Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-22 / 117. szám

1983. MÁJUS 22. fWAPILÖ 3 Elkészült az 1962. éti lakásépítkezések mérlege Csaknem 35 OÓO új otthon került tető alá A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai összeállítot­ták a műit évi lakásépítkezé­sek részletes „eredménylistá­ját”. Az összegezésből kitűnik, hogy hazánk lakásállománya egy esztendő alatt 54 281 új ott­honnal gyarapodott. A közsé­gekben 25 *770, Budapesten 10 881, a többi városokban pe­dig 17 630 lakást adtak át ren­deltetésének. A legtöbb új otthon — 28 852 — kétszobás. i A statisztikai beszámolóból kitűnik, hogy a megyei jogú varsosok közül tavaly — Bu­dapest után — Miskolcon volt a legnagyobb arányú a lakás- építkezés: itt 1856 lakás ké­szült el. Pécsett 1025 otthon­ba költözhettek be a lakók. Nagy erőfeszítéseket tették a lakáshelyzet javítására a me- gyékbetn is. Június 20—22: Pannónia mezőgazdasági napok Pécsett Juntos 2Ö-án, Pécsett, ä legnagyobb „pannoniai” vá­rosban, Pannónia mezőgaz­dasági napok néven három­napos szakmai tanácskozás kezdődik. A Baranya megyei Tanács a mezőgazdasági és társadalmi szervekkel közö­sen az idén első ízben ren­dez mezőgazdasági napokat, amelyeket hagyományossá, évenként megismétlődévé szándékoznak tenni. A cél az, hogy a három nap alatt sorrakerülő előadások, vü- ták, bemutatók, tapasztalat­cserék hoizájámljanak a mezőgazdasági termelés to­vábbi {okozásához. A mezőgazdasági napok részt vevői tanulmányi ki­rándulásokat tesznek egyes baranyai gazdaságokban. — így például a Pécsi Állami Gazdaságban a szarvasmar­ha fajtakeresztezési kísérlet eredményeit, a Villány—Sik­lósi Állami Gazdaságban a szőlőtermesztés korszerű gé­pesítését, a belvárdgyuUH Közős Vt és a villányi Uj Alkotmány Termelőszövet­kezetekben pedig a nagyüze­mi öntözéses gazdálkodást tekintik meg a vendégek. a Átszervezésekkel, összevonásokkal tovább javítják a lakosság ellátását a kisipari szövetkezetek meg a megye szövetkezeteinek átszervezési tervét. 1961 vé­gén profilrendezést és össze­vonásokat hajtottak végre a lakosság jobb ellátása érdeké­ben. A javítórészlegek össze­vonásával alakult meg a Pécsi Villamosipari- és Gépjavító Szövetkezet, amely kizárólag javításokkal foglalkozik. AZ ÁTSZERVEZÉS LEGFŐBB EREDMÉNYE, hogy ennél a szövetkezetnél háromszorosára nőtt a lakos­ság számára végzett munkák mennyisége, s hogy kiépítették a földművesszövetkezetek se­gítségével a falusi felvevő hálózatot. Azzal, hogy a szö­vetkezet megfelelő gazdasági eredményekkel zárta az el­múlt esztendőt, megdőlt az a feltevés, mely szerint a javí­tási munka önmagáiban nem lelhet gazdaságos. Az elmúlt évben vonták ösz- sze a szigetvári éj a szentlő­rinci cipész szövetkezeteket a Pécsi Kossuth KTSZ-szel azzal a oéTlat, hogy jobbá tegyék a lakosság ellátását. Ezt követő­en kezdeményezték önálló me­gyei javító szövetkezet létre­hozását, mely január elsejétől méretes cipők termelését és a javításra átadott cipők rend­behozását végzi. A megyei ja­vító szövetkezet első eredmé­nye abban jelentkezett, hogy nőtt a méretes cipők iránti kereslet E szövetkezetben is beigazolódott, hogy a javítás­szolgáltatás önmagában is gaz­daságos és hasznos munka — mint’ahogy azt az I. negyed­év termelési eredményei bizo­nyítják. Ez a szövetkezet je­lenleg a pécsi és szigetvári