Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
mx. JÚNIUS 21. WAPLÓ 3 Megnyíltak a Pannónia mezőgazdasági napok Pécsett Dr. Dimény Imre elvtárs megnyitója — Színvonalas hazai és külföldi előadások az első napon (Folytatás az L oldalról.) lékciós munkához adott hasznos útmutatást Az első nap utolsó előadója Szigeti Jámos, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet osztályvezetője a baromfitenyésztés legújabb eredményeiről és módszereiről tartott előadást. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei Az öntözéses gazdálkodási szekció a járási tanács kistermében tartotta meg első napi ülését A szekció résztvevői élsőként Járányi Györgynek, a FöMműveüiés- ügyi Minisztérium osztályvezetőjének előadását hallgatták meg az öntözéses gazdálkodós szükségességéről és lehetőséged rőL J árányi elvtárs mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a nagy terméseik eléréséhez a mi csapadékviszonyaink között öntözésre van szükség. Mint az elmúlt évek hazai példád is beigazolták, öntözéssel 50—100 százalékos ter- mésnövekedés érhető éL További előnye, hogy növeli a terület kihasználását, öntözéssel egy évben 3 termést is betakaríthatunk, ezáltal nóveid a termelés gazdaságosságát, biztosítja a munkaerő foglalkoztatását. Az öntözés végrehajtásánál azoniban ügyel ná kell arra, hogy ne életmentő öntözés legyen, ezt a módszert egyre inkább ki kéffl. küszöbölni. Jobban ki kell használni az öntözőgépek kapacitását, évente 1200—1500 üzemórát kell egy gépnek legalább elérni. Az öntözés fejlesztésével kapcsolatban Járányi elvtárs rámutatott arra, hogy hazáikban 2,5 millió katasztrális hold öntözéséhez van elegendő vizünk, az öntözésit viszont 6,5 millió hold föld igényelné. Ezért kell minél több gondot fordítaná az öntözési lehetőségek legteljesebb kihasználására. Ebben az évben 180 000 holddal nő az öntözött terület az országban. Az ötéves terv során 3 milliárd forintot fordít öntözési beruházásokra az állam. Az öntözés fejlesztéséhez a 3004/5-ös konmányha- rozat nagy kedvezményeket biztosít a termelőszövetkezeteknek. Az eddigi hasznos intézkedések tették lehetővé hogy az I960, évi 160 000 holdról, 1963-ig 450 000 holdra nőtt az öntözött terület az országban, Baranyában ugyanez idő alatt 1000 holdról 10 000 holdra nőtt. A tél folyamán 6000 szakmunkást képeztek ki az országban, e mellett az AG- ROTRÖSZT kiépítette szaktanácsadó hálózatát az új öntözéses gazdaságok támogatására Ezután Földvári János, , a Baranya megyei Tanács elnök helyettese tartotta meg hozzászólását megyénk öntözési helyzetéről és távlatairól. A szekció első napjának utolsó hozzászólója Vass János, a BalatonbogLári Állami Gazdaság öntözési szakmérnöke volt, aki a gazdaságban szerzett tapasztalatairól tájékoztatta a szekció résztvevőit. A szőlő iparszerű termesztése A szőlőtermesztési szekcióban dr. Kozma Pál, a mező- gazdasági tudományok doktora tartott előadást a következő címmel: ,,A szőlő iparszerű termesztésének biológiai és technikai kérdései”. Előadásának elején vázolta a termeléspolitikai célkitűzéseket. Ha második ötéves szőlőtermelési tervünket teljesíteni akarjuk, s továbbmenően országos átlagban el akarjuk érni rövid időn belül a világszínvonalat — mondotta dr. Kozma Pál — akkor a termelés területén három legfontosabb feladatot keß végrehajtani: 1. A termésátlagok és — 2. a termésminőség növelése és 3. a termelési költségek csökkentését. Az előadó a továbbiakban elmondotta, hogy feltétlenül szorgalmaznunk keß a homoki szőlőfajták termesztését, a nemzetközi piacokon is . versenyképes és igényes csemegeszőlő-termesztésre legalkalmasabb terület pedig a dunántúli és a mátraaljai szelí- debb dombok déli lankái. A jelenlévő szőlész-szakemberek figyelmét pedig a továbbiakban felhívta a teraszosításra, illetve annak előnyére. A teraszokon felfogott víz és le nem mosott tápanyagok a helyi ültetvények termésátlagait 10—30 százalékkal emelhetnék. Ehhez a munkához sürgősen hozzá kell kezdem. A fajtulajdonságokkai kapcsolatosan elmondotta, „nem Bizonyítványosztás a középiskolákban Pénteken és szombaton lesznek a beiratások Csütörtökön tartották országszerte a *tanévzáró ünnepségeket a középiskolákban, amelyekben a most zárult oktatási évben több mint 187 000 diák tanult nappali tagozaton. A negyedik évfolyamot végzett fiatalok száma meghaladja a 35 000-et. A tanévzáró ünnepségeken kiosztották a bizonyítványt, valamint a díjakat és a jutalmakat azoknak a diákoknak, akik a legjobb eredményt érték el az országos középiskolai tanulmányi versenyen. A középiskolákban június 21-ón és 22-én kerül sor a beír?''.sokra. Az idén — a tervek szerint — 72 (KM) új első évfolyamos diák kezdi meg t nulmónyait. lehetünk hívei a túlsók fajtának, de nem lenne ésszerű borvidékenkénti egy-kót fajta sem. A változatos talajú és mikrokjimájű makróra jónak kihasználása az üzemen belüli munkaeaó-hasznosítás gaz daságossága megköveteli, hogy különböző típusú, érési idejű bőtermő és kiváló minőségű biztonságos fajták legyenek egymás medett ésszerű arányban. Számuk azonban nem haladja meg típusonként (vörös- és fehérbor-, csemegefajta) a 3—6-ot, a borvidéken és egy-egy üzemen belül...” Ezután ismertette a hagyományos tőkealakok hazánkban megjelent formáit, amelyek ma már korszerűtlenek, és ezért — mintegy összegezve a hazai és külföldi kutatások eredményeit — megállapíthatók, hogy a korszerű, intenzív tőkealakok bátrabban alkal- ' mázhatok nálunk is a gazdaságos kockázat, tervszerű fajta és kömyezetmegválasztás határain belül A védett, mélyrótegű, jótalajú dunántúli domboldalakon például a Moser-művelési rendszer kockázat nélkül bevezethető, a cukrot jól termelő és a fagyra kevésbé érzékeny nyugat- európai származású fajták tér mésimennyiségét, átlagtermését, a mainak 2—5-szörösére tudjuk ezáltal növelni anélkül, hogy a cukorhozam lényegesen csökkenne. — Hazánk éghajlati és talajviszonyai alkalmasak, társadalmi viszonyaink pedig még alkalmasabbak arra, hogy szőlőtermesztésünket a világszínvonalra emeljük. A kinti nagy szőlőtermesztő államok 40—60 hl/kh átlagát mi is elérhetjük, és felül is múlhatjuk, amennyiben reális lehetőségeinket kihasználjuk, és elképzeléseinket pontosan végrehajtjuk. A déli szünet után dr. Karlo Briza igazgató, jugoszláv kutató, majd Lakatos András főkertész és dr. Diófási Lajos tudományos munkatárs szólalt fel a szőlőtermesztési szekció programja keretében. Százhetven holdas a felsőszentmártoni kertészet. Most épül az új hajtatóház, a távolban itt is, ott is mesterséges eső hull a talajra. Gyönyörű ez a kertészet, ilyen nagy területen, ilyen szépet keveset látni. Pedig, hogy húzódoztak a kertészkedéstől ebben a községben, ahol azelőtt a legtöbb tehénfogatot láthatta az ember, és ahol a petrezselymen, káposztán, burgonyán és babon kívül mást nemigen termeltek. Most meg olyan növényeket termesztenek, mint a karfiol, a karalábé, amilyeneket azelőtt csak a piacon láttak. És szamócát! Ezért is haragudtak, amikor telepítették. Most meg a tagok a háztájiban is telepíteni akarnak belőle. Asszonyok hajladoznak, édes, telthúsú szamóca lapul a ládákban. — Tizenhárom Ft-ért vészszűk az első osztályút. Ha több lenne az is elfogyna. Pestre szállítjuk a Közértnek. Nagyon kényes vevők, de ez ellen nekik sincs kifogásuk — magyarázza Orlovics Mihály, a MÉK körzeti felvásárlója. Várom, hogy panaszkodnak majd. Hisz a vasárnapi lapban arról írt egyik munkatársunk, hogy a MÉK spekulál, nem akarja átvenni a szamócát, vár, amíg nyolc forintért is átveheti De senki nem szól erről egy szót sem. Sőt. Azt magyarázzák, hogy szombaton is húsz mázsát, vasárnap tizennégyet, most megint húsz mázsát szálAz első fél év vége előtt Ezt az esztendőt úgy kezdtük, hogy gazdaságilag visszavetett bennünket a szigorú és kemény tét Emiatt a szokásos, visszatérő éveleji termeléskiesés még az elmúlt évinél is nagyobb volt megyénk ipari üzemeiben. Az első félév vége előtt éppen ezért felkerestünk egy-két baranyai üzemet, hogy beszámolhassunk olvasóinknak, hogyan sikerül a kemény tél ellenére az első féléves tervek teljesítése s milyen eredményekkel zárnak ipari üzemeink. KOMLÓI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A vállalat hallatlan erőfeszítést tesz a tél okozta lemaradás pótlására. A tervvel szembeni kiesés nem kevesebb, mint 22 millió forint. A vállalat dolgozói célul tűzték ki, hogy ebből a 22 millióból a fél év végére 6 milliót letör- lesztenek. A letörlesztés azonban nem sikerült úgy, mint ahogyan várni lehetett volna. Nem kevés gondot okoz a vállalatnak, hogy kevés emberük van, munkásokat vennének fel, de kevés jelentkező akad. Anyaghiány is nehezítette munkájukat. Főleg az úgynevezett égetett termékek hiánya miatt állt sok építkezés. Válaszfal- téglából, mészből, valamint a szerelésekhez szükséges kábelekből nincs még ma sem kellően 1 az anyagszükséglet biztosítva. A fuvareszköz hiánya is visszaveti őket. Havonta 10—15 ezer tonnával kevesebb anyag szállítását tudja az AKÖV vállalni, mint amennyi az építkezések zavartalan menetéhez szükséges lenne. A komlói vállalat tervteljesítésére pedig a népgazdaság számít. Olyan fontos munkákat végeznek, ami kihatással van más iparágak tervteljesítésére is. Például, az István-aknai rekonstrukció a több szén termelését segíti elő. A Mohácsi Farostlemezgyár időbeni elkészülte népgazdaságunkat havonta több- százezer forint értékű deviza kiadásától mentesítené. A tél okozta lemaradás első félévi pótlásáról sajnos a komlói építőknél szó sem lehet. ÉS A BARANYA MEGYEIEK? A Baranya megyei Építőipari Vállalat az első félév végére előreláthatólag 96 százalékra „hozza” a tervét. Nem rossz eredmény, ha figyelembe vesszük nagy nehézségeiket, de nem is jó. Abból a 20 milliónyi termeléskiesésből, amit a tél okozott, sajnos náluk sem fog megtérülni az első félévben annyi, ameny- nyire számítani lehetett. Az első hat hónapban mintegy 145 millió forint értékű munkát végezték el. A vállalat dolgozói igyekeztek főleg a lakásépítkezéseknél tartani a határidőket és ez a félév végéig sikerrel is jár. A tervezettnél talán valamivel több lakást is át tudnak adni. Anyagellátásuk eléggé zökkenőmentes most, s bár emberhiánnyal küzdenek, mégis igyekeznek pótolni a lemaradást. Nehezíti munkájukat a szállítóeszközök hiánya, de mégjobban az,! hogy az ÉPFCJ a teherautóira, nem tud elég rakodót biztosítani, s ezért az építkezések-! tői kell még a szállításra is munkáskezeket elvonni. Jó ütemben folytatják a pécsi klinikai tömb építését, a Patyolat új „székházát”, gyárát s remélik, hogy a második félévben már versenyt tarthatnak az idővel. A BŐRGYÁR A Pécsi Bőrgyárban már kedvezőbb kép fogadja a látogatót. Tervüket a félév végéig teljesítik, bár itt is három nap kiesett a termelésből bizonyos elektromos gépek üzemzavarai következtében. Az első féléves tervhez ez a három napi termelés nagyon kellett volna, bár így is „tiszta lappal” .neh( *nek az „ipari anyakönyvvezető” elé. A Bőrgyár ugyanis hamarosan beolvad a Bőripari VállalatAz idén is május első felében kezdődött meg a szokásos juhnyírás a megyében. A termelőszövetkezeteik ezúttal mintegy 55 000, az állami gazdaságok 40 000, az egyéni, illetve háztáji termelők állományával együtt pedig összesen mintegy 100 000 juhot nyírnak meg Baranyában. A szakértelmet es nagy gyakorlatot igénylő munkához a szövetkezetek és állami gazdaságok töíbb száz nyírót alkalmaztak. A Gyapjúforgaimi Vállalat május 15-én kezdte meg az átvételt elsőiként a termelőszövetkezetektől. Ez idő alatt a közös gazdaságok összesen 133 ezer kilogramm gyapjút adtak el a vállalatnak több miint 7 millió forint értékben, a háztáji gazdaságok ennek mintegy tized részét szállították le. Az állami gazdaságok két hétté! később kezdték meg a nyírást és a gyapjúátadást. A gyapjúét vételt július végién befejezik. ba, annak lesz az I. számú gyáregysége. 3ZIGETVÄRI CIPŐGYÁR „Végre egy üzem, ahol nincs baj” — kiálthatnánk fel távozóban. gen, a Szig, Cipőgyár, illetve most már a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysége a féléves tervét jól és eredményesen teljesíti. E hónap 24-ére első -e. - éves exporttervét már maga után „hagyja” a gyár, s teljes termelési tervét is a félév vegéig „rendesen” befejezi. Az év első hat hónapjában (június 17-éig) nem kevesebb, mint 263 ezer pár cipőt készítettek. S miközben az exportra induló ládákat csomagolják a Szovjetunióba, Lengyel- országba és Németországba, a gyár dolgozói azon is elgondolkodhatnak, hogy sikerült növelni termelékenységüket. Az első negyedévben ugyanis 11, áprilisban 6,5, májusban 15,2 százalékkal növelték a munka termelékenységét, de június hónap sem kedvezőtlenebb. A Gyapjúforgalmi Vállalattól kapott tájékoztatás szerint az idei gyapjú lényegesen tisztább, gondosabban kezelt, jobb minőségű a tavalyinál. Az öt hónapos hosszú tél a gyapjú mennyiségében és szálhosszúságában érezteti némileg káros hatását.. A termelőszövetkezetek kilónként átlag 3— forinttal többet kapnak a gyáp júért mint az előző években, nagyobb gonddal ellenőrzik a nyírok munkáját s elsősorban jó minőségű munkát követelnek meg tőlük. A jól kezelt gyapjúból az ipar is értékesebb árut tud készíteni. Különösen nagy mennyiségű és szép gyapjút adott le az iba- fái, kákicsi, sellyei, magydob- szai és felsőm indsaeretá termelőszövetkezet, de komolyabb minőségi kifogás egy tsz-ben sem fordult élő. A vállalat II. negyedévi átvételi terve 180 ezer kiló gyapjú Baranyában, ezt a tervüket előreláthatólag teljesíteni is fogják. A termelőszövetkezetektől — melyeknél már befejezéshez közeledik Százharmincezer lile gyapjú a ísz-skfol Közel 100000 juhot nyírnak meg a megyében EPERSZÜRET a nyírás — még mintegy 15 ezer kiló gyapjút vesznek át. a többit az állami gazdasági nagy juhászotok biztosítják. lítanak. Jó a termésük, már ötödször szüretelnek és a hét és fél holdról összesen körülbelül 150—160 mázsát szednek le. Többet, mint amennyire számítottak. És több lesz a bevételük is. Persze a cikknek — a megyei tanács illetékes szakembere és egy minisztériumi ember mondta el — volt valami igaza, de ez az igazság csak annyi volt, hogy harminc láda eper nem fért fel a kocsira, mert a tsz a valóságnál kevesebbet jelentett, a MÉK pedig kisebb kocsit küldött és erre nem fért fed. Ennyi az igazság és semmi több. — Jövőre harminc hold szamócát szeretnénk telepíteni. A tagok is oda vannak érte. Harminc holdat! Ez egy kicsit talán sok lesz, hisz ehhez nagyon sok ember kell és egyszerre. A harminc holdon érdemes gondolkodni! A fele is elég lenne ennek. Így időben, veszteség nélkül le is szüretelhetnék. Igaz, hogy sok az ember Felsőszentmártonban, de annyi mégsincs, hogy a harminc hold szamócával megbirkózhatna. Százhetven holdas a kertészet és ez még tovább bővül. Olyan jók itt az öntözési leheti főjek, hogy ötszáz holdra bővíthetik a kertészetet. És bőviták is. — Kétmillió 400 000 forintot terveztünk be a kertészetre — mondja a brigádvezető, — de ennél több lesz. Már most is látszik. Szép az öt hold kelkáposztánk, a karfiolunk, a tíz hold uborkánk, a tíz hold korai káposztánk és nézze milyen szépen virágzik a hatvan hold paprikánk ... Tehénfogattal túrták ezt a földet még néhány évvel ezelőtt is, most meg modem gépek szaladgálnak rajta, szinte gombnyomásra indul a mesterséges eső. Ott, ahol valamikor gyenge volt a termés, most virágzó kertészet van, amely egyre bővül és nem túlzás, ha azt mondjuk: Pécs és Komló éléstárává válik. És mindez az Ormánság szélén történik, ott, ahová később tört be a kulturált termelés. Egyszerre rontott rájuk az új és becsületükre legyen mondva a felsőszentmártoniaknak — gyorsan megtanulták az újat, gyorsan a maguk javára fordították azokat az adottságokat, amelyek azelőtt is megvoltak, csak a kisparcellák miatt nem tudták kihasználni (S zalai) Értesítés & A temető szabályrendelet 15. §, (5) alapján a vállalat az alant felsorolt sírboltokat 30 nap eltelte után igénybe veszi és a bennük levő tetemmaradványokat eltávolítja, mert a tulajdonosok ismételt felszólításra sem hozatták rendbe a sírboltokat. Kisajátítás alá kerülnek: K táblában: Wéber Ferenc, Kozma Jánosné, Keszü József, Kulcsár József, Steiner Jánosné, Kiss József családi sírboltok. I táblában: Farkas József, Rééh Vilmosné, Zeis József, En- gedy József, Németh György, Kuirsch Mór, Szentgyörgyi B$la családi sírboltok. H táblában: Kögl Dánielné, Szemárd Tivadar, Vass Ödön, Stab Lénárt, Békái Horváth Károly, Bubregh Mihály, Mike Géza családi sírboltok. G táblában: Rehák Rudolf sírbolt. T táblában: Gáspár—Kincsei— Vidákovics, Zöld József, Molnár Rezső sírboltok. S táblában: Sallay János, Bur- gics Nándor sírboltok. WY táblában: Dezső Dénes, Borsos István sírboltok. X táblában: Rambuszek Jakab, Takács—Gergics—Jurisics sírboltok. II. táblában: Komócsi István sírboltja. N táblában: Lomm Nándor sírboltja. Nyugati falnál: Brabetszky János, Gadó—Horváth—Kálfics sírboltok. Keleti falnál: Szekrényessy Béla, Wágner—Darócy—Marinkovies —Hínár, Pichler Józsefné családi sírboltok. BM. TEMETKEZÉSI VALLA* LAT IGAZGATÓJA
