Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

Megyei Könyvtár Pécs VILÁG PROLETÁRJAI,EGYÍESlS i'Jf. • >: ■ '*• i K f ra$£H PÉNTEK 1963. MÁJUS 24. £1 A1 MSZMP BARANYA MEGYEt BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA nagygyűlés I'Suszairs&so Százhuszonötezer ember ünnepelte a szovjet—kubai barátságot Hruscsov és U;i*éb*o beixtMle XX. ÉVFOLYAM, ARA: 60 FILLÉR 119. SZÁM Megkezdődött a tüdőgyógyászok XXXIV» kongresszusa Csütörtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében többszáz magyar és 40 külföldi részvevővel megkezdődött a Korányi-emlékév legjelentősebb tudomá­nyos eseménye, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszerve­zete Korányi Frigyes tbc és tüdőgyógyász szakcsoportjának 44. nagygyűlése. A Korányi Frigyes halála és az első ma­gyar tbc kongresszus 50. évfordulója alkalmából rendezeti kongresszus ünnepélyes megnyitásán jelen volt dr. Dole- sí hall Frigyes egészségügyi miniszter, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a magyar egész­ségügy sok más vezető személyisége. Dr. Dolcschall Frigyes egészségügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. — 60 évvel ezelőtt Korányi Frigyes az általa alapított Tu­berkulózis című lapban fel­vetette a társadalom fele­lősségét a tbc elleni küzde­lemben — mondotta többek között. — Azóta nagyon so­kat és előnyösen változott a helyzet, különösen a felsza­badulás után eltelt időben gyorsult meg a fejlődés. Az orvostudomány új vizsgálati eljárásokat adott kezünkbe. Ezek lehetővé teszik a lakos­ság egyre szélesebb rétegei­nek vizsgálatát, a friss bete­gek felkutatását, az új, nagy­hatású tuberkulózisgátló sze- reK és antibiotikumok, az egyre tökéletesebbé váló mű­téti technika pedig ma mér­sz ' idejében felismert esetek tó jeles gyógyítását ered- mciiyezL Hozzájárul ehhez az életkörülmények és álta­lános egészségügyi viszonyok nagyfokú javulása is. Mind­ezek eredményeként egyre inkább előtérbe kerül a gyógyult betegek re­habilitációja, egészségük megőrzése szempontjából megfelelő munkába állítá­sa. A tuberkulózis elleni küz­delem ma már állami fel­adó i, — mondotta. — Álla­munk jelentős anyagi áldo­zatokkal nemcsak a teljes gyó gyuláshoz szükséges ingyenes kezelést biztosítja, hanem táp pen.-,kiegészítéssel segíti elő, hogy a betegek anyagi gond­jaiktól megszabadulva, nyűgöd tar töltsék el a gyógyintézet­ben a teljes gyógyuláshoz szűk séges időt. Az újszülöttek és a kisgyermekek, iskolások BCG oltásának eredményeként az utóbbi 10 évben 80 szá­zalékkal csökkent a gyermek­kor1 tbc megbetegedések szá­ma. Ezért a gyermek tbc-intézeteket fokozatosan át lehet adni i felnőtt betegek kezelésére, akiknek száma ugyancsak jelentősen, 40 százalékkal csökkent. Még ebben az év­ben megteremtjük az egész lakosság kétévenkénti szű­résének feltételeit, ami to­vábbi előrelépést jelent a tbc elleni küzdelemben. Megvan a reális lehetősége annak, hogy a második 5 éves terv idején a tbc-t, mint nép betegséget felszámoljuk — mondotta a miniszter. E!zután dr. Karafiáth Imre. az Országos Korányi TBC- j Intézet főorvosa mondott em- ! lékbeszédet. Majd az elnöklő Baráth Irén kiosztotta a Ko­rányi emlékév alkalmából ki­írt tudományos pályázat dí­jait. A változatos témájú munkák a magyar tuberkuló­zis-kutatás világszínvonaláról tanúskodnak. Az ünnepélyes megnyitás a Korányi emlékérem átadásá­val végződött, amellyel min­den évben a tbc elleni küz­delem egy kiemelkedő mun­kását jutalmazzák. Efeután megkezdődött a kongresszus munkája. Az el­ső fő téma az idült tüdő- gümőkór kialakulásának meg­akadályozása. Délután két szekcióban a tfbc járványtaná­nak, valamint sebészeti keze­lésének problémáit vitatták meg. Tegnap délben zsúfolásig megtelt a moszkvai Lenin Stadion minden lelátója, sőt a labdarúgó pályán, de még a futópályákon is embererdő szorongott. Százhuszonötezer moszkvai dolgozó jött el a nyári napfényben úszó sta­dionba, hogy köszöntse Fidel Castrót, a kubai forradalom legendás vezérét. — Amikor Castro a szovjet párt- és kor­mány vezetői, Hruscsov. Brezsnyev és mások kíséreté­ben megjelent a stadion kor- mány páholyában, percekig tartó ováció tört ki. Ezután a szovjet főváros lakosságának nevében Kuz­min, a Vörös Proletár-gyár munkása, Bászov akadémiai levelező tag és Pusztahov a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára köszöntötte a kubai miniszter elnököt, majd Hruscsov emel­kedett szólásra. Fidel Castro beszél a moszkvai dolgozókhoz Televízió-felvétel: Erb János Hruscsov elvtárs beszéde Színes kép a televízió ernyőjén Meghozták az első eredmé­nyeket. a budapesti Műsza ö Egyetem vezeték nélküli hír­adástechnikai tanszékének a színes televízióval kapcsolatos kihatásai. A kutatások elsőrendű cél­ja a felkészülés arra az idő­re. mikor nálunk is megkezdő dik a színes televízióadás. dr. Barta István professzor irányításával először azt a be­rendezést készítették el, amely nek ernyőjén nem valóságos színek felbontásából eredő, ha nem mestersége : úton előállí­tott jelek váltották ki a kü­lönböző színeket. Ezután kö­vetkezett az úgynevezett dia­bontó megszerkesztése, amely viszont a színes állóképek a ,.diák" színeit tapogatja le és alakítja át elektronikus je #*tkké. Kádár elvtárs fogadta a szovjet ksrmánydeteBáciát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponBizottságának első titkára, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke csütörtökön fogadta K. N. Rudnyevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Bu- apes'td Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció vezetőjét és a delegáció tagjait. Magyar részről jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamara érőké. Jelen volt G. A. Gyanyiszov, a Szovjetunió buda- pe. nagykövete. — Kádár János baráti beszélgetést foly- *atc'.. a szovjet delegáció vezetőjével és tagjaival. A Moszkvában rendezett szovjet—kubai barátsági nagy­gyűlésen Nyikita Hruscsov beszédet mondott. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy Fidel Castro és harcostársai a Szovjetunióban tartózkodásuk alatt megérezték azt az őszin­te baráti szeretetet, amelyet a szovjet nép táplál Kuba hősi népe iránt, érezték a kubai népet és forradalmát övező i mély tiszteletet. A miniszterelnök rámuta­tott. Fidel Castro látogatása 1 alatt a szovjet emberek még jobban megértették azt a fel­adatot, amely a Kubai Köztár­saság előtt áll a szocializmus építésében. „Kijelenthetjük, — mondotta Hruscsov —, hogy népeink még közelebb kerültek egymáshoz, s még szorosabban összeforrtak”. Castroék felé fordulva hozzátette: „A Szov­jetunió népei mindig együtt voltak és együtt maradnak a kubai néppel.” Lengyel ka tana vendégek Pécsett A szovjet miniszterelnök ez­után arról beszelt, hogy a szovjet emberek Fidel Castro- nak, a kubai forradalom vezé­rének személyében azt a for­radalmi ügyet tisztelik, és be­csülik, amelyet Fidel Castro olyan önzetlenül és megtánto- ríthatatlanül szolgál. — A kubai forradalom az új élet hajnalát jelenti az amerikai kontinensen — mon­dotta Hruscsov. — Kubára te­kintenek ma a latin-amerikai országokban élő milliók., „mini hogy éppen ezen a szigeten építik az utat a jobb. a boldo­gabb jövő, a szocializmus fe­lé s ezen az úton járnak majd a latin-amerikai népek is.” Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet emberek­hez közel áll és nagyon fon­tos számukra az az ügy, ame­lyért a kubai forradalmárok harcolnak. Ezt az ügyet Hrus­csov Prometheus hőstettével hasonlította össze. A kubai hősök gyújtották lángra a nyu gáti féltekén az októberi for­radalom szent tüzét. Hruscsov idézve Leninnek azt a megállapításét, hogy a forradalom az elnyomottak és a kizsákmányoltak ünnepe a következőket mondotta: „Meg­győződésünk, hogy a világ min den népe szármára eljön ez az ünnep”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus világtörténelmi küldetése nemcsak a régi vi­lág lerombolása, hanem az új világ és az új emberi kap­csolatok megteremtése is. A szocializmus útjára lépett né­peknek nem kevés elkerülhe­tetlen nehézségeket kell leküz­deniök, de ezek a növekedés­sel a cél felé való haladással járó nehézségek, „Az ilyen nehézségek nem ijesztenek meg bennünket, ne­ki kell gyürkőzmi és le kell küzdeni ezeket”. Hruscsov részletesen foglal­kozott a kubai „kapitalista paradicsommal”, amelynek el­vesztése fölött keseregnek - a burzsoá toUnokok. Azokról az óriási változá­sokról szólva, amelyeket ma a kubaiak, az ország teljhatal­mú gazdái a Kubai Szocialista Forradalmi Egység párt vezeté­sével hajtanak végre, a szov­jet kormányfő a következőket mondotta: „Melyik latin-ame­rikai ország mondhatja el, hogy ilyen rövid idő alatt ek­kora forradalmi változásokat hajtott volna végre? Hisz ez csak a kezdet, csak a szocializ­mus első gyümölcsei ezek. A kubai nép előtt feltárulnak a haladás és a nemzeti függet­lenség széles távlatai. Hruscsov kigúnyolta az im­perializmus politikusainak és ideológusainak azt az állítását, amely szerint a latin-amerikai forradalmi mozgalmat állítólag „Moszkva keze” irányítaná. „Nem fedek fel különleges titkot, ha azt mondom, hogy Latin-Amerikában a forra­dalmi propaganda legfőbb ter­jesztői — bármennyire fur­csán hangzik is — az Egyesült Államok monopóliumai, ame­lyek elrabolják ezeknek az or­szágoknak a kincseit, elmara­dottságra és nyomorra kárhoz­tatják ezeket az országokat” —t mondotta Hruscsov. A forradalmat a né|)tőniegfek hajtják végre A Varsóból szerdán Wojcieeh Jaruzelsky altábornagy, a Lengyel Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke vezetésével Budapestre ér­kezett katonavendégek, Halász Antal ezre­des, Kutika Károly vezérőrnagy, Szabó Jó­zsef vezérőrnagy és a Honvédelmi Miniszté­rium több vezető munkatársának kíséreté­ben tegnap délután Pécsre érkeztek. A vendégeket a pécsi Petőfi Laktanya pa­rancsnoki karának képviselői már a város határában fogadták, majd a laktanyában Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára és Kőrös! Lajos elvtárs. a városi tanács elnöke köszöntötte. A laktanya klubjában Farkas Mihály ez­redes, az egység parancsnoka ismertette a vendégek előtt az alakulat életét, eredmé­nyeiket, majd ezután Wojcieeh Jaruzelsky altábornagy és kísérete megtekintette a kör­leteket és a felszerelést. A vendégek a kora esti órákban városnéző sétára indultak, este pedig a Fegyveres Erők Klubjában találkoztak a helyi alakulat tiszti­karával. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy éppen ezek a monopóliumok, a helyi bur­zsoá vezető réteggel együtt hívják ki a nép gyűlöletét, te­remtenek olyan viszonyokat, amikor a dolgozók számára a forradalom válik az egyedüli kiúttá. Kuba példája bizo­nyítja, hogy a forradalmat nem kívülről hozzák, azt a néptömegek hajtják végre, amikor megérnek az ehhez szükséges feltételek. „A kubai forradalom — mu­tatott rá Hruscsov — nem­csak Latin-Amerikában, ha­nem az egész világon is a népek széleskörű támogatásá­ra talál”. „A zsarnokság ellen, a ki­zsákmányolok és az idegen el­nyomás ellen vívott forrada­lom minden nép szent joga, belső ügye” — hangsúlyozta Hruscsov. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a XVIII. század­ban lezajlott amerikai forra­dalomra és hangsúlyozta, hogy a népnek a meg nem felelő kormányforma megváltoztatá­sához való jogáról szóló füg­getlenségi nyilatkozat ma. két­száz év múlva is időszerű. *Vajon az Egyesült Álla­mok kormánykörei miért nem ismerik el más népeknek azt a jogát, amelyet az Egyesült Államok alapitói igazságosnak és természetesnek tartottak az amerikai nép számára?” —> tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormányfő mi­után kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopóliu­mai kisajátítják maguknak a nemzetközi csendőr szerepét, hangsúlyozta: „megvannak a világon az októberi forrada­lom szülte erők — és elsősor­ban a Szovjetunió, a hatalmas szocialista közösség — ame­(Folytatás a 2. oldalotLX i

Next

/
Thumbnails
Contents