já­rás, valamint Pécs város cipő­javítási munkáit végzi és meg­rendeléseit elégíti ki, lényegé­ben kifogástalanul — Télen ugyan még előfordult, hogy egy-egy itúrajárat kimaradt, különösebb fennakadások azon ban azóta sem voltak. Ugyancsak a lakosság jobb ellátása érdekében kezdemé­csi és szigetvári faipari szövet­kezetek egyesülését. A profilrendezés és az egye­sült szövetkezetek munkájá­ból leszűrt tapasztalatok alap­ján készült el A KISZÖV EZ ÉVI ÁTSZERVEZÉSI TERVE, melynek végrehajtása során szakosításokat, profilrendezé­seket és összevonásokat hajta­nak végre. Ebben az eszten­dőben újabb megyei és já­rási szövetkezetek alakulnák. Megyei lesz a méretes cipő­készítés és cipő ja vitás; a ház­tartási gépek, rádió és televí­zió javítás a megye olyan te­rületein ahol a szövetkezeti ipar a „profilgazda”; az autó és motor javítás; a méretes női­es férfi ruhaipari valamint a fodrász és fényképész tevé­kenység. A járásokban lévő vegyes szövetkezetek építő­ipari és szakipari részlegeinek összevonásával minden járás­ban építőipari szövetkezet ala- kuL Ezzel elérik, hogy a szö­vetkezeti iparban minden te­vékenység szakirányítás alá kerül. Az új szövetkezetek bővítik a felvevő hálózatot és jelentős beruházási összegeket fordíta­nak majd új fiókok létrehozá­sárai, régiek korszerűsítésére. A KISZÖV szeretné elérni a vállalási határidők lerövidíté­sét, a javító munka színvona­lának növelését. A cipőjavító szövetkezetben például azt tér vezik. hogy a járási székhelye­ken és központi fekvésű köz­ségekben korszerű javítómű­helyeket alakítanak ki, s amennyiben szükséges, úgy ezekben már kétműszakos termelést biztosítanak. El akar ják érni, hogy legalább az is­kolásgyermekek cipőinél mi­nimálisra csökkenjen a javí­tási idő,' s hogy az este javí­tásra beadott cipőt reggel ké­szen kapják vissza a megren­delők; Legtöbb gondot pillanatnyi­lag a személyi szolgáltatás biztosítása okoz a szövetkeze­teknek. A kisebb lélekszámú községekben ugyanis gazda­üzletek fenntartása. Ezért moz gószolgálatot vezetnek be. — Nemsokára megérkezik egy használt autóbusz, melyet kor­szerű férfi-női fodrászattá ala­kítanak át. A MOZGÓ FODRÁSZFIÓKKAL naponta két-három községbe jutnának el a fodrászok. Ha a kísérlet beválik, további mozgó műhelyeket állítanak a lakosság szolgálatába. A kisipari szövetkezetek tag­sága már megismerkedett az átszervezési tervekkel. Június második felében tartják a köz­gyűléseket, amelyeken dönte­nek végrehajtásukról. H. M. A Pécsvárad melleti Dombay-tónál (volt Tóvölgy) megállót létesített a MÁV. A hónap végétől reggel és késődéi fán megállnak itt a személyvonatok, megkönnyítve a kirándu­lóknak a festőién szép völgy megközelítését. A titkárság nevet változtat Ma úgy nevezik hivatalosan, hogy; Szervezési és gazdasági osztály. Én csak úgy emlege­tem, ha szóba kerül, hogy a végrehajtó bizottság szeme és karja. Hiszen a megyei tanács végrehajtó bizottsága, de ezen belül is az elnök, a helyette­sei és a titkár munkáját se­gíti közvetlenül azzal, hogy tájékoztatja a függetlenített vezetőket a megyei, járási, községi eseményekről. Előké­szíti az üléseket, az ott hozott határozatokat szemmel tartja és összegyűjti: Miként valósí­tották meg az osztályok a ki­adott utasításokat. Korábban titkárság volt. a neve. A választások közben változott meg a neve... de nemcsak elnevezése, hanem munkájának, feladatkörének tartalma is. Sok feladatot örököltek a korábbi titkárság hatásköré­ből. Például a panaszügyek intézését. A múltkor bejön egy falusi asszony. Földügy­ijén kopogtat. Az osztály elő­adója — a jogász, a törvények jó ismerője — elmagyarázza, mit kell tennie? Forduljon a községi tanácshoz, ha ott nem intézik el, keresse igazát a já­ügy ... „csak mindig ott ko­pogtasson, ahol el is intézik.” Az asszony ideges, ő azt vár­ta, hogy a „fej” egyszerűen utasítja az alsóbb tanácsot és ügye máris kész. Ezt nem le­het. Nem szabad megkerülni — még a megyének sem — a községi tanácsok jogkörét, ha egyszer azok tehetnek valamit az ügyben. Míg az egyik előadó a me­gyei tanácson védi a községi tanácsok jogkörét, a szerve­zési és igazgatási osztály más előadója egy községben tart vizsgálatot arról, hogy a köz­ségi tanács vezetői hogyan foglalkoznak a lakosság ügyes­bajos dolgaival. Különösen nagy súlyt kap most — a választások után — az állandó bizottságok tevé­kenysége. Hozzátartozik ez a közügyek társadalmasításához. Ne csak a hivatalos szervek és hivatalnokok foglalkozzanak iparral, mezőgazdasággal, kul­túrával, építéssel, hanem a választott tanácstagok is. Már­is jó tapasztalatok vannak — de a további eredményes mun­ka nagyban múlik a szerve­zési és gazdasági osztály tevé­kenységén. Ezért határozták NÉVTELENÜL ÉRKEZETT a levél. Ezt írják benne: igaz, munkánkkal kapcsolóiban mindig akad kifogás, de ez nem jogosíthatja fel Czigler elvtársat atrra, hogy gororn- báskodjék velünk. A Vass Já­nosiénak. is azt mondta, men­jen él a rétre legelni, a Ko­csisáét pedig el akarta zavar­ra a műhelyből..Névte­len tevéi fölött egyetlen perc­ig is kár eltűnődni. De ez más Nem vádaskodnak, csak sérelmeiket írták le tisstesse- ©es hangnemben. Ami történt, — igaz-e? Odaadom a levelet Czigler János üzemvezetőnek. Gon­dosan elolvassa. — Igaz... Valahogy így történt. Ha jól emlékszem, azit mondtam Kocsisáénak, hogy menjen el kapálná.., — Miért? Czigler megtnvitál, men­jünk fel az üzembe, ott majd elmondja. Ott a gép is, a föcsölő-góp, ahol Kocsisné dolgozik (ma ugyan délutános műszakban van) s ahol nézet eltérésük támadt. Hosszú gép monstrum. A bőrt rádobják a szalagra, a forgó szórófejek festéket spriccelnek a bőrre, majd a szalag áthúzza az anyagot egy szárító alagúton és a másik végén szárazán kerül ki a bőr. A gépet, pon­tosabban a szalagot lehet gyár sabbra, * vagy lassúbbra állí­taná. — Délelőtt nézem a gépet, gyorsabban fut a szalag a kel letérnél. Mondom Kocsásnénak. ezt nem szabad, mert a bőr kevesebb festéket kap és nem Ss szárad ki úgy, ahogy keffl. Közben, ezzel a kerékkel; formáiig állapotra lassítom a egy-egy tanácsi szakigazgatási szerv munkájával foglalkozik. Megismerkedik annak felada­taival. Például az egyik elő­adó az ipari osztályt „patro­nálja”, ugyanakkor megtalál­juk az ipari állandó bizottság mellett is. Tájékoztatja őket az ipari feladatokról, rendele­tekről. így hatékonyabb az állandó bizottság tevékenysé­ge, és így lett összekötő ka­pocs az osztály a hivatali és a választott szervek között. Az osztályon öt jogász dol­gozik — .élén Papp Jánosné dr-ral, tehát hatásosan betölt- hetik a szaktanácsadó testület feladatkörét. Szívesen segíte­nek a mezőgazdasági, építési vagy bármelyik osztálynak ab­ban, hogy a megfelelő és a törvényes alapokon nyugvó tanácsi határozatokat megszö­vegezzék. Uj feladatköre a szervezési és gazdasági osztálynak a tár­sadalmi elnökök munkájának segítése. A megyében hét tár­sadalmi tanácselnök és két városi elnökhelyettes műkö­dik. Teljesen új formája ez a szakigazgatásnak és a VIII. pártkongresszus határozatát hivatott megvalósítani — egyelőre csak kísérleti formá­ban. Úgy mondta Papp elv­társnő, hogy az osztály „édes­gyermeke” a társadalmasítás, ezért gyakrabban foglalkoz­nak a társadalmi elnökökkel. Módszerében is sokat válto­zott az egykori titkárság tevé­kenysége. Korábban csak ada­tokat gyűjtöttek és feljegyez- gették a tapasztalatokat a köz­ségi tanácsok szakigazgatási és társadalmi tevékenységéről. Aztán mindig akadt egy jó tollú, ambiciózus dolgozó, áld megformálta, majd tanulmány ként kiadta a tanács adatait, így jött az a gondolat, hogy ne csak gyűjtögessenek az osztály jogvégzett előadói, hanem ösz- szegezzék is tapasztalataikat egy-egy tartalmasabb tanul­mányban. A tudományos munka elő­készít 'sét, megalapozottságát hivatott szolgálni a szomba­tonként visszatérő vita. Egy- egy aktuális problémát vitat­nak meg, amelynek megoldá­sa az osztály vagy méginkább a végrehajtó bizottság közeli feladata. Azt szeretnék, ha tevékenységükkel tudományo­san is alátámasztanák a vég­rehajtó bizottság, a v. b. ve­zetőinek mindennapos munká­ját. Módszerük nem lehet egye­dülálló a tanácsi munkában. Minden tanácsnak — községi­nek és járásinak, a városok­ban is — akkor dolgoznak jól a -végrehajtó bizottságok és a támogatásukra rendelt elő­adók, ha szüntelenül kutatják a társadalmasítás lehetőségeit és egy-egy feladat megoldá­sába minél több választópol­gárt bevonnak. Ezt a munkastílust valósít­ja meg és kívánja elterjesz­teni a megyei tanács szerve­zési és gazdasági osztálya — a nevet változtatott és mód­szereiben is az újat keresd egykori titkárság. I á Embuek tfyty HÍvte-tcn tevéi mosott gépet. Déhrtán feBsettökor megint eljövök a gép mellett, látom, hogy ismét átállították. Akikor mondtam Kocsisnénak: „Ha nem érti meg, hogy itt rendess munkát kell végezni, akkor menjen él a rétre ka­pálni .. * Milyen munkaerő a két asz- szorny? Czigler üzemvezető őszintén nyilatkozik: — No hált tótja, éppen ezen csodálkozom, hogy Kocsis­áét kéHett megszidnom, mert különbéin ő is és Vassoé is jó szakmunkások, munkájukkal elégedett vagyok. Az üzemiben — a bőrgyár kikészítő l. műhelyében — 175 ember dolgozik, közülük 163 mő. Czigler Jánosra több milliós értéket bízott a gyár. A felelősség tehát nagy. Havonta 60 ezer négyzetmé­ter manhaboxot és 50 ezer négyzetméter sertésbőrt dol­goznak; fel, s ebből a bőrből lábbelit, vagy diszmű-árut gyártanak más üzemek, — exportra. Cziglar — érthető módon — nagyon kényes a minőségire. *A legutóbbi ter­melési értekezleten példákat sorolt fel: Jőt kvadrátra va­ló hasított sertés-díszmű rossz festést kapott... A 329-ea színdíszmű félig volt csak le­préselve ... Az I. negyedév­ben ilyen hanyag munka miatt nem értük el azt a mi­nőséget, amit kellett volna”... Az ÜZEMVEZETŐNEK jo­ga van ahhoz, hogy a rossz minőségű murikéról jegyző­könyvet vegyen fel, — kö­vetkezésképpen pénzbüntetést kaip az, aki felel érte. De Czigler más módszerrel dol­gozik: — Büntetést akartok, vagy megicsináljátak újra, plusz munkában? A válasz; — egyértelmű: inkább újra megcsinálják Czigilier nem akar büntetni, inkább „stikában” kijavít­tatja az elrontott bőröket „Minden szentnek magafelé hajlik a keze .• — Czigler János is védi üzeméinek, mun kásáinak hírnevét, nem akar mondén problémával a gyár­vezetőséghez szaladni. Emiatt senki sem dobhat követ rá. Hanem a hangnem... — Mennyit dolgozik napon­ta? — Tíz, tizenegy óráit, néha tizenkettőt Harminchárom esztendeje dolgozom az üzem ben. Inasként kezdtem ... — Tudja, hogy néhány asz- szomy sértőnek találja... Közbevág. — Tudom. Tudom ez* is, hogy nem szabadna ilyen ki­jelentéseket tennem, mint amit a levélben is írtak, de megértheti, hogy nagy a fe­lelősségiem ... Néha ideges az ember. Nemcsak az üzemvezető ide ges. Kitörnek a dolgozók ás, de más dolog 175 szempár tű- zében állni, vagy fordítva. — Különben kérdezze csak meg az asszonyokat felőlem Érdeklődjék, nem sóik szé­pet mondanak rólam, tudom élőre. Ez a üercsedő, magas férfi most máir végérvényesen ro­konszenvessé vált előttem — vélt vagy igaz hibái — ellenére is. Konok céltudatos­ságát őszinteség szövi át Mit aíkar ez az ember? Sem­mi mást, mint hogy az üze­mében rendesen menjenek a dolgok, javíthassa a minősé­get, részben mert kötelessége, részben mert a jó minőség kedvezően hat ki a munkások keresetére is. Már pedig Czigler ezért is felel. MEGKÉRDEZEM az asszo­nyokat. Majorosi nyma: — Az üzemvezető? Szigo­rú, de igazságos többnyire igaza van. Lehőcz Lajosné: — Nem mondom, hogy nem tör ki néha, de Cziglert is meg lehet érteni ... Sramkó Lajosné: — Nekem semmi bajom Cziglerrel. Inkább a pénzt keveslem. Ezerkettőt kap­tam, igazán nem sok. A fes­ték formalinos, gyakran a hányinger kerülget Nettó: munka. ez. Kubes Ágnes: — Ha nem száraz a bőr. ráragad a présre és nekem okoz plusz-munkát... . Ezzel Koosisné és Czigler közötti vitára utal, — vagyis az üzemvezetőnek ad igazat Mondom CzigLemek — aíki távolabb áll tőlünk — hogy az asszonyok egyálta­lán nem marasztalják eh mint ahogy várta. Talán nem mernék beszélni a je­lenlétében? Lehet. Ez is le­het. Meg az is, hogy egysze­rűen —, őszinték. — Menjen oda ahhoz az asszonyhoz — mondja Czig­ler János — Ne féljen, lehúz­za rólam a kereszitvizet... A föcsölőgép végén dol­gozik egy molett, derűs pdl- lamtású fiatal asszonyka. Tarr Józseünónak hívják. Azt mondják, hogy maga a leghangosabb asszony a gyár­ban ... Nevet aztán bizonygatva int a fejével: — Persze. Én meg is mon­dom, akár mi bajom van! — Például a Czigler elv­társ ... összehúzza a szemét és úgy néz rám: — Amikor belép az üzem­be, rosszulilét fogja el az em­bert ... — Hogy hogy? — Mérges ember és kia­bál. Lehet félni tőle. — Az asszony látja rajtam, hogy komolyan veszem amit mond. pedig viccnek szánja, így aztán végre komolyan nyi­latkozik — eképpen: — Tudja milyen ember a Czigler? — Megmondom én úgy, ahogy van: goromba, de aranyszíve van ... KI IRTA A LEVELET? — Sajnos nem tudtam meg. Egy ingerült pillanatban íród­hatott, amelynek ... azért volt alapja, ezt Czigler Já­nos is elismeri ... „Rondo egy tulajdonság ez, le keV szoknom róla...” — jegyezte meg, én pedig tudom, nehéz lesz. Meg aztán, kettőn áll a vásár. Mondhatnám úgy is. hogy „ ... az asszonyok sem angyalok.. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents