Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

1 Btt. MUTS n. NAPLÖ 3 A kakoricamoly elleni védekezés érdekében május 15-ig minden kukorica- és cirokszárat, kenderpozdorját meg keli semmisíteni A* Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívja a termelő- szövetkezeteket, hogy a moly­kártétel megelőzése érdekében május 15-ig minden kukorica-, cirok-, illetve kenderszár-ma- radványt, drokszakállat, illet­ve kenderpozdorját semmisít­senek meg, vagy szártépővei, szecskavágóval felaprítva hasz náljanak fel takarmányozásra, illetve almozásra. A megelőző védekezést elmulasztó termelő üzemek, illetve egyéni gazda­ságok ellen szabálysértési el­járást indítanak, a mulasztó­kat megbüntetik. A Sátorheiy-Bőlyi Állami Gazdaságban már megkezdték a lucerna betakarítását. Gép rakja a kocsikra a lucernáit, amit szikkad ás után hideg levegővel, vagy állványon szárítanak majd. Műanyag a mezőgazdaságban „Műanyag a mezőgazdaság­ban” címmel érdekes előadás hangzott el az állami gazda­ságok Rákóczi úti klubjában, melyet a Mezőgépészeti Szak­osztály meghívására Szabó Ambrus és Kiss Béla, a buda­pesti Műanyagkísérleti Inté­zet tudományos munkatársai tartottak. A szakosztály tagjai — akik a megye különböző állami gazdaságaiból jöttek össze — nagy érdeklődéssel hallgatták a korunk jellegzetes anyagá­ról, a mezőgazdaságban is egy­re inkább tért hódító mű­anyagról, a műanyagkutatás eredményeiről szóló előadást Ennek a viszonylag kis múlt­ra visszatekintő anyagnak — 1512-ből származnak az első műanyag-szabadalmak, a PVC-t 1922-ben szabadal­mazták és 1928 óta gyártják, a nylont 1935-ben találták fel Amerikában, a polietilént 1837 óta ismerik — máris na­gyon széleskörű a felhaszná­lási területe, s az iparban, me­ri gazdaságban és a háztartá­sokban egyre Inkább kiszorít­ja a hagyományos anyagokat Gyors elterjedésének ' oka, hogy igen -könnyű, kis fajsú- iyú, azonkívül a kemény, csontszerű termékektől a lágy gumiszerű anyagig számos változata van, jó hang- és hő­szigetelők, kevésbé törékenyek és főleg olcsók. : i A műanyagok alkalmazási területe ma már a hazai me­zőgazdaságban is igen széles­körű. Az elmúlt évben pél­dául a kertészeti melegágyak befedésére 120 tonna PVC- fóliát használtak fel az or­szágban. A Kertészeti Főisko­lán már 6 éve kísérleteznek fólia alatti paradicsom- és paprikatermesztéssel, s bebizo­nyosodott, hogy fólia alatt gyorsabb az érés, hamarabb piacra kerül az áru Ma már a melegágy borító vázakait is kemény PVC-csőből készítik, melynek élettartama 10 év. Maga a fólia rövidebb életű, két évre készül s azután cse­rélni kell A fólia használata ellen ott idegenkednek, ahol erős szélnek kitett helyen ál­lítják fel a melegágyaikat és az időjárás hatására a fólia gyorsan tönkremegy. A Mű­anyagkísérleti Intézetben most azon kísérleteznek, hogy lehet­ne tartósabbá tenni a fóliát Külföldön az üvegszálas poli­észter kezdi kiszorítani a PVC-fóliát, mert az élettarta­ma 15—20 év. A műanyag fó­liát ezen kívül kazlak és priz­masilók lefedésére is, csatorna rendszerek bélelésére, víz szi­getelésére, víztárolók bélelé­sére használják. Öntözésnél egyre nagyobb szerepet ját­szanak a müanyagcsövek, ido­mok, tömlők. Nagy csarnoko­kat, tárolőhelyeket készítenek műanyagból, melyeket na­gyobb belső nyomással, vagy a dupla falú műanyagtető fel­pumpálásával tartanak fenn. A mezőgazdasági termékek csomagolásánál is egyre szíve­sebben alkalmazzák a mű­anyagot A HUNGAROFRUKT — hazai export vállalat — kí­sérletei szerint a gyümölcs hosszú ideig tárolható frissen lehegesztett polietilén zacskók ban, a vágott