Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

ms. május ti. KIAPLÖ o Vasárnap életbe lép az új menetrend XJj vonatpár Pécs és Budapest között — Fürdővonatok Harkányba A MÁV Pécsi Igazgatósá­gán gondos előkészítő munka előzte meg a vasárnap éj­iéikor életbelépő új me­netrendet. A gondos munká­val összeállított új menetrend ben jelentősen javul a vas­úti közlekedés. TÁVOLSÁGI SZEMÉLYFORGALOM Az igazgatóság arra töre­kedett a menetrend elkészí­tésénél, hogy a személyszál­lító vonatok menetidejét meg rövidítse. Ezt részben a meg­állások számának csökkenté­sével, a vonat sebességének emelésével érték el. A fővárt» és a nagyobb városok ösz- ezeköttetésének meggyorsítá­sára tovább fejlesztették az ún. városközi gyorsvonatok rendszerét A pécsi vaisút- i gazigatóság területén a már meglévő ilyen vonatokon kí­vül Budapest Déli pu.—Pécs között a nyári idénybeli na­ponta, később pedig a hét végén új vonatpárt helyez­nek forgalomba. Az új gyors­vonat Budapest Déli pu.-ról 13 óra 05 perckor indul és Pécsre 16 óra 49 perckor ér­kezik. Ellenirányban a vonat Pécsről 3 óra 32 perckor in­dul és Budapest Déli pu.-ra 7 óm 43 perckor érkezik. A balatoni személyforgal­mat az elmúlt években is jelentősen fejlesztették és így zömében sikerült az utazókö­zönség igényeit kielégíteni. Ezért a balatoni forgalom elő­ző években jól bevált rend­szerét az új menetrendben változatlanul ferantariják, azonkívül az utasforgalom vár ható emelkedésének figyelem bevételével néhány új vo­natot állítanak be. A város­közi vonatok fejlesztése ér­dekében az új menetrendben a Pécsről 17 óm. 32 perckor induló és ellenirányban Pécs­re 15 óra 36 perckor érkező sebesvonatokkal Pécs—Sze­ged—Békéscsaba között köz­vetlen kocsdjáratöt létesíte­nek HELYI SZEMÉLYFORGALOM A Balatonon kívül a bara­nyai utazóközönség legjelen­tősebb fürdőhelye Harkány. Az ide irányuló forgalom megjavítása érdekében az idei menetrendben - újabb személyszállító vonatokat ál­lítanak be. Többletvonaíként az egész nyári idényben e hónap 26-tól szeptember 29-ig Pécsről 12 óra 54 perces in­dulással Siklósig és «man 19 óra 27 perces indulással vissza Pécsre; új fürd5vonat közlekedik majd naponta. — Ugyancsak naponta közleke­dik Harkányfürdőről 17 óra 43 perces indulással valamint munkaszünetes napokon 15 óra 42 perces indítással, egy- egy új vonat. Tekintettel a siklósi emelkedő idegenforga­lomra egész é ben Siklós— Pécs között a délelőtti órák­ban egy új gyorsjáratú mo­torvonatot állítottak be. A vasútigazgatóság területén jelentős iparvidék Komló, ez­en az ottani dolgozók bala­toni üdülési lehetőségének elő mozdítása érdekében a nyári fürdóidényben az esti órák­ban. Dombóvárról Komlóra induló személyvonatot ké­sőbb a balatoni vonatok csat­lakozásának felvétele után köz lekedtetik. • A vidéki lakóhelyekről Pécs re és Vasas-Hirdre naponta munkába utazó dolgozók uta­zási körülményeinek megja­vításáért Pécs—Szigetvár kö­zött az esti órákban egy új vonatpárt helyeznek forga­lomba, a vasas-hirdiek ré­szére pedig az idáig Erdős- |B6CSlkéÍ2 közlekedő bőt vo- i naitpár forgalmát Palotaibo- zsolkig terjesztik ki. Az új menetrendben teljesítették a pécsváradi dolgozók azon kí­vánságát is, hogy a pécsi Nemzeti Színház előadása után hazaiutazasi lehetőségük le­gyen. Ezért a Pécsről munka­napokon 22 óra 23 perckor in­duló motorvonatot munka­szünetes napokon később, 23 óra 03 perckor indítják. UJ SZOLGÁLTATÁSOK Az új menetrendi időszak­ban orvoslást nyer az utazó- közönség jogos kívánsága, — hogy a motorvontatású gyors­vonatokban is közlekedjen. 1. osztályú „pánnás” kocsi. Ezek­nél a vonatoknál a jövőben a motorkocsi bőrbevonatú ré­sze XI. kocsiosztályként köz­lekedik majd. A vasútigazga­tóság fontos feladatának tart­ja, hogv a közönség az uta­zás során felmerülő vásárlási igényeit kulturált körülmé­nyek között elégíthesse ki. En­nek érdekében fokozatosan korszerűsítik és felújítják az utasellátó éttermeket. A pé­csi állomáson üzemelő étte­rem felújítását már el is kezd­ték. A nagyobb állomások egy séges várótermeiben korsze­rűtlenné vált söntéseket, kor­szerű büfékké alakítják át. Ez zel az eladási hely ízléses kül­sőt kap, az eladási tér i? bő­vül és a kiszolgálás is gyor­sabb lesz. A helyiségekben székeket asztalokat helyez­nek el, melyek mellett vétel- kényszef nélkül bárki helyet foglalhat. Ebben az évben a Pécs-fcülváros söntését is így kívánják átalakítani. ÁRUSZÁLLÍTÁS A Pécsi MÁV Igazgatóság január 1-től május 10-ig meg­vizsgálta az áruszállítás hely­zetét és megállapította, hogy elég tekintélyes lemaradás ta­pasztalható. Összehívták a megyei tanácsok építési, köz­lekedési, vízügyi osztályait, a jelentősebb fuvaroztatókat és ismertették a helyzetet. Saj­nos, a megbeszélés nem ta­lált minden fuvaroztatónál megértésre, mert még a mai napig is tapasztalható, hogy egyesek helytelenül tervez­nek. Továbbra is fennáll az a helytelen gyakorlat, hogy szombaton, vasárnap és hét­főm afig jétentScezdk valami áru elszállításra, a hét többi napján pedig úgy megnő a forgalom, hogy nem tudják a kocsigényeket kielégíteni. A vasúti kocsik kirakását illetően a helyzet hasonló. Éj­szaka a munkaszünetes na­pokon úgyszólván szünetel a rakodás. Több olyan válla­lat működik a területen, amely munkaszünetes napokon nem rakodik rendszeresen, mint például az Albertfalvi Vegyi­gyár, a Pécsi Porcelángyár, a Kohászati Alapanyagellátó, a Papírértékesítő Vállalat, a Pécsi Szikra Nyomda, a Pé­csi Vegyianyag Nagykereske­delmi és' az Üvegértékesítő Vállalat. A felsorolt üziemek koosirakományú küldeményei­ket rendszeresen késve rak­ják ki és kocsiálláspénzt fi­zetnek. Pécsbánya rendezőn például ezért következik be, hogy a szénbányának nem tud nak kocsit biztosítani az igé­nyelt mennyiségben, mert a Pécsi Hőerőmű rendszeresen késedelmesen rakja ki a cí­mére érkező szénnel rakott kocsikat. Ennél a vállalatnál januártól—márciusig több mint 43 ezer forint kocsiállás­pénzt fizettek! Sok üzem és vállalat, mint a Pécsi Bőr­gyár, a Sörgyár, a Pécsi Szén­bányászati Tröszt és a Komlói Szénbányászati Tröszt állan­dóan segítik a pécsi vasút­igazgatóság munkáját és ha a töbiek is ugyanezt termék a tervtelijesítés terén nem vol­na lemaradás. Tudomány és gyakorlat Az állattenyésztési vándorgyűlés résztvevői a Bóiyi Állami Gazdaságban Csütörtökön a kétnapos tu­dományos vándorgyűlés má­sodik napján három autóbusz- szal és mintegy negyven sze­mélykocsival Pécsről a Sátor­hely—Bólyi Állami Gazdaság­ba látogattak el az állatte­nyésztési konferencia részt­vevői. Reggel 8 óraikor a gaz­daság központjában Kisjakab Lajos, a gazdaság igazgatója és vezetősége fogadta a kül­döttséget. A délelőtt folyamán a vendégek megtekintették a gazdaságot, a gazdaság búza­vetéseit, és a korszerű széna­betakarítást, ezután ellátogat­tak a Szí ebért pusztai, békás­pusztai és sátorhelyi üzem­egységekbe, ahol az állatállo­mányt szemlélték meg. A ha­tárjáró körúton részt vett Petöházi Gábor földművelés­ügyi miniszterhelyettes is. Dr. Czakó József Csak elismeréssel szólhatok a borjúnevelő telepről A határszemle és üzemlá­togatás után rövid interjúra kértük meg a konferencia két neves résztvevőjét és elméleti előadóját dr. Czakó Józsefet, az Állattenyésztési Kutató Intézet szarvasmarhatenyészté­si osztályának vezetőjét és dr. Kertész Ferencet, az Intézet sertéstenyésztési osztályának vezetőjét. Mi a véleménye a gazdaság­ban látottakról, különösképp szarvasmarhatenyésztéséről? — tettük fel a kérdést dr. Czakó Józsefnek. — Nem először járok a bő- Fertői Miklósi lyi gazdaságban, de meggyő­A mohácsi Duna-parfon ződéssel mondom, hogy a gaz­daság ezen a mai napon is igazolta jó hírnevét. Mai, friss benyomásaimból hármat sze­retnék kiragadni. Mindenek előtt azt, hogy a Sziebert pusz­tai szarvasmarha törzsállo­mány, melynél értesüléseim szerint 1957 óta folyik cél­tudatos tenyésztői munka, iga­zolja ű tudománynak azt a legfrissebb álláspontját, hogy a tejtermelésre történő szelek­ció nem rontja az állatok hús­termelését. Az itt lévő korsze­rű vegyes hasznosítású magyar tarka típus is mutatja, hogy a jó tej- és jó hústermelőképes­ség nem antagonisztikus tu­lajdonságok. Külön öröm szá­momra, hogy szerdai pécsi elő­adásom gyakorlati igazolásával találkoztam itt. — Csak elismeréssel szólha­tok a sátorhelyi mesterséges borjúnevelő telepről is. Kor­szerűsége nem az építkezésben — hisz zömmel régi épületeket alakítottak át -— hanem a módszerben van. Ez a leg­korszerűbb úgynevezett rotá­ciós bor j únevelés, amikor a néhány hónapos borjak elő­ször a fogadtató részlegbe ke­rülnek, innen kerülnek át a nevelőbe, ahol a csökkentett tej itatási módszerrel nevelik őket, majd 100—120 napos kor ban az utónevelőbe kerülnék. Az utónevelő azért nagyon lé­nyeges^ mert az innen kike­rült borjú nem törik meg, nem esik vissza mikor növendék­telepre átkerül. Hazánkban jelenleg egyedülálló ez a meg­oldási. de már külföldről Is érdeklődtek á módszer iránt, s á közeljövőben épp egy cseh­szlovák tudományos csoport érkezik ide a helyszínre tanul­mányozni. Az volna a helyes, ha ez a módszer mielőbb el­terjedne az egész országban. — Végül a békáspusztai sza­bad tart ásos növendék üsző­nevelő telepről szólnék. Az üszők szépek és feltűnt, hogy milyen fejlettek. Az ilyen cso­portos legelőn tartás uriási előnye az, hogy .időben tudják az állatokat termékenyíteni s a korai tenyésztésbevétel lé­nyegesen csökkenti a szarvas- marhatartás önköltségét. Dr. Kertész Ferenc Rendezett nagyüzemet ismertem meg dott nagy­bólyi Dr. Kertész Ferenc í lmot a látottakról: — Szép és rendezet üzemet ismertem meg gazdaságban s azt hiszem ez a véleményem nem egyedülálló. A mai körúton különösen tet­szettek a gazdaság búzaveíé- sei, melyekhez fogható kevés van az országban. Értéküket növeli, hogy száraz, csapadék- talan időjárás mellett is ilyen szépek. A gazdaság sertéstelepei kö­zül csak a tiszta vérben fenn­tartott svéd telepet tekintettük meg. Az országban csak két helyen, itt és Répcelakon te­nyésztik tiszta vérben ezt a ki­váló fajtát, melynek, mint a szerdai előadásomban is el­mondottam óriási szerepe van a hazai sertéstenyésztésben. E fajta segítségével alakítjuk ki a nagy magyar fehér hús­sertést, melytől sok jót várunk különösen testnagyság, de gyors fejlődés és jobb hús- formák tekintetében is. A bó- lyiak érdeme is, hogy jól ho­nosodott itt ez az import- állomány, mely teljesen bru­cella mentes, s megnyugtatóan jó kezekben van. A konferencia nevében dr. Tangl Harald mondott köszö­netét a gazdaságnak, hangsú­lyozva azt a meggyőződését, hogy a tudományos kutatók és az ország más részeiből ide- sereglett szakemberek egy­aránt sokat tanultak a gazda­ságban látottakból. Harsnincmüliá forint a siklósi központ idei fejlesztésére Siklós központtal — a sze­rencsés adottságok révén — kilencezer lakos ügyeit intéző közös tanács alakult, amely folytatja Siklós—Harkány— Máriagyűd—Terehegy városias jellegének kialakítását. A kö­Horgászok Varga Gyula felvétele zelmúltban készült el a négy yyyyyyyyyyyyy vvvyyyyvvvvyv yyyyvyvyyyyyyyywyyvv vvvyyyvvvyyyyyyv CSER8SNHASYAS Az AC 16—91-es rendszámú kék-fehér Wartburg reggel öt órakor indult el vezetőjével, Sallai Józseffel és utasával, Lénárt Sándor műszerésszel Kiskunfélegyházáról a Vegy­ipari Gépgyárból Pécsre. Sal­lai József sokszor megtette már az utat, mégis május hu- szonharmadiki utazása marad legemlékeztesebb számára, mely rendőrségi kihallgatás­sal, jegyzőkönyvezéssel vég­ződött. A kellemetlenségek ez­zel korántsem értek véget, mert a karambolból, melyet okozott, bírósági tárgyalás is lesz. Sallai József felháborodot­tan azt kérdezi erre, hogy miért? Hiszen ember nem sé­rült meg az üszög! kanyarban esett karambol során, s a Kesztyűs ktsz gépkocsivezető­jével, Önozó Szilveszterrel ők a közlekedésrendészet képvi­selői előtt szóban már meg­egyeztek: megjavíttatják a gépkocsit, melynek jobb hátsó ajtaja és sárhányója összezú­zódott, illetőleg összetört, és megosztoznak a költségeken. Az üszögi karambol azonban nem ilyen egyszerű. — Miért szorította le a BA 31—09-est az útról? — öszitén szólva, kissé el- bambultam. A kastélyt figyel­tem balról és nem vettem ész­re a kanyart... — Hallotta, amikor a Pebje­da a villanyoszlopnak ütkö­zött? —> Nem. — És a porfelhőt látta? — Hát... — Miért nem állt meg a csattanás hallatára, amiből ar­ra következtethetett, hogy a Pobjeda utasai megsérültek? — Mert reggelizni akartunk az utasom rokonánál a kiser­dőben. — Hogy hívják a rokonát? — Nem az ő rokona. Az én haverom lakik ott valahol. Szántó. Azt kerestem. Sallai József apró fekete szemei ugrándoznak a rémü­lettől. Mindenki kérdez tőle valamit a megsérült Pobjeda mellett, ahova valósággal úgy kellett visszakényszeríteni az üszögi kiserdőből. Motorosok mentek érte, Pauer Mihály és társai, akik egy perccel a ka­rambol megtörténte után ér­tek az üszögi kastély elé. Előbb azt hitték, hogy a vá­rosba szökött, hajtottak is utá­na, de a vasúti sorompó eláll­ta útjukat. A várakozásban gondoltak arra: a fehér-kék Wartburg sem juthatott át. Aztán a nyomokat figyelték, melyek az üszögi kiserdőbe vezettek. Sallai József éppen a motorházzal bíbelődött, szinte halálra váltan, amikor Paue- rék lecsaptak rá. A kiserdőben hat lakó van. r Mcs Tstvánnét kérdezzük: — Keresett Szántó neveze­tű embert a gépkocsivezető? — Nem szólt az nekünk, nem is köszönt. Meg is je­gyeztük jó hangosan: „Micso­da bugris tévedt ide.” Bodnár István az úttól öt­száz méternyire pöíögő trak­tor mellől futott lélekszakadva a megsérült Pobjedáig. — Hallottam a csattanást Azt hittem, segíteni kell... Sallai József „nem hallotta.” Időnként azt mondja, nem is látia, hogy az oszlopnak csa­pódtak, mert utána teherautó jött. — A TEFU később jött ké­rem. Én akkor mór rég itt voltam az úton — mondja Bodnár, Sallai pedig hallgat, mert teljesen belezavarodott kitalált mondókájába. — És ön mit látott? — kér­dezzük Lénárt Sándor MEO-st. — Én szunyókáltam a kocsi­ban. Szerettem volna már többször megállni valahol, hogy megreggelizzünk — ezt mondtam is Salainak. A por­felhő ... hát kissé meglepőd­tem, amikor a kiserdőbe for­dultunk. De Sallai azt mondta, pihentetni kell a motort, mert bejáratos... Sallai előveszi jogosítvá­nyát. Megvan minden betét­lapja, sőt dicsér' oklevelek a balesetmentes mozgalomban elért kiváló eredményekről... Htlsz eve gépkocsivezető — még nem karambolozott. A karambolt most is elkerül­te, de azzal, hog” az út kép­zeletbeli felezővonalán átlépve karambolra kényszerítette az ugyancsak szabálytalanul, gyorsan hajtó Önozó Szilvesz­tert — majdnem ugyanazt je­lenti. S mindezt megtetézte azzal, hogy cserbenhagyta a villanyoszlopnak rohant társa­ságot. Arról beszélgetünk a köz­lekedésrendészeti csoportnál, hogy a cserbenhagyás — bár eléggé szigorúan büntetik, egyre jobban elharapódzik. Baranyában ugyan kevés pél­da volt még arra, amit tegnap Sallai József is csinált. Azt mondják, mégis javasolni fog­ják: a cserbenhagyást büntes­sék ugyanúgy, mint a szán­dékos emberölést, hiszen való­jában annak számít. Sallai esetében szerencsére nem be­szélhetünk sérültekről, de le­hettek volna. És mi történik, ha a karambol után vérző em­berek fekszenek az úton és nem jönnek segítségül a mo­torosok? Sallai József akkor is meglépett volna, sajnos. Súlyos vád ez. S Sallai Jó­zsefnek szembe kell néznie vele. Esetéből pedig le kell vonniuk a tanulságot mind­azoknak, akik részt vesznek az egyre bonyolultabbá váló közúti forgalomban. üarsányi Márta községet körforgalommal ösz- szekötő pormentes út, amelyen helyijáratú autóbusz is közle­kedik. Jelentős összeget ‘ köl­tenek a főútvonalak portalaní­tására és a napokban megér­kezett Siklós első öntőzőautó- ja is. A Siklóst Harkánnyal összekötő út mentén létesített negyvenholdas arborétum fái közé a tavasszal ültették ki a díszcserjéket és most építik a két falu közötti sétányt, amely nek mentén padokat helyez­nek el. A megtelepedési ked­vet mutatja, hogy az utóbbi három évben Siklóson 230 ma­gánház, Harkányban 285 vi- kendház épült fel, több eme­letes állami házon kívül. Az idén eddig harminc lakóház és nyolc vikendház építésére kér­tek engedélyt, két emeletes társasház is épül 12—12 la­kással. Elkészült Siklós 25 éves távlati fejlesztési terve, amely ötezer lakással számol. A köz- igazgatási központ szerepét betöltő Siklóson épül fel majd a kenyérgyár, a járási rendelő intézet, egy új általános is­kola, a KTSZ telephelye az irodaházzal, az AKÖV forgal­mi telepe, a tanácsi irodaház, bővül továbbá a gimnázium es a kórház, a Villány-Siklósi Állami Gazdaság borfeldol­gozó üzemet létesít a község­ben. Ezzel szemben Harkány mint üdülőközpont fejlődik to­vább, közművesítését — csa­tornázását és a vízvezeték épí­tését — megkezdték. Tízmil­liós költséggel bővítik a reuma kórházat, a siklósi útelágazás­nál autószerviz épül, ezenkí­vül campingtáborral, korszerű mozival, művelődési házzal, kultúrparkkal és a fürdővál­lalatot fejlesztő számos beru­házással gazdagodik a község. A fokozatosan városias jel­leget öltő, egybeépülő négy község — Siklós, Harkány, Máriagyűd, Terehegy — ebben az évben összesen több mint harmincmillió forint értékű beruházási objektummal gaz­dagodik. ) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents