Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

2 MIVPLO 1963. ÁPRILIS 19. 1 . • • ... , Szegényes az állatok színlátása Bár több állat érzékeli a szí­neket, az ember két leghívebb társa: a kutya és a macska teljesen színvak. G. Ducke doktor, a münsteri egyetem tanára rengeteg kísérlettel ar­ra a megállapításra jutott hogy a manguszt színlátása a legtel­jesebb. Közvetlenül utána kö­vetkezik a nyest, amelyet meg lehet tanítani arra, hogy kü­lönbséget tegyen a sárga ti a kék szín között. De a többi állatfajta látása szegényesebb: a ló, a birka, a mókus és az antilop csak néhány színt lát, a többi egyformának tűnik neki. A zsiráf összetéveszti a zöldet, a sárgát és a narancsszínt. Csak a majmok színlátása ha­sonlítható az emberéhez; »ebben a tekintetben is első helyen áll köztük a csimpánz. Az egerek, a patkányok és a hollók vi­szont teljesen színváltók. □ SEATLE AMERIKAI vá­ros helyi lapja pályázatot hir­detett: lei tud legrövidebb ön­életrajzot írni. A pályázat dí­ját June Wels helybeli asz- szony nyerte ál. Életrajza a következő: „Fiatalkoromban sima volt az arcom és ráncos a szoknyám. Most fordítva van.” □ ERICH MARIA REMAR­QUE, a háborús regényeiről világszerte ismert író, nemré­giben interjút adott egy újság­írónak. A kiváncsi riporter azt firtatta, hogyan, milyen módon őrizte meg — előreha­ladott kora ellenére is — ru­galmasságát, szellemi frissesé­gét. — Mindezt a sportnak köszönhetem! — mondotta Remarque zord arccal. — Ugyanis soha életemben nem spartoltam. □ EGY GENFI özvegyasz- aony végrendeletében egy ré­gimódi, erősen megvasalt lá­dát hagyott kezelőorvosára. Az orvos boldog sejtelmekkel, re­ménykedéssel teli vitte haza a súlyos ládát. Bezárkózott dol­gozószobájába és fölnyitotta a rejtelmes ládát Valóban meg­lepődött. Azok a gyógyszerek voltak benne, amit az özvegy­nek főiírt és amit az asszony nem szedett bt. □ HÉT HALOTTJA VAN — 6 gyermek és egy idősebb asszony — -a mexikói hőhul­lámnak. A hőmérséklet szá­mos helyen 40—43 fok. A hely­zetet vízhiány súlyosbítja. iim Film Fi lm Film Meztelen diplomata Igaz, hogy a várakozás egy kicsit tulajdonképpen izgal­masabb volt, mint amit a leg­újabb magyar filmvígjáté­kunktól kaptunk, de nagy kö­zönségsiker, amit azt hiszem, mi sem bizonyíthat jobban, minthogy a nézőtéren újra és újra felcsattanó nevetés kö­vetkeztében gyakran hosszú idei^ nem lehet megérteni a dialógusokat, a néző az egyik ámulatból a másikba esik, időnként azt se tudja megálla­pítani, Jingy ki kivel van és ki ki ellen, de végeredmény ben .ez ebben a filmben a jó, az iz­galmas — a lényeg. Jól tudom Hogy egy ilyenfajta általános és bevezető filmjellemzés ter­mészetesen nélkülözi a szak­mai alaposságot, mert esztéti­kai és dramaturgiai fogalma­kat kellene tisztázni, és hogy mindez így meghatározva szo­katlan is — de ha az ember a szakmai oldalról próbálja meg közelíteni Palásthy György rendező fiimiét, bizony hama rosan szertefoszlana az előbt említett harsány, jókedvű^ és egy kicsit elégedett nézőtéri hangulat. Sok neheztelés és bírálat érte már a filmkritiku­sokat, hogy akkor is fanyalog­nak, amikor különösképpen pem is sok okuk van a fa- jiyalgiásra, minden filmet rend szerezni akarnak — pedig tu­lajdonképpen csak a műfaji szabályok és követelmények helyes alkalmazásáról lenne szó. Nem fanyalgásról van szó, hiszen a Meztelen diplomata tulajdonképpen szellemes, he­lyenként rendkívül ötletes film, a jobbnál-jobb ,.gag”-eg valóságos tárháza. Gondos és pontos háziasszony kezére val­ló munka, aki egy biztos si­kernek számító ételbe minden­ből annyit tesz, amennyire ok­vetlenül szükség van — nem beszélve arról, hogy olyan sza­kácskönyvből főzi ezt a vígjá­téki eledelt, mint Rejtő Jenő . Vesztegzár a Grand Hotel­ben” című regénye — és ez a fiimi szakácsnő még arra is tud ügyelni, hogy senki se Lélektani vizsgálatok az iskolákban A Munkaügyi Minisztérium munkalélektani csoportja or­szágos lélektani vizsgálatokat végez az általános és a közép­iskolák végzős tanulóin. Már több megyében megtörténtek a felmérések. Baranyába is meg­érkeztek kedden a műszerek és a munkalélektani vizsgáló csoport megkezdte munkáját. Elsőnek a város egyik leg­nagyobb középiskolájában, a Leöwey gimnáziumban kezd­ték meg a vizsgálatot, amely két részből áll: értelmesség-és kézügyességvizsgálatból. A kézügyességet három módszer­rel vizsgálják. Az úgynevezett Omega készülék az egyik, amely a két kéz egyszeri mun­káját igényli, s a hibapontokat bugással jelzi. A Ricossay-go- lyókkal ügyességet és gyorsa­ságot mérnek, a Cél-kalapács- csal pedig amelynek lényege, hogy négyzethálós lapon a négyzetek közepébe kell ütni — teljesítményt és pontosságot mérnek. 35 35 A IV. b. osztállyal kezdték meg a vizsgálatot, s nagyon eltérő erdemények kerültek a névvel ellátott lapokra. A vizs­gálat másik része űrlapok ki­töltésével történik. Az első la­pon 162 motiváló tényezőből kell kiválasztani a tanulónak a legszimpatikusabbat. Ebből következtetnek milyen pálya­körhöz kapcsolódik a tanuló érdeklődése. A ,,pieron” elne­vezésű apró egymáshoz hason­ló négyzetekből át kell húzni a három megjelöltet. Ezzel azt állapítják meg, mennyi ideig tud a gyerek kitartóan kon­centrálni. Ezenkívül hasonló­képpen vizsgálják meg az el­vonókénességet, a vizuális tá-, jékozódást síkban és térben. A vizsgálatoknak az a célja, hogy standardokon kimutas­sák a fiatalok értelmi képessé­geit és ügyességét. A standard értékek birtokában jövőre a megyeszékhelyeken felállítanr- dó alkalmasságvizsgáló állomé sok megkönnyítik a végzős ta­nulók pályaválasztását. rontsa el túlságosan a gyom­rát. Hogy mi minden van ebben a filmben? Tulajdonképpen ezt a legnehezebb számbaven- ni, és alighanem innen eredhet az a kevés neheztelés is, amit a film számlájára lehet írni — a szertelen, gyakran logikátlan halmozás is. Egy valóban, időnként meztelen diplomata — bár időnként mások is le­vetkőznek, de ezek nem diplo­maták más diplomaták, egy csodálkozó titkárnő, re­mek tömegverekedés a húsz év előtti amerikai burleszk filmek teljes szabályai szerint, és sok minden más, amit 'bi­zony meglehetősen hosszadal­mas lenne felsorolni. Ez a szinte nyomasztó halmozás okozza, hogy az ember csak a részletekre tud figyelni, a szel­lemes bemondásokra, a hely­zetekre — az egész film össz­képe bizony alig-alig alakul ki. Korábban a műfaji szabá­lyokat emlegettem, azokat a követelményeket, amelyek ál­talában meghatározzák egy- egy alkotás milyenségét, ezek a követelményeik egyben meg ' is határozhatják az alapállást egy-egy filmmel szemben. A Meztelen diplomata mulatsá­gos vígjáték, hangulata a leg­jobb burleszki értelemben fe­szes, szerkezete szinte riport- szerű, és minden van benne, ami egy vígjátékban lehetsé­ges — bubópestistől kezdve egy üdvhadseregre emlékezte­tő rendőrségi női zenekarig. Hogy az elégedettség mégsem teljes? Erre a vádbeszédet — gondolom. Rejtő Jenő mond­hatná el, ha élne. Mulatságnak sőt jó mulatságnak abban a drámai hangulatban, ami az utóbbi idők moziműsorában tapasztalható — mindenesetre a jórendűek közé tartozik. (Thiery) A televízió műsora április 19-én. pénteken: 9.$*: TV-hir»dó! (ism.). — 19.99: Telesport (ism.). — 19.99: As olaj. — Angol tsmeretterjeszté rajzfilm (lám.). — 19.35: Zsu­zsanna és a fiúk. — Lengyel film (ism.). — 1US: A Jövő hét I műsora, hírek. — 19.30: Hírek.1 — 18.35: KI miben tudós? — (Fi­zika, nyolcaddöntó folytatása). — 19.45: Bartók—Kodály-bane- verseny. — Közvetítés a Rádió S-os stúdiójából. — 21.95: Hírek. 148 FRIZURA Mentők az út szélén Pellérd után fehér mantőko- csi áll. Turcsi orra ott hever óz árokparton, a gépkocsivezető pedig nyakig olajosán turkál a motorban. Az ÁC pumpára gya­nakszik. — Segíteni kellene egy má­sik mentőn, de mi is bedög­löttünk. Ok ott állnak Bogád- mindszent után valahol benzin- cső-töréssel, ml meg itt. Kerreg az önindító. Nem In­dul a motor. Az ápolót bevisszük Keresz­tespusztára: telefonálni Pécsre segítségért, a Bogádmlndszent után álló mentőnek pedig üze­netet viszünk: „Ha elkészültek, menjenek tovább.” Bogádmlndszenten az egész cigánytelep gyerekserege ott sündörög a mentőautó körül. A gépkocsivezető remeg az idegességtől. — Nagyon rendesek voltak az állami gazdaságnál — mond­ja. — Megcsinálták a benzin­csövet. Több mint másfél órás kiesés. Felsöszentmártonba kell mennünk egy égett gyerekért. Talán nem lesz semmi baj. Robog megmenteni egy kU ember életét. Csak az a baj, hegy ezt a rv bogást gyakran megakasztja a motorhiba. Panaszkodnak a mentősök. Jő lenne, ha ezek­re a panaszokra a központban is jobban felfigyelnének, mert a mentőautóval is csak akkor lehet életet menteni: ha megy. 35. A névsor elején az a katonacsoport volt, amelyet most bocsátottak el a kórházból, s szabadságra küldtek, hogy felerősödjenek egy kicsit. Heten voltak. Együtt jelentkeztek a parancsnokságon. Néhánynak a felesége is ott volt. A parancsnokság beosztottjai kettőt, mint helybeli lakost megismertek. Bohlm megfordította a névsort, s mind a hét nevet kihúzta onnan. Utánuk két ber­lini kereskedő következett, majd egy ke­reskedelmi utazó, akinek Hamburgban volt az állandó lakhelye és egy apáca. * A tiszt, aki a névsort behozta, megma­gyarázta: mind a két berlini kereskedő öreg, túl vannak a hatvanon: A hamburgi negyedik éve jár Ostburgba, apró-cseprő divatárukkal kereskedik. Igen sokan isme- rit itt. Az apácára nem is érdemes szót vesztegetni. Ellenben két katona iránt érdeklődött Becker. A reggeli vonattal nem jöttek. Az állomás katonai őrsége természetesen nem! irta fel nevüket, de jól emlékeztek rá, hogy az ellenőrző ponton áthaladtak. Sem az egyik, sem a másik nem jelentkezett a pa­rancsnokságon, hogy létszámba vegyék őket, s megkapják a nekik járó élelmiszer­fejadagot. — Vajon miért? — kérdezte Becker, s egy jelet tett a névsorra. Torp vállat vont. — Akadnak ilyenek. Lehetséges, hogy odahaza ülnek és isznak, aztán holnap majd jelentkeznek. Vagy esetleg még ma, hiszen nem múlt még el a nap. Becker félretette a névsort azzal, hogy később még visszatér rá. * Egy óra hossza telt el azóta, hogy Llzel elment megkeresni Otto Staleckert. Aszlcer, mig Lizelt várta, ledőlt a díványra, hogy pihenjen egyet. S közben lépésről-lépésre végiggondolta mindazt, amit Ostburgba ér­kezésének első pillanatától kezdve átélt: a váratlan bonyodalmak egész sorát, amely felborította terveiket. Pedig úgy látszott, hogy körültekintőbben, alaposabban nem készítettek elő egyetlen utat sem. Egy vé- letlenség, az események váratlan fordulata. s máris a lebukás szélén állnak... De hol van Frau Lizel? Sikerült-e találkoznia Sta- leckerret? Vagy már megint egy újabb ne­hézség jött közbe, amely tovább bonyolítja amúgy is súlyos helyzetüket? Ebben a pillanatban, — szinte válasz gya­nánt a kínzó kérdésekre, — lépések zaija hallatszott az udvar felöl, s utána nyomban kattant az ajtóban a zár. Lizel minden al­kalommal, amikor elment hazulról, rázárta az ajtót a két férfire. Aszker és Herbert azonnal elébe rohant. — Minden rendben, Herbert, — mondtu az asszony, miközben a kalapját vette le. — Abból a fülkéből telefonáltam, amelyik ott van a mozi mellett. Bizonyosan emlék­szel rá. Stalecker igen meglepődött és na­gyon örült. Részletesen ki akart kérdezni, de mondtam neki, hogy mindent megtud­hat, ha eljön. Természetesen figyelmeztet­tem, hogy senkinek ne szóljon egy szót sem. — Még ma eljön? — ötkor fejezi be a munkát. A gyárból egyenesen idejön. — Köszönöm, Lizel. — Lange megcsó­kolta a feleségét. — Olyan derék asszony vagy! — Valóban nagyszerű asszony, — mondta Aszker is. Lizel elpirult. Hamarosan mind a hárman az asztal mellett ültek. Lizel levest mert a tányérok­ba, aztán egy pálinkásüveget, majd rumos­poharakat hozott. — ‘Egy korty az egész, — magyarázko­dott Lizel, miközben a férjére nézett, s bocsánatkérően elmosolyodott. — Méz az­óta van... Aszker megértette: azóta, hogy Herbert Lange bevonult katonának. — így őrizted? — kérdezte halkan, elér- zékenyülve Lange. — Vártalak, — suttogta Ltzct. Lizel öntött a poharakba. Kettőt csordul­tig töltött, egyet pedig csak félig. Ezt ma­ga elé húzta. Herbert csodálkozva nézett a feleségére: Lizel soha nem ivott pálinkát. — Ma én is iszom, — mondta az asszony alig hallhatóan. — Nem tudok nem inni, Herbert. Azt szeretném, hogy ez a nap... Lizel nem fejezte be. Hirtelen a tenye­rébe temette az arcát, s hisztérikus sírásba tört ki. Látszott rajta: erós idegroham ér­te. Az óvóhelyen töltött álmatlan éjszakák, az elsiratott, holtnak hitt férj megérkezése — mindezek túlságosan megviselték az ide­geit. Herbert odaugrott a feleségéhez. Felemel­te, s az ágyra tette. Aszker kiment a verandára, s becsukta, maga mögött az ajtót. Lizel mind görcsösebben, erősebben zo­kogott. Herbert kirohant a szobából. — Meghal! — mondta elcsukló hangon, — forog a szeme, rángatózik, habzik a szá­ja... Orvosi kell hívni. Itt van a telefon a sarkon túl... S még mielőtt Aszker valamit is szólha­tott volna, Lange kirohant a házból. — Álljon meg! — kiáltotta utána Aszker. — Megyek én!.., De Lange már nem hallotta. Csak rohant, mint aki eszét vesztette. Lizel továbbra is sírt, jajveszékelt, dobál­ta magát az ágyon. Aszker tehetetlenül állt mellette. Aztán eszébe jutott, a mosdóhoz rohant, megmártott egy törülközőt a vízben, s az asszony homlokára tette. A gyógyszer­szekrényben valérián-cseppeket talált. Cse­pegtetett belőle egy pohárba, s nagy nehe­zen megitatta Lizellel. Eltelt néhány perc. Az asszony kezdeti megnyugodni. Csendesebb lett a sírása. Erőtlenül, mozdulatlanul feküdt az ágyon. Időnként görcsösen összerázkódott. ... Eltelt egy negyedóra, e Herbert még mindig nem jött vissza. Hirtelen Aszkeri szorongó érzés fogta el. Hol lehet Lange? Miért maradt el ennyi ideig? (Folytatása következik) — Űj próbasütési kísérlet­sorozat indul a közeljövőben a Pécsi Sütőipari Vállalatnál. A kísérletekkel azt akarják megállapítani, hogy a dél-du­nántúli gabonákból őrölt lisztek milyen mértékű anyag felhasználást igényelnek a kenyér előállításánál. A kí­sérletekben részt vesz a Sütő ipari Kutató Intézet is. — A TIT IRODALMI ÉS NYELVI SZAKOSZTÁLYA ma délután fél 5 órakor elő­adói konferenciával egybe­kötött plenáris ülést tart, melynek keretében Selymes Ferenc főiskolai tanár „A ha­gyomány és az új utak ke­resésének kérdése a szovjet irodalomban” címmel tart előadást. — KÖNYVTÁRI TANÁ­CSOT alakítanak a közeljö­vőben Baranya megyében működő ónálló könyvtárak munkájának összehangolása érdekében. A tervek között szerepel a külföldi könyvek és folyóiratok beszerzésének összehangolása is. — KÖZÉPISKOLÁSOK RÉSZVÉTELÉVEL társadal­mi munkát rendez vasárnap a KISZ Pécs városi Bizottsá­ga Orfün, az új üdülőtelep kialakítása felett vállalt véd­nöksége keretében. — NAGYARÁNYÚ családi ház-építés kezdődött a mo­hácsi vásártéren. Ez idáig már 40 ház építésére a szer­ződést is megkötötték a kivi­telezőkkel. — NŐI FÜRDŐT létesítet­tek a közelmúltban a Pécsi Vasas KTSZ-nél. A férfifür­dőt is bővítették, ezenkívül 80 személyes étkezdét alakí­tottak ki. — A SZIGETI pártszerve­zet munkásklubjában ma es­te 18 órai kezdettel az Egész­séges életmód címmel elő­adást tartanak. — A TERMÉSZETTUDO­MÁNYI KÖZLÖNY szerkesz­tő bizottsága megbízta a TIT Baranya megyei elnökségét, hogy a havonként megjelenő közlöny egyik számát ké­szítse el. — „A RÁK MEGBETEGE­DÉSRŐL ÉS A RÁKSZŰRÉS RÖL” címmel előadást tar­tanak ma este 18 órakor a Fegyveres Erők Klubja tv- termében. Fél nyolckor a színházteremben az „Oldás és kötés” című magyar fil­met vetítik. KÍNA ősi kultúrájáról tart elő­adást ma este 7 órakor dr. Mik­lós Pál tud. Jcutató Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.) Belépődíj 4 Ft, diákoknak 2 forint. TÁNCISKOLA kezdődik április 23-án 7 ói-kor a Vasutas Kultúr- otthonban. várady Antal u. Tanít; fc>. Oö. a Ügyesek, szorgalmasak, udvariasak és nagyon bájosak a Pécs’ Fodrászipari Vállalat tanuíóműhelyének fiataljai. Húsvét előtti csúcsteljesítményük: li8 modern frizura egy nap alatt. Képün­kön Tárkányi Eva 11. éves tanuló az utolsó simításokat vegz osztálytársa haján. Foto: Aczél

Next

/
Thumbnails
Contents