virág pedig, szekfű, rózsa. stb. 0,5 Celsius fokon és sötét helyen két hé­tig is friss marad fóliaburko­latban. Legutóbb szóba jött a tej műanyag zacskókban való árusítása is különösen isko­lákban, melynek előnye, hogy fogyasztás után el lehet dobni, nem kell az üres üvegeket az üzembe visszaszállítani. A felsoroltakon kívül még igen sok felhasználási lehető­sége van a műanyagnak a mezőgazdaságban. Az Intézet munkatársai hasznos tanácso­kat adtak a szakembereknek a műanyagok alkalmazását il­letően. A bogádmindszenti gazdaságban rövidesen hozzá­látnak a vízlevezető árkok műanyagfóliás szigeteléséhez. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság részére az Intézet munkatársai gépi műanyag permetező tartályokat konst­ruálnak. Közelebb az éleihez közelebb az emberekhez Gondolatok a pártmunka stílusáról Pártunk VIII. kongresszusa amikor határozatában meg­állapította, hogy hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, s kezde­tét vette szocialista társadal­mi rendszerünk teljes felépíté­sének korszaka, megjelölte azo kát a feladatokat is, melyek új követelményeket támaszta­nak a pártmunka stílusa ifánt. „A párt szerepe a szocialista építés előrehaladásában nö­vekszik, mert sokasodnak, bo­nyolultabbá válnak a gazda­sági és kulturális feladatok...” — állapította meg a Központi Bizottság kongresszusi beszá­molója. Ebből kiindulva von­ták le a következtetést: „A pártmunka stílusának lénye­ges vonása változatlanul az, hogy a párt minden tagjának és funkcionáriusának eleven és szoros kapcsolatban kell él­nie a dolgozó tömegekkel. Ez az eredményes pártmunka fel­tétele.’' Közelebb az élethez —közelebb az emberekhez. Erre kell törekednie minden pártbizottságnak, pártalapszer- vezetnek napi feladatainak el­végzése, szervezése során. A Központi Bizottság az ál­talános irányelveken túl a helyes munkastílus kialakítá­sában nem köti meg a vezető szervek kezét, hanem lehető­séget biztosít számukra, hogy a saját munkaterületük adott­ságait figyelembe véve és leg­célravezetőbb módszereket, munkastílust kialakítsák. Van tehát lehetőség a kísérletezés­re, a tapasztalatok egybegyűj­tésére, és értékelésére. A párt vezető szerveitől függ, hogy ezt a lehetőséget mennyire tudják kihasználni a cél érde­kében. A megyei pártbizottság az elmúlt Időben több kísérletet tett annak érdekében, hogy a pártmunkában — lehetőség szerint minden szinten — egy­re inkább előtérbe kerüljön a gazdasági szervező és a kultu­rális nevelő munka. Tudatos törekvések vannak annak ér­dekében. hogy a pártmunka igazodjon a fejlődés által tá­masztott követelményekhez. Az egyik legfontosabb kér­dés annak megértése és érvé­nyesítése, hogy a párt előtt A Porcelángyár „boszorká“ Villám cikázik át «Bbbazör egy­más után két fényes gömbfelület kö­tött és közben óriási csattamások teszik szinte félelmetessé az előző csendet. A vezérlő asztalon megnyomnak egy gombot és a monoton, egyre hangosodé bugás jelzi, hogy mind több és több feszültséget kap a szigetelő. Pokoli csattanás — a szigetelő oldalon kicsapó Was fényű szikra jelzi, hogy a feszült­ség átütött a porcelán anyagon. A ke­zelő személyzet leolvassa a műszerfal­ról az adatokat és feljegyzik, hogy a je­lenlegi széria első kísérleti darabja megfelelő. Ket-három kísérlet után már egész otthonosan mozog az ember, csak az el­ső csattanások és „villámlások’ ébresz­tenek bennem kellemetlen érzéseket. Az erkélyen két vezérlő asztal, mellette egy nagyméretű osciüográf. — Lenit a magas teremben a hatalmas két gömb, melyet „mérőszzkraköznek? ne­veznek és a több mint öt méter magas lö’.ésgenerátor. E boszorkány-konyhán találhatunk azonkívül még egy 30 tonna teljesítményű mechanikai szakítógépet is és egy ultrahangos anyagvizsgáló készüléket. „Hálandó” számára nem je­lentenek különösebb izgalmat az isme­retlen műszerek, de a szakemberek ke­ze nyomán előállított mesterséges villá­mok a hozzá nem értőket kíváncsiságra bírják. — Nagy jelentősége «m ennek a te­remnek a. gyár életében — mondja be­szélgetés közben Horváth József a labo­ratórium vezetője, -tiki egyben a vizsgá­latokat vezeti. -— Amióta a szigetelők tömeges gyártásával foglalkozunk_ és külföldi megrendeléseink is jelentősek, azóta nélkülözhetetlen ez a nagyfeszült­ségű próbaterem. — Hány országnak száMitanakt — A gyár tömeges megnmdelésekct kap az utóbbi években. Így jelenleg nagymennyiségű szgetelőt szállítunk Csehszlovákiába, Törökországba, Romá­niába, Indonéziába, Görögországba és Ausztriába, de jelentős mennyiséget termelünk a hazai ipar számára is. A különböző szériákat egyenként tüzetes vizsgálat alá vesszük, és nemcsak vil­lamossági, hanem mechanikai szem­pontból is ellenőrizzük. Éppen most ké­szülődünk a mechanikai vizsgálathoz, érdemes megnézni, mért érdekes. Lent, a terem közepén már az egyik nagyméretű szigetelőt behelyez­ték a szakítógépbe. A dolgozók kijön­nek a védőrács mögé és megindítják a. „masinát". A műszerfalon lévő kettős mutató lassan körbe forog. —■ Hat... Hét... Nyolc... — számol fennhangon az egyik kezelő. Közben mindenki lélegzetvisszafojtva figyel. A tizedik tonnánál lassan perceg a szigete lő, mintha szú rágná, majd a percegő hang egyre erősebb lesz és végül, mikor a mutató eléri a 14 tonnát, hatalmas csattanással kiszakad az acélpánt a végéről. — Egy ilyen szigetelőnek mintegy nyolc—tíz tonna nehézségű vezetéket kell elbírnia és a mellékelt kísérlet sze­rint, csak. tizennégy tonnánál szakad le a „feje”, — magyarázza Horváth József, majd a brigádhoz fordulva mondja — tegyetek fel újatl A körvetkező kísértetnél a szigetelő már a tizedik tonnánál középen szét­törik. — Szakaszos csiga tKitt, — jegyzi meg az egyik dolgozó. — A szigetelőnek nem szabad a „tes­tén” széttörni, mert akkor az anyagban valami hiba lehet — mondja a labora­tórium vezetője. — Az ilyen hibákat az Ultrahangos anyagvizsgálóval szoktuk megállapítani, amely a legkisebb elvál­tozást is pontosan kimutatja. A „boszorkánykonyha“ műsze­rei tehát nem is annyira az ördöngös­ségen alapulnák, mint a modem tech­nikán. «= A Porcelángyár szigetelői világ­szerte híresek és szeretnénk ha tovább­ra is azok maradnának — mondja Hor­váth József. — Éppen ezért nagyon fon­tos, hogy minden szériát tüzetesen át­vizsgáljunk minden szempont figyelem- bevételével. Nagyfeszültségű próbater­münk tíz év óta működik és azóta a gyárból kikerülő termékeinket garan­ciával tudjuk átadni a vásárló orszá­goknak. Pillanatnyilag a próbateremben a Lengyelországnak gyártott 120 kilovql- tot készülék szigetelők üzemi megbíz­hatósági vizsgálatát végzik és a szabá­lyok szerint minden szériának négy ez­relékét vizsgálják át. Az üzemi megbízhatóság szempont­jából tökéletesnek kell lenmi az ellen­őrzésnek. Ezt a célt szolgálja a terem egyik oldalában elhelyezkedő „esőcsiná­ló berendezés” is, amelyet éppen most használnak az egyik anyag vizsgálatá­nál Az esőpermetező gép, amely tró­pusi esőt szolgáltat percenként 3 mttti- méter csapadékot szór a kísérlet alatt lévő szabadtéri szigetelőre. Villámok ci- kázmak, újra „csattog az ég” és a szi­getelő ismét kiállja a próbát. Irány a csomagoló. Látogatásunk után is a mesterséges villámok, a kísérő csattanásakkal to­vább folytatódnak, a mechanikai sza­kító megállás nélkül dolgozik az eső­csinálógép pedig szüntelenül permetez, hogy a Pécsi Porcelángyár termákéi továbbra is sikert arassanak szerte a világon. Terin álló feladatok sikeres megöl- j dása jelentős részben az alap- j szervezetek tevékenységétől ; függ. Minden kezdeményezés- i nek, a pártmunka, a vezetés : stílusának megjavítása érdeké- i ben hozott intézkedéseknek, I az új munkamódszereknek ki­kísérletezésének az alapszerve- • zeti pártmunka fejlődését kell j. elősegítenie. » Megyénkben igen fontos fel­adat a termelőszövetkezetek­ben működő pártszervezetek munkájának segítése, maga­sabb színvonalra emelése. Ezt követeli meg az az új helyzet falun, mely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének be­fejezése következtében állt elő. A mezőgazdaságban most az a fő dolog, hogy a termelőszö­vetkezeteket megszilárdítsuk, a nagyüzemi termelést meg­szervezzük, állandóan javítsuk, hogy többet termeljenek, a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonala tovább emel­kedjen. Ebben rendkívül nagy szerepük van a termelőszövet­kezetekben működő pártszer­vezeteknek. Járási pártbizottságaink ér­zik, hogy egyre inkább a köz­vetlen kapcsolatok megterem­tésére van szükség a falusi alapszervezetekkeL Ezt a kap­csolatot jelenleg nem a járási bizottság apparátusának na­gyobb létszáma segítheti elő, hanem a jobb munkamódsze­rek, a vezetés hatásosabb stí­lusa. E cél elérése érdekében szervezték me a járásokban a párt körzetfelelősi rendsze­rét. Egy körzethez 4—7 ter­melőszövetkezeti vagy községi pártszervezet tartozik. A kör­zetfelelősök jó ismerőivé vál­hatnak területüknek, gyorsan és hathatósan segíthetik a hoz­zájuk tartozó párttitkárok és vezetőségek munkáját. De ne az alapszervezetek vezetősége helyett, azok önállóságát, fe­lelősségét elvéve dolgozzanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol jól felkészült párttitkár áll az alapszervezet élén, nem is szükséges ez a körzetfelelősi megbízatás, ha­nem ebben az esetben a já­rási pártbizottságok feladata megkeresni az alapszervezetek irányításának, munkája meg­segítésének célravezető mód­szereit A termelőszövetkeze­tekben folyó pártmunka szín­vonalának növelése érdekében szükség van a vezetők politi­kai, általános műveltségi, szakmai hozzáértés! színvona­lának emelése is, ami termé­szetesen nem megy máról hol­napra, de itt feltétlenül kell lépéseket tenni előr^. Megyénk termelőszövetkeze­teiben eddig is már több he­lyen megszavazta a közgyűlés, hogy szükség van függetlení­tett párttitkárra, másutt pe­dig lehetővé tették, hogy a párttitkárok olyan munka- beosztásba kerüljenek, ahol lehetőségük nyílik többet tö­rődni a pártszervezet munká­jának kialakításával, a gazda­sági feladatok segítésével. Ez az alapszervezetek munkájá­nak színvonalát kétségtelenül növelte már eddig is sok he­lyen. Azonban változatlanul a járási pártbizottságok mun­kájának előterében kell hogy álljon az alapszervezeti mun­ka megjavítása. Ha kisebb mértékben is, de hasonló problémákkal kell meg küzdeniük az ipar területén működő pártszervezeteknek is. A gyakorlatban kell érvényesíteniük a gazda­sági és politikai munka egységét. Ehhez arra van szükség, hogy az Ipari jellegű pártszerveze­tek titkárai is megfelelő szak­tudással, hozzáértéssel ren­delkezzenek Ezért helyes az a követelmény, hogy mind szak­mailag, mind politikailag ál­landóan képezzék önmagukat. A Pécs városi Pártbizottság például az utóbbi időben fo­kozott figyelmet fordít az alapszervezetek titkárainak rendszeres tájékoztatására, ami nagy segítséget jelent szá­mukra a munka színvonalának javításában. Rendszeresen ösz­| szehívják az azonos területen I működő pártszervezetek tit- ] kárait, tájékoztatják őket a I legfontosabb párthatározatok- ; ról, azokat megvitatják ve­lük, megmagyarázzák a főbb I célkitűzéseket. Minden olyan j tapasztalatot, amelyet a városi \ pártbizottság szerez, egy-egy .adott területen, megbeszélik ' az • tekelt alapszervezetek vezetőségeivel. A pártbizottság ezután jobban tudja megolda­ni, hogy az alapszervezeteken keresztül végezze a gazdasági, a kulturális és minden társa­dalmi terület irányítását. Természetes, hogy mindezek maguk után vonják azt is, hogy bizonyos változtatásokat eszközöljenek a megyei, a vá­rosi és járási bizottságok a munkastílusukban. Sok kezde­ményezés, törekvés született az utóbbi időben ennek érde­kében. A megyei pártbizottság tag­jain, vezetőin keresztül a régi instruktori rendszer helyett közvetlenebb kapcsolatokat igyekszik kiépíteni az alsóbb bizottságokkal, elsősorban azok titkáraival, osztályveze­tőivel, választott szerveinek, rendezvényeinek segítségévek Itt is az egyéni segítés, a köz­vetlen kapcsolat megteremtése került előtérbe. Szükségessé vált az új követelményeknek megfelelően az ipari és mező- gazdasági osztályok megerősí­tése, munkájuk, feladataik szélesítése. Fontos ipari terü­leteken, mint az építőiparban, a hőerőműnél a munka szín­vonalának megjavítása érde­kében pártbizottságok alakul­tak, illetve alakulnak. A ter­melési agitáció kérdéseivel az utóbbi időben nem kizáróla­gosan csak az agitáció* és propaganda osztályok foglal­koznak, hanem az adott terü­letet jobban ismerő ipari és mezőgazdasági osztályok vet­ték a kezükbe. Az ipari és mezőgazdasági osztályok fefcJ adata a pártszervezetek rend­szeres tájékoztatása, feladS* tokkal történő ellátása a hatá­rozatok alapján. Ma már nem­csak a gazdasági szervekkel és vezetőkkel való kapcsolatokra szorítkoznak csupán, mint ré­gebben. Hasonlóan a szakszer­vezetek munkájának segítése sem csak a párt- és tömegszer­vezeti osztály feladata, hanem az egyes osztályok munkájá­nak részévé kell hogy váljon. A pártmunka stílusának javítása megköveteli a választóét szer­vek tekintélyének növelését, tagjainak fokozottabb foglal­koztatását Ezen a téren is történtek helyes kezdeménye­zések. A Pécs városi Pártbi­zottság tagjai közül gazdasági, kulturális és államigazgatási munkacsoportokait hoztak lét­re, melyek szakterületeiken jelentős segítséget tudnak ad­ni az aiapszervezeteknek. Ugyancsak a pártbizottság soraiból szervezett munkacso­port foglalkozik a tagfelvétel előkészítő munkájával, vala­mint a pártbizottsághoz ér­kező panaszlevelek és beje­lentések intézésévei Csak helyeselni lehet azt az álláspontot is, melyet a Pécs városi Pártbizottság képvisel az aktívák foglalkoztatásának kérdésében. Régebben sok ta­pasztalt pártmunkás minit ak­tivista működött a pártbizott­ság mellett, szinte közbenső szervként, közvetítőként az alapszervezetek felé. Ugyan­akkor ezek a tehetséges és tapasztalt élvtársak saját pártszervezetük munkáját egy­általában nem tudták segíte­ni. A városi pártbizottság megköszönte a hosszú ideig végzett becsületes, felelősség- teljes munkájukat, és felkér­te őket, hogy a jövőben le­gyenek aktív tagjai saját párt-alapszervezetüknék. Helyesen kell értelmezni a jövőben, a társadalmi munka fogalmát is, mert sok vezető beosztású elvtársnak annyi „társadalmi’’ megbízatása van, hogy saját munkájának szín­vonalas elvégzésére alig ma­rad ideje. Erre pedig semmi szükség. Mi(4:i Irvin

Next

/
Thumbnails
Contents