Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

2

1963 MÁJUS 24. '

1 la 'ft yű <i s * 14c sxkfáb on

(Folytatás az 1. oldalról.)

lyek képesek megfékezni az imperialista agresszorokat, a nemzetközi csendőrt’’.

„Eljön az idő, amiikor minden nép egyszer és mindenkorra 'végez a kapitalizmussal”.

„A népek, amelyek harcra- keinek szabadságukért és függetlenségükért, a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvédeni vívmányaikat” — mondotta a szovjet kormányfő.

Meggyőző erővel mutatják ezt a múlt év végén lezajlott karibi események. „A Karilb- tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az imperializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik legélesebb összetűzése volt a háború befejezése óta eltelt időszakban'’. Lokális válságból világválsággá lépett és a józan kompromisszum alapját» kiutat kellett keresni a kialakult helyzetből.

A válság ilyenfajta megoldá sa az amerikai szoldateszka terveinek meghiúsítását jelentette. „A béke, a békés együttélés politikájának volt ez a győzelme” — hangsúlyozta Hruscsov. Ez a győzelem megvédte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a termonukleáris világháború veszélyét.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok „veszettjei" blokádra sőt katonai támadásra buzdítanak Kuba ellen, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a következőket mondotta: „Ha az Egyesült Államok kormánya nem tanúsít elegendő józanságot és megértést a helyzet iránt és megi engedi, hogy veszélyes útra sodorják, aKkor még borzalmasabb helyzet alakul ki mint a múlt év októberében”.

A szovjet kormányfő figyelmeztetett arra, hegy ameny- nyiben az Egyesült Államok kormánya nem tartja magát szilárdan az elért megegye-;s- hez és a helyzet kiélezésének útjára lép „mi teljesíteni fogjuk internacionalista kötelezettségeinket és segítségére sie tünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell jelentenünk: ne játsszanak a tűzzel urak, ne játszanak a népek sorsával!”

Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Karib- tengeri térségben kialakult helyezt rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont megvalósításának alapján, amelyet Fidel Castro, Kuba forradalmi kormányának miniszterelnöke terjesztett elő.

— A kubai nép igazságos követeléseit támogatja a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség — mondotta.

— Azok az eseményekj, amelyek a nemzetközi küzdőtéren a háború utáni időszakban végbementek, meggyőzően mu tátják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Ezután felsorolta azokat a sikereket, amelyeket a forradalom harcosai az utóbbi időben elértek, majd megállapította: bárhol is születtek ezek a sikerek, „Európában, vagy Afrikában, Ázsiában, vagy Latin-Amerikában — végeredményben az egész emberiség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják”.

Etfycnjosúsáy, kölcsönös megbecsülés

Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljesen reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak.

A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békés együttélés Lenintől örökségbe kapott politikáját a Szovjetunió külpolitikájában irányadónak tekinti.

„Pártunk mindig úgy vélekedett — folytatta —, hogy a békés együttélés kedvező fel tételeket teremt a kapitalista országokban a dolgozók osztályharcának kibontakozásához, kedvező feltételeket teremt a nemzeti felszabadító mozgalom szakadatlan fejlődéséhez.” Éppen a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének feltételei között győzött a dicsőséges kubai forradalom, amelynek élén a nép ügyének lánglelkű harcosai állnak.

— Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, ameMil szeretnének

Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta, hogy „határozottan harcolni kell a forradalmi erők egységének megbontása ellen, bármilyen formában történjék is az”.

Hrusccsov kijelentette: „az olyan felosztás, amely nem osztályszempontokon, hanem világrészeken, a bőr színén, vagy egyéb ismérveken alapszik, nem a munkásosztály erőinek, valamennyi ország dolgozóinak egyesítését, hanem ezek egységének meg-, bontását jelenti. Az ilyen felosztás gyengíti a forradalmi

lyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jövendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor minden nép részt fog venni a világ sorsának intézésében — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta:

— A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon segítse és támogassa a nemzeti felszabadító mozgalmakat.

— Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai támaszpontokat és koncessziókat, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyezményeket — jelentette ki Hruscsov. — Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés.

Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka korunk nagy forradalmi erőinek: a szocialista világrendszerhez tartozó országoknak, a nemzet közi forradalmai munkásmozgalomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmának, a békéért, a demokráciáért és a haladásért síkra- szálló összes erőknek kölcsönös kapcsolata és akcióegysége.

a nyugati urak?

erőket és segítséget nyújt a forradalom ellenségeinek abban, hogy elbánhassanak a dolgozókkal. Ez az elv tetszik az imperialistáknak, mert az ő malmukra hajtja a vizet, segít nekik, hogy végrehajtsák bestiális törvényüket: „oszd meg és uralkodj!”

Hruscsov ezután foglalkozott egyes nyugati „stratégáknak” azokkal a kitalálásaival, hogy amilyen arányban növekednek a szocialista országok erői, olyan mértékben támadnak leküzdhetetlen ellentétek közöttük. „Ezek az urak, úgy

látszik, a saját mércéjükkel szeretnék mérni a szocializmus világát” — mondotta Hruscsov.

Az imperialisták arra számítanak, hogy a szocialista táborban felélednek a nacionalista előítéletek. Ezzel kap- I csolalban a szovjet kormányfő kijelentette: „meg kell egyenesen mondanunk a szocializmus ellenségeinek: uraim, ezen a vesszőparipán sem jutnak messzire!” A kommunisták az erre irányuló fondorlatokkal szembeállítják következetes internacionalista politikájukat, amely nem csupán egy ország,

A burzsoá sajtóban sok ba- i

dar koholmány lát napvilágot a Szovjetunió és Kína kommunista pártjainak viszonyáról. Mint önök is tudják, hamarosan sor kerül az SZKP és a Kínai Kommunista Párt küldöttségeinek találkozójára. Nem sajnáltuk az erőfeszítéseket, hogy e találkozó erőink összefogására vezessen, kiküszöbölje az egyes kérdések felfogásában mutatkozó különb

hanem az egész szocialista

rendszer érdekeiből indul ki.

Az élet azt mutatja, hogy a nacionalizmus a revizionista és dogmatikus nézetek egyik forrásává válhat. Ezért a kommunisták következetesen harcolnak a marxista—leninista elmélettől való bármely eltávolodás ellen: a jobboldali opportunizmus ellen ugyanúgy, mint a „baloldali” opportunizmus ellen, azzal a céllal, hogy erősödjék a kommunista mozgalom sorainak egysége, fokozódjék e mozgalom befolyása a világ fejlődésének egész menetére.

i íégeket. Reméljük, hogy ez a találkozó pártjaink, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további ösz- szeforrottságár. vezet majd, a kommunizmus nagy ügye előrenyomulásában leküzd minden akadályt és az egész világon diadalmaskodni fog — jelentette ki Hruscsov.

tr. szovjet kormányfő biztosította kubai barátait, a szocializmus és a haladás minden

hívét: a Szovjetunió Kommunista Pártja minden erejet

iatbaveti, nogy erősítse az egységes, imperialista-ellenes uontot, fejlessze a szocialista

országok epvütiműködését és kölcsönös segélynyújtását, segítse a nemzeti felszabadító mozgalmakat.

— Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov —, hogy Fidel Castrónak a Szovjetunióban tett látogatása nem csak a szovjet és a kubai nép, nemcsak a mi két pártunk egységének megszilárdítását mozdította elő, hanem elősegítette az egész szociali-ta közösség és az egész világot átfogó kommunista mozgalom összefogásának erősödését is.

Hruscsov ezután a Szovjetuniónak a gazdasági és kulturális fejlesztés terén elért sikereiről beszélt, s kifejezte meggyőződését, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogják, sőt túl is szárnyalják. Értékelve azt az utat, amelyet a Szovjetunió 45 év alatt járt be, hangsúlyozta, hogy a saját magunk javára, a társadalmunk javára, a még jobb jövő érdekében végzett munka „a legcsodálatosabb erő a világon,

amely az emberi lángelme

olyan megnyilvánulásait képes életre kelteni, amelyekre a kapitalizmusban még csak gondolni sem lehet”.

Hruscsov többek között elmondta. hogy a szovjet ipari termelés még tíz évvel ezelőtt is az amerikainak csak 33 százalékát alkotta, ma pedig már körülbelül 63 százalékát. Húsz esztendő múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi iparcikket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nemszocialista világ termel.

Beszéde végén kijelentette, hogy már nincs messze az a boldog idő, amikor minden ember lerázza magáról a régi világ bilincseit és belép igazi történelmének korszakába, a kommunizmus korszakába.

Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és Kuba népei testvérek és közös ügyért harcolnak, egy sorban menetelnek ugyanazon nagyszerű cél felé. Barátságunk egyre szebb gyümölcsöket hoz majd, kölcsönösen gazdagítja népeinket, gyorsabbá teszi közös előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus felé.

Jóleső érzés számunkra

Casfsr© Ibsszéde a moszkvai tömeggyűlésen

Leírhatatlan üdvrivalgás köszöntötte a mikrofon elé lépő Fidel Castrot. Viva Cuba! Fidel—Hruscsov! Viva Fidel! — ZengeLt-zúgott a hatalmas aréna és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szóhoz jutni.

Beszéde elején visszapillantást vetett többhetes szovjetunióbeli útjának eseményeire. A kubai küldöttség nehány napig még a Szovjetunióban marad ugyan — mondotta —, a hivatalos látogatás csütörtökön befejeződik, s a delegáció most búcsúzik el a szovjet néptől.

— A szeretet lavinája zúdult ránk a Szovjetunióban — mondotta.

— Látogatásunk rendkívül tanulságos volt. Először láttuk szemtől szembe a szovjet élet valóságát. A világban két Szovjetunió létezik: a valódi, amelyet a munkások, a parasztok építettek fel és védelmeztek meg, s amely a gyakorlatban testesíti meg Marx—Engels—Lenin eszméit, de létezik egy másik Szovjetunió is, amelyet a reakciós ellenséges 1 erők, a monopoltőke sajtója fest hamis színekkel a népek elé.

Kubában a Batista-rendszer idején minden eszközzel terjesztették a szovjetellenes rágalmakat, de a kommunizmus kísértete, amelyről Marx beszélt — ma már Latin-Ameri- kát is bejárja, s hiába próbálják az imperalistók propagandistái amolyan mumussá tenni a kommunizmust a népek elrettentésére.

— Kilencven kilométerre a legnagyobb imperialista országtól, amelynek ideológiája elárasztotta és rothasztotta a kubai társadalmat, megteremtettük Amerika első szocialista országát, meg az észak-amerikai imperialisták sem állíthatják, hogy a Szovjetunió exportálta Kubába a forradalmat, ami bizonyítja azt a marxi igazságot, hogy a tőkés elnyomás maga ássa meg saját sírját.

A kubai munkások és parasztok örökre eltemették a régi tőkés társadalmat.

Az USA felelőssege

A kommunista mozgalom erkölcsi ereje minden új forradalommal csak növekszik, vonzóereje egyre ellenáirhatat- | lanabhá válik. Castro rámutatott, hogy a kubai forradalom ! fennmaradásához és fejlődéséhez nem lett volna »elég a Szigetország népének hősiessége és önfeláldozása, ha nem élvezte tvolna a Szovjetunió, a szocialista tábor támogatását, nem alakultak volna ki világszerte az imperializmus számára kedvezőtlen, merőben új, erőviszonyok. Ha nem így lett volna, az amerikai imperializmus régen vérbe fojtotta volna a kubai nép forradalmát és ma nem építhetnénk a szocializmust, hanem a hegyekben véreznénk és a börtönök homályában sínylődnénk,

— Külpolitikánk teljes mértékben a nemzetközi jogon, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányán alapul, s jogunk van fokozni védelmi készségünket — folytatta Castro. — Az imperialisták tengeri blokádjukkal a háborús szakadék szélére taszították a világot, fegyveres betörésre készültek.

Az amerikai imperializmus Kubára és a Szovjetunióra akarja hárítani a felelősséget, de ma már világszerte tudják, Hogy a tavaly októberi válságért viselt súlyos felelősség az Egyesült Államokat és a kubai ellenfor- radatimárokat terheli.

— Az októberi válság megoldása óta eltelt idő megvilágítja az eseményeket Az imperializmus tervei kudarcba fulladtak. Fennmarad azonban az a veszély, hogy az imperialisták helytelenül éltékelik az októberi események tanulságait. A szovjet kormány márciusi figyelmeztetése azonban lehűtötte a forró fejeket — mondotta Castro, majd így folytatta:

— Küldöttségünk szovjetunióbeli útja megmutatta az imperialistáknak, mennyire erős a Szovjetunió Kommunista Pártja és a mi pártunk, a szovjet kormány és a kubai kormány, a szovjet nép és a kubai nép szolidaritása. A

Szovjetunió, amely a Nagy Honvédő Háború idején több emberéletet vesztett, mint amennyi Kuba egész lakossága, nem habozott, hogy védelmébe vegye a mi kis országunkat.

A történelem nem ismeri a

szolidaritás ilyen magasfokú példáit. Ez az internacionalizmus, ez a kommunizmus! -— Castro e szavainál leírhatatlan ünneplésbe tört ki a stadionban szorongó 123 ezer főnyi tömeg és a stadionon kívül rekedt sok ezer ember.

Köszönet a szovjet testvéreknek

— Az imperialisták veresége nem jelenti, hogy békében hagynak bennünket — folytatta Castro. — Az Egyesült Államok továbbra is szigorú gazdasági blokád gyű rűjével veszi körül Kubát, s minden befolyását Iatbaveti, hogy más országok se kereskedjenek Kubával.

Az imperialisták sokezer ellenforradalmárt képeznek ki saját területükön, ellen- forradalmi ügynököket, sza- bo tőröket és fegyvereket dobnak át hazánkba. A hadihajók és repülőgépek rend szeresen megsértik határainkat, továbbra is megszállásuk alatt tartják területünk egy részét, a guantanamói támaszpontot. Kubaiakat gyilkolnak, felforgató elemeket küldenek át a határon. Kuba kinyilvánította hajlandóságát, hogy békében éljen az amerikai kontinens minden országával, így az Egyesült Államokkal is. mondotta Castro.

— Népünk, miként a szocialista tábor minden népe, békére vágyik, hogy folytathassa a szebb élet építését. De a békéért folyó harc — amint Hruscsov elvtárstól sokszor hallottam — nagy áldozatokat követel népeinktől, hiszen a legkorszerűbb fegyverekre van szükségünk. A szocialista tábor védelmi potenciáljának fokozódása megköti a háborús gyújtogatók kezét és jó feltételeket teremt a népek antáimperialista, gyár matosításellenes harcához. Mine* szilárdabb lesz a kommunista és munkásmozgalom egy sége, annál nagyobb lesz ereje is.

Ha a haladó erők egysége volt Marx jelszava több

mint száz évvel ezelőtt, a kommunista és munkásmozgalom nemzetközi egysége ma is minden marxista—

leninista jelszava kell, hogy

legyen.

Castro kijelentette, hogy a kubai küldv*.. *eg szovjetunióbeli látogatása megmutatta a kubaiaknak, milyen roppant áldozatokat hozott és milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép. — A Szovjet« unió bevehetetlen erőddé fejlődött, a társadalom tökéletes szervezettsége imponáló benyomást tett mindnyájunkra és biztonsággal tölti el a világ haladó erőit Lenin büszke lenne, ha látná mindazt, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtett — hangsúlyozta Castro.

Befejezésül kijelentette:

— Mindig emlékezni fogok arra a sokmillió baráti kézre, amelyet a szovjet emberek nyújtottak felénk, a sok boldog mosolyra és szeretetteljes üdvözlésre.

— Köszönet néktek. szovjet testvérek! —. kiáltotta orosz nyelven Castro. — Éljen a kommunizmus! Haza vagy halál! Győzni fogunk!

Moszkva (MTI)

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány csütörtökön a nagy Kreml-palotá- ban nagyszabású fogadást adott Fidel Castro tiszteletére.

A fogadás elején Leonyid Brezsnyev felolvasta a Legfelső Tanács elnökségének rendeletét, amely Castrót a Szovjetunió Hőse címmel, Le- nin-renddel és az aranycsillag érdeméremmel tünteti ki. Brezsnyev szívélyesen megölelte, meg .'sókolta Fidel Castrót és mellére tűzte a kitüntetéseket. Castro rövid beszédben meghatottan mondott köszönetét ezért a kitüntetésért.

A fogadáson Hruscsov és Castro pohárköszöntőt mondott.

MÁR CSAK 4 IAP10!

A IMagyav Jégrevü d&áríiúsíól ct iwisslig

című műsorával május 23—27 g a pécsi vásártéren. Előadás naponta este 7-kor, szombat vasárnap du. 4 órakor is Jegyek a Széchenyi téri IBUSZ irodában Telefon: 30-39 és a helyszínen kaphatók Telefon: 10-10