Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám, Első kiadás

2

napló

1963. MÁJUS í. 1

Éneklő ifjúság

hangversenyei

Ösztöndíjasok

kiállítása

A Leöwey Klára Leány- gimnázium énekkara Vö- nöczky Endre vezetésével három művet adott elő. Pompásan szólt mindhárom mü. A Pécsi Tanárképző Főiskola női kara Dobák Pál irányításával üdén, frissen énekelte Schumann Vízirém című poé- tikus hangulatú művét. Csajkovszkij bájos karát, a „Málnaszedő lányok”-at az Anyeginből. Énekük cizellált, Hangulatos és emócióval telített volt. Agócsy László a Zeneművészeti Szakiskola leánvka- rának élén négy művet vezényelt. A kórus hangszíne, biztos intonációja és tiszta hangzása ezúttal is megkapó volt. A hangversenyt a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskarának műsora zárta be.

VASÁRNAP DÉLELŐTT hangzott el a Nemzeti Színházban a második hangverseny, amelyet Komlódi .József

művészeti előadó nyitott meg. Tizenhárom általános iskolai kórus vett ezen részt. Ezek közül elsősorban a Mátyás k'rály utcai Általános Iskola kórusát, a Vasas II. Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola és a Bercsényi utcai Ált. Iskola kórusát kell kiemelnü-.ik. E kórusok vezetői: Ligeti Andor, Huba János, dr. Sólyom József né és Füzes Kornélné — az elhangzott művek tanúsították — megtettek mindent annak érdekében, hogy a lehető legjobb tolmácsolásban szólaljanak meg azok a művek, amelyeket műsorra tűztek.

Várnai Ferenc

A hét

kérdése

Heti hat adásnap, iskolai oktatás, külföldi kapcsolat, olimpia a tv-ben

Beszélgetés Haynal Kornél és Sándor György elvtárssal

KEDVES színfoltja városunk zenei életének az éven- j ként megrendezésre ke "ülő 1 éneklő ifjúsági hangversenyek, j Ezeken a hangversenyeken ad- f nak számot ifjúsági ének ka- 1 raink évi munkájukról. Sike- i rükre jellemző, hogy, szép- : számú hallgatóság előtt zajia- • nak le. Aki figyelemmel ki- i séri őket, megnyugvással álla- 1 píthatja meg, hogy színvona- 11 luk felfele ívelő; egyre színe- | í sebbek, tartalmukat tekintve ! í gazdagabbak lesznek évről év- I' re. ji

A most megtartott hangver- j! senyek ünnepi hangulatát I! megforrósította a nyolcvan 1 éves Mester, Kodály Zoltán - jelenléte. Megtisztelő volt ez ' a látogatás, amely kórusaink 1 életében el nem múló emlék- 1 ként éi majd tovább.

Az első hangversenyre szom- j baton került sor a Liszt-terem- j ben, ahol tíz énekkar (hét kő- s zépiskolai, a zeneművészeti J szakiskolai és a két főiskolai) r lépett fel. Kodály Cohors pe- J j nerosájának összkarban való előadása után dr. Borsos József népművelési csoport vezető mondott ünnepi beszédet, majd Kodály Az éneklő ifjúsághoz! és A magyarokhoz! című műve hangzott el.

A kórusok önálló műsora a Janus Pannonius Gimnázium leánykórusáéval kezdődött. Négy művet szólaltattak meg. Ezek közül Kodály Mily szép a veronai táj és Liszt Weimari népdal előadásával vonták magukra a figyelmet szép és finom éneklésükkel. A meglepetés erejével hatott a másodiknak dobogóra lépő Nagy Lajos Gimnázium diák-férfikara. Ez a fiatal, nemrég alakult kórus máris szép utat tett meg. Nemcsak szép és fegyelmezett meg jelenésükkel,

hanem az egységes hangszín elérésére törekvő és koncentráló tevékenységükkel is hatottak. Dicséret illeti r'ket Schubert—Dobos Májusi bordái pécsi bemutatójáért és Qrff Bordaláért a „Carmina Buraná”-ból. Igen színes műsort és gondosan megformált műveket adott elő a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola leánykara. Mind a négy megszólaltatott mű megmutatta, hogy a kórus új állomáshoz érkezett. Az eddigiekről szólott énekkarokat Iva- sivka Mátyás vezényelte. A műsor első része Kodály Kállai kettősével zárult a MŰM. 500. sz. Iparitanuló-intézet vegyeskarának előadásában, Pécsi Géza vezényletével.

Bogdán Lajos munkanélkül

akart megélni. A patapoklosi ember áruba bocsátotta a tsz lábonálló kukoricáját. Először csak 3—5 mázsát adott el, később már „nagyüzemi” módon értékesítette a közös gazdaság kukoricáját. A vevőtől munká sokat kért, akiket beállított a termelőszövetkezet 27 holdas kukoricatáblájába. Eiste hetven forint napszámot fizetett és meghagyta, hogy másnap folytatják a munkát.

A munkások másnap is pontosan megjelentek és senkitől sem zavartatva, nótaszóval törték a tsz kukoricáját a többszörösen büntetett Bogdánnak. Délután már negyven mázsát letörték és vártak a teTóka Vendel: Női fej

Orfűig épül a Mecsekvasút

A Mecseki Állatkert és a Vi dámpark között tavaly óta közlekedő Mecsekvasút, rövid idő alatt népszerű lett. A MTESZ illetékes szakcsoportja nyáron felméri az Állatkert és Orfű közötti területet, mert tervbe vették, hogy 1 Orfűig, mintegy 14 kilométeres szakaszon bővítik a vonalat.

A vasút pályája az orfűi táborhoz vezetne.

j herautót, amit az alkalmi vevőnek kellett volna küldenie.

I Csak ekkor tűnt fel a tsz-be- lieknek a nyilvánvaló lopás és értesítették a rendőrséget. Az ügy onnan az ügyészségre, majd pedig a bíróságra került. Bogdánt letartóztatták.

Később mégis szabadlábra került és ezalatt az időközben tőle elköltözött felesége ruhaneműjét eltulajdonította. A bíróság Bogdán Lajost — elsősorban a társadalmi tulajdonban okozott fondorlatos kártevésért, másrészt a felesége tulajdonát képező holmik ellopásáért — két évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. ,

(UíiMtíL

(Tárca)

Napok óta arra a két matrózra gondolok, akik lekéstek a Thresherre induló motorcsónakot és Raymond Mac Coola óengerészhadnagyra, akit egy közlekedési baleset mentett meg a biztos haláltól. Tavaly 400 000 ember vesztette életét közlekedési balesetekben, ahogy a Rómában megrendezett* közlekedésgyógyászati kongresszuson kiderült, s a sebesülések száma például az utolsó tíz évben 120 százalékkal növekedett. Mac Coola tengerészhadnagy szerintem soha nem sejtette, hogy a közlekedési balesetek ijesztő statisztikái egyszer még meghosszabbítják az életét. Különös dolog a relativitás ... Ha nem éri közlekedési baleset a feleségét, és nem rohan meglátogatni, akkor április 10-én MacCoola is ott áll a 129 emberrel a Thresher tengeralattjáró fedélzetén, s az amerikai haditengerészet csodahajójával örök re elmerül az Atlanti-óceánban. A fuldoklód utolsó pillanatában ha ilyenről 2560 méter mélységben egyáltalán beszélhetünk, felmerült volna előtte a Skylark kísérőhajó tűnő képe, s búcsút mondott volna a fegyverkező világnak. MacCoola hadnagynak szerencséje volt, valamilyen kósza autó elütötte a feleségét ... S a két matróznak is, akik lekéstek a motorcsónakot, mert este el- kalézoltak a parton, ki tudja, bárokban, vagy koszos kis partmenti kocsmákban jártak? Lehet, hogy nő volt a dologban, gáláns férfikaland, vagy csak fegyelmezetlenség, most már egyre megy ...De a behajózás utáni pillanatok furcsán telhettek a parton, a két matróz előtt nyilván felderengett a fogda, esetleg a

hadbíróság képe, szidták a szerencséjüket, egymást, és az egész világot. — Lehet, hogy pontos, mázlista bajtársinkra gondoltak, akik soha nem késték el az induló vonatokat, s a Thresher fedélzetén is pontosan ott voltak...

Nem tudom mit érezhetett a két matróz balszerencséjük másnapján, amikor egy furcsa hírt szárnyra kapott a sajtó: „A Thresher atom tengeralattjáró Bostontól 320 kilométernyire keletre elsüllyedt...”

Furcsa érzés lehet, amikor az embernek elsüllyed a hajója, s erről kényelmes katonai fogdában értesül, biztonságban, és viszonylagos jólétben. Nagyon furcsa érzés lehet lekésni a halált, csak úgy felületességből, néhány pohár boróka pálinka, vagy egy jobb alakú nő miatt. Ki tudja, hogy a szerencsétlenségek mennyire tragikusak? Mitől ment meg bennünket egy lábtörés, bokaficam, sikertelen vizsga, sikertelen pályakezdés...? Az életünkben bizony a szükségszerű és a véletlen mindig egyszerre jelentkezik, s a meglepetést soha nem a szükségszerű fordulat, hanem a nagybetűs V éle t- l e n okozza. A tudomány valószínűleg bizonyítani tudná már a véletlen törvényszerűségeit is, de a két amerikai matróz aligha gondol ilyenekre. Nincs is rá idejük. A katonai fogdából nyilván kiszabadultak már, s az élelmesebb újságok címlapján megjelent a fényképük, s úgy tisztelik őket, mint a bálványokat, a szerencse bálványait... A lányok a retvküljűkben hordják a fényképüket, s rejtegetik, mint a hajdani papnövendékek a skapulárét, a két matróz pedig sajtófogadásokra jár a kiváncsiak klubjába és az élet véletlen fordulata nyomában learatják a hírnév nagyszerűségét, a tengerészeknek jutó apróbb pénzekkel együtt. Reklámmá nőnek, néhány nap, vagy hét múlva fogkrémes tubusokról, és mtaminkoc- Icákról mosolyognak ránk, .megfeHejt- kezve arról a 129 emberről, akiket elAz ország televízióval legjobban ellátott vidéki városa — Pécs. A vásárlás tekintetében is az első, hiszen minden pécsi lakosra évente átlag 214 forint „televízió-beszerzés” jut. Naponta tíz és tízezrek ülnek a képernyők előtt a pécsi és baranyai lakásokban, művelődési otthonokban, ifjúsági és más jellegű klubokban, a televízió tíz és tízezrek számára varázsolja a szobába a világ eseményeit — Moszkvától Havannáig, Londontól Haitiig. Valljuk be — a televízió műsora a sok jó szórakozás és tájékoztatás mellett gyakran bosszúságot is okoz. A televízió fejlesztésére, a műsorok politikájára, színvonalára és a fentebb említett „bosszúságokra” kértem választ Haynal Kornél elvtárstól, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesétől, a Televízió vezetőjétől, és Sándor György elvtárstól, a Magyar Televízió politikai főszerkesztőjétől.

— A televíziónak hozzávetőleg

kétmillió nézője van Magyarországon. Ilyen hatalmas nézősereg igényeinek kielégítése természetesen nehéz feladat, de gyakori a panasz a televízió műsorának szerkesztésére és színvonalára.

— A televízió nézőközönsége ' rendkívül széles skálájú, természetesein igénye is, kulturális színvonala is különböző. Lehetetlen olyan műsort szerkeszteni, ami a házmestertől kezdve az egyetemi tanárig bezárólag mindenkinek tetszik. Nem beszélve arról, hogy nem mindig az a rossz, ami a nézőnek nem tetszik, és ez érvényes megfordítva is. Itt már tükröződnek a nehézségek. A televízió az utóbbi időben sokat fejlődött, és ez alaposan megnöveli a felelősséget is, Ihiszen olyan politikai és kulturális feladatokat kell megoldani, amiket könnyein még körvonalazni se lehet. Aktuális hírszolgáltatás, a mozgósító jellegű politikai és gazdasági főkérdések, általában a népművelés, de ezen belül is számtalan és fontos részfeladatunk van. Véleményünk szerint a televízió műsorai az utóbbi években állandóan javulnak, eszmeilteg tisznyelt az Atlanti-óceán. A folyamat szükségszerű, ebben aztán a véletlen már nem avatkozik bele. Jót élnek, lehet, hogy kedves, simamodorú üzletemberekké válnak.,.

Elégedettségüket azonban a 129 halott mégiscsak megzavarja majd, a bajtársak visszajárnak kísérteni a tengerfenékről, és sorba meglátogatják a matrózokat a fiatal hadnagyot, aztán bekopognak a tábornokok, admirálisok, bombagyárosok ablakán, és nagyon furcsákat mondanak az életről és a halálról. A két matróz majd rádöbben, hogy az élet mentette meg az életüket, hiszen a boldogságot osztogató partmenti örömök miatt késték le a halálba induló tengeralattjárót, s az in- pozáns vasszömyéknél, a fegyelmet parancsoló egyenruháknál többet érnek a habzó tavaszi sörök, az egyszerű emberség, kis közösségek szeretete, a kellemes munka, melyet kedvtelve mivel az ember. Ha idáig eljutnak lehet, hogy azt kérdik maguktól, miért és mivégre akartak a tenger mélyére merülni, s ha nem köti őket a profit nyomában ódalgó ideológia, válaszolnak is a kérdésekre ...

Kedves MacCoola hadnagy, bizony jó lenne lekésni a tengeralattjárókat.. ■

Nem tudom miért, napok óta arra a két matrózra gondolok, akik lekéstek a Thresherre induló motorcsónakot és Raymond MacCoola tengerészhadnagyra, akit egy közlekedési baleset mentett meg a biztos haláltól. Bizonytalan alakjuk elökéklik a messzeségből, hintáznak a cigarettafüstben, s egy-egy pillanatra megjelenik közöttük a hiro- simai pilóta őrült figurája, s még régebbi pilótáké is, akiknek a gépje olyan könnyedén billent meg a Fujiama felett, mint a pillangók. Lassan szállnak a kék cigarettafüstben, s megráng az arcuk, ha összeütődnek az időben...

Bertha Bulcsú

sen közömbös, ugyanakkor esetleg más, fontos műsor elmaradna. Kölcsönös megértéire törekedünk a nézőközönséggel. Mi kiírtjuk a műnk:' : bői a néző „macerálását”. d-j azt kérjük, értsék meg, hogy nemcsak sport van a világon.

— Megtörténik, hogy váratlanul nagyszerűnek Ígérkező, nemzetközi sportesemény zajlik le a fővárosban, mint legutóbb, amikor előbb a japán, majd a kínai asztalitenisz válogatott szerepelt hazánkban. Miért nem közvetítette a televízió?

— A televízió hosszú időre tervezi a műsorát, hogy a tech nikai eszközöket maximálisan ki tudjuk használni. Ha nem várt sportesemény törtér' akkor megpróbáljuk a szer. .i közvetítést, mint arra n. ;■ volt példa, de ennek nine meg mindig minden előfeltétele. Ügy gon.iol.1uk, hogy a nézők látják: 'aradig több és több a televízióban a sportközvetítés, a lehetőségeinken belül a maximálisát nyújtjuk.

— Egyre több szó esik a tokiói olimpiáról, az esetleges olimpiai televíziós közvetítésekről. Mit várhat a nézőközönség, lesz-e olimpiai tv-közvetítés?

— Egyenlőre a legkülönbözőbb elképzelések uralkodnak, a végleges természetesen még nem alakult ki, és ez sok tényezőtől függ. Az mindenesetre elképzelhetetlen, hogy Európa „olimpia nélkül” marad« jón, márpedig mi is Európád ban vagyunk. Annyi bizonyo% hogy a Magyar Televízió a lej frisebb képfelvételeket biztosítja a közönségnek, a továbbiakra vonatkozó előkészítő tárgyalások folynak,

— Várható-e televíziós ny Mr» tanfolyam bővítése, más nyelv» tanfolyamok bevezetése?

— Szeretnénk bővíteni. Előkészületeket tettünk, hogy eset ieg jövőre bevezetjük a televíziós angol nyelvtanfolyamot,

— Általában sok a panasz a televízióban bemutatott filmekre. Mi az oka, lesz-e javulás?

— Mi igyekszünk a mozitó» ban be nem mutatott filmek legjavát adni a közönségnek, de melyik mozi mutat be éven te százötven filmet, mint a Magyar Televízió? Sajnos a világpiacon nagyon kevés a jó film, ezért vásárolunk speciális, TV-re készült filmekei, sorozatokat. Ugyanakkor ne« künk is vannak TV filmjeink, mint a legutóbb bemutatott Utak és a Kreutzer szonáta, előkészületben van a Honfo- lalók, és most már a televízió is vásárol külföldi filmeket. Igyekszünk a színvonal igé« nyékét okvetlenül betartani.

— A pécsi és a baranyai nézők szeretnének minél töb* pécsi és baranyai tudósítást, színházi és más közvetítést látni a „szűkebb hazából”. Van # erre több lehetőség, mint eddig

volt?

— A pécsi TV közvetítéseket illetően nincs „rossz lelki« ismeretünk”. Mindenesetra várjuk, hogy a pécsi amatőr« filmesek minél több érdekes^ jó anyagot küldjenek a televíziónak, ha pedig javulnak a technikai lehetőségeink, a televízió munkatársai az eddigieknél gyakrabban látogatnak majd Pécsre,

tulnak. Tudjuk, hogy az emberek többször és jobb érzéssel akarnak szórakozni, mi az igények maximális kielégítésére törekedünk. A vidék a múlt év végén a televíziókészülékek vásárlóm terén elhódította az „elsőséget” a fővárostól, ez a televíziónak kilón feladatot jelent a jövőben. Feladatainkat igyekezünk minél igényesebben megoldani, mindenben elérni a megfelelő átlagszínvonalat.

— Mikorra várható a televízió műsoridejének bővítése?

— Jelenleg szerintünk legfontosabb a műsorok színvonalának megszilárdítása, de ennek ellenére vannak elképzeléseink a műsoridő meghosszabbítására vonatkozólag.

A heti hatodik adásnak bevezetését 1964-re tervezzük, de ez még más tényezőktől függ, elsősorban a színvonalbeli feltételektől. Körülbelül 1970-ig bevezetjük a heti hét adásnapot.

— Vannak e tervek arra vonatkozólag, hogy a televízió műsorai intenzívebben segítsék az iskolai oktatást?

— Az idei téli iskolai szünet nagyon sok, hasznos tapasztalatot nyújtott. Lényegében két nap alatt országszerte, szinte öntevékenyen megszervezték a tanulóifjúságnak szánt televíziósműsorok kollektív megtekintését. Ez a két hét ismételten bebizonyította, hogy társadalmi ügyről van szó. Már folynak az előkészületek, hogy minél előbb kialakítsuk az iskolai oktatást támogató televíziós műsorok rendszerét. A következő tanévben bevezetünk néhány fontos kísérletet, ezek a délelőtti műsorok az általános iskolai oktatás támogatását szolgálják majd.

— Sok a panasz a képfelvételek minőségére. Várbató-e

ezen a téren javulás?

— Ebinek elsősorban technikai előfeltételei vannak, főképpen a jobb fiimnyesanyag- gal szeretnénk ezen változtatni. Kétségtelen, hogy az előadás technikailag általában jobb minőségű, bár véleményünk szerint a képfelvételek többsége megfelelő. Sajnos, a képfelvételeket nem tudjuk a -műsorokból „kiiktatni”, mert egyre nehezebb, sőt lehetetlenebb a feltételeket, elsősorban a színészeket az előadás idejére biztosítani.

— Milyenek a Magyar Televízió külföldi kapcsolatai, a jövőben bővülnek-e ezek a kapcsolatok?

— A Magyar Televíziónak széleskörű külföldi kapcsolatai vannak. Példa erre, hogy 14 országgal van televízió híradó cserénk, de erősödik a kapcsolatunk az Intervízdóval, és az utóbbi idők sportközvetítései igazolják, az Eurovízáó- val is. Ha a Szovjetunió és Magyarország között elkészül a közvetlen vonal, a szovjet televízióval is sokrétűbbek lesznek a kapcsolataink. Mi a többi külföldi kapcsolat lehetőségét is természetesem -megragadjuk.

— Néhányszor megtörtént már a nézők nagy bosszúságára hogy egy-egy sportesemény köz vetítését a befejezés előtt félbeszakították. Mi volt az oka?

Ismerjük azt a bosszúsá- > got, amit ezek a félbeszakítá- i sok jelentenek. Ezek egyrészé- 1 ért felelősek vagyunk, másrészét viszont technikai és szervezési problémák okozzák. A i sportközvetítések után következő élő műsorok egyszerűen I lehetetlenné teszik a „tovább- csúszást”. Az utóbbi időben mindenesetre úgy szerkesztünk, hogy ezeket a félbeszakí tásokat lehetőleg elkerüljük, a spotközvetítést rendszerint ■ nem élőműsor követi. Ettől el- : tekintve nem értünk egyet a kedves nézővel, hiszen ha a ? magyar Ökölvívó válogatott ; gyakorlatilag már győzött az NDK válogatottja ellen, az ! utolsó két összecsapás a vég- ! eredményt illetően már teljemRiporter: Thiery ArjjiJJ

*

A tolvaj és nyolc munkása