az ünnepélyre. Mennyire örült, amikor Pestre mehetett. S azóta nem is igen volt az iskolában. Most is inkább az itteni munkáról beszél. — Nagyon jó itt. Ezerkettőre—ezemégyre jön ki a kereset. A mamáéval együtt elég a családnak, a papa fizetését félretehetjük. Megint zavartan elhallgat, ö képviselte Pesten a baranyai esztergályosokat. A többiek, akik vele szabadultak, vajon ott voltak-e? Igaz, az ő számára ez mindegy. Ha kéretőzik, biztosan elengedték volna a műhelyből. Tétován áll, s az olajos rongyot piciny gombócra gyűri össze. Mit mondjon majd, ha találkozik a tanárokkal, az osztályfőnökével? — Osztályfőnök elvtárs ... Ez így túl hivatalos. Talán inkább valahogy így: — Pista bácsi kérem, ne haragudjon rám. Igaza van, mi még nem vagyunk férfiak, ha kezünkben is a segédlevél. Mi még sokkal, nagyon sokkal tartozunk... A?ó.ny Kai din A Pécsi Közlekedési Vállla- j löt 1960-40} hat féle bérletet adott ki: kétheteset, havit, át- szállót és egy -vonalra érvénye- ^ set, dolgozó és tanuló-bérié- ? tét. Ez sók adminisztrációt j jelentett, s sofc munkaerőt le- >; kötött. Elterjedt országunkban t, az az irányzat, hogy minél t egyszerűbb bérletotípusokat hoz < zanak forgalomba a közieké- S dési vállalatok. Ezt az irányt i követi a PKV is, amikor jú- < Bus elsejétől áj bérletezést ! vezet be. 5 Először És megszünteti a < kéthetes bérletet, s így a haivd < 56 út helyett 62 utat tehet ? meg a tulajdonos. Másodszor: 5 eddig a bérleteket naponta kel i lett felhasználni oda-vissza, < mert különben elveszett az az- j napi út. Ezentúl a vállalat nem < korlátozza az utazások idejét, ? vagyis a bérletesek akkor utaz ! zák le a 62 utat, amikor ne- í kik tetszik, tehát naponta hat- < szór is igénybe vehetik bérié- ? tűket, mindenki maga gazdái- > kodrfk idejével és bérletével i az adott hónapban. Bár a bérletek eddig is ha- < Vi bérletek voltak, mégis jó- í néhány tulajdonos nem a hó- i nap első napjától az utolsóig > váltotta meg, hanem a köz- < bülső napokra tette érvényes- / sé. Ezentúl ez is megváltozik, > mert a szó szaros értelmében i Vett havi bérleteket adnak ki, í »tehát a hónap első napjától ? az utolsóig lehet csak hasz- í nálni őket. Ha júniusban vala- 5 ki nem utazta le mind a 62 s útját, akkor a júliusi bérlet t váltásakor annyival keveseb- ? bet fizet, amennyivel kevesebb szer utazott. (A következő hó- 5 napokra ez nem érvényes). ^ s A béi-leteket az adott hó-1 napot megelőző utolsó 8—10 5 napon lehet megváltani a Ta- ; nácsház közi, a 48-as tért. a > Zsolnay ég az új-mecsricaljai i induló állomásokon. Mivel jú- ? Bus t-től meghatározott idő- \ ben lehet megváltani a bér- ^ Jeleket, a hónap többi részében szabadon maradó munka- -
