Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám, Első kiadás

2 napló 1963. MÁJUS í. 1 Éneklő ifjúság hangversenyei Ösztöndíjasok kiállítása A Leöwey Klára Leány- gimnázium énekkara Vö- nöczky Endre vezetésével há­rom művet adott elő. Pompá­san szólt mindhárom mü. A Pécsi Tanárképző Főiskola női kara Dobák Pál irányítá­sával üdén, frissen énekelte Schumann Vízirém című poé- tikus hangulatú művét. Csaj­kovszkij bájos karát, a „Mál­naszedő lányok”-at az Anye­ginből. Énekük cizellált, Han­gulatos és emócióval telített volt. Agócsy László a Zene­művészeti Szakiskola leánvka- rának élén négy művet vezé­nyelt. A kórus hangszíne, biz­tos intonációja és tiszta hang­zása ezúttal is megkapó volt. A hangversenyt a Pécsi Ta­nárképző Főiskola vegyeska­rának műsora zárta be. VASÁRNAP DÉLELŐTT hangzott el a Nemzeti Szín­házban a második hangver­seny, amelyet Komlódi .József művészeti előadó nyitott meg. Tizenhárom általános iskolai kórus vett ezen részt. Ezek kö­zül elsősorban a Mátyás k'rály utcai Általános Iskola kórusát, a Vasas II. Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola és a Bercsényi utcai Ált. Is­kola kórusát kell kiemelnü-.ik. E kórusok vezetői: Ligeti An­dor, Huba János, dr. Sólyom József né és Füzes Kornélné — az elhangzott művek tanúsí­tották — megtettek mindent annak érdekében, hogy a le­hető legjobb tolmácsolásban szólaljanak meg azok a mű­vek, amelyeket műsorra tűz­tek. Várnai Ferenc A hét kérdése Heti hat adásnap, iskolai oktatás, külföldi kapcsolat, olimpia a tv-ben Beszélgetés Haynal Kornél és Sándor György elvtárssal KEDVES színfoltja vá­rosunk zenei életének az éven- j ként megrendezésre ke "ülő 1 éneklő ifjúsági hangversenyek, j Ezeken a hangversenyeken ad- f nak számot ifjúsági ének ka- 1 raink évi munkájukról. Sike- i rükre jellemző, hogy, szép- : számú hallgatóság előtt zajia- • nak le. Aki figyelemmel ki- i séri őket, megnyugvással álla- 1 píthatja meg, hogy színvona- 11 luk felfele ívelő; egyre színe- | í sebbek, tartalmukat tekintve ! í gazdagabbak lesznek évről év- I' re. ji A most megtartott hangver- j! senyek ünnepi hangulatát I! megforrósította a nyolcvan 1 éves Mester, Kodály Zoltán - jelenléte. Megtisztelő volt ez ' a látogatás, amely kórusaink 1 életében el nem múló emlék- 1 ként éi majd tovább. Az első hangversenyre szom- j baton került sor a Liszt-terem- j ben, ahol tíz énekkar (hét kő- s zépiskolai, a zeneművészeti J szakiskolai és a két főiskolai) r lépett fel. Kodály Cohors pe- J j nerosájának összkarban való előadása után dr. Borsos Jó­zsef népművelési csoport ve­zető mondott ünnepi beszédet, majd Kodály Az éneklő ifjú­sághoz! és A magyarokhoz! című műve hangzott el. A kórusok önálló műsora a Janus Pannonius Gimnázium leánykórusáéval kezdődött. Négy művet szólaltattak meg. Ezek közül Kodály Mily szép a veronai táj és Liszt Weimari népdal előadásával vonták magukra a figyelmet szép és finom éneklésükkel. A megle­petés erejével hatott a máso­diknak dobogóra lépő Nagy Lajos Gimnázium diák-férfi­kara. Ez a fiatal, nemrég ala­kult kórus máris szép utat tett meg. Nemcsak szép és fe­gyelmezett meg jelenésükkel, hanem az egységes hangszín elérésére törekvő és koncent­ráló tevékenységükkel is ha­tottak. Dicséret illeti r'ket Schubert—Dobos Májusi bor­dái pécsi bemutatójáért és Qrff Bordaláért a „Carmina Buraná”-ból. Igen színes mű­sort és gondosan megformált műveket adott elő a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakkö­zépiskola leánykara. Mind a négy megszólaltatott mű meg­mutatta, hogy a kórus új állo­máshoz érkezett. Az eddigiek­ről szólott énekkarokat Iva- sivka Mátyás vezényelte. A műsor első része Kodály Kál­lai kettősével zárult a MŰM. 500. sz. Iparitanuló-intézet ve­gyeskarának előadásában, Pé­csi Géza vezényletével. Bogdán Lajos munkanélkül akart megélni. A patapoklosi ember áruba bocsátotta a tsz lábonálló kukoricáját. Először csak 3—5 mázsát adott el, ké­sőbb már „nagyüzemi” módon értékesítette a közös gazdaság kukoricáját. A vevőtől munká sokat kért, akiket beállított a termelőszövetkezet 27 holdas kukoricatáblájába. Eiste het­ven forint napszámot fizetett és meghagyta, hogy másnap folytatják a munkát. A munkások másnap is pon­tosan megjelentek és senkitől sem zavartatva, nótaszóval törték a tsz kukoricáját a többszörösen büntetett Bog­dánnak. Délután már negyven mázsát letörték és vártak a te­Tóka Vendel: Női fej Orfűig épül a Mecsekvasút A Mecseki Állatkert és a Vi dámpark között tavaly óta közlekedő Mecsekvasút, rövid idő alatt népszerű lett. A MTESZ illetékes szakcsoport­ja nyáron felméri az Állatkert és Orfű közötti területet, mert tervbe vették, hogy 1 Orfűig, mintegy 14 kilométeres szaka­szon bővítik a vonalat. A vasút pályája az orfűi tá­borhoz vezetne. j herautót, amit az alkalmi ve­vőnek kellett volna küldenie. I Csak ekkor tűnt fel a tsz-be- lieknek a nyilvánvaló lopás és értesítették a rendőrséget. Az ügy onnan az ügyészségre, majd pedig a bíróságra került. Bogdánt letartóztat­ták. Később mégis szabadlábra került és ezalatt az időközben tőle elköltözött felesége ruha­neműjét eltulajdonította. A bíróság Bogdán Lajost — el­sősorban a társadalmi tulaj­donban okozott fondorlatos kártevésért, másrészt a felesé­ge tulajdonát képező holmik ellopásáért — két évi szabad­ságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. , (UíiMtíL (Tárca) Napok óta arra a két matrózra gon­dolok, akik lekéstek a Thresherre in­duló motorcsónakot és Raymond Mac Coola óengerészhadnagyra, akit egy köz­lekedési baleset mentett meg a biztos haláltól. Tavaly 400 000 ember vesztette életét közlekedési balesetekben, ahogy a Rómában megrendezett* közlekedés­gyógyászati kongresszuson kiderült, s a sebesülések száma például az utolsó tíz évben 120 százalékkal növekedett. Mac Coola tengerészhadnagy szerintem soha nem sejtette, hogy a közlekedési balese­tek ijesztő statisztikái egyszer még meg­hosszabbítják az életét. Különös dolog a relativitás ... Ha nem éri közlekedési baleset a feleségét, és nem rohan meg­látogatni, akkor április 10-én MacCoola is ott áll a 129 emberrel a Thresher tengeralattjáró fedélzetén, s az ameri­kai haditengerészet csodahajójával örök re elmerül az Atlanti-óceánban. A ful­doklód utolsó pillanatában ha ilyenről 2560 méter mélységben egyáltalán be­szélhetünk, felmerült volna előtte a Skylark kísérőhajó tűnő képe, s búcsút mondott volna a fegyverkező világnak. MacCoola hadnagynak szerencséje volt, valamilyen kósza autó elütötte a fele­ségét ... S a két matróznak is, akik le­késtek a motorcsónakot, mert este el- kalézoltak a parton, ki tudja, bárokban, vagy koszos kis partmenti kocsmákban jártak? Lehet, hogy nő volt a dologban, gáláns férfikaland, vagy csak fegyelme­zetlenség, most már egyre megy ...De a behajózás utáni pillanatok furcsán telhettek a parton, a két matróz előtt nyilván felderengett a fogda, esetleg a hadbíróság képe, szidták a szerencsé­jüket, egymást, és az egész világot. — Lehet, hogy pontos, mázlista bajtársink­ra gondoltak, akik soha nem késték el az induló vonatokat, s a Thresher fedélzetén is pontosan ott voltak... Nem tudom mit érezhetett a két matróz balszerencséjük másnapján, amikor egy furcsa hírt szárnyra kapott a sajtó: „A Thresher atom tengeralatt­járó Bostontól 320 kilométernyire ke­letre elsüllyedt...” Furcsa érzés lehet, amikor az em­bernek elsüllyed a hajója, s erről ké­nyelmes katonai fogdában értesül, biztonságban, és viszonylagos jólétben. Nagyon furcsa érzés lehet lekésni a halált, csak úgy felületességből, néhány pohár boróka pálinka, vagy egy jobb alakú nő miatt. Ki tudja, hogy a sze­rencsétlenségek mennyire tragikusak? Mitől ment meg bennünket egy láb­törés, bokaficam, sikertelen vizsga, sikertelen pályakezdés...? Az életünk­ben bizony a szükségszerű és a vélet­len mindig egyszerre jelentkezik, s a meglepetést soha nem a szükségszerű fordulat, hanem a nagybetűs V éle t- l e n okozza. A tudomány valószínűleg bizonyítani tudná már a véletlen tör­vényszerűségeit is, de a két amerikai matróz aligha gondol ilyenekre. Nincs is rá idejük. A katonai fogdából nyil­ván kiszabadultak már, s az élelmesebb újságok címlapján megjelent a fény­képük, s úgy tisztelik őket, mint a bál­ványokat, a szerencse bálványait... A lányok a retvküljűkben hordják a fény­képüket, s rejtegetik, mint a hajdani papnövendékek a skapulárét, a két matróz pedig sajtófogadásokra jár a kiváncsiak klubjába és az élet véletlen fordulata nyomában learatják a hírnév nagyszerűségét, a tengerészeknek jutó apróbb pénzekkel együtt. Reklámmá nőnek, néhány nap, vagy hét múlva fogkrémes tubusokról, és mtaminkoc- Icákról mosolyognak ránk, .megfeHejt- kezve arról a 129 emberről, akiket el­Az ország televízióval leg­jobban ellátott vidéki városa — Pécs. A vásárlás tekinteté­ben is az első, hiszen minden pécsi lakosra évente átlag 214 forint „televízió-beszerzés” jut. Naponta tíz és tízezrek ülnek a képernyők előtt a pécsi és baranyai lakásokban, művelődési otthonokban, ifjú­sági és más jellegű klubok­ban, a televízió tíz és tízezrek számára varázsolja a szobába a világ eseményeit — Moszk­vától Havannáig, Londontól Haitiig. Valljuk be — a tele­vízió műsora a sok jó szóra­kozás és tájékoztatás mellett gyakran bosszúságot is okoz. A televízió fejlesztésére, a műsorok politikájára, színvo­nalára és a fentebb említett „bosszúságokra” kértem vá­laszt Haynal Kornél elvtárs­tól, a Magyar Rádió és Tele­vízió elnökhelyettesétől, a Televízió vezetőjétől, és Sán­dor György elvtárstól, a Ma­gyar Televízió politikai fő­szerkesztőjétől. — A televíziónak hozzávetőleg kétmillió nézője van Magyaror­szágon. Ilyen hatalmas nézőse­reg igényeinek kielégítése ter­mészetesen nehéz feladat, de gyakori a panasz a televízió műsorának szerkesztésére és színvonalára. — A televízió nézőközönsé­ge ' rendkívül széles skálájú, természetesein igénye is, kultu­rális színvonala is különböző. Lehetetlen olyan műsort szer­keszteni, ami a házmestertől kezdve az egyetemi tanárig bezárólag mindenkinek tet­szik. Nem beszélve arról, hogy nem mindig az a rossz, ami a nézőnek nem tetszik, és ez érvényes megfordítva is. Itt már tükröződnek a nehézsé­gek. A televízió az utóbbi idő­ben sokat fejlődött, és ez ala­posan megnöveli a felelőssé­get is, Ihiszen olyan politikai és kulturális feladatokat kell megoldani, amiket könnyein még körvonalazni se lehet. Aktuális hírszolgáltatás, a mozgósító jellegű politikai és gazdasági főkérdések, általá­ban a népművelés, de ezen belül is számtalan és fontos részfeladatunk van. Vélemé­nyünk szerint a televízió mű­sorai az utóbbi években állan­dóan javulnak, eszmeilteg tisz­nyelt az Atlanti-óceán. A folyamat szükségszerű, ebben aztán a véletlen már nem avatkozik bele. Jót élnek, lehet, hogy kedves, simamodorú üzlet­emberekké válnak.,. Elégedettségüket azonban a 129 ha­lott mégiscsak megzavarja majd, a bajtársak visszajárnak kísérteni a ten­gerfenékről, és sorba meglátogatják a matrózokat a fiatal hadnagyot, aztán bekopognak a tábornokok, admirálisok, bombagyárosok ablakán, és nagyon furcsákat mondanak az életről és a ha­lálról. A két matróz majd rádöbben, hogy az élet mentette meg az életü­ket, hiszen a boldogságot osztogató partmenti örömök miatt késték le a halálba induló tengeralattjárót, s az in- pozáns vasszömyéknél, a fegyelmet pa­rancsoló egyenruháknál többet érnek a habzó tavaszi sörök, az egyszerű em­berség, kis közösségek szeretete, a kel­lemes munka, melyet kedvtelve mivel az ember. Ha idáig eljutnak lehet, hogy azt kérdik maguktól, miért és mi­végre akartak a tenger mélyére merül­ni, s ha nem köti őket a profit nyo­mában ódalgó ideológia, válaszolnak is a kérdésekre ... Kedves MacCoola hadnagy, bizony jó lenne lekésni a tengeralattjárókat.. ■ Nem tudom miért, napok óta arra a két matrózra gondolok, akik lekéstek a Thresherre induló motorcsónakot és Raymond MacCoola tengerészhadnagy­ra, akit egy közlekedési baleset men­tett meg a biztos haláltól. Bizonytalan alakjuk elökéklik a messzeségből, hin­táznak a cigarettafüstben, s egy-egy pillanatra megjelenik közöttük a hiro- simai pilóta őrült figurája, s még ré­gebbi pilótáké is, akiknek a gépje olyan könnyedén billent meg a Fujiama fe­lett, mint a pillangók. Lassan szállnak a kék cigarettafüstben, s megráng az arcuk, ha összeütődnek az időben... Bertha Bulcsú sen közömbös, ugyanakkor esetleg más, fontos műsor el­maradna. Kölcsönös megértéi­re törekedünk a nézőközön­séggel. Mi kiírtjuk a műnk:' : bői a néző „macerálását”. d-j azt kérjük, értsék meg, hogy nemcsak sport van a világon. — Megtörténik, hogy váratla­nul nagyszerűnek Ígérkező, nemzetközi sportesemény zajlik le a fővárosban, mint legutóbb, amikor előbb a japán, majd a kínai asztalitenisz válogatott szerepelt hazánkban. Miért nem közvetítette a televízió? — A televízió hosszú időre tervezi a műsorát, hogy a tech nikai eszközöket maximálisan ki tudjuk használni. Ha nem várt sportesemény törtér' akkor megpróbáljuk a szer. .i közvetítést, mint arra n. ;■ volt példa, de ennek nine meg mindig minden előfel­tétele. Ügy gon.iol.1uk, hogy a nézők látják: 'ara­dig több és több a te­levízióban a sportközvetítés, a lehetőségeinken belül a ma­ximálisát nyújtjuk. — Egyre több szó esik a to­kiói olimpiáról, az esetleges olimpiai televíziós közvetítések­ről. Mit várhat a nézőközönség, lesz-e olimpiai tv-közvetítés? — Egyenlőre a legkülönbö­zőbb elképzelések uralkodnak, a végleges természetesen még nem alakult ki, és ez sok té­nyezőtől függ. Az mindeneset­re elképzelhetetlen, hogy Eu­rópa „olimpia nélkül” marad« jón, márpedig mi is Európád ban vagyunk. Annyi bizonyo% hogy a Magyar Televízió a lej frisebb képfelvételeket biz­tosítja a közönségnek, a to­vábbiakra vonatkozó előkészí­tő tárgyalások folynak, — Várható-e televíziós ny Mr» tanfolyam bővítése, más nyelv» tanfolyamok bevezetése? — Szeretnénk bővíteni. Elő­készületeket tettünk, hogy eset ieg jövőre bevezetjük a tele­víziós angol nyelvtanfolyamot, — Általában sok a panasz a televízióban bemutatott filmek­re. Mi az oka, lesz-e javulás? — Mi igyekszünk a mozitó» ban be nem mutatott filmek legjavát adni a közönségnek, de melyik mozi mutat be éven te százötven filmet, mint a Magyar Televízió? Sajnos a világpiacon nagyon kevés a jó film, ezért vásárolunk speci­ális, TV-re készült filmekei, sorozatokat. Ugyanakkor ne« künk is vannak TV filmjeink, mint a legutóbb bemutatott Utak és a Kreutzer szonáta, előkészületben van a Honfo- lalók, és most már a televízió is vásárol külföldi filmeket. Igyekszünk a színvonal igé« nyékét okvetlenül betartani. — A pécsi és a baranyai né­zők szeretnének minél töb* pécsi és baranyai tudósítást, színházi és más közvetítést lát­ni a „szűkebb hazából”. Van # erre több lehetőség, mint eddig volt? — A pécsi TV közvetítése­ket illetően nincs „rossz lelki« ismeretünk”. Mindenesetra várjuk, hogy a pécsi amatőr« filmesek minél több érdekes^ jó anyagot küldjenek a televí­ziónak, ha pedig javulnak a technikai lehetőségeink, a te­levízió munkatársai az eddi­gieknél gyakrabban látogat­nak majd Pécsre, tulnak. Tudjuk, hogy az em­berek többször és jobb érzés­sel akarnak szórakozni, mi az igények maximális kielégíté­sére törekedünk. A vidék a múlt év végén a televízióké­szülékek vásárlóm terén elhó­dította az „elsőséget” a fővá­rostól, ez a televíziónak ki­lón feladatot jelent a jövőben. Feladatainkat igyekezünk mi­nél igényesebben megoldani, mindenben elérni a megfelelő átlagszínvonalat. — Mikorra várható a televízió műsoridejének bővítése? — Jelenleg szerintünk leg­fontosabb a műsorok színvo­nalának megszilárdítása, de ennek ellenére vannak elkép­zeléseink a műsoridő meg­hosszabbítására vonatkozólag. A heti hatodik adásnak beve­zetését 1964-re tervezzük, de ez még más tényezőktől függ, elsősorban a színvonalbeli fel­tételektől. Körülbelül 1970-ig bevezetjük a heti hét adás­napot. — Vannak e tervek arra vo­natkozólag, hogy a televízió műsorai intenzívebben segítsék az iskolai oktatást? — Az idei téli iskolai szü­net nagyon sok, hasznos ta­pasztalatot nyújtott. Lényegé­ben két nap alatt országszer­te, szinte öntevékenyen meg­szervezték a tanulóifjúságnak szánt televíziósműsorok kol­lektív megtekintését. Ez a két hét ismételten bebizonyította, hogy társadalmi ügyről van szó. Már folynak az előkészü­letek, hogy minél előbb kiala­kítsuk az iskolai oktatást tá­mogató televíziós műsorok rendszerét. A következő tan­évben bevezetünk néhány fontos kísérletet, ezek a dél­előtti műsorok az általános iskolai oktatás támogatását szolgálják majd. — Sok a panasz a képfelvé­telek minőségére. Várbató-e ezen a téren javulás? — Ebinek elsősorban techni­kai előfeltételei vannak, fő­képpen a jobb fiimnyesanyag- gal szeretnénk ezen változtat­ni. Kétségtelen, hogy az elő­adás technikailag általában jobb minőségű, bár vélemé­nyünk szerint a képfelvételek többsége megfelelő. Sajnos, a képfelvételeket nem tudjuk a -műsorokból „kiiktatni”, mert egyre nehezebb, sőt lehetetle­nebb a feltételeket, elsősor­ban a színészeket az előadás idejére biztosítani. — Milyenek a Magyar Tele­vízió külföldi kapcsolatai, a jö­vőben bővülnek-e ezek a kap­csolatok? — A Magyar Televíziónak széleskörű külföldi kapcsola­tai vannak. Példa erre, hogy 14 országgal van televízió hír­adó cserénk, de erősödik a kapcsolatunk az Intervízdóval, és az utóbbi idők sportközve­títései igazolják, az Eurovízáó- val is. Ha a Szovjetunió és Magyarország között elkészül a közvetlen vonal, a szovjet televízióval is sokrétűbbek lesznek a kapcsolataink. Mi a többi külföldi kapcsolat lehe­tőségét is természetesem -meg­ragadjuk. — Néhányszor megtörtént már a nézők nagy bosszúságára hogy egy-egy sportesemény köz vetítését a befejezés előtt félbe­szakították. Mi volt az oka? Ismerjük azt a bosszúsá- > got, amit ezek a félbeszakítá- i sok jelentenek. Ezek egyrészé- 1 ért felelősek vagyunk, másré­szét viszont technikai és szer­vezési problémák okozzák. A i sportközvetítések után követ­kező élő műsorok egyszerűen I lehetetlenné teszik a „tovább- csúszást”. Az utóbbi időben mindenesetre úgy szerkesz­tünk, hogy ezeket a félbeszakí tásokat lehetőleg elkerüljük, a spotközvetítést rendszerint ■ nem élőműsor követi. Ettől el- : tekintve nem értünk egyet a kedves nézővel, hiszen ha a ? magyar Ökölvívó válogatott ; gyakorlatilag már győzött az NDK válogatottja ellen, az ! utolsó két összecsapás a vég- ! eredményt illetően már telje­m­Riporter: Thiery ArjjiJJ * A tolvaj és nyolc munkása

Next

/
Thumbnails
Contents