Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

2 1963 MÁJUS 24. ' 1 la 'ft yű <i s * 14c sxkfáb on (Folytatás az 1. oldalról.) lyek képesek megfékezni az imperialista agresszorokat, a nemzetközi csendőrt’’. „Eljön az idő, amiikor min­den nép egyszer és minden­korra 'végez a kapitalizmus­sal”. „A népek, amelyek harcra- keinek szabadságukért és füg­getlenségükért, a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvé­deni vívmányaikat” — mon­dotta a szovjet kormányfő. Meggyőző erővel mutatják ezt a múlt év végén lezajlott karibi események. „A Karilb- tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az imperializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik leg­élesebb összetűzése volt a há­ború befejezése óta eltelt idő­szakban'’. Lokális válságból világválsággá lépett és a jó­zan kompromisszum alapját» kiutat kellett keresni a ki­alakult helyzetből. A válság ilyenfajta megoldá sa az amerikai szoldateszka terveinek meghiúsítását jelen­tette. „A béke, a békés együtt­élés politikájának volt ez a győzelme” — hangsúlyozta Hruscsov. Ez a győzelem meg­védte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a ter­monukleáris világháború ve­szélyét. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok „veszettjei" blokádra sőt katonai támadás­ra buzdítanak Kuba ellen, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke a következőket mondotta: „Ha az Egyesült Ál­lamok kormánya nem tanúsít elegendő józanságot és megér­tést a helyzet iránt és meg­i engedi, hogy veszélyes útra sodorják, aKkor még borzal­masabb helyzet alakul ki mint a múlt év októberében”. A szovjet kormányfő figyel­meztetett arra, hegy ameny- nyiben az Egyesült Államok kormánya nem tartja magát szilárdan az elért megegye-;s- hez és a helyzet kiélezésének útjára lép „mi teljesíteni fog­juk internacionalista kötele­zettségeinket és segítségére sie tünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell jelente­nünk: ne játsszanak a tűzzel urak, ne játszanak a népek sorsával!” Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Karib- tengeri térségben kialakult helyezt rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont meg­valósításának alapján, ame­lyet Fidel Castro, Kuba forra­dalmi kormányának miniszter­elnöke terjesztett elő. — A kubai nép igazságos követeléseit támogatja a Szov­jetunió, valamennyi szocialis­ta ország és az egész haladó emberiség — mondotta. — Azok az eseményekj, ame­lyek a nemzetközi küzdőtéren a háború utáni időszakban végbementek, meggyőzően mu tátják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad elő­re a kommunizmus világmé­retű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hrus­csov. Ezután felsorolta azokat a sikereket, amelyeket a for­radalom harcosai az utóbbi időben elértek, majd megálla­pította: bárhol is születtek ezek a sikerek, „Európában, vagy Afrikában, Ázsiában, vagy Latin-Amerikában — végeredményben az egész em­beriség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják”. Etfycnjosúsáy, kölcsönös megbecsülés Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljesen reális feladat­ként tűzzük ki a termonukle­áris világháború megakadályo­zását. Ma már vannak a vilá­gon olyan erők, amelyek ké­pesek megfékezni az agresszo­rokat és útját állni a háború­nak. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy a békés együtt­élés Lenintől örökségbe kapott politikáját a Szovjetunió kül­politikájában irányadónak te­kinti. „Pártunk mindig úgy vé­lekedett — folytatta —, hogy a békés együttélés kedvező fel tételeket teremt a kapitalista országokban a dolgozók osz­tályharcának kibontakozásá­hoz, kedvező feltételeket te­remt a nemzeti felszabadító mozgalom szakadatlan fejlődé­séhez.” Éppen a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének feltételei között győzött a dicsőséges kubai forradalom, amelynek élén a nép ügyének lánglelkű harcosai állnak. — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, ame­Mil szeretnének Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta, hogy „határozot­tan harcolni kell a forradalmi erők egységének megbontása ellen, bármilyen formában tör­ténjék is az”. Hrusccsov kijelentette: „az olyan felosztás, amely nem osztályszempontokon, hanem világrészeken, a bőr színén, vagy egyéb ismérveken alap­szik, nem a munkásosztály erőinek, valamennyi ország dolgozóinak egyesítését, ha­nem ezek egységének meg-, bontását jelenti. Az ilyen fel­osztás gyengíti a forradalmi lyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jöven­dölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor minden nép részt fog venni a világ sorsának intézésében — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta: — A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon segítse és tá­mogassa a nemzeti felszaba­dító mozgalmakat. — Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai tá­maszpontokat és koncessziókat, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyezménye­ket — jelentette ki Hruscsov. — Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés. Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka ko­runk nagy forradalmi erőinek: a szocialista világrendszerhez tartozó országoknak, a nemzet közi forradalmai munkásmoz­galomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgal­mának, a békéért, a demokrá­ciáért és a haladásért síkra- szálló összes erőknek kölcsö­nös kapcsolata és akcióegy­sége. a nyugati urak? erőket és segítséget nyújt a forradalom ellenségeinek ab­ban, hogy elbánhassanak a dolgozókkal. Ez az elv tetszik az imperialistáknak, mert az ő malmukra hajtja a vizet, segít nekik, hogy végrehajtsák bestiális törvényüket: „oszd meg és uralkodj!” Hruscsov ezután foglalko­zott egyes nyugati „stratégák­nak” azokkal a kitalálásaival, hogy amilyen arányban növe­kednek a szocialista országok erői, olyan mértékben támad­nak leküzdhetetlen ellentétek közöttük. „Ezek az urak, úgy látszik, a saját mércéjükkel szeretnék mérni a szocializmus világát” — mondotta Hrus­csov. Az imperialisták arra számí­tanak, hogy a szocialista tá­borban felélednek a naciona­lista előítéletek. Ezzel kap- I csolalban a szovjet kormány­fő kijelentette: „meg kell egye­nesen mondanunk a szocializ­mus ellenségeinek: uraim, ezen a vesszőparipán sem jutnak messzire!” A kommunisták az erre irányuló fondorlatokkal szembeállítják következetes internacionalista politikájukat, amely nem csupán egy ország, A burzsoá sajtóban sok ba- i dar koholmány lát napvilágot a Szovjetunió és Kína kom­munista pártjainak viszonyá­ról. Mint önök is tudják, ha­marosan sor kerül az SZKP és a Kínai Kommunista Párt kül­döttségeinek találkozójára. Nem sajnáltuk az erőfeszítése­ket, hogy e találkozó erőink összefogására vezessen, kikü­szöbölje az egyes kérdések fel­fogásában mutatkozó különb hanem az egész szocialista rendszer érdekeiből indul ki. Az élet azt mutatja, hogy a nacionalizmus a revizionista és dogmatikus nézetek egyik forrásává válhat. Ezért a kom­munisták következetesen har­colnak a marxista—leninista elmélettől való bármely eltá­volodás ellen: a jobboldali op­portunizmus ellen ugyanúgy, mint a „baloldali” opportuniz­mus ellen, azzal a céllal, hogy erősödjék a kommunista moz­galom sorainak egysége, foko­zódjék e mozgalom befolyása a világ fejlődésének egész me­netére. i íégeket. Reméljük, hogy ez a találkozó pártjaink, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további ösz- szeforrottságár. vezet majd, a kommunizmus nagy ügye elő­renyomulásában leküzd min­den akadályt és az egész vi­lágon diadalmaskodni fog — jelentette ki Hruscsov. tr. szovjet kormányfő bizto­sította kubai barátait, a szo­cializmus és a haladás minden hívét: a Szovjetunió Kommu­nista Pártja minden erejet iatbaveti, nogy erősítse az egy­séges, imperialista-ellenes uontot, fejlessze a szocialista országok epvütiműködését és kölcsönös segélynyújtását, se­gítse a nemzeti felszabadító mozgalmakat. — Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov —, hogy Fidel Castrónak a Szov­jetunióban tett látogatása nem csak a szovjet és a kubai nép, nemcsak a mi két pártunk egységének megszilárdítását mozdította elő, hanem előse­gítette az egész szociali-ta kö­zösség és az egész világot át­fogó kommunista mozgalom összefogásának erősödését is. Hruscsov ezután a Szovjet­uniónak a gazdasági és kultu­rális fejlesztés terén elért si­kereiről beszélt, s kifejezte meggyőződését, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogják, sőt túl is szárnyalják. Értékelve azt az utat, amelyet a Szovjet­unió 45 év alatt járt be, hang­súlyozta, hogy a saját ma­gunk javára, a társadalmunk javára, a még jobb jövő érde­kében végzett munka „a leg­csodálatosabb erő a világon, amely az emberi lángelme olyan megnyilvánulásait képes életre kelteni, amelyekre a ka­pitalizmusban még csak gon­dolni sem lehet”. Hruscsov többek között el­mondta. hogy a szovjet ipari termelés még tíz évvel ezelőtt is az amerikainak csak 33 szá­zalékát alkotta, ma pedig már körülbelül 63 százalékát. Húsz esztendő múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipar­cikket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nem­szocialista világ termel. Beszéde végén kijelentette, hogy már nincs messze az a boldog idő, amikor minden ember lerázza magáról a régi világ bilincseit és belép igazi történelmének korszakába, a kommunizmus korszakába. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és Kuba népei testvérek és közös ügyért har­colnak, egy sorban menetel­nek ugyanazon nagyszerű cél felé. Barátságunk egyre szebb gyümölcsöket hoz majd, köl­csönösen gazdagítja népein­ket, gyorsabbá teszi közös előrehaladásunkat a szocializ­mus és a kommunizmus felé. Jóleső érzés számunkra Casfsr© Ibsszéde a moszkvai tömeggyűlésen Leírhatatlan üdvrivalgás kö­szöntötte a mikrofon elé lépő Fidel Castrot. Viva Cuba! Fi­del—Hruscsov! Viva Fidel! — ZengeLt-zúgott a hatalmas aré­na és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szó­hoz jutni. Beszéde elején visszapillan­tást vetett többhetes szovjet­unióbeli útjának eseményeire. A kubai küldöttség nehány napig még a Szovjetunióban marad ugyan — mondotta —, a hivatalos látogatás csütörtö­kön befejeződik, s a delegáció most búcsúzik el a szovjet néptől. — A szeretet lavinája zú­dult ránk a Szovjetunióban — mondotta. — Látogatásunk rendkívül tanulságos volt. Először lát­tuk szemtől szembe a szov­jet élet valóságát. A világ­ban két Szovjetunió létezik: a valódi, amelyet a munká­sok, a parasztok építettek fel és védelmeztek meg, s amely a gyakorlatban teste­síti meg Marx—Engels—Le­nin eszméit, de létezik egy másik Szovjetunió is, ame­lyet a reakciós ellenséges 1 erők, a monopoltőke sajtója fest hamis színekkel a né­pek elé. Kubában a Batista-rendszer idején minden eszközzel ter­jesztették a szovjetellenes rá­galmakat, de a kommunizmus kísértete, amelyről Marx be­szélt — ma már Latin-Ameri- kát is bejárja, s hiába próbál­ják az imperalistók propagan­distái amolyan mumussá tenni a kommunizmust a népek el­rettentésére. — Kilencven kilométerre a legnagyobb imperialista or­szágtól, amelynek ideológiája elárasztotta és rothasztotta a kubai társadalmat, megteremtettük Amerika első szocialista országát, meg az észak-amerikai im­perialisták sem állíthatják, hogy a Szovjetunió expor­tálta Kubába a forradalmat, ami bizonyítja azt a marxi igazságot, hogy a tőkés el­nyomás maga ássa meg saját sírját. A kubai munkások és pa­rasztok örökre eltemették a régi tőkés társadalmat. Az USA felelőssege A kommunista mozgalom erkölcsi ereje minden új for­radalommal csak növekszik, vonzóereje egyre ellenáirhatat- | lanabhá válik. Castro rámuta­tott, hogy a kubai forradalom ! fennmaradásához és fejlődésé­hez nem lett volna »elég a Szigetország népének hősiessé­ge és önfeláldozása, ha nem élvezte tvolna a Szovjetunió, a szocialista tábor támogatá­sát, nem alakultak volna ki világszerte az imperializmus számára kedvezőtlen, merőben új, erőviszonyok. Ha nem így lett volna, az amerikai impe­rializmus régen vérbe fojtotta volna a kubai nép forradalmát és ma nem építhetnénk a szo­cializmust, hanem a hegyek­ben véreznénk és a börtönök homályában sínylődnénk, — Külpolitikánk teljes mér­tékben a nemzetközi jogon, az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmányán alapul, s jogunk van fokozni védelmi készségünket — folytatta Cast­ro. — Az imperialisták tengeri blokádjukkal a háborús szaka­dék szélére taszították a vi­lágot, fegyveres betörésre ké­szültek. Az amerikai imperializmus Kubára és a Szovjetunióra akarja hárítani a felelőssé­get, de ma már világszerte tudják, Hogy a tavaly októ­beri válságért viselt súlyos felelősség az Egyesült Álla­mokat és a kubai ellenfor- radatimárokat terheli. — Az októberi válság meg­oldása óta eltelt idő megvilá­gítja az eseményeket Az im­perializmus tervei kudarcba fulladtak. Fennmarad azonban az a veszély, hogy az impe­rialisták helytelenül éltékelik az októberi események tanul­ságait. A szovjet kormány márciusi figyelmeztetése azon­ban lehűtötte a forró fejeket — mondotta Castro, majd így folytatta: — Küldöttségünk szovjet­unióbeli útja megmutatta az imperialistáknak, mennyire erős a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a mi pártunk, a szovjet kormány és a kubai kormány, a szovjet nép és a kubai nép szolidaritása. A Szovjetunió, amely a Nagy Honvédő Háború idején több emberéletet vesztett, mint amennyi Kuba egész lakossá­ga, nem habozott, hogy védel­mébe vegye a mi kis orszá­gunkat. A történelem nem ismeri a szolidaritás ilyen magas­fokú példáit. Ez az interna­cionalizmus, ez a kommuniz­mus! -— Castro e szavainál leírhatatlan ünneplésbe tört ki a stadionban szorongó 123 ezer főnyi tömeg és a sta­dionon kívül rekedt sok ezer ember. Köszönet a szovjet testvéreknek — Az imperialisták vere­sége nem jelenti, hogy béké­ben hagynak bennünket — folytatta Castro. — Az Egye­sült Államok továbbra is szigorú gazdasági blokád gyű rűjével veszi körül Kubát, s minden befolyását Iatbaveti, hogy más országok se keres­kedjenek Kubával. Az imperialisták sokezer ellenforradalmárt képeznek ki saját területükön, ellen- forradalmi ügynököket, sza- bo tőröket és fegyvereket dobnak át hazánkba. A ha­dihajók és repülőgépek rend szeresen megsértik hatá­rainkat, továbbra is meg­szállásuk alatt tartják te­rületünk egy részét, a guantanamói támaszpontot. Kubaiakat gyilkolnak, felfor­gató elemeket küldenek át a határon. Kuba kinyilvánította hajlandóságát, hogy békében éljen az amerikai kontinens minden országával, így az Egyesült Államokkal is. mondotta Castro. — Népünk, miként a szocia­lista tábor minden népe, bé­kére vágyik, hogy folytathas­sa a szebb élet építését. De a békéért folyó harc — amint Hruscsov elvtárstól sokszor hallottam — nagy áldozato­kat követel népeinktől, hi­szen a legkorszerűbb fegy­verekre van szükségünk. A szocialista tábor védelmi po­tenciáljának fokozódása meg­köti a háborús gyújtogatók kezét és jó feltételeket teremt a népek antáimperialista, gyár matosításellenes harcához. Mi­ne* szilárdabb lesz a kommu­nista és munkásmozgalom egy sége, annál nagyobb lesz ere­je is. Ha a haladó erők egysége volt Marx jelszava több mint száz évvel ezelőtt, a kommunista és munkásmoz­galom nemzetközi egysége ma is minden marxista— leninista jelszava kell, hogy legyen. Castro kijelentette, hogy a kubai küldv*.. *eg szovjetunió­beli látogatása megmutatta a kubaiaknak, milyen roppant áldozatokat hozott és milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép. — A Szovjet« unió bevehetetlen erőddé fej­lődött, a társadalom tökéletes szervezettsége imponáló be­nyomást tett mindnyájunkra és biztonsággal tölti el a világ haladó erőit Lenin büszke lenne, ha látná mindazt, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtett — hang­súlyozta Castro. Befejezésül kijelentette: — Mindig emlékezni fogok arra a sokmillió baráti kézre, amelyet a szovjet emberek nyújtottak felénk, a sok bol­dog mosolyra és szeretetteljes üdvözlésre. — Köszönet néktek. szovjet testvérek! —. kiáltotta orosz nyelven Castro. — Éljen a kommunizmus! Haza vagy ha­lál! Győzni fogunk! Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a szovjet kormány csü­törtökön a nagy Kreml-palotá- ban nagyszabású fogadást adott Fidel Castro tiszteletére. A fogadás elején Leonyid Brezsnyev felolvasta a Leg­felső Tanács elnökségének rendeletét, amely Castrót a Szovjetunió Hőse címmel, Le- nin-renddel és az aranycsillag érdeméremmel tünteti ki. Brezsnyev szívélyesen meg­ölelte, meg .'sókolta Fidel Castrót és mellére tűzte a kitüntetéseket. Castro rövid beszédben meghatottan mon­dott köszönetét ezért a kitün­tetésért. A fogadáson Hruscsov és Castro pohárköszöntőt mon­dott. MÁR CSAK 4 IAP10! A IMagyav Jégrevü d&áríiúsíól ct iwisslig című műsorával május 23—27 g a pécsi vásártéren. Előadás naponta este 7-kor, szombat vasárnap du. 4 órakor is Jegyek a Széchenyi téri IBUSZ irodában Telefon: 30-39 és a helyszínen kaphatók Telefon: 10-10

Next

/
Thumbnails
Contents