Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-20 / 116. szám
IMS, Bf ÄJTTS n. wapiA 3 NAPIRENDEN A gyorsforgalmi ót kialakítása Készül a Majláth utca környékének városrendezési és beépítési terve A napokban megkezdték a Majláth utcád öreg házak bontását, A lakókat korszerű lakásokban helyezték eL az epületek ablakait, az ajtókat az Ingatlankezelő Váltadat leszereli és hozzáfognak rövidesen az épületek teljes bontásához. Ugyanakkor a Pécsi Tervező Vállalatnál az általános városrendezési terv részeként készítik a Majláth utca környékének beépítési tervét Elsősorban a gyorsforgalmi út belvárosa szakaszának kialakítását valósítják meg. A József Attila utca folytatásában a Rózsa Ferenc utcáig hozzak létre. A kétpályás gyorsforgalmi úton óránként 1800 gépjármű közlekedhet. A helyenként 35—45 méter szé- le„ út közepén öt méteres zöld savót alakítanak ki. A zöldsáv alatt helyezik el a víz, a gáz, a villany gerincvezetékeket és így esetleges hibák alkalmával nem kell felbontani az. útburkolatot, nem akadályozzák a közlekedést. A zöldsáv két oldalán 10—10 méter széles útpálya biztosítja a gyors és biztonságos közlekedést. Még ebben ács évben végrehajtják a Szabadság utca felől a gyorsforgalmi út helyének áttörését a Majláth utcához. A Hatemeletes OTP- ház, a négyemeletes társasház és a mellette lévő ugyancsak négyemeletes, most épülő lakóház alkotja majd a gyorsforgalmi út déli szakaszát Az üt. déli oldalán ugyancsak hatemeletes épületeket terveznek megépíteni egészen a Bajcsy Zsilinszky útig. A Regős utcában pedig már megkezdték azoknak a négyemeletes házaknak az építését amelyek a gyorsforgalmi út belvárosi Felkutatják Magyarország különleges szőlőlökéit Németh Márton,, a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepének vezető kutatója mintegy másfél évtizede gyűjti a hazánkban található szőlőfajtákat. A Mecsek déli lejtőjén, a kutatóintézet kísérleti telepén létrehozta az ország legnagyobb borszőlő gyűjteményét. Ma már közel háromszáz szőlőfajta található itt. A neves kutató most újabb érdekes munkához fogott hozzá. Felkutatja, számbaveszi Magyarország különleges szőlőtőkéit, olyanokat, amelyek a kor, a nagyság vagy a termőképesség tekintetében kitűnnek. Főleg azok a ritka tőkék jönnek számításba, amelyeket még a filoxéra előtt ültettek, és amelyek épségben átvészelték a nagy pusztulást A kutató eddig nyolc ritka tőkére bukkant az ország különböző részében. Ezek között van például a „pécsi Matuzsálem”, az ország legöregebb szőlőtőkéje, amelynek korát háromszáz évre becsülik. Mari agyúdon mazsola- szőlő tőkét tart nyilván, amely évente nyolcvan—száz kilogramm magtalan szőlőt terem. Debrecenben felfedezett egy kétszáz év körüli csemegeszőlő tőkét, amelynek comingis- tagságú szára van. Rács-Kiskun megyei Rém községben egész udvart befedő borszőlő tökét talált, a gyöngyfehér nevű őé magyar szőlőfajta egy őr-' ’ '.ldányát. F gyelmetlen kerékpáros Vasárnap délután Bódog József Peis, József Attila utca 6. szám alatti lakos kerékpárjával a temető felé haladt. A vágóhíd előtt hirtelen meggondolta magát és átvágott az úttest bal oldalára. A szerencsétlenséget nem lehetett elkerülni. Az éppen arra haladó CH 75—51 rendszámú Trabant gépkocsi, amelyet Farkas Ferenc Komló, Vörösmarty utca 27. szám alatti lakos vezetett elkapta a kerékpár első részét. A tizenkét éves fiú az összeütközés következtében megsérült. A helyszínre siető mentők Bódog Józsefet kópén vatör és gyanújával az ideg- £liniliára szállították. szakaszának déli részén helyezkednek el. Tervezés közben többféle variáció alakult ki a kereskedelmi hálózat kialakítására. A legkorszerűbb megoldásnak kínálkozik, egy szupermakett rendszerű bevásárlási központ létrehozása, a Bajcsy Zsilinszky út környékén. Meg kell említeni, hogy a gyorsforgalmi út déli részének beépítéséhez elengedhetetlenül szükséges a Siklósi út kezdeténél lévő vasúti sorompó helyettesítése korszerű felüljáróval. A megnövekedett forgalom, az autójavító kombinát felépítése a volt vásártéren, de egyáltalán a balesetmentes és gyors közlekedés megkívánja a felüljáró mielőbbi megépítését. A gyorsforgalmi úttól észak ra a Rákóczi út és a mai Majláth utca közötti területen alakítjáR ki a regionális központot, Pécs politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális irányító szerveinek központját Ennek tervezése ugyancsak a jövő feladatai közé tartozik. DCim/it&tt a JCi&izk Szombaton délután kinyitott a KIOSZK kerthelyiség. Vasárnap, már itt Is csúcsforgalom volt s bizony nehezen £ lehetett asztalhoz jutni. „Haditudósító44 voltam Abaliveten FEGYVER, egyenruha, — díszszemle. Vagy őrség, vagy felvonulás. így látja a munkásőrt a lakosság s részére — már ami a látványosságot illeti — a munkásőr fogalma ezzel ki is merült Aztán egy szombat este egészen furcsa dolgok történnek a város különböző pontjain. Motoros futár futja be a peremrészeket Férfiak ugornak fel a délutáni szundikálásból, vagy szaladnak haza az ulti-partiról. Van, aki a családdal látogatóba indul, amikor a futár megérkezik Fiatal legények táncközben köszönnek el a lányoktól a táncparkett közepén. Akad, aki a borpince csendes magányából riad fel, csomagol, zárja az ajtót és indul. Aki nemrég érkezett haza munkából és lefekéshez készül, — „beöltözik”, pisztolyt köt az oldalára és indul. E pillanattól kezdve a szokásos szombatesti elfoglaltságok, mozdulatok, tevékenységek megszűnnek és e pillanattól kezdve az egyenruha és a fegyver demokratizálja az embereket: már nincs igazgató, esztergályos, könyvelő, munkás, vállalatvezető, orvos, villanyszerelő és bányász, hanem — munkásőr. Munkásőr egység. Ejfél előtt indul a konvoj az Olimpia-étterem előtti széles műútról. Roppant hosszú gépkocsikaraván. Parancsnoki terepjárók, teherkocsik, mentőautó, rádiósok, hadtáposok, egyelőre reflektorfényben. Kővágószöllős, aztán a szer- pentin-út után felvillannak Bakonya kékes fényei. A gépkocsik pontos távolságban, fegyelmezetten követik egymást. Elhagyjuk Bakonyát, aztán már sűrű sötétségben halad a kocsi-karaván. A lámpákat letompítják. Körben erdő, hegy és csendesség. A kocsisor elől megáll. Egy motoros munkásőr tartja fel a kezét, — innét már harci-terület következik. S. parancsnok magához rendeli az alegység parancsnokokat: — A körzetben diverzánsok bújtak meg, számuk ismeretlen ... Aztán részletezik a feladatokat. A „KÖRZET” meghökkentően nagy. Tizenhat négyzetkilométer, de ez hagyján, hanem beleesik két hatalmas — pokolian meredek — hegyvonulat, tele cserjével, bokrokkal. fákkal és sziklával, vízmosásokkal. Ilyen szavakat hallok: blokkolás, kutatás, szűrőpont. Blokkolás, a tizenhat négyzetkilométeres terület teljes lezárása. Vagyis: hat-nyolc órán keresztül fekszik a munkásőr a földmélyedésben vagy fa mögött úgy, hogy a szomszédja látóhatáron belül kerüljön. Mozdulatlanul feküdni, egyetlen cigaretta nélkül. S ha eső van? Szerencsére ragyogó, csillagos az égbolt A kutatók: ezen a körön belül átfésülik a terepet. De csak hajnali szürkületkor, fehér rakéta jelre. A szűrőpont a parancsoki főhadiszállás mellett van, Abali- get fölött egy gyönyörű lan- kás hegyaldalon. Négy „kölcsönkért” nyomozótiszt végzi itt majd az elfogott diverzánsok kihallgatását A „haditudósító” is itt kap helyet egyik sátorban, ám egyelőre semmi teendőm nincs, mint hogy rriegegyek egy fél rúd szalámit, friss kenyérrel, a hadtápos tiszt jóvoltából, aki különben K. vállalatvezető. Akad citromszörp is egyik kulacsban. Hajnalodik. A PARANCSNOKI sátorban, egy asztalon kiterített térkép fekszik. Föléje hajolnak, bemérnek, órájukat nézik és furcsa jeleket rajzolnak be a hegyet jelző barnás-zöldes foltokra. A tőlünk talán húsz méterre „dekkoló” rádiósok szinte kétpercenként jelentenek valamit. Később kiismerem magam „civil” létemre is a térképen. A kutató-lánc szűkíti a gyűrűt és helyüket állandóan berajzolják a térképre a parancsnoki sátorban. A köd felszáll, kisüt a nap ás csodálatosan szép mecseki panoráma bontakozik ki előttünk. A faluban, messze harang szól. S mögöttünk lövések dördülnek, egyre sűrűbben. Aztán észreveszem az első diverzáns csoportok. Három, — terepszínű ruhás alak — kúszik ki az erdőből. Innét fentről nagyszerűen látni a szemben elhelyezkedő munkásőröket is, bár közöttük van még vagy kilométernyi dombos szakasz. A diverzánsok köd-bombákat robbantanak és a fehér, gomolygó füst alatt igyekeznek menekülni, de elfogják őket. Később a többit is. Fél óra múlva fölvezetik az első hármat a szűrőpontra. — Üljenek le oda a diverzáns eltársak! Mindenki nevei „Diverzánsok” is, de „elvtársak” is. Bányászfiatalok, akik most társadalmi munkában „diverzánsok”. Szombat esti udvarlás helyett eljöttek hegyet mászni. Porosak, fáradtak, a terepszínű ruha szakadozott. Aztán hoznak egy munkásőrt is. Keze összekötve, mögötte két fegyveres. S. parancsnok tágranyílt szemmel nézi a menetet és dühösen felkiált: — Mi ez... ?m A „fogoly” is dühös és szé- gyelli magát, a két fegyveres kísérő pedig jelenti, hogy K.-t azért fogták el, mert nem tudta a jelszót Éjszaka, elmoz-l dúlt a helyéről és a szomszédos blokkolé-pár az „ismeret-! len” alakra fegyvert fogott: „Állj! Jelszót.. — Ilyen is van? — méltat-! lankodott — Feküdj!!! Megkötözik, elhozták. — Szép. Mondhatom, szép! — dühöng a parancsnok, de ezt egyáltalán nem dicséretnek szánta. A GYAKORLAT a délelőtti órákban befejeződik. Az emberek kimerültek. Ülnek a fűben, eszik a szalámis kenyeret és a fasírozottat. Szemük leragad az álmosságtól. A nap ragyogóan süt, tiszta a levegő, az erdő felől kesernyés — lelket üdítő — illatot hoz a könnyű szél. A bokor árnyékában fekszik K. Gy. — különben telepvezető — fűszálat rág- \ csál és nézi fáradt pillantással az égboltot. — Nem sajnálja a szombat- vasárnapi szabadidejét? Fejével int. Elgondolkozik és később szólal meg: — Nem. Nem sajnálom ... Itt az ember már nem „civil”. A kinti élet minden gondja, problémája megszűnik számomra és csak az van előttem, amit végre kell hajtanom. Egy szerű ez öregem. Egyszerű. Egyszerű és fel- emelői. Rab Ferenc Vérbosszú a Somogyi Béla utcában Gőngyösmellék közelében találjuk Póré tanyát. Kevés szoba, sok gyerek, és egy évek óta húzódó viszálykodás. Ez jellemzi a tanyát és lakóit. A viszálykodás még 1957-ben kezdődött, amikor Kuti Istvánt felfogadta mezőőrnek a kisdob- szai erdőbirtokosság. „Aztán jól vigyázzon a fára!” — indították el a fiatal mezőőrt, aki becsületesen teljesítette is kötelességét. Ismerte a környéket, mindenkiről tudta, mit hordoz a fejében és hol kell keresni az erdőből lopott fát. Még ekkor — hat évvel ezelőtt — jelentette fel Nagy Józsefet és bátyját fa- lopásért. Innen a harag ..: pedig Nagy József első unokatestvére feleségül ment Katihoz. Rokonok, mint mindenki itt a Póré tanyán. A feljelentést talán éppen ezért nem tudták megemészteni. A két haragos ritkán beszélt, pedig gyakran találkoztak. Kuti a Gáz- szolgáltató Vállalatnál dolgozott Pécsett a Légszeszgyár utcában. Nagy József a szomszédba járt, és a DÉDÁSZ-nál volt se- gédmuknás. Naponta együtt utaztak a vonaton, sokszor egy kupéban, de elfordultak egymástól. Az utcán kerülték egymást, és előre sietett az egyik, ha észrevette, hogy utoléri a másik. Február 11-én is együtt utaztak. Hideg idő, kegyetlenül csak a két haragost fűtötte — a bosszú! Kuti ment elöl, mögötte nyolc-tíz lépésre követte Nagy. Már a Somogyi Béla utcában jártak, amikor Nagy József megnyújtotta lépéseit és Kuti mellé került. — Megálltunk egy P'llanafera, és én úgy láttam, hogy Kuti valamiért a sebébe nyúl — vallotta Nagy a rendőrségen. — Azt hittem, bicskát vesz elő, és meg akartam előzni,;. Előkapta zsebkését, egy villanás, és aztán teljes erőből Kuti feje felé sújtott. A kés beszorult az arcüregbe. Amikor látta, hogy a bicskát nem tudja kihúzni Kuti arcából — elmenekült. A szerencsétlen ember összeesett. Két társa futott hozzá, és ketten is csak nehezen tudták kivenni a kést a fejéből. — Bücsit.;. a Bü- csit fogjátok él — nyögte a legény, és valaki Nagy József után vetette magát. Nagy bemenekült a vállalat pincéjébe. Sötét volt. Meghúzódott a fel mellett. Aztán lépéseket hallott. — Kiszóltam, hogy ne keresse a kapcsolót, nem ég a villany, de az ember csak jött tovább a sötétben. Mikor odaért hozzám, megfogta a ka-, hátamat..: Bücsi — alias Nagy József engedelmesen követte a rendőrségre. Kutft elvitték a mentők az idegklinikára. Meggyógyult, de kettős látása van, baloldali végtagjai gyengültek, sokáig viseli még a vérbosszú hatását. A kést egyik munkatársa vitte el feleségének, az szolgáltatta be a rendőrségnek a nyolc centi hosszú pengéjű bicskát... Megindult a vizsgálat, amelyből ügyészségi vádirat lett Nagy József ellen. A vád ellene: szándékos emberölés kísérlete. Csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhető, hogy Kuti István életét megmentették. A bíróság; tárgyalásra a napokban kerül sor... Bálványos A tervezett Orfü környéki üdülőegység gyöngyszeme ez a kis falu. Miniatűr kis Svájc, bájos hegyi legelőkkel, visszhangos erdőkkel, mély szakadékos völgyekkel, hatalmas sziklafalakkal. S ha még a Toplicza eHorn ödö ti, melegvíz-forrását is sikerül felújítani, — maga a paradicsom! De miért Bálványos, mikor a térkép is Bánosnak ismeri, a közigazgatás is így tartja nyilván s a nép sem ismeri másnak? Ez pedig sokat jelent, mert a népnek mérhetetlen messzeségbe nyúló emlékezete van hisz helynév hagyományai egész a magyar honfoglalásig, vagy még azon is túl vezetnek. Apa fiúnak, anya lányának adja egy évezred óta a helynevek emlékezetét s hogy ebben az apró mecsekháti községben soha meg nem szakadt a magyar élet folytonossága, azt a megőrzött helynevek rendkívüli gazdagsága bizonyítja elsősorban. Alig 1300 kh. területén másfélszáz helynevet tart nyilván a köztudat s ezany- nyit jelent, hogy minden tíz hold földnek külön neve van. S hogy ebben a kis faluban milyen általános a helynevek ismerete, tavalyi kutató utam is bizonyítja, amikor egy forró nyári napon ott jártamban, kérésemre Sebők Irén 13 éves tanuló lányka 114 helynevet írt össze rövid idő alatt A többiek azután kiegészítették 142-re. De Bálványos a 142 között sem szerepel Hát akkor miért Bálványos? Mert ez volt a falu első neve, Így hívták a középkorban, de még a török hódoltság alatt is. 1554-ben, 1565-ben is így szerepel a defterekben: Bálványos. Akkori lakói Bence Petre, Borbás Petre, Varga Bálind, Sitk János és három Hencse. Kriszton, Ferenc és István. Ezeken kívül Lón György, kinek neve azt is bizonyítja, hogy a turisták által is oly jól ismert „Lóri” nem új keletű helynév, hanem szintén a középkorban keresheti már eredetét De a nép által megórzött helyneveknek még sokasága mutat a messze letűnt időikbe. Már maga a Bálványos név is az ősfogjtaló Csaba- Csák család pofány mytho- saval, hitviláfíival összefüggő elnevezés. Nem véletlen, hogy a Somogy megyei Bálványos is, melyet a nép Bánosnak is nevez, Csaba-puszta tőszomszédja- ként jő elő. De hol volt a bálvány? Vagy mint 1332-ben írják a pápai tizedösszeírók, a „pa- luan”? Az a hatalmas sziklafal volt a pogány áldozati kő, mely a Toplicától pár száz méterre meredezik a „So- borján” mély, árnyékos patakvölgye fölé? Vagy a „Bankó” ölök szelíd hajlatában feküdt, ott valahol, ahol később a kereszténység térhódítása idején az azóta rommá lett ..Szentegyház” felépült? — Mindegy. A .i'aan? míg másutt vissza tehet térni. Ma a lényeg az. hogy ennek az ősi népnek emlékezete élő múzeum. Ilyen neveket őrzött meg. mint az előbb említett So- borján, Lriri, Ficzke, Per- váta, Bugyori, Csákány. Katyma, Sinai, Garaicz, Korhány, Memhecz, stb. Továbbá a lényeg az, hogy a tervezett üdülőtáj jelentős látványossága lehet a Bálványos sziklafala, ha kiszabadítjuk kicsit a ma túlburjánzott fák árnyékából s ha feltárjuk jelentőségét- A falu népe szívesen elvégzi a szükséges munkát, csak jelölje meg a védett terület felügyelősége, hogy mit, hogyan. De az a gondolatom, hogy ezt az alig pár házas kis községet meg kellene őrizni eredeti természetességében. Talán egyes öreg épületeit élő falumúzeummá lehetne konzerválni. Úgy valahogy, hogy azokban zajoljon tovább az ősöktől átvett hagyományokon alapuló gazdasági élet a régies gazdálkodás eszközeivel. Sőt, ha ez lesz Baranya üdülőhelyi központja — mint ahogy az lesz — itt össze is lehetne gyűjteni a hagyományos gazdálkodás eszközeit, s fel is lehetne újítani a már-*nár letűnő népi gazdálkodás módszereit. Ezek a módszerek ma már elavultak, kis hozamúak, de történeti értékük van, s tanulságosak. Fel lehetne újítani az ősi állattartás módszereit is a régi legelőkön, juhászattal, rideg állattartással, téli-nyári szállások berendezésével. Rendezzünk be itt egy ősi borpincét is a régi szőlőművelés és szüret eszközeivel, a hozzátartozó szőlőhegyen ide való régi emberek hagyományos eszközökkel, hagyományos módon műveljék a szőlőkéit Az ősi vadtenyésztés és erdészet múzeuma egy erdészházikó lehetne, végül az ősi vendéglátás hagyományait egy „beszálló” csárda területére konzerválhatnák. Valamennyi létesítmény, amellett hogy önmagát az ősi gazdálkodás módszereivel fenntartaná élő múzeum és hagyományőr is lenne, emellett a vendéglátás céljait is szolgálná, azaz egyszerre vanzama, szórakoztatna, nevelne és tanítana. Dr. Zsolt Zsigmond
