Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

IMS. MÁJUS 29. iiiaplA 3 ff1 Fáraói" módszerek egy korszerű gyárban A HELIKON UTÁN A Mohácsi Farostlemezgyár a megye iparának büszkesége. Korszerű, egy évtizedes múlt­ra sem tekint vissza, az ötve­nes évek közepén végeztéik telephelyén az első kapavá­gást Hasznos, mert fában szegények vagyunk, és a mo­hácsi gyár az értéktelen, ár­területeken termő fákait (fűzt, nyárt hársot, erdei fenyőt, nyírt) hasznosítja, belőlük az ipar­ban sokféle célra alkalmas farostlemezt állít elő. Hogy a gyár dolgozód sem végzik rosz- szul munkájukat, bizonyítják azok a görög és francia meg­rendelések, amelyeket a ha­zai szükségleten felül igyekez­nek kielégítem. Mindez szöges eSlentétfcen él azzal a primitív, kezdetle­ges módszerrel, amivel a gyár ban az anyagot mozgatják — a megérkezéstől a feldolgozás kezdetéig, rnaijd a kész árut a gépektől a vagonokig. Mikor térül meg a 14 milliós kikötő? A Mohácsi Farostlemezgyá­rat 1955-ben kezdték építeni, s ez első — egyébként az NDK-ból importált — gép­egységét 1959. tavaszán állí­tották munkába. Ennek a gépegységnek kapacitása éven­ként 14 000 köbméter farost­lemez. A másik gépegységet Svédországtól vették, s ez 1961. őszén lépett a termelés­be, a évi termelése 21 ezer köbméter. A gyárat a Duna mellé, at­tól pontosan 800 méterre te­lepítették, s mivel fcűyó mel tett van és áruját messziről kapja, kikötőt is építettek számára. Az építési költség kereken 14 millióba került. Egy pfittama/fcig sem kétséges, hogy kikötőre nagy szükségük volt. Az viszont már kétsége­sebb, hogy a két, egyenként há­rom tonnás félpartál darut, hogyan lehet kihasználni. Mint Papp Ferenc eüvtárs, termelési osztályvezető, a kísérőm meg­jegyezte: szabvány, hogy ket­tőt építsenek. Ha már így van, nem lehet mást tenni, mint „begazdáJkodni” a rop­pant költséget, ami viszont a kihasználtságával nem áll egyenes arányban. A gyárba érkező fának ugyanis mind­össze 30—35 százaléka érkezik bajéval, a többi vasúti vago­nokban. Nyolcvan ember a fatéren! A mintegy 28—30 holdas faitér a gyár „gyomra”, amely falánkul eszi a nyereséget A fatérre vagonok érkeznek fá­val rakottam, s a rengeteg fái (az üzem naponta 600 űnmé- tert apadt fel} a munkások kézzel rakják ki a vagonokból, mint üt mondják: fáraói” módszerrel. A kézi miumka még az uszályos kirakodásnál is (fivik, hisz a daru a csillé­ket beemeli ugyan az uszály­ba, de ott kézzel rakják meg. A csillékből aztán a földön kézzel rakják ki a fát, majd újból kézzel a kisoyomtávú vasúti kocsikra. A vagonkira- kás után is előbb a faitérre „terekké a fát, majd kézzel dobálják a kiskocsikra, mélye­ket Diesel-mozdonyok húznak az aprítóki g. A fatéren nem kevesebb, mint 80 ember talál íw miunkát, s hogy ez mit je­lent, csak akikor értjük meg, ha megtudjuk, hogy a kettes gépegység egész munkafolya­matában mindössze 90 ember vesz részt, bár még ebből is sokan (kb. 30 fő) a gyártás utolsó menetében szállítással vannak elfoglalva. Miért ilyen nagy az élőmunka aránya a gyárban, miért kerül nagy összegekbe a nyersanyagnak a gyártásmenetág történő szál­lítása? — Ez nem való újságcikk­be — mondja halkan Papp Ferenc — de bizonyos körök­ben úgy vélik, hogy nálunk olcsóbb a kézi munka, mini a gépi. — „Elspóroltafc” talán gép­egységet a felszereléskor? — Nálunk ilyen hosszú tá­volságon szállítószalagok, il­letve láncos kaparószaLagok teanémek kezelhetők bélen. Lengyelországban kapar rószalagokkai viszik a fát a vagonból az aprítóig, de nálunk nagy a távolság. Hogy miért, azt már meg se merem kérdezni. A csonka automata A faltértől végágmegyünk az egész munkafolyamatom, vagy ahogyan itt nevezik, a techno­lógián. öröm nézni, különösen a kettes gépegység munkáját Attól kezdve, hogy a 190 ló­erős gép felszeleteli a rönk­fát — a kész farostlemezig szinte emberi kéz nem nyúl anyaghoz. A gépsorok végén azonban mintha valami „hiányozna”, s emiatt újból a kézi erő ve­szi ót a gépek munkáját Az I-esmél például kézzel rakják be a 60 méter hosszú edző­hűtő kamrába a lemezeket, s kézzel veszik ki. A szélezés. osztályozás, a raktárba szállí­tás, rakodási munkája ugyan­csak kézi úton történik. A II- esnél is már elfelejthetjük a XX. század közepére jellemző izotópok segítségét A görgő­sortól kezdve itt is belép a munkáskéz, s viszi, cibálJja az óriási lemezeket, az edzőkam­rába, a hűtőkamrába, a vize­zőbe, a pihemtetőbe, a széle- zőhöz, a manipulátorhoz, a gyenge vigasz, hogy kocsikon lokdösik. Nyugodtan mondhat­juk, csupán szállítással 120 ember foglalkozik a gyárban s „tiszta” termeléssel kb. fe­le. „Vegyen kocsit, ha altar"! A munkaifoílyamatofc legvé­gén pedig — és szántén nem a gyár vezetődnek vagy dől-; gozódnak hibájából. — újból szomorúan kéül tapasztalnunk, hogy a gyárból kikerülő le­mezeket kézzel rakják a va­gonokba. A MÁV vagonjai korszerűtlenek, nem alkalma­sak arra, hogy gépi targoncá­val, — amely emelővel fel­szerelve egyike a legjobb szállítóeszközöknek, — lehes­sen megtölteni őket. A farost­lemez pedig a sok kézi szállí­tásban, emelgetésben nem egyszer megtörik. Felületén hajszálfinom repedések kelet­keznek, tehát itt a minőség közvetlen veszélyeztetése folyik. Mit mond a MÁV? Egysze­rűen csak azt: „Ha másfajta ' vagonokban akar szállí tani a gyár, csináltasson másfajta vagonokat”... A gyár hatalmas udvarán újabb építkezés kezdődött. Készül a Ill-as gépegység, a Lakkos és lamámátos üzemrész. Az innen kikerülő lemezek tobbszínűek, a lkalmasa Ír bú­tor, hajó, vagon, gépkocsi, va­lamint építőipari felhaszná­lásra. Sav- és iugáBók, tűrik a parázst, egyszóval minden igényt kielégítenek. Jelenleg ezeket külföldről hozzuk be A harmadik gépegységet a Komlói Építőipari Vállalat készíti. Az elkészülés határ­ideje a lakkos üzemnél 1963. december 30„ amiből semmi sem lesz. Minden hónap ki­esés, viszont a magyar nép­gazdaságnak havonta 2.5 mil­lió forintjába, avagy 57 ezer dollárjába kerül. Automatizálni! Igen, ez a feladat, nem tehetnek a Mohácsi Fa­rostlemezgyár tervedről (épí­tési és gépterveiről) a mohá­csi gyár dolgozói, s hiába végzik lelkiismeretesen mun­kájukat, hiába küzdenek a versenyben a jobb minőségért, ha az egyik végén a feneket­lent zsákból kiszóródnak a forintok. A hármas üzem, amely most épül, ötszáz mé­terre van a másodiktól, annak raktárától. Sajnos, messze van, és most már nem lehet közelebb rángatni. Annyit azonban meg kell csinálni, hogy a két üzemrész közötti szállítást teljesen gépesítsék Bräts István Végetértek a keszthelyi He­likoni Ünnepségek, melyeken 3 napon keresztül közel 4000 dunántúli diák mérte össze tu­dásét, adott számot kulturális és művészi képességeiről. A találkozón Pécs és a megye számos középiskolája vett részt, tegyük hozzá: eredményesen, alapos felkészülségről, kielé­gítő tudásáéi, fegyelmezett magatartásról téve tanúságot. Van azonban a helikoni vetél­kedéseknek néhány olyan ta­pasztalattá, melyekről érdemes szólni, hogy az elkövetkező években még eredményesebb tegyen a pécsi, baranyai diá­kok szereplése. Az idei Helikonról a bíráló­bizottság beszámolója is azt állapította meg, hogy a múlt évekhez képest emelkedett a középréteg művészi színvama- k. Ez azt jelenti, hogy hiány­zottak a különösen kiemelke­dő teljesítmények, de színvo­naltalan produkció sem akadt (pL giccses képzőművészeti al­kotást nem küDtejk be), és lé­nyegesen csökkent a fokozatot el nem ért résztvevők száma. A magasabb átlagszínvonal annak az eredménye, hogy a Helikonra csak a megyei kul­turális szemlén fokozatot elért résztvevők nevezhettek be. — Szükséges azonban, hogy a jövőben a KISZ ölfenőrzése mellett még fokozottabb gond­dal és szakmai körültekintés­sel végezzék el a zsűrizést, s feltétlenül szükségesnek lát­szik különválasztani a gimná­ziumokat és a technikumokat, hiszen ebben az évben Bara­nyában számos technikumi ta­nulót zsűriztek ki a gimnazis­tákkal való egyszintű értékelés miatt és így Keszthelyen ke­vés technikumi versenyző in­dulhatott, ami többek között a tavalyi serlegnyertes Zrínyi Miklós Közgazdasági Techni­kum idei második helyezését is előidézte. A középréteg színvonal- emelkedése az ezüst fokoza­tok számának növekedésével is lemérhető, másrészt a magasabb művészi mérce következtében sokan kaptak ezüstfokozatot olyan teljesít­ményért, amiért tavaly még arany járt. Gondoljunk csak a három pécsi iskola zenekará­ra, ezúttal ezüst fokozattal Mlett megelégedniük. A pé­csiek legdöntőbb fölénye a kórusoknál nyilvánult meg, amit az is bizonyít, hogy a kiadott aranyérmek közül öt Baranyába került: négy Pécsre és különösen örültünk a Kom­lói Kun Béla Gimnázium lel­kes gárdája sikerének. Pécs gazdag kóruskultúráját dicsé­ri, hogy olyan iskolák is ki­váló helyezést értek el, ahol pedig rendszeres zened okta­Negyven mázsa alma holdanként A termés 90 százalékát külföldre szállíthatja a József-majori gyümölcsös KELLEMES meglepetést tartogatott a résztvevők szá­mára a keddi józsefimajori be­mutató, mely a tanulni és ta­pasztalni vágyók érdeklődését teljes mértékben kielégítette. A nagy dologidő ellenére szép számmal jöttek el termelőszö­vetkezeti és gazdasági szakem­berek a pécsi gazdaság ren­dezvényére s ez a tény is mutatja, hogy az új módsze­rek, eljárások élénken érdek­lik az embereket. A Pécsi Ál­lami Gazdaság ezúttal valóban újat, hasznosat mutatott be. A fiatal 350 holdas józsefimajori gyümölcsös különösen a 150 hold termőkaros orsóművelésű törpe almás a legszebben be­állt ilyen telepítés az egész országban. A keddi ankét aktualitását a helyszíni növényvédelmi be­mutató adta meg, a résztve­vők azonban még ennél is na­gyobb érdeklődéssel figyelték Ezernyolcszáz sportöltony A Pécsi Ruhaipari Vállalat konfekció-üzemében ebben a hónapban elkészítettek 1800 divatos kamasz eportőltönyt Rövidesen kapható lesz az üzletekben. Timon Bélának, a gazdaság főkertészének beszámolóját, hogyan igyekszik a gazdaság gyümölcstermesztésben elérni a világszínvanalat, mit tesz­nek azért, hogy megerősítsék exporthelyzetüket és verseny­képességüket a világpiacon. Mint az előadásból is kiderült, a világszínvonal eléréséhez hármas út veret; nagy meny- nyiségű, jó minőségű és olcsó gyümölcs előállítása, s a pé­csiek eddig — bár fiatal gyü­mölcsösük még nem fordult teljesen termőre — mind a há­rom követelménynek eleget tettek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy tavaly a gyümölcsös exportki­termelése már 90 százalékos volt, és egy kiló jó minőségű exportképes alma előállítása — 7.50 forintos átvételi árral szemben — 1.40 forintjába ke­rült mindössze a gazdaságnak. Ennél olcsóbban, Üyen jó mi­nőségiben pillanatnyilag kül­földön sem állítják elő az al­mát s ez már erős verseny- képességet jelent a világpia­con, MILYEN módszerekkel, hogy jutott el idáig a gazda­ság, erre kaptak választ a ked­di bemutatón a szakemberek. A terület jobb kihasználása érdekében elsősorban a termő­felületet növelte a gazdaság a hagyományos 10x10 méteres kötés helyett 7.5x4 méteres kö­tésben telepítette a fákat. — így a hagyományos 60 darab­bal szemben 170 törpe fát tud­tak elhelyezni holdanként, ami mégegyszer akkora hozamot biztosít. További céljuk 5x3 méteres kötésben 400 fa elhe­lyezése, amelynél a fa sorok egy idő után teljes sövényt ké­peznek. Országosan a harma­dik ötéves tervben érünk el oda, hogy gyümölcsfa iskoláink ezt a töménytelen csemete szükségletet biztosítsák. A holdanként minél több gyümölcsfa azonban egymagá­ban még nem biztosít nagy termést, fokozni kell a táp­anyag visszapótlást is. 1—2 mázsáról 15 mázsára növelik a műtrágya adagokat holdan­ként s évente 100 mázsa szer­vestrágyát szórnak ki. de ez bőven megtérül a termésben. Fokozzák a munkák gépesíté­sét, az alacsony, maximum 3 méter magas almafák szedésé­hez nem szükséges létra, mert a termés a földről elérhető. Az idén már alacsony, úgyneve­zett szedő szánokat állítanák be, melyeken a rekeszeket I»; el tehet helyezni. Az alma ki­fogástalan minőségét, féreg- mentességét úgy biztosítják, hogy a gyümölcsösre korszerű növényvédelmi technológiát dolgoztak ki s minden főbb kártevő ellen speciális szerek­kel védekeznek. Ez évben vezették be a leg­korszerűbb módszert, amikor a csemetéket nem függőlege­sen, hanem megdöntve, 30 fo­kos szögben ültetik el s ezek égy idő után lugast képeznek úgy, hogy a termő hajtásokat vízszintesen kikötik. Ezzel a módszerrel már a második évben termőre fordul — a ha­gyományos öt év helyett — az alma, s a kertészeti főisko­la kísérletei szerint a 600 má­zsás termést is megadja hol­danként. Mivel Baranya nem kimon­dottan almatenmelő megye — az alma a páradús levegőt kedveli — a pécsi gazdaság­ban gondoskodnak a páradús levegő biztosításáról is. A 350 holdas gyümölcsös közepén lé­vő völgyben még ebben az éviben két 6 hold vízfelületű1 víztározót vagy mesterséges tavat létesítenék, hármas hasz­nosítással. Egyrészt a sok per­metezéshez szükséges vizet nyerik innen, másrészt öntözni fogják a gyümölcsöst, harmad­szor de legfőképpen a két tő biztosítja az almának szüksé­ges páradús levegőt. A KORSZERŰ módszerek alkalmazása, a nagy szakérte­lem és gondoskodás már eddig is meghozták eredményüket. Bár a józsefmajori gyümöl­csös még fiatal és csak két év múlva fordul teljes termőre, már az idén is 40 mázsa alma termést vár a gazdaság hol­danként. S a teljes beálláskor 100 mázsa almát szüretelnek majd le holdanként a legízle- tesebb Jonathán, Starking, Delicious, téli Aranyparmen és Húsvéti rozmaring fajtákból. tásról aligha beszélhetünk, mint pL a Zipemovszky Kán roly Gépipari és Erősáramú Technikum, a Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum vagy a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum. Ez a technikum —1 teljesen másirányú beállított­sága ellenére — is példásan megállta a helyét: a szellemi öttusa erős mezőnyében ezüst fokozatot kaptak és a techni­kumok sorában a hetedik he­lyen végezték. Egyébként a szellemi vetél­kedő döntőjében a pécsi leöweyista lányok izgalmas küzdelmet vívtak a székesfe­hérvári fiúkkal az első he­lyért. A pécsi lányok ötletesen és találékonyan oldották meg feladataikat, de a zsűri véle­ménye sizerint a székesfehér­vári fiúk egyenletesebb tu­dást árultak el. A következő években ügyelni kellene arra, hogy a pécsi csapat minden tagja egyformán vegye ki ré­szét a feladatok teljesítéséből, és ne mindig ugyanarra az egy tagra bízzák a választást A zsűri, önmagának ellentmondó döntése juttatott a Nagy Lajos Gimnázium Irodalmi Színpa­da gazdag koncepciójú, sizínvonallas kivditelezésiű mű­sorának ezüst fokozatot. Ezek az önmagukban magas művészi szintű produkciók mintegy 90 iskola összversenyében a Nagy Lajos Gimnázium szá­mára a kilencedik, a Leöwey Klára és a Janus Pannonius Gimnáziumok számára a Il­ii helyet biztosították. A még sikeresebb helikoni szereplés érdekében az együttesek mű­vészi színvonalának emelésén kívül arra kellene a jövőben törekedni, hogy lehetőleg minden ágban indítsanak kel­lő számú és színvonalú részt vevőt, hogy ezzel is megerősít­sék a középhadat, melyből minden bizonnyal ki fog majd emelkedni néhány arany vagy ezüst fokozat, ez pedig növel­né az iskola pontszámát. A3 idei Helikonon ugyanis a^i^ hallottunk szóló-énekest, (arany fokozatot a komlói Vincze Erzsébet ért el), hang­szeres szólistát és versmondót (aranyérmet Pécsről Kititics Mária, Komlóról Csikós János, valamint a mohácsi irodalmi színpad egy tagja kapott), pe­dig aligha képzelhető el, hogy a mai zenét tanuló, hangvér- nyekre rendszeresen járó fia­taljaink között ne akadna olyan tehetség mint amilye­neket a Győrből, Székesfehér­várról, Veszprémből, Szek­szárdiról jött diákok között hallhattunk. És szinte teljesen fehér folt a pécsiek szániára a népitánc, ugyanakkor ebben a művészeti ágban elsőrendűt nyújtottak a mohácsiak, szekszárdiak, dom­bóváriak, kaposváriak. Pedig akadna Pécsett is szakember és igen hasznos pontokat je­lentene szereplésük az iskolák­nak, mint ahogy a társastánc aranyfokozata is segítette a Leöwey Klára Gimnáziumot a 11. hely elérésében. A Székes- fehérvári József Attila Gimná­zium fölényes ponszámú első helyezését annak köszönhette, hogy szinte kivétel nélkül minden számiban indított részt vevőket, (pl. a különböző pá­lyázatokon valóságos aranyeső hullt a székesfehérváriak tar­solyába). Mi mindössze Lé- nárd László intarzia-munká­jának, Tárkányi Tibor irodal­mi riportjának és három hely- történeti tanulmány aranyfo­kozatával dicsekedhetünk. * — nt ­Vásároljon áttami kisházat! Fizetési kedvezmények, illeték- és 5 évit» <■ mentesség! Nagy választék a megye egész területén! Bővebb felvilágosítással az OTP fiókok szolgálnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents