Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-28 / 122. szám
MBS. MÁJUS 28. Jól szerepeltek a Helikon-ünnepségeken a pécsi középiskolások Á pécsi középiskoláik a 90 középiskola Helikon versenyében derekasan megállták a helyüket, bár a Helikoni Vándorserleget a Székesfehérvári József Attila Gimnáziumnak és a nagykanizsai Olaj bányászati Technikumnak ítélte oda a zsűri. A Technikumi Serleg tavalyi birtokosa, a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum 3 pontkülönbséggel a második helyre került. A pécsi középiskolás diákok főleg az énekkarok hangversenyében vitték el a pálftiát. Két év után most került sor újból az elérhető maximális pontszám kiadásra. A legmagasabb értékelést, 25 pontot és az aranyfokozatot a Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium énekkara szerezte meg. Mindkettőt Ivasivka Mátyás vezényelte. Ugyancsak aranyfokozatra értékelték a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum, irodalmi riportját aranyfokozatra értékelték. A zenekarok hangversenyén a Janus Pannonius, a Nagy Lajos és a Széchenyi Gimnázium egyaránt ezüstérmet hoz haza A népitánccsoportok bemutatóján a Mohácsi Gimnáziumot aranyéremmel tüntették! ki. A társastáncversenyben az j országos döntőbe székesfehérvári pár jutott. Aranyérmet a Leőwey Gimnázium párja, Erdélyi Csilla és Tóth Gyula kapott. Ezüstöt a Gépipari és a Nagy Lajos Gimnázium párja szerzett. Nagy érdeklődés előzte meg a szellemi öttusa-csapatok vetélkedőjét. A versengésben a székesfehérvári és a pécsi Leőwey Gimnázium tanulói fej-fej mellett küzdöttek s végül is mindkettőt aranyfokozattal tüntették ki. Ezüstöt szerzett a Szentlőrinci Mező- gazdasági Technikum. a Leőwey Klára Gimnázium t és a Komlói Kun Béla Gimnázium énekkarának teljesítményét is. Vers- és prózamondásban aranyfokozatot kapott: Csikós János (Komló), Kiticsies Mária (Pécsi Leőwey Gimnázium), Gábor Klára (Mohács). Ezüstfokozatot kaptak: Izsák Anna (Komló), Bedő Zsuzsa, Mészáros Ágnes. Kollár István (Mohácsi Gimnázium), Kiss Csaba, Pakucg Károly, Galambos György, Bakáts Ákos, Tamási Veronika (pécsi gimnáziumi tanulók). Bronzérmet nyert 11 tanuló. Az irodalmi színpadok bemutatóján , a Mohácsi Kisfaludy Gimnázium és a pécsi Nagy Lajos Gimnázium a felemelt mércét jelentő ezüstfokozathoz jutott. Külön érdemes megemlíteni, hogy Tárká- nyi Tibor, ugyancsak a Nagy Lajos Gimnázium tanulójának 1 Milyen lesz a színház új rn űsorpolitikája ? Az újat és szépet szeretők ünnepén Interjú könyvheti vendégeinhkel, a Kossuth-díjas Vas Istvánnal és Baranyi Ferenc költővel A könyvheti ünnepségsorozat alkalmából elsőízben látogatott Pécsre Vas István Kossuth-díjas költő, hogy ismerkedjen pécsi és baranyai olvasóival és dedikálja most megjelent összegyűjtött verseit. Megkértük, mondja el, milyen újdonságot talál az olvasó az új kötetben? — Az ünnepi könyvhétre kiadott összegyűjtött verseim kötete egész életművemet tartalmazza. Summázása 32 esztendő költészetének. Ez alkalommal jelenik meg először nyomtatásban néhány háború előtti versem és egy-két, az 1950-es években írt munka. Az olaszországi élmények kivételével ebben a kötetben találhatja az olvasó az 1960—62- ben irt verseimet is. — A könyvheti újdonságok közül melyik nyerte meg leginkább a tetszését? — Nagyon őrültem Báczi Géza: A magyar nyelv életrajza című munkájának. Nehéz a sok jó regény és verseskötet közül kiválasztani a legértékesebbeket. örülök a fiatal költők antológiájának, mert látom mennyire támogatják, felkarolják a tehetséges fiatalokat — Elsőízben találkozik pécsi olvasóival? — Sajnos ezidáig nem volt módomban Pécsre jönni, de az irodalom szerető pécsi közönségről, Pécs irodalmi életéről sokat hallottam Figyelemmel kísérem irodalmi meg mozdulásaikat. Szeretném a pécsieket közelebbről megismerni, szeretnék hozzájuk a jövőben többször is ellátogatni, — fejezte be nyilatkozatát Vas István. A fiatal Baranyi Ferenc költőt jól ismeri a verskedvelők tábora, hiszen egy éve, a könyvnapon megjelent első, bemutatkozó verses kötetét a Villámok balladáját napok alatt elkapkodták a pécsiek. — Hozott-e ismét valami kel lemes meglepetést az ünnepi könyvhét, kérdeztük a fiatal költőt';' — A most megjelent, Fiatal költők antológiája tartalmazza néhány versemet. Közös az örömöm a többi íróval és költővel, akik ez alkalomból valami újjal jelentkeztek. Biztosan a közönség is szeretettel fogadja Gerelyes Endre novelláskötetét, Fejes Endre: Rozsd a temető című művét, és Vas István összegyűjtött verseit, aki műgond és színvonal tekintetében nekem is példaképem. — Mit tart a mai magyar költészet legfontosabb feladatának? — A mai generáció számos konzervatív szokást, törvényt hozott magával, bár beleszületett az újba. Ennek a kettőnek az összecsapása, az új társadalmi és irodalmi etika kialakítása a legfontosabb. A mai magyar költészetnek Béketalálkozó Mohácson és Siklóson Baranya megyében vasárnap folytatódott a VI. magyar békekongresszus küldötteinek megválasztása. Ebből az alkalomból két járási székhelyen — Mohácson és Siklóson — rendeztek béketalól- kozót és nagygyűlést. Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Ház szabadtéri színpadán P u 11 a i Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára beszélt a tizenöt éves békemozgalom eredményeiről, feladatairól és a leszerelés kérdéséről. A békegyűlésen részt vett több mint félezer ember kö- Bött ott voltak a járás falvainak szövetkezeti gazdái, állami gazdasági és gépállomási dolgozói is. Délután gazdag kulturális és sportműsor szórakoztatta a béketalálkozó résztvevőit, este pedig a művelődési házban ifjúsági bált rendeztek. Siklóson, a Gerencsér Sebestyén Művelődési Házban tartott békegyűlésen Turgo- nyi Júlia, az Országos Nőtanács művelődési osztályának vezetője szólalt fel. Itt a béketalálkozó rendezvényeit összekapcsolták a gyermek nap eseményeivel. Mindkét béketalálkozón - küldöttet vá- .lasztotlak a dolgozók a június 15-én kezdődő bekekongresz- szóéra. ezekre az ütközőpontokra kell koncentrálni, s a magán és hivatalos életben egyaránt az őszinte, emberi hangot megvalósítani. A költészetnek, az irodalomnak is segítenie kell a családon belüli világnézeti * -Ht és egyéb harcok szeretetteljes, kíméletes, de határozott megoldásában. Ezeket a problémákat nem lehet felsorolni, hiszen az.élet percenként százat Is állít elénk. Ezek nem laboratóriumban előállított gondok, hanem olyanok, amelyet szükségszerűen, elkerülhe tétlenül meg kell oldani. W. M. Az 1962—63- as színházi évadban még két alkalommal öltözünk feketébe, kétszer osztozunk a bemutatók A kérdésekre ^lmá- I válaszolt: ban es szepse-1 Nógrádi Róbert gében. A szezon befejezése előtt érdemes vissza pillantani s mérlegre tenni a lehetőségeket is, amiket a Pécsi Nemzeti Színház a jövőben kamatoztathat produkcióiban. Érdeklődő kérdéseinkkel Nógrádi Róbert elvtársat a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját kerestük fel. Mi lesz a szezon utolsó két bemutatója? — Dunai Ferenc „Nadrág” című darabjának és Rossini „Sevillai borbély” című komédiájának bemutatójára készülünk. Mikor zárul az 1962—63-as szezon? — Terveink szerint a szezonzáró előadásunkat a Szabadtéri Színpadon tartjuk. Utolsó előadásunk a „Füredi komédiások” lesz. Igazgató elvtárs hogyan értékeli az idei évadot1 — Alapvetően sikeresnek érzem a záruló szezont mégpedig három aktból. 1. Főleg a helyes arányokat tartalmazó műsorpolitikának köszönhetjük a szezon sikerét. Olyan műsor- politikát valósítottunk meg, mely a lehető legszélesebb rétegekhez szólhatott. Igyekeztünk olyan darabokat bemutatni, amelyek lényegileg a szocialista eszmeiség jegyében fogantak, amelyekkel eszmei közösséget tudunk vállalni. 2. A szezon során több olyan előadást hoztunk létre, melyek magas művészi színvonalat kép viseltek. Együttesünk együtt kezdte az évadot, sokat fejlődött, összecsiszolódott és kialakult az egységes művészi arculata. Így társulatunknál a művészi munka egyre kiegyensúlyozottabb lesz, s ezt az alakításokon, s a produkciókon köny nyen lemérhetjük. 3. A helyes műsorpolátika és az igényes művészi munka, melyet a színház tehetséges, állandóan fejlődő társulata produkál, lehetővé tette, hogy a színház és a közönség a szezon végén harmonikusan találkozzon. Most már érezzük, hogy színházunknak van tömeghatása, előadásainkat látogatják, s képesek vagyunk kielégíteni a legkülönbözőbb igényeket. Milyen lesz a Pécsi Nemzeti Színház 1963—64-es műsorpolitikája ? — Pontosan olyan, mint az idei szezonban. Ebben az évben próza, opera, balett és vígjáték aránya lényegében helyes volt. Üj műsorpolitikánk teljesen nem készült el. Terveink szerint nyolc prózai darabot mutatunk be, ezek közül három klasszikus alkotás lesz, nevezetesen Shakespeare Hamlet című drámája, Shaw Ördög cimborája című darabja, s a harmadiknak pedig ugyancsak egy népszerű klasszikus darab. Két új magyar darab bemutatását tervezzük. Ősbemutató lesz Pályi András Tigris című drámája, mely az ifjúság erkölcsi problémáival foglalkozik. Szeretnénk bemutatni Darvas József Részegesek című népszerű drámáját. Gondolunk még egy modem nyugati darab, egy szovjet dráma és Molnár Ferenc Hattyú című vígjátékának bemutatására. Ügy érezzük, hogy „Molnár-adóssá- gunk”-at ezzel is törlesztj ük. Tennessee Williams, Arthur Miller vagy Brecht bemutatóra nem gondolnak? Brecht például Pécsett mindig mostohagyerek volt, eddig még egyetlen darabja sem került bemutatásra... — Tennessee WilMaimsre Úgy érezzük, még nem gondolhatunk. Brechttel már elkéstünk, a Koldusoperát ugyan érdemes lenne bemutatni, de a szereplő-gondok miatt megoldhatatlan. Jelöltjeink között inkább O’Neill és Giradou szerepel, mivel a nyugati drámairodalomnak a haladó irányzatát szeretnénk bemutatni. Miller opera tervünkben szerepel, a Pillantás a hídról partitúrájával, melyet Rossellini készített, már foglalkoztunk. A hagyományos repertoárból, mivel Verdi évforduló közeleg, a Don Carlos című operát, és Nicco- lai: Windsori víg nők című ÓU1 dő t:jLSU lYfcrl LU l illeti rvl is választottuk. Ábrahám Pál Hawai rózsái című operettjét, Huszka Jenő Arany- virág című darabját akarjuk műsorra tűzni. Szeretnénk bemutatni két zenés vígjátékot is, az egyik talán id. La- tabár Kálmán: Egy bolond szazat csinál című híres szerepe, a másik az Osztrigái Mid című francia bohózat, lenne. A balett együttes a jövő évad elején turnéra indul Csehszlovákiában, Lengyelországban és Nyugat-Németor- szagban vendégszerepei. Február elején pedig a pécsi közönségnek mutatják be új műsorukat, a „Balett-est 1964”-et. Milyen változások lesznek a színház társulatában? — A színház vezető színészei közül senki sem megy el Pécsről, a társulat lényegében a régi marad. Néhány változásról azonban beszámolhatunk, előreláthatólag Gyi- mesi Tivadar, Somogyi Miklós, Tóth László és Horváth Sándor más társulathoz szerződik. — Hozzánk a tervek szerint Horváth Zoltán, a Debreceni Opera rendezője és Lux Adorján, a Nemzeti Színház díszlettervezője szerződik. Pestről valószínűleg jön még egy drámai színésznő is, akivel jelen-, tősen erősödik társulatunk. Igazgató elvtársnak van valamilyen különleges íözölnivalója? — Két dolog: Előzetes mű- • sortervünket új tájékoztatónkban eljuttatjuk a közönséghez és örülnénk, ha ehhez hozzászólnának, s esetleg mat interjúnk alapján is jelentkeznének javaslatokkal. A műsortervet széles körben szeretnénk majd megvitatni. A- másik: A színház bérletezési akciója rövidesen elkezdődik. Reméljük, hogy a bérlettulajdonosok, akik előadásainkkal elégedettek voltak, az új szezonban is a színház barátai maradnak. Emlékezetemben most összecsúsztak az összes futópályák, melyeken valamikor szögescipőben nyargaltam, ösz- szecsúsztaik az összes edzőtáborok, fut- ballpályák, és mindenféle pályák, melyeken megfordultam, s ezen a pályán most százával vágtáznak: a futók, futballisták, az atléták néha kiemelkednek közülük, és fehéren villannak a fejek és a képzeletbeli magasugrólécek fölött, aztán visszaesnek és eltűnnek nyomtalanul. Ettől a zuhanástól félünk mi valamennyien, azok is, akik már régen otthagyták a vörös salakot, vagy a zöld gyepet, s egy másfajta salakon és rnós- fajta gyepen feszülünk bele az öldöklő finisbe. A győzelmekhez, legyőzötteken át vezet az út. S aki a hajrában nyargal, nincs ideje visszanézni, nincs ideje meg állni, nincs ideje, hogy a mellette nyargaló arcára nézzen és felmérje mások erőfeszítését. Ha valaki összeesik mellette, a tudata mélyén valami egészen rejtett kis zugban tudomásul veszi a zuhanást, és előreszegett fejjel nyargal tovább, míg egyszer a saját izmaiban is megérzi a fáradság savós szorítását, s akkor megtorpan, mert fél a zuhanástól, vagy továbbszalad és összeesik... Minden erőmmel igyekszem erre a különös képzeletbeli futópályára gondolni, de a valóság néha kizökkent, mert ezen zöldebb a gyep. s egy-egy pillanatra azt az illúziót kelti játékosokban és nézőkben, hogy ez egy másfajta pálya, hasonlítani sem lehet a korábbiakhoz, melyek mint a kísértetek visszajárnak a söröspoharunk mellé, és emlékeink élén lobognak hivatlanul. Húszezren meredünk a pályára, s a pályán huszonkét játékos nyargal a biztos cél felé, s íh-t valamennyien biztoyiía^aluL cyy, ftáLya izíLétt sak vagyunk abban, hogy ez egy egészen másfajta pálya, mint az eddigiek. Pedig döbbenetesen azonos. A hátvéd mellett háromszor szaladt el a fiatal csatár, s a hangzavar mélyén harmadszorra feltámadt bennünk egy kis részvét. Részvét? Nem tudom ... Lehet, hogy csak bizonytalanság ... A pálya szélén egy öreg, hajlotthátú ember ballag végig, öreg fotoriporter. Leginkább a marabura hasonlít, de a mozdulataiban megőrzött egy keveset a kanalas gém tulajdonságaiból is. Soha nem tudtam elképzelni, hogy egy fotoriporter megöregedhet... S azt végképp nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehet egy öreg fotoriporter. Hát ilyen... A nyakában egy vékony zsinóron két gép lafog, egyik kezében egy összecsukható tábori szék, a másikban egy papírvékony aktatáska. Laftat a pálya szélén, és a fiatal kolléga mindent ellődöz előle. Most egy-két pilla- natik egymás mellett mennek. Valamiben azért hasonlítanak. A fiatal kollégának is tábori szék lafog a kezében, csalt a papírvékonyságú aktatáska hiányizk méa, s talán harminc év Borzalmas hangzavar van egy ilyen futballpályán, és egy kicsit minden kaotikus. Egy fiatalember üvölt a fülembe, hogy ö is Hercegszántón született akár a Flóri, mi több együtt kezdték, csak hát.., Valaki végre leinti: — Ki a fene az a Flóri? Szóljon, ha a labdába rúg! Ilyen lényegtelen dolgok miatt sokszor nehéz a lényeget figyelni. Az emberek nagy többségét a pillanatnyi eredmény is megzavarta, így alig vették észre, hogy egy fiatal játékos, negyedszer is elszaladt egy öreg játékos mellett, s az öreg játékos arca megváltozott. Görcsös erőfeszítés vonaglik a homlokán, és lekanyarodik a szája mellé is. Nem bírja a tempót, kilép a szabályokból, felvágja a fiatal játékost ... A fiatal arcán fölény, tudja, hogy győzött, a részeredmények még nem izgatják ... Tragikus pillanat. A húszezer emberből hétezren észrevették a lényeget. Elkeseredtek. Egy kedves Jókai fejű öregember, aki az első félidőben elémtola- kodott, most összeesett. Szépen a szabályoknak megfelelően félreleffent a feje. Lecsúszni nem tud, mert a tömeg tartja. Az orvos és segédei nagy ügy- gyel-bajjál kihalásszák. Minden pillanatban, minden mérkőzésen végetér valami. Jól látom, amikor a marabu forma fotoriporter szétnyitja a tábori székét és letelepedik a kapu mögé. Maga elé mered, lógatja a fényképezőgépeit, lógatja a kezet, a fejét, emlékeit. Most ő is arra a másik, képzeletbeli pályára gondol, ahol százával vágtáznak a futók, futballisták, és az atléták néha kiemelkednek közülük, és fehéren villannak a fejek és a magasugró lécek fölött. Valaki leverhette a lécet, mert Marabu, aki mozdulataiban egy keveset megőrzött a kanalas gém tulajdonságaiból is, felemelte a fényképezőgépjét és elsütötte, (Bertha BulcsuJ J t iarabját akarjuk műsorra tűzni. Műsortervünkben szerepel még három könnyű műfajt képviselő bemutató is, melyek kö' rr A riporter: sí Bertha Bulcsu ^ A hét
