Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-29 / 123. szám
IMS. MÁJUS 29. iiiaplA 3 ff1 Fáraói" módszerek egy korszerű gyárban A HELIKON UTÁN A Mohácsi Farostlemezgyár a megye iparának büszkesége. Korszerű, egy évtizedes múltra sem tekint vissza, az ötvenes évek közepén végeztéik telephelyén az első kapavágást Hasznos, mert fában szegények vagyunk, és a mohácsi gyár az értéktelen, árterületeken termő fákait (fűzt, nyárt hársot, erdei fenyőt, nyírt) hasznosítja, belőlük az iparban sokféle célra alkalmas farostlemezt állít elő. Hogy a gyár dolgozód sem végzik rosz- szul munkájukat, bizonyítják azok a görög és francia megrendelések, amelyeket a hazai szükségleten felül igyekeznek kielégítem. Mindez szöges eSlentétfcen él azzal a primitív, kezdetleges módszerrel, amivel a gyár ban az anyagot mozgatják — a megérkezéstől a feldolgozás kezdetéig, rnaijd a kész árut a gépektől a vagonokig. Mikor térül meg a 14 milliós kikötő? A Mohácsi Farostlemezgyárat 1955-ben kezdték építeni, s ez első — egyébként az NDK-ból importált — gépegységét 1959. tavaszán állították munkába. Ennek a gépegységnek kapacitása évenként 14 000 köbméter farostlemez. A másik gépegységet Svédországtól vették, s ez 1961. őszén lépett a termelésbe, a évi termelése 21 ezer köbméter. A gyárat a Duna mellé, attól pontosan 800 méterre telepítették, s mivel fcűyó mel tett van és áruját messziről kapja, kikötőt is építettek számára. Az építési költség kereken 14 millióba került. Egy pfittama/fcig sem kétséges, hogy kikötőre nagy szükségük volt. Az viszont már kétségesebb, hogy a két, egyenként három tonnás félpartál darut, hogyan lehet kihasználni. Mint Papp Ferenc eüvtárs, termelési osztályvezető, a kísérőm megjegyezte: szabvány, hogy kettőt építsenek. Ha már így van, nem lehet mást tenni, mint „begazdáJkodni” a roppant költséget, ami viszont a kihasználtságával nem áll egyenes arányban. A gyárba érkező fának ugyanis mindössze 30—35 százaléka érkezik bajéval, a többi vasúti vagonokban. Nyolcvan ember a fatéren! A mintegy 28—30 holdas faitér a gyár „gyomra”, amely falánkul eszi a nyereséget A fatérre vagonok érkeznek fával rakottam, s a rengeteg fái (az üzem naponta 600 űnmé- tert apadt fel} a munkások kézzel rakják ki a vagonokból, mint üt mondják: fáraói” módszerrel. A kézi miumka még az uszályos kirakodásnál is (fivik, hisz a daru a csilléket beemeli ugyan az uszályba, de ott kézzel rakják meg. A csillékből aztán a földön kézzel rakják ki a fát, majd újból kézzel a kisoyomtávú vasúti kocsikra. A vagonkira- kás után is előbb a faitérre „terekké a fát, majd kézzel dobálják a kiskocsikra, mélyeket Diesel-mozdonyok húznak az aprítóki g. A fatéren nem kevesebb, mint 80 ember talál íw miunkát, s hogy ez mit jelent, csak akikor értjük meg, ha megtudjuk, hogy a kettes gépegység egész munkafolyamatában mindössze 90 ember vesz részt, bár még ebből is sokan (kb. 30 fő) a gyártás utolsó menetében szállítással vannak elfoglalva. Miért ilyen nagy az élőmunka aránya a gyárban, miért kerül nagy összegekbe a nyersanyagnak a gyártásmenetág történő szállítása? — Ez nem való újságcikkbe — mondja halkan Papp Ferenc — de bizonyos körökben úgy vélik, hogy nálunk olcsóbb a kézi munka, mini a gépi. — „Elspóroltafc” talán gépegységet a felszereléskor? — Nálunk ilyen hosszú távolságon szállítószalagok, illetve láncos kaparószaLagok teanémek kezelhetők bélen. Lengyelországban kapar rószalagokkai viszik a fát a vagonból az aprítóig, de nálunk nagy a távolság. Hogy miért, azt már meg se merem kérdezni. A csonka automata A faltértől végágmegyünk az egész munkafolyamatom, vagy ahogyan itt nevezik, a technológián. öröm nézni, különösen a kettes gépegység munkáját Attól kezdve, hogy a 190 lóerős gép felszeleteli a rönkfát — a kész farostlemezig szinte emberi kéz nem nyúl anyaghoz. A gépsorok végén azonban mintha valami „hiányozna”, s emiatt újból a kézi erő veszi ót a gépek munkáját Az I-esmél például kézzel rakják be a 60 méter hosszú edzőhűtő kamrába a lemezeket, s kézzel veszik ki. A szélezés. osztályozás, a raktárba szállítás, rakodási munkája ugyancsak kézi úton történik. A II- esnél is már elfelejthetjük a XX. század közepére jellemző izotópok segítségét A görgősortól kezdve itt is belép a munkáskéz, s viszi, cibálJja az óriási lemezeket, az edzőkamrába, a hűtőkamrába, a vizezőbe, a pihemtetőbe, a széle- zőhöz, a manipulátorhoz, a gyenge vigasz, hogy kocsikon lokdösik. Nyugodtan mondhatjuk, csupán szállítással 120 ember foglalkozik a gyárban s „tiszta” termeléssel kb. fele. „Vegyen kocsit, ha altar"! A munkaifoílyamatofc legvégén pedig — és szántén nem a gyár vezetődnek vagy dől-; gozódnak hibájából. — újból szomorúan kéül tapasztalnunk, hogy a gyárból kikerülő lemezeket kézzel rakják a vagonokba. A MÁV vagonjai korszerűtlenek, nem alkalmasak arra, hogy gépi targoncával, — amely emelővel felszerelve egyike a legjobb szállítóeszközöknek, — lehessen megtölteni őket. A farostlemez pedig a sok kézi szállításban, emelgetésben nem egyszer megtörik. Felületén hajszálfinom repedések keletkeznek, tehát itt a minőség közvetlen veszélyeztetése folyik. Mit mond a MÁV? Egyszerűen csak azt: „Ha másfajta ' vagonokban akar szállí tani a gyár, csináltasson másfajta vagonokat”... A gyár hatalmas udvarán újabb építkezés kezdődött. Készül a Ill-as gépegység, a Lakkos és lamámátos üzemrész. Az innen kikerülő lemezek tobbszínűek, a lkalmasa Ír bútor, hajó, vagon, gépkocsi, valamint építőipari felhasználásra. Sav- és iugáBók, tűrik a parázst, egyszóval minden igényt kielégítenek. Jelenleg ezeket külföldről hozzuk be A harmadik gépegységet a Komlói Építőipari Vállalat készíti. Az elkészülés határideje a lakkos üzemnél 1963. december 30„ amiből semmi sem lesz. Minden hónap kiesés, viszont a magyar népgazdaságnak havonta 2.5 millió forintjába, avagy 57 ezer dollárjába kerül. Automatizálni! Igen, ez a feladat, nem tehetnek a Mohácsi Farostlemezgyár tervedről (építési és gépterveiről) a mohácsi gyár dolgozói, s hiába végzik lelkiismeretesen munkájukat, hiába küzdenek a versenyben a jobb minőségért, ha az egyik végén a feneketlent zsákból kiszóródnak a forintok. A hármas üzem, amely most épül, ötszáz méterre van a másodiktól, annak raktárától. Sajnos, messze van, és most már nem lehet közelebb rángatni. Annyit azonban meg kell csinálni, hogy a két üzemrész közötti szállítást teljesen gépesítsék Bräts István Végetértek a keszthelyi Helikoni Ünnepségek, melyeken 3 napon keresztül közel 4000 dunántúli diák mérte össze tudásét, adott számot kulturális és művészi képességeiről. A találkozón Pécs és a megye számos középiskolája vett részt, tegyük hozzá: eredményesen, alapos felkészülségről, kielégítő tudásáéi, fegyelmezett magatartásról téve tanúságot. Van azonban a helikoni vetélkedéseknek néhány olyan tapasztalattá, melyekről érdemes szólni, hogy az elkövetkező években még eredményesebb tegyen a pécsi, baranyai diákok szereplése. Az idei Helikonról a bírálóbizottság beszámolója is azt állapította meg, hogy a múlt évekhez képest emelkedett a középréteg művészi színvama- k. Ez azt jelenti, hogy hiányzottak a különösen kiemelkedő teljesítmények, de színvonaltalan produkció sem akadt (pL giccses képzőművészeti alkotást nem küDtejk be), és lényegesen csökkent a fokozatot el nem ért résztvevők száma. A magasabb átlagszínvonal annak az eredménye, hogy a Helikonra csak a megyei kulturális szemlén fokozatot elért résztvevők nevezhettek be. — Szükséges azonban, hogy a jövőben a KISZ ölfenőrzése mellett még fokozottabb gonddal és szakmai körültekintéssel végezzék el a zsűrizést, s feltétlenül szükségesnek látszik különválasztani a gimnáziumokat és a technikumokat, hiszen ebben az évben Baranyában számos technikumi tanulót zsűriztek ki a gimnazistákkal való egyszintű értékelés miatt és így Keszthelyen kevés technikumi versenyző indulhatott, ami többek között a tavalyi serlegnyertes Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum idei második helyezését is előidézte. A középréteg színvonal- emelkedése az ezüst fokozatok számának növekedésével is lemérhető, másrészt a magasabb művészi mérce következtében sokan kaptak ezüstfokozatot olyan teljesítményért, amiért tavaly még arany járt. Gondoljunk csak a három pécsi iskola zenekarára, ezúttal ezüst fokozattal Mlett megelégedniük. A pécsiek legdöntőbb fölénye a kórusoknál nyilvánult meg, amit az is bizonyít, hogy a kiadott aranyérmek közül öt Baranyába került: négy Pécsre és különösen örültünk a Komlói Kun Béla Gimnázium lelkes gárdája sikerének. Pécs gazdag kóruskultúráját dicséri, hogy olyan iskolák is kiváló helyezést értek el, ahol pedig rendszeres zened oktaNegyven mázsa alma holdanként A termés 90 százalékát külföldre szállíthatja a József-majori gyümölcsös KELLEMES meglepetést tartogatott a résztvevők számára a keddi józsefimajori bemutató, mely a tanulni és tapasztalni vágyók érdeklődését teljes mértékben kielégítette. A nagy dologidő ellenére szép számmal jöttek el termelőszövetkezeti és gazdasági szakemberek a pécsi gazdaság rendezvényére s ez a tény is mutatja, hogy az új módszerek, eljárások élénken érdeklik az embereket. A Pécsi Állami Gazdaság ezúttal valóban újat, hasznosat mutatott be. A fiatal 350 holdas józsefimajori gyümölcsös különösen a 150 hold termőkaros orsóművelésű törpe almás a legszebben beállt ilyen telepítés az egész országban. A keddi ankét aktualitását a helyszíni növényvédelmi bemutató adta meg, a résztvevők azonban még ennél is nagyobb érdeklődéssel figyelték Ezernyolcszáz sportöltony A Pécsi Ruhaipari Vállalat konfekció-üzemében ebben a hónapban elkészítettek 1800 divatos kamasz eportőltönyt Rövidesen kapható lesz az üzletekben. Timon Bélának, a gazdaság főkertészének beszámolóját, hogyan igyekszik a gazdaság gyümölcstermesztésben elérni a világszínvanalat, mit tesznek azért, hogy megerősítsék exporthelyzetüket és versenyképességüket a világpiacon. Mint az előadásból is kiderült, a világszínvonal eléréséhez hármas út veret; nagy meny- nyiségű, jó minőségű és olcsó gyümölcs előállítása, s a pécsiek eddig — bár fiatal gyümölcsösük még nem fordult teljesen termőre — mind a három követelménynek eleget tettek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy tavaly a gyümölcsös exportkitermelése már 90 százalékos volt, és egy kiló jó minőségű exportképes alma előállítása — 7.50 forintos átvételi árral szemben — 1.40 forintjába került mindössze a gazdaságnak. Ennél olcsóbban, Üyen jó minőségiben pillanatnyilag külföldön sem állítják elő az almát s ez már erős verseny- képességet jelent a világpiacon, MILYEN módszerekkel, hogy jutott el idáig a gazdaság, erre kaptak választ a keddi bemutatón a szakemberek. A terület jobb kihasználása érdekében elsősorban a termőfelületet növelte a gazdaság a hagyományos 10x10 méteres kötés helyett 7.5x4 méteres kötésben telepítette a fákat. — így a hagyományos 60 darabbal szemben 170 törpe fát tudtak elhelyezni holdanként, ami mégegyszer akkora hozamot biztosít. További céljuk 5x3 méteres kötésben 400 fa elhelyezése, amelynél a fa sorok egy idő után teljes sövényt képeznek. Országosan a harmadik ötéves tervben érünk el oda, hogy gyümölcsfa iskoláink ezt a töménytelen csemete szükségletet biztosítsák. A holdanként minél több gyümölcsfa azonban egymagában még nem biztosít nagy termést, fokozni kell a tápanyag visszapótlást is. 1—2 mázsáról 15 mázsára növelik a műtrágya adagokat holdanként s évente 100 mázsa szervestrágyát szórnak ki. de ez bőven megtérül a termésben. Fokozzák a munkák gépesítését, az alacsony, maximum 3 méter magas almafák szedéséhez nem szükséges létra, mert a termés a földről elérhető. Az idén már alacsony, úgynevezett szedő szánokat állítanák be, melyeken a rekeszeket I»; el tehet helyezni. Az alma kifogástalan minőségét, féreg- mentességét úgy biztosítják, hogy a gyümölcsösre korszerű növényvédelmi technológiát dolgoztak ki s minden főbb kártevő ellen speciális szerekkel védekeznek. Ez évben vezették be a legkorszerűbb módszert, amikor a csemetéket nem függőlegesen, hanem megdöntve, 30 fokos szögben ültetik el s ezek égy idő után lugast képeznek úgy, hogy a termő hajtásokat vízszintesen kikötik. Ezzel a módszerrel már a második évben termőre fordul — a hagyományos öt év helyett — az alma, s a kertészeti főiskola kísérletei szerint a 600 mázsás termést is megadja holdanként. Mivel Baranya nem kimondottan almatenmelő megye — az alma a páradús levegőt kedveli — a pécsi gazdaságban gondoskodnak a páradús levegő biztosításáról is. A 350 holdas gyümölcsös közepén lévő völgyben még ebben az éviben két 6 hold vízfelületű1 víztározót vagy mesterséges tavat létesítenék, hármas hasznosítással. Egyrészt a sok permetezéshez szükséges vizet nyerik innen, másrészt öntözni fogják a gyümölcsöst, harmadszor de legfőképpen a két tő biztosítja az almának szükséges páradús levegőt. A KORSZERŰ módszerek alkalmazása, a nagy szakértelem és gondoskodás már eddig is meghozták eredményüket. Bár a józsefmajori gyümölcsös még fiatal és csak két év múlva fordul teljes termőre, már az idén is 40 mázsa alma termést vár a gazdaság holdanként. S a teljes beálláskor 100 mázsa almát szüretelnek majd le holdanként a legízle- tesebb Jonathán, Starking, Delicious, téli Aranyparmen és Húsvéti rozmaring fajtákból. tásról aligha beszélhetünk, mint pL a Zipemovszky Kán roly Gépipari és Erősáramú Technikum, a Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum vagy a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum. Ez a technikum —1 teljesen másirányú beállítottsága ellenére — is példásan megállta a helyét: a szellemi öttusa erős mezőnyében ezüst fokozatot kaptak és a technikumok sorában a hetedik helyen végezték. Egyébként a szellemi vetélkedő döntőjében a pécsi leöweyista lányok izgalmas küzdelmet vívtak a székesfehérvári fiúkkal az első helyért. A pécsi lányok ötletesen és találékonyan oldották meg feladataikat, de a zsűri véleménye sizerint a székesfehérvári fiúk egyenletesebb tudást árultak el. A következő években ügyelni kellene arra, hogy a pécsi csapat minden tagja egyformán vegye ki részét a feladatok teljesítéséből, és ne mindig ugyanarra az egy tagra bízzák a választást A zsűri, önmagának ellentmondó döntése juttatott a Nagy Lajos Gimnázium Irodalmi Színpada gazdag koncepciójú, sizínvonallas kivditelezésiű műsorának ezüst fokozatot. Ezek az önmagukban magas művészi szintű produkciók mintegy 90 iskola összversenyében a Nagy Lajos Gimnázium számára a kilencedik, a Leöwey Klára és a Janus Pannonius Gimnáziumok számára a Ilii helyet biztosították. A még sikeresebb helikoni szereplés érdekében az együttesek művészi színvonalának emelésén kívül arra kellene a jövőben törekedni, hogy lehetőleg minden ágban indítsanak kellő számú és színvonalú részt vevőt, hogy ezzel is megerősítsék a középhadat, melyből minden bizonnyal ki fog majd emelkedni néhány arany vagy ezüst fokozat, ez pedig növelné az iskola pontszámát. A3 idei Helikonon ugyanis a^i^ hallottunk szóló-énekest, (arany fokozatot a komlói Vincze Erzsébet ért el), hangszeres szólistát és versmondót (aranyérmet Pécsről Kititics Mária, Komlóról Csikós János, valamint a mohácsi irodalmi színpad egy tagja kapott), pedig aligha képzelhető el, hogy a mai zenét tanuló, hangvér- nyekre rendszeresen járó fiataljaink között ne akadna olyan tehetség mint amilyeneket a Győrből, Székesfehérvárról, Veszprémből, Szekszárdiról jött diákok között hallhattunk. És szinte teljesen fehér folt a pécsiek szániára a népitánc, ugyanakkor ebben a művészeti ágban elsőrendűt nyújtottak a mohácsiak, szekszárdiak, dombóváriak, kaposváriak. Pedig akadna Pécsett is szakember és igen hasznos pontokat jelentene szereplésük az iskoláknak, mint ahogy a társastánc aranyfokozata is segítette a Leöwey Klára Gimnáziumot a 11. hely elérésében. A Székes- fehérvári József Attila Gimnázium fölényes ponszámú első helyezését annak köszönhette, hogy szinte kivétel nélkül minden számiban indított részt vevőket, (pl. a különböző pályázatokon valóságos aranyeső hullt a székesfehérváriak tarsolyába). Mi mindössze Lé- nárd László intarzia-munkájának, Tárkányi Tibor irodalmi riportjának és három hely- történeti tanulmány aranyfokozatával dicsekedhetünk. * — nt Vásároljon áttami kisházat! Fizetési kedvezmények, illeték- és 5 évit» <■ mentesség! Nagy választék a megye egész területén! Bővebb felvilágosítással az OTP fiókok szolgálnak.