Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám, Első kiadás

1963. »iJTTS X IVAP16 3 Beruházás és anyagi ösztönzés Egy iSEB-vissgálat nyomán EZ A NEB-VIZSGALAT ailajdaniképpen csak a témá­jában „egy”. Ez a vizsgálat ugyanis a megyed és a városi tanács irányítása alá tartozó beruházásoknál célul tűzte ki annak megállapítását, hogy az anyagi ösztönzők hogyan segítik elő a beruházási cél­kitűzések korszerű, gazdasá­gos és gyors megvalósítását. Ennek érdekében több válla­latnál, illetve üzemegységnél tartott mélyreható elemző vizsgálatot a NEB, a beruhá­zások jelenlegi stádiumáról. Csak néhány rövid kivonatot a több, mint egy hónapon át tartó vizsgálatok eredményed­ről Általában megállapították, hogy a beruházók nem vé­gezték eléggé megalapozottan beruházási programjaik össze­állítását, ami részben arra ír­ható hogy többnyire melLőzr ték a tervező vállalatok köz­reműködését. A majd minden vállalatnál kimutatható hiá­nyos programkészítések fő­ként a költségelőirányzatok és a beruházások megvalósulási ütemezésében bizonyultak hi­básnak. így veit ez a Pécsi Közlekedési Vállalat garázs- átalakítási beruházásainál is, ahol az utólag módosított be­ruházási programra a beru­házás felügyeleti hatósága nem tudott hitelkeretet bizto­sítani. Ebből adódott, hogy a kivitelezési szerződés megkö­tésére majd másfél év elmúl­tával kerülhetett sor. A PROGRAM nem kellő előkészítésének következmé­nyeként került sor ama, hogy a Pécsi Épitőanyagdpari Egye­sülés szamárkuti ikeraknós mészégető kemencéjének be­ruházási programját két Íz­ben is elutasította a Beruházá­si Bank. A Szigetvári Sütő­ipari Vállalat sellyei sütőüze­mének beruházási programjá­nál pedig egyszerűen nem került sor a beruházás befeje­zési határidejének rögzítésére. A Baranya megyei Patyolat Vállalatnál a késői terveződ szerződéskötések, valamint az a tény, hogy a tervezéshez szükséges adatokat nem kö­zölték időben a tervezővel, okozta, illetve akadályozza a beruházások tervszerű végre­hajtását A beruházások oka végeredményben a hibásan megalapozott beruházási prog ramban és a beruházók hozzá nem értésében keresendő. A Patyolat Vállalat beruházása három részre bontható: az alapberuházásra, a gőz-koope­rációs beruházásra és a paku­ra lefejtő állomás beruházá­sára. A beruházási program tervszállítási határideje saj­nos csak alapberuházásban valósult meg, amíg a fentebb említett két beruházás terv- szállítási határidejére még mindig nincs megkötve az érvényes tervezői szerződés. Ebben elsősorban a megyei tanács tervosztálya követett e! hibát, amikor a gőz-koope­ráció és a pakura lefejtő be­ruházás átvállalásával olyan beruházások lebonyolítását fo­gadta el,* amelyekre nem tu­dott biztosítani megfelelő szak képzettségű embereket. A Pa­tyolat mosoda beruházásánál a hiányos programokon és ki­vitelezéseken tűi a hibákat még az is tetézte, hegy a ki­vitelező Bm. Építőipari Vál­lalat sem teljesítette az éven­kénti beépítési előirányzatát. fii NEB által vizsgált beru­házások közül a Patyolat Vál­lalat beruházása, valamint a Szigetvári Sütőipari Vállalat sellyei üzemének beruházása közvetlenül összefügg a ter­melési feladatokkal. A szamárkuti és a kozári mészégetők esetében a beru­házás termelésnövekedési cél­kitűzést irányzott elő, ame­lyet a vállalat be is épített a terveibe. A beruházások ké­sedelmes beépítése, illetve üzembe helyezése miatt. pl. a szamárkuti mészégetőnél 3375 tonna, a kozó rínál 3000 tonna égetett mcsztermelés-kiesés tzámolha'ó. UGYANCSAK jelentős anya gi érdekeltség fűződik a sely- lyed sütőüzem üzembehelyezé­séhez isi, miután a modem gépekkel felszerelendő, gazda­ságos üzemelésű kemencék nemcsak az önköltség javulá­sában, hanem bizonyos mér­tékben kapacitás-növekedés­ben, valamint a munkakörül­mények megjavításában is je­lentkeznének. Ha már anyagi érdekeltség­ről beszélünk, a Patyolat Vál­lalat új üzemének megvalósí­tása legelőször is a korábbi életveszélyes üzem leállítását, s a korszerű üzem, korszerű gépeivel együtt járó kapacitás növekedést, minőségi munkát, jobb munkakörülményeket eredményezne, amely végső fokon a lakosság szolgáltatá­sában hozna gyümölcsöző eredményeket. A fentiekből azt a körül­ményt vonta le a NEB-vizs- gálat, hogy nemcsak a beru­házásoknál előforduló hiá­nyosságokat kell bírálat mér­legére tenni, hanem a beru­házások lebonyolításában résztvevő dolgozók anyagi ér­dekeltségét is feltétlenül fi­gyelembe kell venni. Az anya­gi ösztönzés pozitív hatása ma már minden vállal atnál kézzelfogható, s példák szá­zaival bizonyíthatnánk a be­lőle származó erkölcsi és gaz­dasági előnyöket, mind a dol­gozók, mind a népgazdasági érdekekre vonatkoztatva. E tekintetben tehát megálla­pítható az a helytelen szemlé­let, hogy amíg a beruházó vállalatok egyéb más alapte­vékenységei után prémiumo­kat. célfeladatokat tűztek ki az egyes dolgozók részéire, ad­dig a beruházások területén foglalkoztatott dolgozók mel­lőzne vannak. S ahogy a jutalmazásra is csak elvétve találni példát, ugyanez tapasztalható a nega­tív (büntető jellegű) anyagi ösztönzés területén is. A vizs­gált beruházásoknál egyedül a Patyolat Vállalatnál került sor kötbér kifizetésére, a be­ruházók késedelmes szállítása miatt, vagyis a kifizetett köt­bérek legnagyobb része in­kább a kivitelezőknél merül fel. A NEB VIZSGÁLATI je­lentésében javaslatok is sze­lepeinek. Többek között az, hogy az illetékes tanácsi szak­osztályok, a tervosztály, illet­ve a pénzügyi osztály válla­lati pénzgazdálkodási csoport­ja rendszeresebben ellenőrizze a beruházások lebonyolítását. Javasolják továbbá, hogy a beruházó vállalatok és azok felügyeleti szervei éljenek a helyes irányba ható, az egyéni jövedelmekben kifejezésre ju­tó anyagi ösztönző alkalmazá­sával. Vegyék figyelembe a beruházási tevékenységben közvetlenül részt vevő dolgo­zók jó munkáját, ugyanakkor azt is, hogy a beruházások előkészítésében, lebonyolításá­ban pontatlan, hanyag mun­kát végző, a pénzügyi és gaz­dálkodása fegyelmet súlyosan megsértő személyekkel szem­ben mindenkor érvényesüljön a felelősségrevonás. — sgy -« Sanyi, a bűvészinas Cilinder 1866-ból — A legkedvesebb szám — A kellékek Amrein Sanyi tizenhat éves, szőke fiú. Arcán viseli a ka­maszkorból kilépő fiatal min­den vonását. Ritkás, szalma­színű bajusz-szakáll jelzi ki­teljesedő férfiasságát és a hangja is keményebb már — határozott. A gépipari tech­nikumban tanul — első osztá­lyos és tanár vagy teievízó- műszerész szeretne lenni. A mellékfoglalkozása: Bű­vészinas. Ügy fogadott vasárnap dél­előtt, mint a nagyérdemű pub­likum egy kíváncsi tagját, aki előtt produkálja magát. Bár a szobában — ahol fogadott, a Petőfi utca 64. szám alatt — semmi különös. Hacsak az a javvl a vidék lodrászellátottsága A Pécsi Fodrász KTSZ terv­bevette, hogy Szenitlörincen júniusban férfi és női fodrá­szatot, valamint kozmetikát nyit. Ezt megelőzően Keszűben és Szabadszentkirályon kijáró férfi fodrászt biztosít, Vókány- bam pedig május elsejével a női fodrászat mellett egy na­pos férfi kiszolgálást is szer­vez. négy pakli kártya nincs pre­parálva, amelyik egy miit századbeli nachtkaszli tank­jain várja, hogy kézbe ve­gyék. Esetleg az a spárga az asztalon jelenthet egy mutat­ványhoz tartozó kelléket. — Mutass valamit? Sanyi átsiet a másik szobá­ba, az a kelléktára. Jön is rö­videsen, fején cilinder, ölében különleges láda. Foggantyúja van és négy lába. Ha keli bű­vészasztal, ha szükség van rá — koffer. Sanyi megáll egy pillanatra, rámosolyog a pub­likumra és három ujjával le­veszi a cilindert. Már ez az ódivatú kalap is megér egy pillantást. — Alattunk lakik egy bácsi, attól szereztem. Tessék nézni, ez nem akármilyen cilinder. Aranyérmes, azért van a bélé­sében a hat aranyérem. A fel­irata: L. Gerersdorfer 1866. Csaknem százesztendős. — Mennyi mutatványt tudsz? — Talán százat, százötvenet, nem számoltam... — A legkedvesebb? — A galambos, amikor a cilinderből egy élő galambot varázsolok elő... A tükör előtt Százötven mutatványt ta­nult meg 1957. óta, amikor először próbálkozott bűvész­kedéssel. Az édesapjától Ka­pott egy könyvet: Rodolfó ír­ta, a címe: Vigyázat! Csalok! — Ez igaz? — Minden bűvész csal, az benne a pláne, hogy a közön­ség nem tudja, mikor csal és hogym. Az a fontos, hogy a közönség a bűvész élőit le­gyen és ne mögötte, meghatá­rozott szögből lássa a bűvész mutatványát — és mutatja a karjával a legkedvezőbb látó­szöget, ami biztosítja a teljes sikert. Természetesen fontos a gyakorlás is. — Mindig tükör előtt gyakorolom az új számo­kat. Addig csinálom, nem megy tökéletesen, ben mondom a szöveget is. Nem, sohasem írom le előre. Csak átgondolom, hogy ehhez a számhoz milyen szöveg len­ne a leghatásosabb. Aztán ha I fellépésem van, akkor előtte mindig végigcsinálom az egész műsort. I — Műsort? Faágy — 4 forintért Jól kereső ismerősöm megállított a napokban, s arra hi­vatkozott, hogy talán tájékozottalbb vagyok nála, mondanám meg neki, lei, mikor rendelte el a magas „ágy-díjat” Harkány­ban? Látta, hogy nem értem a kérdést, elmondta hát, hogy szorgalmas Harkányba járók, családjával együtt, nem mintha garasos lenne, de képzeljem csak el: tizenöt forint a nagy­kabin, négy a fürdőjegy, ötven forint körül van a vonat, né­gyüknek, ez eddig nyolcvanegy forint, s még nincs benne a koszt, mert, ha lemennek, az egész napot ott szokták tölteni, koszttal együtt tehát százötven forint a családnak hétvégi pihenője. Ez rendben volna, keres szépen, nem panaszképpen mondta él, csak azt szeretné tudni, mindezek fejében miért, milyen rendeletre kémek a lécből készült napozóágyért dara­bonként négy forint használati díjat? Ez plusz tizenhat forintot jelent, s történetesen az ő csa­ládja rá van utalva az ágyra, mert fázékonyak, nem mernek még a földre terített pokrócon napozni. Balaton mellé is szí­vesen járnak a nyári vasárnapokon, de — mint mondotta — sehol külön nem kell fizetni a napozóágyakért, csak Har­kányban. Sőt a gumimatrac egy órai díja is csak egy forint. Szóvá kellene ezt tenni valahol. Szóvá tettük. R, I. I — Igen, minden fellépeshez külön állítom össze a műsort. Legyen benne kártyatrükk és látványosabb eltüntetés, hely- cserés mutatvány. Mert a kö­zönség szempontjából wjyon fontos a csoportosítás. A múltkor, amikor Pécsett járt Rodolfó és fellépett az „Ez a hét is jól kezdődik” cí­mű műsorban, az előadás után felkereste. A Mester tanácsai — Bemutatkoztam, hogy én vagyok Amrein Sándor, és szabad időmben bűvészkedés­sel is foglalkozom. A Mester sok jó tanácsot adott. Elmond­tam az egyik poharas trükhö- met, amikor letakarom a po­harat egy kendővel és eltün­tetem. Rodolfó ezt már úgy csinálja, hogy folyadék is van a pohárban. Ez nehezebb, de elmondta, hogyan lehet utá­nozni ... A trükk természetesen titok. Hát akkor lássunk néhány mu­tatványt! — Szívesen! Ugye ez itt egy gyufásdoboz, tele gyufával. Megfordítom, ráfújok és ki­nyitom ... A földre néztem, egy szál sem hullott ki belőle. Becsuk­ta és megrázta. Zörögtek ben­ne a gyufaszálak. Sanyi maga készíti kellékeit. Van az udvar sarkában egy műhely — valamikor kecsKe- ól volt — abban fúr-farag tár­saival. Dömölki Lajos és Be­nedek Gyuri a segítője a bű­vészinasnak. Most például Ro­dolfó egyik trükkjét akarja elkészíteni, amikor egy nagy* fekete kockát átvarázsol egyik asztalról a másikra. — Na és az iskolában? — Ott is kell bűvészkedni... A szünetben is, vagy az órán, de ott nem jó, mert a közön­ség az ember háta mögé is kerül és akkor már belelát a trükkbe. Mert egy bűvészmutatvány­omig [hoz nemcsak kézügyesség, kel- Koz- lék szükséges, hanem megfe­lelő széksorokban ülő közön­ség is. Erre a célra pedig az iskolapadok egyáltalán nem alkalmasak. Ezért nem ked­veli Sanyi az iskolai mutatvá­nyokat, könnyen felsülhet ve­lük. Egy siker azonban már biz­tos. Sz&Lőheggi jegtjzetek „Inci — Lali" Negyven asszony Sátor az erdőszélen I. Nézem a jegyzetfüzetemet és ezt olvasom: „Békevonal... * Mi ez? Az országhatártól ionét sárga földsáv, vagy het­ven holdnyii: kozépkötött-lősz. Szőlőnek kitűnő talaj. Aztán párhuzamosan húzódik egy széles kocsiút. Sárga, finom- szemcsés és poros. Aztán egy akácos következik s ahoil a iák kezdődnek, ott természetelle­nes földhalmok dudorodnak. Csak meg kell kerülni a hal­mokat és az erdő felöl né­hány lépcső vezet le a szint alá: betonbunkerek ... lőré- sék ... acél, cement ... és kon­gó üresség Aporodéit szag, nyomasztó félhomály. Az öt­venes évék elején épültek. — Hivatalos neve volt: „Béke­vonal”. A falon groteszk szív, kő­vel karcolva s benne ez: „Inci —Lali”. Ezt már most raj­zolták fel. mnntha mésszel volna be vala­ge fehér, fröcsköltek mennyit. — Az a fehér, — parafin. Meggátolja a kiszáradást. Ha a vegetáció megindul, a rügy át­töri a parafint — mondja Heiner László főkertész. — Sokkal jobb, mint az úgy­nevezett „bakhátas” eljárás. Sajnos, a szövetkezetek még idegenkednek a parafinos mód szertől — jegyzi meg a vil­lányi gazdaság üzemegység- vezetője, Leidinger Pál. III. II. „Résnyitó-gép”. Traktor után kötött szerke­zet, amely tenyérnyi mélyen sávot hasít a löszbe, ugyanez a szerkezet vizet is ereszt a mélyedésbe. így alakulnak ki párhuzamos csíkok a hetven holdon. A traktort Becfe Jóska vezeti. Nyomában vagy negy­ven asszony és lány. Színes ruhák, barna lábszáraik, hom­lokba bukó haj tincsék. Rövid szőlődugványokat szúrnák le a gép-hasítotte árokba. A vesszők szabadon maradt vé­Az ország szőlőterületének rekonstrukciós feladatának egy részét végzik itt éppen, ezen a kellemes, meleg délutánon. A vesszők egy esztendőt (ve­getációs évet)! töltenek el az oitványiekolában, aztán jövőre kiültetik. Négyszáz hold új telepítés! — Mikor lesz ebből bor? — Mikor? Négy-öt esztendő múlva... — Fajta?' — Opportó, kadarka, és van francia dugványunk is egy­millió szál. A neve „Cabernet Franc”. Monpellieur-ből kap­tuk. — Színe, zamata? — Sötétvörös, kissé kelle­mesen fűszeres zamatú, bárso­nyos bort ad. Ez a fajta sze­reti ezt a lőszös talajt... IV. A villányiak az olt vány isko- láj ükből jövőre anyagot adnak telepítésre a testvérgazdasá­goknak, termelőszövetkezetek­nek és természetesen saját használatra is. Ebből a 70 hold nyi iskolából körülbelül 600 holdat lehet betelepíteni. — Szép munka. Az asszonyok, lányok, — kik itt dolgoznak havi ezerkettő— ezermégyszáz forintért — Uj- petróról, Kiskassáról, Pécs- devecserról, Ivánbattyán ról in­dulnak reggelenként munká­ba a gazdaság teherkocsijain. Hedner László mondja, hogy érv nagy sátrat állítanak fel ide az erdészéire, hogy ha hir­telen vihar, eső érkezik — ami tavasz vége lévén igazán nem ritka, — legyen hová behú­zódniuk. Eddig a bunkerek adtak né­mi védelmet... V. Békevonal... Nem kívánkozik idézőjelibe, mert nem v asbeton-manstru- mokród van szó. Hanem az igaz békevonalról: amit Beck Jósika húz meg traktorával, hogy aztás nyomában a föld­bekerüljön a szőlővessző, ami igazán megfér az olajág mel­lett a béke szimbólumaként. Ez a békevonal. Francia oltvány villányi földben. Ez is diplomácia. — Ebédidőben a hűs fák alá te­lepszenek a szőlőmunkások. Békés csend és napsütés kör­ben az egész Vidéken. Tolnai néni a legújabb vicceket me­séli a köréje koszorúban gyü­lekező lányoknak. Hoffmann Anna a vasárnapi futba'i-ered ményekett?!) sorolja, a mécs­eseket a tévén nézi végiig, — nemcsak a csatárokat ismeri névszerint, hanem „szafcbírá- liatot” is mond. A fák alatti tisztáson két fiatalasszony Haász Vilmasné és Keresztes Józsefné valami gyors ritmu­sú dalt dúdolgatnak. tenye­rükkel verik az ütemet: Schmidt Mari pedig pirult arccal twisttel... — Most csináljátok utánam! — felálltja. Hárman táncolnak és éne­kéinek. Gaszt néni messziről figyeld őket. ö már nem érti ezt a táncot, az esztendők jócskán élzúgtak feje felett. De éllágyulf pillantással kíséri a lányok táncát. Mosolyog, aztán pihenten hunja le sze­mét néhány percre. Melegen, békésen süt a nap a szőlő­hegyen ... Rab Ferenc A tanító Pénteken mutatja be a Pé­csi Nemzeti Színház a „Lilio­mot”, amelynek fürge-ügyes hintáslegényét — Iványi Jó­zsef alakítja. — Sanyi tanítot­ta meg a különféle trükkökre... Már félszáz fellépése volt nyilvánosan és egyszer a tele­vízió zsűrije is megnézte mu­tatványait, de... •— Kiestem a versenyből. Egy kaposvári kislány került be. — Az jobban csinálta?- Amit mutatott, az töké­letes volt, de többnyire kár- tyatrükkjei voltak, semmi lát­ványosság, csak kézügyess*. g, de az jól ment neki. Nem látnám, hogy bánkód­na miatta — csak amatőr bű­vész. Televízió műszerész akar lenni és ami precízség, szor­galom a bűvészkedéshez szük­séges, azt mind jól hasznosít­hatja hivatásának választott szakmájában is. Gáldonyi Béla Befejezte az idei szezonját a MÉK mohácsi tartósító üze­me. Ebben az idényben össze­sen százhárom vagon árut ter­meltek, melyből ötven vagon savanyú káposzta volt, tizen­nyolc vagon ecetes paprika, ti­zenkét vagon ecetes uborka, tíz vagon kapros savanyú ká­poszta és kilenc vagon cseresz­nyepaprika. De legyártottak két vagon zöldparadicsomot és két vagon vegyes savanyú­ságot is. Termelési értékük hét millió forint volt, vagyis egy millió forinttal több, mint az 1961—62-es szezonban. Ezt fő­leg azzal érték el, hogy az áru nyolcvan százalékát — szem­ben a tavalyi W százalékkal — üvegbe rakták el. így Buda pesten kívül egész Baranya és Tolna megye hálózatát el­látták savanyúsággal. A közeljövőben tovább fej­lesztik a MÉK-nek ezt a fon­tos üzemét. Egymillió forintos beruházással ötven vagon be­fogadóképességű ciszternát épí tenek. Ezzel mintegy százhar­minc-száznegyven vagonra nö­velhetik az eddigi százöt-száz- tíz vagonos kapacitásukat.. Egy új cikk előállítását is elkezdik. A jövőben már nemcsak egyet len tartósító üzem. hanem a mohácsi MÉK üzeme is gyárt tasakos savanyúságot. Ezt húsz dekés polietin tasakban hnzza forgalomban a kereskedelem. Befejezte az idényt a mohácsi tartósító üzem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents