Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-03 / 78. szám
r m ÁPRILIS L NAPLÓ 3 Ifjúsági vezetőket tüntettek ki Pécsett Papp Zoltán, a szenídénesí termelőszövetkezet elnök» átveszi a. aranykoszorús KlSZ-jelvényt Kúp ka Sándortól, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárától. Tegnap délután Pécsett, a megyei pártbizottság klubjában bensőséges ünnepségre került sor: április 4-e alkalmából az ifjúsági mozgalomban kiválóan dolgozó függetlenített K iSZ-veaetőket és aktíváikat tüntették ka. Az érmeket és okleveleket Kupka Sándor, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára adta át a juta Imazottakmak. Egy elvtárs KÉSZ érdemérmet kapott, hárora pedig aramykoszorús KISZ-jelvémyt. Két szocialista brigádvezebő- nek a Pécs városi termelési tanácskozásom nyújtják át a jelvényt, LÁpcsik István, a pécsi járási titkár már két nappal ezelőtt megkapta, mivel Csehszlovákiába utazott, s egy másik elvtárs pedig később kapja -meg a jelvényt A másik érdemérem tulajdonosa is néhány nap múlva tűzheti mellére megérdemelt jutalmát, Németh Ferenc, s KÉSZ Komló városi bizottságának munkatársa KISZ érdemérmet kapott, évtizedes mozgalmi munkájáért — Nagy meglepetés volt ez, egyáltalán nem számítottam a kitüntetésre, éppen ezért nagyon megköszönöm az elismerést — mondotta az érem átvétele után. — Jóleső érzés, abikor az ember megtudja, hogy munkáját megbecsülik, s látja, hogy nemcsak pénzért dolgozott. Bár elkerültem a harmadik x-et, mégsem érzem magam öregnek. Tovább-1 na is segíteni saerelném és akarom a fiatalokat, hogy műn kájukkái minél több és minél nagyobb eredményt éljenek el. Papp Zoltán, a szen-tdénesi termelőszövetkezet elnöke sem számított a jutalomra, hiszen már nem KISZ-tag. Kétszeres meglepetésként érte a kitüntetés: először azért, mert elismerik egy mozgalmon kívüli, ember munkáját is, másodszor pedig azért, mert jó érzés az, ha valakit 30 év után is a fiatalok között tartanak nyilván. — Negyedik éve vagyok elnök. s örömmel tótom, hogy fiaim és leányaim veszik részüket a mozgalma életből és a munkából is. Két évvel ezelőtt a kukoricater- meszoési versenyben az ország második legjobb eredményét érték el : a 20 holdon vetett kukorica májusi morzsoltban számítva 39,8 mázsás átlagtermést adott. Tavaly mér 40,62 mázsát takarítottak be, s ezért az eredményükért ma, keddien este kapják meg a jutalmait öfc azonban nem elégednek meg ennyivel, az idén is versenyeznek a legtöbb kukoricát termelő ifjúsági brigád címért. Én ehhez a munkájúkhoz most is megadok minden szakmai és erkölcsi segítséget. A kovácshidai termelőszövetkezet titkára, Szabó Lajos is aranykoszorús KISZ-ielvény tulajdonosa lett tegnap. — ötvenkettőben a Díszben már függetlenített vezetőként dolgoztam, tavalyelőtt öthónapos pártiskolán vettem részt, s hazajöVet csúcstitkár lettem, szeptember óta pedig a KISZ járási végrehajtó bizottságának tagja vágyó!*. Négy községet ellenőrzők állan dóan, s mint pártvezetőségi, tanács- és tsz-vezetőségi tag sokat tudok segíteni társaimnak. Vágyi Karola, a KISZ Baranya megyei Bizottságának kul- túrfelelőse azonnal feltűzte a jelvényt. Májusban lesz két éve, hogy függetlenítettként dolgozik. Azelőtt Sumonyban tanított, csapatvezető- volt, s megválasztották a KISZ községi szervezetében kultúrfelelős- nek. — További tervem’ Népmű- | velés-történelem szakra szeret nék beiratkozni, mert ez segítene legtöbbet beosztásomban Szöcs Kálmán, a KISZ sásd járási bizottságának titkári már másodszor részesült jutalomban, az ifjúsági mozgalomban végzett munkája elismeréseképpen. 1960 júniusába! Kiváló úttörővezető jelvényi kapott, most pedig aranykoszorús KISZ-jelvényt. Az ünnepeltek a jutaiomosz tás után terített asztal mellett beszélgettek életükről mun kéjükről, gondjaikról és eredményeikről FÉNY ES ÁRNYÉK. A tavalyi könyvhéten a sátrakban ott volt egy vékony kötet, ez volt a címe: Fény és árnyék. Már ismerősen csengett szerzőjének neve, de még így emlegették: „egy pécsi költő”. Most, mielőtt felutazott Pestre, ahol a József Attila díjat nyújtják át neki, azt mondta Pákolitz István: — Azért örülök, mert egy ilyen komoly, értékes irodalmi díj megfosztja a nevet á jelzőtől. Nem „pécsi”, hanem csak egyszerűen „költő” ... Miért hangzik ez másként? Mert nincs már benne a káros megkülönböztetés ize. Mert, úgy érzem, bizonyítéka ez annak, hogy nemcsak a Budapesten író, működő költőket, hanem a „vidékieket” is egyaránt megbecsülik. Világosan látom j persze az ezzel járó gondot, i felelősséget is: a tisztultabb | eszmeiség és a nagyobb mű- j gond felé kell céltudatosan, kitartóan törekednem, j Mégiscsak pécsi, .abban a jó j értelemben, hogy ide tartozik legszorosabban, itt él és itt ismerik legtöbben. Ismerik, de életútját, amelyen fény és árnyék váltotta egymást, aligha ismerik sokan. Pedig ez az út tanulságos is volt. Gimnazista korában kezdett verselni, abban a diákos meggyőződésben, hogy a jó vers lényege a formai tökély. Irt mindenről, amit a világból látott, azaz hogy amit környezete a világból látnia engedett. Ez a környezet vidéki kisváros volt, vallásos és tradíciókkal terhes, az iskola pedig gondosan kiválogatta az ismereteket a diákok számára, s az isme- v retek között a társadalom meg- \ éltetése nem szerepelt. — Kezdettől fogva mintha zigeten éltem volna. Teli politikai félreértésekkel, polgári nosztalgiával, vallásos neveltetéssel, az ösztönös tehetségbe vetett egyoldalú bizalommal. A helyi lapokban megjelent egy-egy versem, vállonveregettek érte. Csathó Kálmán lehozta egy versemet az Uj Időkben, ez volt az első megjelenés«« országos fórumban, mindjárt egy kis csalódás is ért: megkérdezésem nélkül Pákáira változtatták a nevem. Mit is lehet kezdeni egy ilyen névvel, mondták a nagy magyarosítási láz éveiben. De igazi kritikát ezután sem kaptam, elzártságom, egyedülma- radásom továbbra is ráütötte bélyegét tapogatózó, utat kereső, a lehetőségek szűk korlátain belül lázadozó verseimre. A versíró diák — pusztai tanító lett. A fasizmus és a háború nehéz évei irtózást váltottak ki belőle, de nem tudta: mi jön azután? Nagyon keveset ismerhetett még meg az életből, hogy önmaga ítéljen s helyesen; mások okos, felvilágosító szavai pedig nemigen értek el hozzá a „szigetre”. így történhetett meg, hogy a fel- szabadulás után egy személyes sérelem visszataszította a természetes útról, visszataszította néhány évre a magányba. Paks környékén tanított, naponta 40 kilométert kerékpározott az iskolába és vissza, írta verseit, de ezektől, akkor még, nem lett költő. Szinte észrevétlenül, a természet törvényei szerint, utat tört magának a hajlam, tehetség, érdeklődés, és találkozott a kedvező körülményekkel. 1950-ben már a pécsi főiskolán tanult, közben a járási tanácshoz került, népműveléssel kezdett foglalkozni és 1955- ben már itt találjuk a megyei tanácson. Ez a néhány év meghozta a változást, a magára talált költő bekapcsolódott a közösségbe, a tanulmányok, a barátok, a kritika, a munka és az élettel való szoros kapcsolat, mint erős, győztes hullámok elmosták az egykori szigetet. — Néha számonkérik tőlem azokat a régi éveket. Pedig nem volna szabad, hiszen ha egy fiatalember nem lát tisztán, vajon egyedül ő a hibás? Tudom, hogy nem volt rövid az az út, amit bukdácsolva tettem meg, de az én utam volt: nem tagadhatom meg. Ezért vettem be a kötetembe is néhány régebbi verset, olyanokat, amelyeknek mondanivalóján, szemléletén pedig nyilvánvalóan már rég túljutottam. Egy emberhez hozzátartozik a múltja is, az egész élet, amit addig leélt, a tévedések is, amiket vallott, s a próbálkozások is, amelyek a tisztább látásért történtek, A fény és az árnyék egyformán. S végül is nem ezeknek aránya a döntő, hanem az: a fény kerül-e ki győztesen az évek harcaiból Pákolitz István mögött már sikeres kötetek, szép versek egész sora van. Nem érez fordulatot most az életében, különleges terveket sem tud elmondani, legfeljebb azt, hogy a következő kötet, a Gyümölcsolló már a Szépirodalmi Könyvkiadónál van, s napról napra íródnak az újabb versek. Olyan versek, amelyeknél» mindig jobbaknak és tökéletesebbeknek kell lenniök. . H E. ' Érdekes kísérletek r Uj gyomirtószert próbálnak ki — Értékelik a szabadtartásos * kísérleteket A TAVIR AT Kihajtja előttem a goikkal teteragasztott papírt, majd összehaitja. — Ma még két előadásom van, Othello Desdemonája, aztán utazom, az éjszakai vonattal. — Ilyenkor szokás megkérdezni, mát érzett — Kaptam már kitüntetést, még Szegeden a ..Szocialista kultúráért érdemérmet”, de ez más ... Mondjam, hogy a művészetem elismerése? De egyáltalán, nézze van tíz percem, aztán öltözni kell mennem, mit tudok én addig is elmondani magamról?! Ha feljött volna a tettyej művészházba, ott lakom. Jó lenne hosszasabban eálbeszélgetind, tudja, elmondanám mit is akartam én mindig a szerepeimben visszaadni. Vagy mondjuk azt, hogy mennyire szeretnék már nagy magyar drámában, úgy értem új magyar drámában játszani. Nincs? Persze, hogy nincs, de reméljük, egyszer az írók is. .. — Talán kezdjük ott.. — Igen. Nos Szegeden voltam hat évig, Ádém Ottó főrendező alatt a fénykorát élte a szegedi színház. Szerepek? Ármány és szerelem Lujzája és még sok Shakespeare darab. Két éve vagyok Pécsett, a legkedvesebb Bzerepeitm . .. vagy nem ezt szokták kérdezni? Bólintok. — A „Ványa bácsi” főszerepe, a „Játék a kastélyban” és most az ..Erklöcsös szerelem" Colombéja, Julien felesége. Igen, ott a plakáton, elég jó kép. — Szívesen játszik itt Pécsett? — Igen. Nagyon szeretem a kollégákat, a várost és úgy éráéin engem is a közönség. Azt úszam a színház is azért megy jobban, mert jól játszunk. — Sokam gondolnák, talán a színészt nem bántja, ha üresebb i ház. pedig... Az ember | 'olytan töpreng, mivel is ad- j latna többet, jobbat. Én vala- ! hogy annyira beleélem magam, ' i tárna szinte minden erőm el- í fogy. Ha Desdemonát játszom; még otthon is az vágyóik, teljesen feloldódom a szerepemben. Hogy sikerült-e úgy alaktani, mint szeretném? Talán-. Én nagyon akartam. Látja, hogy elrepül az idő! Szaladnom kell. Egyáltalában ki tud hozni ebből valamit? Felkel, összehúzza vállán a kabátot, kezét nyújtja. Az előbb Nógrádi elvtátsnál volt a színház igazgatójánál. Gratulált. Aztán Gábriel elvtárs. kedves szavait hallgatta. Most interjú, aztán két Othello ró- adás, vonat és elmegy majd átvenni a díjat. Lehet nem örülni, bo’dóg- ’t'í lenni ilyenkor? — Szüts — — Beléptem a színház por táján, tudja mindig fél szem tnel odanézek, jött-e valamin A portás bácsi koccant ® i üvegen s felemeli a kétrél : összehajtott papírlapot. „Távirat” — mondja hangosan, de én már a szájmozgásáról ér- : lem. Kinyul, átveszem. Pes- ; ten vannak a hozzátartozóim, két kis gyermekem, sokszor küldenek táviratot, már kicsiségekért is. Fogam, zsebregyű- röm, lépek az öreg, kopott lépcsőkre. Nem szeretek lassan menni lépcsőkön. Majd, ha fel-mek — gondolom, de mégis, megáHok, egy pillanat az egész, feltépem. „A Művelődésügyi Minisztérium titkársága. Ambrus Edit színművésznőnék, Pécs. Értesítjük, hogy április 4-e alkalmából a Jászai Mari díjjal tüntették ki. Kitüntetésének átvételére kérjük április 3-án a Magyar Sajtó Házában megjelenni szíveskedjék”. — így volt — mondja mosolyogva előrehajolva a széken. — a táviratot, eltettem, a kanyarig felfutottam, aztán újra elolvastam. Nem, nem mese, szigorú valóság. Tessék! A baranyai állami gazdaságok ebben az évben is sokoldalú kísérleteket folytának a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ilyen nagy érdeklődésre számot tartó kísérlet a burgonya vegyszeres gyomirtása egy új — svájci gyártmányú — szuperszelektóv szerrel az „A—1114”-gyel. A Eogádmindszentá Állami Gazdaság 20 holdas burgonyatáblán próbálkozik a nálunk még; eléggé ismeretlen szer alkal- j mazásával. Az új szert vízben \ feloldva a burgonya ültetése után, de még kelés előtt permetezik ki a táblára. A szer alkalmazásával állítólag megoldható a burgonya kapálás nélküli művelése a töltögeítést kivéve. A Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban és a szentegáti gazdaságban szója, a szentlő- rinci. szentegáti és bo-gád- mmdszenti gazdaságokban pedig napraforgó vegyszeres gyomirtása kísérleteket állítanak be nagy táblákon az új „A. 1114” szerrel. Szójánál 30 nappal a vetés előtt, napraforgónál vetés után. de még a kelés előtt kell kipermetez- n: a szert a táblára. A bólyi gazdaságban az őszi gabonák gyomtalanítására is kipróbálták az új vegyszert, a kísérlet eredményére a tavasz előre- i haladásával rövid időn belül ■ fény derül. Borsófaj tálcát hasonlítanak j össze a stentíőrinci, bólyi és zengőaljai gazdaságban, nap- raíorfó fajtákkal kísérleteznek a szentlőrinci és zengőaliai gazdaságban. A sátorhely- bólyi gazdaságban komló öntözési és négy szál felvezetéMegtartották a díszszemle fdorőbáíá: A néphadsereg, a határőrség, a belső karhatalom. a légoltalom és a munkásőrség egységei kedden reggel megtartották az április 4-i díszszemle főpróbáját. A kitti-'ter> Ünnepi pártnap a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál A Baranya megyei Építőipari Vál lalat központi kultúrtermében tegnap délután 4 órakor ünnepi pártnapot- tartott a vállalat pártbizottsága. A megnyitó szavak után Forgács Imre elvtárs, a vállalat pártbizottságának titkára ünnepi beszámolót tartott, amelyben megemlékezett felszabadulásunk 18. évfordulójáról. A beszámoló után Nemesikért László, a vállalat igazgatója és Felvégi Ferenc a vállalat szak szervezeti bizottságának tátikára 62 Kiváló dolgozó jelvényt, flletive pénzjutalmat adott át az arra illetékeseknek. Ezen felül szocialista brigád jelvényeket, illetve okleveleket osztottak szót a 16 szocialista brigád 275 főnyi tagsága között. A munkában legjobban kitűnt főópitésveze tőségek nek, építésvezetőségeknek brigádzászlókat és 120 ezer forint Jutáimat adtak. A meleg hangulatú ünnepséget kultúrműsorral fejezték be. st kísérleteit indítanak be. Az eddigi kétszálas műveléssel szemben ettől az új módszertől dupla termést várnák komlóból. Tovább folytatja borászati, metszési és szőlő- művelési kísérleteit a Siklósi Állama Gazdaság. Számszerűen a legtöbb kísértet ebben az évben is a kukoricatermesztési ágazatban indul. A bólyi gazdaságban tovább folytatják a kukorica- művelési kísérleteket, valamint a kukorica öt éve folyó momokulturális termesztésének kísérleteit. Ez a kísérlet a Sziebert pusztán folyik, osákmem 700 holdas összefüggő területen, ott, ahol már évek óta vegyszerrel gyomta- lanítják a kukoricát. A monokultúrás termesztés eredményei eddig igen biztatók, a kísérlet beindulása óta még eddig minden évben 30 mázsán felüli termést értek el ezen a területen. Ugyancsak a bólyi gazdaságban, kukricamoly elleni porozása és permetezési kísérletet indított be Manminger G. Adolf tudományos kutató. A moly elleni fokozott védekezésnek, különösen a monokultúrás termesztésben van nagy jelentősége, ahol a moíy- fertőzés veszélyének -sokkal jobban ki van téve a kukorica. A bogádmándszenti gazdaság Majláth-pusztai ütemegységében kukorica lomibtrá- gyázásd kísérletet indítanak be. Az állattenyésztésben hosz- szú évek óta tartó kísértetek szűnnek meg az idén. Lezárták a gazdaságokban folyó különböző tápetetési kísérletekét. hisz a takarmánytáp etetése széles körben elterjedt, s ez mutatja a sikert. A kísérletek a táp takarmányok jó hírét csak alátámasztották. Ez év végén zárják le és értékelik a bólyi gazdaság különböző üzemegységeiben és a bi- kali gazdaságban, már évek; óta folyó növendékmairtia és, tehén szabad-tartási kísérlete- j két. A pécsi gazdaságban ez év- j bem is tovább folytatják a magyartarka—jersey kérész-j tezósii kísérletet, Szentegá- ton a magyar fésűs merinó gyapjú hozamának növelésére irányuló, immár 10 éves, va- Ifimámit a bárányanyák 8—12 hónapos korban való tenyésztésbevételének kísérletét.
