Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-07 / 104. szám
f ms. MÁJUS 7. NAPLÓ 5 Ösztöndíjasok kiállítása Heti hat adásnap, iskolai oktatás, külföldi kapcsolat, olimpia a tv-ben Beszélgetés Haynal Kornél és Sándor György elvtárssal fl hét Tóka Vendel: Női fej-Orfűig épül a Mecsekvasút A Mecseki Allatkert és a Vi dámpark között tavaly óta közlekedő Mecsekvasút, rövid idő alatt népszerű lett. A MTESZ illetékes szakcsoportja nyáron felméri az Állatkert és Orfű közötti területet, mert tervbe vették, hogy Orfűig, mintegy 14 kilométeres szakaszon bővítik a vonalat A vasút pályája az orfűi táborhoz vezetne. Az ország televízióval leg- i jobban ellátott vidéki városa | I — Pécs. A vásárlás teldnteté- : ben is az első, hiszen minden pécsi lakosra évente átlag 214 i forint „televízió-beszerzés” jut. Naponta tíz és tízezrek ; ; ülnek a képemy előtt a pécsi és baranyai lakásokban, művelődési otthonokban, ifjú- : sági és más jellegű klubok- ! ban, a televízió tíz és tízezrek :: 1 számára varázsolja a szobába a világ eseményeit — Moszkvától Havannáig, Londontól Haitiig. Valljuk be — a televízió műsora a sok jó szórakozás és tájékoztatás mellett gyakran bosszúságot is okoz. A televízió fejlesztésére, a műsorok politikájára, színvonalára és a fentebb említett „bosszúságokra” kértem választ Haynal Kornél elvtárstól, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesétől a Televízió vezetőjétől és Sándor György elvtárstól, a Magyar Televízió politikai főszerkesztőjétől. A tolvaj és nyolc munkása Bogdán Lajos munkanélkül akart megélni. A patapoklosi ember áruba bocsátotta a tsz lábonálló kukoricáját. Először csak 3—5 mázsát adott el, később már „nagyüzemi” módon értékesítette a közös gazdaság kukoricáját. A vevőtől munká sokat kért, akiket beállított a termelőszövetkezet 27 holdas kukoricatáblájába. Este hetven forint napszámot fizetett és meghagyta, hogy másnap folytatják a munkát. A munkások másnap is pontosan megjelentek és senkitől sem zavartatva, nótaszóval törték a tsz kukoricáját a többszörösen büntetett Bogdánnak. Délután már negyven mázsát letörték és vártak a teherautót, amit az alkalmi vevőnek kellett volna küldenie. Csak ekkor tűnt fel a tsz-be- lieknek a nyilvánvaló lopás és értesítették a rendőrséget. Az ügy onnan az ügyészségre, majd pedig a bíróságra került, Bogdánt letartóztatták. Később mégis szabadlábra került és ezalatt az időközben tőle elköltözött felesége ruhaneműjét eltulajdonította. A bíróság Bogdán Lajost — elsősorban a társadalmi tulajdonban okozott fondorlatos kártevésért, másrészt a felesége tulajdonát képező holmik ellopásáért — két évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. s — A televíziónak hozzávetőleg kétmillió nézője van Magyarországon. Ilyen hatalmas nézősereg igényeinek kielégítése természetesen nehéz feladat, de gyakori a panasz a televízió műsorának szerkesztésére és színvonalára. — A televízió nézőközönsége rendkívül széles skálájú, természetesein igénye is, kulturális színvonala is különböző. Lehetetlen olyan műsort szerkeszteni, ami a házmestertől kezdve az egyetemi tanárig bezárólag mindenkinek tetszik. Nem beszélve arról, hogy nem mindig az a rossz, ami a nézőinek nem tetszik, és ez érvényes megfordítva is. Itt már tükröződnek a nehézségek. A televízió az utóbbi időben sokat fejlődött, és ez alaposan megnöveli a felelősséget is, hiszen olyan politikai és kulturális feladatokat kell megoldani, amiket könnyen még körvonalazni se lehet. Aktuális hírszolgáltatás, a mozgósító jellegű politikai és gazdasági főkérdések, általában a népművelés, de ezen belül is számtalan és fontos részfeladatunk van. Véleményünk szerint a televízió műsorai az utóbbi években állandóan javulnak, eszmeileg tisztulnak. Tudjuk, hogy az emberek többször és jobb érzéssel akarnak szórakozni, mi az igények maximális kielégítésére törekedünk. A vidék a múlt év végén a televíziókészülékek vásáriár i terén elhódította az „elsőséget” a fővárostól, ez a televíziónak k,- lön feladatot jelent a jövőben. Feladatainkat igyekezünk minél igényesebben megoldani, mindenben elérni a megfelelő átlagszínvonalat. — Mikorra várható a televízió műsoridejének bővítése? — Jelenleg szerintünk legfontosabb a műsorok színvonalának megszilárdítása, de ennek ellenére vannak elképzeléseink a műsoridő meghosszabbítására vonatkozólag. A heti hatodik adásnak bevezetését 1964-re tervezzük, de ez még más tényezőktől függ, elsősorban a színvonalbeli feltételektől. Körülbelül 1970-ig bevezetjük a heti hét adásnapot. — Vannak e tervek arra vonatkozólag, hogy a televízió műsorai intenzívebben segítsék az iskolai oktatást? — Az idei téli iskolai szünet nagyon sok, hasznos tapasztalatot nyújtott. Lényegében két nap alatt országszerte, szinte öntevékenyen megszervezték a tanulóifjúságnak szánt televíziósműsorok kollektív megtekintését. Ez a Két hét ismételten bebizonyította, hogy társadalmi ügyről van szó. Már folynak az előkészületek, hogy minél előbb kialakítsuk az iskolai oktatást támogató televíziós műsorok rendszerét. A következő tanévben bevezetünk néhány fontos kísérletet, ezek a délelőtti műsorok az általános iskolai oktatás támogatását szolgálják majd. — Sok a panasz a képfelvételek minőségére. Várható-e ezen a téren javulás? — Ennek elsősorban technikai előfeltételei vannak, főképpen a jobb fiimnyesanyag- gai szeretnénk ezen változtatni. Kétségtelen, hogy az előadás technikailag általában jobb minőségű, bár véleményünk szerint a képfelvételek többsége megfelelő. Sajnos, a képfelvételeket nem tudjuk a műsorokból „kiiktatni”, mert egyre nehezebb, sőt lehetetlenebb a feltételeket, elsősorban a színészeket az előadás idejére biztosítani. — Milyenek a Magyar Televízió külföldi kapcsolatai, a jövőben bővülnek-e ezek a kapcsolatok? — A Magyar Televíziónak széleskörű külföldi kapcsolatai vannak. Példa erre, hogy 14 országgal van televízió híradó cserénk, de erősödik a kapcsolatunk az Intervízióval, és az utóbbi idők sportközvetítései igazolják, az Eurovízió- val is. Ha a Szovjetunió és Magyarország között elkészül a közvetlen vonal, a szovjet televízióval is sokrétűbbek lesznek a kapcsolataink. Mi a többi külföldi kapcsolat lehetőségét is természetesen megragadjuk. — Néhányszor megtörtént már a nézők nagy bosszúságára, hogy egy-egy sportesemény köz vetítését a befejezés előtt félbeszakították. Mi volt az oka? — Ismerjük azt a bosszúságot, amit ezek a félbeszakítások jelentenek. Ezek egyrészé- ért felelősek vagyunk, másrészét viszont technikai és szervezési problémák okozzák. A sportközvetítések után következő élő műsorok egyszerűen lehetetlenné teszik a „tovább- csúszást”. Az utóbbi időben mindenesetre úgy szerkesztünk, hogy ezeket a félbeszakí tásokat lehetőleg elkerüljük, a spotközvetítést rendszerint nem élőműsor követi. Ettől eltekintve nem értünk egyet a kedves nézővel, hiszen ha a magyar ökölvívó válogatott gyakorlatilag már győzött az NDK válogatottja ellen, az utolsó két összecsapás a vég- eredményt illetően már télié-: <1)'életlen!? (Tárca) Napok óta arra a két matrózra gondolok, akik lekésték a Thresherre induló motorcsónakot és Raymond Mac Coola tengerészhadnagyra, akit egy közlekedési baleset mentett meg a biztos haláltól. Tavaly 400 000 ember vesztette életét közlekedési balesetekben, ahogy a Rómában megrendezett közlekedés- gyógyászati kongresszuson kiderült, s a sebesülések száma például az utolsó tíz évben 120 százalékkal növekedett. Mac Coola tengerészhadnagy szerintem soha nem sejtette, hogy a közlekedési balesetek ijesztő statisztikái egyszer még meghosszabbítják az életét. Különös dolog a relativitás ... Ha nem éri közlekedési baleset a feleségét, és nem rohan meglátogatni, akkor április 10-én MacCoola is ott áll a 129 emberrel a Thresher tengeralattjáró fedélzetén, s az amerikai haditengerészet csodahajójával örök re elmerül az Atlanti-óceánban. A ful- doklás utolsó pillanatában ha ilyenről 2560 méter mélységben egyáltalán beszélhetünk, felmerült volna előtte a Skylark kíséröhajó tűnő képe, s búcsút mondott volna a fegyverkező világnak. MacCoola hadnagynak szerencséje volt, valamilyen kósza autó elütötte a feleségét ... S a két matróznak is, akiit lekésték a motorcsónakot, mert este el- kalézoltak a parton, ki tudja, bárokban, vagy koszos kis partmenti kocsmákban jártak? Lehet, hogy nő volt a dologban, gáláns férfikaland, vagy csak fegyelmezetlenség, most már egyre megy ... De a behajózás utáni pillanatok furcsán telhettek a partom, a két matróz előtt affUvam felderengett a fogda, esetleg a hadbíróság képe, szidták a szerencséjüket, egymást, és az egész világot. — Lehet, hogy pontos, mázlista bajtársira gondoltak, akik soha nem késték el az induló vonatokat, s a Thresher fedélzetén is pontosan ott voltak... Nem tudom mit érezhetett a két matróz balszerencséjük másnapján, amikor egy furcsa hírt szárnyra kapott a sajtó: „A Thresher atomtengeralattjáró Bostontól 320 kilométernyire keletre elsüllyedt.. .” Furcsa érzés lehet, amikor az embernek elsüllyed a hajója, s erről kényelmes katonai fogdában értesül, biztonságban, és viszonylagos jólétben. Nagyon furcsa érzés lehet lekésni a halált, csak úgy felületességből, néhány pohár boróka pálinka, vagy egy jobb alakú nő miatt. Ki tudja, hogy a szerencsétlenségek mennyire tragikusak? Mitől ment meg bennünket egy lábtörés, bökafícam, sikertelen vizsga, sikertelen pályakezdés... ? Az életünkben bizony a szükségszerű és a véletlen mindig egyszerre jelentkezik, s a meglepetést soha nem a szükségszerű fordulat, hanem a nagybetűs V éle t- l e n okozza. A tudomány valószínűleg bizonyítani tudná már a véletlen törvényszerűségeit is, de a két amerilcai matróz aligha gondol ilyenekre. Nincs is rá idejük. A katonai fogdából nyilván kiszabadultak már, s az élelmesebb újságok címlapján megjelent a fényképük, s úgy tisztelik őket, mint a bálványokat, a szerencse bálványait ...A lányok a retiküljükben hordják a. fényképüket, s rejtegetik, mint a hajdani papnövendékek a skapulárét, a két matróz pedig sajtófogadásokra jár a kiváncsiak klubjába és az élet véletlen fordulata nyomában learatják a hírnév nagyszerűségét, a tengerészeknek jutó apróbb pénzekkel együtt. Reklámmá nőnek, néhány nap, vagy hét múlva fogkrémes tubusokról, és vitaminkor kálóról mosolyognak ránk, megfóleft- kezve arról a 129 emberről, akiket éli nyelt az Atlanti-óceán. A folyamat szükségszerű, ebben aztán a véletlen már nem avatkozik bele. Jól élnek, lehet, hogy kedves, simamodorú üzletemberekké válnak... Elégedettségüket azonban a 129 halott mégiscsak megzavarja majd, a bajtársak visszajárnak kísérteni a tengerfenékről, és sorba meglátogatják a matrózokat a fiatal hadnagyot, aztán bekopognak a tábornokok, admirálisok, bombagyárosok ablakán, és nagyon furcsákat mondanak az életről és a halálról. A két matróz majd rádöbben, hogy az élet mentette meg az életüket, hiszen a boldogságot osztogató partmenti örömök miatt -késték le a halálba induló tengeralattjárót, s az in- pozáns vasszer nyéknél, a fegyelmet parancsoló egyenruháknál többet érnek a habzó tavaszi sörök, az egyszerű emberség, kis közösségek szeretete, a kellemes munka, melyet kedvtelve mivel az ember. Ha idáig eljutnak lehet, hogy azt kérdik maguktól, miért és mivégre akartak a tenger mélyére merülni, s ha nem köti őket a profit nyomában ódalgó ideológia, válaszólnak is a kérdésekre ... Kedves MacCoola hadnagy, bizony jó lenne lekésni a tengeralattjárókat. ■. Nem. tudom miért, napok óta arra a két matrózra gondolok, akik lekésték a Thresherre induló motorcsónakot és Raymond MacCoola tengerészhadnagyra, akit egy közlekedési baleset mentett meg a biztos haláltól. Bizonytalan alakjuk elökéklik a messzeségből, hintáznak a cigarettafüstben, s egy-egy pillanatra megjelenik közöttük a hiro- simai pilóta őrült figurája, s még régebbi pilótáké is, akiknek a gépje olyan könnyedén billent meg a Fujiama fe- i lett, mint a pillangók. Lassan szállnak a kék cigarettafüstben, s megráng az arrnk, ha összeütődnek az időben... Bertha Bulcsu sen közömbös, ugyanakkor esetleg más, fontos műsor elmaradna. Kölcsönös megértésre törekedünk a nézőközönséggel. Mi kiírtjuk a munkánk ból a néző „macerálását”, de azt kérjük, értsék meg, hogy nemcsak sport van a világon. — Megtörténik, hogy váratlanul nagyszerűnek ígérkező, nemzetközi sportesemény zajlik le a fővárosban, mint legutóbb, amikor előbb a japán, majd a kínai asztalitenisz válogatott szerepelt hazánkban. Miért nem közvetítette a televízió? — A televízió hosszú időre tervezi a műsorát, hogy a tech nikai eszközöket maximálisan ki tudjuk használni. Ha nem várt sportesemény történik, akkor megpróbáljuk a szerdai közvetítést, mint arra már volt példa, de ennek nincs meg mindig minden előfeltétele. Úgy gondoljuk, hogy a nézők látják: mindig több és több a televízióban a sportközvetítés, a lehetőségeinkén belül a maximálisát nyújtjuk. — Egyre több szó esik a tokiói olimpiáról, az esetleges olimpiai televíziós közvetítésekről. Mit várhat a nézőközönség, lesz-e olimpiai tv-közvetítés? — Egyenlőre a legkülönbözőbb elképzelések uralkodnak, a végleges természetesen még nem alakult ki, és ez sok tényezőtől függ. Az mindenesetre elképzelhetetlen, hogy Európa „olimpia nélkül” maradjon, márpedig mi is Európában vagyunk. Annyi bizotlyos, hogy a Magyar Televízió a leg frisebb képfelvételeket biztosítja a közönségnek, a továbbiakra vonatkozó előkészítő tárgyalások folynak. — Várható-c televíziós ny iv- tanfolyam bővítése, más nyelv- tanfolyamok bevezetése? — Szeretnénk bővíteni. 'Előkészületeket tettünk, hogy eset leg jövőre bevezetjük a televíziós angol nyelvtanfolyamod — Általában sok a panasz a televízióban bemutatott filmekre. Mi az oka, lesz-e javulás? — Mi igyekszünk a mozikban be nem mutatott filmek legjavát adni a közönségnek, de melyik mozi mutat be éven te százötven filmet, mint n Magyar Televízió? Slajnos a világpiacon nagyon kevés a jó film, ezért vásárolunk speciális, TV-re készült filmeket, sorozatokat. Ugyanakkor nekünk is vannak TV filmjeink, mint a legutóbb bemutatott Utak és a Kreutzer szonáta, előkészületben van a Honfo- lalók, és most már a televízió is vásárol külföldi filmeket. Igyekszünk a színvonal igényeket okvetlenül betartani. — A pécsi és a bavanyai nézők szeretnének minél több pécsi és baranyai tudósítást, színházi és más közvetítést látni a ,,s£űkebb hazából”. Van-e erre több lehetőség, mint eddig volt? — A pécsi TV közvetítéseket illetően nincs „rossz lelkiismeretünk”. Mindenesetre várjuk, hogy a pécsi amatőrfilmesek minél több érdekes, jó anyagot küldjenek a televíziónak, ha pedig javulnak a technikai lehetőségeink, a televízió munkatársai az eddigieknél gyakrabban látogatnak majd Pécsre. Rlporter: Thiery Arpá4 Éneklő ifjúság hangversenyei-1 A Leöwey Klára Leány- - gimnázium énekkara Vö- 51 nöczky Endre vezetésével há- . rom művet adott elő. Pompá- -1 san szólt mindhárom mű. A • Pécsi Tanárképző Főiskola -jnői kara Dobák Pál irányivá■ sóval üdén, frissen énekelte ■ ; Schumann Vízirém című poé■ ' tikus hangulatú művét, Csaj■ kovszkij bájos karát, a .,Mái■ | naszedő lányok”-at az Anye■ | ginből. Énekük cizellált, nan- i 1 gulatos és emócióval telített volt. Agócsy László a Zene- j művészeti Szakiskola leányka- , ' rának élén négy művet vezé- ! , [ nyelt. A kórus hangszine, biz- . tos intonációja és tiszta hang- j , zása ezúttal is megkapó volt. j ; A hangversenyt a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeska-! rának műsora zártp be. VASÁRNAP DÉLELŐTT hangzott el a Nemzeti Szín- - házban a második hangverseny, amelyet Komlódi József művészeti előadó nyitott meg. Tizenhárom általános iskolai kórus vett ezen részt. Ezek kö- ; zül elsősorban a Mátyás k'rály utcai Általános Iskola kórusát, a Vasas II. Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola és a Bercsényi utcai Ált Iskola kórusát kell kiemelnünk. E kórusok vezetői: Ligeti Andor, Huba János, dr. Sólyom Józsefné és Füzes Kornélné — jaz elhangzott művek tanúsították — megtettek mindent fannak érdekében, hogy a lehető legjobb tolmácsolásban Szólaljanak meg azok a művek, amelyeket műsorra űztek. Várnai Ferenc ' KEDVES SZÍNFOLTJA városunk zenei életének az évenként megrendezésre kerülő éneklő ifjúsági hangversenyek. Ezeken a hangversenyeken adnak számot ifjúsági énekkaraink évi munkájukról. Sikerükre jellemző, hogy, szépszámú hallgatóság előtt zajlanak le. Aki figyelemmel kíséri őket, megnyugvással állapíthatja meg, hogy színvonaluk felfele ívelő; egyre ssír.e- sebbek, tartalmukat tekintve gazdagabbak lesznek évről évre. A most megtartott hangversenyek ünnepi hangulatát megforrósította a nyolcvan éves Mester, Kodály Zoltán jelenléte. Megtisztelő volt ez a látogatás, amely kórusaink életében el nem múló emlékként é. majd tovább. Az első hangversenyre szombaton került sor a Liszt-teremben, ahol tíz énekkar (hét Középiskolai, a zeneművészeti szakiskolai és a két főiskolai) lépett fel. Kodály Cohors re- nerosájának összkarban való előadása után dr. Borsos József népművelési csoport vezető mondott ünnepi beszédet, majd Kodály Az éneklő ifjúsághoz! és A magyarokhoz! című műve hangzott el. A kórusok önálló műsora a Janus Pannonius Gimnázium leánykórusáéval kezdődött. Négy művet szólaltattak meg. Ezek közül Kodály Mily szép a veronai táj és Liszt Weimari népdal előadásával vonták magukra a figyelmet szép és finom éneklésükkel. A meglepetés erejével hatott a másodiknak dobogóra lépő Nagy Lajos Gimnázium diák-férfikara. Ez a fiatal, nemreg alakult kórus máris szép utat tett meg. Nemcsak szép és fegyelmezett megjelenésűikkel, hanem az egységes hangszín elérésére törekvő és koncentráló tevékenységükkel is hatottak. Dicséret illeti ’két Schubert—Dobos Májusi bordal pécsi bemutatójáért és Orff Bordaláért a „Carmina Buraná”-ból. Igen színes műsort és gondosan megformált műveket adott elő a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola leánykara. Mind a négy megszólaltatott mű megmutatta, hogy a kórus új állomáshoz érkezett. Az eddigiekről szólott énekkarokat itw- sivka Mátyás vezényelte. A műsor első része Kodály Kállai kettősével zárult a MŰM. 500. sz. Iparitanuló-intézet vegyeskarának előadásában, Pécsi Géza vezényletével
