Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

NAPLÓ 1963. MÁJUS 7.' 1 * « I ••• A: * {Tv A F *•* A * IV* Megtalálta a kulcsot l MAI-NAP*-A* ivsAr NAP—A* MAI* NAP-, a — Lássuk csak, mi van a hétfői kiadásban... Előbb a sportra tért volna, ha nem szólítják fel az első gidaion: „Keresse a kulcsút!" Néhány perc telt, csak oele, már behelyettesítette a sajtó­hibás betűket. — Akkor rögtön biciklire pattantam és hajtottam szél­sebesen a Tettyére Sajnos, nem lehettem az első, mert sokan keresgéltek már a ro­mok között. Amikor Latka István bejött a szerkesztőségbe, még javá­ban fűtötte a keresés izgalma. — Egy áteresz csőben talál­tam meg a kulcsot — úgy harminc centi mélyen törme­lékek között... Az őszinte gratulációt és a karórát köszönettel fogadja. r— Őszintén szólva, nehéz munka volt. Minden rést vé­gigtapogattam a romoknál, felmásztam a kövekre, sőt le is pottyantam egy bodzabokor Kellős közepébe ... Akkor azt mondtam: ott egye meg a kul- béot a fene, és háromnegyed órai keresés után vissze.for- dultam. De kalandvágyó em­ber vagyak, nem tudtam meg­nyugodni. Ha azt írják, hogy a kulcs a romoknál van, ott kell neki lenni. Akkor újból visszamentem a romokhoz, és ez volt a szerencsém. Latka István nemcsak ka­landvágyó ember, roppant kí­váncsi is. Például arra, hogyan keresik a kulcsot mások —, amikor az már régesrég az ő zsebében van. És mit monda­nak, amikor odaszól nekik: — Ne keressék már. Meg­van. Nem hisznek neki, csak haj­ladoznak tovább. Latka Ist­ván tudja: már hiába. Ő meg szépen felül a kerékpárjára és bejön az óráért. — Éppen jól jött ez az óra. Az enyém ugyanis zsebórából átalakított régiség... Az új szerzeményt karjára csatolja, cserében átadja a kulcsot, amellyel — reméli — találkozik még. (Harsány!) Mesterségem szókincsei... A vizsgaidőszak befejezté­vel igen nagy munka vár a Pécsi tanárképző Főiskola néprajzi és nyelvjárás-gyűjtő szakkörének tagjaira. A hall­gatók a nyár folyamán sza­bad idejükben a pécsvidcki bányászhagyományok gyűjté­sével foglalkoznak. Ezenkívül folyamatosan gyűjtik Bara­nya megye népmondáit is. A szakköri tagok feldolgozzák a kiveszőben lévő városi kismes­terségek: fésűsök, kékfestők, bábosok, tímárok, kosárfonók munkamódszereit és össze­gyűjtik .a mesterség szókin­csét is. Megvizsgálják, hogy módszereit és elnevezését te­kintve mi maradt meg a nagy­üzemi munkában a kézmű­iparból. A hallgatók szorgal­mát és lelkesedését mutatja, hogy ebben az évben heten nyújtottak be pályamunkát az országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtő pályázatra. Ünnepi Kodály-hangverseny Sildásta Az elmúlt év eredményeinek ér­tékelése alapján a siklósi járás lett a megye' legjobb já­rása. 1962-ben a siklósi járás lakói 1 444 000 társadalmi munkaórát áldoztak lakhelyük csinosító sáért, szebbé téte­léért A társadalmi munkák végzésében a járási székhely lakossága jár élen, mely mozgalmat indított a „Virágos Siklósért”. Célja, virágteaiigert vará­zsolni Siklós falai közé, aíhol arra mód van — utcákon, te­reken, udvarokon virág- és gyepsző­nyeget létesíteni. A „Virágos Sik­lósért” mozgalom­ról a legutóbbi ta­nácsülésen is tár­gyaltak. Azóta fel­kérték a községben élő kertészeti szak­embereket: segítse­nek a mozgalom irányításában. A mozgalom „gazdá­ja” tulajdonképpen a 'községfejlesztési állandó bizottság, résztvevője min­denki lehet, aki e szép munkából részt kér. A község KISZ-fiataljai már- .is jelentkeztek, pártfogásba vették a községi fürdőt, melynek hárotn- holdnyi parkterü­letét gyomtalanítot- ták. A KlSZ-fiaita- lokon kívül számo­sán jelentkeztek a parkok, utcák csi­nosítására. A köz- sógfejlesztésá állan­dó bizottság min­den segítséget szí­vesen fogad. Idojárásjelentés a Várható Időjárás kedd estig: ke­vesebb felhő, néhány helyen futó eső. Gyengülő légáramlás. A vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet négy—nyolc, a legma­gasabb nappali hőmérséklet hol­nap 15—18 fok között, Közlemény Pécs város ül. kerületi tanácsa értesíti a lakosságot, hogy Pécs megyei jogú városi tanács végre­hajtó bizottsága 421/1963. sz. hatá­rozatával a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. trv. 2. §-a, illetve a 7/1962. (III. 13.) korm. sz. rende­let értelmében a in. kerüld terü­letén a földek rendeltetésszerű használatának felülvizsgálatát el­rendelte. A felülvizsgálatot az er­re a célra alakult bizottság 1963. május 6. és október 31-e között köteles lefolytatni. A III. kerületi tanács felhívja a lakosságot, bogy a bizottságot munkájában támo­gassa. Áramszünet Május 7-én és 8-án 8—18 óráig kisfeszültségű hálózat karbantar­tása miatt a Basamalom üt, Bul- gár út, Czlnka P. u., Dankó P. u., Ditz-malom, Euzin út, Kis- Balokány u., Nárcisz utca terüle­tén. Május 7-én és 8-án 7—17 óráig Patacs-Cserkút és Cserkút köz­ségben. Május 9-én 7—17 óráig Aranyos­j gadány 1, Kővágótöttös és Sza- badszentkirály községekben háló­zatkarbantartás miatt. Áramszünet lesz május 6-tól 18- ig reggel 7 órától 17 óráig halózat- j karbantartás miatt Gyód község- ' ben, < A bérleti nagyzenekari kon­certek ezidei sorát az alkalom­hoz méltó nagyvonalúsággal zárta le a vasárnapi Liszt-ter­mi, illetve a Nemzeti Színház­ban hétfőn este megtartott ün­nepi Kodály-hangverseny. A Mester jelenlétében három monumentális műve — a C- dur szimfónia, a Budavári Te Deum és a Psalmus Hungari- cus szólalt meg Antal György vezényletével a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Szimfonikus Zenekar előadásában. A Bu­davári Te Deum szólónégye­sében a szárnyaló szopránú Szecsődi Irén és a Psalmus tenorszólamát is drámai erő­vel megszólaltató Réti József mellett örömmel hallottunk két pécsi énekest: Pécsváry Gabriellát és Marczts Deme­tert, akik ebben a műfajban is bebizonyították egyébként már ismert kiváló képességeiket. A hangverseny pécsi bemu­tatóként Kodály C-dw szim­fóniájával kezdődött. A Szim­fonikus Zenekar a hosszú és meglehetősen zsúfolt hangver­senyévad végén is friss len­dülettel, őszinte muzsikáló kedvvel és érzékelhető szere­tettel oldotta meg feladatát. A zenekar játéka pontosan azt domborította ki Kodály legújabb nagyzenekari alko­tásából, ami annak legfőbb értéke, s melyet a mű elemzői kantibilitásnak neveznek. „Az énekes zene nagy mestere a hangszerektől is azt kivonja, amit az emberi hangtól: éne­keljetek!" A Pécsi Szimfoni­kus Zenekar valóban teljesí­tette ezt a kodályi parancsot: daloltak a vonósok, énekelve szólaltatták meg a szimfóniá­nak az élet igenlését, az em­bernek a jövőbe vetett hitét • kifejező hol poétikusan lírai, I hol derűsen optimista, de min­denkor világosan áttekinthető szerkesztésű témáit, köztük a j legszebb, legemlékezetesebb, Jegdalolhatóbb témát: az első | tétel főtémájával rokon, a réz- i fúvókon felharsanó harmadik tételbeli főtémát. A Szimfóniáról bemutatása után az a vélemény alakult ki, hogy inkább összegezést, mint j új hangot jelent Kodály ze- 1 neszerzői munkásságában. A I pécsi premiernek számító első j számától eltekintve a hang- j verseny további része ha- isonló módon inkább városunk zenei élete utolsó tíz esz'en- dejének összegezése volt. A Pécsi Liszt Ferenc Kórus re­pertoárján évek óta szőrei, lő Budavári Te Deum és Psal­mus Hungaricus együttes meg szoláltatása azt a jelentős mű­vészi eredményt reprezentál­ta, melyet az oratórium-kórus­sá kikristályosodott Liszt Kó­rus tíz esztendő alatt elért. Ennek a hatalmas létszámú, jó erőkből álló kórusnak fe­gyelme, pontossága ezúttal is az alkalomhoz, a Mester jelen­létéhez méltó teljesítményt nyújtott. Kitűnő alkalom kí­nálkozott arra is, hogy lemér­hessük egy-egy mű ismételt meghallgatása által a kórus fejlődését, ami különösen a Psalmus Hungaricusnál volt erősen észrevehető. Ezúttal nemcsak a mű egészének hűen tolmácsolt oratorikus hangvé­tele volt jobb, érettebb, biz­tonságosabb bármelyik eddigi előadásnál, de a részletszépsé­gek kidolgozottsága is hozzá­járult a monumentalitásból fakadó élmény maradandósá- gához. A Liszt Kórus, helyét mindvégig kitűnően megállva, valóban főszereplője tudott lenni a hatalmas alkotások méltó megszólaltatásának. Erőssége változatlanul a szop­rán, mely az alttal együtt kü­lönösen a Psalmus szöveg­nélküli jajongásánál, de a tel­jes kórusjelenetekben is ma­gasszínvonalút nyújtott A fér- fiszólamok tömbszerű, szép hangzásuk ellenére, talán számbeli arányuk miatt is, kissé háttérbe szorultak. A helyesen felismert kodályi drámai építkezés szabályainak betartásával sikerült a csúcsok izzó fortisszimóit erővel és hanggal éppúgy bírni, mint a technikailag is kifogástalan pianisszimók áttetsző finomsá­gait visszatükrözni. A forró hangulatú hangver­seny köszönhető Antal György gondosam elémző, alapos be­tanító és átélten vezénylő munkájának. A Liszt Ferenc Kórus élén országos elisme­rést sikerült kivívnia, kon­certjeit mindenütt esemény­ként tartják számon és me-‘ leg szeretettel fogadja a kö­zönség. A sikeresen lezáruló évad után kívánjuk, hogy vá-j rosunk zenei életének ez a je­lentős reprezentánsa a leg­magasabb színvonal megtartá­sáról ezentúl se mondjon, le. Várjuk hangversenyeiket, me­lyeken szép terveik valóm- válásaként újabb előrelépéssel a már repertoáron lévő orató­riumok mellett újabb zerei „csemegével” örvendeztessék meg a tapsokkal sohasem fu­karkodó, hálás természetű jé- csi közönséget. — nt — — UJ HELYRE KÖLTÖ­ZÖTT a KISZ Pécs váró i Bizottsága. Uj címük: Rét u, 4. (A Dunántúli Napló épü­lete ) Kérik az alapszerveze­teket, hogy ügyeik intézése végett a jövőben itt keressék a bizottságot. — BÉKENAGYGYŰLÉST rendez a Hazafias Népimnt máj. 9-én du. 5 órai kezdettel Komlón, a Zrínyi Művelődési Házban. Az előadó Dezséri László lesz. — CSEHSZLOVÁKIÁBA exportálták az első 21 5 00 csomó zöldhagymát a ma- gyarbólyi termelőszövetke­zetből szombaton. Ma, ked­den 30 ezer fej salátát szál­lítanak Mohácsról, szintén Csehszlovákiába. — ÜZLETHÁZ ÉPÜL Va­sas Il-n, egymillió forintos költséggel. Az épületben mé­retes és javító szabó és ci­pész részleg, fodrász és fény­képész, valamint üveges szö­vetkezet kap helyet. A nem­rég elkészült tervek alapján a Pécsi Építőipari Vállalat kezdi meg a napokban a munkát. — NEGYVENHAROM- EZER forint értékű virágot vásároltak szombaton anyák napjára a pécsiek a Kerté­szeti Vállalat üzleteiben. Kü­lönösen a tulipánnak, a gyöngyvirágnak és nefelejcs­nek volt nagy keletje. Eligazítás Szemüveges, sovány, akta­táskás fiatalember idegesen topog a Széchenyi téren. — A Nádorban foglalt, a Mecsek cukrászdában rossz a telefon Az IBUSZ előtti fülke nem jó, ez meg kidob­ja a pénzt... — mutat az újságárus melletti telefon­fülkére. — Most mit csináljakT.. 48. Az NKP néhány tagja és a párthoz kö­zelálló aktivisták már jóval ez előtt spe­ciális feladatot kaptak. Ennek a lényege ab­ból állt, hogy be kellett épülni Hitler párt­jába, a nemzeti szocialista pártba, és kü­lönböző szerveibe, s ott gyökeret ereszteni, vagyis az ellenség soraiban dolgozni a párt­nak. Ilyen megbízatást teljesített Karl Krieger, a pártonkívüli közgazdász is. Megkönnyí­tette a helyzetét, hogy — amint az Ostburg Ortsgruppenleitere és a város más főko­lomposai tudták — kispolgári családból származott. Krieger apjának szőrmeáru üzlete volt. Karl Krieger 1932-ben belépett a nemzeti, szocialista pártba. A lakásán, a társalgó fa­lára kitette Hitler nagyméretű arcképét, a kártyaasztal bársonyterítőjén pedig állan­dóan ott volt a „Mein Kampf" bordó szaty- tyánbőrbe kötött, dísznyomású példánya. Ettől kezdve kettős életet élt Krieger, — állandóan telve veszéllyel és örök izgalom­mal. Szüntelenül bizonyítani kellett a rend­szer iránti hűségét. S Krieger ezt rendkívül nagy ambícióval tette. Aktívan résztvett példának okáért az 1934-es júniusi esemé­nyekben, ugyanúgy, mint Heinz Upitz, 6 is vadászott Ernst Rohm elvbarátaira, s kö­nyörtelen volt azokhoz, akiket fel kellett kutatnia és meg kellett semmisítenie. Igaz, a lelkiismeretének nem kellett tiltakoznia, hiszen ezek az emberek, bár Hitler oppo­nensei voltak, de mégis megmaradtak ná­ciknak, a német munkásosztály féktelen ellenségének. Krieger helyzete a nemzeti szocialista pártban június után véglegesen megszilár­dult. Felvették az SS-be, utána pedig meg- kai :a a „Gans-Behmer” gyár irodavezetői állását, amely nem járt túl sok munkával, inkább magas fizetéssel. Khümetz igazgató rendkívül becsülte a pontosságáért .és szol­gálatkész jelleméért, * teljesen megbízott benne. Ez volt Kari Krieger. Miután befejezte a telefonbeszélgetést Staleckerrel, elgondolkozva lapozta az új sofőr iratait. Majd gyorsírót hívott, s ledik­tált egy megkeresést a hamburgi katonai parancsnokság részére Henrich Guberál. — Ki írja alá? — kérdezte a gyorsírónő. — A gyár igazgatója. Tegye át gépbe, vigye be Khümetz úrnak aláírni és küldje eU \ : A gyorsírónő fogta a jegyzetfüzetét és kiment. Krieger nyugodt volt. Tudta, milyen vá­laszt kap majd a gyár Hamburgból. Shu- bert bízta meg, hogy helyezze el a gyár­ban Krauset. Krieger külön ebből a célból elment Hamburgba, s ellenőrizte azt, amit előző nap telefonon megtudott: a kórház megsemmisült, s a katonai parancsnokság­nak csak az ott gyógyított betegek névsora áll rendelkezésére. S az egyik névsorban, — amint erről Krieger meggyőződött — ott állt Heinrich Gube neve is. Tíz nap telt el. Aszker, amikor egyik al­kalommal találkozott a gyárban Kriegerrel, odasúgta neki, hogy szeretne vele beszélni. Aszker nemsokára az irodavezető szobájá­ban ült, s egy kérdőívet töltött ki nagy buzgalommal. —- Ismeri ezt a nevet: Heinz Upitz? — kérdezte, közben suttogva. — Az SS Grúppenführere? — Igen. Most itt van Ostburgban, s már többször kellett elvinnem hozzá az igaz­gatót. — Jól ismerik egymást Uvitzzal. Khümetz nagy fasiszta. „Hoche Schulet" végzett va­lamikor, és egyidőben Zellenleiter volt. Úgyhogy eléggé utálatos figura. — Krieger elnevette magát. — Jobb „gazdáról” nem is álmodhatott volna. S ráadásul régi tagja az SS-nek is. — Igen... — Aszker elgondolkozott. — •A napokban hosszabb útra indulnak Khü­metzzel. Nem máshova, mint Auschwitzba. — Mit akar ő ott? Ahá, értem már. Fog­lyokat. Munkaerőt. Érdekes. Nekem nem szólt, hogy menni készül. Krieger felállt, s fel-alá járt a szobában. — Mikor indulnak? — kérdezte. — Holnapután. — Igen... Most jut eszembe: tegnap megjött a rendőrség válasza, úgyhogy most már végleges az állása. — Köszönöm... Szerettem volna emlí­tést tenni Wiesbachról, a hegesztőről. — Igen, tudok róla. Schubert már beszélt erről. Foglalkozzunk Wiesbachhal. Mire visszajönnek Auschwitzból, bizonyosan tud­nak valami közelebbit. Attól tartok, hogy ön téved ennek az embernek a megítélésé­ben. Ma ismét utánanéztem. Csak jót mon­danak róla. — Nem egészen értettük meg egymást. Én egyáltalán nem remélek tőle semmit. Csak pusztán szeretném megnézni egy ki­csit jobban. Kiféle-miféle. Ennyi az egész. * A következő reggelen, amikor Aszker a gyárba vitte az igazgatót, Khümetz érdek­lődött: útrakész állapotban van-e a „Buick”. — Tegnap, amikor bevittem a garázsba a kocsit, futólag megnéztem, igazgató úr. Azt hiszem, fel kell majd nyitni a motort és alaposan meg kell nézni a hátsó futó­művet. — Jól van, — mondta Khümetz. — Csi­nálja meg, csak igyekezzen vele. Majd in­tézkedem, hogy adjanak maga mellé segít­séget. Amint beértek a gyárba, Aszker a külön színbe vitte a kocsit. Azonnal jelentkezett nála a műszerész, akit Krieger küldött. Otto Stalecker volt az. Gyorsan végigvizsgálta a motort, aztán a kocsi alá bújtak. Aszker a hátsó tengelyűé matatott, Ottó pedig ellenőrizte a Kormány­kerék húzószerkezeteit, s a fékrendszert.. Stalecker kezéből hirtelen kipattant a csa­varkulcs, s erősen a kocsi széléhez vágó­dott, s látták: egy kis repedés támadt a karosszéria szélén. Aszkemek éppen ka­póra jött ez. (Folytatása következik) Honnét tudnék telefonálni? — kérdezi az egyik tősgyö­keres pécsitől. — Egyszerű kérem. Hívja fel a 08-at, az talán meg­mondja. — nist — — Érettségi találkozó. A pécsi Gépipari Technikumban 1958-ban végzett IV. b. osztály 5 éves találkozóját május 26-án tartja. A megbeszélést az iskolá­ban 10 órai kezdettel tartjuk: Jelentkezni Magyar, Alkotmány u. X. szám alatt lehet. — VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST tartanak május 9-én, déle ött 9 órától a KPVDSZ szehiá- zában a KISZÖV aktívái — MEGKEZDŐDÖTT a ta­vaszi vadászidény Baran á- ban is. A hét végén ! ét­két nyugatnémet nő és f 'rfi érkezik a Mecsekbe, Lbol húsz őzbakot lőhetnek ki. — ÖNFELSZEDŐ SEPRŐ- AUTÓT kap a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Az autó segítségé­vel nemcsak seprik, hanem fel is szippantják a pécsi ut­cák szemetét. — FÉRFI- ÉS NŐI Fi J- RÁSZ felszerelésekkel ellá­tott autóbuszt kap a pecsvá- radi járás. Az autóbusz na­ponta járja a községeket, s helyben készíti a frizurákat a vendégeknek. Ha ez a busz népszerűvé válik, akkor a megye többi járása is kap ilyen „utazó üzletet”. PIRANDELLO-EST május 13-án, hétfőn este 7 órakor Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.) Bevezeti: Kolozs- vári-Grandpierre Emil író. Közre­működnek: Mensáros László, va­lamint Dobák Lajos, Fúlöp Mi­hály, Karikás Péter, Koós Olga, Koppány Miklós, Vág Mari. Vég­vári Tamás, a pécsi színház mű­vészei, a IV. Henrik című darab előadásában. Jegyelővétel az írók Könyvesboltjában és a Művelő­dési Házban*

Next

/
Thumbnails
Contents