Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám, Első kiadás

3 ' tan. május 14. Merre fart Baranya? Elkészült a megye 20 éves távlati fejlesztési terve ponti kérdések között szere­pel a megyei tanács elképze­léseiben. Ma még csak a la­kosság 9 százaléka fagyaszt vízműiből nyert vizet. Most az a cél, hogy az ezer lakost meghaladó községekben és a járási székhelyeken törpewiz- műveket létesítsenek és vízve­zetékiről biztosítsák a lakosság ellátását Az előzetes számítá­sok szerint 1980-ban a megye lakosságának közel ötven szá­zaléka vízvezetékről nyeri majd az ivóvizet Megváltozik a kereskedelem jellege is azáltal, hogy a me­zőgazdaságban dolgozók jöve­delme fokozatosan' emelkedik. Bár ma már minden faltinak van boltja, az ellátás milyen­ségében.' és’ az áruk összetéte­lében gyökeres változásra lesz szükség. Ezért öt nagykeres­kedelmi központot és 13 szak­jellegű alközpontot alakítanak ki, ahová összpontosítják az árukészletet.. Az iskolai oktatás is nagy faladatok elé állította a me­gye jövőjének tervezőit. 1980- ra a felsős támadok nyolcvan százaléka már szakszerű ok­tatásban részesül. Megszűnik a város és falu közötti különbség Üj probfiérnafoént jelentke­zik majd az iskolai oktatásnál általános iskolái diákotthonok építése. A szigetvári járásban már van erre kedvező keade­! A kérdés sokfelé efflhang- aeott már és tejesein jogos: merre tart megyénk? Milyen fejlődési lehetőségek előtt áll­nak a községek, a városok? Hogyan alakul a jövőben az az elv, hogy a falvakban is megteremtsék a városias ké­nyelmet, kultúrát. és munka- fel tételeket? ... Kküogjaz/tálk. a megye húsz éves távlati fejlesztési tervé­ben a mezőgazdaságii é® az ipari munka közötti különb­ség eltüntetésének módjait. Kialakítják a .következő . két évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemeket, amélyekiben — 3—4000 holdon — megfele­lő gépesítéssel évről-évre • fo­kozhatják a hozamokat, ugyan akkor \ ezzel párhuzamosain csőkikentik a miezőglazdasági dolgozok fizikai erőfeszítése­it. Nyolcvanöt községi nagy­üzemi egységet kívánnak kj- alaldtaim ' Baranyában, ame­lyek köztgazgatásilag, egész­ségügyileg és 'kjoltunális ellá­tásban teljes öoíállósággal bír­nak. Ezek létrehozása lehető­vé teszá az erdőgazdasági munka idény-jefflegének felszá­molását Télen V megfelelő elfoglaltságot tudnak biztosí­tani a falvak lakódnak. Arra törekednek, hogy az egyes nagyüzemi egységeken belül is a mezőgazdasági munkahe­lyek Jó utakkal roegközélíthe- lök legyeznek. Természetesein ■ a lakosság bizonyos mérvű vándorlását megszüntetni oem lebet, nem is kívánatos, azonban a né­pesség vándorlását a szüksé­ges keretek közé szoríthatják. A faki közeledik a város­hoz. Mutatják ezt az utóbbi évek azámaidatai is. öt év etott Baranya falvaiban 257 millió forintot költőitek köz- ■égfejleszbésre, olyan, létesít­ményekre, amelyek korábban hiányoztak és válaszfalat je­lentettek a vámos és a falu la­kossága között. Vegyük sorra az egyes rész- felndatpkBü amelyek egy-egy pontját képezik a most készü­lő húszéves távlati fejlesztési programnak. örvendetesen fe lődik a falusi lakásépítkezés Baranyáiban minden község­nek van villanyvilágítása. Ugyanakkor a külterületekről hiányzik az alapvető szolgál­tatás. Nyolc- tíz év költséges beruházásával kell ezt megol­dani, mert a külterületekre, el kel! vinni a villamos energiát , transzformátorok beiktatásá­val, hosszú hálózat kiépítésé- l vei. A következő, fontos fel- | adat a lakásépítkezéséül meg- j ©társítása. Falvaimkban ör- , vendetes fejlődés mutatkozik : ebben Az utóbbi tíz esztendő I átlagában évente hatszáz la-' kést építettek a megyében. A j következő időszakban már1 évente 1200—1300 lakás meg­építése válik szükségessé, amelyet a helyi tanácsoknak kell megfelelően előkészíte­niük. A/ "tik központi kérdé« az ivóvízellátás Megyénk falvakban az er­ezi r egyik ..leggazdagabb” te­rű' c. így az útépítés mindig ngge gondot, jelentett a ta­nai iák Ma még 82 község van út' nélkül és 253 kilométer hosszú,Uöyesút megépítése vá­lik szükségessé a következő években. Tudni keH. hogy egy kilométer makadámút meg­építése egy máj Iá 6 forintba kerül. I©- érthető, hogy az út­építési program megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, és csak 1080-ban tudjuk vógle- g“"Ci) befejezni. Az útépítéssel párhuzamo­san lehet majd fejleszteni az autóbuszhálózatot. Jelenleg 57 százalékos a „busz-bekötés” megyénkben, de a tervek szé­liét 1980-ban már minden fa­hr megfelelő közlekedési esz­közzel rendelkezik majd. . Az ivátíaeilátás is a Jpöz­ményeaés, de ezt fokozatosan ki kéK széJesáteaii, hogy a köz- igazgatási központokban % be­járó tanulók számára diákott­honokat biztosítsanak. Ide tar­tozik a művelődési otthonok építése is. Jelenleg még hat­van községben hiányzik a kui- túrház és az elképzeléseik sze­rint községfejle&ztésből, a la­kosság társadalmi munkájával kívánják felépíteni. A terv az, hogy a kisebb lakott települé­seken inkább klubokat alaJrit- sanak ki. Az egészségügyi ellátásban Baranya kedvező helyzetben van, mégis rendelőket, váró­kat keil még építeni és a fel­adat az, hogy a községi taná­csok a , következő években tíz-tizenegy új orvosi körzetet alakítsanak ki a megyében. Az egészségügyi ellátás tar­tozéka a tisztasági fürdő is. A terv előírja, hogy 1980-ig leg­alább 86 tisztasági fürdő le­gyen a megyében. A húszéves távlati fejleszté­si program adatai szerények és az adott lehetőségekre épül­nek fel. Ennél többet is még- valósi thatunk, ha a megye la­kosságának a társadalmi mun­káiban tanúsított aktivitása a következő években csak foko­zódik és a községi tanácsok helyesen, gazdaságosan és szakszerűen gazdálkodnak a községfejlesztésme szánt ősz- szegekkel. Korszerűbb kereskedelmi hálózatot Komlón Gáldonyi Béla «égé. KOMLÓ VAROS ÉPÍTÉSE az 1950-es években kezdődött. A tízegynéhány évvel ezelőtti beruházó szervek a Nehézipari Minisztérium, majd később az ÉM. lakásépítési igazgatósága a legfőbb gondot elsősorban a la­kásépítkezésekre fordította. Az egymás után épülő új üzemek, aknák, a széntermelés fokozása ezrekkel növelte meg a mun­káslétszámot, érthető hát, hogy mindenek előtt lakást kellett biztosítani a számukra. A nagy „sietséggel” egyidejűleg azon* ban a fentebb említett szervek nem helyeztek megfelelő súlyt a szükséges bolthálózat kiala­kítására. Egymás után marad­tak el a járulékos és a kom­munális beruházások építései, köztük a kereskedelmi hálózat megteremtése is. EGÉSZ LAKÓTELEPEK épültek fel üzlethelyiségek nél­kül. És amikor már sürgetően iéptek elő ezek a problémák, jobb híján provizórikus megol­dással, a már meglévő lakáso­kat alakítgatták át üzlethelyi­ségekké. Az Anna-aknai, a Dá- vidföld-i fűszerbolt, a Mackó bisztró, két, illetve egy szoba- konyhás lakásokból lett átala­kítva üzlethelyiséggé. Az ifjú­sági cukrászbolt, a Kökönyösi centrumban a Petőfi téri rö­vidárubolt raktárhelyiségében kapott helyet, s ennek követ­keztében egyik üzletnek sincs raktára, de ami még ennél is kriminálisabb, egyiknek sincs szociális célokat szolgáló helyi- A Petőfi téri csemegebolt RÉS AZ ABLAKON A férfi otthagyta a csqnit­sárga lábú, hideg fogantyús röntgengépet és felkapcsolta a villanyt. A nővér zizegő pa­pírlapot tett eléje. Olvasta: „Halász Margit tizenhat éves, Po?« M^rjye ut<^3 átforrósodott ágyban Halász János, fia sportérmeire gon­dolt. Már egy zománcozott vö­dörbe kellett tenni. A lánya is mindig , egészséges volt, szép testű. És most?,.. Két éve tO'---­1 1LIJ.V , IILeljU el xwxjunairc tuyai ba írta: Scoliosis. 1962. szep­tember. A kórház műányagpadlós fo­lyosóján idősebb házaspár vá­rakozott. Az orvos, lágyan tar­totta .a megizzadt asszonyke­zet. — Lányuknak s-alakban el­ferdült a gerince. A műtét majdnem lehetetlen. — így marad? Istenem! Doktor úr. Csak nem marad nyomorék? Lábuk kaszált a lépcsőkön, amint támogatták a lányt, és kitágult szemmel néztek a ru­hára, mely alatt a gerinc csa­varodott. * Éjszaka volt és a hóborítot­ta Széchenyi téren autóbusz fordult. A Megye utcai lakás- bem csendben virasztoitak. Az benne, s idővel egyre jobban fájt. De hogy a gerince? ... Vállalják-e a műtétet? ... * ’ A budapesti SZTK egyik irodájában tisztviselő emeli a telefonkagylót. „Halló Reuma­kórház! Halló! Igen egy pécsi kislány, scoliosis”, majd az apa felé fordulva: — Ha szükséges a mi költ­ségünkön Stockholmba is elvi­tetjük, bár a pesti Simon pro­fesszor is világhírű. * A nyitott ablakon át fény árad és jó májusi levegő a szobába. — Megoperálták és sikerült — mondja boldogan Halászná. — Tudja, mindig azt mond­tam, az emberek önzők, szív­telenek, hisz annyiszor csa­lódtam, de amit az én lányom-1 mai műveltek? ... Másfél hó­napig a műtét után csövön táplálták. Ügy feküdt, kife­szítve. Külön repülőgéppel hozták haza. Itthon pedig. Az egész iskola összefogott. Siltes sapkában, szürke munkaruhában jön meg Ha­lász bácsi, az apja a Bőr©’ár­ból Kezét nyújtja, mondani akar valamit, de csak a szája rángatózik. „Nagyon-nagyon jók az emberek” s azzal sírva kimegy. * Feleltetés folyik. Halász Margitkához, a Janus Panno­nius gimnázium tanárai* eljöt­tek, hogy otthon, az ágyban felelhessen. Itt van Tárkányi- né igazgató is. Sorban adják a kilincsét egymásnak, Gyula­vári László magyar, Balotai Gero né kémiatanár és a töb­biek. — Mínusz b, plusz mínusz négyzetgyök, hallom a vékony hangú feleletet, majd később Onódy Ágnes matematikata- j nár hangját: „Jeles”. — I gén tori di Mario Fer­rari entrano in un magazzino — rakja szépen az olasz mon­datokat Margit. És jelesre vizsgázik- Széky Sára osztályfőnöknél is bioló­giából, s a végeredmény: ki­tűnő. A jegyzőkönyvet aláír­ják a tanárok, s jobbulást kí­vánnak. * — Valóban, az egész osz­tály összefogott — suttogja | Margit. — Simon -Marika még Pesten is meglátogatott. Az- j tán itthon minden idejét fel- áldozta, de Liszt Kati, Magi Erika, Kraut Lenke is eljött, tanítottak, hogy ne maradjak ki, és levizsgázhassam, utána pedig nyugodtan mehessek vissza a kórházba. Meg fogok ©’ógyulni. Bólintok. — Mindig mondtam a Ma­mának nem szabad elkesered­ni — nyitja rám szép barna szemét. * Mereszjev, szovjet őrnagy jut eszembe, aki a háborúban lélőtt repülőgépének roncsai mellől könyökkel negyven ki­lométert kúszott, maga után vonszolva roncsolt lábait. Fa- kérget és leveleket evett na­pokig, s hónapok múlva tán­colni tanult. Margitkának is, nemcsak a testét, de az emberekbe ve­tett hitét is megmentették. Megnyitották a rést egy élet ablakán. Szüts István | eredetileg a rendeltetésének I megfelelően épült, de egy ké­sőbbi kényszermegoldás során a raktárhelyiségéből alakítot­ták ki a tér postahivatalát. En­nek következményeként a cse. megebolt áruellátása is gyak­ran akadozik, hiszen arra kény telenek, hogy a környező lakó­házak alagsori helyiségeiben tárolják az árut. A Kökönyösi papírbolt jelen­leg egy mosókonyhónak terve­zett helyiségben üzemel, de a belváros területén lévő papír- és írószerbolt is egy lebontásra ítélt, igen szűkméretű raktár- helyiségben kapott helyet. Ofo- tért bolt pedig nincs is a város területén, ami miatt a lakosság kénytelen Pécsre utazni szem­üvegért, vagy más egyéb opti­kai cikkért. Illatszerbolt hiá­nyában háztartási boltban áru­sítják az illatszereket együtt a petróleummal, ami jó indulat­tal sem nevezhető szerencsés megoldásnak. A 4400 új lakást számoló városból hiányzik az úgynevezett szak-édességbolt is, ami a gyakorlatban azzal jár, hogy a fűszerboltok lezá­rása után, vagy ünnepnapokon a vámosban nem lehet tíz deka cukorkát vásárolni. Persze a fentebb elmondot­tak nem azt jelentik, hogy Komlón teljes felfordulás ta­pasztalható a bolthálózat fej­lesztésben. De az olyan arány­talanságok, hogy helyenként az üzletek meghaladják a jelent­kező igények kielégítését, má­sutt pedig meg sem közelítik, érthető elégedetlenséget vált ki a lakosság körében. A KOMLÓ VÁROSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG megbízása alapján történt vizs­gálatok e kirívó eseteket azért tárták fel ilyen részletességgel, hogy a figyelmeztetésen túl se­gítséget nyújtsanak a kereske­delmi hálózat jelenlegi helyze­téért felelős szerveknek. Ennek érdekében külön felhívják a megyei tanács tervosztályának figyelmét arra, hogy a Kender- löldi C. területi lakás építkezé­seinél sincs megoldva még a bolthálózat problémája. Ezen a területen még 1955-56-ban I nem kevesebb, mint 600 lakás épült anélkül, hogy megfelelő üzlethelyiségeket létesítettek volna a lakásokhoz. A második ötéves terv során újabb 400 la­kás épül fel itt. tehát éppen ideje lenne, hogy a beruházási i programba mielőbb belekéi ül­tjének a szükséges kereskedel- I mi boltegységek is. ! Igen komoly probléma az is, hogy a bolthálózat fejlesztés ! ellenőrzését a Komlói , városi I Tanács Kereskedelmi Osztálya | nem láthatja el, mert a város­ban nincs olyan kereskedelmi vállalat; amely önálló fejlesz- I tési beruházásokat tervezne, vagy végrehajtana. Ilyen for- | mán a városi tanács kéreske- I delmi felügyelője mihaszna' is­meri a fejlesztési problémá­kat, ha a fenti okok miatt nincs lehetőség az ellenőrzés­re. RÖVIDEN ÖSSZEFOGLAL­VA ez a NEB-vizsgálat ered­ménye Komlón. Zömében csak a tényeket rögzíti le, s ha nem is megy el odáig, hogy a fele­lősség kérdését konkrétan fej­tegesse, minden esetre utal ar­ra, hogy a problémák megol­dása igazában a felsőbb taná­csi szervekre vár. Nem javasol határidőket, de megjegyzi, hogy a fentebb felsorolt okok miatt a komlói lakosság egyre elégedetlenebb és egyre türel­metlenebbül várja jogos igé­nyeinek kielégítését. — ■ — *y — tre----------** J/.L#/.». A hatos út mentén kopott, ferdén álló reklámtábla fogad­ja a Pécsre érkezőt. Az OTP lottó-reklám fa áV irt. nn.pi-.,..., ---­Az Aradi vértanúk útjai óvoda még mindig a Mátyás Fló­-*■! ........;--U? Véíoii. .'in 7- f.-.n-int nem. csak a telirntJnt. A Sztomatológiánál és az Urológiai klinikánál igazgató­ként még mindig ár. Oravecz Pál és dr. Huth Tivadar pror fesszorok neve áll, holott e két kitűnő professzornak már rég megadtuk a végtisztességet. Jó lenne, ha a táblákon az új igazgatók nevei szerepelnének!

Next

/
Thumbnails
Contents