Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

IAPIŐ 3 ' im Április m, Nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt Tizenkilencezer tv-készülék van a megyében — Baranya legjobb járása Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Bara­nya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A lejárt ha­táridejű határozatok végrehaj­tásáról Palkó Sándor elvtárs számolt be, majd a végrehajtó bizottsági tagok megvitatták a v. b. kereskedelmi osztálya ál­tal benyújtott jelentést a tar­tós fogyasztási cikkek és élel­miszerek áruellátási helyzeté­ről, értékelték a „Baranya me­gye legjobb járása 1962” cí­méit; folytatott versenyt, dön­töttek az 1963. évi községfej­lesztési alap elosztásáról, végül pedig kisebb ügyekről tárgyal­tak. Az ülés középpontjában a kereskedelmi osztály jelentése volt, amelyben megállapítják, hogy a tartós fogyasztási cik­kek iránt ugrásszerű kereslet mutatkozik, s megszűnőben van a kereskedelem úgyneve­zett szezonális jellege. Koráb­ban ugyanis a tartós fogyasz­tási cikkek forgalma túlnyo­mórészt a II. és III. negyed­évekre tevődött, az elmúlt év­ben a IV. és az I. negyedév forgalma viszont egészen meg­közelítette ezekét. A tartós fo­gyasztási cikkek iránt mutat­kozó kereslet és forgalom nagy fokú emelkedésének legfőbb oka. hogy mind szélesebb vá­sárló rétegek részére válik hozzáférhetővé az iparcikkek zöme. Különösen tapasztalható ez az árleszállítások és az áru- kölcsönakció kiterjesztése óta. Minden harmadik városi lakásban van televízió A kedvezőbb áruellátást a kereskedelem rendelkezésére álló magasabb árualap fel- használása és megfelelő kész­letek teszik lehetővé. A jelen­tés megállapítja, hogy a tartós fogyasztási cikkekből megfe­lelő készletek vannak jelenleg is. Legnagyobb érdeklődés a televíziós készülékek iránt mu­tatkozik. Baranyában — Pécs nélkül — az elmúlt évben 3400 tévét hoztak forgalomba. Ezzel 19 ezerre emelkedett a tele­vízió-előfizetők száma. Pé­csett 11 ezer előfizető van, minden harmadik pécsi lakás­ban van televízió. Baranyában nyolcezer tv-tulajdonos van, s ez azt jelenti, hogy minden 11. falusi lakásba jut egy-egy készülék. A vásárlók érdeklő­dése — elsősorban az OTP- hitelakció miatt — elsősorban a kisképemyős készülékek iránt jelentkezik. Lényeges ja­vulás várható a közeljövőben a kisképernyős-nagyképernyős készülékek arányában a nagy­képernyős tévék javára. Az 1963. január 1-i fogyasz­tói árleszállítás jelentősen nö­velte a forgalmat egyes tartós fogyasztási cikkeknél. 250 köb­centis motorkerékpárokból pél dául megháromszorozódott, 125 köbcentis motorokból megkét­szereződött a forgalom, centri­fugából pedig csaknem ötszö­rösét adták el a tavalyi év ha­sonló időszakához képest. • Élénkülő bútorforgalom Mint bebizonyosodott, he­lyes intézkedés volt a bútorok értékesítésére bevezetett áru- kölcsön, mert megélénkítette a viszonylag stagnáló bútorfor­galmat. A forgalom további fejlődésének legnagyobb álcá­déivá a raktár- és bemutató­terem-hiány. A bútorellátás örökösen visszatérő problémá­Felsőíokú technikum nyílik Pecsváradon Jövőre új felsőfokú szakok­tatási intézménnyel gyarapo­dik Baranya. 1964 január el­sejével Pécsváradon * indul be a körmendi Felsőfokú Mező- gazdasági Gépészeti Techni­kum első kihelyezett osztálya. Az, új felső iskolába — mely négyéves — érettségivel, il­letve középiskolai végzettség­gel lehet jelentkezni. A pécs- váradi Felsőfokú Technikum­ban növénytermelő gépész specialistákat, szaktechnikuso­dat képeznek majd ki ja a modem lakószobák hiá­nya és az az aránytalanság, mely a hagyományos és a kor­szerű berendezések gyártása között fennáll — az utóbbi ro­vására. Végeredményben megállapí­tották, hogy Baranya lakossága 1962-ben 23,1 millió forinttal többet költött tartós fogyasz­tási cikkek vásárlására, mint egy esztendővel korábban, s hogy OTP árukölcsönakció ke­retében 14,3 millió forinttal haladta meg a múlt évi for­galom az 1961-ben elért for­galmat. Tovább javul az ellátás Az első félévben várhatóan tovább javul a tartós fogyasz­tási cikkek ellátása, s jobb lesz a választék is. A közeli hónapokban mintegy 60—70 Simson mopedet hoznak for­galomba, forgalomba kerülnek a 70 literes hűtőszekrények, s külföldi tárgyalásoktól függően esetleg elektromos hűtőládák is érkeznek. Zseb- és karórák­ból olyan választék áil rendel­kezésre, amelyre a korábbi években példa még nem volt. Valószínűleg kielégítik majd az igényeket tranzisztoros tás­karádiókból is, mivel az ipar az éves tervszám 70—80 száza­lékát már a II. negyedév során szállítja, összefoglalva: a tar­tós fogyasztási cikkekből to­vább javul a választék, meny- nyiségileg is több áll majd ezekből rendelkezésre. Gon­doskodtak a „pótlólagos” . ke­reslet kielégítéséről is, ugyan­is az I. negyedévben már jól felkészültek például motor- kerékpár- és kerékpár-alkat­rész, motorkerékpár- és ke­rékpárköpeny, tömlő stb. áru­sítására. Bőséges élelmiszer* készletek A megye lakosságának je­lenlegi élelmiszerellátása a tavalyihoz képest is jónak mondható, egyes élelmiszerek válaszáéba lényegesen javult. A lakosság alapvető élelmiszer ellátásához megfelelő árualap áll rendelkezésre Zsír, cukor, liszt, só, tej stb. ellátásban egyáltalán nem lesznek zök­kenők. Lisztből például 400, cukorból 170, zsírból 51, ét­olajból három, száraztésztából 33, rizsből I tonnával több áll 1963. II. negyedévéből rendel­kezésre, mint amennyit a ta­valyi év hasonló időszakában fogyasztottunk. A vitamindú- sabb és a választőkosságöt biztosító élelmiszerekből, élve­zeti cikkekből a következő forgalom lebonyolítását terve­zik: banánból 70, mazsolából 50, citromból 1300, kávéból 150 táblás csokoládéból 230, teából 38, borsból 25 mázsát akarnak eladni. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt negyedévben 600 mázsával több narancsot — összesen 1760 mázsát! — fo­gyasztott a megye lakossága, mint egy évvel korábban. — Datolyából 19, banánból 68, mazsolából 63, citromból 1236, kávéból 160, csokoládéból 209. teából 58, borsból 39 mázsát fogyasztott Baranya. Édességből és fűszerárukból is zökkenőfnentes lesz az ellá­tás. A MÉK-nél tárolt kész­letek pedig a zöldáruk megje­lenéséig nagyjából fedezik a fogyasztói igényeket. Baranya megye legjobb járása A végrehajtó bizottság el­fogadta a kereskedelmi osz­tály jelentését majd megálla­pította, hogy ß „Baranya me­gye legjobb járása 1962.”-ben címért hirdetett versenyben az első helyet és a 150 ezer fo­rint jutalmat a siklósi járás­nak ítélik oda. A második helyet és a 100 ezer forint ju­talmat a pécsváradi járás, a harmadik helyet 50 ezer forint jutalommal a sellyei járás kap ja. A végrehajtó bizottság né­hány módosítást javasolt a versenyfeltételekben és elha­tározta, hogy a következő ver­senyt a megye községei között hirdetik meg „Legtisztább, leg- ulturáltabb község” címen. Negyvennégy családi ház egy év alatt Mint minden kisipari ter-> meló szövetkezetnek, az Épí­tő KTSZ-nek is az a feladata, hogy elsősorban a lakosság igényeit kielégítse, illetve szolgáltatásokat végezzen. Az időjárás viszontagságai azon­ban arra kényszerítették ezt a szövetkezetét, hogy az év első negyedében közületek- nek dolgozzék. A téli hóna­pokban — az intézmények és vállalatok belátásának kö­szönve — húsz üzlet belső átalakítását, illetve tanácsi vállalat helyiségeinek belső tatarozási munkáját tudták elvégezni. Ebben az évben a 28 mil­lió forint össztermelést terv­ből 13 millió forint értékű munkát a lakosság lakáséví- tésére fordítanak. Három társasházra és három emele­tes. egyenként 2-szer tíz la­kásos házra és 35 családi ^áz ra már megkötötték a szer­ződést. Egy társasház és 9 családi ház építésének te*ve most készül, így egv é- "lett 44 családi házat épít a szövetkezet, jóval mint eddig bármelyik évben. Varga Gyula felvétele Ma Mohácson sorsolják a lottót t A lottó 16. játékheti nyerő­számainak a sorsolását ápri­lis 19-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Mohácson rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A siker útján Az egész országban használják majd a .sellyei gépállomás főmérnökének vetőgépét A sellyei gépállomás udva­rán „indulásra készen” sora-1 koznak a hatalmas, hat tartá­lyos szovjet kukoricavető- gépek. Az utóbbi egy-két év­ben a szakemberek és a trak­torosok egyaránt megszerették ezeket a masszív, kitűnő j anyagból készült, nagy telje-1 sítményű, s a talaj egyenet­lenségeihez jól alkalmazkodó országiban sem volt. Akkor jutott eszembe, hogy ezeket a kitűnő szovjet kukoricavető- gépeket kis munkával át le­hetne alakítani babvetésre is. — Mennyiből áll ez az át­alakítás? — A magtartály alsó részét kicseréltem, módosítottam a meghajtó szerkezeten és a vetőtárcsán, valamint a kuko­rica tartályba belehelyeztem egy kisebb, tölcsér alakú bab; tartályt. Mindezt" hulladék- anyagból készítettem el. A ku­koricát 70, a babot közéje 35 centi távolságra dobja ki, na­pi teljesítménye 20—25 hold. Előnye még, hogy gyorsan visszaalakítható kukoricavető­géppé, ezt a műveletet a trak­toros maga is elvégezheti. Az itteni traktorosok épp a nagy teljesítményéért kedvelték meg, s meggyőződésem, hogy valamennyi traktoros szeret­ni fogja. A győriek köztesbab- vető-gépe többek között azért nem vált be, mert négysoros volt, s kis teljesítménye miatt a traktorosok nem kedvelték, és ez egy gépnél mindig na­gyon lényeges szempont. Pollák Ferenc újítása elin­dult a siker útján. Már az őszi mezőgazdasági kiállításon felfigyeltek rá, s azóta is sok érdeklődő levelet kapott az újító. Mlost a napokban aztán a sellyei tsz-ben üzem köz­ben is bemutatták a megye szakemberei előtt, s hogy mi­lyen sikere volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a siklósi és homorúd! gépjavító állomásokon már meg is kezdték az alkatrészek gyártását. A babvetés meg­kezdéséig 12 SZKGN—6-os szovjet kukoricavetőgépet ala­kítanak át a megyében, s ez­zel egyidejűleg megkezdték az átalakítást az ország többi gépállomásain is. Újításoknál ritka az ilyen gyors intézkedés, s ez is mu­! munkagépeket. Soha sincs pa­I nasz rájuk, naponta 20 hold | kukoricát is elvetnek, s két­ségtelenül a legkorszerűbb vetőgépek ma az országban. Ahogy így szépen egymás mellett sorakoznak, a felületes szemlélőnek fel sem tűnik, hogy az egyik vetőgép nem hasonlít a többire. S mikor a szakértő szem kiválasztja a többi közül, még akkor is so­ká kell vizsgálni, mi is tulaj­doniképpen az eltérés? Látszó­lag és valójában nem sok, s az is csak akkor látszik, ha a magtartály fedelét felemeljük, vagy az egész tartályt levesz- szük, annyira rejtve van. Ez a gép mégis sokkal többet tud, mint a többi, a kukori­cán kívül babot is vet, még­hozzá kettőt egyszerre, a két kukoricatő közé egy bokor babot. Ez hát az a gép, ame­lyik megoldja végre Magyar- országon a sokat vitatott és oly sok problémát okozó köz- tesbab-vetést? — Igen, most már bátran mondhatom, hogy ez — mond ja Pollák Ferenc főmérnök, az újító, aki ezt az elmés bab­vető szerkezetet megkonst­ruálta. Majd hozzáteszi — egy évvel ezelőtt még nem mertem volna ezt ilyen hatá­rozottan állítani, pedig a gép már akkor is készen állt, de akkor még volt konkurrense. Most már nincs. A Győrben nul-szériában legyártott köz- tesbavető-gépak ném váltak be, azóta le is álltak a gyár­tásával. A minisztérium a kö­zelmúltban értesített, hogy ezt fogadták éL és terjesztik el az egész országban. Gratulálunk a sikerhez. De végülis mi a nyitja, és egyál­talán, hogy jutott eszébe, hogy pont babvetőgépet konstruál­jon? — Köztudomású, hogy a nagy valutaértéket képviselő hazai babtermesztés és bab- export felett az elmúlt évek­ben már meghúzták a vész­harangot, mondván, a bab nem nagyüzemi növény, s el­sősorban azért nem, mert csak | köztesként, védő növénnyel termeszthető, s vetése így nincs megoldva. S hogy mégis kellett babot termelni, a tsz- éinökök minden tavasszal az­zal állítottak be a gépállomás­ra, hogy van-e olyan gépük, mely a kukoricasorokba el­veti a babot is. Persze ilyen j gépünk nem volt, de még as tőén fontos kérdéshez nyúlt hozzá nagy szakértelemmel, elmésen. S kicsit neki is kö­szönhető, ha egy ilyen fontos növényt, mint a bab, meg­mentünk a közfogyasztásnak és az exportnak. — Rné — 1 i V Sárga répái arm fá dombra iiLtrtai... Harminc méter hosszan az árok tele van kerékpár­ral. Csillognak, vil­lognak. Az árok jobbpartján tarka- ruhás asszonysereg hajladozik. — Sárgarépát ül­tetünk — mondja Trischler Ferenc, a bólyi Kossuth bri­gádvezetője. — Termeltünk mi már régebben, az ötve­nes évek elején sárgarépa-magot, de aztán abbama­radt. Most megint megbíztak bennün­ket. Szívesen csi­náljuk. Tizenkét holdat ültetünk be, s minden tőnek öt forintot kell hoz­nia. ötven asszony hajladozik, a bri­gádvezető meg ott cikázik közöttük: ellenőrzi, jól csinál­ják-e. Nincs is baj az asszonyokkal, jól dolgoznak, csak egyszer kell meg­mondani, megmu­tatni nekik valamit és megy a munka, mint a karikacsa­pás. — Ott is dolgo­zik húsz asszony — mutat egy kissé tá­volabb. — Ök már idősebbek, de azért jönnek. Ök válo­gatják szét a sár­garépát, meg a petrezselymet. Ti­zenkét holdon ter­melünk sárgarépá­éi hármon petre­zselyem-magot. Egy kicsit kényes mun­ka, de megéri ter­meszteni. TJgy ter­vezzük, hogy jövő­re cukorrépa-magot is termesztünk majd. Ide látszik a ma­jor. Ott is asszo­nyok sürgölődnek. A szőlészeti brigád most fát ültet. Ka­nadai nyárral ül­tetik be a majort. Szaporán hull a földre a sárgarépa, roppan az ásó és gyakorlott mozdu­lattal belecsúsztat- jdk a talajba a ré­pát. Jó termésre, jó bevételre számí­tanak a bólyiak. Számíthatnak is, mert jól előkészí­tett talajba kerül a sárgarépa és ná­luk nemcsak a nó­tából ismert agro­technikát alkalmaz­zák, amely a kö­vetkezőkre figyel­mezteti a gazdákat: „Sárgarépát nem jó dombra ültetni.. Hogy mennyire be­tartották a bólyiak ezt az utasítást is, azt mindenki meg­láthatja, aki a ker­tészetük felé jár. NAPFÉNYBEN

Next

/
Thumbnails
Contents