Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

IMS. MÁJUS 7. ftlAPLÖ 3 Beruházás és anyagi ösztönzés Egy NEB-vizagálat nyomán EZ A NEB-VTZSGALAT tulajdonképpen csat a témá­iéban „egy”. Ez a vizsgálat ugyanis a megyei és a városi tanács irányítása alá tartozó beruházásoknál célul tűzte ki annak megállapítását, hogy az anyagi ösztönzők hogyan segítik elő a beruházási cél­kitűzések korszerű, gazdasá­gos és gyors megvalósítását. Ennek érdekében több válla­latnál, illetve üzemegységnél tartott mélyreható elemző vizsgálatot a NEB, a beruhá­zások jelenlegi stádiumáról. Csak néhány rövid kivonatot a több, mint egy hónapon ált tartó vizsgálatok eredményei­ről. Általában megáHapftotfcálk, hogy a beruházók nem vé­gezték eléggé megalapozottan beruházási programjaik össze­állítását, ami résziben arra ír­ható hogy többnyire mellőz­ték a tervező vállalatok köz­reműködését. A majd minden vállalatnál Stíimutathaitó hiá­nyos programkészítések fő­ként a költeég előirányzatok és a beruházások megvalósulási ütemezésében bizonyultak hi­básnak. így volt ez a Pécsi Közlekedési Vállalat garázs­átalakítási beruházásainál is, ahol az utólag módosított be­ruházási programra a beru­házás fétügyéletí hatósága nem tudott hitelkeretet bizto­sítani. Ebből adódott, hogy a kivitelezési szerződés megkö­tésére majd másfél év elmúl­tával kerülhetett tor. A PROGRAM nem keffl.5 előkészítésének következmé­nyeként került sor arra, hogy a Pécsi Építőanyaglpari Egye­sülés szamárfcutá jkeraknás mészégető kemencéjének be­ruházási programját két Íz­ben is elutasította a Beruházá­si Bánik. A Szigetvári Sütő­ipari Vállalat sellyei sütőüze­mének beruházási programjá­nál pedig egyszerűen nem került sor a beruházás befeje­zési határidejének rögzítésére. A Baranya megyei Patyolat Vállalatnál a késői tervezői szerződéskötések, valamint az a tény, hogy a tervezéshez szükséges adatokat nem kö­zölték időben a tervezővel, okozta, illetve akadályozza a beruházások tervszerű végre­hajtását A beruházások oka végeredményben a hibásan megalapozott beruházási prop ramban és a beruházók hozzá nem értésében keresendő. A Patyolat Vállalat beruházása három részre bontható: az alapberuházásra, a gőz-koope­rációs beruházásra és a paku­ra lefejtő állomás beruházá­sára. A beruházási program terrvszállitásá határideje saj­nos csak alapberuházásban valósult meg, amíg a fentebb említett két beruházás terv- szállítási határidejére még mindig nincs megkötve ez érvényes tervezői szerződés. Ebben elsősorban a megyei tanács tervosztálya követett e1 hibát, amikor a gőz-koope- isí ió és a pakura lefejtő be­ruházás átvállalásával olyan b. "itházások lebonyolítását fo- g- it.a el. amelyekre nem tu- d: ■ biztosítani megfelelő szak k ' :ettségü embereket. A Pa­ly tat mosoda beruházásánál a hiányos programokon és ki­vi'evezéseken túl a hibákat v e az is tetézte, hogy a ki­vitelező Bm. Építőipari Vál­lalhat sem teljesítette az éven- k’iti beépítési előirányzatát. A NEB által vizsgált beru­házások közül a Patyolat Válr- lalat beruházása, valamint a Szigetvári Sütőipari Vállalat ecllyeá üzemének beruházása, közvetlenül összefügg a ter­melési feladatokkal A Bzamárkuti és a kozári mészégetők esetében a beru­házás termelésnövekedési cél­kitűzést irányzott elő. ame­lyet a. vállalat be is épített a terveibe. A beruházások ké­sedelmes beépítése, illetve üzembe helyezése miatt pl a szaerrirkuti mészégetőnél 3375 tonna, a kozárinál 3000 tonna égetett. mésztermelés-kiesés számolható. UGYANCSAK jelentős anya tő érdekeltség fűződik a sely- lyei sütőüzem üzembehelyezé­séhez is, miután a modern gépekkel felszerelendő, gazda­ságos üzemelésű kemencék nemcsak az önköltség javulá­sában, hanem bizonyos mér­tékben kapacitás-növekedés­ben, valamint a munkakörül­mények megjavításában is je­lentkeznének. Ha már anyagi érdekeltség­ről beszélünk, a Patyolat Vál­lalat új üzemének megvalósí­tása legelőször is a korá bbi életveszélyes üzem leállítását, s a korszerű üzem, korszerű gépeivel együtt járó kapacitás növekedést, minőségi munkát, jobb munkakörülményeket eredményezne, amely végső fokon a lakosság szolgáltatá­sában hozna gyümölcsöző eredményeket A fenrtáekbői azt a körül­ményt vonta le a NEB-vizs- gálat, hogy nemcsak a beru­házásoknál előforduló hiá­nyosságokat kell bírálat mér­legére tenni, hanem a beru­házások lebonyolításában résztvevő dolgozók anyagi ér­dekeltségét is feltétlenül fi­gyelembe kell venni. Az. anya­gi ösztönzés pozitív hatása ma már minden vállalatnál kézzelfogható, s példák szá­zaival bizomyfthaitnánk a be­lőle származó erkölcsi és gaz­dasági előnyöket, mind a dol­gozóik, mind a népgazdasági érdekékre vonatkoztatva. E tekintetben tehát megálla­pítható az a helytelen szemlé­let; hogy amíg a beruházó vállalatok: egyéb más 1 alapte­vékenységei után prémiumo­kat. célfeladatokat tűztek ki az egyes dolgozók részére, ad- dög a [beruházások területén foglailkoztatatt dolgozók mel­lőzve vannak. S ahogy a jutalmazásra is csak elvétve találni példát, ugyanez tapasztalható a nega­tív (büntető jellegű) anyagi ösztönzés területén is. A vizs­gált beruházásoknál egyedül a Patyolat Vállalatnál került sor kötbér kifizetésére, a be­ruházók késedelmes szállítása miatt, vagyis a kifizetett köt­bérek legnagyobb része in­kább a kivitelezőknél merül fel. A NEB VIZSGALATI je­lentésében javaslatok is sze­repelnék. Többek között az, hogy az illetékes tanácsi szak­osztályok, a tervosztály, illet­ve a pénzügyi osztály válla­lati pénzgazdálkodási csoport­ja rendszeresebben ellenőrizze a beruházások lebonyolítását. Javasolják továbbá, hogy a beruházó vállalatok és azok felügyeleti szervei éljenek a helyes irányba ható, az egyéni jövedelmekben kifejezésre ju­tó anyagi ösztönző alkalmazá­sával. Vegyék figyelembe a beruházási tevékenységben közvetlenül részt vevő dolgo­zók jó munkáját, ugyanakkor azt is, hogy a beruházások előkészítésében, lebonyolításá­ban pontatlan, hanyag mun­kát végző, a pénzügyi és gaz­dálkodási fegyelmet súlyosan megsértő személyekkel szem­ben mindenkor érvényesüljön a feüjelőeségrevonás. — sgy Sanyi, a bűvészinas Cilinder 1866-ból — A legkedvesebb szám — A kellékek Amrein Sanyi tizenhat éves, szőke fiú. Arcán viseli a ka­maszkorból kilépő fiatal min­den vonását. Ritkás, szalma­színű bajusz-szakáll jelzi ki­teljesedő férfiasságát és a hangja is keményebb már — határozott A gépipari tech­nikumban tanul — első osztá­lyos és tanár vagy televízó- műszerész szeretne lenni. A mellékfoglalkozása: Bű­vészinas. Ügy fogadott vasárnap dél­előtt, mint a nagyérdemű pub­likum egy kíváncsi tagját, aki előtt produkálja magát. Bár a szobában — ahol fogadott, a Petőfi utca 64. szám alatt — semmi különös. Hacsak az a Javul a vidék lodrászellátotlsága A Pécsi Fodrász KTSZ terv­bevette, hogy Szanitlőrimcen júniusban férfi és női fodrá szatot, valamint kozmetikát nyit. Ezt megelőzően Keszűben és Szabadszentkirályoin kijáró férfi fodrászt biztosít, Vókány- ban pedig május elsejével a női fodrászat mellett egy na­pos férfi kiszolgálást is szer­vez. Faágy — 4 forintért Jól kereső ismerősöm megállított a napokban, s arra hi­vatkozott, hogy talán tájékozottabb vagyok nála, mondanám meg neki, ki, mikor rendelte el a magas „ágy-díjat” Harkány­ban? Látta, hogy nem értem a kérdésit, elmondta hát, hogy szorgalmas Harkányba járók, családjával együtt, nem mintha garasos lenne, de képzeljem csak el: tizenöt forint a nagy­kabin, négy a fürdő jegy, ötven forint körül van a vonat, né­gyüknek, ez eddig nyolcvanegy forint, s még nincs benne a koszit, merít, ha lemennek, az egész napot ott szokták tölteni, koszttal együtt tehát százötven forint a családnak hétvégi pihenője. Ez rendben volna, keres szépen, nem panaszképpen mondta eO, csak azt szeretné tudni, mindezek fejében miért, milyen rendeletre kémek a lééből készült napozóágyért dara­bonként négy forint használati díjat?. Ez plusz tizenhat forintot Jelent, s történetesen az 6 csa­ládja rá van utalva az ágyra, mert fázékonyak, nem mernek még a földre terített pokrócon napozni. Balaton mellé is szí­vesen járnak a nyári vasárnapokon, de — mint mondotta — sehol külön nem kell fizetni a napozóágyakért, csak Har­kányban. Sőt a gumimatrac egy órai díja is csak egy forint Szóvá kellene ezt tenni valahol. Szóvá tettük. R. l négy pakli kártya nincs pre­parálva, amelyik egy múlt századbeli nachtkaszli tank­jain várja, hogy kézbe ve­gyék.- Esetleg az a spárga az asztalon jelenthet egy mutat­ványhoz tartozó kelléket. — Mutass valamit? Sanyi átsiet a másik szoDá- ba, az a kelléktára. Jön is rö­videsen, fején cilinder, ölében különleges láda. Foggantyúja van és négy lába. Ha kell bű­vészasztal, ha szükség van rá — koffer. Sanyi megáll egy pillanatra, rámosolyog a pub­likumra és három ujjával le­veszi a cilindert. Már ez az ódivatú kalap is megér egy pillantást. — Alattunk lakik egy bácsi, attól szereztem. Tessék nézni, ez nem akármilyen cilinder. Aranyérmes, azért van a bélé­sében a hat aranyérem. A fel­irata: h. Gerersdorier 1866. Csaknem százesztendős. — Mennyi mutatványt tudsz? — Talán százat, százötvenet, nem számoltam... — A legkedvesebb? — A galambos, amikor a cilinderből egy élő galambot varázsolok elő... A tükör előtt Százötven mutatványt ta­nult meg 1957. óta, amikor először próbálkozott bűvész­kedéssel. Az édesapjától Ka­pott egy könyvet: Rodolfó ír­ta, a címe: Vigyátat! Csalok! — Ez igaz? — Minden bűvész csal, az benne a pláne, hogy a közön­ség nem tudja, mikor csal és hogyan. Az a fontos, hogy a közönség a bűvész élőit le­gyen és ne mögötte, meghatá­rozott szögből lássa a bűvész mutatványát — és mutatja a karjával a legkedvezőbb látó­szöget, ami biztosítja a teljes sikert Természetesen fontos a gyakorlás is. — Mindig tükör előtt gyakorolom az új számo­kat. Addig csinálom, amíg nem megy tökéletesen. Köz­ben mondom a szöveget is. Nem, sohasem írom le előre. Csak átgondolom, hogy ehhez a számhoz milyen szöveg len­ne a leghatásosabb. Aztán ha fellépésem van, akkor előtte mindig végigcsinálom az egész műsort. — Műsort? cSzűlőfiegíji jegíjzetek Nézem a jegyzetfüzetemet és ezt olvasom: „Békevonal..." Mi ez? Az országhatártól innét sárga földisáv, vagy het­ven hoidmyi: középkötött-lősz. Szőlőnek kitűnő talaj. Aztán párhuzamosan húzódik egy széles kocsiút Sárga, finom- szeopcsés és poros. Aztán egy akácos következik s ahol a fák kezdődnek, ott természetelle­nes földhalmok dudorodnak. Csak meg kell kerülni a hal­mokat és az erdő felől né­hány lépcső vezet le a szint | alá: betonbunikerek ... lőré- sek ... acél, cement... és kon­gó üresség Á parodatt szag, nyomasztó félhomály. Az öt­venes évek elején épültek. — Hivatalos neve volt: „Béke- vonal”. A falon groteszk szív, kő­vel karcolva s benne ez: „T-nct —Loli”. Ezt' már most raj­zolták fel. mintha mésszel volna be valar­ge fehér, fröcskölték mennyit — Az a fehér, — parafin. Meggátolja a kiszáradást. Ha a vegetáció megindul, a rügy át­töri a parafint — mondja Hemer ImszIó főkerfeész. — Sokkal jobb, mint az úgy­nevezett „bakhátas” eljárás. Sajnos, a szövetkezetek még idegenkednek a parafinos mód szertől — jegyzi meg a vil­lányi gazdaság üzemegység­vezetője, Leidinger Pál. III. II. ,, R ésnyitó-gép”. Traktor után kötött szerke­zet, amely tenyérnyi mélyen sávot hasít a löszbe, ugyanez a szerkezet vizet is ereszt a mélyedésbe, így alakulnak ki párhuzamos csíkok a hetven holdon. A traktort Beck Jóska vezeti. Nyomában vagy negy­ven asszony és lány. Színes ruhák, barna lábszárak, hom­lokba bukó hajtincsek. Rövid szőlődugványofcat szúrnak le a gép-hasátoitta árokba. A vesszők szabadon maradt vé­Az ország szőlőterületének rekonstrukciós feladatának egy részét végzik itt éppen, ezen a kellemes, meleg délutánon. A vesszők egy esztendőt (ve­getációs évet)! töltenek el az olltványiskolában, aztán jövőre kiültetik. Négyszáz hold új telepítés! — Mikor lesz ebből bor? — Mikor? Négy-öt esztendő múlva.., — Fajta?' — Opportó, kadarka, és van francia dugványunk is egy millió szál. A neve „Cabemet Franc”. Monpellieur-ből kap­tuk. — Színe, zamata? — Sötétvörös, kissé kelle­mesen fűszeres zamatú, bárso­nyos bort ad. Ez a fajta sze­reti ezt a lőszös talajt... IV. A villányiak az olitványi&ko- lájakból jövőre anyagot adnak telepítésre a testvérgazdasá­goknak, termelőszövetkezetek­nek és természetesen saját használatira is. Ebből a 70 hold nyi iskolából körülbelül 600 holdat lehet betelepíteni. — Szép munka. Az asszonyok, lányok, — kök itt dolgoznak havi ezerkettő— ezereégyszáz forintért — Uj- peüréről, Kisíkiassáról, Pécs- devecsenrőL, Ivánbattyánról im- dulinak tteggelenkónit munká­ba a gazdaság teherkocsijain. Heiner László mondja, hogy ef*v nagy sátrat állítanak fel ide az erdőszélre, hogy ha hir­telen vihar, eső érkezik — ami tavasz vége lévén igazán nem ritka, — legyen hová behú­zódniuk. Eddig a bunkerek adtak mé­rni védelmet... V. Békevonal... Nem kívánkozik idézőjelbe, mert nem v asbetem-monstru- rmokról van szó. Hanem az igaz békevonailról: amit Beck Jóska húz meg traktorával, hogy aztás nyomában a föld­bekerüljön a szőlővessző, ami igazán megfér az olajág mel­lett a béke szimbólumaiként. Ez a békevonal. Francia oltvány villányi földben. Ez is diplomácia. — Ebédidőben a hűs fák alá te­lepszenek a sizőlőmunikások. Bélkés csend és napsütés kör­ben az egész vidéken. Tolnai néni a legújabb vicceket me­séli a köréje koszorúban gyü­lekező lányoknak. Hoffmann Anna a vasárnapi futba’l-ered ményeket<?!) sorolja, a mécs­esekét a tévén nézi végig, — nemcsak a csatárokat ismeri „Ind — Lali** Hegyven asszony Sátor az erdőszélen névszerimt, hanem „szakbíró- latot” is mond. A fák alatti tisztáson két fiatalasszony Haász Vilmosné és Keresztes József né valami gyors ritmu­sú dalt dúdolgaitnak, tenye­rükkel verik az ütemet: Schmidt Mari pedig pirult arccal twisttel... — Most csináljátok utánam! — kiáltja. Hárman táncolnak és éne­kednek. Gaszt néni messziről figyeli őket. ö már nem érti ezt a táncot, az esztendők jócskán elzúgtak feje felett. De éllágyult pillantással kíséri a lányok táncát Mosolyog, aztán pihenten hunja le sze­mét néhány percre. Melegen, békésen süt a nap a szőlő­hegyen... Rab Ferenc — Igen, minden fellépéshez külön állítom össze a műsort. Legyen benne kártyatrükk és látványosabb eltüntetés, hely- cserés mutatvány. Mert a kö­zönség szempontjából nagyon fontos a csoportosítás. A múltkor, amikor Pécsett járt Rodolfó és fellépett az „Ez a hét is jól kezdődik’' cí­mű műsorban, az előadás után felkereste. A Mester tanácsai — Bemutatkoztam, hogy én vagyok Amrein Sándor, és szabad időmben bűvészkedés­sel is foglalkozom. A Mester sok jó tanácsot adott. Elmond­tam az egyik poharas trükhö- met, amikor letakarom a po­harat egy kendővel és eltün­tetem. Rodolfó ezt már úgy csinálja, hogy folyadék is ián a pohárban. Ez nehezebb, de elmondta, hogyan lehet utá­nozni ... A trükk természetesen titok. Hát akkor lássunk néhány mu­tatványt! — Szívesen! Ugye ez itt egy gyufásdoboz, tele gyufával. Megfordítom, ráfújok és ki­nyitom ... A földre néztem, egy szál sem hullott ki belőle. Becsuk­ta és megrázta. Zörögtek ben­ne a gyufaszálak. Sanyi maga készíti kellékeit. Van az udvar sarkában egy műhely — valamikor kecske- ól volt — abban fúr-farag tár­saival. Dömölki Lajos és Be­nedek Gyuri a segítője a bű­vészinasnak. Most például Ro­dolfó egyik trükkjét akarja elkészíteni, amikor egy nagy, fekete kockát átvarázsol egyik asztalról a másikra. — Na és az iskolában? —i Ott is kell bűvészkedni... A szünetben is, vagy az órán, de ott nem jó, mert a közön­ség az ember háta mögé is kerül és akkor már belelát a trükkbe. Mert egy bűvészmutatvány­hoz nemcsak kézügyesség, kel­lék szükséges, hanem megfe­lelő széksorokban ülő közön­ség is. Erre a célra pedig az iskolapadok egyáltalán ne»» alkalmasak. Ezért nem ked­veli Sanyi az iskolai mutatvá­nyokat, könnyen felsülhet ve-* lük. Egy siker azonban már biz­tos. A tanító Pénteken mutatja be a Pé­csi Nemzeti Színház a „Lilio­mot”, amelynek fürge-ügyes hintáslegényét — Iványi Jó­zsef alakítja. — Sanyi tanítot­ta meg a különféle trükkökre... Már félszáz fellépése volt nyilvánosan és egyszer a tele­vízió zsűrije is megnézte mu­tatványait, de... •— Kiestem a versenyből. Egy kaposvári kislány került be. — Az jobban csinálta? — Amit mutatott, az töké­letes volt, de többnyire kár- tyatrükkjei voltak, semmi lát­ványosság, csak kézügyesség, de az jól ment neki. Nem látnám, hogy bánkód­na miatta — csak amatőr bű­vész. Televízió műszerész akar lenni és ami precízség, szor­galom a bűvészkedéshez szük­séges, azt mind jól hasznosít­hatja hivatásának választott szakmájában is. Gáldonyi Béla Befejezte az idényt a mohácsi tartósító üzem Befejezte az idei szezonját I a MÉK mohácsi tartósító üze- [ me. Ebben az idényben össze­sen százhárom vagon árut ter­meltek, melyből ötven vagon savanyú káposzta volt, tizen­nyolc vagon ecetes paprika, ti­zenkét vagon ecetes uborka, tíz vagon kapros savanyú ká­poszta és kilenc vagon cseresz­nyepaprika. De legyártottak két vagon zöldparadicsomot és két vagon vegyes savanyú­ságot is. Termelési értékük hét millió forint volt, vagyis egy millió forinttal több, mint az 1961—62-es szezonban. Ezt fő­leg azzal érték el, hogy az áru nyolcvan százalékát — szem­ben a tavalyi 60 százalékkal — üvegbe rakták el. Így Buda pesten kívül egész Baranya * és Tolna megye hálózatát el­látták savanyúsággal. A közeljövőben tovább fej­lesztik a MÉK-nek ezt a fon­tos üzemét. Egymillió forintos beruházással ötven vagon be­fogadóképességű ciszternát épí, tenek. Ezzel mintegy százhar­minc-száznegyven vagonra nö­velhetik az eddigi százöt-száz- tíz vagonos kapacitásukat. Egy. új cikk előállítását is elkezdik A jövőben már nemcsak e«yet len tartócító üzem v,a" ' - ^ mohácsi MÉK üzeme is gyárt tasakos savanyúságot. Ezt húsz dekás polietin tasakban hozza forgalomban a kereskedelem. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents